Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-16 / 7. szám
Szerda, január 16. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 7. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. IMtegrjelentls: netezikint háromszor : hétfőn, szerdán és szombaton. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger M. Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által.. LángZL Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Sztgyörgyön, barompincz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. j£~é z ir a tok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve. Egész évre Félévre . Negyedévre frfc — kr. „ 50 „ „ 30 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 10* kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetettek. Előfizetési felhívás a. 2.Tem.ere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY“ czimű politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre..........................7 frt — kr. Félévre................................3 „ 50 „ Negyedévre............................1 „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadóhivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. Ötszázezer forint. Brassó, 1884. január 13 (?) A kormány ismét pénzt kér, csakhogy ez alkalommal a közoktatásügyi miniszter kéri azt. Valahányszor a kormány újból s újból kér uj meg uj kölcsönöket, melyeket ő uj meg uj adókban talál, ami különben nem ritkán történik, a nemzet borzad, előtte a jövő képe tárul fel s látja, hogy az örvény szélén állunk, — egy lépés még és belezuhanunk. Ma azonban nem borzadunk, ma csak panaszkodhatunk, hogy e kölcsönt nem kérte évekkel ezelőtt, hogy egy állam, minő Magyarország, ily csekélységnél is kölcsönre szorul. A közoktatási miniszter, Trefort Ágoston, ötszázezer forintot kér, hogy elemi és ipariskolákat építhessen. Tehát felvirrad végre a közoktatás, a népiskola hajnala is ! Trefortnak érdeme, hogy középiskoláinkat s felsőbb tanintézeteinket európai színvonalra emelte, de ugyanekkor az ő hibája, hogy a népiskolát mostoha bánásmódban részesítette. A népiskola egy nemzet alapköve ; a népiskola egy nemzet művelődésének, erősbödésének főtényezője. Mit használ, ha orvos, ügyvéd, theológus és tudós ezrenként van, de népünk elmaradott, tudatlan. Boldog csak az az ország lehet, melynek népe a kor színvonalán áll. A magyar nép még távol áll ettől a különösen azon vidék népe, melynek legtöbb uj iskola fog jutni. A határszéli megyék népe van leginkább elmaradva, a miniszter meggyőződött erről, ide akar különös gondot fordítani. Népünknek csakugyan nagy szüksége van erre s mi hálával tartozunk a miniszternek ez intézkedésért. A képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat rövid, de messze kiható. Nagyobb lelkesedés még a közoktatási minisztert nem fogadta a házban, mint e javaslatért fogják. Az ellenzék, mely minden költségemelés ellen oly hatalmasan küzdött s küzd, s a kormánypárt, mely minden — bárminemű — költekezést vakon megszavaz, ez egyszer ismét egyesülni fog s a törvényhozásban alighanem ama ritka esetek egyike fog megtörténni, hogy a törvényjavaslat egyhangúlag megszavaztatik. Ha van kifogásolni való, akkor is csak az, hogy ez még mind kevés. Évenként csak százezer forintot akar a miniszter felhasználni, és ez épen az, mi ellen mi is felszólalnánk. Néhány éven keresztül évenként szükségelne hazánk népoktatási ügye ötszázezer forintot, hogy minden bajon segítsünk. Az iskolák hiánya s a néptanítók sanyarú anyagi helyzete — ezek mind olyan dolgok, amelyeken segíteni kell. De mi megelégszünk ezzel is. Ez is 270 új népiskolát fog adni nekünk, s ha a miniszter e téren s ez irányban tovább halad, akkor hazánk közoktatásügye csakhamar teljes virágzásra jut. Az ipariskolák ép oly szükségesek, mert művelt iparosokra nagy szüksége van hazánknak. Merénylet az angol királyné ellen. Londonból távirják jan. 12 okéről a „Nemzeti Ujság“-nak. A királyné tegnap fenyegető levelet kapott a fémektől. Ennek következtében szigorúan őrzik a windsori kastélyt. Szakadás a Tisza-minisztériumban. A „W. Alig. Ztgu-nak távírják Budapestről. A Tisza-minisztérium kebelében nincs teljes egyetértés a főrendiházban leendő határozott fellépés tárgyában. Sőt Pauler igazságügyminiszter kijelentette, hogy ő többé nem fogja képviselni a parlamentben a zsidóházassági törvényjavaslatot, mely e szerint, ha most is megbukik, már csak az idei ülésszak rövidsége miatt sem kerül az idén napirendre. Tisza Kálmán — így írja a „Függetlenség“ — a főrendiházban történt szavazás után 12-én estére saját lakására hivatta minisztertársait, hogy megbeszéljék a kabinet állását és teendőjét ez eseménynyel szemközt. E miniszteri tanácskozás eredménye gyanánt azt a hírt köztik, hogy Tisza Kálmán Bécsbe megy kihallgatásra a felséghez, jelentést tesz a helyzetről, s beadja lemondását, a királyra bízván a további elhatározást. Montenegrói harczkészülődések. A montenegrói kormány fegyvereket osztat ki a lakosság között és előkészületeket tesz arra, hogy a Montenegrónak átengedett Guzinjei területet elfoglalja. A guzinjei lakosság el van készülve az ellentállásra. Az ismert herczegovinai rablóvezér, Kovacsevics Sztoján rendeletet kapott, hogy a csapatok parancsnokságát átvegye. A fővárosi főpolgármester, mint a főrendiház tagja. A budapesti „VII. kerületi erzsébetvárosi klub“ legutóbbi ülésén azon indítvány létetett, hogy a klub elnöksége kérje fel a kerület képviselőjét oda hazni, hogy Budapest főváros polgármestere, ki egy 411.000 lakossal bíró városnak első tisztviselője, a főrendiházba meguvassák. Ezen indítvány azzal van indokolva, hogy a főispánoknak, még ha a legnagyobb megyét képviselik is, kevésbbé van jogunk a főrendiház tagságára, mint azon tisztviselőnek, ki a fővárost képviseli ; egy oly nagy várost, mely mint törvényhatóság az országban a legnagyobb intelligencziával bir. Khartumot kiürítik. A „Havas ügynökség“ jelenti Kairóból : Khartum kiüríttetése elrendeltetett. Meghagyatott továbbá, hogy az ágyuk beszögeztessenek és a lőpor vizbe dobassák. Hír szerint Massuah és Suakim megvédésére fog minden igyekezet központosulni. A főrendiház ülése jan. 12. Szögyényi-Marich László elnök a gyűlést mikor megnyitja. Az előzetes bejelentések után Cziráky János, Zichy Nándor, Apponyi György grófok és Józsika Kálmán báró újabb feliratokat mutatnak be, az elnök pedig a meghívó levelek elintézéséről tesz jelentést. Következik a napirend, a zsidók és keresztények közti házasságról szóló javaslat tárgyalása. Elsőnek Simor János herczegprimás szólalt fel, a maga és püspöktársai nevében röviden kijelentve, hogy valamint a múltkor, úgy most is ugyanazokból az okokból nem fogadhatják el a törvényjavaslatot. Széchen Antal gróf szintén a javaslat ellen emel szót, leginkább vallási szempontból utalva ennek elfogadhatlanságára. Azt mondja, hogy a javaslat mellett felhozták azt az érvet, hogy ennek elfogadása élét venné az antiszemita izgatásnak. Erre azt jegyzi meg, hogy aki izgatni akar, az avval is izgathat, hogy elfogadták ezt a törvényjajavaslatot.Élénk éljenzés.) Perczel Miklós baranyamegyei főispán a javaslatot védelmezi. A dogmatiko-politikai tanokkal szemben a gyakorlati élet szükségleteit kell figyelembe venni. Erkölcsi alapon áll nemcsak az egyház, hanem az állam is. Az állam minden hatalomnak egyedüli forrása. De az állam ebben a tekintetben nem is végez jogfosztást, ellenkezőleg jogot biztosít, óv, mert érvényesíteni iparkodik azokat a jogokat, melyeket az 1876 oki 17-ik törvényezikk megadott. Védelme alá veszi ezután a szónok a zsidókat és azt mondja, hogy a sok százados elnyomás után hosszabb időre van szükség, mig teljesen beleolvadhatnak a nemzetbe. Az sem áll, hogy a nép ellenzi a javaslatot. Szónok a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) G у ü г к у Ábrahám gróf nógrádmegyei főispán.. A javaslat elfogadását politikailag szükségesnek tartja, már az antiszemita izgatások ellensúlyozása szempontjából is A magyar nép józanságát ugyan legszebben bizonyítja a szabolcsi nép magatartása az eszlári per alatt. E nyugodt magatartás létrehozásában azonban nagy része van Graefi József szabolcsr megyei főispánnak is. (Helyeslés. Mozgás. Derültség az ellenzéki padokon.) Most legyen szabad áttérnem azokra a bizalmi feliratokra, melyek oly nagy számmal adatnak be. (Halljuk ! Halljuk !) Erre nézve azt jegyzem meg, hogy ha a képviselőházban valaha törvényjavaslat nyúttatnék be az iránt, hogy a párbér eltöröltessék, vagy hogy a papi javak elvétessenek . . (élénk nyugtalanság. Felkiáltások : eláll ! eláll !) mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak elvétele iránt . . . (Újabb zajos kiáltások : Eláll ! eláll! Halljuk! halljuk!) igen, mondom, a párbér eltörlése vagy a papi javak elvétele iránt . . . (Újabb élénk, zajos felkiáltások : Eláll ! eláll ! Halljuk ! Felkiáltások : A tárgyhoz ! Hosszas nyugtalanság.) Elnök (csenget.) Kénytelen vagyok felkérni a méltóságos grófot, hogy a tárgy mellett méltóztassék maradni. (Helyeslés.) Gyürgy, folytatva beszédét, azt mondja, hogy a javaslat mellett is lehetett volna ugyanannyi aláírást gyűjteni. A javaslatot általánosságban elfogadja s a 38 ik §-t dr. Radvánszky József módosításával a magáévá teszi. Graeff József Szabolcs megyei főispán személyes kérdésben szólal fel és Gyürky beszédére reflektálva, azt mondja, hogy ő megfelelt ugyan kötelességének Szabolcsban, de a rend fentartása egyedül a nép érdeme.