Nemzet, 1882. szeptember (1. évfolyam, 1-30. szám)
1882-09-11 / 11. szám
Kiadóhivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ................................................... 2 frt. 3 hónapra ................................................... 6 » 6 hónapra ................................................... 12 » Az esti kiadás postai küilönküldéséért felülfizetés negyedévenként .......................... 1 » REGGELI KIADÁS Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, L emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. hétfő, szeptember 11-én. 11. szám. Budapest, szeptember 10. A debreczeni zsinat. (Saját levelezőnktől.) Debreczen, szept. 9. A zsinat vezérférfiai abban állapodtak meg, hogy ma délután 5 órakor — mire az összes tagok megérkeznek — zárt értekezlet tartassák. A megnyitás után a conferentiák addig folynak, míg a nyílt illésben, a kölcsönös eszmecserék után, mindenki teljes tájékozottsággal szólhat a szőnyegen lévő tárgyhoz. Ha a zsinat többsége a főbb elvi kérdésekben egyetértésre juthat, ha sikerülni fog a zsinat által hozott törvények és a leiratban foglalt módosítások egyeztetett megállapítása és szövegezése ; a zsinatnak egy pár delegátusa felküldetik Budapestre, hogy a kormánynyal compromissumot hozzanak létre. Ha pedig a kormánynyal kölcsönös bizalom és jóakarat útján nem sikerülne egyetértésre jutni: abban az esetben, a zsinat nem fog a részletes tárgyalásba, és a törvény újra szövegezésébe bocsátkozni, s egy a koronához intézendő memorandummal szét fog oszolni. Habár a zsinat vezérférfiait és többségét a leghiggadtabb komoly törekvés hatja át, kétségtelen hogy a sorompók megnyitásával éles nézeteltérések és tán keserű viták fognak felmerülni. Mind az államra, mind a két millió magyar reformátusra nézve végzetes baj lenne, ha nem értenék meg egymást. A megnyitó ülés. (Távirat.) A zsinat ma délelőtt 11 óra után megnyittatott. A jelenlevők igazolása után Vay Miklós elnök az ülést megnyitottnak nyilvánította, a jegyzőkönyv vezetésére Tóth Sámuel tanárt és jegyzőt, a szólók neveinek feljegyzésére Véghelyi Dezsőt, Veszprém megye alispánját szólította fel. Ezután Tóth Sámuel jegyző felolvassa a kir. leiratot, mely már részletesen volt ismertetve. A felolvasás után az elnök a következő megnyitó beszédet mondta: »Méltóságos és fő tiszteletű országos zsinat ! Méltóztassanak mindenekelőtt kegyesen megengedni, hogy elnöktársam és magam nevében szívünk mélyéből üdvözölhessük a zsinat nagyérdemű tagjait. Miután az illető képviselő urak a törvény által megkívánt számmal jelen vannak, zsinatunkat megalakultnak nyilvánítom és tanácskozásainkat megkezdhetjük. Felemlítem e helyen, hogy Török Pál püspök úrhoz és a főgondnok urak közül Degenfeld grófhoz és Tisza Kálmánhoz nincs szerencsénk, mert ezek megjelenését különféle okok gátolták. Az előzmények után azt hiszem fölösleges lenne hosszasabban indokolnom, hogy miért tartottuk kötelességünknek a múlt év végével elnapolt országos zsinat folytatását és az illetőknek erre tisztelettel történt meghívását. A tények jelenlegi állása ugyanis röviden a következő : azon kérdések, melyek tárgyalása végett zsinatunk létrejött, a múlt évi első ülésszak alatt megoldást nyertek, és alkotott törvényeinkről szerkesztett munkálatunk szentesítés végett őfelségéhez, koronás királyunkhoz felterjesztettek. Őfelsége (éljenzés) e felterjesztett munkálatot megvizsgálás végett alkotmányos közegeinknek, az illető parlamentáris felelős minisztériumoknak kiadta, és megbízta a vallás és közoktatásügyi minisztert, hogy az illetők által tett észrevételeket velünk közölje. Így született meg hosszabb idő tártával ezen legfelsőbb kegyelmes leirat, melyet a magas minisztérium a zsinati elnökségnek megküldvén, egyúttal a hivatalos lapban is közzétett, hogy módot nyújtson a zsinati tagoknak a tett intézkedések fölött gondolkozhatni és azok fölött hozandó határozatokat érlelni. A minisztériumnak ezen minden kétségen felül legális eljárása (éljenzés és ellentmondások) biztosítékul szolgál arra nézve, hogy a netaláni jogos észrevételeinket kellően méltányolni fogja (felkiáltások : úgy van!) és hogy alkotott törvényeink óhajtott szentesítése hova hamarább megadatni szándékoztatik. Ezt annyival inkább várhatjuk, mivel a leirat munkálkodásunkat átalában örömmel üdvözli, és az öt superintendentia egyöntetű egyházi törvények által történendő egyesülését, az egyetemes conventnek az egyházalkotmányba való beillesztését, a törvénykezés rendezését s a harmadik felebbviteli fok szervezését, valamint az egyetemes egyházi közalap megteremtésére célzó határozatokat, szóval a zsinat főfeladatait illető részeket, olyanoknakmondja, melyek szentesítésére nézve semmi nehézség sem forog fenn. Munkálatunk iskolaügyi legnagyobb szorgalommal kidolgozott része ugyan nem fogadtatik el, de nem is utasíttatott vissza, hanem annak szentesítését akkoráig kívánják függőben tartani míg a legközelebbről alkotandó országos közép- és felsőbb iskolai törvény létrejövén, autonóm iskolarendezésünket az 1790/1. évi törvény értelmében ahol alkalmazhatjuk. A tett észrevételek között igen is több elvi jelentőségűek is vannak. Átalában, ha nekünk érdekünkben áll egyházunkat a megkezdett utón mentől előbb egyesülve, erősítve s rendezett állapotban látni, a magas kormány is, mint a leirat bevezető, felséges urunknak hódoló tisztelettel fogadott jóakaratáról tanúskodó szavaiból látható, nem kevésbé óhajtja, hogy mielőbb rendezett egységes reformált egyházzal legyen jövőben érintkezésben. A dolog természetéből folyó ekkénti örvendetes találkozása a mindkét részrőli kívánságoknak és jól felfogott kölcsönös érdekeknek, reményt nyújt tehát arra, hogy meg fogjuk azon esetben találni a formát, a módozatot, mely az egyház autonóm jogainak biztosítása mellett a jogos államigényeknek is megfeleljen, ha — mint ez fel sem is tehető másként — mellőzve minden mellékes kérdést és czélokat, egyedül rendíthetlen hazaszeretetünk és szent vallásunk érdekeinek szem előtt tartása lesz tiszta törekvésünk vezéri csillaga. E buzgó óhajtásom mellett elnöktársammal együtt ajánljuk magunkat a nagyméltóságú és főtiszteletű zsinat kegyeibe. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Dobos János czeglédi képviselő örömmel látja, hogy a király előtt a református zsinat szívesen látott vendég. Előtte fő az egyházalkotmány, az iskolákkal nem sokat törődik és szívesen átadja azok kezelését az államnak. Az alkotmányra vonatkozó részt vessük bele újra a zsinat rostájába, rázás által csak fényesedni fog; a többi megerősíthetlen részt vessük el. A királyi leiratot örömmel fogadja; igaz, hogy vannak e határozatoknak homályos helyei, de a szentírásnak is vannak (élénk derültség). Azért jött össze a zsinat, hogy e helyek tisztáztassanak. Beöthy Zsigmond, dunántúli főgondnoki helyettes, röviden indítványozza, hogy mielőtt a zsinat a leirat tárgyalásába fogna, alakulna zártkörű értekezletté. Ez vitassa meg a leiratot, s csak ha megállapodásra jut, akkor folytassa az ülést és nyilvános tárgyalásait. (Zajos helyeslés.) Az értekezlet első ülését d. u. 5 órakor tartja. A zárt ülés. A zsinat zárt üléssé alakulva, d. u. 5—9-ig folytatta tanácskozását, anélkül, hogy megállapodásra jutott volna. A vita általános alapokon, igen széles mederben folyt. A zsinat főbb tagjai tartózkodtak véleményük nyilvánításától. Sok szónok csak megbotránkozásának adott kifejezést a kormány leiratával szemben, anélkül, hogy tényleges indítványt tettek volna. Legfontosabb volt Kiss Áron és Révész Bálint felszólalása. A mai tanácskozásokkal a munkálatok semmivel sem haladtak előre. A vitát Szentpétery Sámuel tiszáninneni képviselő nyitotta meg, pártolván Hegedűs tegnapi indítványát, hogy a határozatok változatlanul újabban felterjesztessenek, és ha nem szentesíttetnek, csak akkor hagyandó abba egészen a dolog. Kéri a középiskolai ügyben a püspökök és főgondnokok által a télen beadott memorandumnak a zsinat elé terjesztését. Nézete szerint a kormány álláspontja a leiratban nem erős, mert elfeledte indokolni, hogy a határozatok melyik hazai törvénynyel ellenkeznek. Lengyel Imre, Lónyay gróf tegnapi indítványában, mely szerint az iskolai rész egyelőre ehagyandó, nem lát veszedelmet, a kormány kívánságaiba belenyugszik, mert nem tart attól, hogy Magyarországon valaha oly alkotmányos kormány legyen, mely a reformátusok törvényileg biztosított jogait fentartani ne kívánná. Lónyay indítványát egészben elfogadja, újra tárgyalandónakvéli a határozat minden pontját, ha az iskolai rész nem terjesztetik is fel. A tárgyalás gyorsítása végett bizottságnak kívánja az ügyet átadatni. Kiss Áron nem látja oly rózsás színben a leiratot, mint Dobos, ki mai beszédében, mint a »vén gyermek« mindennek örül, a mi uj és csillog (Roppant nyugtalanság és zaj.) A reform, egyház nem bántott senkit, megvonult kis egyházába, rendezte ügyeit tetszése szerint. A kormány elfogadta alapul az 1790 —1. XXVI. tvcz.-et, de az 5. szakasznak csak a végét látja, mely az állam jogait említi, megfeledkezik azonban a szakasz első feléről, mely az egyház jogairól szól. Az utóbbi zsinat határozatában foglalt elvek oly szentek, hogy inkább az egészet elejtené, de egy szemernyit sem lehet feladni. Egyébiránt elfogadja Lónyay indítványát. Kiss Albert Hegedűs indítványát, Ballagi a kormány álláspontját védi, Beres Ballagival polemizál, Szilágyi Sándor pápai tanár beszéde után Révész Bálint szólal fel átalános figyelem közt. Az átalánosságot mellőzve csupán a tanügyi kérdéshez szól. Álláspontjára megjegyzi, hogy jogfeladásra nem gondol. Hivatkozik a történelemre, s bátran állíthatja, hogyha a superintendentiák vele kezet fogva haladtak volna, a népiskolai törvény nem születik meg vala úgy, amint született, s most nem kellene itt az iskolaügyről tanácskozni. Dobos igen rózsás színben látja a leiratot. Egészen máskép hangzanék a kormány kívánsága, ha óhajait nem indokolta volna oly erős vonásokkal. Midőn a kormány a harmadik szakaszt megtámadja, hitelveinket támadja meg. Valamint nem mondhatja, hogy a reformátusok a szenteket is tartoznak tisztelni, épúgy nem mondhatja azt sem, hogy az iskolák nem tartoznak szorosan az egyház testéhez. Megnyugszik abban, hogy az iskolaügy külön terjesztessék fel, most semmi esetre sem kockáztatná az összes üdvös határozatokat megerősíthetlen iskolai határozatokért. Szász Domokos indítványozza,hogy a tárgyalás további folytatására külön bizottság alakíttassák. A kérdéshez hozzászóltak: Hegedűs, Révész Bálint, Lónyay Menyhért gróf, Kun Bertalan, Makay Dániel, Beöthy Zsigmond és Vályi János. Hosszas vita után határozat nélkül oszlott el az ülés. A hangulat Lónyay indítványa felé hajlik és annak elfogadtatása biztosnak tekinthető, egyetlen eszközüket Scharf Móriczot. Mi meg azt állítjuk, hogy a rituális gyilkosság nem létezik, hogy Scharf Móricz megbízhatlan tanú, s ennélfogva kiveendő az ő kezükből, nem azért, mint ők állítják, hogy vallomása visszavételére hivassék, hanem azért, hogy elmebeli állapota megvizsgáltassák, s megvizsgáltassanak a vallomását megelőzött körülmények. Azt is megírja egy fővárosi lap, hogy miként hallgatta ki a »Nemzet« tudósítója Scharf Móriczot, de nagyítással és ferdítésekkel írja meg. A kérdéseket Zoltán alispán intézte a fiúhoz, még azt is, hogy van-e kedve Pestre menni. Azt pedig, hogy a várnagy szigorúan bánik-e vele, senki sem kérdezte tőle. Erre nem is volt ok, mert a »Nemzet« tudósítója jól látta, hogy a fiúval jól bánnak. Mindazáltal meggyőződése marad a tudósítónak, hogy Móricz jelenlegi állapota sem különbözik sokat attól a fogságtól, melyben megfoghatatlan módon oly hosszú ideig tartottak. Scharf Móricz vizsgálati fogsága egyformán hibája a vizsgálóbírónak úgy mint a királyi ügyésznek,mert hogy tanút annyi ideig vizsgálati fogságban tartsanak, az legalább is hallatlan a modern igazságszolgáltatás történetében. Azt sem hiszem, hogy Scharf Móriczot kiszabadulása esetén valaki bántalmazná. A zsidóknak áll ez legkevésbbé érdekükben, mert a zsidók érdeke az, hogy a fiú vallomása felett elfogulatlan emberek ítéljenek. Ha megverik vagy agyonverik, nem nyernek vele semmit. Mindenki azt mondhatná, hogy mégis Scharf Móricznak volt igaza. De ha tartanak attól, hogy Nyíregyházán bántódása lesz, nyugodjanak bele, hogy elvitessék máshová, mert ha még annyi gyanúsítást fejeznek is ki, a fiú megvizsgálása el nem maradhat. Nem tagadom, hogy az antisemitismus itt létezik, de nem a nép tömege között, mert a nép, bármennyire izgassák, nem hisz a rituális gyilkosságban, mert ha hinne, már rég agyonverte volna a zsidókat, abból indulva ki, hogy ha ma Eszterre került, holnap az én leányomra kerülhet a sor. Hiába beszélik tehát, hogy lázadás lesz, ha legalább egy zsidót föl nem akasztanak. Nem lesz, s teljes bizodalmam van abban, hogy amint eddig nem boldogult, úgy ezután sem fog boldogulni az izgatás. Bary vizsgálóbíró még mindig künn van Eszláron. Amint mondják, 45 embert idéztetett meg. Csoda, hogy esztendőket nem kérnek arra, hogy M.-Szigettől le Tokajig, vagy még tovább is, minden zsidót kihallgathassanak. A vizsgálat ily módon folyván, nem tudom, nem látja-e az igazságügyi kormányzat elérkezettnek az időt, hogy úgy a mint az ügyész személyével történt, a vizsgálóbíró személyében is megtörténjék a szükséges változás. Mert ahogyan ez viszi, vagy soha be nem fejezi, vagy igazságügyünk hitelének nagy kárával valami nevetség vagy botrány lesz a dolog vége. Még egy megoldás képzelhető, s ez az, hogy az új ügyész a jelenlegi hibás alapon indult vizsgálat megszüntetését indítványozza, s a most fogva ülő vádlottak szabadlábra helyeztetvén, Solymosi Eszter eltűnésének körülményeire vonatkozólag újabb vizsgálat rendeltetik el. —dy. Nyíregyháza, szept. 9. (Saját tudósítónktól.) Kozma főügyész és Korniss törvényszéki elnök tegnap későn este tértek vissza Eszlárról. A főügyész a helyszíni szemle alapján meggyőződött számos állítás valószínűtlen voltáról, így lehetetlen, hogy Scharf Maricz láthatta volna kulcslyukon keresztül azokat, miket előad. Erre nézve a főügyész a tör-vényszéki elnökkel több próbát tettek. A zsina- 1 góga teljesen devastált állapotban van. A zsidóság tömegesen összegyűlt , férfiak, asz ,szonyok jajveszékeltek. A főügyész és a tör-vényszéki elnök megnyugtató szavakat intéztek a zsidókhoz, megígérvén az ügy mielőbbi elintézését. Bary vizsgálóbíró kijelentette, hogy hétfőn bejön Nyíregyházára és kedden a vizsgálatot befejezi. Havas államügyésznek néhány napra lesz szüksége az iratok tanulmányozására, azután megteszi indítványát. Az ügyészség holnap kihallgatja azon vádlottakat, kik arról panaszkodnak, hogy Bary által bántalmaztattak. Egyiknek állítása szerint Bary haját tépte és többször arczul ütötte. Ha valósulnak a Bary vizsgálóbiró ellen felhozotttak, úgy az ügyészség kénytelen lesz a törvény értelmében vádat emelni ellene. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, egyetértőleg a m. kir. pénzügyminiszterrel, Bendik János földbirtokosnak, Teplicz községben lévő gazdasági szeszgyára részére, Spóner Andor földbirtokosnak, Nagy-Lomnicz községben lévő gazdasági szeszgyára részére, az 1881: XLIV. törv.czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. A tisza-eszlári eset. (Külön tudósítónktól.) Nyíregyháza, szept. 9. Scharf Móricz vallomásait köztik most szó szerinti idézetekkel, amelyek a vizsgálati iratokból lehetnek merítve. Egy azonban igen érdekes e közlésben : eddig úgy volt feltüntetve a dolog, mintha Solymosi Eszter meggyilkolása este történt volna. Most Scharf Móricz legújabban azt vallja, hogy délben történt. És mégis valóságos deliriumba esnek némelyek, mikor arról kezdenek előttük beszélni, hogy Scharf Móriczot meg kell vizsgálni. Pedig ez el nem maradhat. Nincs az a törvényszék, mely ezt el ne rendelje. Az ellenmondás világos Schaif Móricz vallomásaiban. Felvetni tehát azt a kérdést, hogy »fog-e akadni olyan orvos, ki ezen szerepre vállalkozik ?« az terrorismus. Igenis, terrorismust akarnak gyakorolni e kérdésben bizonyos oldalról. De e terrorismussal szembe kell végre szállnunk. Ők minden áron be akarják bizonyítani a rituális gyilkosságot, s féltékenyen őrzik Táviratok. Boroszló, szept. 10. (Ered. táv.) Vilmos császár ma délelőtt meglátogatta a szentegyházat s azután számos hadastyán, itt hadegyletnek nevezett egyesület küldöttségét fogadta. Rudolf trónörökös s Stefánia főherczegnő lakása gr. Schaffgottsch Lajos csinos fekvésű egyszerű külsejű, de fejedelmi pompájú palotájában rendeztetett be a legnagyobb fénynyel. Számos nyilvános és magános decoratiókon, melyekkel a város összes terei és utczái a legpazarabbul vannak díszítve, az osztrák-magyar trónörököspár tiszteletére ma osztrák lobogók s Ferencz József császárkirály és Rudolf trónörökös számos mellszobrat helyeztettek el. Prága, szept. 10. A trónörököspár ma délután az osztrák államvaspálya külön vonatán Boroszlóba utazott. Boroszló, szept. 10. A hg. Bismarck kanczellár egészségi állapota felől ideérkezett hírek kedvezőtlenek s nagy aggodalmakra adtak okot. (B. C.) A czár koronázása. Szentpétervár,szept. 10. (Eredeti távirat.) Woronzow udvari miniszter hivatalos ügyben tett körútjáról visszatérvén, illetékes helyen az a nézet emelkedett túlsúlyra, hogy a koronázást október 1-én új styl szerint fogják megtartani, ámbár utóbbi időben inkább arra voltak hajlandók, hogy ez ünnepélyesség az idénről teljesen elmarad. És ezért tanácsos, a koronázás időpontjáról fölmerülő különböző híreket egyelőre csak olybá tekinteni, mint az udvar gyorsan változó szándékainak hangulat-kifejezését. Ha végleges határozatot hoznak, azt nem fogják titokban tartano mert azt legalább is az idegen uralkodókkal közölni kell. Másrészt hirlik,hogy a czárnak az a szándéka, hogy a koronázást csöndben, szinte a nyilvánosság kizárásával hajtatja végre s igy meglehet, hogy az egész ünnepiesség a rögtönzöttség jellegét fogja magán viselni. Az állami pénzverőben a koronázási emlékérmek verését a legbuzgóbban folytatják. Egy moszkvai távirat az ottani új metropolita, Ivanski megérkezését jelenti, akinek a koronázást eszközölnie kell. Ha az a hír, hogy a czár a moszkvai kiállítást annak hivatalos bezárása után meglátogatja, megvalósul, akkor a koronázás is nagy valószínűséggel várható. (N. fr. Presse.) Berlin, szept. 10. (Eredeti távirat.) A »Berliner Montagsblatt« jelenti, hogy a czár koronázása szeptember 19-én lesz (a styl szerint). Nyolcz nappal előbb a czár kiáltványt fog kibocsátani. (N. fr. Pr.) Az egyptomi háború. London, szept. 10. Wolseley tábornoknak Kasza szintól nyugatra 3/7 mértföldnyi távolban, délben kelt távirata jelenti. Az ellenség ma hajnalban jelentéken haderőt küldött kémszemlére előőrseink felé. Willis tbk. előnyomulván megtámadta s viszszanyomta az ellenséget, négy ágyút vévén el tőle. Veszteségünk jelentéktelen. Az ellenség veszteséggel a földművek mögé vonult vissza, s onnan mintegy 5000 méternyi távolból folytatta az ágyúzást. Wolseley tbek a csapatokkal a kaszaszini táborba vonul vissza, s ott fogja hadiszállását felütni. Kaszaszin, szept. 10. A Reuter-ügynökség jelentése: Arabi csapatai számát, melylyekkel a mai csatában részt vett, 13.000 főre és 12 ágyúra becsülik, melyek közül az angolok 5-öt foglaltak el. Ezenkívül számos foglyot ejtettek az angol csapatok és Tel-El- Kebirhez ágyulövésnyi távolságra közeledtek. BéCS, szept. 10. (Eredeti távirat.) Minden hir Lobanov külön missiójáról Bécsben, conferentiájáról gróf Kálnokyval, valamint az e hírekhez kötött combinátiók is, mint legjobban értesült körökben biztosítanak, költöttek. Lobanov herczeg mostanában nem is volt Bécsben. Ő ez idő szerint megrendült egészsége helyreállítása czéljából Francziaországban időzik s csak ha teljesen fölépült, jő Bécsbe, hogy az uralkodónak megbizó levelét átnyujtsa. Klagenfurt, szept. 10. Ma reggel 8 órakor ő felsége a székesegyházban misén volt. Fridex érsek celebrált. Ő felsége gyalog ment oda a várkastélyból és visszatérte után adott kihallgatásán számosan voltak jelen. Jótékony czélokra s a szegények számára 3300 frtot osztatott ki a király. Egy kiszolgált katona márványból művészileg utánzott gyümölcsös kosárral kedveskedett ő felségének, ki azt elfogadván, jelentékeny összeget adott neki. A nap nagyobb részét a nevezetességek megtekintésére fordította a király. Megtekintette a laktanyát, a helyőrségi kórházat és több beteget megszólított. Távoztakor a látottakkal megelégedését nyilvánitá. Innen a tartományi törvényszék, továbbá a fogház megtekintésére ment s a berendezéssel megelégedését fejezvén ki, az Orsolya-szüzek klastromával kapcsolatban álló leány-árvaházba ment, hol egy kis árvalány üdvözlő költeményt szavalt el és egyszersmind virágbokrétát nyújtott ő felségének, kinek az intézetből távozta alkalmával a növendékek az osztrák néphymnust énekelték. Következett az országház és a benne lévő múzeum, továbbá a nőkórház és az Erzsébetiek zárdájának megtekintése, hol ő felsége nagy érdeklődéssel tekintette meg a Mária Terézia császárné és királynétól maradt tárgyakat, és ennek végeztével megszelítette a zárda fejedelemasszonya által hozott zárdai liqueurt. A mezőgazdasági iskolában bemutattatá az uralkodó magának a gazdasági egylet választmányi tagjait, kiket egyenként megszólítván, megtekintette az intézet helyiségét és a növendékek kiállított munkáit, azokról nagy elismeréssel nyilatkozván. Valamennyi intézet, tornaiskola, ünnepélyesen van díszítve s a környezetekben álló nagy tömeg az uralkodói jövet-menet lelkesülten üdvözlé úgy itt, valamint a félórányi távolságra fekvő posztógyár meglátogatása alkalmával, mely Viktringben van és Moro testvérek tulajdona. A közönség, mely az út hosszán nagy számmal foglalt helyet, folytonos ovatiókkal kisérte az uralkodót. A Viktring szélén felállított diadalíven szellemes felirat üdvözlő, és itt az uralkodó kegy teljesen válaszolt a lelkész s a polgármester üdvözlő szavaira, több községi képviselőt megszólítván. A gyár tulajdonosának kalauzolása mellett részletesen és megelégedéssel tekintette meg a gyárat, mely, mint tudva van, a hadsereg számára szállítja a posztot. A szemle után bemuttatá magának a király a gyár tulajdonosának családját, és a háziasszonyt megszólítással tüntette ki. Délután 4 órakor ötven terítékű udvari ebéd volt. A drezdai antisemita congressus. (Saját tudósítónk távirata.) Drezda, szept. 10. Az antiszemita kongresszus résztvevőinek száma ma már 300-ra szaporodott. Ma délelőtt érkezett meg dr. Henrici a szocziális birodalmi párt és a keresztény szocziális párt több tagjának kíséretében. Déli 1 órakor díszebéd tartatott a Helbein-féle helyiségben, ahol a kongresszus valamennyi tagja megjelent. Solymossy Eszter képét az ebédlő teremben helyezték el és mindenki nagy érdeklődéssel szemlélte. Az első felköszöntőt Pinkert Waldegg mondotta a német császárra, szavait lelkes »Hoch«-kiáltásokkal fogadták. Utána szót emelt Ziegler, a boroszlói reformegylet elnöke és éltette Albert szász királyt, a kinek országában a kongressus barátságos fogadtatásra talált. Leiratlan lelkesedéssel fogadtatott az osztr. császár és magyar királyra mondott felköszöntő, melyet dr. Henrici tartott. Hasonlóképen nagy tetszésben részesült dr. Zerboninak, a bécsi »Volksfreund« szerkesztőjének toasztja Bismarck herczegre, mint a ki előmozdítja azokat a czélokat, melyeket magának a congressus feladatul kitűzött. Még egy felköszöntő mondatott Istóczy ra, ki röviden válaszolt, éltetve az antisemita mozgalom vezetőit Németországban. Az ebéd végeztével az egész társaság a hajóra szállott, mely a szász Svájcz partjai mentében elhaladva Blaseviczban kötött ki. Innen 7 */2 órakor este tért viszsza a társaság Drezdába. Este a Meinholdféle termekben társas összejövetel tartatott, melyen Simonyi Iván tartott előadást a haladásról és a semitismusról. Előadását lelkesedéssel fogadták. A berüniek jelvény gyanánt keresztecskét viselnek a gomblyukban. Holnap kezdődnek a tulajdonképeni tanácskozások. Istóczy manifesztumot fog előterjeszteni a kongresszusnak elfogadás végett. Drezda, szept. 10. A Berlinből érkezett kongressusi tagokul jött Bismarck Vilmos is a kanczellár unokaöcscse. Simonyi Iván érintett előadása az a tételt fejtegette, hogy az antisemitismus voltaképen nem egyéb, mint tiltakozás a kapitalizmus és annak kinövései ellen. Ha kiváltképen a zsidók szolgálnak a tiltakozás czéltáblájául, úgy erre teljesen érdemesek, mivel épen náluk nyilatkoznak leginkább az újabb kor bajai és ők azonosítják magukat e bajokkal. A zsidók a napot rabbinus talárokkal és újságlapokkal akarják eltakarni, pedig a talárhoz vér tapad. A harcz ilyes iránnyal szemben teljesen jogosult. Az előadás 11 órakor ért végett és igen látogatott volt. Drezda, szept. 10. Stöcker udvari pap Berlinből megérkezett és egyenesen a Manhold-féle helyiségbe jött. A német antisemiták vezérét lelkesült éljenekkel fogadták. Nagyszombat, szept. 10. (Eredeti távirat.) Ma Nagyszombat városa kegyeletes ünnepet ült: Nagy Lajos királyunk halálának 500-ik évfordulóját. Az ünnepély rendezője a helybeli magyar kör volt; jelen voltak a pozsonyi Toldy-kör és régészeti egyesületek képviselői; a fő templomban tartott isteni tiszteletnél jelen volt Nagyszombat összes inteligentiája, a tanuló ifjúság a tanári karral, a tűzoltók, hadastyánok egyesülete s a dalárda teljes díszben. 11 órakor volt a csoportosulás Nagy Lajos halálozási háza előtt, melyet a hazafiaslelkű Popovics úrhölgy díszes emléktáblával látott el; a ház nemzeti lobogókkal és koszorúkkal volt ékítve. A szózat eléneklése után Melycsicski Lajos főgymnasiumi tanár megható és hazafias érzelmű emlékbeszédet mondott Tejfalusi pedig Somogyi Gyula »Nagy Lajos király emlékezete« czímű költeményét nagy hatással szavalta el. A Hymnus éneklése befejezte a példás rendben lefolyt ünnepélyt. Délben díszlakoma volt a »Sas« fogadóban, amelyen Nagy- Szombat város tanácsa, a káptalan, a magyar kör, a pozsonyi vendégek, a főgymnásiumi és polgári iskolai tanárok és számos polgár vett részt. A díszlakoma az emlékünnepélyhez méltó hangulatban folyt le. A felköszöntések hosszú sora emelte a lakoma jelentőségét. Az ünnepély rendezése körül különös érdemet szerzett magának Thinagel közjegyző, a »Nagyszombat« hetilap hazafias érzelmű és derék szerkesztője. Temesvár, szept. 10. (Eredeti távirat) A magyar nyelvet terjesztő egyesület ma megalakult; elnökké Babusnik Ágoston takarékpénztári igazgató választatott, ki az egylet czéljaira 100 frtos alapítványt tett. Végül 50 tagú választmány választatott s bejelentetett, hogy Temesmegye több német ajkú községében fiók-egyletek alakulnak. Zágráb, szept. 10. Varasdi hirek szerint a bán ott fényesen fogadtatott. A bán ma a lófuttatáson jelen volt. A senica-serejevói vasúton az első próbamenet f. hó 15-én fog megindittatni. * A debreczeniek Fiuméban. Fiume, szept. 10. (O. É.) Debreczeni vendégeink 18 kocsiból álló külön vonaton megérkeztek. A városi zenekar, a tűzoltók testülete, s ezerekre menő néptömeg gyűlt össze fogadásukra az állomáson. A podesta, a tanács és a kamara képviselői s a vendégfogadó bizottság élén üdvözlé az érkezetteket. A női vendégeknek virágcsokrokat osztogattak. Simonfy polgármester megindult hangon köszöné meg az ép oly nagyszerű mint váratlanul megtisztelő fogadtatásukat s átnyujtá a podesta neje számára hozott gyönyörű fehér virágcsokrot. A bevonulás gyalog történt a legszebb időben az Európa-szállodáig, ahová Simonfg s többen vannak elszállásolva. Délután népünnep a kertben, aztán fényes estély a nemzeti casinóban. Fiume, szept. 10. Ciotta polgármester fényes ebédet adott, melyen vendégeink kitünőbbjei részt vettek. A népünnep élénk és rendkívül látogatott volt. A Casino estélye fényes bállá vált, és most éjfél után még javában foly a csárdás és monferina.