Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1883-02-02 / 32. szám

maga határozottan látni hívén a többséget, kimondja a végzést s felzúdulnak ellene hangok, hogy »ellen­próba.« Ez történt most is, mert nem értettük a kér­dést, szavaztunk, úgy mint az nem volt meggyőződé­sünk, és midőn az elnök a végzést kimondta, felkiál­tottunk, hogy ellenpróbát akarunk. Hát én nem bá­nom, ne méltóztassék az ellenpróbát elfogadni, de azután önök se méltóztassanak azt sohasem kívánni, midőn már az elnök a végzést kimondta, mert mind­egyikünknek egyenlő mértékkel kell mérni, és nem lehet házszabályt csinálni külön az önök számára és külön a mi számunkra. (Élénk helyeslés jobb és balfelől.) Én tehát szívesen elállok, de akkor vegyük be a jegyzőkönyvbe, hogy ez lesz a praecedens eset, a­melyet mindig követni fogunk. Ha ezt nem tesszük, ne tagadjuk meg a jogot. (Élénk helyeslés a jobb és baloldalon.) A ház erre Csáky gróf módosítványát elfo­gadta. A 23. §-hoz Dobránszky Péter a következő mó­­dosítványt nyújtja be: »A­ki e törvényt nyíltan vagy bárminemű kijátszásokkal megszegi, hivatalból üldözendő oly kihágást követ el, mely 2 hónapra ter­jedhető elzárással és 300 írtig szabható pénzbünte­téssel sújtandó. Ki e törvény megszegése miatt két év tartama alatt két ízben büntetve volt, attól a sze­szes italok árulhatásának joga is elvonható, illetőleg megtagadható.­ Pauler Tivadar igazságügyminiszter kijelenti, hogy miután ő e kihágás büntetését úgy, a­mint a törvényjavaslat szövegében­­ van, elégnek tartja, en­nek súlyosabítását nem fogadhatja el. (Helyeslés). Lázár Ádám a szakasz 2-ik bekezdését a kö­vetkező szavakkal kívánná megtoldatni : »melyeknél ezen törvény 14. §-a irányadó.« A ház azonban mindkét módosítást mellőzte. A 24. §-nál Rossival István szólal föl , hogy az e szakaszban kifejezést nyert büntetésnek nagyobb hatása és biztosabb eredménye legyen, azt a módosí­tást nyújtja be, hogy a második kikezdésben e sza­vak után : »közigazgatási hatóság által« tétessék : »a községi szegényalap javára« 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (Helyeslés.) Lázár Ádám az első kikezdés első sorába a »szöveg« szó után a következőket indítványozza tétetni : »minden köz­ségben évenkint szokott módon kihirdetendő«. Stein­­acker Ödön e szavak helyett »az illető község jegy­­zőkönyi nyelve« ezeket kéri tétetni : »az illető köz­ségben divó nyelveken.« Tisza miniszterelnök Lázár módosításához hoz­zájárul, de a Steinackeréhez nem, miután az az egész eljárást nagyon megnehezítené. A ház erre a 25. §-t Lázár és Rossival módosí­tásaival fogadta el. A 26. §-nál felszólal Tisza Kálmán miniszterelnök. T. hát! Ezen végrehajtási clausulán változtatni szükséges. A­mint méltóztatnak tudni, a korcsmai hitelt illetőleg elfo­gadtatott az, hogy a megyék e tekintetben statútum­ban intézkedjenek, ámde fennálló törvények értelmé­ben az oly törvény, melyre nézve az életbelépési ha­táridő különösen kiszabva nincs, 15 nappal a kihirde­tés után lép életbe, ezen néhány nap pedig mindenki beláthatja, nem elég arra, hogy a megyék a szüksé­ges intézkedéseket megtegyék. Én tehát bátor volnék ezen szempontból tenni egy módosítványt, — szorítkozva a lehető legrövidebb időre — de mégis olyanra, hogy a törvényhatósá­goknak megadassák a mód arra, hogy intézkedhes­senek. A­mint igen méltóztatnak tudni, ha ezen törvényjavaslat itt elfogadtatott még a főrendek által kell tárgyaltatnia, s esetleg ha ott átalánosságban elfogadtatik, még egyik másik szakaszra nézve újabb üzenetváltás válhatik szükségessé, úgy­hogy egész bizonyossággal nem lehet számítani arra hogy a tör­vény előbb kihirdethessék, mint körülbelül f. hó vége felé. Így tehát, pár havi idő szükséges lévén, hogy a megyék a kérdéses statútumokat megalkothassák,bátor volnék a következő módosítást javaslatba hozni: »Je­len törvény egyéb részeiben azonnal, a korcsmai hi­telre vonatkozókban pedig f. évi július 1-sején lép életbe s végrehajtásával belügy- és igazságügyminisz­terek bízatnak meg. (Elfogadjuk!) A ház a módosítványt elfogadta. Ezzel a tör­vényjavaslat a függőben maradt 9. §. kivételével le­tár­gy­altatott. A napirend: Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Ha mél­­tóztatik megengedni a közelebbi napirendre nézve volna egy előterjesztésem és egy kérésem. (Halljuk !) Ezen törvényjavaslatnak egy szakasza visszautasít­­tatván az igazságügyi bizottsághoz, úgy tudom, hogy ma délután fog tárgyaltatni és miután a tárgy kü­lönben is nem új, remélhetőleg be is fog fejeztetni. Én tehát arra kérném a t. házat, hogy méltóztassék holnap, talán 11 órára — mert ünnep van — ülést kitűzni, csak azért, hogy ezen szakasz letárgyal­­tatván, a törvényjavaslat tárgyalása befejeztessék, vagy esetleg, ha kivántatnék, ha e tárgy hamarább befejeztetik a félbemaradt kérvényeket lehetne tár­gyalni ; azután pedig úgy miként ez máskor, ha nem is mindig, szokás volt, a jövő szerdáig ülés nem tartatnék. Ha ez elfogadtatik, szombaton lehetne még ülést tartani a most tárgyalás alatt levő törvényja­vaslat harmadszori megszavazása végett, de a már napirendre kitűzött vadászati törvényjavaslat a jövő szerdára, vagy esetleg csütörtökre (Felkiáltások: Csütörtökre!) tehát csütörtökre tűzetnék ki. (He­lyeslés.) Elnök: Ha ezt méltóztatnak elfogadni, akkor holnap 11 órakor ülés fog tartatni, melyen a ma le­tárgyalt törvény függőben maradt 9. szakasza és esetleg a kérvények 22—23 sorjegyzékéből még hátra levő kérvények fognak tárgyaltatni és csütörtökön a vadászati törvény. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) h­írek: Február 1. — A királyné köszönete. A királyné az őszi gö­döllői vadászatok alatt angol agárfalkáján kívül egyik derék földbirtokosunk, Karsai Vilmosnak is két kitűnő agarát használta; e két agár, »Contesse« és »Pfiffi« rendkivü finom szimatjuk, s irányuk által egyaránt sokkal túlhaladták az angol falka bárme­lyik agarát is, s azért e királynőnek e két nemes, nyúlánk állatban őszinte öröme tellett. Midőn aztán a vadászatok befejeztével a királyné vissza­küldé a Contesset és Pfiffit tulajdonosuknak, köszönetét fe­jeztette ki érettük, s kérte, hogy jövő ősszel ismét va­dászhasson a két agárral s a napokban Podma­­niczky Géza báró utján gyönyörű tüzü nagy gyé­­mántu arany melltűt küldött Karsai úrnak, köszö­nete jeléül. — Frecskay János írótársunkat a földmivelés, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter, a szabadalmi osztály levéltárnokává nevezte ki. Frecskay János év­tizednél jóval hosszabb időn át szolgálta a sajtót, ne­héz, kötelességtudó, becsületes munkával, s bár névé­­­vel a nagy közönség ritkán találkozott is, a sajtó bel­ső világában mindenki ismerte s becsülte őt. Irodal­mi munkássága azonfölül kiválólag a technológia te­rén mozgott, s nagy munkája, a Találmányok köny­ve, s most készülő vállalata, a Mesterségek könyvtá­ra, a nagy közönség előtt is s szakkörökben is általá­nos elismerésére talált. A minisztérium, melybe lé­pett, a szabadalmak ügye, mely újabban igen nagy jelentőséget nyert világszerte, bizonyára igen érdemes munkaerőt nyert benne. — A vöröskereszt-egylet Czegléden, Czegléd­­ről, írják lapunknak: üdvös mozgalmat indított meg városunkban a megye alispánjának felhívása folytán Kozmuth Géza városi jegyző és lelkes hölgyeink siet­nek is az eddigi mulasztásokat helyre hozni a jóté­konyság terén. A vöröskereszt-egyletnek eddig is volt már ugyan helyben számos tagja, de fiók-egyletté alakulása csak most került szőnyegre. A múlt hó 28-ára a jegyző által egybevitt értekezleten megjelen­tek, az egylet megalakítását elhatározták és a tiszt­viselők megválasztására tartandó gyűlés február hó 15-ére tűzetett ki; a tagsági aláírások addig folynak, de már ma is megközelíti a 100-at az aláírtak száma. — Mérgezés. Urnán Mária 21 éves hajadon tegnap délután lakásán megmérgezte magát. Önkí­vületi állapotban szállították a Rókus-kórházba. — Eljegyzés. M­e­z­e­y Pál, fiatal borkereske­dő Miskolczon eljegyezte Mehr Klára kisasszonyt Mehr Károly miskolczi tekintélyes kereskedő ked­ves leányát. — Dr. Verédy Károly Abaj-Torna megye tan­­felügyelője által a következő sorok közzétételére ké­rettünk föl: A közoktatási miniszter úr ő nagyméltó­­ságának XI. jelentését tegnap kezemhez vettem és azt áttekintve meggyőződtem arról, hogy Torna­vármegye adatai és az azokból levont következtetések tévesek. Miután pedig a kérdéses jelentés e lapok hasábjain ismertetve volt, és Hont megyéről az állíttatott, hogy tankötelesei az ország valamennyi megyéi közül az iskolába járók ro­vatában a legnagyobb százalékot tüntetik fel, ezennel kijelentem, hogy e dicsőséget Torna megye számára reklamálom. A miniszteri jelentés (146. és 147­­.) sze­rint Tornában 1881-ben volt tanköteles: 3487, isko­lába járó : 3466. E két tétel egybevetésével kiderül, hogy iskolába nem járó csak 21 létezhetett. A mi­niszteri jelentésben azonban 560 van nem járó gya­nánt kimutatva. Eleinte sajtóhibának tekintem e szá­mot, hiszen ily óriási számcsoportban ez előfordulhat a mint találtam is eleget, de itt toll, illetőleg számí­tási hibát kell constatálnom, mert ezen összeg­ sze­rint lett Torna classifikálva, a­mennyiben az isko­lába nem járókról tévesen állíttatik, hogy azok a tanköteleseknek 14°/0-át képezték, holott az tényleg csak 0,6°/o volt. Hogy e tévedést mi okozta, azt nem tudom, hanem hogy a jelentés oldal összegei a főössze­get ki nem adják, hogy Torna megyében 560 iskolába egy átalában nem járó gyermek nyilván­tartva nem volt, hogy a kezeimnél levő és annak idején felter­jesztett adatok szerint ezek a 21-et meg nem halad­ták , az tény. Kedvem lett volna Torna megye rehabi­­litátióját hivatalból eszközölni, de hát a sententia ki van már mondva, sőt ki is van nyomtatva, az ország előtt publikálva, és így jogerejűvé vált, ezért elállot­­tam szándékomtól, és e sorok közlésével óhajtom elérni azt, hogy Torna, mely 1880-ban is első helyen lett felsorolva a tankötelezettségnek eleget tevők ro­vatában, rehabilitáltassék. — A győri és győrvidéki árvízkárosultak javára Karsai Albert úrtól 10 forintot vettünk. Őszinte kö­­szönetünk mellett, rendeltetési helyére juttatjuk. — Egy közkatona ünnepeltetése. Moorseele belga faluban, közel a franczia határszélhez, sajátsá­gos ünnepély folyt le, melynek hőse az 1792-ben szü­letett Louis Pen­el volt, ki 1810-ben I. Napóleon hadseregébe lépett, s a 27-ik lovas-vadászezredben szolgált mindaddig, míg Belgium elszakadt Fran­­cziaországtól. Penel megkapta a Helena-érmet és egy kis nyugdíjat a franczia kormánytól. Moorseele hatósága és lakosai fényesen fogadták a hazatérő ve­teránt, ki lóháton vonult be, napóleon korabeli egyen­ruhájában ágyúdörgés mellett, a helység kitűnőségei között. Az ünnepélyben részt vett több szomszédos község is. — Szerencsétlenségek a tengeren. A vihar, mely egutóbb az angol tengerpart hosszában dühöngött, pénteken a bristoli csatornában dúlt s szombaton a Gowerpartnál érte el tetőpontját; a porosz »Admi­ral Prinz Albert« bárka, mely fateherrel Danzigból ment Swanseába, Mumbles-Head mellett úgy vágódott egy sziklába, hogy összetörötten sülyedt el. A mum­­fiesi életmentők csónakon igyekeztek a bárkához, de a vihar fölfordította csónakjukat, s­­— mint már em­­itek, — annak nyolc­ legénye, köztük négyen testvérek, megfuladtak. Az» Adm. Pr. Albert« legény­ségének egy matróz kivételével sikerült megmenekül­nie.­­ Az »Agnes Jac­« három árboczos gőzhajó Liverpool mellett sülyedt el; annak legénységéből minden igyekezet daczára nem lehetett megmenteni egyet is, s itt h­ú­s­z ember veszett a tengerbe.­­ A magyarosodást és népnevelést terjesztő sárosmegyei egyesületet a tisztán magyar törvényha­tóságok a legmelegebb részvéttel látszanak felka­rolni, így szolnoki levelezőnk szerint Jász-Nagy- Kun-Szolnok megye közgyűlési határozattal ajánlotta ezen hazafias egylet pártolását a megyebeli városok és községek figyelmébe, s a­mennyiben a képviselő tes­tületek elhatározták, hogy ezen egyletbe 50 frt ala­­pítványnyal, avagy 2 frt évi tagsági díj fizetésével belépnek, a vonatkozó községi határozatok a törvény­­hatósági jóváhagyással is el fognak láttatni. — Fővárosi krónika. A színházi jegyekkel üzérkedő hordárok, daczára a főkapitányi hivatal által e tárgyban kibocsátott szigorú eltiltó rendeletnek, még mindig folytatják mesterségeiket, habár nem oly nyíltan, mint azelőtt. Ellenük több ízben tétetett följelentés a főkapitány­ságnál, minek alapján egy egész sereg hordái ellen indítottak szigorú vizsgálatot; a többek közt bizonyos Volák Adolf express öt izbeni üzérkedés miatt áll vád alatt. A főkapitány, hogy a közönség ne legyen kénytelen följelentéseivel a főkapi­tányságra fáradni, olynemű intézkedést tett, hogy a panaszok a színháznál már 6 órától kezdve a felügyeletet tartó rendőr­tisztviselőnél bejelenthetők, ki azonnal intézkedni köteles. Öngyilkos leány. Urnán Alojzia 21 éves hajadon, szüleinek Rózsa­ utcza 99. szám alatti lakásán még hétfőn 14 csomó gyufát feloldott, s azt öngyilkossági szándék­ból megitta. A szerencsétlent szülei beszállították a Rókus­­kórházba, hol ma nagy kínok között meghalt. Több ízben pa­naszkodott életuntságról, s azt hiszik, ez indította a végze­tes lépésre. A Dunába ugrott ma délelőtt 11 órakor egy középkorú, munkás osztályhoz tartozó férfi. Hajósok mentet­ték ki és még élt, midőn a Rókus kórházba szállították. A nála talált iratok szerint K­o­r­b­l­l­y Istvánnak hívják. Borzasztó halál. Tegnap este a magyar állam­vaspálya indóházában egy munkás, — kinek nevét eddig még nem lehetett megtudni, — vigyázatlanságból két vagyon közé került s az ütközők mellkasát annyira bezúzták, hogy a sze­rencsétlen ember azonnal szörnyet halt. Holttestét beszállítot­ták a Rókus-kórház hullaházába. Lopások. Kovács Károly duna-pataji lakos tegnap szekerével és lovával a soroksári utczában levő­­Ko­ronás-vendéglőbe szállt és bundáját, úgyszintén tarisznyáját az istállóba téve, eltávozott. Midőn nemsokára visszajött, tapasz­talta, hogy valaki a lakatot az istálló ajtajáról letörte és bun­dáját a tarisznyával együtt ellopta. — Baum Salamon 18 éves szabólegény tegnap este az Újvilág­ utczában egy téli ka­bátot kínált megvételre. Egy rendőrnek azonban feltűnt a do­­log, kérdőre vonta a szabólegényt, és miután az a kabát szer­zési módját nem tudta igazolni, letartóztatta. — Egy bérkocsis tegnap este felkérte K­o­h­n Mór dologtalan egyént, hogy addig, mig ő vacsorál, vigyázzon a kocsira. Kohn azonban fel­használta az alkalmat, az egyik lópokróczot ellopta és meg­akart szökni ; még idejekorán észrevették és letartóztatták. — Glakovszky János és Krosinczky Bódog tegnap délután a Kerepesi utón egy kézikocsit el akartak adni és nagy­ban kinálgatták. Midőn azonban észrevették, hogy rendőr kö­zeledik feléjük, ott hagyták a kocsit és meg akartak ugrani. Tettüket bevallották, de hogy kitől lopták a kocsit, azt állító­lag nem tudják. — Csendőr János napszámos tegnap este a Károly-köruton egy bérkocsiból egy téli kabátot akart kilopni s tetten érték és letartóztatták. Fővárosi ügyek. — Az adózók figyelmébe ajánljuk a városi ta­nács következő hirdetményét: A közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. t. sz. 15. §-a értelmében azok, kik adóbevallásaikat a pénzügyminiszter által kitű­zött határidőben be nem adták, a bevallás beadására 8 napi határidő kitűzése mellett oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen újabb határidőnek meg nem tartása esetén adójuk hivatalból fog megállapittatni. Miután az 1883. évi január hó 9-én 312. av. sz. a. ki­bocsátott hirdetmény s a ház- és telektulajdonosok­hoz különösen intézett figyelmeztetés értelmében a III. és IV. oszt. kereseti adó, tőkekamat és járadék­adó, továbbá az átalános jövedelmi pótadó vallomá­sok beadására a nagymélt. m. kir. pénzügyminiszter úr által kitűzött határidő a mai napon lejár, ennél­fogva fentebbiek értelmében felhivatnak a III. és IV. oszt. kereseti adókötelesek, a tőkekamat és járadék­­adó-kötelesek, továbbá az általános jövedelmi pót­­adó-köteles ház- és telektulajdonosok, hogy 1883. évi vallomásaikat a központi, illetőleg adókerületi adó­számviteli hivataloknál február hó 7-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig annál is inkább nyújt­sák be, mert különben adójuk hivatalból fog meg­állapittatni. — Az elevator próbája. A fővárosi tanács mai ülésében elhatározta, hogy az elevátor vasszerkezetét és mechanikai berendezését szállító consortium fel­­szólíttassék arra, hogy a berendezésnek gyakorlati megpróbálásáról saját költségén gondoskodjék és pe­dig oly módon, hogy a gyakorlati próbákhoz szüksé­ges háromezer méter mázsa gabona, mintegy 10—12 vasúti és ugyanannyi közúti jármű, legkésőbb nyolcz nap alatt rendelkezésre álljon. [ — A javadalmak házi kezelése ügyében a ta­nács ma megközelítő költségvetést készített azon je­lentés mellé, a­mit a házi kezelés berendezése czéljából előterjeszt. E szerint a személyzet fizetése, a lakás, s esetleg egy uj számtanácsosi állomás szervezése stb. megközelítőleg 32—33 ezer forintba fog kerülni évenként. — A lipótutczai kétemeletes iskolaház építése tekintetében a VIII-ik ügyosztály kidolgozta s a tanács­­nak bemutatta az árlejtési feltételeket, melyeknek alapján, s utólagos jóváhagyás reményében, az épít­kezésre a pályázat is kiíratott. A pályázati hirdet­mény szerint az összesen 87.000 frtot tevő építkezési munkákra, vagy annak egyes részeire az ajánlatok márczius hó 3-ig bezárólag Alkér Gusztáv tanácsnok­nál adandók be, mely ideig az építési feltételek a tan. VIII. ügyosztály helyiségében megtekinthetők. Az építési munkák vezetésére Alkér G. tanácsnok elnök­lete alatt Becker, dr. Ballagi, Gottgeb, Csepregi, Heinrich István, Forgó, Pártos Gyula és Schmalz Károly biz. tagokból, Máltás osztályvezető mérnökből és Kövér Kálmán tanácsjegyzőből álló bizottság kül­detett ki. Szó volt róla, hogy már a legközelebbi 1883 /84-iki tanév közepe táján beköltözhessék az illető polgári és elemi iskola, hogy ennélfogva az idei ősszel már tető alatt álljon a ház. A tanács azonban azt mondta ki, hogy félévre még meghosszabbittassék a régi bérlet s bár kész lesz is a ház tán előbb, de el­foglalandó csak az 1884/5-iki iskolaévre leszen. Törvényszéki csarnok. A könnyelműség útja. Dr. Mangold Nándor diplomás vegyész, ekkor hangzik a neve annak a fiatal­embernek, a­ki lopás bűntettének vádja alatt állt tegnap a budapesti fenyítő törvényszék előtt. Vá­dolta továbbá a királyi ügyészség a kih. büntetőtör­vénykönyv 71. §-ába ütköző, okmányhamisítással s közintézkedések elleni kihágással. A vádlott sorsa elég tanulságos. Jó házból származott; tanulmá­nyait Eperjesen, Budapesten és Bécsben végezte s ez utóbbi helyen nyerte el a vegyészet tudori oklevelét. Itt ismerkedett meg azután egy S­c­h­r­u­t­z Katalin nevű nővel, a­kinek társaságában, mint a bécsi orszá­gos törvényszék megkeresésében mondja, Bécsben P­r­­­h­o­d­a János kárára nagyobb lopást követett el, a­miért is a bécsi törvényszék úgy Mangold, mint kedvese kiadatását kéri. Bécsből Mangold Schrutz Katalinnal Buda­pestre jött, állítólag azért, hogy itt állást keressen. De alig tartózkodott itt pár napig, máris lopásra adta magát. Valami ürügy alatt befurakodott a vegy­tani intézetbe s onnét három alkalommal három ka­bátot lopott el. Az utolsó alkalommal tetten érték s átadták a rendőrségnek. Ugyanez alkalommal kedve­sét Schrutz Katalint is letartóztatták, aki Man­­goldra a vegytani intézet kapuja alatt várakozott. Mindezt az I. r. vádlott töredelmesen s köny­­nyek között beismeri. Beismeri azt is, hogy egy kezé­nél lévő, Popovits Svetolik J. névre szóló bizonyít­ványból az illetőségi hely nevét kitörölte s helyébe »N. Mihály« községet irt. Az ekként meghamisított bizonyítványt azután többször használta csavargásai alatt s magát az okmány előmutatásánál, úgy elfoga­­tásakor a rendőrség előtt is Popovits Károlynak nevezte. A tárgyalásra a kir. ügyész a lopás bűntetté­ben s két rendbeli kihágásban kérte vádlottat bűnös­nek kimondani, hasonlóképen Schrutz Katalint — ha­bár ez tagadásban volt — a lopás részességében. Védő dr. Hartmann Sándor csak a lopás vétsé­gében kérte a vétkes kimondását, mivel a kár nem haladja meg az 50 frtot. A kihágások alól felmen­tetni kérte védenemét, nemkülönben Schrutz Katalint a lopás bünrészessége alól. A törvényszék dr. Mangold Nándort a lopás vétségében mondotta ki vétkesnek s büntetésül be­tudta neki a 10 hónapi vizsgálati fogságot. A terhére rótt kihágások alól felmentették. Schrutz Katalin tel­jesen felmentetett. Mindketten azonban a bécsi lopás elbírálása végett ki fognak adatni a bécsi császári kir. országos törvényszéknek. Egyesületek és társulatok. — Méhészestélyt tartott ma délután 5 órakor az orsz. magyar méhészeti egyesület a Köztelken dr. K­r­i­e­s­c­h elnöklete alatt. Az estély legérdekesebb tárgya T­o­­­d­y József egy múlt századbeli méhészeti munkájának bemutatása volt. Nuszbeck Sándor küldte be az egyesülethez. Ezután Kankol János ismertette Beer Zsigmondnak 15 évvel ezelőt feltalált faszárítási módszerét. Bertalan Gyulát egy próbakaptárt mutatott be s Lusich László a két királynéi rajokról, ezek veszedelméről s a baj elhá­rításáról tartott felolvasást.­­ A párisi magyar egyletben Arányi Miksa január­ hó 28-án felolvasást tartott a magyarországi népesedési mozgalomról, összehasonlítva a franczia­­országi népesedési mozgalommal. A tetszéssel foga­dott felolvasás után az egylet elhatározta, hogy he­tenként egyszer vitatkozási estélyt rendez tagjai szá­mára. A február 4-én tartandó f­r­a­n­c­­­i­a-m­agyar bál, mint tudósítónk írja, rendkívül fényesnek ígér­kezik. A franczia társadalom minden köréből jönnek meghívóért, úgy hogy belépti jegyek már január 28. óta nem adatnak ki. A société littéraire internatio­nale tudtára adta az egyletnek, hogy körülbelül 100 tagja testületileg fog megjelenni Ur­b­a­c­h vezetése alatt. Azonkívül megígérték megjelenésüket Ter­r­e­s-C­a­i­c­e­d­o, Salvador köztársaság teljhatalommal ellátott franczia minisztere, Lionville Henrik képviselő, Belot, Mar­beau s sok más előkelő franczia. Az egylet intézkedett, hogy a société litte­­raire internationale s a többi franczia vendégek méltó módon fogadtassanak. A vendégek érkeztével a 20-tagú rendezőség sorfalat képez, mialatt a fran­czia zenekar a Marseillais-et, a czigánybanda pedig a Rákóczyt fogja húzni.­­ A »Zion egylet« ez idei közgyűlését január hó 31-én tartotta Sinaiberger H. elnöklete alatt. A felolvasott jelentés szerint a bevétel volt 63,114 frt, a kiadás 53,949 frt, a felesleg tehát 9164 frt. A tartaléktőke 108,475 frtot tesz, a tagok száma 3200. Orvosságért kiadatott 11,114 frt, betegdí­jakban 5925 frt, özvegyeknek eltakarítási segélyképen 18,000 frt, rendkívüli segélyekben 1554 frt, sírkövekért 735 frt, orvo­soknak 4000 frt, a tagok közvetlen szükséglete czimén pedig 42,631 frt adatott, ki. Irodalom, színház és művészet. — Budapesti Szemle. E kitünően szerkesztett folyóiratnak február (74.) száma méltóan sorakozik előzőihez. Époly tartalmas és változatos a tíz­évnyi kötet, mint a­milyennek a Szemlét már régóta meg­szoktuk. Első közleményét R­é­n­y­i Rezső czikke ké­pezi, melyben a szerző Itália költészetéből a kevéssé ismert szerzetes költőkről szól, a­kik nemcsak az olasz nyelvre, hanem a költészeti irodalomra is élte­­tőleg hatottak s bár később elvilágosiasodtak, de még a renaissance korban is nagy befolyást gyakorolt Olasz­ország művelődésére. — Kovács Lajos folytatja történelmi tanulmányait s igen érdekes dolgokat mond el a camarilláról a forradalom alatt. A közle­mény újabb hazai történelmünkre nézve igen fontos s nagyon meg fogja könnyíteni majd a forradalom történetíróinak útját. A czikk végén a szerkesztő vé­dekezik ama vád ellen, mintha a szemle reactionárius volna. E czikket Longfellow arany legendájának befejezése követi Jánosi Gusztáv sikerült fordítá­sában. — Földes Béla a pénzegységnek az árakra való befolyásáról értekezvén, kimutatni igyekszik, hogy a gazdasági élet magasabb köreiben a pénzegységnek az ár alakulására semmi, a kiskereskedés terén pedig csak elvesző csekély befolyása van. — »Kos­suth emlékiratairól« czim alatt a Szemle czikk­­sort kezd meg, — melyben összeszedve Kossuth iratainak eddig megjelent köteteiből az egymás­hoz tartozó adatokat, az ő elbeszélése nyomán röviden, de igen érdekesen állítja egybe az emi­­gratió mozgalmainak legfontosabb eseményeit. A »Közgazdasági Szemle« a földbirtok-kérdéseket s a takarékosság intézményeit fejtegeti német munkák nyomán, ismerteti Kuntze új könyvét a takarékpénz­tárakról, Anglia terméséről a manchesteri statiszti­kai társaság évkönyvéből közöl adatokat és szól Né­metország részvénytársulatainak osztalékairól. Végül Marczali Henrik ismerteti Vámbéry művét a »Magyarok eredetéről«. — Az Értesítőben Feny­ves­s­y Adolf ismerteti Földes Béla uj művét a pa­­pirzentéről s agióról, Heinrich Gusztáv Weddin­­gen könyvét a német irodalom befolyásáról a többi európai nemzetekre, Dezső Béla Daday Jenő mun­káját a magyar állattani irodalomról és Szathmáry Károly »Jó könyvek« s Ortvay Tivadar »Magyaror­szág vízrajza« vannak megbírálva. A­ füzetet gróf Szé­­csen Antal, Trefort Ágoston és Gyulai Pál nyílt le­velei zárják be. — A vigadó szobrai: A vigadó nagy termébe helyezendő négy táncz­ alak mintáira kiírt pályázat h határideje, mint tudjuk, deczember 1-től február 1-ig hosszabbittatott meg a csárdás és lengyelke alakjaira nézve. Ezen határidőig a csárdásra he­ten nyújtottak be mintákat u. m. Kis György, Brzo­­rád Gyula, Andreika József, Loránfi Antal, Szász Gyula, Rosner József, Schefcsik Antal; a lengyel­kére pedig öten u. m. Strobl Alajos, Rosner József, Zala György, Andreika József és Schefcsik Antal. Mind­ezek pályaművei, valamint a kis terem szobrai felett a képzőművészeti bizottság legközelebb mond ítéletet.­­ A népsz­ínházban holnap pénteken »A fe­kete hajó,« szombaton Strauss János személyes vezetése alatt a »Furcsa háború,« vasárnap Blaha Lujza asszony betegsége utáni első fellépéséül a »Vörös sapka,« hétfőn a »Tót leány,« kedden a »Fekete hajó« kerül színre. — A népszínházban leg­közelebb ismét egy operette-újdonság fog színre ke­rülni. Ez »A koldus-diák« (Der Bettel-Student,­ mely Bécsben a­hol először adták, rendkívüli sikert aratott. A zenéjét Millöcker karmester írta. Ez operettéből már megkezdődtek az énekpróbák úgy, hogy valószí­nűleg már e hó közepe felé színre kerülhet. A fősze­replők lesznek : Hegyi Aranka, Linzné J­e­n­e­y Anna, Vidor, Sólymosi, Kápolnai és An­dor­fs. Ez operette miatt »A fütty« czímű új nép­színmű próbá­t félbeszakították és »A koldus-diák« színre hozatala után vagy ez, vagy V­i­d­o­r­n­a­k »A száraz malom« czimű új népszínműve fog előadatni. Idegenek névjegyzéke. Február 1. Angol királynő szálloda: Zuber J. főispán, Komárom. — Gr. Nugent A. kamarás, Zágráb. — Krapp W. keresk., Bécs. — Weisz J. keresk., Bécs. Arany sas szálloda : Schuller M. keresk., Vácz. — Sár­­közy Zs. járásbiró, Vácz. — Bittrich 8. szakács, Budapest. — Nagy Gy. ügyvéd, Szolnok. Erzsébet szálloda: Lipcsey M. bírt., D.­Tass. — Szer­dahelyi I. birt., Szabadka. — Kohn M. bírt., Pécs. — Varga I. bírt., Mohács. — Soltos F. fakeresk., Szentes. — Kühner I. ügyvéd, Kecskemét. — Straner Gy. lelkész, Böcze. — Zboray T. tanár, N.-Várad. — Vincze A. tanár, Zircz. — Kolman F. hivat., Sz.-Fehérvár. Fehér ló szálloda, Macsányi Gy. építőmester, Oros­háza. — Lövi G. mérnök, Bécs. — Hepner A. hivat., Bécs. — Hervitzki M. hivat., Eszék. — Aveli K. magánzó Bécs. — Echner I. keresk., Brün. — Wohlberg L. keresk., Bodrogke­­resztur. — Grász E. keresk., Nagyvárad. — Iszay L. keresk., Erzsébetváros. — Spitzer L. keresk., Gyöngyös. — Ékesi E. keresk., Esztergom. — Feigler K. keresk., Esztergom. Fehér hattyú szálloda , Braun I. gazdálkodó, Heves. — Laky D. bírt., T.-Bicske. — Gaál I. bírt., Szarvas. — Bei­­nitz E. keresk., Alba. — Porigrund I. keresk., Esztergom.— Klein M. keresk., Esztergom. — Weisz M. keresk., Lacz­­háza. — Hay I. jogász, Fegyvernek. — Csató L. iparos, Besenyő. Holzwarth-Frohner szálloda , Mirkovszky G. építész, Bécs. — Seidl K. építész, Bécs. — Bodtker H. építész, Bécs. — Witacsek I. főfelügyelő, Bécs. — Geyer G. keresk., Bécs. — Rosenwald I. keresk., Bécs. — Blaas A. gyáros, Feld­kirchen. — Langfeld E. igazg., Igló. — Kurcz A. mérnök, Beszterczebánya. — Kohn V. keresk., Beszterczebánya. — Mars­h H. keresk., Frankfurt. — Deutsch A. keressk., Heil­­bronn. — Breuer I. keresk., Szolnok. — Kubicsek K. ke­resk., Balincz. Hungária szálloda : Gr. Bethlen P. birt., Bethlen. — Neumann S. birt., Polgáréi. — Haray E. birt., Bátorkesz. — Bleuer S. birt., Nyíregyháza. — Zemlinszky B. igazg., S.­­Tarján. — Lovag Stumer J. igazg., Bécs. — Hahn Zs. korm. tan., Bécs. — Polonceau E. igazg., Bécs. — Pro­­scholdt L. igazg., Gieshübel. — Pálfy F. polgárm., Szeged.— Gombos G. polgárm., Zenta. — Zsarkó A. k. jegyző, Zenta. — Mikosevits J. főügyész, Zenta. — Horny B. keresk., Bécs. István főherczeg szálloda , Herczeg Ypszilanthy I. gö­rögországi követ, Bécs. — Klein J. keresk., Bécs. — Gra­­nischstätten J. keresk., Budapest. — Schwarcz A. keresk., Sz.-Fehérvár. — Scheiner J. keresk., Komárom, London szálloda: Benek P. építész, Basel. — Szent­­iványi A. gyáros, Makó. — Boros J. igazgató, Szeged. — Blau M. keresk., Bodok. — Horváth A. keresk., Arad. — Molnár A. keresk., Dejtár. Magyar király szálloda: Érti J. birt., Szonta. — Po­­povics V. képviselő, O-Becse. — Mayer A. lelkész, Schweicz. — Vekly Mari magánzó, Kaproncza. — Franekl V. igazg., T. -Kanizsa. — Balogh I. főmérnök, Eszék. — Clogs B. gyá­ros, Bács. — Dragutinovits M. keresk., Bécs. — Sturm A keresk., Bécs. — Jahn N. keresk., Bécs. — Vinzenz V. ke­resk., Bécs. — Ebert F. keresk., Bécs. — Goldberg I. ke­resk., Komárom. — Krausz B. keresk., Franczensbad. — Schwartz V. keresk., Eszék. — Neuer S. keresk., Detta. — Steiner J. keresk., Ruma. — Büchler J. kereskedő, Zala- Egerszeg­ — Neufeld G. keresk., Poprád. — Lederer S. ke­resk., Dalmáczia. Nemzeti szálloda: Fischer Zs. birt., Kecskemét. — Prokopius P. birt., Sz.-Fehérvár. — Br. Majdényi birt., Debreczen. — Özv. Glück Emma birt., M.­Kövesd. — Bran­­covianu J. magánzó, Bukarest. — Flesch M. keresk., Tolna. — Eichenwald L. keresk., Ipolyság. Orient (Schmidt) szálloda: Horváth Z. birt., Heves.— Varga J. birt., Macsola. — Csősz J. birt., Simontornya. — Incze J. ügyvéd, Kolozsvár. — Egyed M. hadnagy, Szera­­jevo. — Klimbarich N. újságíró, Karlsbad. — Fényes H. hivatalnok, Kalocsa. — Ürményi Z. gyógysz., K -Ladány.— Griesz L. gazdász, A.-Telegd. — Király 8. műkertész, Bőny. — Fischer M. fakeresk., Kolozsvár. — Pleva F. szabó, Esz­tergom. — Schwartz H. keresk., Bécs. Pannónia szálloda, Dumcsa I. polgármester, Szt.-End­­re. — Keménffy P. ügyvéd, Újvidék. — Somogyi F. ügy­véd, Szolnok, Dr. Simon B. orvos, Sarkad. — Teitelbaum V. gazda, Eperjes. — Szmarsenka N. hivatalnok, Debreczen. — Neuberger A. keresk., Jászberény. — Klein S. keresk., Apácza. — Bőhm S. keresk., T.-Szt.-Miklós. — Kindlovits M. keresk., Szolnok. — Lévay A. keresk., Kolozsvár. — Frank I. nevelő, Újvidék. — Friedländer mérnök, Bécs. — Szánthó P. birt., Laczháza. — Ifj. Kégl I. birt., Szt.-Király. — Péter M. birt., Duna-Vecse. Vadászkürt szálloda: Gr. Széchenyi D. birt., Somogy­­vár. — Pozsonyi F. polgárm., Makó. — Pulz K. rendőr­­tanácsos, Bécs. — Hunyady J. gazdász, Baja. — Göber K. keresk., Bécs. — Bebenwürtz H. keresk., Bécs. — Reisen­­leitner J. keresk., Bécs. — Zuber K. keresk., Bécs. — Ko­­molyi T. keresk., Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Február 1. Árverések a fővárosban. Iby Henrik 359 frt 50 ktra b. ingói VI. Sugárút 63. sz. február 3. Árverések a vidéken. Steiner Figdor 8146 frtra b. ingatlan márczius 14. Galánta. — Tömör János 8233 írtra b. ingatlan február 16. Nagy-Sitke. — Bugyi Imre 4567 írtra b. ingatlan márczius 14. Tallós. — Risztics János 2800 írtra b. ingatlan april 14. Grabocz. — Skultéthy Jánosné 5000 írtra b. ingatlen február 14. Ungvár. — Páncsits András 2574 írtra b. ingadl. márczius 31. Baja. — Branzits Györgyné 2305 írtra b. ingadl. február 20. Bottá. - Mayer Anna 960 írtra b. ingadl. márczius 24. Üröm. — Kis János 4107 írtra b. ingadl. február 6. Szt.-Tamás. — Mártz György és neje 2010 írtra b. ingadl. február 17 Gyönk. — Lövinger Benő 2250 írtra b. ingadl. február 14. Székelyhid. — Oravecz János 4107 írtra b. ingadl. február 6. Kerepes. — Darvay Péter és neje 4648 írtra b. ingadl. február 20. Ugra. — Krispin Ferencz és neje 668 írtra b. ingadl. ápril 11. Kisvárda. Csődök. Sefkovics Ignácz ellen, csődbiztos Kaffka Ignácz, tömeggondnok Bock Gyula, márczius 24. Miskolcz. — Koczó Pál ellen a csőd megszüntettetett, Nagy-Kikinda. P­ályázatok: Postamesteri áll. Kishird (Baranya­­megye) 3 hét alatt. — Postamesteri áll. Mező-Szent-Mihály­­telkén (Kolozsmegye) 3 hét alatt. — Postamesteri áll. Nagy- Komjáthon (Ugocsamegye) 3 hét alatt. — Postamesteri áll. Mező-Bücsön (Marostordamegye) 3 hét alatt. — Postamesteri áll. Mogyoródon 3 hét alatt. — Postamesteri áll. Pacséron (Bácsbodrogmegye) 3 hét alatt.­­ A komáromi járásbíróság­nál végrehajtói áll. 3 hét alatt.­ d­ő­j­á­r­á­s február 1. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet, távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend ; O = tiszta, derült ; © = v. felhős ; 3 = V» felhős ;© = »/. felhős; © =borult; • 1= eső; * = hóeső; A=jég; E = köd; OO = gőz; & = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában. A nagy légnyomás (763—765) a continens délkeleti, a depressiók egyike (748—750) a conti­nens nyugati, másika (753 —755) annak északi és északnyu­gati részében van.­­ Mérsékelt szelekkel az idő északnyu­gaton többnyire borús, helyenkint csapadékkal, délkeleten változó. A hőváltozás csekély. Hazánkban: Többnyire keleties, részben déli, mérőkész szelek mellett a légnyomás mindenütt kisebb lett, a hőmérséklet keveset változott; a nyugati félben meleg, a keleti félben fagyos, hideg volt.­­ Az idő többnyire változó felhőzetű, száraz, északnyugaton borús, itt a széleken csa­padékokkal. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Északkeleten változó felhőzetű, rész­ben derűs, délnyugaton többnyire borús, enyhe időt vár­hatni, itt helyenkint csapadékokkal.­ ­ , Szél A hó-Állomások "Vrc°+ (1-12) fokban Arad......................... 58.2 DK 3 1.6 — 9 Besztercze............. — — — — 1 .— Beszterczebánya .. 58.3 © 1.8 5. © Budapest ............ 57.5 EK 1 0.0 — i 3 Csáktornya............ 52.9 EK 1 0.2 2 0 Debreczen............ 59.2 K 2 —1.4 — © Eger......................... 59.1 K 1 2.3 — 1 © Eszék..................... — j — — — — Fiume...................... 51.5 DK 4 11.6 7 © Késmárk................ 59.2 D 4 —0.8 — 1­3 Keszthely ............. 53.8 K 4 3.0 — 1 # Kolozsvár............ 62.0 K 2 —9.0 — © Magyar-Óvár......... 55.3 K 1 1.3 — 1 © Akna-Szlatina .. .. 59.7 K 1 —4.6 —­­ ® Nagy-Enyed ........ — K 1 —4.8 — © Nagy-Szeben......... 59.3 DK 2 —2.1 — O Nagy-Várad ......... 58.4 D 2 3.2 —­­ O Orsova.................... 63.5 ÉNY 3 —5.5 —­­© Pancsova................ 57.8 DK 3 1.4 —­­ © Selmeczbánya .. .. 59.1 DK 3 —0.8 — © Sopron..................... 56.8 DK 1 1.0 15­­ © Szatmár-Németi .. 57.7 K 1 —1.9 — © Szeged.................... 56.3 D 1 0.4 — © Sepsi-Szt-György — © 1 — 3.0 — & Szolnok......... 58.7 K 2 1-1,1 - 1 Temesvár............ 59.9 D 2 3.0 — ® Trencsén................ 54 5 DNY 1 5.0 — ® Ungvár.................... 57.7 ÉK 1­­ —2.4 —­­ © Zágráb................... 53.1 EK 2 5.4 n © Bécs.................... 54.0 D 1­­ 1.2 —­­ © Bregenz .............. 48.2 DK 1 1­0.4 © Konstantinápoly — — — — Lesina................ — — j — — j — Pola........................ — — J — — — Prága....................... 51.6 K 4 1.8 — — Sulina.................... — — — — — Serajevo................ — — —■­­ — — I . I Színházak. Budapest, pénteken, február 2-án. Nemzeti színház. Az attaché. Vígjáték 4 felv. Irta Meilhac H., ford. Knyaskó Lajos. Személyek: Scharpf báró Bál óné Prachs gróf Madelaine Estillac De Meré Lucien Bamsay Maceray Feigel, Holnap, szombaton : W­­ 11 n . assz., csász. kir. ud­vari és kamara-énekesnő, ven­dégjátékául és Hajós Zsig­­mond, szerződött tag első fel­léptéül : Holnap, szombaton : Bérleten kívül, rendes árakkal a nőipar egylet javára Strauss János személyes veze­tése alatt. A furcsa háború. Újházi Békessy Náday Helvey L. Gyenes Kőrösmezei Mihály fi Benedek Vízvári Bánk Bán. Kezdete 7 órakor. Eőri Pálmai I. Kassai Andorfi Komáromi Horváth Pártényiné Hegyi A. Solymosi Újvári Victor Behumi Hatvani V. Kovács Főszerkesztő: CTDresti I Mór. Felelős szerkesztő:­­Vaiss Imre. Ezt megelőzi: A báli köpeny. Népszínház. A fekete hajó. Ered. operette 3 felv. Irta Rá­­kosi Jenő. Zenéjét szerzette báró Bánffy György. Apollóniusz Oziriadesz királyfi Alopex Gorgasz Kefallenosz Xillenosz Laktuka asszony Tharsia Pipillinárosz Küküllosz Kodrillusz Ananké Arisztosz Gorgóniosz

Next