Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1883-02-22 / 52. szám

fegyverezve. Csak ezt akartam e tekintetben meg­jegyezni. A személyes védelem tekintetében, a­ki magá­nak fegyvert szerez, a­mely vadászatra nem való, az adómentes. A vadászati jegyet illetőleg a részleteknél lehet határozni és e tekintetben a ház bölcsessége ott fog dönteni. Ajánlom a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadásra. (Helyeslés jobb felől.) A ház erre a törvényjavaslatot átalánosságban változatlanul elfogadta. Következik a részletes tár­gyalás. A czímnél Madarász József szólal fel s azt in­dítványozza, hogy a javaslat czíme ez legyen: »Tör­vényjavaslat a vadászatnak és a vadászatra használ­ható fegyvereknek megadóztatásáról. A ház azonban Szapáry gróf miniszter rövid felszólalása után az ere­deti czímet fogadta el. Az 1—2. §§-ok változatlanul elfogadtattak. A 3. így szól: »A fegyveradón kívül vadászati adót fizet az, ki a va­dászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogosítva van és ezen joggal a tör­vényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kíván. Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bár­minemű ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet..« Gyurgyik Gyula módosítást nyújt be, mely sze­rint a szakasz első sorában ezen szavaktól: »és annak gyakorlását« egész ezen szavakig »korlátok között« a szöveg hagyassák ki. Szapáry gr. miniszter ezt el­lenzi, mire a ház a szakaszt változatlanul elfogadta. A ház erre a módosítást mellőzte. A 4. §.-nál Csanády Sándor azt a kérdést intézi a miniszterhez, hogy kiket ért az uralkodó család tag­jainak elnevezése alatt ? Mert azt pl., hogy magának a koronás királynak megengedjük, hogy fegyverdíjat vagy vadászati díjat ne fizessen, azt elfogadja, dehogy azért, mert valaki herczegnek születik, ezen adónem alól mentes legyen, azt egyátalán nem fogadhatja el. A herczegek ép olyan emberek, mint mi vagyunk, következőleg hordozzák a terheket ép úgy, mint mi. (Helyeslés a szélsőbalon.) Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter. Határo­zott kérdést intézett hozzám a képviselő úr, és kény­telen vagyok arra határozottan válaszolni, bár azt hi­szem, hogy a választ önmaga is megadhatta volna magának és a képviselőház bármely tagja is megad­hatja magának. Átalánosan elfogadott kifejezés az: »az uralkodó család tagjai.« Hogy kik tartoznak ahhoz, arra természetesen a válasz csak az lehet, hogy az uralkodó rokonai, az uralkodó családjának tagjai. És minthogy ezek minden adózás alól ki van­nak véve törvényeinkben, kérem a t. házat, méltóztas­­sék a 4. §-t elfogadni. (Helyeslés.) A 4. §. erre változatlanul elfogadtatott. Az 5. §. így szól: »A fegyveradó alól kivételnek: a) közintézetekben, nyilvános gyűjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyve­rek ; b) emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek ; c) magánosok oly fegyvergyűjteményei, melyekben már hasz­nálaton kívül lévő, régi szerkezetű fegyverek tartatnak ; d) a kizárólag czéllövészetre használt fegyverek­­­et a csend­őröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági, városi, ál­landóan alkalmazott községi rendőröknek, fegyőröknek, pénz­ügyőröknek fegyverei; f) a felesketett erdőtiszteknek és a kir. erdőfelügyelőségi személyzetnek szolgálati használatra rendelt fegyverei; g) az erdőőröknek fegyverei az esetben, ha ezen egyének az 1879. XXXI. t.-cz. 37. §-ban megszabott minőség alapján lettek felesketve ; h) a közös hadsereg és honvédség tisztjeinek és legénységének vadászatra nem hasz­nált fegyverei; i) puskaműveseknél és lőfegyver-árusoknál eladásra szánt fegyverek.« Vidovich György egy uj k) pontot ajánl felvé­tetni, mely úgy szólana: »És a kit körülményei önvé­delem czéljából fegyvertartásra kényszerítenek.« Sza­páry gr. miniszter nem fogadja el a módosítást. Almássy Sándor nem fogadja el sem e szakaszt, sem az egész törvényjavaslatot. Thaly Kálmán pártolja Vidovich módosítását. Györffy Pető az egész 5. §-t kihagyatni indítványozza. Harkányi Frigyes előadó a szakasz változatlan elfogadását ajánlja. A ház erre a szakaszt változatlanul elfogadta, Vidovich módosítása mellőztetett. A holnapi ülésben folytattatni fog a törvényja­vaslat­­tárgyalása. Ülés vége d. u. 1/41 órakor. HÍREK. Február 21. — A bajor király Wagner sírjánál. Egy bécsi lapnak érkezett távirat szerint Lajos bajor király tegnap éjjel meglátogatta Wagner Richard sírját. A király éjjeli 1­1 órakor indult el különvonaton Schmabelwaldba (pár állomás Bayreuthtól), itt négyfogatú kocsiba szállt s Bayreuthba hajtatott, hova éjfélkor érkezett meg. A »Wahnfried«-ben esti 9 óráig mit sem tudtak a király érkezéséről. Az állo­másokon is csak annyit tudtak, hogy magánvonat ér­kezik, de hogy ki használja, azt nem. A királyt, ki csak egy komornyik társaságában utazott, egyenes kívánságára, senki sem fogadta; egyenesen a parkba ment a sirhoz, hol mintegy negyedóráig időzött. E jelenetnek senki sem volt tanúja .... A sirtól a király Fővárosi Ügyek. — Az adózók figyelmébe.Az 1883. évi 5. törv. czikk 1. §-sa a czukor-, kávé- és sörfogyasztás meg­adóztatásáról szóló 1881. évi IV. t. czikknek a kávé és kávépótolmányokra vonatkozó határ­ozmányait 1883. évi február hó utolsó napjával tudvalevőleg ha­tályon kívül helyezi; ugyanezen törvény 3. §-a pedig a czukor és sörfogyasztási adó tételeit 1883. évi már­­tius hó 1-től kezdve felemeli. Az erre vonatkozó át­meneti intézkedések tárgyában a fővárosi m. királyi pénzügyigazgatóság részletes utasítást tartalmazó hirdetményt bocsátott ki, melyekre az illetők figyel­mét saját érdekükben ezennel felhívjuk.­­ A fővárosi képzőművészeti bizottság a múlt év folyamán kifejtett tevékenységéről, működése főbb mozzanatairól és megfigyeléseiről a közgyűléshez ter­jedelmes jelentést tett, mely kétségtelen bizonyságot tesz arról, hogy a bizottság fontos feladatának tuda­tában van és annak megvalósítására a rendelkezése alatti összes eszközöket felhasználta. A bizottság ke­beléből indult meg a mozgalom, hogy Munkácsi Mi­hály »Krisztus Pilátus előtt« czímű nagy műve a nemzet számára megszereztessék, s habár ezt a fen­­forgott magánjogi visszonyoknál fogva elérni nem le­hetett, a mozgalom nem maradt minden eredmény­­nélküli , mert a művész megígérte, hogy még szebb képet fog a nemzeti képtár számára festeni, s erre fognak fordíttatni az előbbi kép megvételére begyült adományok is. A bizottság a múlt év folyamán számos indítványnyal foglalkozott, melyek részben kebelében tétettek, részben pedig tárgyalás végett utasíttattak hozzá.Kebelében tétetett meg az indítvány egy fővárosi szépítő-egylet alakítása iránt; javaslata folytán sza­vazott meg a közgyűlés 25.000 frtot a Szt. István szo­borra és irt fel e tárgyban a kormányhoz és az ország prímásához. Rózsa Péter kiz. jegyző itt tette meg a nemzeti pantheon felállítása iránti ismeretes javas­latát, melyet a közgyűlés feliratilag pártolván, az a törvényhozás által figyelembevétel és javaslat végett a ministériumnak kiadatott; innen indítványoztatott végre Munkácsy Mihálynak díszpolgárul való megválasztása és a várkerti pantheon. A bizottság működésének súlypontja azonban a fővárosi vigadó szobrai, Szentkirályi Mór mellszobra, Csengery Antal arczképe,az üvegfestészet pártolása, a közgyűlési terem falfestményei és bútorzatának kiegészítése s az Árpád­­szobor felállítása körül kifejtett tevékenységében rejlik, melyekről azonban a közönség teljesen tájékoztatva lé­vén, azoknak utóbbi ismertetését fölöslegesnek tartjuk. Végre a szemlében meleg hangon emlékezik a bizott­ság az országos magyar képzőművészeti társulatról, ennek elnökéről, a király és kormány, továbbá egyes penser ä 9a, je m’en effraie et me dis que jene suis r i e n, rien du tout-.« Oh . . . . , ne pazarolja ellenmondását, türel­mes olvasóm! Tudom, hogy a kettőt meg lehet egyez­tetni is. E kettő megegyeztetésének formulája nem más, mint: George Sand. E kettőnek megegyeztetése acquale: »Jacques«-ba,­, ki szerelmes feleségébe, Fer­­nande-ba és öngyilkossá lesz, avégből, hogy Fernande férjhez mehessen máshoz; »Don Alep«-val, ki nőül veszi az aljas Leónéba bolondult Juliette-t; és »Lucretia Florianne-val, kinek minden gyermeke más illegitim atyától való és ki mégis becsületes asz­­szony; és acquale végre George Sand-dal, ki »min­den alakjában saját lelkét festi« és »saját lelkében nem talál semmit«, és végre megelégszik azzal, hogy vibrál: »c’est encore un soli état et une sensation à nulle autre pareille que de se sentir vibrer.» Flaubert, a positív szellemű, élesen szemlélő, világosan látó, tüzetesen ítélő Flaubert, nem eléged­hetett meg azzal, hogy »vibrál« , és azért mondok, hogy Flaubert csak mosolyoghatott, midőn barátnéja jószándékkal adott, de megbízhatatlan hatású iro­dalmi recipéjét olvasó. De viszont elkomolyodhatott a kíméletlen lelkű naturalista, midőn az egész emberiséget határtalan szerelemben felölelő, idealista költőnő az iránt lec­­­kézteti meg, hogy mért és mi czélból ír a költő. íme az illető levél egyik része: »Mért nem adta ön utazása leirását ? Ön ka­­ezér, ön nem ítél mindent, a­mit ír, érdemesnek ar­ra, hogy nyilvánosságra kerüljön. És ebben nincs igaza. Minden a­mi a mester műve, tanulságos , és nem szabad félni attól, hogy az ember megmutassa tanulmányait és vázlatait. Ezek még mindig az olva­só fölött állnak. Az olvasónak annyi mindenfélét adnak kezébe, a­mi épen az ő színvonalán van, hogy a szegény kópé egészen köznapias marad. Szeretnünk kell az állatokat jobban mint magunkat, vagy nem ők-e a világ igazi boldogtalan teremtményei ? Nem azok az emberek unatkoznak-e, kiknek nincs semmi ízlésük, semmi eszményük, kik nem élvezhetnek sem­mit, kik nem valók semmire ? Tűrnünk kell, hogy ezek leszóljanak, kinevessenek, félreismerjenek ben­nünket. Ez elkerülhetetlen , de azért nem szabad őket elhagynunk, és mindig jó kenyeret kell nekik adnunk, akár jobb szeretik ezt a szemétnél, akár nem. Midőn majd jól laktak a szeméttel, meg fogják enni a kenyeret; de ha aztán nincs kenyér, akkor szemeten fognak táplálkozni in secula seculorum. (sic!) Hallottam egy ízben öntőle szavakat: »Én csak tíz-tizenkét ember számára írok«. Beszéd közben sok olyat mondunk, mi a perez sugallata .... de én lelkemben protestáltam ama megjegyzés ellen. Hiszen az a tizenkét ember, kinek számára, ön is, egyenként fölér önnel, vagy még túl is haladja önt, és önnek soha sem kellett azon tizenkét ember műveit olvasni, hogy azzá le­gyen, a­mi. Ennélfogva sohasem írunk csupán tizenkét ember számára, hanem mindazok számára, kiket felvilágosítani szükséges. És ha ben­nlünket meg nem értenek, akkor megadjuk magunkat és majra hozzá fogunk a munkához. Ha pedig megértenek, ezen örü­lünk és folytatjuk művünket. Ebben rejlik kitartó munkánknak és a művészet iránt való szeretetünknek egész titka.........Ha a jelen meddő és háládatlan, ha elveszítjük a hatást és a hitelt a közönség előtt, reményünket a jövőbe fektetjük, és ez föntartja a bá­torságot és behegeszti a hiúság minden sebét. Száz­szor tapasztalja az ember, hogy a jó, mit mivel, semmi közvetlen hatással nincs; de a jónak művelése mégis föntartja a jó cselekvésnek és a jó szándéknak hagyo­mányát, mely nélkül mindennek vége.« Ily magasztos lelkesedésre csak az eszmény föltétlen imádásában lángoló lelkek képesek ; ily ön­tudatos büszkeséggel csak azok szólhatnak, kiknek hivatásukba vetett hite egy perczig sem volt megin­gatva. És ezek közé a naturalisták, önbeismerésük szerint, nem sorozhatók. E szavak tehát, dörgedelmes erejükkel meg­­rezzenthették a jóbarátot. De e szavak az égből hangzottak, oly égből, milyet a naturalista iró nem ismer. És amit nem ismer, abban modern ember nem hisz. Hogy is mondá Courbet, ki a képzőművészet­ben azon szerepet vitte, mely Flaubertnek az írómű­­vészetben jutott: »Je voudrais voir un ange, pour savoir comment ga est fait 1« Nézte volna meg George Sand-ot, benne lát­hatott volna angyalt, habár csak Rousseau ködös borongós paradicsomából valót, de mégis­­ angyalt. Harmadik czikkünkben a levelek elemzését befejezzük, KESZLER JÓZSEF, a házba ment, rövid ideig beszélgetett Cosima asz­­szonynyal, azután pedig bemutattatta magának Wag­ner fiát, Siegfriedet. Pár percz múlva visszahajtatott Schmabelwaldba, honnan külön vonaton München­be ment. — Mulatságok. A h­o­r­v­á­t bál fényes sikeré­nek örömére tegnap este 8 órakor a rendező bizott­ság tagjai »vacsorát« rendeztek az »Európa« szálló külön termében, melyhez a sajtónak a bálon jelen volt képviselői is meghivattak. A szeretetreméltó házi­gazda tisztét dr. Herich vitte, ki talpraesett felkö­szöntőben utalt arra, hogy a magyar sajtó van hi­vatva a horvátot a magyarral megismertetni, hogy fel­ismert közös érdeküknél fogva barátságot kössenek egymással. A magyar horvát testvérügyet általában sok sikerült felköszöntőben éltették. Bolondestély. A budapesti férfidalegylet f. hó 24-én a lövölde helyiségeiben bolondestélyt rendez. Lesz több tréfás jelenet, komikus mutatvány, s a buzgó rendezőség egyes hű­hók­ás lapról is gondoskodott, a­mely alkalmi és átalános él­­etekkel a közönség mulattatásához járul. A mulatság, melynek alkalmából a rendezőség a hirlapírói nyugdíjintézetről is meg­emlékezett, beléptidíja :­­ frt.; jegyek eladására Gr­a­b­o­s Ró­bert (múzeum-körút) Steinhausz és Maurice (József tér) és V­á­g­h­y Lajos (nádor-utcza) kereskedő urak vállalkoztak. — Fővárosi krónika. A zúzott ember halála Zwirn József 23 éves kőmi­vés, a­ki néhány nap előtt sugárúton a magyar államvasutak nyugdíjintézete bérházá­nak építésénél a második emeletről lezuhant s fejét és dere­kát összezúzta, tegnap délután 4—5 óra közt meghalt anél­kül, hogy időközben eszméletre tért volna. Elgázolás. Krausz István kocsist pár nap előtt a buda-eörsi úton egy kocsi elgázolta. Sérültet a Szent­ János kórházba szállították. Éjjeli megtámadás a fővárosban. V­á­n­d­o­r József 29 éves nős kőfaragót tegnapelőtt éjjel midőn a sugár­utról koszorú-utcza 8. szám alatti lakására ment hazafelé, az aggteleki­ utczában, közel a tót templomhoz előtte ismeretlen egyének megtámadták, földre teperték s egyikök hosszú kést mártott a mellébe. Vándor segélykiáltásaira rend­őrök siettek a hely­színe felé, mire a tettesek megugrottak. A vérében eszméletlenül fekvő s életveszélyesen megsebesített férfit a bevitték a Rókus kórházba, a tetteseket pedig nyo­mozzák. Betörés. A vadász-utcza 9. számú házban az éjjel egy hónapos szobát feltörtek s onnét egy ezüst órát, ezüst lán­­czot, egy kabátot, egy pár czipőt­ és egy kalapot elloptak. A tettes a maga rongyos kalapját és czipőit a hely­színen hagyta. A rendőrség nyomozza a jó madarat. Elfogott szökevény rab. Weiner Her­mann lakatoslegényt, a­ki az alsó­némedi fogházból megszö­kött, tegnap a fővárosban elfogták a törvényhatóságok áldozatkészségéről, beszámol a rendelkezésére fordított 4000 írtról, s végre consta­­tálja, hogy a szép ízlés, a hazai művészetek támoga­tása a főváros buzdító példája és a köriratai daczára még mindig csekély mérvű­ az országban, melyet az ügy felfogásában rejlő tévedésnek, vagy hiányosság­nak tulajdonít a bizottság. »Hiszen — úgymond a je­lentés — nem kívánunk senkitől erejét túlhaladó, százakra menő áldozatot, hanem csak azt, hogy áldozzon minden megye és szabad királyi város, esetleg több évi részletekben törlesztve, 200 fo­rint alapítványi díjat és minden mezőváros vagy nagy­község évenként 10­ért évdíjat. Ha ezt sem teheti, csináljon a nemes ügynek propagandát! De nem is áldozat az, a­mit valaki e czélra ad, mert a tagdíjért nyert műlapok és sorsjegyek önmagukban legalább annyi értéket képviselnek, de sokkal több műbecscsel bírnak, mint a mostanában nagyon elterjedt, s a szo­bák diszitésére használt olajnyomatú képek, miket a vevő ötszörte drágábban fizet meg. A vidéki városok­nak oda kellene törekedni, hogy képtárlatokat rendez­­zenek; templomaik oltárképeit hazai művészek által festessék; tanácskozási termeik falait érdemes tisztvi­selők és polgárok arczképeivel, szobraival diszittessék. Ha egyesek évi 10 írt tagdíjat sokalnak, lehetne alakí­tani köztük részvénytársaságot, s a tagdíj fejében nye­rendő képek a társulat tagjai közt kisorsolható lenne. A jelentés a következő lelkes szavakkal végződik: »Já­ruljon mindenki a magasztos czél előmozdításához egy cseppel és néhány év múlva a hazai képzőművé­szetet önállóvá, nagggyá emelhetjük, s nem kellene panaszkodnunk, hogy kitűnő férfiaink külföldön kere­sik a dicsőséget és megélhetést; s a sok nemzeti mű­kincs, melyet produkálnak, hazánkban marad. Műér­­zékünk, ízlésünk fejlődik, megszilárdul, s joggal fog­juk követelhetni, hogy az egész világ műveit nemzet­nek tartson bennünket.« A bizottság elnöke : Ger­­lóczy Károly alpolgármester, jegyzője Rózsa Péter. Törvényszéki csarnok. Párbaj miatt elítéltek. A Curia I. büntető taná­csában ma adta elő Manoilovich Emil biró ama pár­baj ügyet, mely az 1881. év elején gróf Szirmay Alfréd, Gundelfinger Gyula és ifj. báró L­u­­zsenszky József közt Eperjesen lefolyt s mely ez utóbbi halálával végződött. A párbajt tudvalevőleg családi, örökösödési per szolgáltatót okoz, mely gróf Szirmay és nővére Luzsensz­­kyné született Szirmay Lujza grófné közt folyt. A törvényszékhez beadott viszonválaszban, a Szir­mai gróf által használt kifejezéseket ifj. báró Lu­­zsenszky családjára nézve sértőknek találta s e miatt levelet intézett Szirmay grófhoz, melyben ezt és kü­lönösen mostoha testvérét, Gundelfinger Gyulát, ki állítólag a viszonválaszt fogalmazta, a leg­­gyalázóbb és legsértőbb kifejezésekkel illette s nehogy a sértettek ezt talán hallgatással mellőzhessék, — a miskolczi vendéglőben időző Szekrényessy biztosítási hivatalnokkal is aláíratta, mint tanúval. A levél kéz­besítésétől a kihívásig 74 nap telt el. Szirmay és Gundelfinger segédei minden áron el akarták halasz­tani a párbajt a folyamatban levő per eldőltéig, de a fiatal Luzsenszky erről hallani sem akart. Végre hosszas tárgyalások után megállapították a feltétele­ket ; Szirmay gróffal első vérre, Gundelfingerrel pe­dig a harczképtelenségig volt vívandó a párbaj, tá­volság 20 lépés, 5—5 lépés előremenetellek 1881. év január 2-án délelőtt találkoztak a felek, az Eperjes város tulajdonát képező fürdő melletti kis erdőben. Sorsot húztak arra, hogy melyik féllel verekedjék meg, s a sors Szirmay grófot jelölte ki elsőnek. Amint fel­állították őket s eldördült a lövés, a golyó Szirmay gróf tenyerén hatolt keresztül. Gundelfingerrel azonban nem folytathatta Luzsenszky Kr. a párbajt, mert piszto­­lyának pyramidlije elrepedt, e miatt az délutánra halasztatott. Délután újra találkoztak a kitűzött he­lyen. Az első lövésváltásnál Gundelfinger pisztolya csötörtököt mondott, a második lövésnél Luzsenszky golyója Gundelfinger bőrét horzsolta keresztcsontja táján, de ebben a pillanatban ő is lőtt s a lövés az ifjú Luzsenszky tüdején és szivén hatolt keresztül és a fiatal káró holtan rogyott össze. Biróság elé kerül­vén az ügy, az első folyamodásu törvényszék Szirmay Alfréd grófot 2 havi, Gundelfinger Gyulát pedig egy évi államfogházra ítélte a büntető törvénykönyv 296, illetve 298. §§-aiba ütköző párviadal vétsége miatt. A kir. tábla annak figyelembevételével, hogy Szirmay gróf, de kivált Gundelfinger mindenáron el akarták halasztani a per eldöltéig a párbajt, Szirmay bünte­tését 8 napi, Gundelfinger Gyuláét pedig egy havi államfogházra szállította le. A Curia Szirmay grófra nézve a tábla büntetését jóváhagyta, Gundelfingerre nézve azonban az első bíróság ítéletét hagyta helyben. Kétszeres halálitéletet hozott tegnap a leg­felsőbb ítélőszék első büntető tanácsa C­s­e­m­e­g­i tanácselnök elnöklete alatt. B­e­r­n­á­t Julcsa abban a hitben állott, hogy ő volt a legszebb lány Kalo­csán ; felesége lett ifj. Vargócz József földmí­­vesnek, de nem szerette őt, s B­a­k­s­a Pál parasztle­­génynyel folytatott szerelmi viszonyt. Mikor Vargacz megtudta szép felesége hűtlenségét, neki adta magát az ivásnak. A szép menyecske elhatározta, hogy sze­retője segítségével elteszi az urát láb alól. E czélra felfogadtak egy Kovács János nevű elzüllött em­bert. Ez a múlt tél egyik estélyén együtt mulatott Vargaczczal a korcsmában, s késő este haza kisérte őt. Vargacz háza előtt folyik egy patak, mely akkor be volt fagyva. Az asszony és a szeretője léket vágtak a jégen, s várták a részeges férjet, mig Kovácscsal haza jő. Kovács oda hurczolta az u­tast a lékhez, Baksa segítségével bele lökte s a szerecsétlen vízbe fulladt. A kalocsai törvényszék Baksát élethosszig­lani, Kovácsot és Vargacz Julcsát öt évi fegyházra ítélte; a királyi tábla Baksát kötél általi halálra, Kovácsot élethossziglani fegyházra ítélte, az asszony elitéltetését meghagyta változatlanul. A legfőbb ité­lőszék Baksát is, Kovácsot is kötél általi halálra ítélte. Egyesületek és társulatok.­ ­ A budapesti franczia kör tegnap tartotta ér­tekező estélyét a küszöbön álló közgyűlés előtt. Az ér­tekezleten jelenlevők eleven gondolatcsere után ab­ban állapodtak meg, hogy a kör működési körét négy irányban bővítik ki. Mindenekelőtt a tagok franczia nyelvbeli jártasságát fogják előmozdítani, élvezetes tanfolyamok, társalgási és vitaestélyek, könnyű házi­könyvtár berendezése és egyéb segédeszközök által. Kiváló súlyt helyeznek a gyakorlati élet igényeire is. Írásművek, levelezések refordítása, tolmács­tartás, a consulsággal való érintkezés stb. segélyével. Gondos­kodni akarnak arról is, hogy a kör, a Francziaország­­gal való társadalmi érintkezést elősegítse, idegeneket fogadjon, nyilvános előadásokat rendezzen s a nem tagok igényeit is kielégítse könyvtárának megnyitása által. Végül az iskolákkal is érintkezni óhajtanak, hogy az országban a franczia nyelv terjedését számon tarthassák és előmozdítsák. Mindezen tervek uj ,ügy­rendi­ben kidolgozva a közgyűlés elé kerülnek s el­fogadtatván, felelős biztosok fogják azokat végrehaj­tani. A közgyűlés vasárnap 25-én dé­­ 5 órakor lesz a kör helyiségében (Harisbazár.) Ez alkalommal a tisztikart és választmányt is kiegészítik. A tegnapi értekezletet vidám társas vacsora követte, melyben elhatározták, hogy a kedd esti összejöveteleket állan­dókká teszik.­­ A budapesti belvárosi társaskör alapsza­bályai a belügyminisztérium által jóváhagyatványra kör, melynek czélja tagjainak társas összejövetelekre, az összes polgárságot illető ügyek fesztelen, barátsá­gos megbeszélésére és előmozdítására alkalmat nyúj­tani, végleg megalakult. A kör választmánya leg­utóbbi ülésében, a fentebb kifejtett czélnak megfele­lőig addig is, míg f. év augusztus hó 1-én a Váczi­­utczai Korona első emeletén levő helyiségek a közta­gok rendelkezésére lesznek bocsáthatók, még a jelen évadban hangversenynyel egybekötött társasestély megtartását határozta el s az e czélra kiküldött bi­zottság, melynek élén Herich Károly a kör alel­­nöke áll, mindent elkövet, hogy az estély minél fé­nyesebb legyen. — A fővárosi szeretetházi egyesület f. é. febr. hó 23-án pénteken d. u. 4 órakor az uj városház tár­salgó termében, gróf Andrássy Gyuláné elnöklete alatt rendkívüli választmányi ülést tart. A tárgyak közt: a telekkereső bizottság jelentése, növendékek elhelyezése, kérőlevelek, választó közgyűlés előké­szítése. Irodalom, színház és művészet. — Zichy Géza gróf müncheni hangversenyéről az ágostai »Alig. Ig.«-nak a következőket írják: Zichy Géza gróf a pesti »nemzeti múzeum el­nök­e« mindig szívesen látott vendég Münchenben. Bár egy teljes év választ el bennünket attól, hogy őt itt láttuk, a közönség ismét teljes számmal volt he­lyén, midőn Zichy szombaton, e hó 17-én az Odeon teremben hangversenyét tartá, melynek rendezésére az osztrákok és magyarok egylete vállalkozott. Zichy Géza gróf első számát egy átiratot adott elő Mendel­­sohnnak »Auf Flügeln des Gesanges« műve fölött, s játszott egy saját szerzeményű balladát, mely az ün­nepelt zongora művésznek alkalmat adott arra, hogy balkezének bámulatos ügyességét bemutassa. Később Zichy eljátszotta »Álmodozás«-át, egy »Divertimen­to«-i­s ráadásul még valamit; ezek közül a legtöbb hatást a »Divertimento« aratott. Zichy »magyar rhap­­sodiájában« a szerző és művész megkoronázta a mai est sikerét, midőn egy kezével olyan megdöbbentő technikát produkált, a­mire mások leggyakrabban két kézzel sem képesek; a tetszészaj vihara arra bírta a művészt, hogy a programmot megoldja egy phan­­tasieval Gounod »Faust«-ja és Schuber »Erlkönig«-e fölött. A hangversenyen Lajos, Lipót és Alfonz her­czegek, Teréz és Gizella herczegnők is jelen voltak. — Zichy Géza gróf művészi körútjából már vissza­tért Budapestre. — A népszínházban, holnap csütörtökön »A koldusdiák« főpróbája miatt nem lesz előadás. A pénteki előadásra jegyek már ma válthatók a szo­kásos elővételi díjak mellett. — A nemzeti színház operai műsora Barto- 1 u c c . k. a. gyengélkedése következtében a követ­kező lényeges változást szenvedett: Kedden a »Trou­badour« helyett »Hunyady László« kerül szín­re ; csütörtökön a »Zsidónő«, mely utóbbi operá­ban Bermann Stefánia k. a. Recha, Malecz­­ky­n­é Eudoxia, Haj­ó­s ur Eleazar és Ney Dávid úr a bibornok szerepét fogják énekelni. Szombaton a »Troubadour« fog előadatni. Ezen közbejött ese­mények következtében az »Orpheus« dalmű már­­czius 1-ére kitűzött első előadása valószínűleg szintén késedelmet szenved, miután annak egyedüli nagy­­ főszerepe Bartolucci kisasszonyra van bízva, a­ki azonban jelenleg alig fog a szükséges próbákban részt vehetni.­­ Február 27-én »Lohengrin« ke­rül színre,márczius 3-án pedig »Don Juan«, mind­két dalmű Wilt Mária asszony és Perotti Gyula úr vendégjátékával; az utóbbi ez alkalommal először fogja »Don Ottavio« szerepét énekelni Budapesten. idegenek névjegyzéke. Február 21. Angol királynő szálloda: Gróf Zichy Ernő birtokos, Debreczen. — Gróf Zichy Leopoldina bírt, Fehérvár. — Kempelen J. birt. Moha. — Hatz W. képviselő, Zágráb. — Uzel A. ügynök, Bécs. — Goutaland J. kereskedő, Páris. — Lövényi L. kereskedő, Bécs. — Behringer E. kereskedő, Bécs. Arany sas szálloda : Gr. Degenfeld L. birtokos, Szi­­rák. — Nyirádi J. birtokos Szakál. — Gr. Gatterburg cs. k. kamarás, Tápió-Süly. — Kovács I. gyógyszerész, Nyitra. — Gaal 8. gyógyszerész, Varannó. Erzsébet szálloda : Tomcsek K. földbirtokos, Komárom. — Németh M. földbirtokos, Dorosma. — Hoffer I. földbir­tokos, Munkács. — Weinberger L. kereskedő, Ungvár. — Apáthy I. kir. aljegyző, Nagy-Szent-Miklós. — Frank J. hi­vatalnok, Veszprém. — Blau M. kereskedő, Dabas. — Selber I. mag. gépvezető, Simontornya. — Vizy G. jogh. Z.-Éger­­szeg. — Huber J. kereskedő, Feled. Európa szálloda : Gelsei Gutmann L. birtokos, Nagy- Kanizsa. — Gerando A. birtokosnő, Kolozsvár. — Mihailo­­vits J. képv. Fehértemplom. — Callmann K. E. borkeres­kedő, Darmstadt. — Dr. Kállay A. orvos, Karlsbad. — Negro Anna magánzó, Szántó. — Trebitsch Mór kereskedő, Bécs. Fehér hattyú szálloda , Hirschler 8. bérlő, I.-F.-Szent- György. — Steiner A. földbirtokos, Miskolcz. — Antal Vin­­cze földbirtokos, I.-Apáti. — Klein M. kereskedő, Miskolcz. — Pelz I. biró, Eger. — Perlgrund M. iparos, Esztergom. — Laky M. iparos, Dömsöd. — Ehrenfeld L. gazdálkodó, Dömsöd. Fehér ló szálloda , Mutanoff M. mérnök, Varsó. — Rappelsberger I. mérnök, Vácz. — Moránszky I. titkár, Lem­berg. — Szentmiklósi L. magy. kir. bányaesküdt, Zágráb. — Zelenka A. hivatalnok, Nyitra. — Mellner K. hivatalnok, Bécs. — Papp Gy. jegyző, Mátraverebély. — Rosenwasser M. orvos, Tarczal. — Debski P. lakatkereskedő, Krakkó. — Slomka 8. lakatkereskedő, Krakkó. — Tóth F. színigazgató, Kunhegyes. — Latabár E. színész, Miskolcz. — Weisz A. színész, Czegléd. Hungária szálloda : Brenner J. birtokos, Szombathely. — Marsovszky M. birtokos, Miksafalva. — Lukács D. birto­kos, Nádudvar. — Gyurgyevics V. képviselő, Arad. — Ki­­szely L. I.­biró, Liptó. — Avril J. mérnök, Páris. — Delmas A. mérnök, Páris. — Duprat J. mérnök, Páris. — Frieden­stein V. szerk. Bécs. — Mihályi T. gyáros, Pozsony. — Portocs A. kárpitos, Bécs. — Gyurcsy K. gazda, N.-Sz.-Mik­lós. — Böhler A. kereskedő, Bécs. — Bohr A. kereskedő, Bécs. — Rosenbaum B. kereskedő, Szeged. — Nejedli B. kereskedő, Bécs. — Fischer B. kereskedő, Újvidék. — Zsik­­mann J. kereskedő, Szatmár. — Pollák I. kereskedő, Arad. — Schlesinger M. kereskedő, Brünn. — Grünfeld 8. keres­kedő, Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda , Langer A. gyáros, Stern­berg. — Pick H. vállalkozó, K.­Czell. — Deggeller K. igaz­gató, N.­Bocskó. — Schlesinger M. igazgató, Nagyvárad. — Oestreicher I. igazgató, Bécs. — Remell P. építész, Bécs. — Egger H. kereskedő, Bécs. — Megyeri G. tszéki biró, Nyír­egyháza. — Pollak 8. birtokos, Madaras. — Stoll H. keres­kedő, Mödling. — Brody 8. kereskedő, Ungvár. — Grünfeld P. kereskedő, Szeged. — Baumgarten M kereskedő, Heil­­bronn. — Müller H. kereskedő, Phillipsthal. — Weiser I. kereskedő, L.-Sz.-Miklós. István főh. szálloda: Csillag 8. birt. T.-Várkony. — — Dr. Fischl L. ügyvéd, Temesvár. — Freund L. mérnök, Budapest. — Steiner L. mérnök, Budapest. — Grosmann N. kereskedő, Eperjes. — Diez E. kereskedő, Manheim. London szálloda : Klein A. kereskedő, Nyitra. — Grün­­wald K. kereskedő, Verona. — Epstein J. kereskedő, Bécs. — Hiernicska A. hivatalnok, Bécs. — Neustein A. hivatal­nok Bécs. Magyar király szálloda: Pap G. püspök, Komárom. — Kardos I. birtokos, J.­Apáti. — Sárközy D. birtokos, N.­­Majom. — Fernbach B. birtokos, Apatin. — Fautz A. építész, Dombóvár. — Bakck Gy. gazdász, Úri. — Eisenberger M. gazdász, Debreczen. — Engländer M. gazdász, Debreczen. — Laufer L. gazdász, Dombóvár. — Zehuluss Gy. gazdász, Si­montornya. — Gottisch M. kereskedő, Neumarkt. — Rózsa F. kereskedő, Szentes. — Heinrich A. kereskedő, Bécs. — Strasser Gy. kereskedő, Szeged. — Rosenberg I. kereskedő, Győr. — Fischer I. kereskedő, Nagy-Kikinda. — Rozmann I. kereskedő, Széplak. — Steinbock I. kereskedő, Dombóvár. — Müller I. kereskedő, Dombóvár. Nemzeti szálloda : Révész B. ref. püspök, Debreczen. — Tóth J. birtokos, Debreczen. — Gerébi K. birtokos, Deb­reczen. — Csiky L. birtokos, Debreczen. — Szomjas I. bir­tokos, H.-Csanád. — Simon A. birtokos Kapolcs. — Nieder­mann K. birtokos, Kégy. — Szucsy B. birtokos, B.-Csaba. Hartl E. birtokos, Eger. — Potóczky D. képv. Berzik. Tóth S. tszéki jegyző, Debreczen. — Kovács S. orvos, Debreczen. —­ Brugemann K. kereskedő, Berlin. — Fischer D. kereskedő, Ó-Gyula. — Fischer 3. kereskedő,^D.-Földvár, Orient (Schmidt) szálloda , Seres G. földbirtokos, Bor­­sod. — Horváth K. és neje földb. Szeged. — Boros I. föld­­birtokos, Macsola. — Kukányi K. földbirtokos, Köbölkút. — Ludányi B. ügyvéd, Eger. — Csíki L. kir. alügyész, Lugos — Barthruff K. építész, Barania. — Novelly A. kereskedő, Kassa. — Vogl. L. tanító, Krivobara. — Zofiry L. tanuló- Selmeczbánya. — Maczik J. tanuló, Selmeczbánya. — Neu­man G. kereskedő, Temesvár. — Fischer H. kereskedő, Bécs. Pannónia szálloda : Báró Flediig A. birtokos, Alattyán. — Krampliny F. birtokos, Fülek. — Laszly I. ügyvéd, Lo­­soncz. — Szarka I. ügyvéd, Miskolcz. — Fáy Gy. intéző, Bia. — Davasy E. jegyző, Für. — Frank M. magánzó, Mis­kolcz. — Träger I. kereskedő, Bécs. — Orosz S. földbirto­kos, B.-Szerdahely. — Orosz I. —­ földbirtokos, Békés. — Szondy D. szolgabiró, Kunszentmiklós. — Fényes K. árvaszéki ülnök, Nagyvárad. — Dr. Berzsényi I. ügyvéd, Lengyeltóti. — Nagy G. mérnök, Gyoma. — Müller I. kőbányatulajdonos, Süttő. — Herzfeld H. kereskedő, Baja. Páris szálloda, Danbrava C. magánzó, Péteri. — Brunner C. kereskedő, Perjámos. — Stern I. kereskedő, Zá­gráb. — Holzer I. kereskedő, Felhalom. — Augenfeld M. kereskedő, Travnik. — Kaufmann L. kereskedő, Bécs. — Bergl I. utazó, Szeged. Tigris szálloda , Deutsch B. kereskedő, Lugos. — Bak Gy. kereskedő, Feketehegy. — Ofner M. kereskedő, Perovátz. — Engel L. kereskedő, Magyarbél. — Zwibak A. kereskedő, Újvidék. — Czeisel I. kereskedő, Szonta. — Adler D. ma­gánzó, Kassa. Vadászkü­rt szálloda , Palugyai I. birtokos, Szegszárd. — Majthényi B. birtokos, Nováki. — Josipovits I. képviselő, Goritza. — Miskatovits I. képviselő, Zágráb. — Csotta P. polgármester, Fiume. — Stekoits J. apát, Belovár. — Schef­fer L. kereskedő, Bécs. — Blau 8. kereskedő, Bécs. — Ber­ger J. kereskedő, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Február 21. Árverések a fővárosban. Oblatt Rudolf 915 frt 50 krra b. ingói II. Retek-utcza 8. sz. február 24. — Lehenfeld Henry A. 522 frt 70 krra b. ingói V. Dorottya-utcza 5. sz. február 22. — Kunneiner György 535 frtra b. ingói VII. Damjanits-utcza 1. sz. február 23. — Unger Vilmos 341 írtra 1­. ingói IV. Gróf Károlyi-utcza 4. sz. február 22. Árverések a vidéken. Bitai József 355 frt 50 ktra b. ingatl. april 3. Márkosfalva. — Szánthó Dániel és neje 5800 írtra b. ingatl. márczius 6. Vajda. — Kraul Nép. János 13,616 frtra b. ingatl. márczius 22. Temesvárit. — Ta­kács István 4803 frt 50 krra b. ingatl. május 16. Rábapatona. — Bosnyák Iván 845 frtra b. ingatl. april 17. Zombor. — Hadnagy Albert 3165 frtra b. ingatl. april 2. Dalm­ok. — Eng-­­­end­er Herman 10,245 frt 49 krra b. ingói február 26. Nyír­egyházán. — Deszpotov Pála 2361 frtra b. ingatl. május 28. Szerb-Czernya. — Fái István 1803 írtra b. ingatl. május 8. Csongrádon. — Propp Mihály 1882 írtra b. ingatl. márczius 13. Bogdány. — Berts Vilmos 4000 írtra b. ingói márczius 5. Szerencsen. — Stern Lina 5056 írtra b. ingatl. márczius 6. Gyarmata. — Joczity Milos 3200 írtra b. ingatl. márczius 27. Nagykikindán. — Kronemer Markusz 6168 frt 46 ktra b. ingói február 26. Munkács. — Szalder Jánosné 3834 frtra b. ingatl. junius 14. Sz.-Udvarhely. Csődök. Burghardt József ellen, csődbiztos Ludvig János, tömeggondnok Terch Ödön ápril 14. Nagy-Kikinda — Schlesinger József ellen, csődbiztos Podhorányi Gyula, tömeg­gondnok Mattyasovszky Gyula, márczius 28. Rózsahegyen. — Sternberg Adolf ellen, csődbiztos Viski Károly, tömeggondnok Kalos Pál, márczius 30. Szatmár. — Stöger Mátyás ellen, csőd­biztos Holényi István, tömeggondnok Tulok Benő, ápril 16. Szombathely. — Sternberg Bertalan ellen, csődbiztos Bárány Károly, tömeggondnok Elek Dávid, ápril 10. Karczag. Pályázat. A fiumei törvényszéknél aljegyzői áll, négy hét alatt. — A szombathelyi törvényszéknél II. oszt. jegy­zői áll. 4 hét alatt. — A dévai törvényszéknél aljegyzői áll. márczius 20. — A zilahi törvényszéknél joggyarnoki áll. négy hét alatt. Időjárás február 21. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. I T r I Szól A hö- i " I.i­­­íranya­ga mérsékleti Csapa* Felhő-Állomások nyomás feje Celsius. . ret ______________| "»700-t- [ (1_12) folkban | Jelek magyarázatai : @ = szélcsend ; O = tiszta, derült ; 0 = "/« felhős; 3 = V* felhős ; 0 = "/« felhős ; % =borult ; •­­= eső; = hóeső ; A = jég ; = = köd ; 00= gőz; 4? = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (779—780) Oroszországból a keleti Kárpátoknak tarva kiterjed a conti­­nens nagy részeire (770.) — Mérsékelt szelekkel az idő nyu­gaton változó felhőzettel enyhe, keleten részben derült, erős fagygyal. — Csapadékok helyenkint kis mennyiségben voltak a nyugati részekben. Hazánkb­a­n: Többnyire nyugati és északnyu­gati mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet kevéssel fölebb szállt­, a légnyomás mindenütt nagyobb lett. — Az idő több­nyire közepes derűlt, száraz. Északkeleten, főleg a Kárpátok vonalában a fagy erős, délnyugaton többnyire gyenge volt, itt helyenkint nem is fagyott. Kilátás a jövő időre. Hazá­n­k­b­a­n : Többnyire csendes, közepes derült, fagyos időt várhatni. Arad........................... 76.8 K 1 -8.0 - Q Besztercze................. — — , — — — Beszterczebánya .. 73.6 ÉK 1 —3.7 — 0 Budapest ................ 75.3 NY 2­0.8 — 0 Csáktornya..... 76.0 NY 1 —2.0 — 3 Debreczen.. .. .. .. 75.0 D 2 —4.6 — 3 Eger........................... 76.4 É 1 —2.6 — o Eszék......................... — — — — — Fiume......................... 75.4 K 3 ' — — 0 Késmárk.................... 78.4 I —7.4 j — 0 Keszthely ................ 76.0 NY 2 —0.8 1 — 0 Kolozsvár..... 77.8 NY 1 —10.9 j — 3 Magyar-Óvár........ 76.4 NY 1 —1.8 — 0 Akna-Szlatina .. .. 74.8 DK 2 —6.6 — 3 Nagy-Enyed ........ 79.0 DNY 1—8.5 — 0 Nagy-Szeben........ 77.8 D 1 —11.6 — q Nagy-Várad ............ 76.3 ÉK 2 —4.4 — q Orsova............ 77.2 ÉNY 3 —10.2 — 00 Pancsova........ 76.9 ÉNY 1 —5.2 — Q Selmeczbánya .. .. 76.5 ÉNY 4 —4.6 — 0 Sopron........................ 75.7 ÉK 1­0.4 — 0 Szatmár-Németi .. 74.3 NY 1 —7.4 — Q Szeged....................... 75.6 DNY 1 —1.4 — 0 Sepsi-Szt-György — ÉNY 1—12.2 — 0 Szolnok ................... 78.0­­ —1.0 _ 0 Temesvár........... 78.8 ÉNY 2 —7.5 — Q Trencsén.................... 74.1­­ —1.8 — 3 Ungvár.................... 73.8 É 5 "-9.0 — Q Zágráb...................... 77.3 KNY 2­­0.8 _ Q Bécs.............. 76.4 NY 2­0.9 — · Bregenz....... 70.8 D 1­­­0.0 2­3 Konstantinápoly — — —■ — — Lesina...................... — — — — — Pola................ 74.5 K 3­4.9 — 3 Prága.......................... 75.2 DNY 3­1 0.3 . _ 0 Sulina........................ - - | - i - _ Sarajevo......... . .. 73.1 © | 1.0 | — \ Q ! I ! Színházak. Budapest, csütörtök, február 22-én. Nemzeti színház. A zsidó nő. Nagy opera 5 felv. Irta Seribe, fordította Jakab I., zenéjét szerzette Halévy. Személyek : A császár * * * Brogni Ney Leopold Pauli Rugiero Tallián Alberti Szekeres Eleázár Hajós Zs. Eudoxia Maleckyné Recha Bermann Sz. 1- sö ) , , Szalai 2- ik ) P* I. * * * M . * D, P.8­ár Körösi Herold Újvári Kikiáltó Szendrői Holnap, pénteken . Először: Bozóti Márta. Színmű 3 felvonásban. Várszínház. A gyöngéd rokonok. Vígjáték 3 felv. Irta Benedix ; fordította Radnótfáy Sámuel. Személyek: Barnay Osvald Hetényi Ulrika Szathmáryné Irmgard Lendvayné Halten Adelgunda Györgyné Ditrich Iduna Ottilia Wismár Bruno Offenburg, orvos Schumricli Weithold Thusznelda Philippine Benedek Palotay P. Csillag T. Horváth Mihály fi Náday Sántha Adorján B. Békessy I. Népszínház. „A koldusdiák“ előkészületei miatt a színház zárva van. Holnap, pénteken: Először: A koldusdiák. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Tok­ai TvDór. Felelős szerkesztő: "Viel Xxaare.

Next