Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1883-02-01 / 31. szám

Ismét azt beszélik, hogy Challemel- Lacour lesz külügyminiszter, Brun senator pedig tengerészminiszter. Falk­eres kormány­elnök állapota javul és remélik, hogy a képviselőház folytatja hol­nap a kiutasító törvényjavaslat tárgyalását. Talán a hadügyminiszter is meg fog jelenni a képviselőházban. (N. fr. Presse.) Páris, jan. 31. Napóleon herczeg ügyé­ben a vizsgálat befejeztetett. A biróság való­­szinüleg a hét végén fog határozni. Ama nyomda tulajdonosa, melyben Napoleon her­czeg kiáltványa nyomatott, 400 frank pénz­bírságra ítéltetett. Páris, jan. 31. A ma tartott minisztertanácsban elhatároztatott, hogy D­e­v­e­s a kamara holnapi ülé­sén nyilatkozatot olvasson fel, mely a kormány fő­érvét foglalja magában. A ma este tartandó minisz­tertanács a nyilatkozat szövegét meg fogja állapítani. Remélik, hogy a képviselőház holnap végleg sza­vazni fog. Páris, január 31. Lamotte-Rouge tábor­nok meghalt. A »Paris« jelentése szerint Campenon tábor­nok a hadügyi tárczát véglegesen visszautasította. Páris, január 31. Azon hírek, hogy több fran­­czia nagykövet beadta lemondását, alaptalanoknak nyilváníttatnak. Duclerc nyugtalanul törte az élét, de egészségi állapota javult. Fallieres állapotában szintén némi javulás mu­tatkozik. London, január 31. A »St­ James Gazette« sze­rint Giers orosz külügyminiszter körjegyzéket inté­zett Oroszország képviselőihez, melyben kiemeli, hogy a Bismarck herczeggel, Kálnoky gróffal és Mancini­­val folytatott személyes véleménycsere kielégítő és a béke fentartását czélozza. London, jan. 31. (Eredeti távirat.) Bar­­rére ide érkezett, hogy részt vegyen a conferentiában. Most oly egyezkedés által iparkodnak eleget tenni Románia követeléseinek, a­mely lehetségessé teszi a vegyes bizottság által kinevezett tisztviselők fölvál­tását. Barrére tehát azt ajánlja, hogy a tisztviselőket csak három évre kell kinevezni. Ily módon Romá­niának alkalom nyúttatnék a nem kedvelt tisztviselők eltávolítására. Valószínű, hogy a conferentia tanács­kozása több időt fog igénybe venni, mint eddig hitték. Berlin, január 31. A »Provinzial-Correspon­­denz« ama reményét fejezi ki, hogy a császár és a pápa közti közvetlen véleménycsere megegyezésre fog vezetni. Az egész ország feszült várakozással néz a curia határozatai elé. A császár levele azt bizonyítja, hogy a császár és a kormány mindent elkövettek a megegyezés létrehozatalára. Konstantinápoly, jan. 31. (Eredeti táv­irat.) A szultán ismét fogadta Radowitz német nagykövetet, de politikai kérdéseket nem tárgyalt vele. A szultán azért hivatta a nagykövetet, mert ér­tesült, hogy Fridrik Károly porosz herczeg, Egyptom és Szíria meglátogatása után Konstantinápolyba szándékozik menni. A szultán tehát készületeket akar tenni fogadására. Radowitz azonban figyelmez­tette a szultánt, hogy Fridrik Károly herczeg elha­lasztotta Kostantinápoly meglátogatását és így a fo­gadásra való készülődés is korai volna. Konstantinápoly,jan. 31. (Eredeti táv­irat). A porta és Angolország viszonya ismét hidegebb lett. Ennek oka az, hogy Dufferin ajánlotta az egyptomi alkirálynak, hogy mondjon le kiskorú fia javára. Abban az eset­ben, ha régensségre lesz szükség, Anglia pro­­tectorátusától fél a török kormány. Granville körjegyzékére nem válaszolt még a török kormány; azt hiszik, hogy a körjegyzék néhány pontját kárhoztatni fogja és kívánni fogja a conferentia összehívását. A tisza­eszlári eset, Nyíregyházáján. 31. (Saját tudósítón­k­­t­ó­l) Bary vizsgáló biró a nyomozásokat folytatja Vásáros-Naményban és Eszényben. Előbbi helység­ben kihallgatta Weil Sámuelt családostól, Eszényben mind a zsidókat, egy asszonyt két napig tartóztatott le. E kihallgatások Smilovicsra vonatkoznak : isme­rik-e, látták-e, mit tudnak a hulláról ? mind e nyo­mozások eredményre nem vezettek. Smilovics már hetek előtt sürgette, hogy hallgassák ki tanúit, miből következtethető, a mit régen rebesgetnek, hogy Smi­lovics először tett vallomását visszavonta. Szombathely, jan. 31. (Eredeti távirat.) Gróf Zichy Jenő és Jágocsi Péterfy József tegnap városunkba érkeztek a felállítandó ipariskola ügyé­ben. A vendégeket az indóházban Grimm polgármes­ter fogadta, mire azok hosszú kocsisortól kisérve, melynek élén a főispán fogata haladt,­­ a püspöki palotába hajtattak. Megérkezésük után Radó főispán és Széli alispán tettek látogatást a vendégeknél, kik azután a megyeházban, Szombathely város tanács­termében százak jelenlétében ismertették jövetelek czélját. Délután 6 órakor Péterfy a nőegylet tag­jainak nagy részvéte mellett a nőipartanműhelyek felállításáról tartott előadást. 7 órakor a vendégek a színi előadást nézték meg és 8 órakor a »Sabaria« fogadóban 150 terítékű banquette volt tiszteletökre. A lakoma közben R­a­d­ó főispán a királyra, Grimm polgármester Zichy Jenő grófra, ez utóbbi és E­r­e­­d­i­c­s ügyvéd a főispánra mondtak felköszöntőket, melyeket még több pohárköszöntő is követett. Ma, 31-én d. e. a megyeház termében az ipar­szakiskola érdekében Radó főispán elnöklete alatt több óra hosszáig tartó értekezlet volt. Az értekezle­ten jelen voltak reggeli ebédre a főispán asztalához lévén hivatalosak, itt lelkesült köszöntők hangozta­tása közben búcsúztak el vendégeinktől, kik a főispán fogatán, több városi fogattól kisérve hajtottak az in­­dóházhoz, hogy Pápára utazzanak. Pápa, jan. 31. (Eredeti távirat). Gróf Zichy Jenő országos képviselő, Jágocsi Péterfi Jó­zsef miniszteri biztos társaságában egy elsőfokú ipar­iskola szervezése végett ma délután Szombathelyről ide érkezett. Az indóháznál a városi hatóság és az iparosok képviseletében Antal Gábor fogadta üdvözlő beszéddel. 4 órakor a városház nagy termében felette népes értekezlet tartatott, melyen a város és az ipar­társulatok ajánlataira s a hatóság által kidolgozott­ tervezetre a miniszteri biztos adta első észrevételeit s a kívánalmakat, miket a kormány a felállítandó intézetre nézve a várossal szemben támaszt. A gyű­lés végre abban állapodott meg, hogy felszólítja az arra hivatott tényezőket, hogy áldozatkészséggel siessenek az üdvös intézmény létesítésére közremű­ködni. Este a Griff-fogadó termében volt 100 teritékü bankett, hol lelkes felköszöntések mondattak a város vendégeire, kik társadalmi uton törekednek az ipa­ros osztály égető haján mielőbb segíteni. Gróf Zichy Jenő a város polgáraira, Jágocsi Péterre az iparo­sokra ürítették poharaikat. Közgazdasági táviratok. Athén, január 31. (Eredeti távirat.) Az itteni kormánykörök s a pénzügyi világ jelenleg két nagy pénzügyi tervvel foglalkozik. Az egyik terv a kényszerfolyamnak megszüntetésére vonatkozik. E czélból ugyanis 87 millió franknyi érczpénzértékű kölcsönt akarnak felvenni, melyet egy Singrosz és Koroniosz bankárok vezetése alatt álló consortium kész az államnak nyújtani.­­ A másik terv az összes görög államadósságok egységessé tételét illeti, mi czélból külföldről vetetnék fel kölcsön 460—500 mil­lió frank erejéig. Lemberg, január 31. (Eredeti távirat.) A tartományi gyűlés határozata értelmében a tarto­mányi bizottság megkezdte az alkudozásokat, a gali­­cziai transversalis vasút subventiojára, a galicziai or­szágos bank dotatiojára szolgáló kölcsön felvétele tárgyában. Szeged, jan. 31. A mai hetipiaczra mintegy 900 mm. gabona hozatott be, mely mennyiségből a búza 200 mm.-t, a rozs 200 mm.-t, a kukoricza 300 métermázsát tett ki. Árak: Buza 78—80 klgros 9—9.40 frt. 76 — 78 klgros 8.50—9 frt. Rozs 6— 6.50 frt. Kukoricza 5.25—5.55 frt. Árpa 6.—6.50 frt. Zab 5.80—6.10 frt. Köles 5—5.50 frt. Bab 9—9.50 frt. Szalonna 50 mázsa kelt el 32—32.50 frton. — A nagy gabnaüzletben a hét eleje óta 4000 mm. volt a forgalom, változatlan árak mellett. h­írek. Január 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Az élelmi­szerek drágaságáról, különös tekintettel Budapest élelmezésére. (Irta dr. N­e­m­é­n­y­i Ambrus.) — Ország­­gyűlés. — Tárcza: Arany János nótái. (Irta Adorján Sándor.) — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csar­nok. — Egyesületek és társulatok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hi­vatalos lapból. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Marie Clodilde herczegnő, Napoleon Jerome herczeg neje, ki egykor dísze és büszkesége volt a franczia udvarnak, és a Moncalieri kastély mostani remete asszonya között csak látszólagos különbség van. Clotilde herczegnő, mint ezt róla most a Figaro följegyzi, mindig s mindenütt ugyanaz volt, nagyobb, mint sorsa, a nemes, tiszta, bátor asszony. Viktor Emanuel­e lányában van valami a gyermekből és a hősből, a nélkül, hogy szép volna, tudott bájos lenni, s minden gőgös modor nélkül, természetes méltósága késztetett hódolatra. Fiatal éveiben haja szőke volt s most, pedig alig ért el 40 évet már csupa ősz. Mi­dőn Francziaországba jött, alig volt 16 éves. Házas­sága napján történt vele egy kis kaland, mely őt na­gyon elszomorította. A Palais-Royalban tartott nagy ebéd után a férj-herczeg gyorsan magával akarta, őt vinni Meudonba. A gyors sietségben a fiatal asszony elvesztette egyik czipőjét, de e veszteségét észrevétetni nem merte. Mint a hamupipipőke, úgy lépett a ko­csiba félczipőben, s apró lábát elrejtette öltönye uszálya alá. Párisból azonban nagy gyorsasággal kül­döttek utánuk egy futárt, ki egy udvarhölgy­nek hét pecsétes zárt csomagban adta át a félczipőt. Elkép­zelhető , hogy minő röstelkedéssel bontotta föl a herczegnő a csomagot férje előtt. Vérpirossá lön, s gyermekszerü arcza annál bájosabb volt e rózsazsinó fátyol alatt, most még attól félt, hogy ki is gúnyolják. De igen gyakran megtörténhe­tik az, hogy a legszendébb fiatal lányokból a legha­tározottabb jellemű asszonyok fejlődnek. S ilyenné fejlődött a vallásos herczegnő a Palais Royal fénye közepette, annak daczára. A párisi élet zajában is pontosan tarta meg majdnem kolostori szigorúsággal megállapított életrendjét: korán kelt, eljárt a temp­lomba, gondoskodott szegényeiről, de azért a nagyvi­lágnak is eleget ten, s kitűnő háziasszonya volt ven­dégeinek. Csakhogy a későig fönmaradás nagy fáradtságába került. Napóleon herczeg mindig »kis marmotájá«-nak nevezte (egyúttal savoyai származá­sára is czélozva), mert tíz óra után már nagyon vá­gyódott a nyugalom után. 1870. szept. 4-én a her­czegnő három gyermekével utoljára látogatta meg a Palais Royalt. A vihar elől aztán Pranginsbe mene­kült ; később a moncalieri kastélyba vonult vissza; ez az a fészek, melyben Victor Emanuel gyermekei éltek addig, amig őket szabad szárnyra lehetett bocsátani, s igy a herczegnőt e kastélyhoz ifjúsági emlékei is kötik. — Ifj. gróf Ráday Gedeon honvédelmi miniszter, báró Fehérváry államtitkár, Lajtos Géza honvédszá­zados kíséretében ma este Bécsbe utazott. — Személyi hírek. Peitler Antal püspök Váczról, Pongrácz István tábornok Ipolyságról, gróf Eszterházy István főispán Pozsonyból és Domahidy Ferencz főispán Szatmárról Buda­pestre érkeztek. — Osztrovszky József legfőbb itélőszéki biró kartörése nem bizonyult oly veszedel­mesnek, mint azt a beteg barátai hitték s remélhető, hogy Osztrovszky legközelebb ismét megkezdheti tevékenységét. — Szacsvay Ágoston, a magyar északkeleti vasút felügyelője 38 évi kiváló és fárad­hatatlan működés után nyugalomba lépett. Ez alka­lomból pályatársai díszes albumot nyújtottak át az ünnepeltnek, kit Palinszky vezérfelügyelő ékes sza­vakban üdvözölt. — Gyurkovits István szám­­tanácsosnak a kereskedelmi minisztériumban szám­vevőségi igazgatóvá történt kineveztetése alkalmából, a vezetése alatt álló hivatalnoki kar ma testületileg fejezte ki szerencsekivonatait. — A szabadságharcz szobra. A szobor nagy­bizottsága, ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen mind a pénzügyi, mind a művészeti albizottságok munkálatai előterjesztettek. Előbb a gyűjtés szervezetét állapították meg, helye­selvén az albizottsági tervezetet. Majd a gyűjtőívekre írandó s kibocsátandó felhívás szövegét kezdték bí­rálni, mígnem E­r­­­c­h Gusztáv kir. kamarás indít­ványára, a felhívás újabb szövegezésére albizottság küldetett ki, melynek tagjai Királyi Pál, dr. Lipthay Béla, Gelléri Szabó János, Halász Géza. Ezután megválasztották a budapesti kerületi gyűj­tőbizottsá­gok elnökeit. Megválasztották az első kerületbe Ország Sándort, a Il-ikba Ivánka Imrét, a Ill-ikba V­é­g­h Jánost, a IV-ikbe Királyi Pált, az V-ikbe Gelléri Szabó Jánost, a Vl-ikba Tö­rök Józsefet, a VH-ikbe Morzsányi Károlyt, a VlII-ikba Molnár Endrét, a IX-ikbe Prükler Lászlót, a X-ikbe Henszler Ignácz elöljárót. Az el­nökök maguk alakítják meg a gyűjtő bizottságokat. Most a művészeti albizottság javaslatait mutatták be és pedig először is a szobor helyét illetőleg. Az albi­zottság, mint ismeretes, a Gizella-tért ajánlja. Lipthay Béla báró ezen propositióval szemben alternativ ki­jelölést kért. Mert ha a művész kezét megkötni sem­mikép se akarjuk s igy az szobrot is, oszlopot is alkothat, bizonyos pedig, hogy az oszlop csak az Oktogon-téren lesz helyén, mig a szobor másutt is jó helyet kaphat, ekként két helyet kellett kijelölni. Igen hosszas eszmecsere fejlett ki most, s belehoztak számos teret, igy pl. a Deák-tért, s a Sugár-út város­ligeti torkolatát, s végre a bizottság a Gizella-tér egyedüli kijelölését 9 szóval 8 ellen elejtette, ellenben elfogadta azt, hogy alternative hozassék föl: a G­i­­zella tér, Oktogontér és Deák tér, így há­rom hely adatik a tervező művész rendelkezésére. Egyébiránt a helyet végleg a közgyűlés jelöli ki s még a közmunkatanács is hozzá­szól. A pályázati feltételek tárgyalása során V­i­d­é­k­y János felszó­lalt azon becsúszott hiba ellen, hogy a kivontató min­ták magassága 1 méter , 50 cm. Elhatározták, hogy a minta magassága 1,05 méter legyen. Házmán Fe­rencz azon indítványt tette, hogy a kiírandó pályá­zat international jellegű legyen. Azonban Halász Géza, Királyi Pál s mások felszólalása után ezen indítványt egyhangúlag elvetették s csak magyar művészek pályázhatnak. — Fölolvasás. A kereskedő ifjak társulatának helyiségében Schütz Miksa, a »Pester Lloyd« zenereferense, ma nagyszámú és díszes közönség előtt felolvasást tartott »G­oethe Faustjáról a zenében.« Schütz rövid bevezetés után áttért tulajdonképeni tárgyára : Schumann Faust zenéjének ismertetésére, egyes részeinek beható elemzésére. A mű keletkezésére vonatkozólag néhány érdekes s eddig nem ismert adatot beszélt el, melyet Schumann egyik még élő bizalmas barátjától, Neumann Emil drezdai tanártól hallott. Schumann művére vonatkozólag azt állítja, hogy az talán a legszebb megoldása annak a problémának, mely Glucktól kezdve a zene­szerzők előtt lebeg: a költészet és zene egye­sülésének amaz »összművészete«, mely Wagner újabb műveiben, félszeg felfogásból kiindulva nem talált kielégítő megoldásra. Schumann zenéjének kimerítő ismertetése után áttért azokra a zene­­költeményekre, luuiyék közvetve vet­ték Goethe »Faust«-jából, u.m.Berlioz »umv­.­­nation de Faust« czímű oratóriuma, Liszt Faust symphoniája és Wagner Faust nyitánya. Megemlé­kezett végül azokról a kísérletekről is, melyek vagy egyátalán csak tervben maradtak, vagy elkészültek ugyan, de napvilágra még nem kerültek. Beethoven is tervezett egy ily művet, mint azt Rochlitzhoz in­tézett szavaiból tudjuk, de ennek elkészítésében meg­akadályozta a halál. Ellenben Meyerberről, kit Goethe maga szólított fel egy Faust-zene megírására, biztosan tudjuk, hogy ily műhöz nemcsak hozzá fo­gott, de egyes részeket be is fejezett, melyek még most is hagyatékában őriztetnek és végrendelete uta­sítása értelmében csak 30 évvel halála után, tehát 1893-ban fognak a nyilvánosságnak átadatni. A fel­olvasást a közönség élénk tetszéssel fogadta. — A gőzhajózási társulat, tekintettel a jó időre, legkésőbb két hét múlva megkezdeti a rendes hajó­járatokat. — Az Arany-szobor javára az akadémia kebe­lében alakult bizottság gyűjtésének eredményeké): január 21—2­7-ig­ a magyar földhitelintézetnél befoly 1199 frt 55 kr; hozzáadva ehez a már megelőzőleg gyűjtött 23.463 frt 75 krt, az eddigi gyűjtés eredmé­nye 24.663 frt 30 kr. — A kiutasított socialisták ügyében illetékes helyről a következő, részben helyreigazító, részben kiegészítő értesítést vesszük: A socialisták a kitiltó főkapitányi határozat ellen felebbeztek és felebbezé­­söket írásban is benyújtották. Később azonban feleb­­bezésöket visszavonták s a kiutasított Kahn János, Bräun­dl és Konrád azt a kérelmet terjesztet­ték elő a főkapitánynál, hogy engedtessék meg nekik ügyeik rendezése végett még 6-8 napig a főváros­ban maradhatni. A főkapitány e kérelmet méltányos­nak találván, megengedte az illetőknek, hogy február 6-ig itt maradhassanak, akkor azonban okvetlenül kötelesek a főváros területét elhagyni. — Az iskolai fegyvergyakorlatok tárgyában, Felméri Lajos kolozvári egyetemi tanár úr által a következő sorok fölvételére kérettünk fel: M­a­t­o- r­a­y Elek úrhoz, a magyarországi tornatanítók egy­letének elnökéhez. Most olvasom a lapokból azt a nyi­latkozatot, melyet a tornatanítók országos egyletének választmánya, a középiskolai törvényjavaslatban terve­zett katonai fegyvergyakorlatok ellen kiadott. Hivat­kozik abban a választmány, ezelőtt egy évvel a képvi­selőházhoz beadott indokolt kérelmére, melyben az iskolai fegyvergyakorlatokat »fölöslegeseknek, külö­nösen egészségi szempontból veszélyeseknek, a fegyel­met megrontóknak, szóval paedagogiai szempontból károsaknak tartja.« Minthogy alólírott ellenkező meggyőződésben van és Svájcz, Angolország, Olasz és Francziaország példáira hivatkozva, két terjedel­mes tanulmányban (»Nemzet« 93, 97 és 107 számai és a »Budapesti Hírlap« 1882. márcziusi számaiban) behatóan kívánta tárgyalni és kimutatni az ésszerűen vezetett katonai gyakorlatoknak a középiskolai ifjú­ságra s közvetlen a nemzeti életre háramló erkölcsi­ és physicai hasznait, nagyon lekötelezne Uraságod, ha szíveskednék közzétenni az említett indokolást a magyar középiskolai tanítótestület okulására, mint­hogy csak itt Kolozsvárit is feles számmal vannak, nemcsak a tanítással foglalkozó egyének, hanem a laikusok között is, kik a tornatanitók egyletének vá­lasztmányával homlokegyenest ellenkező meggyőző­dést vallanak. F­e­­­m­é­r­i Lajos, magyar kir. egye­temi tanár. — Deákünnepély volt ma a dr. László Mi­hály nyilvános középiskolájában és nevelőintézetében. Az ünnepély megnyitóval vette kezdetét, melyet K­o­­m­ó­c­s­y József tartott. A növendékek, kicsinyek és nagyok, költeményeket szavaltak Szász Károlytól, Tóth Kálmántól, Komócsy Józseftől, és francziául Hugo Viktortól. A szavalatokon kívül emlékbeszéde­ket is tartottak és számos zenedarabot adtak elő. A sikerült ünnepélyt díszes közönség hallgatta, köztük T­a­n­á­r­k­y államtitkár neje és leányai, F­r­e­­­i­d­h képviselő családjával, az Egerer család, dr. G­á­r­­d­o­s Károly családjával, dr. S­c­h­w­a­r­z Gyula, Szász Domokos, B­i­b­ó Dénes, Péterfy Domon­kos táblai biró, dr. C­o­r­z­a­n Gábor és mások. — Deák ünnepély. A budapesti V. ker. főgym­­nasium saját nagytermében február hó 3-án Deák­ünnepélyt rendez. — Emberölés a­z egyházban. Raggioni Pé­ter volt fővárosi rendőrügynök, ki a Pölczer-Piringer Mária-féle rabszöktetés ügyében oly nagy szerepet játszott, szomorú véget ért a balassa­gyarmathi fegy­­házban, hova a budapesti fenyítő törvényszék ítélete alapján, büntetésének kiállása végett szállították. Raggioni ugyanis büntetése megkezdése óta a fegy­­házi szabóműhelyben dolgozott, ott szóváltásba el­egyedett mesterével, a ki dühében felkapva a nagy szabódllót, úgy döfte Raggioni hasába, hogy a sze­rencsétlen rövid idő múlva meghalt. — Jegyzői szigorlatokat tart P­st megye február 3-án és 10-én. Mindkét napra eddig 5—5 jelent­kezett. — Eljegyzés: Ifj. Rosenbach Ferencz a fő­városi táviró hivatal egyik jeles tisztje és honvéd­hadnagy, e napokban váltott jegyet Vukovics Lali kisasszonynyal, özv. Vukovics Lajosné született Mi­­lassin Ilka szabadkai földbirtokosnő kedves leányával.­­ A református konvent tagjai már nagy rész­ben elutaztak. A mai ülésen, mely különben is nem volt érdemleges tanácskozás, csak a jegyzőkönyvet hitelesítették. — Veszprémből írják lapunknak: Gróf Zichy Jenő hétfőn, jan. 29-én, a délutáni vonattal érkezett Jágocsi-Péterffy József miniszteri biztos kíséretében városunkba. A pályaudvaron Kovács Imre helyettes polgármester fogadta, számos tagból álló küldöttség élén. Gróf Zichy a főispán, Jágócsi-Péterffy József Kisovics József vendége volt. Az értekezlet még az­nap délután 5 órakor megtartatott, zsúfolásig telve volt a város tanácsterme. A város lelkesedéssel fo­gadja az ipariskolát és tehetsége szerint hozzá is já­rul. Este 120 terítékre fényes bankett volt a »Ko­­roná«-ban, melyen b. Fiáth Ferencz főispán ő felsé­gére, Vikár Lajos és többen gróf Zichyre és a mi­niszteri biztosra mondtak toastot. Másnap a vendé­gek tovább utaztak Szombathely felé. — Lovaglás és gyaloglás a tengeren. Az orosz tengerészügyi miniszter, Sesztakov e hó 20-án Péter­­várból Kronstadtba akart menni. De mivel a tenger a két város közt egészen be van fagyva, hajó helyett szánra kellett ülnie. A szán azonban házmagas hó­hegyek közé jutott, és sem előre, sem hátra nem me­hetett. A tengerészügyi miniszternek sürgős volt a dolga. Ezért nem várhatta, míg a szánt kiszabadítják a hótömeg közül, hanem ráült az egyik lóra, s vissza­tért Pétervárra. Innen szánon indult el Oranienbau­­mon keresztül Kronstadt felé. De ezen utat is any­­nyira befújta a hó, hogy a miniszternek többször ki kellett szállni a szánból s gyalog menni. Ez útja két órába került, mig rendes körülmények közt elég erre fél óra. — Körözött bírósági végrehajtó. Szmrecsá­­nyi János volt bírósági végrehajtó ellen, ki már egy ízben sikkasztásért büntetve is volt, a rózsahegyi kir. törvényszék nyomozó levelet bocsájtott ki. Szmrecsá­­nyi újból sikkasztást követvén el, ismeretlen helyre távozott. A nyomozó levél szerint: 38 éves, erős ter­metű és ragyás arczu. — Esküvő botrány mellett. E hó 27-én a lillei (Belgium) templomban nagy botrány keletkezett Deloncle kisasszonynak, a Grand Théátre bájos­­fiának, és a G­aulti­e­r színház igazgatónak egybe­kelése alkalmával,soly utva, hogy összetörte a padokat és székeket, sőt többen a sekrestyébe fészkelték be magukat. A menyasszony bájos volt fehér selyemruhájában, s boldogan mosoly­gott, mikor atyja, a franczia déli vasút egyik maga­­sabb rangu hivatalnoka, az oltárhoz vezette. Mikor a násznép kifelé tartott a templomból, borzasztó tolon­gás támadt, egy svájczit, ki rendet akart csinálni, az utczára dobtak. A mise alatt pedig, mikor a Grand Théátre művészei egyházi énekeket énekeltek, két­­három ember azt a sületlen tréfát követte el, hogy azt kiabálta: »éljen Boccaccio!« Delondle kisasszony ugyanis Suppé operettejében Boccacciót játszsza. Az új pár az esküvő után nagy bankettet adott, este pe­dig nagy bált, melyen jelen voltak a városi kitűnősé­geken s a hirlapírokon kívül a Grand Théátre törzs­­abonensei is.­­ Pápáról írják lapunknak ez apróságokat: A győri és győrvidéki árvízkárosultak javára f. hó 27-én Pápán az ottani polgártárság bázisa tánczestélyt ren­dezett, mely a jótékony czélra 308 frt 60 krt jöve­delmezett. A bál költségeit a rendezőség maga fe­értéktőzsde. Bécs, jan. 31. Értéküzlet. (Eredeti távirat.) A német esti tőzsdékről s a boulevard­­ról érkező lanyha zárlati jegyzések következtében az üzlet a mai előtőzsdén mérsékelt árakkal kezdődött, s minthogy a coulissa nem igen mutatott több vétel­kedvet, a jegyzések még inkább ellanyhultak. Az ipari papírokban s a sorompó értékeiben ez a lanyhutó be­folyás kevésbé volt érezhető, a forgalom ezekben vál­tozatlan jegyzésekkel történt. A járadékok iránya lanyhul. A forgalom átalában véve korlátolt, csak ál­­lamvasuti és hitelrészvényekben élénkebb az üzlet. Jegyzéseink a következők: Osztr. hitelr. 283.80, Magy. hitelr. 278.50, Anglobank 115.50, Uniobank —... Bécsi bankegylet 106.80. Lóvasúti részvény 218.75. Osztrák államvasut 330.40. Elbevölgyi vas­út 213.75. Erzsébet vasút—.—. Lombardok Dunagőzhajózási részvények —.—. Aranyjáradék 77.50—. 4°/0 Magyar aranyjáradék 85.05—. Húsz frankos arany 9.51. Birodalmi márka —.—. A déli tőzsdén megmaradtak a szilárdabb árak s a forgalom barátságosabb lett, de később el­csendesült, mert a speculatióra nem volt, a­mi befo­lyást gyakorolt volna. A sorompók közt a vasúti pa­pírok s iparvállalatok értékei korlátoltak. A­z á­r­­­a­t kedvetlen gyenge. Délután 2 óra 10 perc­kor a következő árak je­gyeztettek: Osztrák hitelr. 283.60. Angol-osztrák bankrészvény 115.75. Union bank 112.85—. Bank­egyesület 106.75. Magy. hitelbank 278.25. Osztr. államvasut 329.90. Károly­ Lajos vasút 296.75. Dunagőzhajózási társaság részvénye 591.—. Osztrák­magyar Lloyd 651.—. Észak-nyugati vasút 197.50. Elbevölgyi vasút 213.50. Lovaspálya 218.—. Lom­bardok 136.75. Osztrák papirjáradék 77.60—. Osztrák aranyjáradék 96.—. 4°/0. M. aranyjáradék 85.75 1864-es sorsjegy 169.50. Bécsi községi kölcsön 122.50. Húsz frankos arany 9.51—. Német birodalmi márka 58,62—. Északi vasút —. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Érték­üzlet. A mai esti tőzsdén a magas berlini és párisi zárlati jegyzések következtében, valamint a német birodalmi­ tőzsdeadójavaslat elvetése folytán majdnem minden coulissa-papírban jelentékeny ár­emelkedés jött létre. A magyar aranyjáradék árának tetemes emelkedésére okul a közel álló conversióról keringő hireket hozták fel. Zárlatkor jegyzéseink a következők: Osz­trák hitelrészvény 288.23, magyar hitelrészvény 284.75, Angol-osztrák bankr. —.—. Union bankr. 113.— lovaspálya 219.75. Osztrák-magyar állam­­vasúti részvény 332.75. déli vasutrészvény 137.75. El­bevölgyi vasút —Károly-Lajos vasutrészvények 300.25. Osztrák járadék 77.80. magyar 4°/0 aranyjá­radék 86.27. Bécs, jan. 31. (Magy. ért. zárlatja.) Magy. földteherm. kötv. 97.50. Erdélyi föld. kötv. 97.75. 5­/1 °/a magy. földhitel, int. záloglevél 101.—. Erdélyi vas. részv 160.50. 1876. magy­­bel. vas. áll. els. kötv. 94.—. Magyar nyer. sorsjegy 114.25. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 118.50. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.50. 4 százalékos aranyjára­dék 85.72. M. orsz. bankr. h.1. Magy. vas. kölcsön 134.75. Magy. hitelb. részv. 278.25. Alföldi vasutr. 167.75. Magyar éjszakkel. vasutr. 161.25. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 89.40. Tiszai vasutr. 247.25. Magyar leszám. és váltób. 90.25. Kassa-oderb. vasutr. 143.75. 5°/o papirj. 85.—.Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Árutőzsde. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Gabo­­naüzlet. Az irányzat ma változatlanul lanyha maradt s a jegyzések tegnaphoz képest nem tüntetnek fel lényegesebb változást. Kész áru üzlet vontatott forgalom mellett lanyha. Hivatalosan jegyeztettek a következő árak: búza januárra 9.80—9.85, búza tavaszra 10.03—10.05, búza őszre 10.42—10.45, kész rozs 7.70—8.10, rozs tavaszra 7.60—7.65, kész tengeri 6.40—6.65, tengeri május-júniusra 6.56—6.58, kész zab 6.60—6.80, zab tavaszra 6.90—6.92. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Szesz­üzlet. Ez áruczikk ára ma tartatott. Kész termény­áru jegyzése 31 frt pénz,­dezte. Felüdlfizetések is történtek, melyek közt első helyen áll gróf Esterházy Móriczé, ki 25 írttal vál­totta meg jegyét. A kedélyes mulatság, melyen a vá­rosból és környékéről igen sok szép leány volt együtt, viradt­k tartott. — Pápán f. hó 31-ére várják Zichy Jenő grófot, ki Jágócsy Péterffy József kormánybiz­tossal együtt, egy itt felállítandó ipariskola szerve­zése czéljából egybehívott értekezleten fog részt venni. Ünnepélyes fogadtatásukra úgy a város, mint az ipartársulatok előkészületeket tettek.­­ A veres­­kereszt-egylet pápai fiókja legközelebb elhatározta, hogy az Erzsébet-kórházban egy ágyat alapít ezer írttal. A februárban tartandó, sorsjátékkal egybekö­tött tánczvigalom a legszebb eredményre enged kilátást. J s Képkiállítás Pozsonyban. Eszterházy Károly gr­óf, a nemes ízlésű műbarát már régóta tervezi oly műremekek kiállítását Pozsonyban, melyet egyes mű­­barátok a birtokukban levő műkincsekből rendezné­nek. Ez a terv a múlt vasárnap tette meg a legjelen­tékenyebb első lépést megtestesülése felé. Maga a tervező gróf e napokban épen gyöngélkedő állapot­ban lévén, nem lehetett jelen, de a városház Appo­­nyi-féle termében összegyűlt szépszámú műbarátok Brausewetter Győző elnöklete alatt műkiállitási tár­sulattá alakultak s elnökül Eszterházy Károly grófot, alelnökökül Marsch Edét és Pisztóry Bódogot, jegy­zékül Kartak Pált és Batka Jánost, ősül Könyöki József tanárt, pénztárnokul Wodianer Imrét, fölvevő esküdtekül pedig Scheidlin századost, Ziehrer, Fleischman, Rózsay tanárokat, Kartak Pált, Batka Jánost, Könyöki József tanárt és Marsch Edét meg­választván. Könyöki indítványára azonnal elhatároz­ták, hogy a kiállítás jövedelmét a Hummel-emlék alaptőkéjének gyarapítására fordítják. A kiállítás idejét és helyét máskor állapítják meg. — Egy milliós örökség. Bécsi lapok nem­ré kimerítő tudósításokat közöltek egy milliomos asz­­szonyról, a­ki múlt évi deczember hóban Mauerben, Bécs mellett fekvő egyik nyaralóban elhunyt. Az eset reánk nézve annyiban brit érdekkel, a­mennyiben az elhunyt milliomos nő, névszerint Schwartzwald szül. Musch Mária magyar honos volt s Buda­pesten is birt ingatlan vagyonnal. Az a ház a József-­­téren, melyet az osztrák-magyar bank budapesti in­tézete megvásárolt s saját házához csatolt, Musch Mária tulajdonát képezte volt. Schwartzwaldné rop­pant fukar asszony volt, úgy annyira, hogy habár há­rom háza volt Mauerben, lakót egyikben sem tartott csupán azért, hogy a házakat s a búto­rokat senki se rongálja. Egész nap elzárta ma­gát egyik házának kis szobájába, nem vitt ház­tartást, hogy senkinek se kelljen fizetnie. Az utczán csak ritkán mutatkozott s csak hébe-korba­n ment köre ,mába s akkor is­ pusztán pár krajczárt költve, ismét visszavonult odújába. Az ő hagyatéka miatt van most a bécsi cs. kir. országos törvényszék előtt bünfenyitő ügy folyamatban. Bécsi lapok e tárgyban még nem hoztak közleményt, mert az ügy oly rendkívül jelentős s oly egyének szerepelnek benne, hogy részint ezek iránt való tekintetből, részint a további vizsgálat meg nem hiusítása érdekében a lehető legnagyobb diskrétia mellett történik a bíróság részéről minden lépés. Abban a helyzetben vagyunk, hogy már most egyet-mást a vizsgálat eredményéről közölhetünk. Mint már említettük, Musch Mária asszony a múlt év deczember havában hunyt el Mauerben. Hogy mily vagyonnal bírt, arról némi fogalmat nyújt a most folyó vizsgálat során kihallgatott Boho­­r­o­v­s­z­k­y lovag udv. tanácsos, A­n­g­e­r­e­r bank­igazgató és Nagy Lujza, altábornagy özvegye tanult vallomása, mely szerint Musch asszony csak egy alka­lommal zoo.uuu írt értékű aranyjáradékot vásárolt. Halála után egy általa sajátkezűleg irt és aláirt vég­rendeletet, továbbá egy codicillumot találtak, mely utóbbiban a végrendeletet megerősíti s a végrendel­kezésből kimaradt ingatlanok tekintetében intézke­dik. Általános örökösül bizonyos dr. K­u­n­z Ferencz maueri orvos szerepe­, aki ordinariusa volt az el­hunytnak. A tulajdonképeni örökösök, kiknek jelen­tékeny része Budapesten lakik, a codicillum szerint ki lettek zárva az örökösödésből , ami érvény­nyel azért bir, mert ezek valamennyien oldalági rokonok. — E kizáratásról értesülvén a buda­pesti rokonok, a közel másfélmillióra rugó hagyaték­ban való eljárással megbízták Kun László buda­pesti ügyvédet. Ez nyomban Mauerbe utazott s dr. Kienböck Károly bécsi ügyvéddel egyetemben hozzálátott a különös végrendelkezés körülményei után puhatolózni.Feltünt az eljáró ügyvédeknek, hogy az ál­talános végrendeleti örökös a halotti jelentéseket 10 nappal a temetés után küldötte el a rokonoknak, hogy a betegség minősége a gyászjelentéseken megemlítve nincs s különösen az, hogy a rendkívül szigorú nő jól­lehet csak pár hónapig gyógykezelte­ magát az illető orvos által, ezt nevezte ki általános örökösül. Mind­ezeket a gyanús körülményeket felsorolták panasz­feljelentésükben, melyet e tárgyban a császári királyi országos törvényszékhez benyújtottak. A bíróság ré­széről nyomban megindított vizsgálat során consta­­táltatott, hogy a codicillum hamis, a kihall­gatott tanuk vallomása pedig kétségtelenné tette hogy a végrendeletet maga K­u­n­z Ferencz csnálta, és íratta le. A tanuk ugyanis egybehangzólag azt vallották, hogy végrendelkező semmit sem szólt, alél­­tan feküdt az ágyban, sőt talán halva is volt midőn ők a fiókvégrendelet aláírására felkérettek! A­mi pedig a sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletet illeti, itt is oly momentumok mutatkoznak, melyek kizárják annak törvényszabta módon kényszer nél­kül való keletkezését. A vizsgálat ebben az ügyben erélyesen folyik. Dr. K­u­n­z Ferenczet ma hallgatta ki a bécsi bíróság s lehet, hogy mire e sorok napvilá­got látnak, az ügy reá nézve nagyon is komoly for­dulatot vett. Naptár. Csütörtök február 1. kél 7 «• M P- W ‘ 4' 5S «’ - “0l,i “ ' 4-"• “y* « a. »• s 6... * “nvrm. k «»s-rfj róRadvánszky Béla, Szilágyi • --w* közgyűlése d. n­. 6 . ... m­arosolc körének felolvasó estélye 8 órakor. (Fe-A 10Vár eveziek b!zára.) Felolvasó : R­á­t­h Károly. A budapest, V. kér­ po^ » estél^ 8 órakor' 6* b­ud­ai i­fj­­­us­ág * je­lm­e­z est­é­l­y­e a »Fáczán« helyiségében. nemzeti dalkör zártkörű jelmezes tánczestélye a zene- ^ kedvelők egylete termében. «in kiállítás a képzőművészeti­ társulat sugárúti mű- VereSOchnokban d. e. 9-d. n. 4 és este fél 6-tél 10-ig. Be­­lénti di­ 30 kr. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, i. e. 10-12. és Egyetemi­­vészkert az üllői­ után délelőtt 8-12 és délután ilyen festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fü­vész- U 9 kert mellett) látható egész nap dij nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Akadémiai könyvtára u. 3­7. Múzeumi könyvtár d. e. 9-d. u. 1. Egyetemi könyvtár d. u. 3­7■ Állatkert nyitva egész nap. (Hírek folytatása a mellékleten.)

Next