Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-07-01 / 53. szám

53. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal: J3eF­NSTEIN JAÁRK . Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Csütiirtisk. inti..» 1. X. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. A f.Háromszéki háziipar-egyleti. Megjelenik ezen lap heten­­kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre ... 3 írt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttér sora 15 kr. könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek kármentesen intézendő)­. Előfizetési felhívás „N E m’e R E“ N­T-ik évfolyamára. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala­mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejeko­rán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerű­bben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­ hivatalának Bern­stein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Egész évre................................6 frt 1 kr. Háromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Fél évre.....................................3 frt — kr. Negyed évre.................................1 frt 50 kr. Egy hóra................................— frt 50 kr. Külföldre egész évre . . 8 frt — kr. A római egyház. Bárhova tekintsünk — az egyház majd min­denütt diadalokat ünnepel, hol ez még eddig nem történt, el lehet, arra a világnak készülnie, hogy oly élénk és elkeseredett harcz fog az egyházi és világi hatalom közt­ fejlődni, melyhez a két régi valláshábor­úskodást, a keresztes háborúkat a XI-ik századtól a XIV-ikig és a reformáczió-háborút a XV-ik századtól egészen a franczia nagy forrada­lomig sem hasonlíthatni. Legfeljebb azt fogja ta­lán a világ elérni,­­ hogy ezen utolsó háború nem lesz oly tartós és azon esetre, ha az egyház fogna vereséget szenvedni, ez lesz az utolsó — és ezzel még több más zsarnokoskodó rendszer is meg fog bukni. A legnagyobb szerű­ diadal, melyet az egy­ház legújabban kivívott, az, hogy a klerikálisok a római helyhatósági választásoknál győztek. IX-ik Tins a katholikus papságot majdnem eltiltotta min­den beavatkozástól a világi dolgokban, kivált a választásokban. XIII Leo nem régen megengedte s lehetséges, hogy meg is hagyta a Vatikán hívei­nek, hogy a választásokban részt vegyenek, mely engedelmet fel is használtak. * Míg Bismarck még csak egyengeti az utat a hármas korona és szent papucs előtti fej- és térd­hajtás ama városába, a­hova még kevéssel ezelőtt dicsekedett, hogy nem fog menni: „Canossába nem megyünk!“ a­hová néhány éve még önmaga min­den utat elzárt, minden hidat lerombolt, sőt sán­­czot és bástyákat, emelt ellene a hires májusi tör­vényekben, melyeket most megfoghatatlan czélból, önkezével akar lerontani, a­ mig f­rancziaország, Belgium, sőt legújabban Spanyolország is, eddig Canossa hű látogatói, most mindinkább hátat for­dítunk a papi uralom ódon várának . . . Olasz­ország, ama bagolyvár legtüzesebb ostromlója, hir­telen frontot változtat s közel van ahoz, hogy síppal, dobhal és szent zsolozsmával bevonuljon — nem hogy azt bevegye és lerontsa, hogy kő kövön ne maradjon benne, hanem hogy annak leginkább általa ledöntött romjait, újra fölépítse s lábcsókra menjen oda a pápához. Itóma pedig benne is van már s csókolja a kegyelmesen feléje nyújtott pa­­­­pucsot. Huszonegy új képviselőválasztás ment végbe e napokban Róma vámja és tartományában, ti­zennégy a fővárosban s hét a vidéken, ezek közül csak kettőt nyerhettek a haladópártiak, egy vá­lasztás még nem­­ adatik, tizennyolc­ helyen a klerikálisok és az ezekkel szövetkezett „úgy­nevezett“ szabadelvűek lettek győztesek. Igaz, hogy ez csak helyhatósági választás volt. De fölöttébb szomorú árnyékot vet előre a közelgő országos képviselőválasztásokra. Mra a szabad és egy Olasz­ország fővárosa így választ, midőn fővárosok az ország legmagasabb értelmiségét képviselik, é­s mindenütt és mindenkor csupán a leghala­dóbb párti képviselőket szokták küldeni az orszá­gos és helyi képviseletek székeibe, ezelőtt még Olaszországban is: mit várjunk a kevésbé föl­vi­lágosult vidéki kerületek választóitól, kire a pap­ság befolyása még közvetlenebb és sokkal hatá­lyosabb lehet? Mert — és ez a legaggasztóbb jelenség itt — most már a papságtól függ a választások sorsa Olaszországban. A Vatikán megelégelte a tartózko­dás, a be nem avatkozás, a „non possumus“ po­litikáját. XIII. Leó okos fő. (3 nem vonja meg magát, mint IX. Pilis, a zugolyban daczolás elvé­ben, ő „nem tetszik magának“ az „önkéntes fogoly“ szerepében, nem eped a martyr-korona és „bentus“ czimért, mint elődje . Leó az igazi „harczoló egy­ház“ feje, a­ki barezi babérok után vágyik ; kr küzdeni és győzni akar, vagy elesni az egyház, lobogójával. Kijött a börtönből, melynek bizony senki sem állt őrt aranyos nyitott ajtaja előtt. S magát igy könnyen megszabadítván, felszabadította szolgáit is, a papokat, a kiknek Pius megtiltotta volt a világi választásokban való részvételt. Leo ezeket is kibocsátotta börtönükből. Menjenek vá­lasztani isten hírével, szabad a választás, szalad a vásár! Nos, a papok fel is használták a szabad vá­sárt. Látjuk eredményét a római választásokban. Maga a pápa káplánja Manelli és a jezsuiták fő­generálisa „in partibus“ Kanzler, voltak az első kupeczek a lélekvásáron s megvásárolták Róma és vidéke lelkiismeretét. Megbuktatták magát a pol­gármestert, ki nem tartott velök. Megbuktatták Garibaldit, ki Olaszország egysége óta mindig a legnagyobb többséggel megválasztott dísztagja volt a római képviselőtestületnek s ki most a legkeve­sebb szavazatot kapta. S megbuktatták ketten ki­vnd az összes progresszista képviselőket. Ezért nézhetünk aggódva az olasz képviselő­­választások elé is. Tartunk tőle, hogy Olaszország útja Canossába vezet. Kemény­­Libor kereskedelmi miniszter, Alsó- Fehérmegye nagy enyedi választókerületének or­szággyűlési képviselője, 25-én Enyedre érkezett. Az érkezőt választói nagy száma lelkesedéssel s rendkívüli szívességgel fogadta. A miniszter kosz- A „Nemere“ tározója. Közlemények a „P­e­r s a levele­k“-ből. A­lvaneziából Montesquieu után. — A nagy születésű­ persa U­sb­eli ifjú elindult Tauri­son, Erzerumon­­és Szmirnán át Európába 1711-ben; eljutott Párisig, a­hol megállapodott az európai dolgok tanulmányozására folytonosan 1720- ig. Párisban legbővebben érintkezett azon évek alatt a könyv írójával , Montesquieu-vel, a­ki a közölt „Persa levelek“ összeállítására tőle vette a közleményeket, a­mint előszavában említi. Usbek­nek 9 év alatti távollét alatt is otthoni szerályára volt nagy gondja, hol elzárva, szalmaözvegys­égi fogságban, szigorú felügyelet alatt epedtek nagy csoportban szive hölgyei, — a minek mohamedán törvény szerint úgy kell lenni. & XXXIX ik levél. íratott 1713-ban (Mekkái vándorlásáról Hires Ilagi ll.k­i írja egy a Moham­off vallá­sára tért zsidóhoz.) úgy látszik, mindig fényes jelek készítik elő a rendkívüli e­merek születését ; mintha a termé­szet a válság bizo­nyos nemét szenvedné s mintha a mennyei hatalom csak erőlködéssel létesíti ne Semmi sem oly csodás, mint a Mohamed szü­letése. Isten, a­ki gondviselő intézkedésével kezdet óta elhatározta volt elküldeni e nagy prófétát a sátánt megbilincselni, Ádám előtt kétezer évvel egy világosságot teremtett, mely választottakról választottakra, ősökről ősökre Mohamedig jővén le, végre megérkezett reá, mint hiteles tanúja an­nak, hogy ő a pátriárkáktól származott. Ezen próféta kedvéért az is megtörtént, hogy isten nem akarta, hogy gyermek fogantassék, hogy a nő ne szűnjön meg tisztátalan lenni s hogy ne legyárt szükség a körü­lmetéltetésre. Ő körülmetélten jött a világra s az öröm fel­tűnt arczán születése kezdetével. A föld háromszor rázkódott meg, mintha önmaga szülte volna ; min­den bálvány feldőlt; a királyok trónjai felfordul­tak ; Lucifer a tenger fenekére vettetett s csak negyven napi uszkálása után jött ki a mélységből s futott a Cabes hegyre, melyről egy rettenetes szózattal hivta meg az angyalokat. Azon éjen tett határt isten a férfi és nő kö­zött, melyet egyik is közülök át nem hághatott. A bűbájosok kuruzslási mestersége hatástalanná lett. Egy szózat hallszott az égből, mely azt mon­dá : „elküldtem a világra az én hű barátomat.“ Az Isben — A ben arab történész bizonyítása szerint a madarak fajai, a lebegek, a szelek és az­­ angyalok minden seregei egyesültek e gyermek­­ nevelésére s ezen előny felett vetélkedtek. A ma­darak csicsergéseikben azt mondogatták, hogy ne­kik inkább módjukban áll őt nevelniük, mert ré­szére könnyebben tudnak összehordani mindenfe­lől. A szelek mormogva azt mondották : az inkább­­ a mi feladatunk, mert neki mindenünnen kedves illatokat tudunk előhozni. Nem, nem­­ mondanak a fellegek, őt a mi gondozásunkra kell bízni, mert mi őt minden pillanatban frissítő vízzel látjuk el. S mindezeken megindulva az angyalok felkiáltot­tak : ekkor tehát nekünk mi teendőnk maradhat? De mindezen vitatkozásnak véget vetett egy égi szózat: ő nem fog kivétetni a halandók kezéből, mert boldogok az emlők, melyek őt szoptatandják, a kezek, melyek őt érintendik, a ház, hol lakni s az ágy, melyben nyugodni fog. Ily­szer is fényes tanúsítások után, kedves Jó­zsiné, vas­szívvel kell bírni, hogy az ember a szent törvénynek (a koránnak) ne higgjen, — stb. a ki ne tudná, hogy az ily bírálat igen gyakran öncsalódás , de megegyeztek abban, hogy jobbit­­hatlanok legyenek. A nők mindenekfelett űzik azt. Igaz, hogy ifjúságukban nem igen adják reá magukat egyé­bért, mint valamely kedvesebb szenvedélyük le­győzéséért ; de a­mint vénülnek, a szerencsejáték iránti szenvedélyük láttatik ifjadni, s e szenvedély kitölti a többiek hézagát. Férjeiket tönkre akarják tenni, s hogy ezt tehessék, életük minden korszakában módjuk van, zsenge ifjúságuktól késő vénségükig : öltöny, bú­torozás megkezdik a rendbontást, a tetszvágy ne­veli, a szerencsejáték befejezi. (Emlékezzünk, hogy­ Párisból irta !) Gyakran láttam játékasztal mellett 9 — 10 nőt, többnyire ugyanannyi életkorból ; lát­tam reményleni, félni, örvendeni, főleg dühösködni. Azt hinnéd, sohase lesz idejök lecsillapulni, s hogy még kétségbe­esésük előtt meg kell hallniok : kétlenéd, hogy a kiket fizetgetnek, hitelezőik e, vagy hagyományosaik. Úgy látszik, fő nézete szent prófétánknak az volt, elfogni minket mindattól, ami okosságunkat megzavarhatná : megtiltotta borral élnünk, ami azt eltemeti; határozott parancscsal megtiltotta a sze­rencsejátékot ; s nem lehetvén eltörölni a szenve­délyek okát, magát a szenvedélyt irtotta ki. Ná­lunk a szerelem nem okoz se zavart, se dühössé­­get , csendes szenvedélylyel csillapítja lelkünket , többnejüségünk megment a női uralomtól s mér­sékli kívánságaink rohamát. III ik levél. íratott 1714-ben (Usbek,­átázó persa­litherczeg Írja Párisim! Smirmiba.) A játék nagyon dívik Európában ; játékos lenni, állapotnak neveztetik; ezen egy czivi he­lyettesiti a születést, vagyont, nemesszivű­séget; ez minden a­rabért, a ki gyakorolja, vizsga nélkül a becsületes emberek közé állít, jóllehet senki sincs, LXXVI-ik levél. íratott 1715-ben (Usbek írja Ibbennek Smirnábal) Az európai törvények dühöngnek az öngyil­kosok ellen. Úgyszólva, másodszor is megölik, meghurczolják gyalázatosan az utczákon, gyalázat­tal bélyegzik , vagyonukat elkobozzák. Az ily törvény igazságtalan. Mikor elhalmozva vagyok fájdalommal, nyomorral, megvetéssel, miért akarnak megakadályozni, hogy véget vessek szét-

Next