Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-07-01 / 53. szám
53. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal: J3eFNSTEIN JAÁRK . Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Csütiirtisk. inti..» 1. X. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. A f.Háromszéki háziipar-egyleti. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre ... 3 írt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttér sora 15 kr. könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek kármentesen intézendő). Előfizetési felhívás „N E m’e R E“ NT-ik évfolyamára. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Egész évre................................6 frt 1 kr. Háromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Fél évre.....................................3 frt — kr. Negyed évre.................................1 frt 50 kr. Egy hóra................................— frt 50 kr. Külföldre egész évre . . 8 frt — kr. A római egyház. Bárhova tekintsünk — az egyház majd mindenütt diadalokat ünnepel, hol ez még eddig nem történt, el lehet, arra a világnak készülnie, hogy oly élénk és elkeseredett harcz fog az egyházi és világi hatalom közt fejlődni, melyhez a két régi vallásháborúskodást, a keresztes háborúkat a XI-ik századtól a XIV-ikig és a reformáczió-háborút a XV-ik századtól egészen a franczia nagy forradalomig sem hasonlíthatni. Legfeljebb azt fogja talán a világ elérni, hogy ezen utolsó háború nem lesz oly tartós és azon esetre, ha az egyház fogna vereséget szenvedni, ez lesz az utolsó — és ezzel még több más zsarnokoskodó rendszer is meg fog bukni. A legnagyobb szerű diadal, melyet az egyház legújabban kivívott, az, hogy a klerikálisok a római helyhatósági választásoknál győztek. IX-ik Tins a katholikus papságot majdnem eltiltotta minden beavatkozástól a világi dolgokban, kivált a választásokban. XIII Leo nem régen megengedte s lehetséges, hogy meg is hagyta a Vatikán híveinek, hogy a választásokban részt vegyenek, mely engedelmet fel is használtak. * Míg Bismarck még csak egyengeti az utat a hármas korona és szent papucs előtti fej- és térdhajtás ama városába, ahova még kevéssel ezelőtt dicsekedett, hogy nem fog menni: „Canossába nem megyünk!“ ahová néhány éve még önmaga minden utat elzárt, minden hidat lerombolt, sőt sánczot és bástyákat, emelt ellene a hires májusi törvényekben, melyeket most megfoghatatlan czélból, önkezével akar lerontani, a mig francziaország, Belgium, sőt legújabban Spanyolország is, eddig Canossa hű látogatói, most mindinkább hátat fordítunk a papi uralom ódon várának . . . Olaszország, ama bagolyvár legtüzesebb ostromlója, hirtelen frontot változtat s közel van ahoz, hogy síppal, dobhal és szent zsolozsmával bevonuljon — nem hogy azt bevegye és lerontsa, hogy kő kövön ne maradjon benne, hanem hogy annak leginkább általa ledöntött romjait, újra fölépítse s lábcsókra menjen oda a pápához. Itóma pedig benne is van már s csókolja a kegyelmesen feléje nyújtott papucsot. Huszonegy új képviselőválasztás ment végbe e napokban Róma vámja és tartományában, tizennégy a fővárosban s hét a vidéken, ezek közül csak kettőt nyerhettek a haladópártiak, egy választás még nem adatik, tizennyolc helyen a klerikálisok és az ezekkel szövetkezett „úgynevezett“ szabadelvűek lettek győztesek. Igaz, hogy ez csak helyhatósági választás volt. De fölöttébb szomorú árnyékot vet előre a közelgő országos képviselőválasztásokra. Mra a szabad és egy Olaszország fővárosa így választ, midőn fővárosok az ország legmagasabb értelmiségét képviselik, és mindenütt és mindenkor csupán a leghaladóbb párti képviselőket szokták küldeni az országos és helyi képviseletek székeibe, ezelőtt még Olaszországban is: mit várjunk a kevésbé fölvilágosult vidéki kerületek választóitól, kire a papság befolyása még közvetlenebb és sokkal hatályosabb lehet? Mert — és ez a legaggasztóbb jelenség itt — most már a papságtól függ a választások sorsa Olaszországban. A Vatikán megelégelte a tartózkodás, a be nem avatkozás, a „non possumus“ politikáját. XIII. Leó okos fő. (3 nem vonja meg magát, mint IX. Pilis, a zugolyban daczolás elvében, ő „nem tetszik magának“ az „önkéntes fogoly“ szerepében, nem eped a martyr-korona és „bentus“ czimért, mint elődje . Leó az igazi „harczoló egyház“ feje, aki barezi babérok után vágyik ; kr küzdeni és győzni akar, vagy elesni az egyház, lobogójával. Kijött a börtönből, melynek bizony senki sem állt őrt aranyos nyitott ajtaja előtt. S magát igy könnyen megszabadítván, felszabadította szolgáit is, a papokat, a kiknek Pius megtiltotta volt a világi választásokban való részvételt. Leo ezeket is kibocsátotta börtönükből. Menjenek választani isten hírével, szabad a választás, szalad a vásár! Nos, a papok fel is használták a szabad vásárt. Látjuk eredményét a római választásokban. Maga a pápa káplánja Manelli és a jezsuiták főgenerálisa „in partibus“ Kanzler, voltak az első kupeczek a lélekvásáron s megvásárolták Róma és vidéke lelkiismeretét. Megbuktatták magát a polgármestert, ki nem tartott velök. Megbuktatták Garibaldit, ki Olaszország egysége óta mindig a legnagyobb többséggel megválasztott dísztagja volt a római képviselőtestületnek s ki most a legkevesebb szavazatot kapta. S megbuktatták ketten kivnd az összes progresszista képviselőket. Ezért nézhetünk aggódva az olasz képviselőválasztások elé is. Tartunk tőle, hogy Olaszország útja Canossába vezet. KeményLibor kereskedelmi miniszter, Alsó- Fehérmegye nagy enyedi választókerületének országgyűlési képviselője, 25-én Enyedre érkezett. Az érkezőt választói nagy száma lelkesedéssel s rendkívüli szívességgel fogadta. A miniszter kosz- A „Nemere“ tározója. Közlemények a „Per s a levelek“-ből. Alvaneziából Montesquieu után. — A nagy születésű persa Usbeli ifjú elindult Taurison, Erzerumonés Szmirnán át Európába 1711-ben; eljutott Párisig, ahol megállapodott az európai dolgok tanulmányozására folytonosan 1720- ig. Párisban legbővebben érintkezett azon évek alatt a könyv írójával , Montesquieu-vel, aki a közölt „Persa levelek“ összeállítására tőle vette a közleményeket, amint előszavában említi. Usbeknek 9 év alatti távollét alatt is otthoni szerályára volt nagy gondja, hol elzárva, szalmaözvegységi fogságban, szigorú felügyelet alatt epedtek nagy csoportban szive hölgyei, — a minek mohamedán törvény szerint úgy kell lenni. & XXXIX ik levél. íratott 1713-ban (Mekkái vándorlásáról Hires Ilagi ll.ki írja egy a Mohamoff vallására tért zsidóhoz.) úgy látszik, mindig fényes jelek készítik elő a rendkívüli emerek születését ; mintha a természet a válság bizonyos nemét szenvedné s mintha a mennyei hatalom csak erőlködéssel létesíti ne Semmi sem oly csodás, mint a Mohamed születése. Isten, aki gondviselő intézkedésével kezdet óta elhatározta volt elküldeni e nagy prófétát a sátánt megbilincselni, Ádám előtt kétezer évvel egy világosságot teremtett, mely választottakról választottakra, ősökről ősökre Mohamedig jővén le, végre megérkezett reá, mint hiteles tanúja annak, hogy ő a pátriárkáktól származott. Ezen próféta kedvéért az is megtörtént, hogy isten nem akarta, hogy gyermek fogantassék, hogy a nő ne szűnjön meg tisztátalan lenni s hogy ne legyárt szükség a körülmetéltetésre. Ő körülmetélten jött a világra s az öröm feltűnt arczán születése kezdetével. A föld háromszor rázkódott meg, mintha önmaga szülte volna ; minden bálvány feldőlt; a királyok trónjai felfordultak ; Lucifer a tenger fenekére vettetett s csak negyven napi uszkálása után jött ki a mélységből s futott a Cabes hegyre, melyről egy rettenetes szózattal hivta meg az angyalokat. Azon éjen tett határt isten a férfi és nő között, melyet egyik is közülök át nem hághatott. A bűbájosok kuruzslási mestersége hatástalanná lett. Egy szózat hallszott az égből, mely azt mondá : „elküldtem a világra az én hű barátomat.“ Az Isben — A ben arab történész bizonyítása szerint a madarak fajai, a lebegek, a szelek és az angyalok minden seregei egyesültek e gyermek nevelésére s ezen előny felett vetélkedtek. A madarak csicsergéseikben azt mondogatták, hogy nekik inkább módjukban áll őt nevelniük, mert részére könnyebben tudnak összehordani mindenfelől. A szelek mormogva azt mondották : az inkább a mi feladatunk, mert neki mindenünnen kedves illatokat tudunk előhozni. Nem, nem mondanak a fellegek, őt a mi gondozásunkra kell bízni, mert mi őt minden pillanatban frissítő vízzel látjuk el. S mindezeken megindulva az angyalok felkiáltottak : ekkor tehát nekünk mi teendőnk maradhat? De mindezen vitatkozásnak véget vetett egy égi szózat: ő nem fog kivétetni a halandók kezéből, mert boldogok az emlők, melyek őt szoptatandják, a kezek, melyek őt érintendik, a ház, hol lakni s az ágy, melyben nyugodni fog. Ilyszer is fényes tanúsítások után, kedves Józsiné, vasszívvel kell bírni, hogy az ember a szent törvénynek (a koránnak) ne higgjen, — stb. a ki ne tudná, hogy az ily bírálat igen gyakran öncsalódás , de megegyeztek abban, hogy jobbithatlanok legyenek. A nők mindenekfelett űzik azt. Igaz, hogy ifjúságukban nem igen adják reá magukat egyébért, mint valamely kedvesebb szenvedélyük legyőzéséért ; de amint vénülnek, a szerencsejáték iránti szenvedélyük láttatik ifjadni, s e szenvedély kitölti a többiek hézagát. Férjeiket tönkre akarják tenni, s hogy ezt tehessék, életük minden korszakában módjuk van, zsenge ifjúságuktól késő vénségükig : öltöny, bútorozás megkezdik a rendbontást, a tetszvágy neveli, a szerencsejáték befejezi. (Emlékezzünk, hogy Párisból irta !) Gyakran láttam játékasztal mellett 9 — 10 nőt, többnyire ugyanannyi életkorból ; láttam reményleni, félni, örvendeni, főleg dühösködni. Azt hinnéd, sohase lesz idejök lecsillapulni, s hogy még kétségbeesésük előtt meg kell hallniok : kétlenéd, hogy a kiket fizetgetnek, hitelezőik e, vagy hagyományosaik. Úgy látszik, fő nézete szent prófétánknak az volt, elfogni minket mindattól, ami okosságunkat megzavarhatná : megtiltotta borral élnünk, ami azt eltemeti; határozott parancscsal megtiltotta a szerencsejátékot ; s nem lehetvén eltörölni a szenvedélyek okát, magát a szenvedélyt irtotta ki. Nálunk a szerelem nem okoz se zavart, se dühösséget , csendes szenvedélylyel csillapítja lelkünket , többnejüségünk megment a női uralomtól s mérsékli kívánságaink rohamát. III ik levél. íratott 1714-ben (Usbek,átázó persalitherczeg Írja Párisim! Smirmiba.) A játék nagyon dívik Európában ; játékos lenni, állapotnak neveztetik; ezen egy czivi helyettesiti a születést, vagyont, nemesszivűséget; ez minden arabért, a ki gyakorolja, vizsga nélkül a becsületes emberek közé állít, jóllehet senki sincs, LXXVI-ik levél. íratott 1715-ben (Usbek írja Ibbennek Smirnábal) Az európai törvények dühöngnek az öngyilkosok ellen. Úgyszólva, másodszor is megölik, meghurczolják gyalázatosan az utczákon, gyalázattal bélyegzik , vagyonukat elkobozzák. Az ily törvény igazságtalan. Mikor elhalmozva vagyok fájdalommal, nyomorral, megvetéssel, miért akarnak megakadályozni, hogy véget vessek szét-