Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-10-18 / 117. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfyám 117. szám. Szombat- október 18. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: az előfizetési pénzek és hirdetések bér-Egész évre . . . 7 frt — kr. mentesen küldendő­k Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos-Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyílt tér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei Haasenstein és Voeler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. 6 ' ’­8 Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fő­piacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Saeteuk­liit háromszor: Kedden, Csütörtöm­ön­ és Szombaton.­­ Kiadóhivatal: Előfizetési ár A brassói magyarság ügyéhez. (Válasz a „Kronstädter Zeitung“-nak.) V. Ezután tekintsük, hogy mit tesz Brassó a várost, illetve a polgárokat direkt érdeklő ügyekben és különösen, hogy a Kolozsvárhoz viszonyított bevételeinek megfelelőig költeke­zik e oly czélokra, melyek a polgárság érde­kében történteknek tekinthetők. Tudvalevőleg Brassónak úgy, mint Kolozs­várnak gázvilágitása van; de mig­­Kolozsvár félannyi jövedelem mellett 13.341 frt 16 krt fordít évenkint a világításra, addig Brassódén czélra 8911 irtot költ; és ha tekintetbe vesz­­szük­, hogy Brassóban a tizedkapitányok (Nach­­barsvater) minden háztól évenkint világítás czimén 1 frt 50 krt szednek fel — mi 2595 írtban van felvéve — Brassó városa a világí­tásra ad 6316 forintot, tehát félannyit költ, mint Kolozsvár. Ez így áll a dolog az útmunkákra, hidak építésére és javítására, országos, valamint me­zei utak és kutak fentartására előirányozott összegeknél is, mert mig Kolozsvár félannyi jövedelem mellett e czélokra 19.193 frt 64 krt költ, addig Brassó két akkora bevétel da­czára csak 22.719 frt 16 krt költ; de mivel ezen összegben benfoglaltatik a Brassóban lé­tező vízvezeték fentartására előirányzott 3200 frt, Brassó a fenti czélokra 19.519 frt 60 krt, tehát csak 325 frttal költ többet, mint Ko­lozsvár ; és itt megjegyzendő, hogy Brassó vá­rosa „kövezet“ czimen évenkint 18.148 frtot bevételez, míg Kolozsvár csak a „vasúti szál­lítmányok utáni kövezet“ czimén bevételez és pedig csak 3266 frtot, miből önként követke­zik, hogy Brassó az érintett czélokra is keve­sebbet kiadványoz, mint Kolozsvár. És e helyen még egy körülmény érdemel megemlítést, az t. i., hogy Brassóban a köve­zet vámot a brassói polgárnak is fizetni kell, úgy hogy ha fiákeres az indóházhoz kimegyen, hogy ott az érkezőkre várjon, akár kap pas­­sagiert, akár nem kap, visszajövet minden ló után 2 krt köteles fizetni, daczára annak, hogy rendes adózó polgárai vagyunk a városnak. De hiába, a szászoknak nagyon kevés szekere­­lova lévén, a vám megállapításánál is csak a szekérrel és lóval bíró magyar polgárságra gondolt (itt a fuvarozást majdnem kizárólag magyarok eszközük), ezeket pedig mennél in­kább terhelni és megróni minden szász atyafi legfőbb feladatának tekinti. De menjünk tovább. A tűzoltói intézmény szükségességét ma már kétségbe vonni sem le­het; minden valamirevaló város versenyez is abban a többiekkel, hogy minél tökéletesebb és minél jobban szervezett tűzoltászata legyen, és az tény, hogy a nyugati műveltebb álla­mokban többet költenek a tűzoltói intézmény­re, és az fejlettebb is. Brassóban a szász, tehát azon elem bírván a város gyeplőit kezében, mely kultúra tekin­tetében magát a magyarnak fölibe helyezni szereti, — fel kellene tételeznünk, hogy tűz­oltói intézménye is jobb és hogy arra bizonyára több gondot és több több költséget fordít, mint a magyar Kolozsvár. Ámde ezen feltevésünkben is csalódnunk kell, ha a költségelőirányzatot tekintjük, mert míg Brassó a tűzoltói intézményt évenkint 1751 frt 30 krral segélyezi, addig Kolozsvárnak ez intézmény évenként 7734 fu­jába kerül, tehát 5982 frt 70 krral többet költ Kolozsvár, mint Brassó e czélra, habár félannyi jövedelemmel is bír. De van is aztán különbség a két vá­ros tűzoltói között, mert míg Kolozsvárnak rendszeresített, fizetéses tűzoltói is vannak az önkéntes tűzoltókon kívül, és rendes lakta­nyája, lovai stb. vannak, a­minek köszönhető az, hogy a tűzoltók, ha tűz üt ki, azonnal a helyszínen is vannak,­­ addig Brassó városa mindezzel nem bír, és ha valahol tűz támad, egy jó fél-, sőt háromnegyed órát is megtart, míg a tűzoltók a városháznál összegyűlnek és lassan megindulnak. Ezek után a t. olvasó azt fogja bizonyára mondani, hogy ha Brassó a fentebbiekre nem költ annyit, mint Kolozsvár, akkor mint „Cul­­turvolk“ bizonyára nevelési és jótékonysági czélokra kiadott összegeivel jóval túlszárnyalja Kolozsvárt, de ebben is csalódunk, mert te­kintsünk a nevelési és jótékonysági czélokat tárgyazó költségvetést. Brassó költ nevelési czélokra évenként 19 896 frt 84 krt, Kolozsvár pedig kiad e czélra évenként 35.142 frt 337­ krt, vagyis Kolozs­vár félannyi jövedelem mellett 15.745 frt 49 V0 krral többet költ nevelési czélokra, mint Bras­só; igaz, hogy ezért viszont Brassó jótékony­­czélokra 14.997 frt 38 krt költ (melyre 1792 frt 90 kr befoly) és Kolozsvár csak 8442 frt 61 krt, ámde mi ezen 4761 frt 87 krt a Ko­lozsvár által nevelési czélokra költött 15.745 frt 49 Va krhoz képest, ha tekintetbe veszszük, hogy Brassó kétszer akkora jövedelemmel bír, mint Kolozsvár, és ha meggondoljuk, hogy ezen tétel csak azért haladja meg Kolozsvárét, mert Brassó jótékonyságában csak a szászok részesülnek. Már az eddigi pár szemelvényből is világos lévén az, hogy Brassó a város és a polgárság érdekében — kétszer akkora jövedelem mellett — sokkal kevesebbet tesz, mint Kolozsvár, a be nem avatott azt hinné, hogy ezért Brassó mégis annyiban jobban van rendezve, hogy adóssága nincsen és a polgárok ravatalokkal nem terheltetnek, ámde a költségelőirányzat e tekintetben is megfoszt hitünktől, mert da­czára annak, hogy Brassó városának 413.703 frt 68 kr bevétele van, adósságai is vannak épúgy, mint Kolozsvárnak, a különbség a kettő között csak az, hogy míg Brassó tőke és ka­mat törlesztésre 24.495 frt 55 krt kénytelen fizetni, addig Kolozsvár csak 21.297 frt 15 krt fizet e czélra. De hát természetes is, hogy Brassónak adósságának kell lenni, mert tekint­sük a város vagyonának kezelését, például az erdőket. Köztudatú tény, hogy Brassónak roppant ki­terjedésű erdői vannak, ezeket a város kezeli és a költségvetés szerint ezen erdők összes jövedelme tesz 142.100 frt 42 krt; igaz, so­kan szakértők azt mondják, hogy az erdők sokkal többet is jövedelmezhetnének jobb ke­zelés mellett, de hát 142.100 frt 42 kr is szép jövedelem,­­ az erdők kezelésére, sze­mélyzetre és faille­­mények czimén pedig kiad Brassó városa évenkint 123.186 frt 39 krt, melyben az erdészeti hivatal évi 20.282 frt - tgyi fizetése is benfoglaltatik, s igy azon jöve­delemből marad haszon 19.014 frt 04 kr, te­hát 20% sem. A­mi pedig a községi rovatait illeti, e te­kintetben sem áll hátrább Brassó Kolozsvárnál, mert miután Kolozsvár 283.187 frt 79 kr be­vétellel szemben 343 579 frt 88 kr kiadás jelentkezik, a többlet kiadás vagyis 60.392 frt 09 kr egy 30%os községi ravatallal lesz fe­dezendő, Brassóban fedezés 413 703 frt 68 kr bevétellel 457.070 frt 31 kr kiadás ál­lván szemben, a többlet kiadás vagyis 53.366 frt 64 kr ugyancsak községi rovatai útján lesz fedezendő, s igy, habár Brassó két akkora jö­vedelemmel bir mint Kolozsvár, s habár Bras­sóban a polgárok utczai világításért, tizedka­­pitányi intézményért külön fizetnek, nemcsak, de kövezet-vámot­ is kötelesek fizetni, sőt min­­­den adóintvényért külön 10 kr is jár, mely 10 krajczárokat a költségelőirányzatban felvé­ve nem láttam, habár egy 30 ezer lélekre te­hető városban ezen 10 krok, valamint a bün­tetéspénzek és kutya-adó, mely utóbbi Kolozs­várt 1117 frtot tesz s melyeket ugyancsak nem láttam az előirányzatban felvéve, egy megle­hetős összeget reprezentálhatnak, különösen ha a szászoknak és németeknek a kutyák iránti előszeretetét is tekintetbe veszszük, — mégis a községi ravatal csak 7025 frt 46 krral ke­vesebb, mint Kolozsvárt. Bonifacius. A képviselőház október 15-én kezdte meg a fel­­­irati vitát. Az első szónok Berzeviczy Albert volt, a­ki mint előadó, szépen átgondolt beszéddel aján­lotta elfogadásra a felirati bizottság javaslatát. Csak ott szólt élesebben, a­hol az antiszemiták el­len fordult, a­kik több ízben zajos tiltakozásukkal árulták el, hogy az előadó elevenn­kre talált. Ez­után Irányi Dániel emelt szót, gyönge, fátyolozott hangon, mely csak akkor vált emeltebbé, mikor a kormány választási visszaéléseit ostorozta. Beszéde végén benyújtotta pártja külön felirati javaslatát. Most Apponyi Albert gróf szólalt föl, a ház osztat­lan figyelmétől kisérve. Beszédében leginkább a kormány választási visszaéléseivel foglalkozott és végül előterjesztette pártjának fölirati javaslatát, melyet személyesen olvasott föl. Utána Andreánszky Gábor dr. az antiszemiták fölirati javaslatát aján­lotta elfogadásra. Végül Pulszky Ferencz, szellemes ötletektől sziporkázó beszéddel tartotta folytonos derült hangulatban a házat. Még Tors Kálmán ter­jesztett elő egy interpellácziót a vasúti balesetek tárgyában, és ezzel az ülés véget ért. Az osztrák magyar kereskedelmi és vámszövet­ség tárgyában arról értesülünk, hogy a két kor­mány előmunkálatai a lejárandó szerződés megújí­tása tekintetében igen lassan haladnak előre , mert a fogyasztási adók tételei igen megnehezítik azt s nagy statisztikai adathalmaz feldolgozását teszik szükségessé. Újabban azt a hírt is megc­áfolják, mintha az osztrák-magyar nemzeti bank a két kor­mányhoz nyilatkozattétel végett fordult volna az iránt, hogy mily engedményeket kíván a szabada­lom ismételt meghosszabbítása fejében. Ez irány­ban ma még a kormányok alig is nyilatkozhatnak, mivel az érdemlegesen csakis a szabadalom meg­hosszabbítása iránt benyújtandó kérvény beérkezése után történhetnek. Hogy a bank Magyarország kí­vánalmainak, az 50 millió forint bankdotác­ió eme­lése tekintetében eleget fog tenni, annál is inkább valószínű, mivel a hitel igénybevétele körüli tapasz­talatok, a többlet megadása mellett legutóbb is­ igen hathatósan szólottak.

Next