Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-01 / 49. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, május 1. XIV. évfolyam. 49. szám. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMegjeleniss: ixetenssiivt Háromszor: Kedden, Csiötörtölsön, és Szombaton. Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tan küldve: az előfizetési pénzek és hirdetések bér-Egész évre . . . 7 frt — kr. mentesen küldendők Félévre . . . Negyedévre . . helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos- 1 Kiadóhivatal.. Előfizetési ár Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Hausenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. az. o. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. • 3 „ 50 „ ■ 1 „ 80 „ NEMERE. Hazánk és a külföld. — Politikai szemle. — Az egyiptomi konferenczia még függőben van. Anglia meghívása már átadatott ugyan Bécsben és valószínűleg a többi kabineteknek is, de kérdéses, hogy Törökország, Francziaország és Olaszország, kik Anglia mellett az egyiptomi ügyekben leginkább érdekelve vannak, meg fognak e elégedni a konferenczia eddigi programjával, mely csak az egyiptomi pénzügyek rendezésére szorítkozik. Monarchiánk és Németország nem elsőrendű érdekjelek az egyiptomi kérdésben, eddigi állásuk is arra szorítkozott, hogy alattvalóik sorsa és érdeke biztosíttassék. Hogy Egyiptomban a béke valahára tartósan meghonosuljon, ez természetesen általános kereskedelmi és kulturális szempontból érdekében áll minden európai hatalomnak. De a pharaók országában Anglia viszi a főszerepet, lássa, hogy boldogul Francziaországgal, Török-s Olaszországgal. Ha az egyiptomi pénzügyek rendeztetnek, akkor valószínűleg azon magyar-osztrák alattvalók kárpótlása is szőnyegre fog kerülni, kik a két évvel ezelőtt Egyiptomban lefolyt események alatt szenvedtek kárt. De a konferenczia még nem tény, a hatalmak még fontolgatnak és ez eltarthat még jó sokáig. Gladstone legutóbbi nyilatkozatait az angol alsóházban úgy magyarázzák, hogy a kabinet elhatározta a szudáni expedícziót. Optimisták már abban reménykedtek, hogy az expediczió nem angol és egyiptomi, hanem angol és indiai csapatokból fog szerveztetni, ami azonban még kétséges. A minap Kairóban tartott minisztertanácson részt vettek Sherif és Riaz volt kabinetfőnökök is, kiktől az angoloknak volt mit hallaniok . Riaz keserű szemrehányásokat tett s azt mondta, hogy Anglia felelős a mai nyomorult kormányzatért Egyptomban. Nubar pasa a „Times“ levelezője előtt úgy nyilatkozott, hogy kész lemondani, ha Anglia szándéka Egyiptom felett a védnökséget elvállalja, ha az angol kormány tanácsát követte volna és Zibert Khartumba küldi, ma már Gordon teljes biztonságban érezné magát Kairóban, de még a mai válságban is jót áll a tartós és erélyes kormányzásért, csak engedjenek neki szabad mozgást és ne akarják inkább eltávolítani. A szudáni expedíciót Berber felszabadítására már általában elkésettnek tekintik. Angolországban jelenleg minden napi kérdés, a választási törvény reformja, a kormánynak a marhák bevitele ügyében tett előterjesztése alkalmával történt veresége és a költségvetés háttérbe szorul az egyiptomi kérdés előtt. A kedélyek nagyon fel vannak izgatva. Gordon javára számos ajándék érkezik és 200 emberből álló önkéntes csapat, szervezkedik, hogy segítségére menjen. A „Daily News“ egy kairói sürgönye szerint az ottani franczia konzul, Harrére Kamill a khartumi franczia konzultól, Herbintól következő sürgönyt kapta: „Nem félek és mindenre el vagyok készülve. A helyzet kétségbeejtő, az egészségi állapot azonban jó.“ A „Standard“ azt írja, hogy 8000 ember lesz, ha létrejön a szudáni vegyes expedíció, amiben Kairóban kételkednek, de azt hiszik, hogy a csapatok elindítását Baringnak Londonba való visszatértéig elhalasztják. Kairóból legújabban is azt jelentik, hogy a délre küldendő expedíció előkészületei erélyesen folynak. Úgy számítják, hogy körülbelül nyolczezer ember fog Kairóból útnak indíttatni. A Khartumból érkezett utolsó hírek reménytelennek tüntetik fel az ottani helyzetet Kharthum és Berber eleste e hírek szerint már csak pár hét, sőt úgy lehet, pár nap kérdése, ha segély jókor nem érkezik. Jókai jelöltsége. Ha van az ilyefalvi Választókerületben még kormánypárti szavazó — annak szól a félbivalos „O. É.“ következő tudósítása: „A kassai szabadelvű párt választmányának 28- án tartót értekezletén felolvastatott és éljenzéssel fogadtatott Jókai Mór levele, melyben kijelenti, hogy a kassai jelöltséget s megválasztása esetén a képviselőséget elfogadja s a választmány meghatározásától teszi függővé, mikor jöjjön Kassára választói előtt programmbeszédét mintaptgni. Az értekezlet erre május hó 25-ikét határozta meg.“ Ez csak megvitathatatlan s bizonysága annak, hogy Jókki csak korteskedni volt itt. Válaszszátok meg már most őt — kormánypárti választók. A jelöltség elfogadása is csak kortesfogás volt — majd ajánlani fogja ide Beksics Gusztávot. Splényi Ödön báró a képviselői jelöltséget a gyergyószentmiklósi kerületben — mint onnan lapunkat értesítik — elfogadta. A nemes báró, ki tudvalevőleg a függetlenségi elvek harczosa, pár nyarat a borszéki fürdőn töltött s itt a választók értelmiségével nagyon megkedveltette magát, férfias s a mellett nyájas, műveit modora a társas élet központjává helyezték a bárót, ki a mellett jótékony czélok érdekében is több áldozatot hozott, így például múlt évben a gy.-tekerőpataki égettek javára az ő kezdeményezésére rendezett táncrestély pár száz forint jövedelmet szerzett a szerencsétlen károsultaknak, a borszéki iskola alap pedig fennkölt szellemű nejének Splényiné Blaha Lujza asszony áldozatkészsége folytán alig két év alatt 800 frtnyi összeggel szaporodott. Hová növi ki magát ez összeg, ha a gyergyóiak igyekeznek a bárót és vele együtt nejét, a nemzet csalogányát is magukhoz csatolni? A király 3 órakor látogatást tett nála s félóráig a legbarátságosabban társalogtak. A fejedelem Schönbrunnban viszonozta a látogatást; meglátogatta továbbá Lipót bajor herczeget s Gizella herczegnőt és Kálnoky grófot. Az an der Wien színházban a „Der Marquis von Rivoli“ czímű darabot végignézte. Másnap 27-én délután pedig tovább utazott Darmstadtba, hogy részt vegyen bátyjának, Battenberg Sándor Lajos herczegnek Viktória hesszeni herczegnővel végbemenő esküvőjén. Madridból távírják, hogy Badajoz és Ciudad-real közt a vasútvonalon ápril 28-án nagy szerencsétlenség történt. A személyvonat egy folyó közelében a vágányból kisiklott s a mozdony az összes kocsikkal a folyóba zuhant. Több mint hatvan ember halt meg; a szerencsétlenül jártak között ötven kiszolgált katona van. A madridi lapok azt gyanittatják, hogy a szerencsétlenség az összeesküvők műve. .................... * A román király kitüntetése. Ő Felsége a román királynak az aranygyapjas-rendet adományozta. A képviselőházban ápril 29 én a közlekedésügyér benyújtó a szegedi ármentesítő társulat ügyeinek rendezéséről és marosludas-beszterczei helyi vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ipartörvényjavaslat végleg elfogadtatott. Általánosságban úgy, mint részleteiben elfogadtattak : a fegyházak építéséről, a Svájczczal a szegénység kölcsönös biztosítására kötött szerződésről szóló törvényjavaslatok. A trónörököspár tiszteletére Belgrádban 29-én este 49 terítékű díszebad volt a királyi palota téli kertjében katonai zenekarral. Félkilenczkor a szakadó eső daczára nagyszerű fáklyásmenet rendeztetek. Kilencz órakor a tömeg lelkesült éljenzése közben a trónörököspár a kikötőhöz kocsizott, a szívélyes búcsú után az „Orient“-re szállt s nagy ágyudörgés és a hymnus hangjai mellett Zimonynak indult. Sándor bolgár fejezselem 26-án délután 2 órakor érkezett Bécsbe s a Hotel Imperialban szállt meg. BRASSÓ. — 1884. április 28-án. (Jókai csókjai. Brassói magyar dalegylet. Román gyűlés.) A köszörűs költő a brassói vasuti indóháznál két úriembert, kik őt a vasúthoz kísérték, jobbrólbalról úgy megpuszilta, hogy a mozdonyvezetők szakszerű véleménye szerint „Kunczut az a „Bremser“, aki a legnagyobb megerőltetéssel ily hangokat előidézni tudna.“ Már hallom, midőn szomszédom a „Nemzet“ előfizetési felhívásából olvassa, hogy legközelebb Jókainak egy új regénye fog megjelenni, melynek czíme: „A csók Erdélyben“ leend. A mi koszorús költőnk csakugyan nagyon elérzékenyedett. Ámde kérdés: mi indítja Jókait a csókoláshoz vagy a csókolásra? Az-e, mi egy gyermeket a csókra késztet, midőn a szülői házat elhagyja? az-e, mi az anyát, midőn leánya férjhez megy ? Dóczi Lajos, mindenesetre jobban meg tudná nekünk a Jókai csókjait magyarázni, de mi erre képesek nem vagyunk. A legvalószínűbb azonban az, hogy Jókai az ilyefalvi választókerületben regényeivel, politikai múltjával, és legkevésbbé utolsó ízben tartott beszámoló és programmbeszédével nem volt képes Nemes Nándor gróf ellen magának mandátumot biztosítani. A kormánypárt végrehajtó bizottsága azonban látva, hogy a székely nép nem fogja magát többé mamelukok által kisüstökbe Üstöküknél üstökösnek tartatni, felszólitá Mókai Jochestan költőnket, hogy hagyjon fel a kormány érdekében Kassa város mandátumával s ennélfogva Jókai kénytelen volt mint koszorús regényíró rossz politikája részére az ilyefalvi kerületben csókokkal pártot szerezni. Az ilyefalvi csókpárt tehát csókolja meg .... Jókait. A megszűnt brassói magyar dalárda és dalkör tagjai által életbeléptetett „brassói magyar dalegylet“ következő tartalmú felhívást intézi Brassó magyar értelmiségéhez: „Alulirt választmány tisztelettel értesíti Czimedet, hogy a Brassói Magyar Dalegylet a nagyraélt gű magyar kir. belügyminiszter urnak i. é. 13041. számú rendeletével megerősített alapszabályai alapján megalakult, s nyilvános működését május hó 3-án este tartandó rendkívüli dalestélyével megkezdi. Az eszme tehát, mely városunk hazafias érzelmű polgárságának keblében régóta kegyes óhajtásként él: az erők egyesítése által emelni a dal művészi értékét, összhangot teremteni a dal által a társadalomban, s alkalmat adni rá, hogy városunk minden rendű és rangú polgára az erkölcs- és érzelemnemesitő műélvezetek iránt fogékonynyá tétetvén, a jó ízlés, a társas együttlét és közértelmiség előmozdittassék s a magyar műdal iránti érdeklődés mint szent kapocs tartsa össze a különböző életczélokért küzdő egy haza fiait — ez eszme mondjuk — részben már valósult. A megalakult dalegylet 33 működő tagja — kik közül 10 tanár és tanító, 12 más tisztviselő s 11 iparos és kereskedő — valamint Jaschik Gyula kar-