Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-01-16 / 7. szám

Szerda, január 16. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 7. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. IMtegrj­elentls: n­etezik­int háromszor : h­étfőn, szerdán és szombaton. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger M.­­ Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által.. Lá­ngZL Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Sztgyörgyön, barompincz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), h­ová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. j£~é z i­r a t­o­k vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve. Egész évre Félévre . Negyedévre frfc — kr. „ 50 „ „ 30 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 10* kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetette­k. Előfizetési felhívás a. 2.Te­m.ere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY“ czimű­ politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre..........................7 frt — kr. Félévre................................3 „ 50 „ Negyedévre............................1 „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat­­hatunk. Az előfizetés legczélszerű­bben postautalvány mellett esz­közölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Köz­löny“ kiadó­hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. Ötszázezer forint. Brassó, 1884. január 13 (?) A kormány ismét pénzt kér, csakhogy ez alkalommal a közoktatásügyi miniszter kéri azt. Valahányszor a kormány újból s újból kér uj meg uj kölcsönöket, melyeket ő uj meg uj adókban talál, a­mi különben nem ritkán történik, a nemzet borzad, előtte a jövő képe tárul fel s látja, hogy az örvény szélén állunk, — egy lépés még és belezuhanunk. Ma azonban nem borzadunk, ma csak pa­naszkodhatunk, hogy e kölcsönt nem kérte évekkel ezelőtt, hogy egy állam, minő Magyar­­ország, ily csekélységnél is kölcsönre szorul. A közoktatási miniszter, Trefort Ágoston, ötszázezer forintot kér, hogy elemi és iparisko­lákat építhessen. Tehát felvirrad végre a közoktatás, a nép­iskola hajnala is ! Trefortnak érdeme, hogy középiskoláinkat s felsőbb tanintézeteinket európai színvonalra emelte,­­ de ugyanekkor az ő hibája, hogy a népiskolát mostoha bánásmódban részesítette. A népiskola egy nemzet alapköve ; a népis­kola egy nemzet művelődésének, erősbödésének főtényezője. Mit használ, ha orvos, ügyvéd, theológus és tudós ezrenként van, de népünk elmaradott, tudatlan. Boldog csak az az ország lehet, melynek népe a kor színvonalán áll. A magyar nép még távol áll ettől a külö­nösen azon vidék népe, melynek legtöbb uj is­kola fog jutni. A határszéli megyék népe van leginkább elmaradva, a miniszter meggyőződött erről, ide akar különös gondot fordítani. Népünknek csakugyan nagy szüksége van erre s mi hálával tartozunk a miniszternek ez intézkedésért. A képviselőház elé terjesztett törvényjavas­lat rövid, de messze kiható. Nagyobb lelkese­dés még a közoktatási minisztert nem fogadta a házban, mint e javaslatért fogják. Az ellenzék, mely minden költségemelés el­len oly hatalmasan küzdött s küzd, s a kor­mánypárt, mely minden — bárminemű — köl­tekezést vakon megszavaz, ez egyszer ismét egyesülni fog s a törvényhozásban alighanem ama ritka esetek egyike fog megtörténni, hogy a törvényjavaslat egyhangúlag megszavaztatik. Ha van kifogásolni való, akkor is csak az, hogy ez még mind kevés. Évenként csak száz­ezer forintot akar a miniszter felhasználni, é­s ez épen az, mi ellen mi is felszólalnánk. Néhány éven keresztül évenként szükségel­­ne hazánk népoktatási ügye ötszázezer forin­tot, hogy minden bajon segítsünk. Az iskolák hiánya s a néptanítók sanyarú anyagi helyzete — ezek mind olyan dolgok, a­melyeken segí­teni kell. De mi megelégszünk ezzel is. Ez is 270 új népiskolát fog adni nekünk, s ha a miniszter e téren s ez irányban tovább halad, akkor hazánk közoktatásügye csakhamar teljes virág­zásra jut. Az ipariskolák ép oly szükségesek, mert művelt iparosokra nagy szüksége van hazánknak. Merénylet az angol királyné ellen. Londonból táv­­irják jan. 12 okéről a „Nemzeti Ujság“-nak. A ki­rályné tegnap fenyegető levelet kapott a fémektől. Ennek következtében szigorúan őrzik a windsori kastélyt. Szakadás a Tisza-minisztériumban. A „W. Alig. Ztgu-nak távírják Budapestről. A Tisza-miniszté­­rium kebelében nincs teljes egyetértés a főrendi­házban leendő határozott fellépés tárgyában. Sőt Pauler igazságügyminiszter kijelentette, hogy ő többé nem fogja képviselni a parlamentben a zsidó­­házassági törvényjavaslatot, mely e szerint, ha most is megbukik, már csak az idei ülésszak rö­vidsége miatt sem kerül az idén napirendre. Tisza Kálmán — így írja a „Függetlenség“ — a főrendiházban történt szavazás után 12-én estére saját lakására hivatta minisztertársait, hogy meg­beszéljék a kabinet állását és teendőjét ez esemény­nyel szemközt. E miniszteri tanácskozás eredmé­nye gyanánt azt a hírt köztik, hogy Tisza Kálmán Bécsbe megy kihallgatásra a felséghez, jelentést tesz a helyzetről, s beadja lemondását, a királyra bízván a további elhatározást. Montenegrói harczkészülődések. A montenegrói kormány fegyvereket osztat ki a lakosság között és előkészületeket tesz arra, hogy a Montenegrónak át­engedett Guzinjei területet elfoglalja. A guzinjei lakosság el van készülve az ellentállásra. Az ismert herczegovinai rablóvezér, Kovacsevics Sztoján ren­deletet kapott, hogy a csapatok parancsnokságát átvegye. A fővárosi főpolgármester, mint a főrendiház tagja. A budapesti „VII. kerületi erzsébetvárosi klub“ legutóbbi ülésén azon indítvány létetett, hogy a klub elnöksége kérje fel a kerület képvi­selőjét oda hazni, hogy Budapest főváros polgár­­mestere, ki egy 411.000 lakossal bíró városnak első tisztviselője, a főrendiházba megu­­vassák. Ezen indítvány azzal van indokolva, hogy a főispánok­nak, még ha a legnagyobb megyét képviselik is, kevésbbé van jogunk a főrendiház tagságára, mint azon tisztviselőnek, ki a fővárost képviseli ; egy oly nagy várost, mely mint törvényhatóság az or­szágban a legnagyobb intelligencziával bir. Khartumot kiürítik. A „Havas ügynökség“ je­lenti Kairóból : Khartum kiüríttetése elrendeltetett. Meghagyatott továbbá, hogy az ágyuk beszögeztes­­senek és a lőpor vizbe dobassák. Hír szerint Mas­­suah és Suakim megvédésére fog minden igyeke­zet központosulni. A főrendih­áz ülése jan. 12. Szögyényi-Marich László elnök a gyűlést mi­­kor megnyitja. Az előzetes bejelentések után Czi­­ráky János, Zichy Nándor, Apponyi György grófok és Józsika Kálmán báró újabb feliratokat mutatnak be, az elnök pedig a meghívó levelek elintézéséről tesz jelentést. Következik a napirend, a zsidók és keresz­tények közti házasságról szóló javaslat tárgyalása. Elsőnek S­i­m­o­r János herczegprimás szólalt fel, a maga és püspöktársai nevében röviden kijelentve, hogy valamint a múltkor, úgy most is ugyanazok­ból az okokból nem fogadhatják el a törvényjavas­latot. Széchen Antal gróf szintén a javaslat ellen emel szót, leginkább vallási szempontból utalva en­nek elfogadhatlanságára. Azt mondja, hogy a ja­vaslat mellett felhozták azt az érvet, hogy ennek elfogadása élét venné az antiszemita izgatásnak. Erre azt jegyzi meg, hogy a­ki izgatni akar, az avval is izgathat, hogy elfogadták ezt a törvényja­­javaslatot.­­Élénk éljenzés.) Percz­el Miklós baranyamegyei főispán a javas­latot védelmezi. A dogmatiko-politikai tanokkal szemben a gyakorlati élet szükségleteit kell figye­lembe venni. Erkölcsi alapon áll nemcsak az egy­ház, hanem az állam is. Az állam minden hatalom­nak egyedüli forrása. De az állam ebben a tekin­tetben nem is végez jogfosztást, ellenkezőleg jogot biztosít, óv, mert érvényesíteni iparkodik azokat a jogokat, melyeket az 1876 oki 17-ik törvényezikk megadott. Védelme alá veszi ezután a szónok a zsidókat és azt mondja, hogy a sok százados el­nyomás után hosszabb időre van szükség, mig tel­jesen beleolvadhatnak a nemzetbe. Az sem áll, hogy a nép ellenzi a javaslatot. Szónok a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) G у ü г к у Ábrahám gróf nógrádmegyei főispán.. A javaslat elfogadását politikailag szükségesnek tartja, már az antiszemita izgatások ellensúlyozása szempontjából is A magyar nép józanságát ugyan legszebben bizonyítja a szabolcsi nép magatartása az eszlári per alatt. E nyugodt magatartás létre­hozásában azonban nagy része van Graefi József szabolcsr megyei főispánnak is. (Helyeslés. Mozgás. Derültség az ellenzéki padokon.) Most legyen szabad áttérnem azokra a bizal­mi feliratokra, melyek oly nagy számmal adat­nak be. (Halljuk ! Halljuk !) Erre nézve azt jegy­zem meg, hogy ha a képviselőházban valaha tör­vényjavaslat nyúttatnék be az iránt, hogy a párbér eltöröltessék, vagy hogy a papi javak elvétessenek . . (élénk nyugtalanság. Felkiáltások : eláll ! eláll !) mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak el­vétele iránt . . . (Újabb zajos kiáltások : Eláll ! eláll! Halljuk! halljuk!) igen, mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak elvétele iránt . . . (Újabb élénk, zajos felkiáltások : Eláll ! eláll ! Halljuk ! Felkiáltások : A tárgyhoz ! Hosszas nyugtalanság.) Elnök (csenget.) Kénytelen vagyok felkérni a méltóságos grófot, hogy a tárgy mellett méltóztas­­sék maradni. (Helyeslés.) G­y­ü­r­g­y, folytatva beszédét, azt mondja, hogy a javaslat mellett is lehetett volna ugyanannyi alá­­írást gyűjteni. A javaslatot általánosságban elfogadja s a 38 ik §-t dr. Radvánszky József módosításával a magáévá teszi. Graeff József Szabolcs megyei főispán személyes kérdésben szólal fel és Gyürky beszédére reflektál­va, azt mondja, hogy ő megfelelt ugyan kötelessé­gének Szabolcsban, de a rend fentartása egyedül a nép érdeme.

Next