Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)

1882-10-19 / 49. szám

Kiadó­hiv­atal : Barátok-ter­e. Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .. .......................- - -............. 2 frt. 3 hónapra ...............-.............- •• ............. 6 * 6 hónapra ....................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenként­­..........­ 1 * REGGELI KIADÁS SzHRKESZTŐKÉO: Barétok-tsre, Athenaeum-épület, L­a meist. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk «­ Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok­ tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. csütörtök, október 19. 49. szám. Budapest, október 18. Az erdélyrészi iparmuzeum. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. é. julius hó 16-án 1902. sz. a. a Kolozsváron létesíteni szándékolt iparmuzeum, állandó iparcsarnok és vegy­­kisérleti állomás érdekében következő előterjesztést tette a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­terhez : Nagyméltóságú miniszter úr! Azon kiváló tekintet, a­melyben Nagyméltósá­god kormányzatának ágai közül az oly soká magá­ra hagyott ipart részesíti a számos törvényhozási és közigazgatási rendszabály, a­melyet annak fellendülése érdekében kezdeményezett, a szere­tetteljes gondosság, a­melylyel az ipar egyes tele­peit, műhelyeit személyesen fölkeresi, bátorítanak, hogy ez ipar- és kereskedelmi kamara területére, de sőt az összes erdélyi részekre nagyfontosságú, már­­már halaszthatlan szükségességű intézmény megte­remtése érdekében Nagyméltóságodhoz folyamodjunk. Az intézmény, a­melynek szükségessége oly rég foglalkoztatja Kolozsvár érdekelt köreit, hogy annak érdekében már gyűjtések s adományok is történtek, a Kolozsváron létesítendő s állandó iparcsarnokkal egybekapcsolt iparmúzeum Ha az iparra készülő ifjúságnak tanműhelyek, ipariskolák szükségesek, hogy leendő iparosaink a versenyt más népekkel kiállhassák, úgy az önálló kész iparosokat csak ipar­múzeumok tarthatják meg min­den tekintetben az ipari fejlettség színvonalán s ad­hatnak nekik ösztönzést, tápot a haladásra. Különösen áll ez a kisiparra, a­mely nem ren­delkezik eszközökkel, hogy távoli országok kiállítá­sait, ipari központjait fölkeresse s ott magának tájé­kozást, a haladásra támpontokat, motívumokat sze­rezzen, de sőt iparunk helyzetében, nyomott helyze­tében arra sem képes, hogy az országban rendezett kiállításokat, a budapesti iparmúzeumot tanulmányo­zás czéljából felhasználhassa. És különösen áll ez az ország e keleti részéről, a­mely az anyaországtól századokon át elszakítva, nemcsak földrajzi távolságánál, nemcsak annál fogva, hogy kereskedelmi conjuncturái Bécsben s nem Bu­dapesten vannak, kivitele, kereskedelme pedig kelet felé irányul, de más okoknál fogva is az anyaország­gal, Budapesttel nem tudott még abba az üzleti ösz­­szeköttetésbe, gazdasági forgalomba jutni, a­mely a politikai uniónak megfelelne. Az ország erdélyi részeinek lakói az erdélyi iparnak fejlettségére a múltban, Kolozsvár előbbi központi jellegére támaszkodva, nehezen mozdulnak helyükből s nem látják be eléggé annak szükségessé­gét, hogy az ipari haladás eszközeit, módjait távo­labb, ez országrész határain túl keressék s igy az ál­talános nehézségen kívül, a­melylyel az iparra nézve a központi iparmúzeum, iparkiállítások látogatása jár, az erdélyi részekben politikai, a múltból szár­mazó okok is járulnak ahhoz, hogy a központi ipar­­múzeumnak az itteni iparra való fejlesztő hatását még soká várni egyáltalában nem lehet. Égető szükség az itteni egykor virágzó ipart fölvenni lethargiájából, a­mire nézve az ipari oktatás mentős hathatósabb előmozdításán kívül egyik főesz­­köz lenne egy árucsarnokkal kapcsolatos iparmúzeum fölállítása. Ily iparmúzeum, mint az ipari feldolgozásra al­kalmas, az erdélyi részekben föllelhető nyers­anya­gok tárháza, más oldalról mint mintául szolgáló ki­váló iparczikkek vagy rajzaik gyűjteménye, szakszerű vezetés mellett, egyedül lenne képes a szunnyadó ipari erőket fölébreszteni azoknak aesthetikai és czél­­szerűségi szempontból irányt adni, a meglevő, de föl nem használt nyersanyagok feldolgozását megindí­tani, a meglevő ipart a jobb műszerek, szerszámok megismertetése által nagyobb termelésre képesütni. Az iparcsarnok, illetve állandó iparkiállítás pe­dig, míg egyrészt módot nyújtana a tehetséges, de kevésbé ismert, jó üzleti helyiséggel nem bíró, vala­mint a vidéki iparosoknak magukat a nagy­közönség­gel megismertetni, másrészt ösztönzésül szolgálna a régibb, megalapított hitüeknek a továbbhaladásra s módot nyújtana iparczikkeiknek még szélesebb körű megismertetésére. Mint nyersanyagok tárháza az iparmuzeum nagyban elősegítené azok ipari felhasználását úgy bel- mint külföldiek által. Az iparczikkekre alkalmas erdélyi nyersanyagok a tudós világ szűk körében is­meretesek csak, a tudomány holt kincsei, ellenben azok ipari feldolgozás czéljából való összegyűjtése, csoportosítása, maguk az iparosok, mint üzletemberek elé állítása mindig hiányzik, pedig csak ez­által ta­lálná meg a belföldi iparos helyben azt, a­mit eddig külföldről szerzett be, a külföldi pedig, a­nélkül, hogy az országot beutaznia kellene, együtt kapná mindazt, a­mire alkalmazást, elhelyezést kereső tőkéjével itt az országban vállalatot alapíthat. Mint kiváló iparminták gyűjteménye, mint ilye­nek, másolatainak, rajzainak lelhelye, mint alkalmas helyiség azok szemlélésére, tanulmányozására, máso­lat útján való utánzására, már magában véve ízlés nemesítőleg, értelemfejlesztőleg hatna az iparra. A szakszerű vezetés, a múzeum igazgatóságá­nak személyes érintkezése a tanulmányozó iparosok­kal, időszakonkénti magyarázása az egyes minták előnyeinek, szépségeinek, az iparmúzeum tárgyaival kapcsolatos felolvasások, népszerű útmutatások köz­rebocsátása a múzeum közvetlen szemléleti hatását megkétszerezné, de egyszersmind támogatója lehetne az iparnak az irányban is, hogy tanácsokkal, felvilá­gosításokkal szolgálna az iparczikkek keretének biz­tosítására, legjobb forgalomba hozására, az itt ter­melt áruknak a haza más részeiben, valamint külföl­dön megismertetésére. Az iparcsarnok, a­mely az iparmúzeummal egy­bekapcsolandó lenne, lehetővé tenné e közlekedési eszközökben szegény országrész minden vidékének, úgy őstermelési, mint műiparára nézve, hogy termé­keinek és készítményeinek mustráit, árait, telhelyét a fogyasztó közönséggel megismertesse. Az alulírt kamara által felállítani kívánt ipar­múzeum és iparcsarnok tehát azon czéllal, oly pro­grammal lenne szervezendő, a­minőt annak világszerte a közgazdasági kormányzat adni szokott; mivel azon­ban az ország szorult pénzügyi helyzete, a társada­lom szegénysége a múzeumnak nagyobb mérvekben való tervezését egyátalán nem engedik, a kolozsvári iparmúzeum, főleg kezdetben, néhány, az erdélyi ré­szekben meglevő iparágra lehetne tekintettel s csak fokozatosan terjesztené ki működését az ipar na­gyobb számú ágaira. Kolozsvár, mint az iparilag tekintetbe vehető városok közt legközpontiabb geographikus fekvésű hely, mint a forgalom, a hitel első kó­zpontja az erdélyi részekben, mint az egyetem székhelye, a­melynek átalá­­nos kulturális jelentőségén kívül, az őszre elkészülő nagy vegytani laboratórium, továbbá ásványtani és geológiai intézetei az iparra nézve közvetlen nagy fontosságúak, az elmúlt idők ipartermékeit őrző és gyűjtő múzeumának régiségtárával, élénk társadalmi viszonyaival, nagy intelligenciájával, hogy a legalkal­masabb hely lenne az iparmúzeum fölállítására, tán nem szükséges bizonyítanunk. Az ipari oktatásnak tervbe vett emelése és ki­­széles­ítése, az ipari tanműhelyeknek a polgári isko­lákkal kapcsolatos felállítása még szükségesebbé teendik az iparmúzeum szervezését. A létesütni óhajtott iparmúzeum tervezetének vázlatát és költségelőirányzatát bátrak vagyunk ide csatolni. E múzeummal kapcsolatban, mint közszüksé­­gességű intézményt, óhajtanák Kolozsváron is egy ve­gyészeti kísérleti állomás létesítését, a­melyre nézve hasonlag bátrak vagyunk egy emlékiratot és megfe­lelő költségvetést nyújtani be. Elismerjük, hogy egyszerre sokat kérünk , hogy nem csekély az összeg, a­mely a létesítendő intézetek által az államkincstárra háromolnék, de tekintve a czélt és a remélt eredményt, néhány ezer forint évi kiadás oly beruházást képeznek, a­mely előbb-utóbb gazdag kamatokat hajtana. S itt nyíltan kell kijelentenünk, hogy számot vetve erőnkkel és itteni viszonyokkal , a múzeum számára szükségelt évi 4000 frtot, valamint a vegytani állomásra előirányzott 1900 fo­rintot, nemkülönben az első beruházásra szükséges 4000 forintot közvetlenül az államtól, illetőleg Nagyméltóságod kegyességétől várjuk és reméljük. Mert ámbár alulírt kereskedelmi és iparkama­ra tehetségéhez képest hozzá kíván járulni a múzeum fentartásához s Kolozsvár városa sem ismerendő bi­zonyára félre annak, valamint a vele egybekapcso­landó iparcsarnoknak nagy jelentőségét s azt szintén támogatni fogja és a pénzintézetek, az érdekelt tár­sadalmi körök hozzájárulását is biztos kilátásba he­lyezhetjük, mégis egy iparmúzeum oly költségekkel jár, másrészt az egész államra, a társadalom minden osztályára oly nagy fontosságú, hogy annak létreho­zását, biztosítását mindenütt a legfejlettebb iparú nemzeteknél is, az állam vette kezébe és pedig olyké­­pen, hogy nemcsak egy központi iparmúzeumot állí­tott, hanem többet az ország különböző részeiben. Az iparmúzeum hatása nem közvetlen, nem gyors, az egyenesen érdeklett körök nem foghatják fel annak egészen horderejét, de ha felfognák is, ere­jük hiányzanék létesítésére, míg másfelől igazságta­lanság volna egy oly intézmény terheit, a­mely az or­szág egész közgazdasági életére gyümölcsözőleg hat vissza, egy osztályra a legnyomottabb helyzetben levő, a támogatásra leginkább rászorult iparososztályra hárítani. Azon reményben, hogy Nagyméltóságod e kama­rának ezen törekvését is, mint már annyi mást, kegyes gyámolításban részesíteni kész, bátrak vagyunk alá­zatos tisztelettel esedezni, méltóztassék jelen aláza­tos fölterjesztésünket megérdemelt figyelemre mél­tatni s velünk tudatni : mennyiben lehet e kamara­kerületnek kilátása arra, hogy a kért államsegély ut­ján a létesilni kívánt intézmény vagy intézmények birtokába jusson ? Nagy méltóságot személyes tapasztalatok alap­ján ismervén az itteni viszonyokat, részletes indoko­lás nélkül is szabad állítanunk, hogy a­mennyire hasz­nosnak, szükségesnek és sürgetőnek tartjuk az ipar­­múzeumnak, bár a tervezett szerény határok közt való felállítását, a remélt államsegély nélkül, ez idők sze­rint, le kellene mondanunk a kezdeményezésről s hagyni az egészet bizonytalan jövőre. A Kolozsváron állítandó erdélyrészi iparmúzeum tervezete. E múzeum feladata a hazai kézművesipart és háziipart, első­sorban pedig a fa-, fém- és agyagipart, a szakismeretek lehetőleg szemléleti úton való ter­jesztésével támogatni, az erdélyi részekben található s ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokat minél szélesebb körben ismertetni, a szomszéd keleti tarto­mányok iparszükségletének és ízlésének tanulmányo­zását előmozdítni, kitűnő ipari minták, szakfolyóira­tok, szakmunkák s felolvasások által az iparosok íz­lésének nemesítésére hatni, szakismereteiket gyara­­pítni, a legkitűnőbb szerszámok és gépek gyakorlati bemutatása által a termelés olcsóbbá és jobbá tételére hatni, végül állandó kiállítás útján az itt készült ha­zai termelvényeket és kiválóbb mezőgazdasági ter­ményeket a közönségnek bemutatni. Az ipar és mezőgazdaság érdekében az iparmú­zeummal kapcsolatban állna a Kolozsváron létesítni óhajtott vegyészeti kísérleti állomás, a­hol az előfor­duló nyersanyagok elemezhetők lennének s a kolozs­vári királyi egyetem vegyészeti tanárának vezetése alatt állna. Az erdélyrészi iparmuzeum közvetve az állam, közvetlenül a kolozsvári iparkamara felügyelete s ellenőrzése alatt áll. Vezeti egy 14 tagú bizottság, a­melynek tagjait három évre a kereskedelmi magyar minisztérium az ipar- és kereskedelmi kamara, az erdélyi gazdasági egylet, az erdélyi múzeum és a ko­lozsvári iparosegylet bizonyos meghatározott arány­ban választja, illetőleg nevezi ki. A bizottság maga állapítja meg ügyrendét, mely a kereskedelmi kamarának bemutatandó. A bizottság maga választja elnökét s a fizetéses tisztviselőket, az utóbbiakkal szerződést köt. Ezenkí­vül választ levelező tagokat, a­kik utján a vidékkel az összeköttetést fentartja. A bizottság havi ülésekben határoz s határoza­tait az igazgatóság hajtja végre, a­mely a szerződte­tett szakigazgatón kívül 4 bizottsági tagból áll. A múzeumi bizottság, illetőleg igazgatóság, képviseli a múzeumot hatóságokkal és egyesekkel szemben. A múzeum egyelőre csak 2 fizetéses tisztvise­lőt és 1 szolgát szerződtet. Számuk a körülmények­hez képest lesz szaporítandó. A takarékosság elve szigorúan szem előtt tartandó. A pénztár díjtalan kezeléséről a kereskedelmi kamara gondoskodik. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. Szállásul egyelőre bérház van kilátásba véve , később remélhető, hogy a városi hatóság az e czélra kért telket az iparos-egyletnek átengedi, a­mely az építést ily föltét alatt már magára vállalta. Az erdélyrészi iparmúzeum Kolozsvár városá­tól elválaszthatlanul a magyar állam tulajdona. Segélyforrásai: 1. Az állam, illetőleg a földmivelési-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumtól nyerendő évi dotatió. 2. A kereskedelmi és iparkamara, a városi ha­tóságok, ipartársulatok, pénzintézetek és magánosok részéről remélt segélyezések és adományok. 3. Egyes iparosok, gyárak, termelők, intézetek által ajándékozott tárgyak, valamint 4. más múzeumokból átengedett kettős példá­nyok és gyászlenyomatok, végül 5. helyárak az állandó iparkiállítási tárgyak után. Költségelőirányzat. Két hivatalnok és egy szolga érvi fizetése 2000 frt Szállás, fűtés, világítás................... 1000 » Szerzemények, szaklapok, iroda-­s posta­ .... költség........................................ 1000 » Évi . . 4000 frt Első beruházási költségek. Szekrények, állványok, bútorok .... 1000 frt Bevásárlandó minták, szakmunkák . . . 3000 - 4000 frt A Gazdakörből. A Gazdakör ma délután 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartván, az ülés kezdete előtt a következő beszédet tartá: Mielőtt a teendők elintézéséhez kezdenénk, en­gedjék meg, hogy egy eseményről emlékezzem meg, a­mely társas körünk rövid múltjával, szerény jelenével, de annál szebb jövőjével szoros és szerencsés kapcso­latban van. Körünk egyik alapító, szorgalmas és mun­kás tagja gróf Széchenyi Pál felséges urunk ki­rályunk által felhivatva, a földmivelési miniszteri tár­­czát vállalta el. (Élénk éljenzés.) Én is éljenekkel üdvözlöm ezen elhatározást nem azért, mintha a le­lépett vagyis inkább tárczát változtatott miniszter ellen a legkisebb panaszom is lenne; nem azért, mintha annak pártfogásában folyvást nem részesül­tünk ; nem azért, mintha annak jótéteményeit nem élveztük volna; nem azért, mintha kívánalmain­kat, vagy feliratainkat figyelemre nem méltatta volna, sőt véleményünket több ízben kikérte, a­miért néki ezennel hálás köszönetemet fejezem ki, de azért, mert gr. Széchenyi Páltól úgy is mint e körnek alapító és az igazgatóságnak tevékeny tagjától sokat várunk. Várjuk, hogy hivatalos pártolásán kívül a körtől, mint saját gyermekétől atyáskodó pártfogását soha meg ne vonja, hanem azt oly magas polctra emelje, hogy belőle a magyar gazdáknak központi intézete fejlődjék, s hogy az legalább is egy vonalon álljon a társadalmi téren azon intézetekkel, a­melyek az ipar és kereskedelem terén sikerrel működnek. Fájdalom, a magyar gazdák eddig ily központi fac­­torral nem bírtak. Reméljük azonban, hogy vezetése alatt — mert hiszszük, hogy alelnöki állását ezentúl is megtartandja — megerősödve számban és alapít­ványokban, nem névleg, de tényleg társasköre leszünk a magyar gazdáknak. (Éljenzés!) Nekem különösen jól esik, hogy én mint ez igazgatóság elnöke, fejezhetem ki üdvözletemet úgy a magam, mint az igazgatóság tagjai nevében (Éljen­zés), mert engem a gr. Széchenyi családhoz a kegye­letnek sokféle kötelékei fűznek. Boldogult atyám ő nagyméltósága édes atyjánál, a hires gróf Széchenyi Ferencznél, egy éven túl, a mint ő nevezni szokta, apród volt. Nála nyerte tehát a magasabb politikai nézeteket, a magasabb miveltséget, mely a megyei szűk határokon meszsze túlterjedt. Köztük a barát­ság fennállott 1848-ig, s sohasem jött somogyi jószá­gára a nélkül, hogy szerény hajlékunkat meg ne lá­togatta volna. Én itt találkoztam a fiatal Széchenyi Pállal, s vele kezet fogva együtt­működtünk a gazdászat és az ipar érdekében, melyet ő különösen a székesfehérvári gazda-congressus óta, szakadatlanul a legnagyobb odaadással szolgált. (Éljenzés.) Én tehát ismételve üdvözlöm gr. Széchényi Pált, nemcsak mint minisztert, mint pártfogónkat, hanem mint tagját is e körnek, ki atyáskodó pártfo­gásával e kört oda vezetendi, hová szerény erőnkkel aligha juthattunk volna el. Adjon neki a mindenható erőt és egészséget, hogy legjobb szándékait érvényesíthesse s azokkal Magyarország felvirágoztatását a leghathatósabban előmozdíthassa. (Hosszas éljenzés.) Széchenyi Pál úr: Valóban nem tudom kifejez­ni hálámat, melylyel Somssich Pál ur ő nagyméltósá­gának ezen meleg szavaiért s önök nyilvánított meleg rokonszenvükért tartozom. Biztosíthatom önöket, hogy uj állásomban, melyet elfoglalni kötelességem vala azon hódolatteljes készségnél fogva, melylyel ő felsége pa­rancsait mindig követni szoktam, ezen kört elfelejteni soha sem fogom; sőt ellenkezőleg, ha szívesek lesznek megengedni, az alelnöki tisztet, melylyel engem felru­házni méltóztattak, a legnagyobb örömmel tartom meg ezentúl is. (Élénk éljenzés). Meg vagyok győződ­ve, hogy addig, mig a kör azt az irányt követendi, melyben eddig haladt, hogy addig, mig a kör közgaz­dasági vitatkozásokkal fog foglalatoskodni a nélkül, hogy a politikai vitákba elegyednék, e körből közgaz­dasági állapotaink javítására oly tényező fogja magát kinőni, a­melylyel jövőben bizonyára számolni kellene, mert e kör hivatása, hogy egyesítse azon kapacitáso­­kat és törekvéseket, melyek legfőbb tényezői közgazda­­sági állapotaink javításának (Helyeslés.) Ezért arra vagyok bátor önöket kérni, legye­nek szívesek azon irányt, a­melyet másféle működé­sünkben követtünk, jövőben is szem előtt tartani, (Él­jenzés) mellőzve mindazon dolgokat, a­melyek meg­vitatására másutt elegendő a tér és alkalom. (Él­jenzés.) Ezután a körben magát a gazdai teendők vég­zése tekintetében, mely incompatibilis jelen állásával, Bossányi László képviselővel fogja helyettesíteni, mig a közgyűlés máskép nem határozand. A folyó ügyek elintézése után a kör tagjai közé felvétettek Kühne Ede gépgyáros, dr. Suhajda Ist­ván, őrgróf Csáky Pallavicini Zsigmond, Herrich Ká­roly miniszteri tanácsos. Végül a felolvasások megkezdésének idejéül f. é. november 22-ike tűzetvén ki, bejelentetett, hogy dr. Azary Ákos tanár, dr. Neményi Ambrus, dr. Da­rányi Ignácz fognak legközelebb felolvasásokat tar­tani, mire az ülés szétoszlott. Az országos iparegyesület igazgatóságának leg­utóbb Zichy Jenő gróf elnöklete alatt megtartott ülésén több kisebb ügy elintézése után felolvastattak Neuschloss Ödön és Marcell levelei, melyek­ben jelentik, hogy a gyárukban fennállott munkás­iskolát feloszlatták és az igy nélkülözhető iskolapa­dokat és egyéb tanszereket felajánlják az orsz. ipar­egyesületnek. Az adomány köszönettel fogadtatott. Ezután szóba került a szállitásügyi bizottságnak kér­dése és az ez ügyben keletkezett eszmecsere után ha­tározattá vált, hogy a szállításügyi bizott­ság újból megalakittatikse végre minden szakosztály felkéretik, hogy abban magát 3—4 tagja által képviseltesse. — Faik Zsigmond utalva arra, hogy T­r­e­f­o­r­t Ágoston miniszter évek óta támogat­ja az egyesület által fentartott ipariskolákat, sőt most az iparoktatásnak országszerte való szervezésén mun­kálkodik, indítványozza, hogy 10 évi jubileuma al­kalmából az egyesület is üdvözölje. Ezen indítvány helyesléssel fogadtatván, a küldöttségbe Zichy Je­nő gróf vezetése mellett Faik Zsigmond, Mud­­rony Soma, Krausz Lajos, Eöry Farkas Kál­mán, Lederer Sándor és Posner K. L. kül­detnek ki. Ezzel kapcsolatban elnök indítványozza, hogy Kemény Gábor báró miniszternek az egye­sület irányában tanúsított jóindulatáért köszönet sza­vaztassák, az új földmű-, ipar- és kereskedelmi minisz­ter gróf Széchenyi Pál pedig e fontos helyén az egyesület által üdvözöltessék. Mindkét indítvány elfogadtatván, a küldöttségbe szin­tén a fentsoroltakat választották. — A vagyonleltár összeállítása szükségesnek találtatván, annak eszköz­lésére az igazgatón és pénztárnokon kivül: E­ö­r­y Farkas Kálmán és Korompay Ágoston kéret­nek föl.­­ Igazgató jelentést tesz arról, hogy a köz­­ponti házi iparegylet az orsz. iparegye­sülettel még közelebbi kapcsolatba akar lépni és hogy e viszonyt a beterjesztett egyezségben állapítja meg. A házi iparegylet értékpapírjait megőrzés végett már át is adta, úgy­szintén vagyonának egy részét is. A jelentés utóbbi része jóváhagyólag tudo­másul vétetvén, a kötendő egyezmény eszméje elvben elfogadtatik s a beterjesztett ügyrend behatóbb megbirálása végett, Mudrony Soma igazgató, E­ő­r­y Farkas Kálmán, Ullmann Emil igazgatósá­gi tagok és Sámuel Ferencz ügyész urakból álló bizottság küldetvén ki, ennek jelentése a legközelebbi igazgatósági ülés elé elváratik. Igazgató jelentést téve az 1885-iki országos kiállítás tárgyá­ban a kereskedelmi minisztériumban legutóbb meg­tartott értekezletről, némi eszmecsere után az elnök­ség intézkedése a kiküldésre nézve jóváhagyólag, e kiküldöttek eljárása pedig helyeslőleg tudomásul vétetik; az igazgatóság egyszersmind örömmel üd­vözli az eszmét, mely szerint a kiállítás rendezésének ügyét a kormány maga veszi kezébe. — Bemutatta­­tik a fiumei tengerészeti hatóság átirata a Fiuméban a kormány támogatásával létesítendő áruminta­tár ügyében. Hosszabb eszmecsere után constatál­­tatván, hogy a fővárosi iparos körökben az eszme kevés rokonszenvre és pártolásra talál és így az in­tézmény létesítése még korainak tekintendő, erről a tengerészeti hatóság átiratban értesíttetik. A budapest-pécsi vasút engedélyesei, tekintettel a vonalnak küszöbön álló megnyitására, addig is, míg a részvénytársulat megalakíttatnék, a pálya üzletének vezetésére egy bizottságot alakítottak, s ennek tag­jaivá gróf Andrássy Aladárt, Cassian Márton lova­got, a dunagőzhajózási társulat vezérigazgatóját, Har­kányi Frigyes miniszteri tanácsost, Herz Gyulát és őrgróf Pallavicini Edét, a magyar általános hitelbank vezérigazgatóját választották meg. Az üzletigazgató­ság vezetésével Thaly Emil igazgatói minőségben lett megbízva. A szatmár nagybányai vasúti érdekeltség hu­szonegyes bizottsága értekezletet tartott, hogy az engedményes város által a nyomjelzésre s tervek készítésére eddig megküldött 3000 frt nem volt elég­séges, a tervezetek teljes elkészítésére és befejezésére még szükséges 3000 frt megküldéséről az érdekeltség gondoskodjék. A kifejtett hosszú eszmecsere után ezúttal abban történt csak megállapodás, hogy a bi­zottsági elnök a bizottságot egy közelebbi napon az ügy behatóbb megbeszélésére összehívja. A magyar gabonakivitel Fiuméból Ez új kivi­teli üzletág, mely a magyar országos bank kezdemé­nyezése által nyert életet a magyar kikötő­városban, — írja a »Fiume« — a fölmerült közlekedési akadá­lyok daczára, már a jelen első évben is kielégítő ered­ményt tüntet föl. Eddig ugyanis négy teljes hajóra­komány magyar gabona indult már el a nyugati kikötőkbe, melyeknek mindegyike megközelítőleg 15.000 mmázsa áruval volt megterhelve, s kilátás van reá, hogy a legközelebbi időszakban útnak indítandó szállítmányokkal az ez évi gabonakivitel mennyisége a fiumei kikötőn át oly összegre fog emelkedni, mely a kikötőnkben megjelenni szokott orosz és román gabona veszedelmes versenyét, ha egyelőre teljesen legyőzni nem fogja is, de mindenesetre előkészíti az utat arra nézve, hogy az adriai tengeren, s az ezen túl nyugatra fekvő kikötőkben a magyar gabona uralma is biztosítva legyen. KÖZLEMÉNYEK. A kőszénpiac­ról. A nemzetközi kőszénvásár igen szilárd jelleget öltött és a forgalom nagyon ki­elégítő lett. Ausztria-Magyarországban né­hány igen szép kötés történt ipar­kőszénre Magyar­­országon és Csehországban, valamint egyáltalában a megrendelések sűrűbben folynak be mint addig.­­ Csak az volna kívánatos, hogy a közelgő téli évadban a munkások strike-ja — a­mitől a cseh barnakőszén­területen tartani lehet, a különféle bányáknál a terme­lés mennyiségét túlságosan ne érintse. Tagadhatlan, hogy a bányászok bére immár égető kérdéssé fajult Megjegyzendő, hogy a bányászati egyesületek felhí­vására nemrég egybehívott bányabirtokosok gyüleke­zetén egyhangúlag kimondatott, hogy a munkabérek további felemelése lehetetlen és elhatároztatott, hogy részletes munkabeszüntetés esetére a tovább dolgozó bányák részéről a strike által juttatott bányáknak 2­ért fog fizettetni vagyon­onként kárpótlásul a múlt évnek megfelelő időszakában termelt mennyiségű kő­szén arányában. Múlhatatlanul szükséges a mondot­taknál fogva, hogy a bányabirtokosok és a bányászok közt a viszony valahára rendeztessék.­­ Egyes ausz­triai és német bányák felszólittattak a Károly­ La­­jos vasút igazgatósága részéről, hogy az 1883-iki kőszénszükségletének fedezésére szükséges mennyi­ségre körülbelül 60,000 tonnára rugó arányban min­den egyes bánya részéről ajánlatokat küldjenek be. Fiume forgalma szeptember havában. Az »Adria« magyar tengeri hajózási társaság gőzösei­nek forgalma szeptember hóban a következő volt: Érkeztek az alábbi gőzösök: Tisza Glasgowból 85-1 tonna rakománynyal, Princess Lonból 8­2 ton­nával, Kemény Triesztből üresen, Trinidad Liver­poolból 158,2 tonnával, Adria Anconaból üresen, Tarifa Liverpoolból 129,6 tonnával, Barbiton Gib­raltárból üresen, Szapáry Glasgowból 100'1 tonná­val, Elise Brindisiből üresen. Elindultak a kö­vetkező gőzösök: Deák Glasgowba 1376­2 tonna liszttel, Princess Londonba 360 tonna liszttel, 40 ton­na ásványvízzel, 28‘2 tonna papírral, Behora Rouen­­ba 140 tonna lisszttel, 85 tonna ásványvízzel, 146’6 hectoliter borral, 781 kilogramm fával, 44585 drb parkettával, 2­5 tonna vegyes áruval; Univer­sal Leithba 1650 t. árpával, Trinidad Liverpoolba 1016 t. liszttel, 67 t. papírral, 3 tonna árpával, 4­7 t. vegyes áruval; Kemény Anversbe 94­5 tonna árpá­val, 27­5 t. repc­ével, 1698 drb talpfával; Tisza Dun­­kerquebe 200 t. búzával, 1280 t. árpával, Dervent water Rouenba 175­4 t. búzával; Adria Leithba 375 tonna liszttel, 127 t. ásványvízzel, 222 liliter borral, 600 tonna árpával, 100 t. vassal, Tarifa Liverpoolba 974 t. liszttel, 20 t. ásványvízzel; William Hart­mann Glasgowba 1534 tonna liszttel 22 tonna ve­gyes áruval. Magyar északkeleti vasút. Bevételek 1882. évi szeptember havában 286.748 frt, 1882. január 1-től, szeptember végéig 2.144,010 frt, 1881. január 1-től, szeptember végéig 1.895.759 frt. A múlt év hason időszakához képest a többlet 248,251 frt. Komló küldemények szállítása. A komlókülde­mények szállítása tekintetében a kir. államvasutak által nyújtott kedvezményekhez a többi hazai vas­utak is hozzájárultak. Gazdasági és üzleti tudósítások. Győr, okt. 15. (A »Nemzet« tudósítása). Időjá­rásunk e héten is száraz volt. Búzában jobb behoza­tal volt és az árak 15—20 krral emelkedtek. Rozs 10—15 krral drágábban kelt. Árpában nagy vétel­kedv mutatkozott. Külföldre is nagyobb mennyiség­ben szállíttatott el, az árak 20—30 krral emelkedtek. Az alföldi hajók igen gyéren jelennek meg. E hét végén három gabona­hajó volt a Dunán látható. Az irányzat szilárd. Jegyzéseink következők: Tiszta búza 80-82 kilós 9.40—9.80. Közönséges 7679 kilós 8.80 —9.30. Rozs 69-73 kilós 6.90—7.30. Árpa 65-68 kilós 7.40­—7.80. Zab 6.40—6.80. Kukoricza ut 5.40 —5.80. Bab 11—12 frt. Köles 5.20—5.70 100 kilo­grammonként. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 18. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) A mai búzaüzlet iránya változást nem szenvedett. Gyenge kínálat és vételkedv mellett eladatott 15,000 mm., melyek a teljes napi árakat elérték. Más magvakban igen gyenge volt az üzlet, mivel a behozatal felette korlátolt. Szilárd irány mellett elkelt vagy 1000 mé­ter mázsa zab. Határidőre búza kevéssel szilárdult; ten­geriben emelkedő árakon igen élénk forgalom fejlő­dött; köttetett 10 rakomány 5.87 írttól 6 írtig, zárlat felé 5 krral olcsóbbodott. Búza őszre 9.27 forinttól 9.25 forintig, búza tavaszra 9.43 írttól 9.40 írtig áruitatott. Jegyeznek : Szokványbuza tavaszra 9.37—9.40. — Szok­vány­búza őszre 9.25—9.27. — Bánáti tengeri má­jus—júniusra 5.95 —5.97. — Szokványzab tavaszra 6.28—6.30. — Szokványzab őszre 6.25—6.28. Értéküzlet. (Dél­utáni tőzsde.) Igen iz­galmas délutánunk volt ma és a mozgalom hű kép­mása volt azon tusának, melyet Bécsben két üzeri matador az osztrák hitelrészvényekért vívott. Gyors egymásutánban majd a hausse, majd pedig a haisse kerekedett felül, migyen zárlatkor a hausse győzedel­meskedett. Párisból igen szilárd árakat jelentettek, Berlinből még szilárdabbakat és járadékainkra min­denütt kereslet mutatkozott. Közöljük a mozgalom különféle mozzanatait, és pedig: Magyar 4 százalékos aranyjár. 87.30—87.45— 87.25—87.30. Magyar 5 százalékos papirjáradék 86.40—86.50—86.45. Osztrák hitelrészvények 303.70 —305.75—304.10-304.75—303.80-304.30. Ma­gyar hitelrészvény csekély forgalommal 294.50— 295.75—294.75. Leszámítoló bank 101.75—102.25. Osztrák államvasuti részvény 342—342.75—341.50. Déli vasút 139.50. A 6 órai zárlat: Osztr. hitelr. 304.40. M. hitelr. 295, csendes. Budapesti hajóforglom. Okt. 17-én a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki: u. m.: Fleck Henrik m. h. faltégla 41.000 db., Sződ-Rákosról; Győri János 1 ladik gyümölcs 30 mm., Maróthról; Stabter Lipót m­. h. »Alajos« búza 150 mm., bab 10 mm., D.-Földvárról; Luczenbacher Pál ut. m. h. 19. sz. tűzifa 680 kbmt., Győrből; Freund és Trebicser m. h. »Vilmos« búza 1400 mm., zab 600 mm., árpa 309 mm., Kalocsáról; Fleischman Pál m. h. »Szt. István« búza 2900 mm., Sziváczról; Freund és Trebicser m. h. »Szeged« búza 2000 mm., Kalocsáról; Jaczkó és társa m. h. búza 1700 mm., D.­Földvárról; ifj. Lajos Mihály 1 dereglye márványkő 500 mm., Sütőről; Dr. Lajos Mihály 1 dereglye márványkő, 500 mm., Sütőről; Ottenwald Antal h. h. kenyér 60 mm., búza 100 mm., burgonya 40 mm., tengeri 40 mm., Sz.-Ujfaluból; Luczenbacher Pál ut. m. h. 7. sz. faltégla 43.000 db., Zebe­­gényből; Aman József m. h. »Szidón« búza 1500 mm., zab 500 mm., Torzsáról.

Next