Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-10-18 / 117. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfyám 117. szám. Szombat- október 18. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: az előfizetési pénzek és hirdetések bér-Egész évre . . . 7 frt — kr. mentesen küldendők Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos-Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyílt tér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei Haasenstein és Voeler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. 6 ' ’8 Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Saeteukliit háromszor: Kedden, Csütörtömön és Szombaton. Kiadóhivatal: Előfizetési ár A brassói magyarság ügyéhez. (Válasz a „Kronstädter Zeitung“-nak.) V. Ezután tekintsük, hogy mit tesz Brassó a várost, illetve a polgárokat direkt érdeklő ügyekben és különösen, hogy a Kolozsvárhoz viszonyított bevételeinek megfelelőig költekezik e oly czélokra, melyek a polgárság érdekében történteknek tekinthetők. Tudvalevőleg Brassónak úgy, mint Kolozsvárnak gázvilágitása van; de migKolozsvár félannyi jövedelem mellett 13.341 frt 16 krt fordít évenkint a világításra, addig Brassódén czélra 8911 irtot költ; és ha tekintetbe veszszük, hogy Brassóban a tizedkapitányok (Nachbarsvater) minden háztól évenkint világítás czimén 1 frt 50 krt szednek fel — mi 2595 írtban van felvéve — Brassó városa a világításra ad 6316 forintot, tehát félannyit költ, mint Kolozsvár. Ez így áll a dolog az útmunkákra, hidak építésére és javítására, országos, valamint mezei utak és kutak fentartására előirányozott összegeknél is, mert mig Kolozsvár félannyi jövedelem mellett e czélokra 19.193 frt 64 krt költ, addig Brassó két akkora bevétel daczára csak 22.719 frt 16 krt költ; de mivel ezen összegben benfoglaltatik a Brassóban létező vízvezeték fentartására előirányzott 3200 frt, Brassó a fenti czélokra 19.519 frt 60 krt, tehát csak 325 frttal költ többet, mint Kolozsvár ; és itt megjegyzendő, hogy Brassó városa „kövezet“ czimen évenkint 18.148 frtot bevételez, míg Kolozsvár csak a „vasúti szállítmányok utáni kövezet“ czimén bevételez és pedig csak 3266 frtot, miből önként következik, hogy Brassó az érintett czélokra is kevesebbet kiadványoz, mint Kolozsvár. És e helyen még egy körülmény érdemel megemlítést, az t. i., hogy Brassóban a kövezet vámot a brassói polgárnak is fizetni kell, úgy hogy ha fiákeres az indóházhoz kimegyen, hogy ott az érkezőkre várjon, akár kap passagiert, akár nem kap, visszajövet minden ló után 2 krt köteles fizetni, daczára annak, hogy rendes adózó polgárai vagyunk a városnak. De hiába, a szászoknak nagyon kevés szekerelova lévén, a vám megállapításánál is csak a szekérrel és lóval bíró magyar polgárságra gondolt (itt a fuvarozást majdnem kizárólag magyarok eszközük), ezeket pedig mennél inkább terhelni és megróni minden szász atyafi legfőbb feladatának tekinti. De menjünk tovább. A tűzoltói intézmény szükségességét ma már kétségbe vonni sem lehet; minden valamirevaló város versenyez is abban a többiekkel, hogy minél tökéletesebb és minél jobban szervezett tűzoltászata legyen, és az tény, hogy a nyugati műveltebb államokban többet költenek a tűzoltói intézményre, és az fejlettebb is. Brassóban a szász, tehát azon elem bírván a város gyeplőit kezében, mely kultúra tekintetében magát a magyarnak fölibe helyezni szereti, — fel kellene tételeznünk, hogy tűzoltói intézménye is jobb és hogy arra bizonyára több gondot és több több költséget fordít, mint a magyar Kolozsvár. Ámde ezen feltevésünkben is csalódnunk kell, ha a költségelőirányzatot tekintjük, mert míg Brassó a tűzoltói intézményt évenkint 1751 frt 30 krral segélyezi, addig Kolozsvárnak ez intézmény évenként 7734 fujába kerül, tehát 5982 frt 70 krral többet költ Kolozsvár, mint Brassó e czélra, habár félannyi jövedelemmel is bír. De van is aztán különbség a két város tűzoltói között, mert míg Kolozsvárnak rendszeresített, fizetéses tűzoltói is vannak az önkéntes tűzoltókon kívül, és rendes laktanyája, lovai stb. vannak, aminek köszönhető az, hogy a tűzoltók, ha tűz üt ki, azonnal a helyszínen is vannak, addig Brassó városa mindezzel nem bír, és ha valahol tűz támad, egy jó fél-, sőt háromnegyed órát is megtart, míg a tűzoltók a városháznál összegyűlnek és lassan megindulnak. Ezek után a t. olvasó azt fogja bizonyára mondani, hogy ha Brassó a fentebbiekre nem költ annyit, mint Kolozsvár, akkor mint „Culturvolk“ bizonyára nevelési és jótékonysági czélokra kiadott összegeivel jóval túlszárnyalja Kolozsvárt, de ebben is csalódunk, mert tekintsünk a nevelési és jótékonysági czélokat tárgyazó költségvetést. Brassó költ nevelési czélokra évenként 19 896 frt 84 krt, Kolozsvár pedig kiad e czélra évenként 35.142 frt 337 krt, vagyis Kolozsvár félannyi jövedelem mellett 15.745 frt 49 V0 krral többet költ nevelési czélokra, mint Brassó; igaz, hogy ezért viszont Brassó jótékonyczélokra 14.997 frt 38 krt költ (melyre 1792 frt 90 kr befoly) és Kolozsvár csak 8442 frt 61 krt, ámde mi ezen 4761 frt 87 krt a Kolozsvár által nevelési czélokra költött 15.745 frt 49 Va krhoz képest, ha tekintetbe veszszük, hogy Brassó kétszer akkora jövedelemmel bír, mint Kolozsvár, és ha meggondoljuk, hogy ezen tétel csak azért haladja meg Kolozsvárét, mert Brassó jótékonyságában csak a szászok részesülnek. Már az eddigi pár szemelvényből is világos lévén az, hogy Brassó a város és a polgárság érdekében — kétszer akkora jövedelem mellett — sokkal kevesebbet tesz, mint Kolozsvár, a be nem avatott azt hinné, hogy ezért Brassó mégis annyiban jobban van rendezve, hogy adóssága nincsen és a polgárok ravatalokkal nem terheltetnek, ámde a költségelőirányzat e tekintetben is megfoszt hitünktől, mert daczára annak, hogy Brassó városának 413.703 frt 68 kr bevétele van, adósságai is vannak épúgy, mint Kolozsvárnak, a különbség a kettő között csak az, hogy míg Brassó tőke és kamat törlesztésre 24.495 frt 55 krt kénytelen fizetni, addig Kolozsvár csak 21.297 frt 15 krt fizet e czélra. De hát természetes is, hogy Brassónak adósságának kell lenni, mert tekintsük a város vagyonának kezelését, például az erdőket. Köztudatú tény, hogy Brassónak roppant kiterjedésű erdői vannak, ezeket a város kezeli és a költségvetés szerint ezen erdők összes jövedelme tesz 142.100 frt 42 krt; igaz, sokan szakértők azt mondják, hogy az erdők sokkal többet is jövedelmezhetnének jobb kezelés mellett, de hát 142.100 frt 42 kr is szép jövedelem, az erdők kezelésére, személyzetre és faillemények czimén pedig kiad Brassó városa évenkint 123.186 frt 39 krt, melyben az erdészeti hivatal évi 20.282 frt - tgyi fizetése is benfoglaltatik, s igy azon jövedelemből marad haszon 19.014 frt 04 kr, tehát 20% sem. Ami pedig a községi rovatait illeti, e tekintetben sem áll hátrább Brassó Kolozsvárnál, mert miután Kolozsvár 283.187 frt 79 kr bevétellel szemben 343 579 frt 88 kr kiadás jelentkezik, a többlet kiadás vagyis 60.392 frt 09 kr egy 30%os községi ravatallal lesz fedezendő, Brassóban fedezés 413 703 frt 68 kr bevétellel 457.070 frt 31 kr kiadás állván szemben, a többlet kiadás vagyis 53.366 frt 64 kr ugyancsak községi rovatai útján lesz fedezendő, s igy, habár Brassó két akkora jövedelemmel bir mint Kolozsvár, s habár Brassóban a polgárok utczai világításért, tizedkapitányi intézményért külön fizetnek, nemcsak, de kövezet-vámot is kötelesek fizetni, sőt minden adóintvényért külön 10 kr is jár, mely 10 krajczárokat a költségelőirányzatban felvéve nem láttam, habár egy 30 ezer lélekre tehető városban ezen 10 krok, valamint a büntetéspénzek és kutya-adó, mely utóbbi Kolozsvárt 1117 frtot tesz s melyeket ugyancsak nem láttam az előirányzatban felvéve, egy meglehetős összeget reprezentálhatnak, különösen ha a szászoknak és németeknek a kutyák iránti előszeretetét is tekintetbe veszszük, — mégis a községi ravatal csak 7025 frt 46 krral kevesebb, mint Kolozsvárt. Bonifacius. A képviselőház október 15-én kezdte meg a felirati vitát. Az első szónok Berzeviczy Albert volt, aki mint előadó, szépen átgondolt beszéddel ajánlotta elfogadásra a felirati bizottság javaslatát. Csak ott szólt élesebben, ahol az antiszemiták ellen fordult, akik több ízben zajos tiltakozásukkal árulták el, hogy az előadó elevennkre talált. Ezután Irányi Dániel emelt szót, gyönge, fátyolozott hangon, mely csak akkor vált emeltebbé, mikor a kormány választási visszaéléseit ostorozta. Beszéde végén benyújtotta pártja külön felirati javaslatát. Most Apponyi Albert gróf szólalt föl, a ház osztatlan figyelmétől kisérve. Beszédében leginkább a kormány választási visszaéléseivel foglalkozott és végül előterjesztette pártjának fölirati javaslatát, melyet személyesen olvasott föl. Utána Andreánszky Gábor dr. az antiszemiták fölirati javaslatát ajánlotta elfogadásra. Végül Pulszky Ferencz, szellemes ötletektől sziporkázó beszéddel tartotta folytonos derült hangulatban a házat. Még Tors Kálmán terjesztett elő egy interpellácziót a vasúti balesetek tárgyában, és ezzel az ülés véget ért. Az osztrák magyar kereskedelmi és vámszövetség tárgyában arról értesülünk, hogy a két kormány előmunkálatai a lejárandó szerződés megújítása tekintetében igen lassan haladnak előre , mert a fogyasztási adók tételei igen megnehezítik azt s nagy statisztikai adathalmaz feldolgozását teszik szükségessé. Újabban azt a hírt is megcáfolják, mintha az osztrák-magyar nemzeti bank a két kormányhoz nyilatkozattétel végett fordult volna az iránt, hogy mily engedményeket kíván a szabadalom ismételt meghosszabbítása fejében. Ez irányban ma még a kormányok alig is nyilatkozhatnak, mivel az érdemlegesen csakis a szabadalom meghosszabbítása iránt benyújtandó kérvény beérkezése után történhetnek. Hogy a bank Magyarország kívánalmainak, az 50 millió forint bankdotáció emelése tekintetében eleget fog tenni, annál is inkább valószínű, mivel a hitel igénybevétele körüli tapasztalatok, a többlet megadása mellett legutóbb is igen hathatósan szólottak.