Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-23 / 53. szám
óvatosan kerültetnek, csak helyeselhetjük. Azonban úgy látjuk, hogy találkoznak törvényhatóságok, amelyek, ha ez alkalomból nem bírnának politikai demonstrációt csinálni, azt hiszik, hogy csorbulást szenvedne hazafias gondolkozásuk. Nincsen jogunk, de nem is akarunk más törvényhatóságok ebbeli eljárásához hozzászólni. A hit üdvözít. Ám tegyen minden törvényhatóság, a minthogy közönsége ezt akarja — szabadon és függetlenül, legjobb belátása szerint. Egyet azonban jogosan kívánhatunk: hogy a mely hatóságban a közönség politikai meggyőződése és hitvallása meg van osztva, az üdvözlő iratot szerkesztő »kézez eme körülményt még akkor is, ha »üdvözlő irat« helyett »pártiratot« akar szerkeszteni, vegye legalább is igazságos figyelembe. Szabadka szabad kir. város nagy hazánkfia tiszteletére szinte egy ily »üdvözlő iratot« rendelt elküldeni. Mindez helyes, azonban nemcsak nincsen helyén, sőt a választópolgárok az a része, és pedig választókerületileg éppen »fele,« a mely szabadelvű kormánypárti — hangosan felszólalt ama fogalmazványi szerkesztmény ellen, amely elfogadás és aláírás végett törvényhatóságunk elé került. Csak úgy hemzseg ebben a »szélbali« ige, és pedig a »felfogásnak« oly különös eszmezavarában, amilyent nem minden nap lehet hallani és látni. Beszél abban a fogalmazó valódi és nem valódi szabadságról. Szerinte most valódi »szabadság« nincsen. A jelen »időt« a »múlttal« teljesen ellentétbe állítja. Elmereng a múlton és visszakivánja amaz időket. A törvényes állapotot el nem ismeri. Jelenleg — úgymond — »tényleges hatalom« uralkodik. El fog jönni — jóslata szerint — • »valahára azon idő, amelyben a függetlenség eszméje testet fog nyerni.« Hogy ez nem üdvözlő irat, hanem pártirat? ezek után, úgy hisszük, bebizonyítani nem kell. Annyi tény, hogy közönségünk annak elfogadása ellen protestál. hírek. Február 23. Hivavatalos. Kinevezések. Ő felsége, Sebes Pál miniszteri titkárnak az osztálytanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Tomka Sándor báttaszéki közalapítványi uradalmi ispánt lakocsai uradalmi tiszttartóvá, Gyomlay Kálmánt pedig közalapítványi gazdasági gyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter, a m. kir. pénzügyigazgatósági számtisztek személyzeti létszámában , Csánky Dániel, Holndonner Ottó, Nikell Lajos, és Cséry Alajos III. oszt. számtiszteket II. oszt. számtisztekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter, Kaiganovic Mihály pótbecslőbiztost a zágrábi kataszteri kerület belovári járásába ideiglenes minőségű kataszteri járási becslőbiztossá nevezte ki, Bertic Milutin belovári járási becslőbiztost pedig hasonló minőségben ugyanazon kataszteri kerületnek kapronczai becslőjárásába helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszter, Hetyei Lajos sümegi kir járásbirósági végrehajtót a devecseri járásbírósághoz helyezte át. A soproni m. kir. pénzügyigazgatóság, Gyük József V. oszt. adótisztet a letenyei kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. — Vásár. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, f. évi 7598. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Somogymegye területéhez tartozó Tab községben, a folyó évi junius hó 2-ára eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 4-én tartassák meg. — Alapszabályok A magyar-láposi olvasó-egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — Kitüntetés. Ő felsége Bene Antalnak, a szab. általános osztr. földhitelintézet jelzálog-osztálya vezetőjének, a közügyek terén szerzett kitűnő érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — József főherczeg — az »Esztergom és vidéke« közlése szerint — igen érdekes latin nyelvű levél kíséretében megküldte a herczegprímásnak az alcsuthi albumot a remek templom leírásával és fényképeivel együtt, azon kérés kíséretében, hogy a herczegprimás a művet a főherczeg hódolata gyanánt a pápának küldje meg. A kir. József-műegyetemen a hallgatók fölvétele az 1882/g tanév II i. felére február 17-én fejeztetett be. Fölvétették: az építészi szakosztályba 39-en, a gépészmérnökibe 121, a mérnökibe 312, a vegyészibe 20, az egyetemes osztályba 22, rendkívüli hallgatóul 26-an; a hallgatók létszáma 540 (50-nel kevesebb, mint az első félévben, de 129-el több, mint a megelőző tanév második felében). A csökkenés az első félévről a második félévre szembetűnően csekélyebb, mint a megelőző tanévekben, mert míg 1880/1-ben 481-ről 421-re, tehát 60-nal vagyis 12°/0-al, 1881/2-ben 476-ról 411-re, tehát 65-tel vagyis 14°/0-al, a jelen 1882/3 tanévben 590-ről 540-re, tehát 50-nel, vagyis csak 9°/0-kal szállott le a hallgatók létszáma. — Ónody Géza a függetlenségi kör elnökével tudatta a körből való kilépését. — NéváltoZtatOSOk. Kiskorú Husenicza Mihály iglói illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Újvárira, Spitzer Fanni budapesti illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Szilágyiéra és Scheiber Zsigmond tárnoki illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Sebő«-re kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Nordenskjöld uj expeditiója. Nordenskjöld dr. Dickson Oszkárral együtt erélyesen egyengeti grönlandi expeditiójának útját. Annál a nagy tekintélynél fogva, melynek Nordenskjöld örvend, nem lesz nehéz kivinni a kormánynál, hogy engedje át az expeditió czéljaira a »Sofia« postagőzöst. Ezért már itt is Nordenskjöld a királynak, s levelében előadja utazásának czélját. Nordenskjöld, amennyire csak lehetséges, be akar hatolni Grönland belsejébe, mert azt, ellentétben a tudósok eddigi nézeteivel, teljesen jégmentesnek tartja. E mellett azonban Grönland keleti pontjait is át fogja tanulmányozni földrajzi és természettudományi szempontból. Nordenskjöld három-négy természettudóst is visz magával s ezekkel föl akarja keresni az egykor virágzó O s t b y g d nevű norvég gyarmatnak esetleges maradványait. Ez expeditió költségeit Dickson Oszkár fedezi, ki a »Yega«-expeditio költségeinek harmadrészét is fedezte. Az »Ostbygd« és »Westbygd« voltak a legrégibb európai telepítvények Gröndlandban. A hazájából száműzött Thorvaldson Erich alapította Kr. u. 986-ban. A telepítvény 300—400 éven keresztül virágzott, s a XIII. században mintegy 10,000 lakost számlált egy püspökséggel, 16 templommal, 2 kolostorral, 160 faluval. A Westbygdet a XIV. században az eszmkimók, az Ostbygdet pedig 1418-ban angol tengeri rablók pusztították el. A költező századokban a dán királyok többféle kísérletet tettek e telepítvények fölélesztésére. Az expeditók mind keleti Grönlandba mentek, mert azt hitték, hogy a régi Ostbygd Grönlandnak keleti partján feküdt. A tudósok véleménye jelenleg az, hogy az Ostbygd Grönlandnak nyugati partjain volt. — Rablógyilkosság. Torda-Aranyosmegye Felső-Szt.-Miklósfalva községében, mint a »K. Közlönyének írják, e hó 21-én éjjel özv. Bajka Györgynét magánosan álló házában megtámadták, őt és egy 13—14 éves fiucselédjét iszonyú sebesitésekkel lemészárolták s házát teljesen kirabolták. A meggyilkolt özvegy vagyonos hírben állott, s bár rokonai már régen biztatták, hogy valami módon gondoskodjék a saját személye biztosságáról, mire azonban az özvegy mindakkoráig mit sem hederített. A bűnösök kézrekerítésére Nagy Zsigmond tordai aljárásbiró és Szántó Ferencz szolgabiró, rögtön megindították a nyomozást. — Fővárosi krónika. Öngyilkosság. Zsigmond Pál 52 éves czipész az éjjel gyár utcza 40 szám alatt levő lakásán egy erős szöget a falba verve, arra felakasztotta magát. Mire a háziak észrevették, már halva volt. Holttestét a Rókus kórház halottak kamarájába szállították. Öngyilkosságának oka ismeretlen. Megharapta a kutya. Lusztig Ferencz péksegédet tegnap délután egy kutya megharapta az utczán. Lusztigot bevitték a Rókus kórházba, a kutyát pedig megfigyelés végett az állatgyógyintézetbe szállították, mert az a gyanú forog fenn, hogy veszett. Ékszerlopás. Tegnap délután 6 óra körül a sétatér 6. számú ház egyik konyhájából 6 darab kis ezüst kést, 6 darab ezüst kávés kanalat ismeretlen tettes ellopott. Pinczefeltörés. A Ferencz József tér 8. számú ház udvarán a pinczeajtó lakatját tegnap estefelé ismeretlen tettes lefeszítette s igy bejutva a pinczébe, onnan egy nagy üveg rumot, 22 frt értékben ellopott. Irodalom, színház és művészet. — Az aradi színészek javára a nemzeti színház drámai tagjai a jövő hét csütörtökén elő fogják adni a várszínházban a »Czifra nyomorúságot«, és hogy a jövedelem a színház nélkül maradt szegény színészek javára minél nagyobb legyen, fölemelt helyárak mellett. Legújabb: Páris, febr. 22. (Eredeti távirat.) Az új minisztériumot az Union républicaine hírlapjai, — minthogy ugyanez a Gambetta-párt tagjaiból áll — barátságosan fogadják. A többi mérsékelt köztársasági lapok, bár nem mutatnak valami nagy rajongást, de jóakaratot tanúsítanak a minisztérium iránt. A »Paix« Grévy közlönye, némi gúnynyal mondja, hogy a minisztérium eltekintve saját értékétől, amelylyel bírhat, legfőbb erejét az állandóság szükségének érzetéből fogja meríteni; még azok is támogatják e minisztériumot, kik tendentiáival teljesen egyet nem értenek. Kerry nyilatkozatot olvasott föl a kamarában a miniszterek részéről. A republikánusok élénken tapsoltak, mikor a hadseregben szolgáló herczegek disponibilitásba helyezésére utalt. De gyér tetszést aratott azon passus, hogy a kormányra kell bízni az initiatívát, melyet sokan a kamara szabadsága elleni támadásnak tekintenek. A centrum élénken megtapsolta azon nyilatkozatot is, hogy a tunisi protectoratust teljessé kell tenni, hogy Francziaországnak minden békeszeretet mellett meg kell őrizni azon rangját, mely őt megilleti. Mikor Ferry végzett, kivéve a radicálisokat, minden köztársasági padból élénk tapsok hangzottak föl. Páris, febr. 22. (Eredeti távirat.) Ferry programmja nem részesült a képviselőházban fényes fogadásban, némely része azonban elég élénk tetszéssel fogadtatott, habár ellenmondás és gúnyos megjegyzések nem hiányoztak. A balpárt egyedül azt a részt fogadta lelkesedéssel, amely a herczegeknek katonai rangjuktól való megfosztását helyezi kilátásba. Tetszettek a következő szavak is: »Ha valamikor összeesküvők támadnának, a kormány meg fogja találni jogaiban a szükséges hatalmat.« A falragaszok elleni intézkedés mozgást idézett elő. A tulajdonképeni munkaprogrammot csekély lelkesedéssel hallgatták. Ennek következő pontja érdemel figyelmet: »Alkudozásba fogunk bocsátkozni a vasúti társaságokkal, abban a reményben, hogy méltányos egyességeket kötünk, amelyek tiszteletben tartják az állam jogait és könnyítik a közmunkák végrehajtását a hitel túlságos megterhelése nélkül. A Tuniszra vonatkozó részt vegyes érzelmekkel fogadták. A külföldi politikáról szóló pontot, valamint a nyilatkozat végét tetszésben részesítette a centrum. (N. fr. Presse.) A kulturharcz a porosz képviselőházban. Berlin, febr. 23. (Eredeti távirat.) A porosz képviselőháznak tegnap nagy napja volt. A napirenden a cultus budget második felolvasása volt, amely alkalomból fontos leleplezéseket vártak a pápához való viszony felől s már a sűrű embercsoportosulás a házban, úgy a teremben, mint a hallgatóságnak szánt helyen, nyilván tanúsította a nagy feszültséget, melylyel a dolgok kifejlődése elé tekintettek. Mint első szónok, Schorlemer-Ast, az ismert clericalis szóvivő beszélt. Támadásom — jegyezte meg Schorlemer — irányul a cultusminiszter személye ellen. Sok kérdést ő jóakaratúlag intézett el, egészben azonban az iskolában s a vallási nevelés terén a kormány előbbi rendszerét folytatta s Poroszországban egyre tart a katholikusok elnyomása. Nem a cultusminiszter, hanem egy magasabban álló egyéniség bűnös ebben. Ezután kezdett a pápa és a császár közti levélváltásról szólani. A kegyelet érzetét sértette meg az, hogy a császár levele először is egy oly újságban, a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung«-ban jelent meg, mely közmegvetés tárgya. (Közbeszólások.) Ha a pápa egyes pontokban, amint a centrum kivánja, enged, úgy mi az e részbeli megegyezést elfogadjuk. A kormány a mi fejünk felett akar békét kötni. Soha mi a katholikus hittől el nem fogunk szakadni , nem vagyunk mi heletük, mi vagyunk ez államban a legrégibb testvérek. Jogunkat megsemmisítették, tulajdonunkat confiskálták. A zsidóhez egész gyerekjáték a katholikusok azon üldözéséhez képest, mely Poroszországban tiz év óta foly. Mi vagyunk ez országban a legrégibb felekezet s vallásunk szabad gyakorlásának jogát kell követelnünk. Szóló ezután azt kérdi, miért nem hajtotta a kormány végre az utolsó (1882-ki) egyháztörvényt. A kormány úgy tüntette föl e törvényt, mint a békítés művét s bizonykodott a mellett, hogy az nem do ut deo üzlet. Mi a kormány részére semmi diskreczionárius hatalmat nem hagytunk volna jóvá, ha tudtuk volna, hogy a törvény nem hajtatik végre. Az elűzött püspökök közül egyet sem hívtak vissza, s a zártörvényt sem szüntették meg. Nagy reményeket keltettek bennünk , valósították-e azokat ? A kormány nyilatkozatai alapján becsületével kötelezve volt a törvény végrehajtására. A derűst a kormány alá akarják rendelni, nekünk pedig római katholikus, nem porosz királyi papság kell. A szentségekre hivő papok, nem pedig kiátkozottak részéről van szükségünk. Erkölcsi pusztulás az, ami uralkodik. Katholikus népegyházat akarnak alkotni a római katholikus anyaszentegyházból. Az elárvult községek földjén istentelenség, erkölcstelenség s durvaság fog tenyészni, s ez lesz a socialdemocratia előfutára. A kormány minden pártot támogat, mely a katholikus egyházzal szemben ellenséges. Ez ügyben a kormány roppantul compromittálta magát. Goszer miniszter ezt felelé: A sajtóban hónapok óta észlelhető azon fáradozás késztet szólanom, hogy szakítás idéztessék elő az ország és a monarchia közt. Monarchikus államba élünk s olyan pillanatban, melyben a minisztereknek ily fontos kérdés mellett nem lehet reményök, hogy a király által tetszéssel meghallgattassanak, az lenneaz első a mit tennénk, hogy kérnénk ő felségét, tiszteljen meg most bizalmával, s ha mi mennénk azon értelemmel történne ez, hogy távozásunk használt az országnak. (Richter: Nagyon helyes!) (Nagy derültség.) Schorlemer a következő szavakkal végezte : Ránk katholikusokra, egyházunkra és vallásunkra nézve nincs többé igazság Poroszországban ; milliónyi katholikusok érzik ezt. A jelenlegi viszonyok emlékeztetnek oly állapotokra, melyeket Mallinkrodt a culturharczban a benső ember leigázásának nevezett. Forduljon meg a kormány ezen az úton, mely a társadalom, az állam és a monarchia romlására vezet. (Élénk helyeslés a középen.) G o szer cultusminiszter meglehetős izgatottan felelt. Ami a püspökök megkegyelmezését illeti, úgy a kormány csak akkor határozott, hogy ez intézkedés a béke érdekében meg nem történhetik, mert éppen mikor a püspököknek kegyelmezni akartak, támadtak a centrumnak leghevesebb és leghatározottabb követelései a kormánynyal szemben. Biztosítom azonban önöket, mondá a miniszter, hogy e kormány tekintet nélkül a centrum lapjainak engesztelhetetlensége körül szerzett tapasztalatokra, közel volt hozzá, hogy föloldja a zárlatot s kegyelmet adjon a kölni érseknek, akinek érdekében a kormány előtt igaz rokonszenves oldalról léptek közbe. (Halljuk! halljuk!) Épp e pillanatban álltak be ismét zavarok, melyek Blum limburgi püspöktől indultak ki. (Halljuk, halljuk.) A vegyes házasságok kérdésének fölkavarása volt a legnagyobb szerencsétlenség a dolgok békés megoldására nézve. E kérdés a különféle felekezetek békés együttélésének legfinomabb pontját illeti. A kormánynak legnagyobb figyelmet kell fordítania a vallási béke föntartására. Komoly megfontolás tárgyát képezte, várjon a kormány repressív intézkedések által avatkozzék e kérdésbe, de nem tette, mert remélte, hogy a német nép egészséges érzéke alapján egészségesen megoldható lesz az. Múlt év szeptember havában megkezdődött a nagy választási mozgalom, mely Windthorst személyes beavatkozása által sajátságos színezetet nyert. (Halljuk.) A legfontosabb gyűlések időszaka következett be, melyben Windthorst a kormánynyal szemben egy programmot fejtett ki. (Egy hang a középen: Miért ne beszélhetne az ember. Nagy derültség.) Ez a programm valószínűleg éveken át uralkodni fog a politika mezején. Windhorst követeli a katholikusok minden jogának helyreállítását, garantiákat kíván a mostani állapotok megújulása ellen, végre a mi fő, azt mondta Windhorst, hogy a kulturharcz nehéz, de gyermekjáték az iskolákért való küzdelemhez képest. Hova érünk, ha tíz éven át iparkodunk menekülni az egyházi bonyodalmakból, hogy ha végre föltűnik a békehajnal, ismét új harczot helyeznek kilátásba, amely a kulturharcznál is komolyabb lesz. A katholikus papok bejelentésének kötelezettsége képezi a jelen helyzet csomópontját. A kormány ebben a tekintetben nem köt sem concordatumot, sem conventiot. A kormány olyan előzékeny volt katholikus polgártársai iránt, amennyire csak lehetséges volt, de ha a bejelentési kötelmekben nem segítenek rajtuk, akkor annyi történt, amennyi megtörténhetett s ezért a kormányt vád nem érheti. (Ellenmondás a középen.) A praxisban lehetőleg tekintetbe vettük a katholikusok igényeit; másfél éve 150 kegyúri helyet és plébániát töltöttek be. Ott, ahol az állam törvényei állanak utunkban, ott előzékenyek nem lehetünk. Én tehát minden szemrehányást, melyet a kormány ellen intéznek, elutasítok. (Jobbról és balról tetszés, a középen pisszegés.) Erre Windhorst szólalt föl épen olyan maróan támadta meg a kormányt, mint Schorlemer. A kormány lépéseiben, úgymond, bármit higyyenek is, semmi komoly nincsen. Ha a kormány igyekezett volna békét szerezni, akkor rajta lett volna, hogy szeretetet és tiszteletet vívjon ki, ez azonban nem tetszett a kormánynak, s előnyösebbnek tartja bennünket apró diplomáciai fogásokkal elszakítani, s örömét találja abban, ha a pártokat egymás között és egymás ellen összekavarja. »Ha én beleszóltam a választási mozgalmakba, ez azért történt, mert ezen eszközével és eszközöcskéivel mindenféle visszás nézeteket igyekezett a népben elterjeszteni. Ez áltatásokat ki kell küszöbölnünk. A status quo antet kívánni fogjuk mindig, még ha engedményeket kell is tennünk. Az iskoláért folytatandó küzdelem erősebb lesz, mint az eddigi kulturharcz, de azért nemcsak mi magunk fogunk küzdeni, de az egész világ kereszténysége. A küzdelem az iskoláért tulajdonképen annyit tesz, mint a kereszténység küzdelme a hitetlenség ellen. (Ellenmondás.) Windhorst azután a Rómával folytatott tárgyalásokról beszélt. Hogy állunk a pápa által békülékenységre nyújtott jobbal ? kérdezé. Ha a miniszter megfelel nekem, hogy nincs visszautasítva, hogy még folyik a tárgyalás, akkor én azt mondom, hogy viszsza van utasítva, hogy a tárgyalások megakadtak. (Helyeslés a centrumban). A kormány nem akarja a békét, bár a mi trónunkon ülő aggastyán a békét akarja. Ezt jegyezze meg miniszter úr. Windhorst azon követelésére, hogy az iskola az egyház alá rendeztessék, ezt felelte a cultusminiszter . A keresztény iskolát nem akadályozza meg, hanem meg akarja óvni attól, hogy az egyház az iskolára döntő befolyást gyakoroljon. A vitát holnap folytatják. Közgazdaság. A vízjogi törvényjavaslat megállapítása tárgyában egybehívott szaktanácskozmány kedden este folytatta Matlekovics államtitkár elnöklete alatt tanácskozásait a kereskedelmi minisztériumban. A szaktanácskozmány a 12. §-t vette tárgyalás alá, mely igy hangzik: »A mederben és parton levő kavics, porond, sás, nád és egyéb hasonnemű anyagok a meder, illetve a parttulajdonost illetik.« E szakaszra nézve, miután az értekezlet többsége az utolsó ülésben a medret és partot a parttulajdonosnak mondta odaítélendőnek, és miután azon nézet érvényesíttetett, hogy a mederben lévő kavics, porond, és hasonló anyagoknak hozzáférhetőségét a közhasználatra bizonyos irányban és módozatok közt biztosítani szükséges, a szakasz függőben hagyatott azzal, hogy Delh Adami Rezső és Dárday Sándor urak mint az első czím előadói felkeressenek, tegyenek jelentést arra nézve, hogy a medertulajdonosok a 12. §-ban említett anyagoknak közhasználatra bocsátása iránt tulajdonjogukban mennyiben korlátoztassanak. A 13. §. így szól: »A természetes iszapodások és támadt szigetek a partbirtosoké. Az iszapolásnak vagy szigetnek azon részét, amely ugyanazon part birtokosait illeti meg, oly merőleges vonalak határozzák meg, amelyek a birtok végpontjaiból húzhatók a vízfolyás középvonalára. Az újonnan támadt szigeteknek és iszapolásoknak a hajózás vagy szabályozás szempontjából 30 éven belül való megszüntetéséért kártérítés nem követelhető.« E szakasz 1., 2. és 3. alineája elvileg elfogadtatott, a mellett azonban a szabályozás útján nyert területek tulajdonjogára nézve Dell Adams előadó támaszkodva a külföldi törvényhozásokból fölhozott számos példára, javasolja, hogy ezek az államot illessék. Az ezen javaslat fölött megindult vita alapján az értekezlet a 13. §-ban foglalt elveket elfogadja azzal, hogy azon elv, hogy a természetes iszapolások és támadt szigetek a partbirtokosokat illetik,nem zárja ki azt, hogy azok azon szabályozások költségeihez hozzájárulni köteleztessenek, melyeknek alapjául az ilyen területekhez jutottak. A 3. alineára nézve pedig, ahol az van mondva, hogy az újonnan támadt szigetek, ha 30 éven belül megszüntetnek, ezekért kárpótlás nem követelhető, azzal fogadtatik el, hogy az ezen szigeteken létesített építményekért és befektetésekért kárpótlás követelhető. A 14. §. így hangzik: »A 13. §. rendelkezései nem állanak abban az esetben, hogy ha a sziget oly talajból képződött, amelyet pillanatnyi erő szakított el a parttól, nemkülönben ha valamely vízfolyás új medret képezve, átszeli vagy szigetet alkotva körülveszi a szomszédos birtokos földjét; mindezen esetekben az eredeti birtokos tulajdonosa marad továbbra is a földnek.« Az ezen szakasz első sorában foglalt elv, mint önként érthető, elfogadtatott, a szakasz többi részére nézve pedig a következő módositvány adatott be: »Ha valamely forrásvíz medrét önként hagyja el, azon birtokosok, kiknek területén átfolyik, ezt tűrni tartoznak, jogukban van azonban azt régi medrébe visszaterelni.« Ezen módosítvány tárgyalását az értekezlet a jövő ülésre tűzte ki. Az értekezlet ezután tárgyalás alá vette az eredeti szöveg 2. czimének 8. §-át, mely az uj szöveg 3. szakaszával elintézést nyervén, egyszerűen mellőztetett. A 2. czim 9. §-a így hangzik: »Közvizeknél a víz rendes használata gépezet vagy más mesterséges készülék nélkül, minő a merítés, itatás, úsztatás, fürdés, mosás, mindenkinek szabad, amennyiben ezáltal sekinek kára nem történik vagy a víz káros vagy veszélyes anyagokkal meg nem fertőztetik ; azonban e közönséges vízhasználat csak az utak mellett és a rendőrileg kijelölt helyeken és a rendőri szabályok korlátain belül gyakorolhatók.« Ezen szakaszba belevétetett, hogy jéghasználat bárkinek szabad ; kihagyatott e tétel : »vagy a víz káros vagy veszélyes anyagokkal meg nem fertőztetik« ; a szakasz többi része pedig a meder kérdésénél fog tárgyaltatni. A 10. §-ba foglalt azon elv, mely szerint a közvizek használatához stb. hatósági engedély szükséges, az értekezlet által elfogadtatott. KÖZLEMÉNYEK Biztosítási köreinkre nézve rendkívül érdekes elveket állapított meg tegnapi ülésében a kir. Curia a magyar-franczia biztosító részvénytársaságnak egyik biztosítási perében. Legfőbb törvényszékünk ez intézkedései egészen meg fogják változtatni a biztosítási perekben a bizonyítási eljárást, amennyiben, ellentétben az eddig dívó gyakorlattal, a kár mennyisége tekintetében való bizonyítás kötelezettségét, mely eddig kizárólag a biztosító intézetet terhelte, áthárítják a biztosított félre. A Curia ugyanis kimondta, hogy annak bizonyítása, hogy termények elégése esetén mennyi és mily értékű termény égett el, a kárt vallott felet terheli. E határozat rendkívül megkönnyíti a biztosítási perekben az eljárást, mert a biztosítóra nézve majdnem lehetetlen volt a kár mennyiségének megállapítása és bebizonyítása, míg a kárt szenvedett fél könnyű szerrel igazolhatja azt, hogy mire égett el és mily értékben. A másik, ennél még fontosabb elv, melyet a Curia szentesített, az, hogy a biztosított által a biztosítási szerződés alkalmával az ajánlatban a biztosított tárgy értékeképen bevallott összeg nem tekinthető oly érték-megállapításnak, melytől eltérésnek helye nem volna, hanem csakis oly összegnek, mely csupán a biztosítási díjak megállapítására szolgál alapul és a kártérítésnek maximumát állapítja meg. A Curia e nagyhorderejű döntvénynyel ismét helyreállítja a kereskedelmi törvénynek, bíróságaink eddigi gyakorlata által teljesen figyelmen kívül hagyott azt a distinctióját, mely szerint a törvény különbséget tesz a biztosítási összeg és a biztosított tárgy tényleges értéke között. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodakat és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület Közgazdasági táviratok, Fiume, febr. 23. A »Demerara« nevű Adriagőzös 691.900 klgr. liszt, 18.636 klgr. keményítő, 5075 klgr. gyöngy kása, 2672 klgr. babérlevél, 1015 klgr. gyógygyökér és 520 klgr. maraschino rakománynyal Liverpoolba indult. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 23. Gabonaüzlet. Búzát ma igen gyengén kínáltak ugyan, de malmaink is felette tartózkodók voltak, minek következtében vontatott lett az üzlet. Egészben 8000 mmázsa adatott el és pedig finomabb minőségűek, alárendeltebbek 10 krral olcsóbb árakon. Tengeri jó keresletnek örvend, ára 5 krral emelkedett. Rozs, árpa és zab változatlan. A mai napon történt eladások közül a következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tisza vidéki 1000 mm. 804 k. 10 frt 55 kr, 500 mm. 80 k. 10 frt 50 kr, 200 mm. 80 k. 10 frt 35 kr, 700 mm. 797 k. 10 forint 45 kr, 100 mm. 79'5 k. 10 forint 40 kr, 200 mm. 77'6 k. 10 frt 15 kr. Pest megyei: 100 mm. 81*5 k. 10 frt 40 kr, 200 mm. 80 k. 10 forint 25 kr, sárga, 200 mm. 79'8 k. 10 forint 10 kr, sárga, 300 mm. 78 k. 9 forint 92Va kr, 100 mm. 78'2 k., 100 mm. 76'5 k., 100 mm. 76 k. 9 forint 80 kr. Felső-tiszai: 300 mm. 805 k. 10 forint 30 kr, 300 mm. 79'5 k. 10 forint 25 krajezár. Bácskai 100 mmázsa 775 k. 10 forint 10 krajezár, 100 mm. 77 k. 9 frt 60 kr üszögös. Bánáti: 100 mm. 773 k. 9 forint 77 krajezár. Északmagyarországi 100 mm. 777 k. 9 forint 60 kr, 100 mm. 77 k. 9 forint 70 kr, 200 mm. 76’5 k. 9 forint 25 kr, üszögös, 200 mm. 76 k. 9 frt 20 kr, 100 mm. 79 k. 9 frt 80 krajezár. 0l áhországi 200 mm. 73’5 k. 8 forint 35 kr, mind 3 hóra. Árpa: 300 mm. 7 forint 20 kr, 100 mm. 7 frt 20 kr, 200 mm. 8 forint 10 krajezár. Tengeri 200 mm. 6 forint 15 kr, 200 mm. 6 forint 25 kr, 100 mm. 6 forint 30 kr, 200 mm. 6 forint 33 kr. Határidőkre változatlan lanyha üzleti hangulat uralkodik, miután a külföld piaczai szintén üzletpangást és árcsökkenéseket jelentenek. Eladatott búza tavaszra 9.47 kron, tengeri május—júniusra 6.26 kron. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 9.48—9.50. Szokványbúza őszre 10.16—10.18. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.26—6.28. Szokvány-zab tavaszra 6.40 —6.42. Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 137/a—14. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Mind a mellett, hogy a párisi jegyzések most már némi lankadtságot mutatnak, és hogy a Ferry-minisztérium el lévén helyezve, a helyzet konsolidáltnak tekinthető, mégis nálunk az áradat felfelé szilárdan megmarad, miután egyrészt a nagyszerű contremine mégis fedezéseit folytatja és a pénzbőség még mindig gyarapodni látszik. Jegyzéseink a következők : Új aranyjáradék 88.371l—38.30—88.32 (prolongatio 5—10 kr.) — 5 százalékos papirjáradék 86.621/B— 86.50 (prolongatio 21/1 kr.) Osztrák hitelrészvények 304.20—303.60—304.80. — Magyar hitelrészvények 309—307.50—308.50 (prolongatio 50— 75 kr ) — Magyar leszámítoló bankrészvények 96— 96.25 (prolongatio 10 kr — ingyen.) Osztrák magyar államvasuti részvények 335 névlegesen. A zárlat 11 óra 15 perczkor igen szilárd marad. A déli tőzsdén a jó hangulat folytatódott azonban az emelkedés nem tett további haladást, miután a prolongatio igényelte a figyelmet nagyobb mértékben és a mellett realisatiók is következtek. Jegyzéseink a következők: 6 százalékos aranyjáradék —... 4 százalékos aranyjáradék 88.371la—88.30. 5 százalékos papírjáradék 86.70—86.75—86.721/2. Osztrák hitelrészvények 304.80—304.90—304.50. — Magyar hitelrészv. 308.50—310—308.50. Leszámítoló bankrészvények 96—96.50. — Osztrák magyar államvasutak 335.80. Anglo bank 121.50. Unió bank 118.75. Magyar sorsjegy 118.50—119. Malmok nagyon élénken vásároltattak emelkedő árakon. Hengermalom 675—680. Budapesti 1560. Molnárok és sütők 392—400. Erzsébet m. 246—248. Concordia 585. Victoria 490. Pannónia gőzmalom 1360—1370.Lujza 296—298. Iparbank —.—. Dräsche 163. Közúti vasút 435 kínálva. Athenaeum —.—. Schlick —.—. Egyebekben nem volt észrevehető forgalom. A zárlat 12 óra 30 perczkor kissé legyengülten marad, de az sem érezhetőleg. Zárlati áraink: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 88.30—. Magyar 5 százalékos papirjáradék 88.721/2. Osztrák hitelintézet 303.50. — Magyar hitelbankrészvények 308.75. Magyar leszámítoló bankrészvények 96/8. Osztrák magyar államvasuti részvények 335.25. Díjtételek feszesen, holnapra 6—7 forint, egy hétre 13—15 forint, egy hóra 23—25 frt. Arany és valuták inkább feszesebben. Napoleon az. 9.50. Hangulat kitűnő, mert az hírlik, hogy a hitelbank elárusította az összes magyar 5°70-os járadék készletét, és így eladásaival többé a vásárokra ezen értékben nyomást gyakorolni nem fog. Felszámolási árfolyamok: Magyar 4°/0-os aranyjáradék................... 88,250 5°/0-os papírjáradék...............................86.75 » általános hitelbank........................ 309.— » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 96.— » jelzálogbank..................................—.— Osztrák hitelintézet.................................. 304.— Vízállás 1883. február 23. Főszerkesztő: CTólsai IMrér. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik ___________fitt»» | alatt fölött (alatt ———————M— Duna Tlaza Pozsony 1.91 — _ M.-Sziget 0.58 — áradó Komárom 1.58 — apadó Beregsz. — _ — Budapest 1.77 — apadó Sárosp. — — _ Mohács 3.02 — apadó Szatmár — — — Vukovár — — _ Tokaj 0.55 — apadó Újvidék 3.28 — apadó Szolnok 1.30 — apadó Pancsova 1.42 — apadó Szeged 1.84 — apadó Orsova 2.25 — apadó Kőrös Dráva B.-Gyula 0.08 — apadó Barcs 0.35 — apadó Gyoma 1.46 — apadó Eszék 1.69 — apadó OlajoS Arad — 80 átadó Száva Sziszek 0.90 — apadó Béga Mitrovicza 2.20 — apadó Temesvár 0.01 — apadó