Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-19 / 49. szám
Kiadóhivatal : Barátok-tere. Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .. .......................- - -............. 2 frt. 3 hónapra ...............-.............- •• ............. 6 * 6 hónapra ....................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként.......... 1 * REGGELI KIADÁS SzHRKESZTŐKÉO: Barétok-tsre, Athenaeum-épület, La meist. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk « Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. csütörtök, október 19. 49. szám. Budapest, október 18. Az erdélyrészi iparmuzeum. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. é. julius hó 16-án 1902. sz. a. a Kolozsváron létesíteni szándékolt iparmuzeum, állandó iparcsarnok és vegykisérleti állomás érdekében következő előterjesztést tette a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez : Nagyméltóságú miniszter úr! Azon kiváló tekintet, amelyben Nagyméltóságod kormányzatának ágai közül az oly soká magára hagyott ipart részesíti a számos törvényhozási és közigazgatási rendszabály, amelyet annak fellendülése érdekében kezdeményezett, a szeretetteljes gondosság, amelylyel az ipar egyes telepeit, műhelyeit személyesen fölkeresi, bátorítanak, hogy ez ipar- és kereskedelmi kamara területére, de sőt az összes erdélyi részekre nagyfontosságú, mármár halaszthatlan szükségességű intézmény megteremtése érdekében Nagyméltóságodhoz folyamodjunk. Az intézmény, amelynek szükségessége oly rég foglalkoztatja Kolozsvár érdekelt köreit, hogy annak érdekében már gyűjtések s adományok is történtek, a Kolozsváron létesítendő s állandó iparcsarnokkal egybekapcsolt iparmúzeum Ha az iparra készülő ifjúságnak tanműhelyek, ipariskolák szükségesek, hogy leendő iparosaink a versenyt más népekkel kiállhassák, úgy az önálló kész iparosokat csak iparmúzeumok tarthatják meg minden tekintetben az ipari fejlettség színvonalán s adhatnak nekik ösztönzést, tápot a haladásra. Különösen áll ez a kisiparra, amely nem rendelkezik eszközökkel, hogy távoli országok kiállításait, ipari központjait fölkeresse s ott magának tájékozást, a haladásra támpontokat, motívumokat szerezzen, de sőt iparunk helyzetében, nyomott helyzetében arra sem képes, hogy az országban rendezett kiállításokat, a budapesti iparmúzeumot tanulmányozás czéljából felhasználhassa. És különösen áll ez az ország e keleti részéről, amely az anyaországtól századokon át elszakítva, nemcsak földrajzi távolságánál, nemcsak annál fogva, hogy kereskedelmi conjuncturái Bécsben s nem Budapesten vannak, kivitele, kereskedelme pedig kelet felé irányul, de más okoknál fogva is az anyaországgal, Budapesttel nem tudott még abba az üzleti öszszeköttetésbe, gazdasági forgalomba jutni, amely a politikai uniónak megfelelne. Az ország erdélyi részeinek lakói az erdélyi iparnak fejlettségére a múltban, Kolozsvár előbbi központi jellegére támaszkodva, nehezen mozdulnak helyükből s nem látják be eléggé annak szükségességét, hogy az ipari haladás eszközeit, módjait távolabb, ez országrész határain túl keressék s igy az általános nehézségen kívül, amelylyel az iparra nézve a központi iparmúzeum, iparkiállítások látogatása jár, az erdélyi részekben politikai, a múltból származó okok is járulnak ahhoz, hogy a központi iparmúzeumnak az itteni iparra való fejlesztő hatását még soká várni egyáltalában nem lehet. Égető szükség az itteni egykor virágzó ipart fölvenni lethargiájából, amire nézve az ipari oktatás mentős hathatósabb előmozdításán kívül egyik főeszköz lenne egy árucsarnokkal kapcsolatos iparmúzeum fölállítása. Ily iparmúzeum, mint az ipari feldolgozásra alkalmas, az erdélyi részekben föllelhető nyersanyagok tárháza, más oldalról mint mintául szolgáló kiváló iparczikkek vagy rajzaik gyűjteménye, szakszerű vezetés mellett, egyedül lenne képes a szunnyadó ipari erőket fölébreszteni azoknak aesthetikai és czélszerűségi szempontból irányt adni, a meglevő, de föl nem használt nyersanyagok feldolgozását megindítani, a meglevő ipart a jobb műszerek, szerszámok megismertetése által nagyobb termelésre képesütni. Az iparcsarnok, illetve állandó iparkiállítás pedig, míg egyrészt módot nyújtana a tehetséges, de kevésbé ismert, jó üzleti helyiséggel nem bíró, valamint a vidéki iparosoknak magukat a nagyközönséggel megismertetni, másrészt ösztönzésül szolgálna a régibb, megalapított hitüeknek a továbbhaladásra s módot nyújtana iparczikkeiknek még szélesebb körű megismertetésére. Mint nyersanyagok tárháza az iparmuzeum nagyban elősegítené azok ipari felhasználását úgy bel- mint külföldiek által. Az iparczikkekre alkalmas erdélyi nyersanyagok a tudós világ szűk körében ismeretesek csak, a tudomány holt kincsei, ellenben azok ipari feldolgozás czéljából való összegyűjtése, csoportosítása, maguk az iparosok, mint üzletemberek elé állítása mindig hiányzik, pedig csak ezáltal találná meg a belföldi iparos helyben azt, amit eddig külföldről szerzett be, a külföldi pedig, anélkül, hogy az országot beutaznia kellene, együtt kapná mindazt, amire alkalmazást, elhelyezést kereső tőkéjével itt az országban vállalatot alapíthat. Mint kiváló iparminták gyűjteménye, mint ilyenek, másolatainak, rajzainak lelhelye, mint alkalmas helyiség azok szemlélésére, tanulmányozására, másolat útján való utánzására, már magában véve ízlés nemesítőleg, értelemfejlesztőleg hatna az iparra. A szakszerű vezetés, a múzeum igazgatóságának személyes érintkezése a tanulmányozó iparosokkal, időszakonkénti magyarázása az egyes minták előnyeinek, szépségeinek, az iparmúzeum tárgyaival kapcsolatos felolvasások, népszerű útmutatások közrebocsátása a múzeum közvetlen szemléleti hatását megkétszerezné, de egyszersmind támogatója lehetne az iparnak az irányban is, hogy tanácsokkal, felvilágosításokkal szolgálna az iparczikkek keretének biztosítására, legjobb forgalomba hozására, az itt termelt áruknak a haza más részeiben, valamint külföldön megismertetésére. Az iparcsarnok, amely az iparmúzeummal egybekapcsolandó lenne, lehetővé tenné e közlekedési eszközökben szegény országrész minden vidékének, úgy őstermelési, mint műiparára nézve, hogy termékeinek és készítményeinek mustráit, árait, telhelyét a fogyasztó közönséggel megismertesse. Az alulírt kamara által felállítani kívánt iparmúzeum és iparcsarnok tehát azon czéllal, oly programmal lenne szervezendő, aminőt annak világszerte a közgazdasági kormányzat adni szokott; mivel azonban az ország szorult pénzügyi helyzete, a társadalom szegénysége a múzeumnak nagyobb mérvekben való tervezését egyátalán nem engedik, a kolozsvári iparmúzeum, főleg kezdetben, néhány, az erdélyi részekben meglevő iparágra lehetne tekintettel s csak fokozatosan terjesztené ki működését az ipar nagyobb számú ágaira. Kolozsvár, mint az iparilag tekintetbe vehető városok közt legközpontiabb geographikus fekvésű hely, mint a forgalom, a hitel első kózpontja az erdélyi részekben, mint az egyetem székhelye, amelynek átalános kulturális jelentőségén kívül, az őszre elkészülő nagy vegytani laboratórium, továbbá ásványtani és geológiai intézetei az iparra nézve közvetlen nagy fontosságúak, az elmúlt idők ipartermékeit őrző és gyűjtő múzeumának régiségtárával, élénk társadalmi viszonyaival, nagy intelligenciájával, hogy a legalkalmasabb hely lenne az iparmúzeum fölállítására, tán nem szükséges bizonyítanunk. Az ipari oktatásnak tervbe vett emelése és kiszélesítése, az ipari tanműhelyeknek a polgári iskolákkal kapcsolatos felállítása még szükségesebbé teendik az iparmúzeum szervezését. A létesütni óhajtott iparmúzeum tervezetének vázlatát és költségelőirányzatát bátrak vagyunk ide csatolni. E múzeummal kapcsolatban, mint közszükségességű intézményt, óhajtanák Kolozsváron is egy vegyészeti kísérleti állomás létesítését, amelyre nézve hasonlag bátrak vagyunk egy emlékiratot és megfelelő költségvetést nyújtani be. Elismerjük, hogy egyszerre sokat kérünk , hogy nem csekély az összeg, amely a létesítendő intézetek által az államkincstárra háromolnék, de tekintve a czélt és a remélt eredményt, néhány ezer forint évi kiadás oly beruházást képeznek, amely előbb-utóbb gazdag kamatokat hajtana. S itt nyíltan kell kijelentenünk, hogy számot vetve erőnkkel és itteni viszonyokkal , a múzeum számára szükségelt évi 4000 frtot, valamint a vegytani állomásra előirányzott 1900 forintot, nemkülönben az első beruházásra szükséges 4000 forintot közvetlenül az államtól, illetőleg Nagyméltóságod kegyességétől várjuk és reméljük. Mert ámbár alulírt kereskedelmi és iparkamara tehetségéhez képest hozzá kíván járulni a múzeum fentartásához s Kolozsvár városa sem ismerendő bizonyára félre annak, valamint a vele egybekapcsolandó iparcsarnoknak nagy jelentőségét s azt szintén támogatni fogja és a pénzintézetek, az érdekelt társadalmi körök hozzájárulását is biztos kilátásba helyezhetjük, mégis egy iparmúzeum oly költségekkel jár, másrészt az egész államra, a társadalom minden osztályára oly nagy fontosságú, hogy annak létrehozását, biztosítását mindenütt a legfejlettebb iparú nemzeteknél is, az állam vette kezébe és pedig olyképen, hogy nemcsak egy központi iparmúzeumot állított, hanem többet az ország különböző részeiben. Az iparmúzeum hatása nem közvetlen, nem gyors, az egyenesen érdeklett körök nem foghatják fel annak egészen horderejét, de ha felfognák is, erejük hiányzanék létesítésére, míg másfelől igazságtalanság volna egy oly intézmény terheit, amely az ország egész közgazdasági életére gyümölcsözőleg hat vissza, egy osztályra a legnyomottabb helyzetben levő, a támogatásra leginkább rászorult iparososztályra hárítani. Azon reményben, hogy Nagyméltóságod e kamarának ezen törekvését is, mint már annyi mást, kegyes gyámolításban részesíteni kész, bátrak vagyunk alázatos tisztelettel esedezni, méltóztassék jelen alázatos fölterjesztésünket megérdemelt figyelemre méltatni s velünk tudatni : mennyiben lehet e kamarakerületnek kilátása arra, hogy a kért államsegély utján a létesilni kívánt intézmény vagy intézmények birtokába jusson ? Nagy méltóságot személyes tapasztalatok alapján ismervén az itteni viszonyokat, részletes indokolás nélkül is szabad állítanunk, hogy amennyire hasznosnak, szükségesnek és sürgetőnek tartjuk az iparmúzeumnak, bár a tervezett szerény határok közt való felállítását, a remélt államsegély nélkül, ez idők szerint, le kellene mondanunk a kezdeményezésről s hagyni az egészet bizonytalan jövőre. A Kolozsváron állítandó erdélyrészi iparmúzeum tervezete. E múzeum feladata a hazai kézművesipart és háziipart, elsősorban pedig a fa-, fém- és agyagipart, a szakismeretek lehetőleg szemléleti úton való terjesztésével támogatni, az erdélyi részekben található s ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokat minél szélesebb körben ismertetni, a szomszéd keleti tartományok iparszükségletének és ízlésének tanulmányozását előmozdítni, kitűnő ipari minták, szakfolyóiratok, szakmunkák s felolvasások által az iparosok ízlésének nemesítésére hatni, szakismereteiket gyarapítni, a legkitűnőbb szerszámok és gépek gyakorlati bemutatása által a termelés olcsóbbá és jobbá tételére hatni, végül állandó kiállítás útján az itt készült hazai termelvényeket és kiválóbb mezőgazdasági terményeket a közönségnek bemutatni. Az ipar és mezőgazdaság érdekében az iparmúzeummal kapcsolatban állna a Kolozsváron létesítni óhajtott vegyészeti kísérleti állomás, ahol az előforduló nyersanyagok elemezhetők lennének s a kolozsvári királyi egyetem vegyészeti tanárának vezetése alatt állna. Az erdélyrészi iparmuzeum közvetve az állam, közvetlenül a kolozsvári iparkamara felügyelete s ellenőrzése alatt áll. Vezeti egy 14 tagú bizottság, amelynek tagjait három évre a kereskedelmi magyar minisztérium az ipar- és kereskedelmi kamara, az erdélyi gazdasági egylet, az erdélyi múzeum és a kolozsvári iparosegylet bizonyos meghatározott arányban választja, illetőleg nevezi ki. A bizottság maga állapítja meg ügyrendét, mely a kereskedelmi kamarának bemutatandó. A bizottság maga választja elnökét s a fizetéses tisztviselőket, az utóbbiakkal szerződést köt. Ezenkívül választ levelező tagokat, akik utján a vidékkel az összeköttetést fentartja. A bizottság havi ülésekben határoz s határozatait az igazgatóság hajtja végre, amely a szerződtetett szakigazgatón kívül 4 bizottsági tagból áll. A múzeumi bizottság, illetőleg igazgatóság, képviseli a múzeumot hatóságokkal és egyesekkel szemben. A múzeum egyelőre csak 2 fizetéses tisztviselőt és 1 szolgát szerződtet. Számuk a körülményekhez képest lesz szaporítandó. A takarékosság elve szigorúan szem előtt tartandó. A pénztár díjtalan kezeléséről a kereskedelmi kamara gondoskodik. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. Szállásul egyelőre bérház van kilátásba véve , később remélhető, hogy a városi hatóság az e czélra kért telket az iparos-egyletnek átengedi, amely az építést ily föltét alatt már magára vállalta. Az erdélyrészi iparmúzeum Kolozsvár városától elválaszthatlanul a magyar állam tulajdona. Segélyforrásai: 1. Az állam, illetőleg a földmivelési-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumtól nyerendő évi dotatió. 2. A kereskedelmi és iparkamara, a városi hatóságok, ipartársulatok, pénzintézetek és magánosok részéről remélt segélyezések és adományok. 3. Egyes iparosok, gyárak, termelők, intézetek által ajándékozott tárgyak, valamint 4. más múzeumokból átengedett kettős példányok és gyászlenyomatok, végül 5. helyárak az állandó iparkiállítási tárgyak után. Költségelőirányzat. Két hivatalnok és egy szolga érvi fizetése 2000 frt Szállás, fűtés, világítás................... 1000 » Szerzemények, szaklapok, iroda-s posta .... költség........................................ 1000 » Évi . . 4000 frt Első beruházási költségek. Szekrények, állványok, bútorok .... 1000 frt Bevásárlandó minták, szakmunkák . . . 3000 - 4000 frt A Gazdakörből. A Gazdakör ma délután 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartván, az ülés kezdete előtt a következő beszédet tartá: Mielőtt a teendők elintézéséhez kezdenénk, engedjék meg, hogy egy eseményről emlékezzem meg, amely társas körünk rövid múltjával, szerény jelenével, de annál szebb jövőjével szoros és szerencsés kapcsolatban van. Körünk egyik alapító, szorgalmas és munkás tagja gróf Széchenyi Pál felséges urunk királyunk által felhivatva, a földmivelési miniszteri tárczát vállalta el. (Élénk éljenzés.) Én is éljenekkel üdvözlöm ezen elhatározást nem azért, mintha a lelépett vagyis inkább tárczát változtatott miniszter ellen a legkisebb panaszom is lenne; nem azért, mintha annak pártfogásában folyvást nem részesültünk ; nem azért, mintha annak jótéteményeit nem élveztük volna; nem azért, mintha kívánalmainkat, vagy feliratainkat figyelemre nem méltatta volna, sőt véleményünket több ízben kikérte, amiért néki ezennel hálás köszönetemet fejezem ki, de azért, mert gr. Széchenyi Páltól úgy is mint e körnek alapító és az igazgatóságnak tevékeny tagjától sokat várunk. Várjuk, hogy hivatalos pártolásán kívül a körtől, mint saját gyermekétől atyáskodó pártfogását soha meg ne vonja, hanem azt oly magas polctra emelje, hogy belőle a magyar gazdáknak központi intézete fejlődjék, s hogy az legalább is egy vonalon álljon a társadalmi téren azon intézetekkel, amelyek az ipar és kereskedelem terén sikerrel működnek. Fájdalom, a magyar gazdák eddig ily központi factorral nem bírtak. Reméljük azonban, hogy vezetése alatt — mert hiszszük, hogy alelnöki állását ezentúl is megtartandja — megerősödve számban és alapítványokban, nem névleg, de tényleg társasköre leszünk a magyar gazdáknak. (Éljenzés!) Nekem különösen jól esik, hogy én mint ez igazgatóság elnöke, fejezhetem ki üdvözletemet úgy a magam, mint az igazgatóság tagjai nevében (Éljenzés), mert engem a gr. Széchenyi családhoz a kegyeletnek sokféle kötelékei fűznek. Boldogult atyám ő nagyméltósága édes atyjánál, a hires gróf Széchenyi Ferencznél, egy éven túl, a mint ő nevezni szokta, apród volt. Nála nyerte tehát a magasabb politikai nézeteket, a magasabb miveltséget, mely a megyei szűk határokon meszsze túlterjedt. Köztük a barátság fennállott 1848-ig, s sohasem jött somogyi jószágára a nélkül, hogy szerény hajlékunkat meg ne látogatta volna. Én itt találkoztam a fiatal Széchenyi Pállal, s vele kezet fogva együttműködtünk a gazdászat és az ipar érdekében, melyet ő különösen a székesfehérvári gazda-congressus óta, szakadatlanul a legnagyobb odaadással szolgált. (Éljenzés.) Én tehát ismételve üdvözlöm gr. Széchényi Pált, nemcsak mint minisztert, mint pártfogónkat, hanem mint tagját is e körnek, ki atyáskodó pártfogásával e kört oda vezetendi, hová szerény erőnkkel aligha juthattunk volna el. Adjon neki a mindenható erőt és egészséget, hogy legjobb szándékait érvényesíthesse s azokkal Magyarország felvirágoztatását a leghathatósabban előmozdíthassa. (Hosszas éljenzés.) Széchenyi Pál úr: Valóban nem tudom kifejezni hálámat, melylyel Somssich Pál ur ő nagyméltóságának ezen meleg szavaiért s önök nyilvánított meleg rokonszenvükért tartozom. Biztosíthatom önöket, hogy uj állásomban, melyet elfoglalni kötelességem vala azon hódolatteljes készségnél fogva, melylyel ő felsége parancsait mindig követni szoktam, ezen kört elfelejteni soha sem fogom; sőt ellenkezőleg, ha szívesek lesznek megengedni, az alelnöki tisztet, melylyel engem felruházni méltóztattak, a legnagyobb örömmel tartom meg ezentúl is. (Élénk éljenzés). Meg vagyok győződve, hogy addig, mig a kör azt az irányt követendi, melyben eddig haladt, hogy addig, mig a kör közgazdasági vitatkozásokkal fog foglalatoskodni a nélkül, hogy a politikai vitákba elegyednék, e körből közgazdasági állapotaink javítására oly tényező fogja magát kinőni, amelylyel jövőben bizonyára számolni kellene, mert e kör hivatása, hogy egyesítse azon kapacitásokat és törekvéseket, melyek legfőbb tényezői közgazdasági állapotaink javításának (Helyeslés.) Ezért arra vagyok bátor önöket kérni, legyenek szívesek azon irányt, amelyet másféle működésünkben követtünk, jövőben is szem előtt tartani, (Éljenzés) mellőzve mindazon dolgokat, amelyek megvitatására másutt elegendő a tér és alkalom. (Éljenzés.) Ezután a körben magát a gazdai teendők végzése tekintetében, mely incompatibilis jelen állásával, Bossányi László képviselővel fogja helyettesíteni, mig a közgyűlés máskép nem határozand. A folyó ügyek elintézése után a kör tagjai közé felvétettek Kühne Ede gépgyáros, dr. Suhajda István, őrgróf Csáky Pallavicini Zsigmond, Herrich Károly miniszteri tanácsos. Végül a felolvasások megkezdésének idejéül f. é. november 22-ike tűzetvén ki, bejelentetett, hogy dr. Azary Ákos tanár, dr. Neményi Ambrus, dr. Darányi Ignácz fognak legközelebb felolvasásokat tartani, mire az ülés szétoszlott. Az országos iparegyesület igazgatóságának legutóbb Zichy Jenő gróf elnöklete alatt megtartott ülésén több kisebb ügy elintézése után felolvastattak Neuschloss Ödön és Marcell levelei, melyekben jelentik, hogy a gyárukban fennállott munkásiskolát feloszlatták és az igy nélkülözhető iskolapadokat és egyéb tanszereket felajánlják az orsz. iparegyesületnek. Az adomány köszönettel fogadtatott. Ezután szóba került a szállitásügyi bizottságnak kérdése és az ez ügyben keletkezett eszmecsere után határozattá vált, hogy a szállításügyi bizottság újból megalakittatikse végre minden szakosztály felkéretik, hogy abban magát 3—4 tagja által képviseltesse. — Faik Zsigmond utalva arra, hogy Trefort Ágoston miniszter évek óta támogatja az egyesület által fentartott ipariskolákat, sőt most az iparoktatásnak országszerte való szervezésén munkálkodik, indítványozza, hogy 10 évi jubileuma alkalmából az egyesület is üdvözölje. Ezen indítvány helyesléssel fogadtatván, a küldöttségbe Zichy Jenő gróf vezetése mellett Faik Zsigmond, Mudrony Soma, Krausz Lajos, Eöry Farkas Kálmán, Lederer Sándor és Posner K. L. küldetnek ki. Ezzel kapcsolatban elnök indítványozza, hogy Kemény Gábor báró miniszternek az egyesület irányában tanúsított jóindulatáért köszönet szavaztassák, az új földmű-, ipar- és kereskedelmi miniszter gróf Széchenyi Pál pedig e fontos helyén az egyesület által üdvözöltessék. Mindkét indítvány elfogadtatván, a küldöttségbe szintén a fentsoroltakat választották. — A vagyonleltár összeállítása szükségesnek találtatván, annak eszközlésére az igazgatón és pénztárnokon kivül: Eöry Farkas Kálmán és Korompay Ágoston kéretnek föl. Igazgató jelentést tesz arról, hogy a központi házi iparegylet az orsz. iparegyesülettel még közelebbi kapcsolatba akar lépni és hogy e viszonyt a beterjesztett egyezségben állapítja meg. A házi iparegylet értékpapírjait megőrzés végett már át is adta, úgyszintén vagyonának egy részét is. A jelentés utóbbi része jóváhagyólag tudomásul vétetvén, a kötendő egyezmény eszméje elvben elfogadtatik s a beterjesztett ügyrend behatóbb megbirálása végett, Mudrony Soma igazgató, Eőry Farkas Kálmán, Ullmann Emil igazgatósági tagok és Sámuel Ferencz ügyész urakból álló bizottság küldetvén ki, ennek jelentése a legközelebbi igazgatósági ülés elé elváratik. Igazgató jelentést téve az 1885-iki országos kiállítás tárgyában a kereskedelmi minisztériumban legutóbb megtartott értekezletről, némi eszmecsere után az elnökség intézkedése a kiküldésre nézve jóváhagyólag, e kiküldöttek eljárása pedig helyeslőleg tudomásul vétetik; az igazgatóság egyszersmind örömmel üdvözli az eszmét, mely szerint a kiállítás rendezésének ügyét a kormány maga veszi kezébe. — Bemutattatik a fiumei tengerészeti hatóság átirata a Fiuméban a kormány támogatásával létesítendő árumintatár ügyében. Hosszabb eszmecsere után constatáltatván, hogy a fővárosi iparos körökben az eszme kevés rokonszenvre és pártolásra talál és így az intézmény létesítése még korainak tekintendő, erről a tengerészeti hatóság átiratban értesíttetik. A budapest-pécsi vasút engedélyesei, tekintettel a vonalnak küszöbön álló megnyitására, addig is, míg a részvénytársulat megalakíttatnék, a pálya üzletének vezetésére egy bizottságot alakítottak, s ennek tagjaivá gróf Andrássy Aladárt, Cassian Márton lovagot, a dunagőzhajózási társulat vezérigazgatóját, Harkányi Frigyes miniszteri tanácsost, Herz Gyulát és őrgróf Pallavicini Edét, a magyar általános hitelbank vezérigazgatóját választották meg. Az üzletigazgatóság vezetésével Thaly Emil igazgatói minőségben lett megbízva. A szatmár nagybányai vasúti érdekeltség huszonegyes bizottsága értekezletet tartott, hogy az engedményes város által a nyomjelzésre s tervek készítésére eddig megküldött 3000 frt nem volt elégséges, a tervezetek teljes elkészítésére és befejezésére még szükséges 3000 frt megküldéséről az érdekeltség gondoskodjék. A kifejtett hosszú eszmecsere után ezúttal abban történt csak megállapodás, hogy a bizottsági elnök a bizottságot egy közelebbi napon az ügy behatóbb megbeszélésére összehívja. A magyar gabonakivitel Fiuméból Ez új kiviteli üzletág, mely a magyar országos bank kezdeményezése által nyert életet a magyar kikötővárosban, — írja a »Fiume« — a fölmerült közlekedési akadályok daczára, már a jelen első évben is kielégítő eredményt tüntet föl. Eddig ugyanis négy teljes hajórakomány magyar gabona indult már el a nyugati kikötőkbe, melyeknek mindegyike megközelítőleg 15.000 mmázsa áruval volt megterhelve, s kilátás van reá, hogy a legközelebbi időszakban útnak indítandó szállítmányokkal az ez évi gabonakivitel mennyisége a fiumei kikötőn át oly összegre fog emelkedni, mely a kikötőnkben megjelenni szokott orosz és román gabona veszedelmes versenyét, ha egyelőre teljesen legyőzni nem fogja is, de mindenesetre előkészíti az utat arra nézve, hogy az adriai tengeren, s az ezen túl nyugatra fekvő kikötőkben a magyar gabona uralma is biztosítva legyen. KÖZLEMÉNYEK. A kőszénpiacról. A nemzetközi kőszénvásár igen szilárd jelleget öltött és a forgalom nagyon kielégítő lett. Ausztria-Magyarországban néhány igen szép kötés történt iparkőszénre Magyarországon és Csehországban, valamint egyáltalában a megrendelések sűrűbben folynak be mint addig. Csak az volna kívánatos, hogy a közelgő téli évadban a munkások strike-ja — amitől a cseh barnakőszénterületen tartani lehet, a különféle bányáknál a termelés mennyiségét túlságosan ne érintse. Tagadhatlan, hogy a bányászok bére immár égető kérdéssé fajult Megjegyzendő, hogy a bányászati egyesületek felhívására nemrég egybehívott bányabirtokosok gyülekezetén egyhangúlag kimondatott, hogy a munkabérek további felemelése lehetetlen és elhatároztatott, hogy részletes munkabeszüntetés esetére a tovább dolgozó bányák részéről a strike által juttatott bányáknak 2ért fog fizettetni vagyononként kárpótlásul a múlt évnek megfelelő időszakában termelt mennyiségű kőszén arányában. Múlhatatlanul szükséges a mondottaknál fogva, hogy a bányabirtokosok és a bányászok közt a viszony valahára rendeztessék. Egyes ausztriai és német bányák felszólittattak a Károly Lajos vasút igazgatósága részéről, hogy az 1883-iki kőszénszükségletének fedezésére szükséges mennyiségre körülbelül 60,000 tonnára rugó arányban minden egyes bánya részéről ajánlatokat küldjenek be. Fiume forgalma szeptember havában. Az »Adria« magyar tengeri hajózási társaság gőzöseinek forgalma szeptember hóban a következő volt: Érkeztek az alábbi gőzösök: Tisza Glasgowból 85-1 tonna rakománynyal, Princess Lonból 82 tonnával, Kemény Triesztből üresen, Trinidad Liverpoolból 158,2 tonnával, Adria Anconaból üresen, Tarifa Liverpoolból 129,6 tonnával, Barbiton Gibraltárból üresen, Szapáry Glasgowból 100'1 tonnával, Elise Brindisiből üresen. Elindultak a következő gőzösök: Deák Glasgowba 13762 tonna liszttel, Princess Londonba 360 tonna liszttel, 40 tonna ásványvízzel, 28‘2 tonna papírral, Behora Rouenba 140 tonna lisszttel, 85 tonna ásványvízzel, 146’6 hectoliter borral, 781 kilogramm fával, 44585 drb parkettával, 25 tonna vegyes áruval; Universal Leithba 1650 t. árpával, Trinidad Liverpoolba 1016 t. liszttel, 67 t. papírral, 3 tonna árpával, 47 t. vegyes áruval; Kemény Anversbe 945 tonna árpával, 275 t. repcével, 1698 drb talpfával; Tisza Dunkerquebe 200 t. búzával, 1280 t. árpával, Dervent water Rouenba 1754 t. búzával; Adria Leithba 375 tonna liszttel, 127 t. ásványvízzel, 222 liliter borral, 600 tonna árpával, 100 t. vassal, Tarifa Liverpoolba 974 t. liszttel, 20 t. ásványvízzel; William Hartmann Glasgowba 1534 tonna liszttel 22 tonna vegyes áruval. Magyar északkeleti vasút. Bevételek 1882. évi szeptember havában 286.748 frt, 1882. január 1-től, szeptember végéig 2.144,010 frt, 1881. január 1-től, szeptember végéig 1.895.759 frt. A múlt év hason időszakához képest a többlet 248,251 frt. Komló küldemények szállítása. A komlóküldemények szállítása tekintetében a kir. államvasutak által nyújtott kedvezményekhez a többi hazai vasutak is hozzájárultak. Gazdasági és üzleti tudósítások. Győr, okt. 15. (A »Nemzet« tudósítása). Időjárásunk e héten is száraz volt. Búzában jobb behozatal volt és az árak 15—20 krral emelkedtek. Rozs 10—15 krral drágábban kelt. Árpában nagy vételkedv mutatkozott. Külföldre is nagyobb mennyiségben szállíttatott el, az árak 20—30 krral emelkedtek. Az alföldi hajók igen gyéren jelennek meg. E hét végén három gabonahajó volt a Dunán látható. Az irányzat szilárd. Jegyzéseink következők: Tiszta búza 80-82 kilós 9.40—9.80. Közönséges 7679 kilós 8.80 —9.30. Rozs 69-73 kilós 6.90—7.30. Árpa 65-68 kilós 7.40—7.80. Zab 6.40—6.80. Kukoricza ut 5.40 —5.80. Bab 11—12 frt. Köles 5.20—5.70 100 kilogrammonként. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 18. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) A mai búzaüzlet iránya változást nem szenvedett. Gyenge kínálat és vételkedv mellett eladatott 15,000 mm., melyek a teljes napi árakat elérték. Más magvakban igen gyenge volt az üzlet, mivel a behozatal felette korlátolt. Szilárd irány mellett elkelt vagy 1000 méter mázsa zab. Határidőre búza kevéssel szilárdult; tengeriben emelkedő árakon igen élénk forgalom fejlődött; köttetett 10 rakomány 5.87 írttól 6 írtig, zárlat felé 5 krral olcsóbbodott. Búza őszre 9.27 forinttól 9.25 forintig, búza tavaszra 9.43 írttól 9.40 írtig áruitatott. Jegyeznek : Szokványbuza tavaszra 9.37—9.40. — Szokványbúza őszre 9.25—9.27. — Bánáti tengeri május—júniusra 5.95 —5.97. — Szokványzab tavaszra 6.28—6.30. — Szokványzab őszre 6.25—6.28. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Igen izgalmas délutánunk volt ma és a mozgalom hű képmása volt azon tusának, melyet Bécsben két üzeri matador az osztrák hitelrészvényekért vívott. Gyors egymásutánban majd a hausse, majd pedig a haisse kerekedett felül, migyen zárlatkor a hausse győzedelmeskedett. Párisból igen szilárd árakat jelentettek, Berlinből még szilárdabbakat és járadékainkra mindenütt kereslet mutatkozott. Közöljük a mozgalom különféle mozzanatait, és pedig: Magyar 4 százalékos aranyjár. 87.30—87.45— 87.25—87.30. Magyar 5 százalékos papirjáradék 86.40—86.50—86.45. Osztrák hitelrészvények 303.70 —305.75—304.10-304.75—303.80-304.30. Magyar hitelrészvény csekély forgalommal 294.50— 295.75—294.75. Leszámítoló bank 101.75—102.25. Osztrák államvasuti részvény 342—342.75—341.50. Déli vasút 139.50. A 6 órai zárlat: Osztr. hitelr. 304.40. M. hitelr. 295, csendes. Budapesti hajóforglom. Okt. 17-én a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki: u. m.: Fleck Henrik m. h. faltégla 41.000 db., Sződ-Rákosról; Győri János 1 ladik gyümölcs 30 mm., Maróthról; Stabter Lipót m. h. »Alajos« búza 150 mm., bab 10 mm., D.-Földvárról; Luczenbacher Pál ut. m. h. 19. sz. tűzifa 680 kbmt., Győrből; Freund és Trebicser m. h. »Vilmos« búza 1400 mm., zab 600 mm., árpa 309 mm., Kalocsáról; Fleischman Pál m. h. »Szt. István« búza 2900 mm., Sziváczról; Freund és Trebicser m. h. »Szeged« búza 2000 mm., Kalocsáról; Jaczkó és társa m. h. búza 1700 mm., D.Földvárról; ifj. Lajos Mihály 1 dereglye márványkő 500 mm., Sütőről; Dr. Lajos Mihály 1 dereglye márványkő, 500 mm., Sütőről; Ottenwald Antal h. h. kenyér 60 mm., búza 100 mm., burgonya 40 mm., tengeri 40 mm., Sz.-Ujfaluból; Luczenbacher Pál ut. m. h. 7. sz. faltégla 43.000 db., Zebegényből; Aman József m. h. »Szidón« búza 1500 mm., zab 500 mm., Torzsáról.