Nemzet, 1882. november (1. évfolyam, 62-91. szám)
1882-11-01 / 62. szám
Kiadóhivatal : Barátok*tere, Athenaeum-épület, földsaint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: X hónapra - .. .. ............................... .. .. 2 írt, 3 hónapra •.............- .. ~ 6 » 6 hónapra .............. .......... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként ................. le I. évi folyam. REGGELI KIADÁS Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. hirdetések Egy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, 1882. szerda, november 1. 62. szám. Budapest, október 31. Az akadémia nemzetgazdasági bizottságából. Okt. 31. Az akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága ma tartotta gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt szépszámú közönség jelenlétében rendes havi ülését. Jelen voltak: Trefort Ágost, Matlekovics Sándor, Kautz Gyula, Lukács Béla, Lukács Antal, Kerpely Antal, Hunfalvy János, Weisz B. F., Körösi József, Gerlóczy Gyula, Deák Farkas, Dobránszky Adolf, Fenyvessy Adolf és dr. Földes Béla a bizottság jegyzője. A nyilvános ülést értekezlet előzte meg, mely a munkaprogramm megállapításával és a kereskedelmi műszótár szerkesztésének kérdésével foglalkozott. A munkaprogramm megállapítása körül igen érdekes vita fejlődött ki, melyben résztvettek Trefort Ágost miniszter, aki a népesedési mozgalom és a közegészségügyi kérdésekre hívta föl a bizottság figyelmét, gróf Lónyay Menyhért, a ki az agrár mozgalomra utalt és Kautz Gyula. Az agrár mozgalomról gróf Lónyay Menyhért fog a bizottságban felolvasást tartani. A kereskedelmi műszótár szerkesztésére bizottság küldetett ki, melynek tagjaiul megválasztattak : Kautz Gyula, Gerlóczy Gyula, Lukács Antal, Lukács Béla és Földes Béla. Fel fogják még e czélból szólítani az akadémia III. osztályát, hogy a jogi terminológiára való tekintettel szíveskedjék a saját részéről kiküldeni Apáthy István rendes tagot. Az értekezlet befejezte után gróf Lónyay Menyhért megnyitotta a nyilvános ülést és felkérte Kautz Gyulát, hogy terjessze elő értekezését az európai államok pénzügyi statisztikájáról. A felolvasás, melyet főbb vonásaiban legközelebb fogunk közölni, rövid kivonatban a következőleg hangzott: Értekezése bevezetésében utal felolvasó arra, mily nehézséggel jár a fejlődése kezdetleges korát élő pénzügyi statistika művelése. Nemcsak az egyes államokban különbözően kezelt statistikai anyag összehasonlításában rejlik a nehézség, pedig a statistika ezen ágának lehetőleg összehasonlítónak kell lennie; az egyes államok budgetjeinek különböző berendezése, amelynél fogva nem mindenütt van a bruttó és nettó számtételek közötti különbség jelezve, az átfutó tételek, mely a bevételek statistikájával járó költségek nem egyenlő módon számoltatnak el, a zárszámadások rendszerében, a pénztári kezelés és elszámolásban mutatkozó eltérések mind megannyi oka az összehasonlító pénzügyi statistika hiányosságának. A rendkívül fáradalmas és bonyolult számítások és értékreductiók miatt a számítási hibák alig-alig kerülhetők el, ezért ajánlatos mindig az eredeti és felolvasó által fölsorolt forrásokra visszamenni. Világrészünk államai háztartásának összehasonlításánál fölolvasó az 1881. költségvetéseket vette kiinduló pontul. Ezek szerint tettek a rendes és rendkívüli kiadások, beletudva az államadóssági kamatterhet is : Angliában 840 millió frtot, Francziaországban 1100 millió frtot, Ausztria-Magyarországban 760 millió frtot, ebből külön Ausztriában 460 millió frtot, Magyarországban 300 milliót, Oroszországban 720 millió forintot, a német birodalomban (az egyes államoktól elvonatkozva) 280 millió frtot, Poroszországban 450 millió frtot, Itáliában 570 millió frtot, Spanyolországban 330 millió frtot, Svéd- Norvégiában 65 millió frtot, Törökországban (1876- ban) 220 millió frtot, Belgiumban 116 millió frtot, Hollandiában 103 millió frtot, Bajorországban 112 millió frtot, Szászországban 21 millió frtot, Württembergben 26 millió frtot, Romániában 48 millió frtot), Portugálliában 75 millió frtot, Svájcban 25 millió frtot (a canton kiadások nélkül csak 17 millió frtot, Dániában 23 millió frtot, Görögországban 44 millió frtot, Szerbiában 10 millió frtot, Montenegróban egy harmad millió frtot, végül az északamerikai Unióban 520 millió frtot. Az állami kiadásokat az egyes országok népességéhez viszonyítva a következő számarányokat találjuk : egy-egy lakosra esik: Francziaországban 30—40 frt, Angliában 24—26 frt, Hollandiában 23—24 frt, Bajorországban 20—21 frt, Belgiumban 20—21 frt, Görögországban 20—21 frt, Itáliában 20—21 frt, Spanyolországban 19—20 frt, Ausztria-Magyarországban 18—20 frt, Ausztriában magában 19—20 frt, Magyarországban magában 18—19 frt, Portugálliában 17—18 frt, Poroszországban 14—17 frt, Dániában 12—13 frt, Szászországban 10—5—11 frt, Svéd-Norvégiában 10—11 frt, az Északamerikai Unióban 10—11 frt, Oroszországban 8—9 frt, Svájczban 8—9 frt, Romániában 8—9 frt, Szerbiában 6 frt. Hazánkat illetőleg ezen adatokból az tűnik ki, hogy e tekintetben is, mint oly sok más közgazdaságilag fontos viszony tekintetében a két szélsőség között mintegy középállást foglalunk el. A tág értelemben vett kormányzati kiadások, beleértve a hadseregi költségeket meg az államadóssági kamatterhet is, az összes kiadásoknak Angliában 90 százalékát tették, Francziaországban 85°0-ot, Oroszországban 84, Itáliában 80, Ausztriában 74, Magyarországban 71, Svájcban 70, Németországban 66, Belgiumban 60, Poroszországban 52, Bajorországban 44 s a kisebb német államokban 30—42 százalékát. Az általános kiadási összegek igazi jelentősége csak akkor fogható föl teljesen, ha azok alkotó elemeik szerint vétetnek figyelembe. Ezen szempont szerint téve meg a számításokat, igen érdekes eredményekre jutunk. Az udvartartási és a hasonjellegű kiadások legmagasabbak voltak Oroszországban 10 millió frt, legalacsonyabbak Svájczban 6000 forint. Ausztria-Magyarország összes kiadása e czímen 9 millió 300,000 frt, amelyet egyenlő részben visel és külön-külön állapít meg Ausztria és Magyarország is. Az országgyűlési kiadások nagyságát tekintve hazánk második helyen áll 1.200,000 írttal, ezt csak Francziaország múlja felül 4.600.000 írttal, a többi államok mind jelentékenyen kevesebbet költenek e czélra, nevezetesen Anglia 900.000 frtot, Ausztria 650,000 frtot, Itália 800,000 frtot, Poroszország magában 650,000 frtot stb. A külügyi kormányzati kiadásokra legtöbbet költ Anglia 6.800,000 frtot, a második helyen áll Francziaország 5.200,000 frttal, monarchiánk a harmadik helyen áll 4 millió frttal, ugyanennyit költ Oroszország is, a német birodalom mint ilyen 3 millió 500.000 frtot. A központi főhatóságok meg nyugdíjakra fordított kiadásoknak, a pénzügyi igazgatás költségeinek, az igazságszolgáltatási, az egyházügyi, közoktatási és művészeti, meg a közgazdasági érdekek előmozdítására e célzó kiadásoknak tárgyalása után áttér fölolvasó a hadügyi és államadóssági kiadások elemzésére. A hadügyi kiadásokat két osztály alá különíti el, u. m. a szárazföldi hadseregre és a tengerészetre fordított kiadásokra. Egybe foglalva e két nemű kiadásokat, a következő számokat találjuk, tettek a hadügyi kiadások: Francziaországban 310 millió frtot, egy-egy lakosra esik 8 frt; Angliában 280 milliót, egy főre jut 8 frt; Oroszországban 240 milliót, fejenkint 38/6 frt; a német birodalomban 215 milliót, fejenkint 48/4 frtot; Ausztria-Magyarországban 124 millió frtot, egy-egy lakosra esik 3/a frt; az északamerikai Unióban 100 millió frtot, fejenkint 23/4 frtot; Itáliában 97 millió frtot, fejenkint 32/3 frtot; Spanyolországban 62 millió frtot, fejenkint 33/4 frtot; Hollandiában 32 millió frtot, fejenkint 7x/1 frtot; Belgiumban 17 milliót, fejenkint 3 frtot; Svéd-Norvégiában 12 millió frtot, fejenkint 2 frtot; Dániában 8 millió frtot, fejenkint 4 frtot; Svájczban 6 millió frtot, egy-egy lakosra jut 21/6 frt. A békelábon egy-egy katona eltartása legtöbbe kerül Angliában, 700 forintba évenként, Francziaországban 460 írtba, Németországban 445 írtba, Oroszországban 260 írtba, Belgiumban 420 írtba, Ausztria-Magyarországban 360 írtba, Itáliában 350 írtba. A hadügyi költség az összes államkiadásnak: Angliában 33%-át teszi, Oroszországban 32°/0-át, Francziaországban 26°/0-át, Spanyolországban 26°/0-át, Ausztria-Magyarországban és Itáliában 20%-át, Belgiumban 17°/9-át. Az államok költségvetésében majdnem mindenütt a legjelentékenyebb tételt az államadósságok kamataira, törlesztésére és igazgatására fordított öszszegek képezik. Az államadósságok általános állásának tüzetes kifejtésénél még fokozódnak az értekezés bevezetésében kifejtett nehézségek, mert az államadósság alkatelemei majdnem minden országban különbözők és az évi kamatteher egyik országban puszpán kamatokból, a másikban tőketörlesztési részletekből is áll. Az 1880—1881. évben az öszes államadósság tett kerek számban: Francziaországban 10.500 mill. frtot, az évi kamatteher 480 millió frtot, ebből esik egy-egy lakosra 13 frt; Angliában 7500 millió frt, évi kamat 300 milló frt., fejenként 9 frt.; Spanyolországban 5000 millió frt, évi kamat 100 millió frt., fejenként 61/4 frt.; Oroszországban 4600 millió frt.; évi kamat 200 millió frt.; fejenként 3 frt.; Itáliában 3900 millió frt.; évi kamat 190 millió frt.; fejenként 7 frt.; Ausztriában, beleszámítva a függő államadósságot 2/8 részét és a földtehermentesítési adósságot is 3400 millió frt., évi kamat 136 millió frt., fejenként 61/B frt.; Magyarországban, az Ausztriának fizetett 30 millió frt. 6°/0-os tőkésítésével, a földtehermentesítés és dézsmaváltság, meg a függő államadósság egy harmadrészének beszámításával 1660 millió frt, évi kamat törlesztés nélkül 95 millió frt., fejenként 61 frt. Egész Németországban 2500 millió frt., Törökországban 2800 milió frt., évi kamat 160 millió frt., fejenként 10 frt., Poroszországban 1000 millió frt., évi kamat 40 millió frt, fejenként lx/s frt.; Hollandiában 900 mill, frt., évi kamatteher 30 mill, frt., fejenként 71/s frt.; Portugálliában 800 mill, frt., évi kamat, 40 mill, frt., fejenként 9 frt.; Belgiumban 700 mill, frt., évi kamat 34 mill, frt., fejenként 6'/g frt.; Bajorországban 600 mill, frt, évi kamat 26 mill, frt., fejenként 5 frt. ;Rumániában 240 mill, frt, évi kamat 18 mill, frt., fejenként 3x/8 frt.; Svéd-Norvégiában 128 mill, frt, évi kamat 10 mill, frt, fejenként lx/s frt.; Dániában 100 mill, frt., évi kamat 4x/2 mill. frt., fejenként 21/5 frt.; az Északamerikai Unióban 4000 mill. frt., évi kamat 130 mill. frt., fejenként 2a/3 frt.; Görögországban 140 mill. frt. Az adósság kamat és törlesztési részletek a nettó államkiadásoknak Francziaországban 44—46°/0-át.; Ausztriában, Magyarországban és Itáliában 42°/0-át, Spanyolországban 39°/0-át, Angliában 37°/0-át, Oroszországban 30°/6-át, a kisebb német királyságokban 32°/0-át és Poroszországban 12— 14°/0-át képezték. Az európai államok bevételei 1880—1882. költségvetések szerint a következőleg mutathatók ki: Angliában 830 mill. frt., fejenként 23,53 frt., Francziaországban 1280 forint, fejenként 30 forint, Ausztria-Magyarországban 660 millió forint, (kölcsönök nélkül), fejenként 172 forint, ebből Ausztriában 380 millió forint, Magyarországban 280 millió forint, Oroszországban 640 millió forint, fejenként 9 frt., Itáliában 520 mill, frt., Poroszországban 450 mill, frt., Spanyolországban 320 mill, frt., fejenként 17 frt., Törökországban 225 mill, frt., Belgiumban 113 mill, frt., Hollandiában 85—100 mill, frt., Svéd-Norvégiában 65 mill. frt., Bajorországban 112 mill. frt., Romániában 48 mill. frt., Szászországban 31 millió frt, Dániában 26 mill. frt, Svájczban 25 mill. frt., Görögországban 17 mill. frt., Szerbiában 10 x 2 mill. frt., Bulgáriában 9 mill. frt., az Északamerikai Unióban 666 mill. frt. Ezen bevételeket összehasonlítva a kiadásokkal, azt találjuk, hogy szükségleteinek fedezésére Spanyolország, Oroszország, Ausztria, Magyarország rendszerint kölcsönökre szorul, a német államok, Belgium, Hollandia, a Skandináviai államok, Anglia, Svájc, Francziaország és Itália költségvetésében a kiadások és bevételek meglehetős egyensúlyban vannak, az északamerikai Eegyesültállamok bevételei pedig 160 mill.árttal meghaladják a kiadásokat, úgy hogy ezen állam jelentékenyen törleszti adósságait. Felolvasó ezután áttér az állami bevételek egyes nemeinek elemzésére, részletesen szól az állami vagyon, intézetek és vállalatokból eredő bevételekről, a direct és indirect adókról, ezek viszonyait öszszehasonlítván az egyes államokban. Értekezése végén újólag figyelmeztet felolvasó, hogy a jelen munkálat csak kísérlet ezen rendkívüli nehéz téren, amelynek tüzetesebb mivelése igen fontos eredményeket szolgáltat, mert csak az összehasonlító pénzügyi statisztika alapján ítélhetni meg helyesen az egyes államok pénzügyi helyzetét. A tetszéssel fogadott értekezés után gr. Lónyay elnök köszönetet mondott felolvasónak becses és a legtöbb tekintetben úttörő értekezéséért. Második felolvasó volt Fenyvesy Adolf, ki Budapest községi háztartásáról értekezett. Sokat vitatják a külföldön és nálunk is, úgymond, különösen a fővárosban, hogy a községi terhek föltűnő öregbedése nem annyira a tulajdonképi községi feladatok, mint inkább az állam által a községekre hárított functiók folytán következett be. Németországban ez a tétel évek óta áll a nyilvános discussió terén és Bismarck pénzügyi terveinek egyik ágazata épen arra vonatkozik, hogy mikép lehetne az egyenes adókkal és adósságokkal megterhelt községeken segíteni. A községek pénzügyi viszonyainak kiderítése végett a porosz kormány statisztikai fölvételt rendelt az 1869. év és az 1876. évi állapotokról. Ez anyagot feldolgozta Herrfurth porosz belügyminiszteri tanácsos és ezen publicatió alapján egész irodalom keletkezett Németországban. Nálunk a községi pénzviszonyokról nincs statisztika; tanulmányt csak a főváros 10 évi háztartása alapján lehet tenni, amihez nyilvános rendelkezésre áll 8 év (1874—81.) zárszámadása s két év (1882. és 1883.) költségvetése. De alkalmas az előbb fölvetett kérdés megítélésére a főváros háztartása azért is, mert épen itt hangoztatják, hogy a törvényhozás és a kormány intézkedései folytán emelkedtek oly feltünőleg a község költségei. A porosz városok bevételei s kiadásai közt jelentkező aránytalan emelkedésről tanúságot tesz a következő néhány adat. A már említett 7 évi időközben (1869—1876) a fejenkénti emelkedés tett Berlinben az adóbevételeknél 53,2, az összes kiadásoknál 253'7°/0-ot. Kölnben tett az emelkedés az adóbevételnél 78.8, a kiadásoknál 182,7. M. m. Frankfurtban az adóknál 7, a kiadásoknál 133,3%-ot. Ennek folyományaként nagy mérvben emelkedtek a városok adósságai s az ezekre megkívántaté évi kamat- és tőketörlesztési szükséglet. A községekre eső állami kiadások, a rendőrségit beleértve, jelentékeny öregbedést mutatnak: Berlinben e czímen a fejenkinti kiadás emelkedett 215 márkáról 3'87-re, Kölnben 0’98 márkáról 2’62-re, M. m. Frankfurtban 246-ról 418 márkára. Még nagyobb emelkedés mutatkozik azonban a legtöbb városnál a szorosan községinek vett kiadásoknál. Elég itt Berlin adatait idézni. Utakra, csatornákra, kövezésre, tisztántartásra, világításra stb. a fejenkinti kölcsön emelkedett 3.7 márkáról 16%-ra, a szegényügy költsége 4.9 m.ról 5'2-ra, az iskolaügyi költség 4.2 m.-ról 88-ra. Ezen és több más tényezőkből, melyeket az értekező részletez, Herrfurth azon következtetésre jut, hogy a porosz községek túlterheltetése csak legkisebb részben ered az ottani törvényhozási intézkedésekből, bár tagadatlan, hogy ilynemű rendelkezések folytán megfosztottak a községek némely korábbi bevételektől, hanem igenis a községi functiók természetes fejlődéséből eredtek a nagy terhek, amelyeknek elviselésére az állami s a községi adók helyesebb megosztása s a községi intézmények erősebb pénzügyi kihasználása által kell segíteni. Budapest részéről rég fennáll a panasz, még az egyesítés előtti időből, különösen Pest városa részéről, hogy a törvényhozás és kormány intézkedései apasztják a főváros bevételeit, másfelől pedig öregbítik, részben a fővárosra nem tartozó teendők által, költségeit. A fővárosi bevételek és kiadások emelkedési viszonyait a következő adatok mutatják : a rendes és rendkívüli, valamint az ingatlanok eladásából eredt bevételek : 1875 1881 1883 5,957.561 6,409.268 7,027.990 a hasonló kiadások 6,114.523 8,571.123 9,225.972 Ezek szerint deficit mutatkozik a fővárosi háztartásban, de ami a rendes bevételek határán túl menő kiadás, az mind befektetésre fordíttatott és kölcsönpénzzel fedeztetett. Ezen kiadások leütésével a rendes és rendkívüli kezelésben, csekély különbséggel, megvolt az egyensúly, amennyiben 1875 1881 a bevételek 5,495.566 6,375.470 a kiadások 5,529.679 6,384.627 És itt az emelkedés mindegyiknél, kerek számban 850.000 frt. Feltűnő, hogy az egyenes adók községi pótlékából 1874. óta, daczára annak, hogy az állami adó 20°okat és a népesség még ennél is nagyobb százalékkal emelkedett 1881-ig, mégis csaknem stationárius maradt. Mert 1874-ben az egyenes adók pótlékai hoztak 1,598.372. 1881-ben 1,635.178 frtot és 1883-ra 1,626.000 forint van előirányozva. A fejenkinti bevétel e szerint csökkent. Az állami adóval egyenlő emelkedést megakadályozta az, hogy az új adókra nem engedte a törvényhozás a községi pótlék kivetését, hogy a tiszavidéki vasút államosítása által vesztett a község adóalapot, hogy a közmunkaváltság és az osztrák intézetek itteni fiókjainak öregbedő községi adója az állampénztárba foly a 30 milliós kölcsön javára. Mindjárt más az eredmény a tövényhozás behatásának annyira ki nem tett házbérkrajezár és a fogyasztási, meg a forgalmi adóknak jelentékenyen felszaporodott jövedelmeinél. A házbérkrajezár hozott 1874-ben 571.873 frtot és 1883-ra előirányoztatik 636.000 frt. A fogyasztási adópótlék jövedelme 1874-ben 564.541, előirányoztatik 1883-ra 737.000 ; a kövezetvám hozott 1875-ben 691.191 frtot, 1883-ra előirányzat 847.733 frt. Az italmérési regále, pártjavadalom és helypénz hozott 1875-ben 158.656 frtot, 1883-ra előirányoztatik 352.495 frt. Az indirect adóbevételek sokkal nagyobb arányt képviselnek a főváros háztartásában, mint az államéban és külföldi városok hasonló bevételeihez képest egészséges arányban jelentkeznek, amennyiben franczia s olasz városokban az ocrog fejenkénti jövedelme szerfölött magas, német városokban szerfölött alacsony, Budapesten azonban közel járnak az indirect adóbevételek, a direct községi adók jövedelméhez. Értekező ezután áttér a községi kiadások főbb csoportjaira. Taglalja a nagy és folyton öregbedő költséget, melyet az állami adók kezelése a városra hárít; fejtegeti a költségek szaporodását a kórházaknál és ápolási díjaknál, amely utóbbi költségek ismét törvényhozási s kormányi intézkedések folytán nőttek nagyra. Említi az iskolaügyi kiadásokat. Ezek csak a rendesek rovatában 1874-től 1881-ig 75°/0-al szaporodtak, nem számítva azt, hogy iskolaépületek állítására — az állami segély levonásával — 1868-tól fogva 2.700.000 frtot költött a főváros. A vízvezetéki műbe 1881. végéig kerek számban 5 milliót épített a város és hozott a ma ez utóbbi évben 4,4° /0-ot, holott a kölcsönpénz a fővárosnak törlesztés nélkül 6,4°/0-ba kerül. A közvágóhíd 2.117.000 írtba került, és hoz, a telket nem számítva, 5,7°/0-ot, de a pénz 6,7°/0-os. A főváros a közegészség és a köztisztaságra, sétányokra, ültetvényekre egyre jelentékenyen öregbedő költségeket fordít. Az általános csatornázásra egy millió fog legközelebb beruháztatni, az egésznek rendezése 5 millióra van fölvéve. Párhuzamot von ezután Budapest és más nagyvárosok kövezési, útfentartási meg egyéb közmunkakészségei közt. A tanulmány abban culminál, hogy nehéz biztos határvonalt húzni, különösen a fővárosban, az állami s községi feladatok közt a költségeket e szerint elkülöníteni. Például az állami adók kezelési költségeit lehetetlen a főváros összes elemű kiadásaiból tisztára kihasítani s pontosan megállapítani ezen tényezőnek költségszaporító hatását. Azonban az értekező szerint a felhozott és itt csak érintett számadatok eléggé illustrálják, hogy az állami intézkedések, ha nem is voltak túlnyomó hatással a fővárosi terhek öregbedésére s habár a szorosan vett községi feladatok vonták is maguk után a költségek folytonos emelkedését, mégis tény, hogy a főváros bevételeit a törvényhozás és kormány megszorította s hogy ez sok új költséget hárított a fővárosra. És habár tagadhatatlan, hogy az állam sokat áldozott a főváros emelésére kivált 1870. óta, többet talán, mint más fővárosokra az ottani kincstár, mégsem volna helyén, ha a törvényhozás és a kormány Budapestet és a többi községeket továbbra is olyan újabb költekezéssel terhelné, mely megnehezítené a fővárosnak és más községeknek a művelődési s közegészségügyi téren reájuk várakozó tömeges feladatok teljesíthetését. A helyesléssel fogadott értekezés után kifejlődött vitában fölszólalt Körösi József, aki a statisztikai adatok összehasonlítása érdekében tett néhány helyreigazító megjegyzést s kifejtette, menynyire káros azon törvényes intézkedés, hogy Budapest főváros bevételeinek 50 százalékát kénytelen közmunkákra fordítani. Fenyvessy Adolf válaszában kimutatta, hogy Körösi észrevételei helytelen alapon nyugszanak, és hogy Budapest nem költ aránylag sokat a közmunkákra és más hasonló czélokra. Gróf Lónyay Menyhért szerint sem a törvényhozást, sem a nemzetet nem lehet vádolni, hogy Budapest sorsát és fölvirágzását nem viselné szívén. Helyes volt az 50 ° C kikötése, mert az állam maga is rendkívül sokat áldoz e czélokra. Budapest város pénzügyi helyzetére egészben véve megnyugvással tekinthetni , itt meg vannak a fejlődés minden feltételei. Pest a magyar kormány megalakulásakor nem akarta az adók kezelését az államra bízni, az adók beszedését privilégiumnak tekintette. A községi adók rendszerét szabályozni kell, mert ezen adókra vonatkozólag a legnagyobb anomáliák uralkodnak. Végül megköszöni felolvasó tanulságos értekezését és az ülést berekeszti. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK: Az ultimo, mint előre látható volt, minden nehézség nélkül múlt el. Az érzékeny pénzhiány következtében a reporttételek a kamatlábhoz mérten emelkednek,de minthogy a speculatio épen most nem igen volt túlterhelve, a pénzpiacot nem vette nagyobb mértékben igénybe. Fizettek magyar papírjáradékért és 4°0 magy. ar anyjáradékért 10, 121, és 15 krt, magy. hitelbankrészvényekért 50—60 krt, osztrák államvasutrészvényekért 60—70 krt, mely tételek 8—8x/s°/0-éknak felelnek meg. Az országos magyar gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztálya ma délután 4 órakor a Köztelken ülést tartott. Jelen voltak: elnök gróf Dessewffy Aurél, Korizmics László, gróf Andrássy Aladár, báró Lipthay Pál, báró Stockinger János, Bujanovics Sándor, Bossányi László, Rakovszky István, Karsay Albert, Kodolányi Antal, Koppely Géza, Szávoszt Alfons, Cséry Lajos, Galgóczy Károly, Dorner Ede, Dapsy László, Dumtsa Sándor, Parragh Gábor, Dömötör László, dr. Szabó Ferencz, jegyző Erdődy Lajos. Dessewffy Aurél gróf elnök üdvözölvén a tagokat, megnyitja a gyűlést és előadja, hogy a gazdasági egyesületek szövetkezete, az országos gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztályát bízta meg azzal, hogy idei nagygyűlésére mezőgazdasági ügyeinket általában érdeklő tárgyat készítsen elő. E megbízatásnak eleget teendő, a szakosztály még ez év elején elhatározta, hogy a, idei nagygyűlés tárgyául, gazdasági egyesületeink organisatióját tűzi ki. Az előzetes tárgyalás alapjául szolgáló memorandum elkészítése, az egyesület első titkárára, Ordódy Lajosra bízatott. Ez után a titkár felolvassa a memorandumot, mely két részből áll. Az első rész kimerítően ismerteti azon viszonyt, mely Európa nagyobb államaiban az egyes gazdasági egyesületek között létezik és részletesen leírja az egyesületek organisatióját, a kormány, a mezőgazdasági tanácsok, a vidéki egyesületek és a falusi gazdakörök szervezetét, elmondván egyúttal e testületek feladatát és meghatározván azok ügykörét. A munka második része a gyűlésen való tárgyalásra van szánva, és oly kérdések sorozatából áll, melyek gazdasági egyesületeink organisatiójának megállapításánál, figyelembe veendők. A terjedelmes memorandum felolvasása után az elnök azon kérdést teszi fel, váljon most tárgyaltassék-e az általánosságban, vagy pedig csak a kinyomatás és szétküldés után. Korizmics László, Lipthay Béla báró, Andrássy Aladár gróf, Kodolányi Antal, Rakovszky István és Bujanovich Sándor felszólalásai után elhatároztatott, hogy az érdemleges tárgyalásba csakis a november 7-én tartandó gyűlésen fog a szakosztály bocsátkozni, hogy ideje legyen a tagoknak, az időközben kinyomatott és megküldött memorandumot tanulmányozni. Mire az ülés eloszlott. Kereskedelmi szerződés Francziaországgal. A Francziaországgal kötendő új kereskedelmi szerződés megkötése végett a tárgyalásokat valószínűleg már legközelebb megkezdik. A tárgyalásokat Párisban fogják folytatni és azokon Ausztria és Magyarország kereskedelmi minisztériumának képviselői és a párisi nagykövetség egyik megbízottja fog részt venni. A budapest-zimonyi vasút budapest-szabadkai vonalrészén és a kiskörös-kalocsai szárnyvonalán a vilitanrendőri bizottság albizottsága e hó 27-én teljesíti a bejárást Nagy László, m. kir. államvasúti főfelügyelő vezetése alatt. 27-én reggel indultak el Szabadkáról és délig Kiskőrösig haladtak, innen délután Kalocsára mentek s ezek másnap tértek vissza Budapestre. A nyílt pálya teljesen kész, a távirdai és jelző készülékek azonban még nincsenek felállítva, mert a kormány ezek szállítására végső határidőül november 15-ét kötötte ki a szállítóval szerződésszerüleg. A mutanrendőri bejárás most már okvetlenül meg fog történni legkésőbb november 15-ig s ezután a vonalrész november 15-e és 25-e közt kitűzendő határnapon ünnepélyesen megnyittatik és a forgalomnak átadatik. Szabadkán nagy előkészületeket tesznek az ünnepélyes megnyitásra, a város bankettet, a fiatalság pedig bált rendez. A közbeeső állomásokon is mindenütt nagy ovátiókra készülnek. Részvények jegyzése: A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa f. bő 30-án a következő hirdetményt tette közzé. A rimamurány-salgótarjáni vasut-részv.társaság kérelme következtében a tőzsdetanács elrendelte, hogy a nevezett társaság részvényei 1882. évi november 1-től fogva szelvény nélkül és 1882. évi julius 1-től fogva 5°/0-os kamatokkal jegyzendők a hivatalos árjegyzési lapban, és hogy ezen részvények a f. hó 30-iki esti tőzsdétől kezdve szelvény nélkül bocsátandók áruba. A „Fonciére“ pesti biztosító részvénytársaság közgyűlése — mint halljuk — november 18-án megy végbe. Budapesti hajóforgalom. Okt. 30-án a Duna balpartján a követező vízi járművek kötöttek ki: Hartman János h. h. tengeri 60 mm., bab 20 mm., roza 4 mm., kenyér 10 mm., Sz.-ujfaluból: Geringer és Berger csav. gözös 5. sz. búza 1350 mm., köles 1169 mm., tengeri 2531 mm., bab 200 mm., kendermag 138 mm., bükköny 100 mm. különféle 25 mm., Bajáról: Hernfeld Antal b. h. répa 200 mm., tengeri 60 mm., kenyér 60 mm., burgonya 20 mm., Sz.-Ujfaluból; Mihalovics Lina 1. ladik gyümölcs 50 mm., Maróthról; Balog János h. h. zab 300 mm., Luczenbacher Pál ut. m. h. 17. sz. kőszén 2350 mm., Táthról; Ugyanaz m. h. 3. sz. kőszén 2250 mm., Táthról; Hercz Herman m. k. búza 850 mm., árpa 870 mm., tengeri 180 mm., zab 200 mm., Adonyból. Gazdasági és üzleti tudósítások. Győr, október 29. (A »Nemzet« tudósítása.) Időjárásunk változékony. Gazdáink még mindig nem adnak el búzát, mert az árak nem előnyösek, és inkább tengerit hoznak nagyobb menynyiségben piaczunkra. Rozs, csak néhány krajczárral drágábban kapható. Árpában a behozatal igen csekély, és csak 20—26 krral olcsóbban adható el. Csöves tengeriből e hét vége felé 2500 mm. adatott el 2 frt 85 krjával. Behozatott e hó 28-án. Búza 3327 métermázsa. Rozs 3728 métermázsa. Árpa 2400 métermázsa. Zab 2115 métermázsa. Kukoricza 5216 métermázsa. Köles 868 métermázsa. Bab 1220 métermázsa. Jegyzéseink a következők: Búza 80—82 ki. 9.70—10.00 kr. Közönséges 76—79 ki. 9.15— 9.60 kr. Rozs 65—83 ki. 7.—7.50 kr. Serfőző árpa 7.40—7.90 kr. Zab fogyasztásra való 6.20—6.60 kr. Bab 11—12.50. Kukoricza 5.60—6.20. Köles 5.80— 6.30 kr. 100 kilogrammonkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 31-én. Az üzlet változatlan. — Magyar fiatal nehéz 60—60/a, közép 60 — 61, könnyű 60—61. Szedett nehéz 56—57, közép 57x/2—581ja, könnyű 59. — Romániai bakonyi nehéz 60—61 átmeneti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58—59 átmeneti. — Szerbiai nehéz 61x/* átmeneti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58x/s—591/s átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4*/, levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint, vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 31. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Kész búzát igen gyengén kináltak ma, de mivel élénk vételkedv mutatkozott, mégis mintegy 18,000 mm. adatott el teljes napi árakon, nagyobb szállítmányok 5 krral magasabb árakat fizettek. Más gabonanemek közül árpa jó keresletnek örvendett és a vidéki állomásokon átvéve meglehetős mennyiségben vásároltatott. Tengeri csekély figyelemben részesül és lanyha irányzatot követ. Rozs és zab mérsékelt behozatal mellett szilárd. Határidőre nem volt üzlet. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.33—9.37. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.85—5.87. —Szokványzab tavaszra 6.30—6.35. Terményüzlet. (Eredeti tudósítás.) Az üzlet némileg élénkült. Zsiradék lanyha irányzatú. Szalonna, városi áru 70 forinton köttetett. Szilva még mindig csendes irányt követ, szerbiai hordóáru 22.32 frton, szerbiai zsákáru 21.87 irton, prima 23.70 forinton adatott el 100 kilogrammonként. Tótországi szilvasz szilárd, 22 frton köttetett. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Jobb párisi jegyzések jobb hangulatot idéztek elő nálunk is. Az ultimo Párisban úgy látszik könnyebben folyik le, mint várták, ennek oka valószínűleg azon körülmény, hogy ott is némileg contremine működött, úgy, hogy az eladók kész vevőkre találnak. A megnyitáskor osztrák hitelrészvények 305.80- on kerestettek és később 306.50-ig emelkedtek, de újra 305.80 után 306.20-on keltek. A prolongált darabok 307.50 után 307.20-on állanak, de a prolongatló engedni kezd. Az átalános javulás közepette járadékok még visszamaradtak, de nem lesznek sokáig elhanyagolva. Jegyzéseink: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 86.90— 86.92 x/2. Magyar 5 százalékos papír járadék 85.95— 86. — Osztrák hitelrészvények 305.80—306.50— 305.80—306.20. — Magyar hitelrészvények 295.75 —296.25. Leszámítoló bank 100—100.25. Osztrák államvasut 341.50, élénk Lujza malom 256.50 —257.50 áru. A zárlaté órakor. Magyar 4 százalékos aranyj. 86.95. 5 százalékos papirj. 86.07/a. Leszámítoló b. 1001/a. Szilárd.