Nemzet, 1883. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1883-03-18 / 76. szám

Frank Gyula­­ írt, Festi István 50 kr, Özv. Varga Jánosné 25 kr, Brück Márton 40 kr, Tóth Ferencz 80 kr, Takács Béla 40 kr, Csete Mihály 30 kr, Katona Mihály 30 kr, Csete Pál 20 kr, H. Sonen­­schein 20 kr, Zombori Ferencz 20 kr, Zombori Jó­zsef 50 kr, Szabó József 10 kr, Hatvani Sándor 10 kr, Mogyorósi Sándorné 35 kr, Szalay Lajos 50 kr, Cseri Ferencz 10 kr, Rácz Ferencz 10 kr, Patonai Pál 20 kr, Patonai László 10 kr, Grünzweig Mór 20 kr, Dér Ferencz 10 kr, Ugró Sándor 10 kr, S. Nagy Sándor 10 kr, Bacsó József 10 krajczár, Patonai Ambrusné 50 krajczár, Pántó József 20 krajczár, K. Kis Ádám 50 kr, Zombori György 30 kr, Kere­kes Sándor 10 kr, Schiffer Ignácz 10 kr, B. Korsós János 10 kr, Dobay János 40 kr, Cziriák János 50 kr, Czakó András 10 kr, Boros József 30 kr, Özv. Ádám Pálné 1 forint, Farkas József 20 krajczár, Id. Danóczi József 10 krajczár, Varga József 10 krajczár, Faragó Gábor 10 krajczár, Zombori István 20 krajczár, Précsényi János 20 kr, Dömötör Lász­ló 20 kr, Id. K. Kis Lajos 25 kr, Poczkodi Ferencz 10 kr, If. Szalay Lajos 25 kr, Pap Mihály 20 kr, Cziriák József 20 kr, M. Kovács János 40 kr, V. Szabó Mihály 10 kr, Szabó József 20 kr, Dormán Pál 20 kr, Sánta Balázs 50 kr, Nagy Sándor 20 kr, Szépe Ferencz 10 kr, Fitos István 20 kr, Szűcs Jó­zsef 10 kr, N. Szűcs Pál 20 kr, Szentpéteri Péter 10 kr, Sz. Molnár József 20 kr, Csutorás László 20 kr, Danóczi Lajos 20 kr, Központi Gazdász Egylet 3 ft, Sz. Kaszap József 30 kr, Szabó Gábor iparos 20 kr, Idősb Patonai János 20 kr, Borsos Sándor 10 kr, Hofman Ignácz 50 kr, Id. Ugró Sándor 50 kr, Ifjú Biczó Bálint 1 frt, Alszegi gazdasági klv. egylet 5 ft, összesen 166 frt 23 kr. Nagy Elek lugosi kir. törvényszéki jegyző gyűj­téséhez járultak: Nagy Elek 2 frt, Csíki László 2 frt, Asboth Aladár 2 frt, Podhradszky Károly 1 frt, Benedek Géza 1 frt, Papp Lajos 2 frt, Schieszk­i János 1 frt, Jak­­ay Vilmos 1 frt, Szvoboda Ferencz 2 frt, Svo­­boda György 1 frt, Danczkay Antal 2 frt, Suttay Fe­­rencz 2 frt, Bésán Mihály 2 frt, Gidófalvy Béla 1 frt, Varasdi Károly 1 frt, Scheinz Adolf 2 frt, Dinold János 1 frt, Stanislav 1 frt, Schuszter 1 frt, Tolnay 1 frt, Haussner 1 frt, Lindl Alfred 1 frt, Wolfm­an Attila 1 frt, Salamon Lajos 1 frt, Szondi 1 frt,Lech­­ner Gábor 2 frt, Kugler 2 frt, Kubányi Endre 1 frt, Marsovszky Árpád 1 frt, Modsidlovszky Ernestt 1 ft, Fő­összeg 41 frt. Pajor István gyűjtéséhez járultak: Pajor István 5 frt, Feledi Henrik 1 frt, Felsenburg Tiva­dar 1 frt, Kondor József 1 frt, Simkó Frigyes 1 frt, Szilágyi Mór 1 frt, Weisz Salamon 1 frt, Elfer Edi 1 frt, Farkas Ferencz 1 frt, Reményi Károly 1 frt, Balás József 1 frt, Bogdán Mihály 1 frt, Fedenburg M. 1 frt. Összesen 17 frt. Fővárosi ügyek. — Kamermayer Károly polgármester egészségi állapota — mint örömmel értesülünk — már annyira javult, hogy hétfőn állomását ismét elfoglalhatja. — A közraktárak külső telepének tűzbiztonsági berendezése czéljából, f. hó 19-én reggel az egész köz­­raktári telep be fog járatni. Ezen alkalomra a köz­raktári és elevátori bizottság minden egyes tagja, to­vábbá Kempelen tűzoltói főparancsnok és W­e­­­n vízvezetéki igazgató is meghivatták, hogy a telep tűz­biztonsági berendezése minden oldalról megvitattas­­sék és hogy általában a berendezés programmja úgy állapitassék meg, mikép bármily veszély esetén a se­gítség azonnal kéznél legyen.­­ Az uj kereskedelmi iskola felállításának, il­letve a budai polgári fiúiskola kereskedelmi tanfo­lyammal való összekötésének ügye mindinkább szé­lesebb körökben kelti fel az érdeklődést. Legújabban a budapesti dunántúli kereskedelmi társulat adott be ez irányban a tanácshoz egy emlékiratot, melyben az illető iskola tantestületének és a budai körnek isme­retes javaslatát a legmelegebben pártolja.­­ A fővárosi adókivető bizottságok a következő helyrajzi számo­k alatt összeírt adókötelesek III-ad osztályú kereseti adójavaslatát fogják márczius 16-én tárgyalni. Az I—II kerületi a tabáni 591-610. régi házszámok, a IV. kerületi a 132—145. új helyrajzi számok, az V. kerületi első bizottság a 707—712. uj helyrajzi számok, az ugyanazon kerületi második számú bizottság a 884—886. uj helyrajzi számok, a VI. kerületi a 3475—3493. uj helyrajzi számok, a VII. kér, a 4740—4765. uj helyrajzi számok, a VIII. kér. az 5671—5730. uj helyrajzi számok, a IX. ker. a 9245 9290. uj helyrajzi számok alatt összeírtak adóját fogja tárgyalni.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa e hó 15-én báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tar­tott. Az iparügyi miniszter a Budapesten 1885. év­ben tartandó országos átalános kiállítás intézésére alakítandó bizottságba egy tag kiküldése iránt hí­­ván fel a tanácsot, ez a maga részéről előadóját, Rupp Imre miniszteri osztálytanácsost küldi ki a bizott­ságba. A közlekedési miniszter felhívása folytán a budapest-soroksári helyiérdekű vasút közigazga­tási bejárásához, a tanács részéről Házmán Fe­rencz tanácsos, Rupp Imre előadó és Wohlfahrt Henrik felügyelő urak küldetnek ki. A Schubert Ede és nejével III. ker. Lajos és Galagonya­ utczai 99. sz. ingatlanok kisajátítása iránt kötött egyezség jóváhagyatik. A Tánczos Miklós és neje VI. ker. Teréz-körut és Aradi-utcza sarkán 3427. helyrajzi sz. a. fekvő ingatlana nagy körútba eső részének kisajá­títása, a létrejött alku alapján elhatároztatik. A fő­város a rudasfürdőben nagyobb mérvű átalakításokat, különösen közfürdő (népfürdő) építését tervezvén, mindenek­előtt szükséges, hogy a vidéknek azon épít­kezésekkel kapcsolatban levő rendezése is végleg el­döntessék. Az e tárgyban eljáró vegyes bizottság a megállapított szabályozásnak olyképen leendő módo­sítását hozza javaslatba, hogy a rendes fürdő gép­háza, mely eredetileg lebontandó lett volna, fenn­­hagyassék. A tanács a bizottság ezen javaslatát elfo­gadja nem csak azért, mert a gépház lebontása által a fővárosnak közel 70.000 forintnyi kiadás okoz­­tatnék, hanem azért is, mert így a Döbrentei­­utcza 7 ölre kiszélesíthető leend. A dunajobb­­parti kültelki vízvezeték csőhálózatának tervezett ki­­terjesztése ellen észrevétel fenn nem forog. A IX. ker. külső Soroksári-utcza lejtszinének terve­zetéhez a tanács hozzájárul. Singer Henrikné VI. ker. bajnok­ utczai 3093. hszi. sz. telkétől szabályozás foly­tán elvonandó terjedők kártalanítási ára, négyszög­ölenként 25 írtban állapittatik meg; ha azonban tu­lajdonosnő telkét a szabályozási vonalon kiépítve, a terjedőket egy év alatt tényleg át nem adja, jelen ha­tározat hatályát veszti. Tímár Eszter Nagy János­­utcza 4174 hrzi. sz. telkéhez eső terjedők megváltá­si ára négyszög­ölenként 20 írtban állapittatik meg. A IX. ker. Soroksári ut és Csepel rakpart közt fekvő 5980/8 hrzi. sz. fővárosi telek felosztása, továbbá a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár r. társ. VI. ker. lő­­portár-dülői telkeinek szándékbavett rendezése jóváha­gyatott. Grossman Armin Kerepesi-út járdáján, az Eszter­házy-utczával szemben a fák között egy gyü­mölcsáru csarnok felállíttatására kér engedélyt, mely­nek megadása ellen a tanácsnak elvi észrevétele nin­csen, annál kevésbé, mert ily árucsarnokok köztisz­tasági tekintetből is előnyösebbek, mintha a gyü­mölcsárusok a nyílt járdán telepednek le. Miután azonban a példát valószínűleg számosan fogják utá­Irodalom, színház és művészet. — Stabat Mater, a zenekedvelők egylete által kilátásba helyezett előadása elmaradván, a már vál­tott jegyek, a Rózsavölgyi-czégnél, valamint az egylet pénztáránál a fizetett összeg megtérítése mellett visszavétetnek. — Krancsevics D. és társai kamara hangver­senye, mely e hó 21-re volt kitűzve a Vigadó kister­mében, egy héttel később, azaz e hó 28-án fog ugyan­ott megtartatni. Az elhalasztás oka az, hogy e hó 21-én Schuman »Faust«-ja fog nagyérdekű előadás­ban, a Vigadó nagy­termében a magyarországi hír­lapírók nyugdíjintézete javára megtartatni, s e jó­tékony czélra való tekintetből, a hangversenyző urak lekötelező szívélyességgel késznek nyilatkoztak hang­versenyükkel, melynek különben igen érdekes a prog­rammja, e hó 28-ig várni. — Krassómegye monographiájáról a következő érdekes sorokat olvassuk a Századokban: P­e­s­t­i Frigyes köztudomásúlag épen most dolgozik Krassó­megye történetén. E monographiából már a 3-ik és 4-dik kötet sajtó alól kikerült, és a nevezett várme­gye diplomatariumát foglalja magában. E nagybecsű diplomatariumban 591 oklevél közöltetik a bel- és külföld számtalan köz- és magán­levéltárából, — alig 4—5 oklevélnek kivételével, a többi eddig mind kiadatlan, a szakemberek előtt is ismeretlen volt. Az említett két kötetet, néhány hónap múlva, a második kötet kiadása fogja követni, melynek feladata minden egyes község (város, falu stb.) történeti leírása. A vármegye általános történetét az első kötet fogja tár­gyalni. Közzétehetjük tehát azon nevezetes tudomá­nyos eredményt, hogy hazánk egyik vármegyéje, mely­ről — daczára felette érdekes múltjának — történe­tünk vajmi keveset tud, és melynek területén, a múlt századok mostoha viszonyainál fogva, a búvár tu­dományos czéljaira sem köz-sem családi levéltárt nem talál, szintoly részletesen, mint alaposan és kimerítőleg le lesz írva történeti szempontból. A vármegyének, mely a munka kiadásának költségét viseli, ezen ered­ményhez csak szerencsét lehet kivárni, és a nemes ál­dozatkészség, mely az eredményt lehetővé tette, a ha­zában csak osztatlan elismerésben részesülhet. Tud­juk, hogy csak pár évvel ezelőtt Krassóvármegye Szörényvármegyével törvényesen egyesittetett. Pesty még mielőtt ezen egyesülés létrejött, már megírta volt Szörényvármegye történetét, mely 1878-ban három kötetben az akadémia kiadványában megjelent. Pesty ez utóbbi munkához még egy negyedik kötet kiadását tervezi, melyhez neki legjobb sikert kívánunk. A leg­nehezebb történeti problémák leginkább a mono­­graphiákban oldatnak meg, és minél több mono­­graphiával bir irodalmunk, melyek mint Pestyé, a mértékét megütik, annál biztosabban oldhatja meg a köztörténet írója a maga feladatát, és a fables con­­venues száma mindig kevesebb lesz. A ma egyesített Krassó-Szörény vármegye tehát rövid idő múlva nyolcz kötetben be lesz fejezve, mert az idézett két munka legteljesebben kiegészíti egymást és egy befejezett egészet képez, mely míg egyfelől legfontosabb tör­téneti kútfőink közé tartozik, másfelől történeti tudá­sunkat hazánk végvidékeire nem is sejtett arányban tágitá. Be nem fejezhetjük rövid jelentésünket a­nél­kül, hogy legbuzgóbb óhajtásunkat ki ne fejeznék,­­ bár vehetnék Pesty Frigyes avatott tollából minél előbb Temes vármegye monographiáját is. Tud­juk ugyan , hogy Pesty ez idő szerint elősze­retettel jogtörténeti irányban érvényesíti tevékeny­ségét, azonban tekintetbe véve azon rengeteg gyűjteményeket, melyekkel rendelkezik, — a melye­ket hangya-szorgalommal gyűjtött össze a legkülön­bözőbb levéltárakból — és a melyek nélkül soha senki nem fogja a temesi monographiát kellőleg meg­írni ; tekintetbe véve továbbá az ő­­­ivatottságát ha­zánk déli részeinek beható ismertetésére, méltán el­várjuk tőle, hogy egykori kedvencz eszméjét, Temes­vármegye monographiáját illetőleg, el ne ejtse. A már részben megjelent, de egészen sajtókész két mo­nographiát tulajdonkép­ez fogja megkoronázni, mert habár magában véve mindenik önálló egészet képez is, mindazáltal van közöttük bizonyos összefüggés. — Sőt tulajdonkép­­pen az utolsó, Temesmegye az, mely az által, hogy az alvidéken vezérszerepet játszott, leg­inkább bejátszott hazánk köztörténetébe. S épen azon körülmény, hogy Temesmegye élén ma olyan főispán áll, ki maga is szeret történetírással foglalkozni, nyújt arra garantiát, hogy ez óhajtásunk teljesedni fog. S annak alig hiszszük, hogy valami útjában álljon — miután az anyag — több évtized munkásságának fáradhatlan gyümölcse, már Pestynél készen van. — Egy magyar főur a XVII-ik századból. Gróf Csáky István életrajza. A Magyar tudományos Akadémia által juta­l­­mazott pályamű. Irta Deák Farkas Budapest 1883.8-adr. 3511. Ráth Mór kiadása. Nem szándékozom ezúttal tüzetes ismertetést írni; egy munkáról, mely csak két nap óta fekszik a közönség előtt, ez nem is volna lehető. Még azon kedvező helyezetnél fogva sem, hogy mint egyik bíró­ja akkor, midőn az akadémiai jutalomra pályázott, be­hatóbban foglalkoztam vele. De két dolgot ki kell emelnem. A XVII-ik század életének olyan érdekes rajzát találja meg benne az olvasó, melyet másutt bijában keresne, s hogy a levéltári kutatásoknak olyan apparátusával rendelkezett Deák Farkas, mely lehe­tővé tette, hogy tárgyát kimerítse. Két oly tulajdon, mely már magában is méltóvá teszi a munkát a kö­zönség figyelmére. A kérdés csak az: megvan-e az érdeklődés a közönségben hazájának múltja iránt? szeret-e a felületnél beljebb hatolni ? Ha igen — az ilynemű monographiáknak meg lesz a maga kerete. Sz. S. — »Világos után« czímmel bocsátotta közre Molnár György emlékiratainak harmadik kötetét. »A vándor tragikus« mint magát nevezni szereti Mol­nár, a közel harmadfélszáz oldalra terjedő kötetben leginkább a szabadkai, szegedi és aradi színházak és színtársulatok mostani viszonyaival foglalkozik; de elbeszélés közben gyakran kitér a múltak esemé­nyeire, s attól sem tartózkodik, hogy olykor-olykor futó pillantásokat vessen a jövőbe is. Bárhova menjen is vándorbotjával, füstbe ment terveivel és té­pett szívével, mindenütt csak a magasabb művészet ha­nyatlását látja, s különösen Aradon talál okot arra, hogy a magyar színművészet hanyatlásáról panaszos­­­kodjék. Pedig hogy a közönségben nem hiányzik a fo­gékonyság a nemesebb élvezetek iránt, arról Molnár vándorútjában nem egyszer meggyőződhetett. Nem is a közönséget teszi felelőssé, a­melyről legtöbbször igen rokonszenves képet fest, hanem a tömeg rész ízlésével folytatott üzérkedést. Molnár vonzón és érdekesen tudja rajzolni úgy az egyes városok társadalmi életét, mint a különböző színtársulatok és színművészek sa­játságait. A vidék egy-egy lelkesebb műbarátjáról örömest elmesél, érdekes adomákkal, jellemző voná­sokkal fűszerezve előadását, de színésztársaival szem­ben kíméletlenül igazságos is tud lenni, ha azt álta­lánosabb érdekek kívánják. A­ki Molnár emlék­iratainak harmadik kötetét végig olvassa, nem csak a szabadkai, szegedi és aradi színházi viszonyok­kal ismerkedik meg, de egyúttal az összes vidéki szí­nészet képét is maga előtt látja. Följegyzései az egyes társulatok szervezkedéséről és kiválóbb tagjai­ról bizonyára becses anyagot szolgáltatnak annak, ki egykor a magyar színészet történetének megírására vállalkozik. A közönség pedig élvezettel lapozhatja Molnár emlékiratait, mert benne élénktollú, a kor­jellemző vonások felismerése iránt nagy fogékony­sággal biró memoire-iróval ismerkedik meg. A testes kötet ára 2 frt. Kapható Budapesten Rajkai F. Ist­ván színházi ügynökségében. (Vasutcza 18 ) — A »Magyar Helikon« czímű vállalatból, mely jeles férfiak, különösebben pedig kiváló írók élet­rajzait tartalmazza, újabban ismét három füzet jelent meg Stampfel Károly pozsonyi kiadónál. A 3. és 4. füzetben E­n­d­r­ő­d­i Sándor Dugonics András és Kölcsey Ferencz rövid életrajzait írta meg irodalmi működéseik és érdemeik alapos méltatásával, az 5- dikben pedig Yutkovich Sándor adja Petőfinek terje­delmes és több apró részletre is kiterjeszkedő élet­iratát. Egy-egy füzet ára 20 krajczár. Yutkovich munkája azonban, mely a vállalatnak négy füzetét veszi igénybe, 80 krajczáron szerezhető meg. Mint tudjuk, ebből az életrajzból külön díszkiadást is ren­dez a buzgó kiadó. A vállalat egyes füzeteit szép ki­vitelű rajzok díszítik. — Az »Ungarische Revue« márcziusi füzetének tartalma: Eugen Ábel: DieAnfänge des ungarischen Buchhandels. — J. H. Scbwicker: Zehn Jahre Unterricbtsminister. — G. Wenzel: Der Fugger Bedeutung in der Geschichte Ungarn. — J. Ham­pel: Das Bürgerdiplom des Dasius. — Sieben So­nette ven J. L. K 1 e i n. Az önálló közleményeket az akadémiai ülések ismertetései s apró följegyzések követik. —Moldován Gergely »Egy fürdőidény Bor­­széken« czim alatt díszes kiállítású könyvben írja le , milyennek találta a borszéki fürdőt és környékét az elmúlt saison alatt s minő benyomásokat tett az kedélyére. Nem adja a fürdő tudományos monogra­­pháját, melyet Cseh Károly és Puskás Ferencz már különben is megírtak, de a regényes vidék s a Bor­széken található vidám és kedélyes élet rajzolása által kíván újabb híveket szerezni a nagyhatású fürdőnek. Az élénken irt könyv ára 1 írt 50 kr. — Magyar irók külföldön. D­ó­c­z­i Lajos »Csók«-ját közelebb »En Kysse czim alatt Harald Molander svéd nyelvre fordította. A vígjáték Stock­holmban került színre. — Az »Extraneus«-ról, Tóth Sándor elbeszéléséről, mely az »Auf der Höhe« pályázatán a második díjat nyerte, igen szépen nyi­latkozik a »Leipziger Tageblatt« egyik utóbbi száma, fiatal, »sajátszerű« és eredeti tehetségnek nevezvén szerzőjét. A beszély közelebb jelent meg Sacher- Masoch folyóiratában, mely folyvást elismerésre méltó buzgalmat fejt ki a magyar irodalom ismerte­tése körül. — A nemzeti színház jövő heti műsora: már­czius 18. Liliomfi: Nevelő kerestetik. (Latabár K. második fellépte). 19. A proletárok. (Latabár ur 3-ik fellépte.) 20. Sába királynője (Wiltné utolsóelőtti vendégjátéka és Perotti ur m. v.) 21. Borgia Lucre­­tia. (Latabár ur feli.) 23. Bánk bán (Wiltné utolsó v. t. XIX. rendkívüli előadás.) 23. és 24-én a színház zárva marad. 25. Bozóti Márta (A színházi munkás osztály segélyegylete javára, általáno bérletszünet­tel.) 26 A zalameai biró. (1-szer.) — Várszínház műsora: márczius 18. Mignon. 22. Fromont és Risler. 25. Álarczos bál. (jótékony czélra.) — A népszínházban holnap vasárnap a »A b­e­­tyár kendője« kerül színre, Buzi Zsófi szerepé­ben Hegyi Arankával, aki népszínműben már rég óhajtotta magát a közönségnek bemutatni. Kívüle még Rákosi Szidi, Pártényiné, Tamássy, Eőri, Horváth és Tihanyi játszák a fősze­repeket.­­ Blaha Lujza asszony kedden, 20-án lép fel először szabadsága után »A tót leány«-ban. Ugyanez előadáson fog elbúcsúzni a fővárosi közön­ségtől Nagy Ibolyka, aki Szegedre szerződött az nozni, a főváros föl fog hivatni, hogy a Kerepesi-útnak azon pontjait, melyeken ily csarnokok felállíthatók volnának, jelölje ki, másrészt pedig a kívánatos egy­öntetűség végett a szóban forgó csarnokok szerkeze­tét felállítási módját, s azt, hogy mely színekkel lesz­nek azok befesthetők, eleve állapítsa meg. Goldstein Ignácz felfolyamodásának elvetése mellett, a neheztelt fővárosi tanácsi határozat helybenhagyatik, egyúttal pedig felhivatik a főváros, hogy a felfolyamodási ügyekben gyorsabban járjon el. A tanács tudo­másul veszi elnök jelentését, mely szerint idő­közben következő építési­ engedélyek adattak ki: u. m.: Deutsch Károly VIII. ker. kender-u. 3/5798. sz. a. egy emel. lakházra; Dörflinger Istvánnak I. ker. németvölgy 7803. sz. a. szerszám kamrára; Biber Jakabnak X. ker. lapos dűlő 7305. A. sz. a. földsz. lakházra; M. kir. államvasutak igazgatóságának a dunaparti teherpályaudvaron 3 áruraktár, egy rakodó pank, egy kapus bódé, egy őrház, egy árnyékszék és egy hídmérlegre; Fauser Antalnak I. ker. svábhegy 7180—7182—7184/35. 7815. hrzi. sz. a. nyaralóra; Hauszmann Alajosnak, mint a vörös-kereszt egylet megbizottjának I. ker. német-völgy dűlőben kórházra ; Hirsch Sebestyénnek VII. ker. Jókai-utcza 1873. földsz. toldalékra; Hölle Mátyásnak VI. ker. Szondy­­u. 42. sz. a. átalakításokra; Jungfer Gyulának VIII. k. Berzsenyi-u. 6. sz. a. földsz. hárra; Krakauer Jakabnak IX. ker. üdei-ut 117/8644. sz. szin. őrház, szerszám­kamra és irodára; Martin A.-nak VIII. k. Eszterházy­ u. műhely, toldalék és átalakításokra; Nagy Imrének IV. lőpor-árdülő 1757 sz. a. a favázas istállóra; pesti könyvnyomda r. társaságnak V. ker. vadász u. 16. sz. a. emeletépitésre; Rutzay Jánosnak VII. ker. hajtsár ut 41. sz. a. földsz. házra ; Schneider Ágnesnek Vill. Szigetvári u. 8. sz. a. földsz. házra; Schober Ferencz­­nek VIII. kér. gólya u. 36. sz. a. földsz. toldalékra; Seeger Adolfnak VI. kér. Rákoson, névtelen u. 9992. földsz.házra; Weisz Andrásnak VIII. kér. sárkány u. 8. sz. a. földsz. toldalékra. Ezúttal következő épí­tési engedélyek adattak ki; u. m. osztrák államvasut­­társulatnak X- kőbátyai állomáson átrakodó szin épí­tésére; Weinberger Saroltának I. k. Gellérthegy 10629 sz. a. toldalékra; Bauer Ferencznek VI. Nagy­ János u. 14 sz. egy em. házra; Hanzwirth Ferencz­nek X. ker. halom u. 7379. sz. toldalékra; Breitner Józsefnek III. kér. laktanya u. 13. sz. a. átalakítá­sokra és mulatóházra; Joppich Róbertnek VII. kér. mihályi u. 2074. sz. lakházra; Ortner Samunak VIII. kér. kerepesi u. 65. sz. a. toldalékra; Schwáb József­nek VIII. kér. mária u. 18. sz. egy em. told. és eme­let ráépítésre; Zboray Bertalannak III. kerület Lajos u. 29—30. sz. a. átalakításokra és keritésfalra. Ellenben nem adatik meg az engedély Emeser An­nának IX. k. soroksári­ ut 9562/2. sz. a. a szabályo­zás által érintett telken vendéglőhelyiség felállítására, továbbá Velki Jánosnak III. ker. Ó-Buda Lajos­ u. 186. sz. átalakításokra, miután az átalakítandó épület egy része a Lajos-utcza kiszélesítésébe esik. Törvényszéki csarnok. Sajtóper. C­s­e­r­y Kálmán vizsgálóbíró Bar­­talits Imrét, mint a »Füstölő« című életlap tulajdo­nosát az ellene megindított sajtóügyben kihallgatta. Bartalits a vizsgáló­bírónak az inkriminált közlemé­nyek szerzői gyanánt Ács Gézát és Petrikás Mórt nevezte meg, a­kik a felelősséget az inkriminált közleményekért elvállalták. Ily módon az elővizsgá­lat be lévén fejezve, az eskü­dtszéki tárgyalás legkö­zelebb meg fog tartatni. A tisza­eszlári eset. A védelemtől visszalépett Horánszky Nándor helyett, Junger vádlott, dr. Stern Miksa fővárosi ügyvédet kérte fel védő­jéül, a­ki ezt el is fogadta, új színházhoz. Utóda Munkácsyné húsvét va­sárn­apján lép fel először »A vershajó«-ban. — »A koldusdiák« legközelebbi előadása szer­dán, 21-én lesz a népszínházban. Idegenek névjegyzéke. Márczius 17. Angol királynő szálloda: Gr. Degenfeld F. bírt. Szat­­már. — Ernuszt 8. birt. Tót-Marácz. — Stankovánszky F. bírt. Pécs. — Dr. Köllner A. fürdőorvos, Sonnenberg. — Blumm F. gyáros, Bécs. — Lukits D. kers. Belgrád. — Sta­­nojevits K. kers. Szerbia. — Stanojevits A. kers. Szerbia. Arany sas szálloda : Szilassy I­nő birtokos, Gömörm. — Klein M. keresk. Miskolcz. — Dr. Márkus I. ügyvéd, Árokszállás. — Dr. Stern. B. orvos, Miskolcz. — Tamács I. gyógyszerész, Halas. — Akantisz B. k. erdőmester, Znióvá­­ralja. — Rumár D. kir. honvéd hadnagy, Debreczen. Európa szálloda : Besso F. titkár, Triest. — Kilius G. mérnök, Budapest. — Chevalier K. keresk. Páris. — Fech­­heimer M. kers. Nürnberg. — Kuffler H. kers. Bécs. Erzsébet szálloda , Gábor P. képviselő, Bereczk. — Török S. földb. Tisza-Nána. — Bagányi I. földb. Perczel. — Molnár G. főjegyző, Nagy-Kőrös. — Jovanovics I. kereskedő, Krusevácz. — Wucskovics W. kers. Krusevácz. — Vlas- Bits 8. ügyvédj. Keszthely. — Szendrődy G. ügyvédjelölt, Fehér ló szálloda , Potanoff I. mgzó, Varsó. — Duko­­vits I. mgzó, Moszkva. — Toroszi I. mgzó, Athén. — Ze­­bevicz M. hivt. Lemberg. — Klausz I. hivt. Besztercze.­­— Scheiber I. gazdász, Nagy-Kálló. — Kiss I. gazdász, Nagy- Káta. — Francsek P. gőzmalomtulajdonos, Túra. — Weisz I. kers. Nógrád. — Prezner K. kers. Bécs. — Jankovics I. főgépész, Nagy-Gamba. Fehér hattyú szálloda: Lenk I. lókers. Pozsony. — Weinberger H. kers. Galgócz. Hungária szálloda: Weinberger A. birt. Baj. — Mar­­tinékre A. igró, Páris. — Dr. Rádló Ö. ügyv. Nagy-Várad. Szesztay K. ügyvéd, Nyíregyháza. — Schönwald F. hivatal­nok, Bécs. — Goldreich L. kers. Bécs. — Schanengel M. kers. Arad. — Zimmermann A. kers. Nagyág. — Bauerlein Gy. kers. Boroszló. — Tatartzy K. főbérlő, Herkulesfürdő. Holzwarth-Frohner szálloda: Pacher de Theinburg fő­igazgató. Bécs. — Pfaff 0. gyáros, Bécs. — Scholz H. igaz­gató. Bécs. — Krupka A. kers. Bécs. — Wolfinger L. birt. Bicske. — Deutsch I. kers. Komárom. — Lillek S. főmérnök Szekszárd. — Hindrichs G. kers. Remscheidt. — Guttmann I. kers. Debreczen. — Singer S. kers. Pancsova. — Licht­schein S. kers. T.-Lucz. István föh. szálloda: Brand C. mgzó, Stettin. — Kap­­pisel B. mgzó, Reichenbach. — Zelenka S. mérnök, Komá­rom. — Habiger H. kers. Bécs. — Porczeláner M. kereskedő, Siófok. London szálloda: Friedman J. magz. Lökér. — Ha­math ,J hird­. Bukarest. — Elenberg V. mérn. Zürich. — Vasilievits J. kers. Temesvár. — Herczeg I. kers. Sz.-Fehér­­vár. — Levinger L. kers. W.-Neustadt. — Marazovits K. kers. Versetz. Magyar király szálloda : Gróf Nándor mgzó Kanizsa. — Érti Katalin mgzó Szonja. — Kohn G. mgzó Heves. — Weismann M-né mgzó, Heves. — Teuffel M. ügyvéd, Pápa. — Szabó K. tanár, Pápa. — Marinczer A. hivt. Veszprém. — Eőry T. hivt. Kolozsvár. — Ifj. Faragó S. hivt. Miskolcz. — Hujber F. gazdász, Berhida. — Hacker M. kers. Sopron. — Ridl F. kers. Privitz. — Österreicher M. kers.­­­Eger­­szeg. — Flesch F. kers. Brünn. — Rosenberg K. kereskedő Kaposvár. — Fleischmann L. kers. Bonyhád. — Steinber­­ger A. kers. Kalocsa. — Fürst M. kers. Bécs. — Langer E. kers. Bécs. Nemzeti szálloda: Gr. Széchényi S. birt. N.-Dorogh. — Gr. Somogyi Lujza birt. Bécs. — Vörös L-né birtokos: Nagy-Szeben. — Nagy F. birt. Bölcske. — Bernrieder F. birt. F.-Hidvég. — Szendy A. ügyvéd, Szolnok. — Schön­­lank F. kers­. Oppach. Pannoia szálloda, Sréter A. földb. Surány. — Kapu B. birt. Czegléd. — Fajner S. földb. Nógrád. — Imre M. főügyész, Eger. — Somogyi F. ügyvéd, Szolnok. — Dr. Ré­vai R. kir. aljárásbiró, Szolnok. — Zupánszky Gy. bánya­mérnök, Bécs. — Voigt H. építész, Huszt. — Saxinger I. gazdat. Kökényes. — Kováts A. biró, Kökényes. — Resch R. gépész, Lőrinczi. — — Takáts I. csendbiztos, Esztergom. — Oberländer M. kers. Szolnok. — Glück I. kers. Ungvár- Wolf A. kers. T.-Kanizsa. — Angyal D. főmérnök, Aba. — Strausz D. magánzó, D.-Földvár. — Győrffy Gy. gazda, Alsó- Töbörczök. Páris szálloda, Steinfeld I. földb. Debreczen. — Führer M. gazdász, Szobb. — Belegrinyi A. hivt. Arad. — Göbel E. gyáros, Römerstadt. — Leitner J. keresk. Orsóvá. Pollatsek L. kers. Debreczen. — Gobi E. kers. Cservenka. Poliak I. utazó, Reichenberg. — Ulbach utazó, Bécs. Schmidt-Orient szálloda •• Horváth I. földbirt. Izsák. — Raics G. földb. Zimony. — Petrovits J. földb. Varasd. — Kohn D. földbirt. Bágyon. — Holbeinsberg F. magánzó, N.-Szeben. — Haas P. vasúti ellenőr Deés. — Éliássy F. bankügyvivő, Eger. — Tóth P. titkár, Szeged. — Győry J-né jegyző neje, Vágó. — Jessel H. honvéd-hadnagy, Újvi­dék. — Gathy J. kers. Szeged. — Frankl M. kers. Szirák. Schuster M. kers. Kolozsvár. — Nuca J. kers. Bukarest. — Löbl H. kers. Miskolcz. — Grosz J. kers. Béltek. Tigris szálloda : Kirják F. gazdat. Petrovoszelo. — Pol­latsek Zs. aranymüves, N.-Várad. — Kondray I. kers. Maros- Vásárhely. — Boska R. kers. N.-Almás. — Karátsonyi I. kir. postamester, N.-Almás. Vadászkürt szálloda : Gyárfás E. birt. Erdély. — Csépi A. hirt. Baja. — Busch K. hivt. Arad. — Krau­sovits A. ügyv. Vukovár. — Papp V. ügyv. Temesvár. — Lemerty K. gyáros, Brünn. Ivánovits F. jogász, Baja. Wolf B. kers. Bécs. — Kerl K. kers. Plotau. Kivonat a hivatalos lapból. Márczius 17. Árverések a fővárosban. Kiss Sándor 375 frt és 20 krra b­­ingói VIIL Stahly-utcza 1. sz. márcz. 20. — Chmell Ferencz 629 frtra b. ingói X. Kőbánya Jászeberény-ut 7339. sz. márcz. 24. — Toldy Ferencz*és neje 590 frtra b. ingói IV. Kalap-utcza 9. sz. márcz. 23. — Szaszkievitz Judit 1478 frtra b. ingatl. I. Fortuna-utcza 8. sz. jun. 11. Árverések a vidéken. Uray Miklós 11,180 frtra b. ingói márcz. 14. Gergelyi. — Ambert Mihályné 1050 frtra b. ingatl. márcz. 27. Sz.-Fehérvár. — Kern Márton és neje 370 frtra b. ingatl. ápril 5. Békásmegyer. — Simon Jó­zsef 550 frtra b. ingatl. márcz. 29. Szigetszentmiklós. Csődök. Mán Demeter ellen csődbiztos Raff Károly, tömeggondnok Dorkó Ákos, május 17. Marosvásárhely. — Mo­gyorósi Lajos ellen csődbiztos Cseresznyész Sándor, tömeg­gondnok Szőllősi János márczius 28. Debreczen. — Kohn Emá­­nuel ellen csődbiztos Apostol József, tömeggondnok Czelláth Bálint, június 5. Miskolcz. — O­váth János és neje ellen a csőd megszüntetett, Eger. — gr. Keglevich Tibor ellen a csőd­megszüntetett Eger. Pályázatok. A szegedi törvényszéknél II. oszt. irodatiszti áll. 4 hét alatt. — A szászsebesi járásbíróságnál ir­­noki áll. 4 hét alatt. — M. szigeti jószágigazgatóságnál mér­nöki áll. márcz. 31. Időjárás márczius 17. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek­ m­agyaráatai: © — szélcsend ; O = tiszta, derült; © «= */» felhős ; 3 — 10 felhős ; © = «/♦ felhős ; 0 —borult,; • ; = eső ; # = hóeső ; A = jég ; = = köd ; 00 = gőz ; Á «= zivatar, villám, t,, , , i­ánya és mérséklet Csapa- Felhő-AllomásoK nyomás ereje Celsius- dok^m aet __________________%1700+ f okban_____________ Arad........................... 58.9 DK 3 4.7 2 £ Besztercze............. — , — — — — Beszterczebánya .. 57.5 EK 1 1.2 ^ 6 0 Budapest .......... 57.9 © 2.6 0 Csáktornya............... 56.1 K 1­1.6 — —: Debreczen................ 59.2 DK 2­3.0 •: Eger....................... 59.3 DK 1­2.6 * 5 • Eszék..................... — ~ — Fiume........................ 54.2 NY 2­7.1­1 •: Késmárk................... 59.3 D 4 1.5 — 0 Keszthely ................ 56.3 K 1 2.8 0 Kolozsvár................ 58.6 K 1 2.0 — 3 Magyar-Óvár........ 57.3 © 1.9 — 3 Akna-Szlatina .. .. 59.8 D 2 3.8 © Nagy-Enyed ........... 61.0 ENY 1 3.5 — 3 Nagy-Szeben......... 59.5 DK 4 4.0 — 0 Nagy-Várad ........... 58.4 D 2 5.2 — •­ Orsóvá.................... 62.9 © 0.3 12 0 Pancsova................... 57.8 DK 4 4.0 — 0 Selmeczbánya .. .. 58.5 D 4 1.0 — 00 Sopron........................ 57.1 © 0.0 — 0 Szatmár-Németi .. 58.9 DK 2 3.9 2 0 Szeged....................... 56.9 D 2 3.8 3 • Sepsi-Szt-György 59.0 ÉNY 1 —0.2 — 3 Szolnok ................... 58.5 © 3.1 7 *1 Temesvár................ 60.9 DK 2 6.0 2 0 Trencsén................... 58.4 © 6.0 — 0 Ungvár...................... 57.6 DK 2 2.8 — 1­ Zágráb...................... 56.0 ÉK 4 4.2 1 0 Bécs........................ 57.5­­ —0.6 — 0 Bregenz................... 57.4 D 1 0.4 3 3 Konstantinápoly.. — — — — — Lesina..................... 53.8 ! DK 7 10.8 55 • ; Pola........................... 54.3 K 1 7.6 - 0 Prága......................... 58.4 É 1 —0.8 — © Sulina....................... 65.5 D 2 5.8 -- © Serajevo.................... 54.0 : © 5.0 2 0 Áttekintése a mai időjárásnak : Európában. A depressiók egyike (752—754) Olaszországban, másika (755—756) Észak-Németországban a nagy légnyomás (765) a Balkán-félszigeten, ennek keleti részeiben van. — Az idő délen erősebb szelekkel többnyire felhős-borus, részben csapadékkal, délkeleten változó nag­yab­­bodó hőmérséklettel. Hazánkban: Többnyire délkeleti és déli mér­sékelt szelek mellett az ország fagyponton felül enyhült a légnyomás délnyugaton kisebb, a többi részekben nagyobb lett.­­ Az idő az északnyugati nagyobb félben bonis a délkeleti kisebb részben változó felhőzetű. Csapadékok több­nyire, esők helyenkint voltak.­­ Az e hó 12-én előrejelzett idő változó jellegével végződik s boruló jelleget öltve jövőre enyhe, esős-csapadékos lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Átalában borús, többnyire enyhe időt várhatni. Esős, Színházak. Budapest, vasárnap, márczius 18-án. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Csesteai IMTer. Felelős szerkesztő: Ü­rsi Im­re. Jtyflt tér. Kwizda Ferencz János, cs. k. udvari szállító- és kerületi gyógyszerész Korneuburgban. Folyó évi ápril havában kelt legutóbbi soraimban már tu­dattam önnel ama rendkívüli kedvező eredményeket taflef 11 °n Korn®ubur&1 m­arhaporáva­l elértünk. Je- Arellfib ° marhaporának megfigyelése által indíttatva ma­gunk*t’ a­zt környékünkön a mezőgazdasági ISSSIw ,mint Szinte ma annak a lakosságnak is ál­tala van ajánlani, s egyszersmind felkérem önt 100 nagyobb csomag marnapornak azonnali megküldésére.­­ Rozenau kastély, 1871. augusztus 10. Schönerer lovag-féle jószágigazóság. A beszerzési forrásokat illetőleg, lapunk mai számában meg­ írj­a“a’’^Artneuburs,l marhapor“ czimü hirdetésünk­­' ________________20 ÉRMELLÉKI ASZTALI BOR a margittai uradalmi pínczéből gsz­ő Exel. Gróf Karátsonyi Guido pinczéjéből Franczia és magyar pezsgők, likőrök stb. kaphatók N­CISKIVI eS Rónal toX'a'“» y ÄÄÄÄÄSK Äakiak Ä2£!“ ala“ eltiTMlitotta h°sy teljesen ki Budapest, 1883. márczius 15. 398„ 110 u. 0. dö,ly Pill, s. k. orszgy. képviselő. Hasonlót bazony.tok Mocsfay T­ajos, s. k. orszgy. képv. ÍGÉRVÉNYEK. f. é. április 2-án tartandó húzásra BÉCS VÁROSI­ SORS JEGY­EKRE a 3 frt 50 kr. és bélyeg. Főnyeremény 200.000 frt oszt. érték. I 1ATAR rjji V 0 k 0 s| KERESZT-SORSJEGYEKRE főnyeremény 50.000 frt. Átvételi jegyek 7 havi részletben a lft. „MERCUR“ kiadóhivatalának bank és váltóüzlete BUDAPESTEN, Dorottya-utcza 12. Dorottya-utcza 12.­­ 379 Nemzeti színház. Latabár Kálmán urnak, a deb­­reczeni színház tagjának má­sodik felléptéül : Vígjáték 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede. Zenéjét Szerdahelyi. Személyek: Szilvai Tódor Újházi Camilla k. a. Császárné Mariska, árva Kordin M. Liliomfi Latabár ur Szellemű Vízvári Kányái Sántha Erzsiké Vizváriné Schwarcz Benedek Ezt megelőzi: Uj betanulással másodszor: Nevelő kerestetik. Vígjáték 1 felv. Irta Szig­ligeti Ede. Személyek : Pernei Feleki Rózsa Jászay M. Guszti, fia Tárnoki G. Fiára Békessy I. Szenczey Jenő Gyenes Tárnoki Mór Hetényi Rozmaring F. Vízvári Holnap, hétfőn : Latabár Kálmán urnak, a deb­­reczeni színház tagjának har­madik, és utolsó felléptéül: A proletárok. Színmű 4 felvonásban. Várszínház. MIGNON. Regényes opera három felvo­násban. Goethe »Meister Vil­mos tanuló évei« czimű regé­nye után Írták Carré és Bar­bier, ford. Ormay F. Zenéjét szerzette Thomas A. Személyek: Meister Vilmos Pauli Lothario Láng Laertes Kiss D. Fridrik Saxlehner E. Jarno Kőszeghy Antonio Pongrácz Mignon Komáromi M Philine Malecz­kyné­­ Inas Törzsök Népszínház. A betyár kendője. Népszínmű dalokkal 4 szak írta Abonyi Lajos. Zenéjét szerző Nikolics Sándor. Személyek : Nagy Istvánná Klárné. András fogadott fia Egri Nagy Ferencz Horváth V. Andó Tihanyi. Boris assz. Pártényiné Bandi, fia Tamássy. CTM: Rákosi Sz. Buzi, csárdás V. Kovács. Buziné Izsóné Zsófi, leányuk: Hegyi A. A szagyás, Komáromi J A ,Piszer Füredi Csepü, szabó Újvári Kajszin Dárius, Kassai Szolgabiró Kovács Esküdt Révi Holnap, hétfőn : Hoffmann meséi. Regényes operette 5 felv. Liliomfi, KAMENITZI BOROK

Next