Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-01-01 / 1. szám
hallottunk, összegezve ezeket, 131. 906 frfc 29 kr. van a pénztárban. Meleg hangon emlékezett meg az alispáni jelentés Csabai László főszámvevő hitterén történt haláláról; az elhunyt, mint a jelentés mondja, „a központi szakmák legtöbb nehézséggel járó egyik ágát teljes odaadással, ügybuzgalommal s megfeszítő szorgalommal teljesítette“. Az alispáni jelentés után következett az árvaszéki jelentés, melyet a közgyűlés egész terjedelmében elfogadott. Említsük meg e helyen a közgyűlésnek egy ünnepélyesebb momentumát is. Elnöklő főispán úr ugyanis az orsz. nőiparkiállításon érmeket, díszokleveleket nyert háromszéki kiállítóknak az elismerés jutalmát buzdító beszéd kíséretében a gyűlés szinén kiosztotta. Azok neveit, kik az orsz. nőiparkiállításon kitüntetésben részesültek , annak idejében közöltük volt lapunkban, e helyen azonban elismerésünket még egyszer kifejezzük azon honfiaknak és honleányoknak, kik szorgalmuk által megyénkre a nagyközönség figyelmét felhívták. Következtek a kormányfeiratok, melyek közül a vallás és közoktatásügyi miniszternek a budapesti állami középipartanodába iparnövendékek felküldése és azok számára ösztöndíjak alapítása iránt leküldött leirata tárgyaltatván, elfogadtatott az állandó választmány véleménye, mely szerint jövőre midőn a megye közönségének megfelelő alapja felhasználva nem lesz, az ösztöndíjak alapítását figyelembe fogja venni. Majd a földmivelés-, ipar és kereskedelmügyi miniszternek a szövészeti ipar emelése érdekében itt s lapunkból már ismeretes rendelete olvastatott s vétetett örvendetes tudomásul. Ennek kapcsán a megyei közgyűlés Kemény Gábor földmivelési miniszternek a székely szövészeti ipar emelése érdekében tanúsított magas pártfogását egy, az alispán által felterjesztendő feliratban megköszöni. Hasonló köszönő átiratot küld a megye Zichy Jenő grófnak, a hazai ipar érdekében országszerte ismeretes buzgóságú hazafinak. Potsa József, háromszékmegyei főispánnak Háromszékmegye házi- és szövészeti ipara emelése körül annyira jótékonyan ható lelkes buzgósága szintén szép elismerést nyert a közgyűlés által, mely általános lelkesedés között, nagy éljenzések mellett szavazott jegyzőkönyvi, köszönetét a főispán úr ezen érdemeinek. A megyei átiratok között egyik legfontosabb tárgyat képezte Arad város átirata a katonai intézetekben a növendékeknek törvényeink szellemében való neveltetése stb. tárgyában. Az átiratot pártolólag elfogadta a közgyűlés azon hozzáadással, hogy trézai Vásárhelyit egy katonai képző intézet állítassék fel. Minthogy a megyének már e czélra helyiségei vannak, felterjesztést küld a megye közönsége a miniszterelnökhöz a katonai praeparandia felállítása tárgyában. És ezzel a megye oly térre lépett, melyen az elismerés és köszönet számára alig találunk kellő kifejezést. Valahára beteljesül a székely nemzet régi és folytonos vágya, hogy szakiskolát nyerjen na számára a katonaképzés terén. Napjainkban, midőn az általános hadkötelezettség a Hadsereg közszellemét nem volt кбрез megváltoztatni; ma midőn oly sok ki fogásunk van a német szellem ellen, valóban alig képzelünk kellemesebben ható intézkedést, mint ily szakiskolák felállítását, hol megfelelő szellemben magyar tisztek képeztessenek. A kérdés rendkívül kellemes hangulatba hozta a közgyűlést s több lelkes felszólalás után a fentebbi jelzett határozatot meghozta. Üdvözöljük érte Háomszékmegye közönségét! S elolvastatott Károlyi Gyula gróf felhívása a megyei „veres kereszt“-egylet alakítása iránt. A terjedelmes és az egylet czélját részletesebben ismertető felhívást a közgyűlés figyelemmel hallgatta végig s h Háromszékmegye részére egy Vörös Kereszt-egylet felállítása érdekében Potsa József, megyénk főispánja elnöklete alatt egy nagyobb bizottság küldetett ki. Sikért kívánunk a nemes ügynekke-őket megyet megemlítjük a követ A megyei köznevelésügyi alap költségtervezete az 1882.ik évre az állandó választmány jelentése folytán változatlanul elfogadtatott,... a fes . népiskola költségvetését az áll. valasztm. előterjesztése meglehetősen megnyirbálta a törléseket, melyek, valljuk meg, nagyon is lényegesek, azzal indokolták, hogy az Isaxfia nem életképes, melynél fogva egy tervezet elkészítésével az alispán elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki. A Sepsi-Szentgyörgy város képviselő testületének határozata folytán, a város utczai kövezése céljából 3 napi közmunkakötelezettség mondatott le azon hozzátevéssel, hogy a pótadó és közműnyerő csupán ezen és nem más czélra használható fel. K ózdi Vásárhely részére hasonló czélból a szzunkaerőből igás napszámokat, valamint kézlapszámokat engedélyezett a közigazgatás. . . községi ügyek között Baróth és Bodos ,az 8Г egyezségei egy közös erdőterület megosz.?s, r£yában azon figyelmeztetéssel hagyatott 1*л^ЛГУ1лиз0п10 egyezségek jövőre a törvényhezők ^ e 0 e£es megkeresése nélkül nem köt A közgyűlés második napja. A második napon felolvastatott a Kézdivásárhelyrt felállítandó katonai reáliskola tárgyában intézendő felirat szövege, mely általános helyeslés mellett elfogadtatott. Majd Császár Bálintnak a megyei alap tárgyában beadott indítványa következett, mely a „Nemere“ ide vonatkozó közleménye értelmében indokaival együtt elfogadtatván, a közgyűlés kimondotta, hogy a magy. kir. belügyminisztériumot megkeresi, miszerint az igazságügyminiszter, igazságügyi czélokra elfoglalt helyiségek után az évenkénti használatért a tulajdonos megye közönségével bizonyos meghatározandó haszonbért engedélyezzen és a lejárt időre ugyanazon megállapodás szerint járó haszonbért a múlt időre is terjeszsze ki. Felkéri a közgyűlés a belügyminisztert, miszerint eszközölje ki, hogy a honvédelmi miniszter a honvédség számára elfoglalt laktanya és helyiségek után a fentebbiek szerint intézkedjék. Ezen határozat Háromszékmegye orsz. képviselőinek megküldetik, valamint főispán ur ő méltósága ezen ügynek a miniszterelnök urnál leendő támogatására felkéretett. A második nap tárgyai közül még megemlítésre méltó Székely Gergely indítványa, hogy a háromszék megyei építészeti hivatal személyzete szaporittassék. Az indítvány hosszas és élénk eszmecserére adott alkalmat, mely főként oda ütött ki, hogy az építészeti hivatal és megyei törvényhatóság között való viszony annyira nincs szabályozva, hogy valamely megyei munkának az alispán által elrendelt teljesítése a megyei mérnök jótetszésére van bízva. E tárgyban tehát a megyei törvényhatóság feliratot intéz a minisztériumhoz, hogy a megye és az építészeti hivatal közötti viszony szabályoztassék addig is, míg a közmunkatörvény meghozatnék, annyival is inkább, mivel a létező állapotok a megyének hátrányára vannak. Még egy hosszabb vitát idézett elő Székely Gergely másik indítványa, mely szerint Háromszék megye számára még két szolgabíró is egy állatorvosi állomás szervezését mondja ki a közgyűlés. A tárgyhoz hozzászólt tagok mindenike megegyezett abban, hogy a 4 járási szolgabíró által a Helyzet a jó közigazgatás kívánalmainak megfelel s mindaddig, míg az adatok meg nem érkeznek, az indítvány elhalasztatik. Fákó község egy telket cserélni óhajtván a ref. egyházközséggel, folyamodott a törvényhatósághoz, mely e cserét engedélyezte is. Alcsernáton községe az úgynevezett „Halaság“ erdőrész eladhatása iránt hozottt határozata helyben hagyatott. N.Ajta község a 72 frt mészárlási jog elengedése iránt hozott határozatával elutasittatott s a 72 frt. visszafizetése egyetemleges felelősség mellett 15 nap alatt elrendeltetett. Egerpatakon Módi Pál és érdektársai az ottani korcsmárlási jog iránt közvetlenül a minisztériumhoz küldött s illetékes ellátás végett a törvényhatósághoz leküldött folyamodványa visszautasittatott. Révay Lajos titkári jelentése a sepsi-szentgyörgyi jótékonyczélu nőegylet működéséről az 1880. év junius 5 én tartott közgyűlés óta 1880. deczember 18-ig. (Felolvastatott a nőegylet közgyűlésén 1881. deczenaber 18-án) Tisztelt közgyűlés! Azon terjedelmes jelentés után, melyet ezelőtt másfél évvel volt szerencsém a mélyen tisztelt közgyűlés elébe terjeszteni s mely vidéki lapunkban a sajtó terén is közöltetett az érdeklődő közönséggel, — azon kellemes helyzetbe vagyok, hogy most nem kell hosszas jelentés előterjesztésével fárasztani becses figyelmüket. Akkor a választmány jóváhagyásával jeleztem egyletünk főbb czéljait, irányelveit; most tárgyilagos rövidséggel adok számot — szintén a választmány megbízásából — másfélévi működésünkről. A közgyűlés által nyert megbízatás folytán az alapszabályok értelmében az egylet ügyeit vezették az egylet tisztviselői és választmánya A választmány az 1880. év folytában az utolsó közgyűlés óta tartott négy rendes gyűlést, u. m. 1) junius 1- én, 2) október 7-én, 3) november 4-én, és 4) november 3- án. 1881 ben tíz gyűlés tartatott, úgymint: 1) január 4-én, 2) január 12 én, 3) február 1-én, 4) február 12 én, 5) márczius 4-én, 6) május 9 én, 7) június 2-án, 8) október 4-én, 6) november 1-én, és 10) deczember 13-án. Ezen gyűlésen, habár a választmány némely tagjai ritkán jelentek meg, de a nagyobb résznek lelkiismeretes pontossága és ügybuzgósága lehetővé tette, hogy az egylet ügyei határozatképes számú tagok jelenlétében, a legszebb egyetértéssel és híven kezeltessenek. Az egylet jótékony céljainak elérésére igénybe vette az alapszabályok értelmében I. a rendes jövedelmeket, az alapítványok kamatait, a rendes tagok évi részvényeit, a pártoló tagok adományait. II. uj jövedelmi forrásokat nyitott: bálok, majális, fillérestélyek rendezése és könyöradó hiányok gyűjtése által. A nőegylet válaztmánya rendezett egy kalikó-bált, ennek tiszta jövedelme volt 21 frt 63 kr; egy álarctos bált 200 frt tiszta jövedelemmel ; egy majálist, jövedelme volt 37 frt 30 kr ; 27 fillérestélyt, tiszta jövedelem 419 frt 79 kr. E szerint a nőegylet buzgó működése folytán az egylet pénztárába befolyt rendkívüli jövedelem 678 frt 72 kr. Ezen kívül az 1880. évi decz. 31-én a házi szegények, munkaképtelen nyomorultak, szegény iskolás gyermekek, árvák számára a karácsonya állítása alkalmával készpénzben, ruha, élelmiszerek stb. gyűjtésével tetemes adományokat gyűjtött és osztott ki. Ezekről annak idejében a „Nemere“ lapjain nyilvános számadás adatott közre. — Mihály Lajos árvái számára gyűjtött 65 forintot. A rendes és rendkívüli bevételek és kiadások a választmány ellenőrködése mellett kezeltettek. Az ellenőrködés igen könnyű volt, mert pontos, lelkiismeretes, buzgó tisztviselők kezébe volt letéve az egylet vagyona. A fáradhatatlan elnökök vezetése alatt Bogdán Istvánné és Sebestyén Sándorné úrasszonyok ellenőrzése mellett Bogdán Arthur pénztárnok úr kezelték egyletünk vagyosát. Akik — a mellett, hogy mindig elsők voltak nemcsak a gyűjtésben, hanem az adakozásban is — itt ott azt a hamisítást követték el a számadások rendén, hogy a begyűlt krajczárokat saját zsebükből forintokra egészítették ki; mert büszkeségüknek tartották, hogy az egylet vagyonát jótékony czélokra gyarapítsák. Az egylet választmánya az alapszabályok értelmében számvizsgáló bizottsága által megvizsgálta a számadási könyveket és okmányokat. Ezen számadások szerint az utolsó közgyűlés óta bevétel. A múlt évi zárlat szerint pénztári maradvány 1464 frt 95 kr, új alapító tagoktól bejött összesen 90 frt, tőke kamat jövedelem 140 frt 25 kr, részvényesektől 153 frt, pártoló tagoktól 2 frt, két bál és egy majálisból 534 frt 87 kr, fillér estélyekből 400 frt g6 kr, egyéb rendkívüli jövedelem 21 frt. Összes bevétel 2876 frt 03 kr. — Kiadást Irodai czélokra 23 frt 91 kr, szolgálati dijakra 60 frt, bálok, majális és fülérestélyek költségeire 337 frt 98 kr, újabb beruházásokra (butor) 4 frt, jótékony czélokra 442 frt 68 kr. Összes kiadás 868 frt 57 kr — E szerint összehasonlítva ‘az összes bevételeket : 2876 frt 03 krt, az összes kiadásokkal — 868 frt 57 krral , marad pénzvagyon 2007 frt 40 kr. Ehhez hozzáadva a beruházások értékét, 92 frt 85 krt, —■ az egylet összes vagyonértéke jelenleg: SiO6 frt 31 kr. Ezen összegből jelenleg a helybeli takarékpénztárnál kamatozás végett elhelyezve van 1904 frt 85 kr, készpénz a pénztárban 102 frt 61 kr, beruházás 92 frt 85 kr, összes vagyonérték mint fennebb 2100 frt 31 kr. — Viszonyítva ezen összeget a múlt évi vagyonálláshoz : 1464^194 kr 488 frt 85 kr — 1553 frt 40 kr, vagyon szaporodás 546 frt é1 kr. Az összes számadások, pénztárnoki naplók, ellenőrzési könyvecskék, tanúsítványok, a választmányijegyzőkönyvek, kim itt, a közgyűlés asztalára vannak téve. Ha méltóztatnak elrendelni , a pánztárnok és jegyzők által részletesen fel fognak olvastatni, hogy az egylet mindmik tagja meggyőződést szerezzen a tisztviselők és választmány hű sáfárkodásáról. Ezen száraz számadások után kötelességem volna , mint titkárnak, hogy egy magasabb elvi és erkölcsi álláspontra emelkedve adjak feleletet azon jogos kérdésekre, hogy egyletünk mennyiben felelt meg magasztos hivatásának és van-e hivatása, jogosultsága a további fennállásra? E kérdések elsejére rövid feleletem ez : egyletünk annyiban valósította meg az egylet czéljait, amennyiben — az ő kis körében — a társadalomnak, a közönségnek anyagi és erkölcsi támogatásában részesült. E pontnál jeleznem kell, hogy a nem rég elültetett, alig három éves, kényes növénynek gyöngéd hű ápolója volt; nem tépte le virágait, sőt még érett gyümölcseit is félretette a jövő számára. Az alapítványok kamatos kamatjaikkal, az évi részvényekből bejött tagsági díjak érintetlenül tőkésíttetnek; a számadások száma, még a rendkívüli jövedelmeket sem költötte el egészen a választmány. Ez évi jövedelem, a vérnesebb reményeknek tán nem felel meg minden tekintetben; ennek egyik fő oka az, mert egyik bálunk 21 frt 62 kv. tiszta jövedelem tekintetében nem felelt meg a várakozásnak. Ennek ismét természetes oka az volt, mert a nőegylet, tekintve a nyomasztó anyagi viszonyokat, nem akart erkölcsi kényszert alkalmazni, nem rendezett, mint máskor, úgynevezett „tarisznyás bált“; nem tolakodott ekébe más jótékonyczélokra rendezett báloknak. Különben a nőegylet báljait ez évben is egyszerűség, kedélyesség jellemezte, és az egylet báljainak renoméja a mulatni szerető közönség előtt jövőre is biztosítva van. Egyletünk rendkívüli bevételeinek és tiszta jövedelmének egyik igen tekintélyes részét képez a „fillérestélyek“ tiszta jövedelme. Folytatása következik.