Nemzet, 1883. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1883-03-03 / 61. szám
Sándor nézete szerint a vízvezeték kiterjesztése nem felelt meg a hozzá kötött várakozásnak. Azt mondták, egy millió köbláb vizet is ad s később szálltak le az ígérettel 600 ezer köblábra. A szűrt víz mennyisége mindig a Duna magasságától függött. A törvényhatóság tévútra van vezetve már a 600 ezer köblábbal is, midőn azt mondták, hogy az hosszú időre elég lesz. Megjegyzi, hogy a calamitásokról is legelőbb hírlapi panaszokból kell értesülni. Mondjuk ki, hogy a jelenlegi vizma nem felel meg a szükségnek, ami az oka a calamitásoknak. A budai expediensnek se tulajdonít nagy jelentőséget. A furatásokra nézve úgy tudja, hogy az eddigieknek semmi eredménye sem volt. Végül a vízi órák ellen nyilatkozik, mert az vizünket semmivel se gazdagítja. Jövedelmet húzni belőle pedig nem feladata a városnak. Dr. Szabó József azon kezdi, hogy aggályt hallott az alanti forrásvizek mennyiségére nézve. A mai vízmű a kilátásba helyezett vízmennyiséget adja most is. De ez nem lesz elég. Egy időre elég lesz a budai vízátvezetés is. Ez se mindég. Az összes continentális városok azon bajban szenvednek, amiben mi. Egy vízvezeték sehol se elég. Csak az északamerikai városokban s Skócziában kedvező a helyzet, hol nagy tavak vannak. Lindley a Duna egyszerű bevezetését javasla, mint Párisban vezetik be a Szajnát, Londonban a Themzét. De nem lehetett ajánlani, mert július - augusztus havakban a Duna vize fertőzve van. Ehez vízszükségben hozzá lehet nyúlni, a szűrőkön át használatra bocsátani, máskép nem. A próbafuratások folytatása jó, ha negatív eredménynyel is, mert az is eredmény. — Egyelőre a teendő csak a budai vizmű kristályvizének átvezetése. — Preuszner József nem kétkedik benne, hogy a folytonos bővitgetés és experimentatio oda vezet, hogy végre is a mesterséges szűrőkhöz kell folyamodni s erről már most komolyan kell gondolkozni, mert a természetes forrásvizek, mikkel rendelkezünk, a várost vízzel el nem láthatják. Igaz, hogy Párisban is szüretien vízzel locsolják az utczát, de ott a csővezetés nincs összekötve annyi kellemetlenséggel, mint nálunk, mert ott a nagyszerű csatornákban helyezik el a csöveket s a munkálatról a járókelő közönség mit sem tud. A vízmérő órák miatt oly nagy az ellenszenv a városban, hogy róluk nem is szól. — Grerlóczy kiemeli, hogy az albizottsági véleménynyel a közgyűlés megelégedve nem lesz, ki kell bővíteni. Nem hiszi, hogy Wein úrnak a végleges vízellátásról valami conceptusa már ne volna, akár sikerre vezetnek a további próbafúrások, akár nem. Ki kell terjeszkedni a mesterséges szűrők esetleges életbeléptetésére is. Scheich indítványa tetszetősnek látszik, de igen sok technikai akadálylyal van összekötve A vízmérő órákra nézve azt mondja, minden városban van bizonyos ellenőrzés a vízfogyasztás felett. Vagy reservoirok vannak, vagy rendőri felügyelet, vízmérő óra, csak nálunk nincs. A pazarlást az egészségügyi követelményektől meg kell különböztetni. Mégis tekintettel a hangulatra, ez idő szerint ő se akarja ez indítványt a biztos bukásnak kitenni s ezért erre nézve Máttyás indítványához járul. A bizottság végül ezekben állapodik meg : l.A budai viz átvezetése sürgősen ajánltatik. A további próbafúrások erélylyel teljesitendők. A vizi órák általános kötelező alkalmazása elvettetik. Majdan újra szóba jöhet. 4. A locsolásnak szüretlen vízzel teljesítésére czélzó (Scheich indítványa) számítások tételes véleményezés végett a mérnöki hivatalnak adandó ki. 5. Weiner felkéretik a városnak elegendő szűrt vízzel ellátására nézve a jövő képét valamely javaslatban nyújtani. — A kereskedelmi akadémia által átengedtetni kért telek ügyében a tanács legközelebbi közgyűlésén javasolni fogja, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság előterjesztésének elfogadása mellett, a mondott czélra az angol egyház mögött fekvő fővárosi telek díjtalanul engedtessék át. E telek értéke a vagyonleltár szerint 60,000 frt becsértéket képvisel. — A testi fenyítéknek behozatala a fővárosi elemi iskoláknál. A főváros tanügyi körei már rég foglalkoznak azon kérdéssel, nem volna-e czélszerű a testi fenyítéket a fővárosi iskolákba ismét behozni. E kérdés foglalkoztatta főleg az elemi iskolai szakbizottság mai ülésén a tagokat is, midőn az elemi iskolák fegyelmi szabályzatának revisiója került tárgyalás alá. Hangsúlyoztatott, hogy a testi fenyíték eltörlése folytán a fegyelem folytonosan lazul, s egyes gyermekek nyíltan szemébe mondják tanítójuknak, hogy nem félnek tőle, mert tudják, hogy nem szabad őket megverni. Hosszas tárgyalás után elhatároztatott végre, hogy a testi fenyítéknek az elemi iskolába való behozatalát, bizonyos feltételek mellett, a szakbizottság mélhatlanul szükségesnek tartja, s annak behozatalát a legmelegebben ajánlja. Kikötendő volna azonban, hogy a testi fenyítékre való ítélés csak a tantestület hozzájárulásával eszközölhető, s a Törvényszéki csarnok. Fegyelmi ügy. A kir. tábla fegyelmi tanácsa tárgyalta Dancs Gyula német-bogsáni járásbirósági segédtelekkönyvvezető ügyét, ki ellen 10 vádpont emlittetett; többek közt, hogy a zugirászatot Üzletszerűen gyakorolta, főnöke irányában tiszteletlenséget és engedetlenséget tanúsított a beregszászi telekkönyvvezető korában bélyegeket vett át, melyek rendeltetésük helyére nem jutottak. A telekkönyvi megrendelésekről szóló jegyzéket hiányosan vezette. A hivatalszolgával dulakodásba keveredett. Tiszttársával Szeppelfeld Mátéval, ki a lugosi törvényszék telekkönyvi osztályától mint kisegítő küldetett Bogsánra, gyalázó kifejezésekkel illették egymást. Ez utóbbi különben szintén zugirászkodott, a felektől pálinkát fogadott el s nyilvánosan oly nyilatkozatot tett, melyek a közönség bizalmát a jogszolgáltató hatóság irányában megingatni képesek. A törvényszék Déncs Gyulát az ellene emelt 5 első vádpontban vétkesnek találta s ezért 150 főt pénzbüntetésre ítélte. A többi vádakat kisebb rendetlenségnek tekintette s e czélból az iratoknak a törvényszék elnökéhez leendő áttételét rendelte el. Szeppelfeld Máté lugosi tvszéki segédtelekkönyvvezetőt pedig az 1871 évi VIII. t. sz. 20 §-nak b) pontjában találta vétkesnek s feddésre ítélte, hogy a kir. ügyész, mint vádlottak felebbezése folytán került az ügy a kir. ítélőtáblához. A főügyészség képviselője a többi vádpontokban is kérte Dancsot elmarasztalni s fentartotta a közvádló hivatalvesztés iránti indítványát. Literáty Ödön orsz. képviselő, Dancs védője, utalt arra, hogy védenezét főnöke rendszeresen üldözte — mint az első bírósági ítélet megjegyzi — oly esetekért is, melyek neki vétkül be nem tudhatók. Előhozza, hogy az ellenségeskedés köztök onnan kezdődik, midőn Danes Bogsánra helyeztetvén, a hivatalos helyiségből Janka »a havasi király« arczképét kidobatta,miért a járásbéiró jegyzőkönyvi kihallgatás alá vette. Ezután a vád okát pontonként birálgatván, kérte védencze büntetésének enyhítését. A bíróság négy vádpontra nézve Dancs Gyulát illetőleg az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, de felmentette a mutató könyvek rendetlen vezetésének vádja alól, azonban ő marasztalta az oraviczai járásbiró ellen használt tiszteletlen kifejezések vádjában s ezért majharmadfoku büntetést jóváhagyta, de a birság összeget 50 írtra leszállította. Szeppelfeld büntetését helybenhagyta. A felmerült 201 frt 66 kr. költség megtérítésében két harmad részben Dancsot, egy harmad részben pedig Szeppelfeldet marasztalta el a tanács. A kir. Curiának egy határozatát közli a Jogtudományi Közlöny, mely határozat méltó arra, hogy a jogászközönség figyelme feléje forduljon. De különösen kívánatos, hogy az alsó bíróságok figyelemmel olvassák. Aki szemmel kiséri a Curia gyakorlatát, észrevehetett újabb időben több döntvényt, melyekből a bűnvádi eljárás terén meghonosodott balfogalmak elleni rendszeres küzdelem, üdvös reform felé törekvés szól. A szóbeli főtárgyalás egyik sarkelve, hogy a bíróság ítéletének fundamentumát ne az aktákra, sem pedig részleges felvételekre, hanem csakis az egységes főtárgyalás öszszeredményére alapítsa. A Curia alábbi határozata úgy ez irányban valamint a védői kar igazságszolgáltatási szerepének méltatására nézve erélyes szózatot tartalmaz amaz elv- s öntudatnélküli, az intézmények külső gépies formáival beelégedő felfogás ellenében, mely az első fokú törvényszékeknél magát sokhelyütt befészkelte. A határozat így szól: »Mindkét alsó bírósági ítélet hivatalból megsemmisittetik s az e. f. kir. törvényszéknek meghagyatik, hogy vádlott B. I. részére, P. J. ügyvéd mellőzésével hivatalból uj védőt nevezzen, ennek az összes ügyiratok tanulmányozására, valamint a netán szükségesnek találandó vizsgálati kiegészítések indítványozásának előterjesztésére elegendő időt engedjen, ezek után az érdeklettek jelenlétében póttárgyalást tartson, s úgy B. J. képviselőjének meghallgatása után hozzon a kifejtendőknek megfelelő újabb ítéletet, mely után az ügy, főbenjáró természeténél fogva, azon esetre is hivatalból való felülvizsgálat végett a felsőbb bíróság elébe lesz terjesztendő, ha azt egyik fél sem felebbezné. Okok: *A kir.télő tábla 1881. junius 21-én 2573. sz. a. kelt feloldó végzésében helyesen rendelte el, hogy a vádlottak, tulajdonképen csak vádolt B. I. részére védő ügyvéd neveztessék ki, miután a vád tárgyát szándékos bántalmazás által okozott emberhalál képezi. A kir. ítélő tábla ezen utasításának az eljáró kir. törvényszék azonban kellően nem felelt meg, amennyiben B. I. védelmével ugyanazon ügyvédet bízta meg, ki a korábbi tárgyalásoknál B. I. másodrendű vádlottat képviselte, kinek érdeke B. I. érdekével annyira kirívólag ellenkezik, hogy az 5036/80. sz. jegyzőkönyv tanúsága szerint védője a vádbeli cselekmény elkövetésével B. I-t vádolta. Ilyen körülmények közt P. J. ügyvéd a legjobb akarat mellett sem volt képes B. I-t a másik vádlott érdekére való minden tekintet nélkül annyira függetlenül védelmezni, amint az ügy fontossága és a védőügyvéd magasztos feladata egyiránt követeli. Megfulladt csecsemő, Sehuper Katalin 23 éves dajka a btk. 290. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt ült ma a vádlottak padján. Vádlottnő Bohrer László családjánál mint szoptatós dajka szolgált. Folyó évi február 17-én hajnalban a 24 napos csecsemőt szoptatás után ágyába helyezte, hol reggelre a gyermeket arccal lefelé fordítva holtan találták. Az orvosi bonczleleti vélemény a halál okát fuladásra vezeti vissza. A vádlottnő azt beismeri, hogy ő tette a gyermeket az ágyra, de hogy mily helyzetben arra nem emlékszik, mert nagyon álmos volt. Panaszos Bohrer László a vádlottnő megbüntetésétől elállott, mert puszta szerencsétlenségnek tulajdonítja a szomorú esetet. A törvényszék hasonló szempontból indulva ki, a vádlottnőt felmentette. A kir. ügyész felebbezett. Ledl Kornélt a fiatal, alig 20 éves rajongót, aki br Lipthay Béla élete ellen tört, tegnap szállították az országos tébolydába. A tébolydába szállittatása előtt tollat és papirost kért, hogy — amint mondá — bocsánatkérő levelet írjon báró Lipthaynak. Ehelyett azonban olyan levelet irt, mely csak úgy hemzsegett a legvakmerőbb fenyegetésektől. A tébolydába szállításra a legcsekélyebb kifogást sem tette, sőt örült neki, mondván, hogy ott jobb dolga lesz, szép ígéretek által kicsalja pennyjöket s azonfelül koczkája és kártyája volt, melyek által pénzök elvesztésére indította őket. A gyermekek csak tánczoltak, nekik nem volt lakásuk, mindig csak kóboroltak, papírjaik szerint nápolyi születésűek valának. Aztán a csendőr, kinek kezét Gemma megharapta, jelent meg felkötött karral s megmutatta, hogy mit tett az vele, s az erőnek e rettenetes bizonyítéka az egész bíróságot, nagyban ellenök hangolta. Mr. Carey mosolygott, ő nem vett részt a kérdezősködésben. De Gemma mindig ránézett s mindig ezt gondolta: — Ezt mind ő tette, mert megütöttem. Mindnyájunkat börtönbe vettetett, mert megsértettem. Gyűlölte őt, óh mennyire gyűlölte őt! Ha nem őrizték volna a csendőrök, átugrott volna a bíróság közt s újra ugyanazt tette volna. Mert ő a maga részéről nem bánta, de ha Nonnót és Bindót visszaviszik a börtönbe, s elválasztják tőle — tudta, hogy az embereket a börtönben el szokták választani, fiúk és leányok itt nem szoktak együtt lenni, s még csak az öregeket sem hagyják a fiatalokkal. S azt is tudta, hogy Angliában dologháznak nevezett fogházak is vannak, melyekbe berakják a szegény embereket. Szive dobogása megállott a félelemtől, s mind amit a sötét bíróságból látott, Carey Fülöp komoly arcza volt, mely úgy tetszett neki, mintha a Sors kőarcza lenne. — Ah, bimba mi a, suttogott nagyatyja zokogva — ott az az úriember, kit megütöttél, mikor lovagolt. A te tüzes természeted volt oka bajunknak, mindig is féltem, hogy az lesz! Ezen szemrehányásra Gemma lehajtotta fejét, s minden szín eltűnt arczából. Tudta, hogy igaz volt az. Ezalatt Bindó ruhájába kapaszkodott, s nyöszörgött mint egy szegény kicsiny, megvert kutya, s utoljára Gemma azt hitte, hogy az ő saját esze is vándorolni megy, úgy forgott körül ebben a nagy nyomorúságban. A bíróság tanácskozott, csak Mr. Carey szólt keveset. Egy rablás miatt, melyet czigányok és kóborlók követtek el egy egyedül álló majorban az utóbbi években, s több csenés miatt, melyet tyúkóson, gyümölcsösben és juhaklokon követtek el, erős ellenszenv uralkodott ebben az időben a csavargók iránt. Santa Epifaniát és unokáit a bíróság test, haszontalan, s nem ártalmatlan csavargóknak tekintette, nem jobbaknak, mint az erdei patkányokat, mint az öreg Nonnó monda, s a mellett a csendőr heves megtámadása, melyben Gemma volt bűnös, még sötétebb fényt vetett hibájukra a Devon gentleman-ek szemeiben. A bíróság némi tanácskozás és vitatkozás után az öregembert, miután semmi látható eszköze nem volt maga fentartására, törvénytelen játék és csalás miatt egy hónapi fogságra ítélték, míg Bindót és Gemmát a javító intézetbe adták. Tekintettel Santa Epifania korára és arra, hogy külföldi, megkímélték a nehéz munkától. Mikor Gemma megértette az ítéletet és az öreg embernek is megmagyarázta, a fájdalom és kétségbeesés olyan jelenete következett, melyet alig látott azelőtt angol bíróság. A Dartparti nyugodt és ostoba nép előtt úgy tűnt fel, mintha egyenesen őrültség szállta volna meg az idegeneket. Szenvedélyes kétségbeesésük határt nem ismert, s párja nem volt egész Devonban. Gemmát erőszakkal szakították el nagyatyjától és testvérétől és a biztosok kezei közt vergődve, mint egy kis madár vergődik a lépen, ökölbe szorított kis kezét fenyegetőleg rázta a bíróság felé, ott Carey Fülöp arczát látta meg, ki véleménye szerint egyedüli oka volt bánatának és szerencsétlenségének, s rákiáltott: —■ Megütöttem magát tegnap, de még keservesebben megbántam pár nap múlva. Maga gonosz, gonosz, gonosz ember! Ekkor a biztos még durvábban megragadta és szájára téve kezét elhurczolta onnan. — Csakugyan megütötte a kis boszorkány, Carey ? — kérdé meglepetve egyik békebíró. Carey úr csendesen mosolygott. — Oh igen, — mondá nyugodtan, — de megérdemeltem. — Csodálom akkor, hogy azt akarta, hogy kevésbé szigoruk legyünk irántuk. — Gyermeken csak nem állunk boszut — felelt — és ezek a nap gyermekei; tüzesebb vérük van, mint nekünk, de gyorsabban felednek. Jobb lett volna kevés pénzt adni nekik s visszaküldeni Nápolyba. De önök leszavaztak engem. Azt hiszem, az öreg ember ártatlan. Akármikép vegyük is, egy földmívesnek nem sok egy penny a reményért, hogy kocsija és lova lesz nemsokára. De társai nem ebből a szempontból vették fel a dolgot és igen jó helyen gondolták az öreg csavargót Dartmouth börtönében. Két nappal ezelőtt Carey Fülöp is így gondolkodott volna, mert az a híre volt, hogy ő igen szigorú bíró, de Gemma napfényes, sötét, tüzes arcra meghatotta, és irigyelte a szeretetet, amelylyel a három egymás iránt viseltetett. Kora gyermeksége óta magányosan élt, és az övékhez hasonló szenvedélyt igen szépnek és megfizethetlennek találta. Kegyetlenség volt, igy gondolkozott, szétszakitni őket, mint kegyetlenség darabokra tépni egy piros rózsát, mely épen most nyílt ki a napfényre. Aznap este kissé elszomorodva lovagolt haza, s kissé kételkedett, hogy csakugyan olyan igazságos és tévedhetetlen dolog-e a törvény mint amilyennek eddig hitte. Az éjszaka látta, a mint szegény Nonnót mint valami tolvajt börtönbe vetették, s látta a mint a gyermekeket elválasztva egymástól elvitték a javító intézetbe, melyet néhány jó ember a legjobb akarattal alapított és épített a szomszédban. Úgy ölelték egymást és oly őrülten ellentálltak azoknak, kik szét akarták választani őket, hogy egészen megijesztették az embereket és asszonyokat, kiknek gondjaira voltak bízva. Soha életükben sem voltak egymástól távol egy órányira sem, mióta csak kis Bindó megszületett egy nyári napon a Földközi tengeren egy cabinban és bölcső gyanánt egy féltökbe fektetve kitették kis nővére bámuló pillantásainak. De most elválasztották őket egymástól, és míg Bindót a fiuk osztályában úgy megsorolták, ahogy még életében soha és dús barna haját levágták, Gemmát — kinek szenvedélyes kitörései, csodálatos hideg nyugodtságnak adtak helyet — megfürösztötték és a javító intézet ruháiba öltöztették. Tarka övjét, festői szoknyáját, coral fülbevalóit és nyaklánczát elvették s ezeket megfüstölték, csomóba kötötték, és megjegyezték egy számmal. Mindent engedett magával tenni, de nagy szemei idegenszerüen csillogtak és égtek, s tökéletesen néma volt. Egyetlen hangot sem tudtak tőle kihozni. A vezetők hozzászoktak már a makacs, vad, szelíd, rosszakaratú gyermekekhez, de Gemma némasága, mely görcsös haragjának rohamait követte, új és ijesztő volt rájuk nézve. Nagyon furcsa volt, valami különös egyenes szabású merev szürke ruhába öltöztetve, de mikor egy hosszú csapattal beült zablisztkását vacsoráim, szép, halvány, kétségbeesett arczocskája, égő szemeivel és ívezett piros szájával, olyan volt a többiek közt, mint egy lángszegfű, káposzta fejek közt. Egy morzsát sem evett, egy hangot sem szólt, és senkire sem nézett. — Oh, Nomnóoh Bindó! — visszatartotta a sírást, hogy csaknem megszakadt bele szíve, de egy hang sem hagyta el ajkát. büntetés csak a fiúgyermekeken, orvosi vizsgálat után és elkülönzött helyen hajtható végre. A szakbizottság azon nézetben van, hogy e büntetésnek alkalmazása ritkán lesz szükséges, mert ha a gyermekek tudomására jut annak behozatala, a büntetéssel való puszta fenyegetés is legtöbb esetben elégséges lesz. Ez alkalommal javasoltatott még, hogy ha majd a fővárosi javítóintézet felállíttatik, mindazon gyermekek, kiknél a testi büntetés sem használ, a javítóintézetbe helyeztessenek el. Irodalom, színház és művészet. — Hangverseny. A vigadó kistermében ma új cz ég alatt kamarazeneestély folyt le. A zsenge triotársulatot három fiatal zenész alakította. A vállalat feje Major Gyula úr, aki ügyes zongorajátékával több ízben keltett már figyelmet; a hegedűszólamra Ledl Ferencz úr vállalkozott, a gordonkát Willmouth Bódog úr kezelte. A két utóbbi a népszínház zenekarában működik. A törekvés komolysága dicséretet érdemel és ha a fiatal urak jobban össze fognak szokni, ha a vonós hangszerek tisztábban fognak megszólalni, akkor idővel a bátorító tapsból még elismerő tetszésnyilatkozat is lehet. A műsor szépen választott három triója közül Volkmann b-moll hármasa maradt befejező számnak. A szépszámú közönség megragadta az alkalmat, hogy a jelen volt öreg mestert tapsaival halmozza el. — A magyar színész-egyesület központi igazgató-tanácsa, a magyar színész-egyesület és nyugdíjintézet alapszabályai III. rész 16. pontja és a VIII. szinészközgyülés 1882. évi deczember hó 12-én megtartott ülésének 15.könyvi szám alatt kelt határozata alapján, mely határozat minden pályázóra nézve kötelező a magyar színészegyesület, irodai könyvelői és pénztári ügyeinek czélszerű vezetésére és ellátására s egy a magyar színészet szellemi érdekeit képviselő hivatalos lapnak szerkesztésére rendszeres központi irodát állít fel, mely irodának hivatalnoki állomásai közül: az igazgatói, pénztárnoki,titkári, könyvelői, írnoki és szolgai állomásokra ezennel nyivános pályázat hirdettetik. Az igazgatói, pénztárnoki, titkári és könyvelői állomások a magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsa hármas kijelölése mellett, titkos szavazás és általános szótöbbséggel megejtendő választás útján a f. é. május hó 17-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlés által töltetnek be, míg az irnoki és szolgai állomásokat a központi igazgató tanács saját hatáskörében tölti be. A pályázatnál azok, kik a magyar színészet körül kiválóbb érdemeket szereztek, s egyébként a pályázati feltételeknek megfelelnek, előnyben részesülnek. A hivatalnokok életfogytiglan választatnak ugyan, de e választás a színész-egyesület feloszlása esetén erejét veszti s a hivatalnokok semminemű kártérítésre igényt nem tarthatnak. A központi irodának rendszeres évi fizetését élvező tagjai az egyesületi alapszabályok teljesítése mellett nyugdíjképességgel bírnak. Az iroda személyzetének évi fizetése: igazgatóé 1400 frt, pénztárnoké (tiszteletdíj) 400 frt, titkáré 800 frt, könyvelőé 800 frt, írnoké 500 frt, szolgáé 350 frt. A fenti állomásokra csak megfelelő képzettségű, erkölcsileg feddhetetlen, munkabíró egyén pályázhat, ki ezen tulajdonokat hiteles okmányokkal igazolni köteles. Azonkívül az igazgatói állásra pályázó köteles kimutatni azt, hogy irodalmi, a titkár, hogy fogalmazói, a könyvelő és pénztárnok azt, hogy számviteli képzettséggel, s ez utóbbi azt, hogy az évi tiszteletdíjának megfelelő készpénz vagy ezzel egyenértékű biztosítékkal bir. A pályázat határideje 1883. márcz. hó 31-ike. A kellően fölszerelt és szabályszerű bélyegekkel ellátott folyamodványok a magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsához. Budapest, VII. ker. Kerepesi ut 13. szám, H. em. 17. ajtó, intézendők. A magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsának elnöksége. — A népszínházban holnap, szombaton, Blaha Lujza asszony szabadsága miatt »A koldusdiák« egyelőre utolszor kerül színre. Ezúttal fogja Broniszlawa szerepét Pálmai I. utólszor játszani, a további előadásokra e szerepet S k G. tanulta be. Holnapután, vasárnap lép fel Blah a L. asszony szabadsága előtt utólszor »A tót leány« népszínműben. — Kamarai hangverseny. A Krancsevics, Pinkus, Sabathiel, Bukoff által rendezett hangversenyek legközelebbike márczius 7-én este órakor fog megtartatni a Vigadó kis termében Bendano A. közreműködése mellett a következő műsorral. 1. Brahms. Ötös. (F-dur. 88. mű) két hegedű, két mélyhegedű és gordonkára. 2. Bendano. Ötös. Két hegedű, mélyhegedű és gordonkára. 3. Bendano. a) In mare. Barcarola (a )Korzarc Byron után), b) 5-ik keringő, c) Presto agitato. 4. Schumann. Négyes. 3. sz. (A-dur.) Bendano maga is rendez egy hangversenyt f. hó 9-én este a Vigadó kis termében Krancsevics, Budoff, Sabathiel, Pinkus és Méry urak közreműködése mellett, melynek 5 pontból álló műsorát kizárólag a hangversenyző művei fogják kitölteni. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa udvari zenemükereskedők kiadásában megjelent »Hat kedvelt magyar népdal« baryton vagy mezzo-sopran énekhangra zongora kísérettel, átírta Kolozsváry Aladár; ára 90 kr, továbbá a »Szerelmi dal« (népies modorban) Lányi Ernőtől; ára 80 kr. — Új ballet. A bécsi operaszinház, mint egy kőnyomata jelenti, elfogadta Kőszeghy Géza 3 felvonásos »Leila« czimü ballétjét. Szövegét irta dr. Jósika Kálmán. — A Nemzeti zenede igazgatósága márczius 4-én, vasárnap, esti 6 órakor az intézet felsőbb és kiművelési osztálybeli növendékeivel zeneestélyt rendez, a »Fővárosi vigadó« kis termében Huber Károly zenedei karnagy vezetése alatt. — Új könyvek. A Révai testvérek kiadásában ismét több munka hagyta el a sajtót. A közönség bizonyára nem kis érdeklődéssel fogadja ezek közt gr. Teleki Sándor könyvét: »Garibaldi alatt 1859-ben.« Teleki Sándor előkelő részt vett Garibaldi hadjáratában, s most lankadatlan élénkséggel beszéli el e nevezetes eseményeket, azok apró episodjait, festve egyformán az időket, az embereket, és szikráztatva az elmésséget. A nagy diszszel kiállított könyv Türr tábornoknak van ajánlva. — Zola Emiltől két kötetes regény fordítását kapjuk : »A szeretet rabja« (Une page d’amour). Fordította Csukássiné Zmeskál Aranka; ára a két kötetnek 2 írt 50 kr. — »Zsidó nők a történelemben, az irodalomban és a művészet terén,« irta dr. Kaiserling Mór budapesti rabbi, fordította Reismann Mária. Kaiserling évek előtt irta e munkát, különösen művelődési szempontból. A zsidók közt feltűnt nők hoszszabb vagy rövidebb életrajzát, jellemzését nyújtja a két kötet. A biblia asszonyai nincsenek fölvéve a sorozatba , de intő például nem hiányzanak azok a nők, kik vallásukat elhagyták, s kiválóbb szerepet vittek. A talmud nőalakjaitól, a mártíroktól kezdve, végig a trónon ült zsidó nőkön, írónőkön, művésznőkön majd négyszáz nőről van megemlékezés a gyűjteményben. Ara 2 frt 50 kr. Idegenek névjegyzéke. Márczius 2. Angol királynő szálloda : Rónay L. főispán, K. Zombor. — Gr. Forgách L. birt., Mándok. — Br. Wiener V. bank igazg., Bécs. — Csillag J. bírt., Árba. — Zichy J. birt., Nágocs. — Grot K. keresk., Bécs. — Friedländer T. keresk., Páris. — Svarcz Gy. keresk., Bordeaux. Arany sas szálloda: Grépy W. bírt., Zemplén. — Gencsy G. birt., T.-Füred. — Szilassy Gy. birt., Pánd. — Stern S. birt., Turkeve. — Spostág J. keresk., Orosháza. — Dr. Pottyondy F. ügyvéd, Temesvár. — Dr. Institorisz E. Rimaszombat. — Dapsy S. magánzó, Atták. — Dr. Borotvás D. orvos, Makó. — Náray J. nyomdatulajd., Rimaszombat. Erzsébet szálloda, Balassa G. földb., Sárbogárd. — Somogyi J. földb., Győr. — Papp I. ügyvéd, Szeghalom. — Burián P. ügyvéd, Esztergom. — Steiner J. mérnök, Herkules fürdő. — Csernyus G. ügyvédj., Kalocsa. — Oiosz P. jogh., Andrásháza. — Kul G. jogh., Szegszárd. — Macher F. hivat., Komárom. — Nagy M. keresk., Vácz. Európa szálloda, Steii P. szerb tábornok, Szerbia. — Bassa K. titkár, Bécs. — Líves Gy. mérnök, Páris. — Ferre A. mérnök, Páris. — Szonda Mária, gyáros, Bécs. — Moravetz K. keresk., Bécs. — Sessler M. keresk., Kassa. Fehér hattyú szálloda , Roth D. kerecsk., Rimaszécs. — Grossman I. keresk., Tornallya. — Krausz N. keresk., Heves. — Papp Gy. ügyvéd, Fülek. — Tormay J. ügyvéd, Vágujhely. — Kováts G. földb., Nógrád. — Abraham M. földb., Bugyi. — Blau S. földb., Dobos. — Adler L. gazd., Tarcsa. Fehér 16 szálloda : Kovács J. földb., Jászkisér. — Fekete M. földb., Szeged. — Mészáros P. földb., Debreczen. — Kovács B. földb., Munkács. — Andrási J. gazdat., Nyitra. Kovács A. orvos, Jászkisér. — Steiner J. orvos, Bécs. — Völgyi Gy. szinigazg , Baja. — Stein L. keresk., Szecső. — Kiss L. keresk., Győr. — Schwartz M. keresk., Árokszállás. — Kalla P. keresk., Jászberény. — Taub J. keresk., Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda, Waldner A. birt., Újlak. — Pollak S. birt., Madaras. — Wigand D. válalk., Mainz. — Kopf D. válalk., Kápolna. — Brunner S. mérnök, Triest. — Dr. Weisz, ügyvéd, Trencsén. — Cunradi F. keresk., Fiume. — Heller F. igazg., Bécs. — Gebauer K. kereskedő, Bécs. — Stengel J. válalk., Bécs. — Neuberger H. keresk., Bécs. — Gedeon M. keresk., Kassa. — Kossovits G. keresk., Pancsova. — Fetter M. mag., Kalocsa. Hungária szálloda : Br. Vay S. birt., Golop. — Szőnyey K. polgárm., Lőcse. — Plauser L. erdész, Kolozsvár. — Felicides E. keresk., Baja. — Heine F. keresk., Prága. — Guttmann A. keresk., Berlin. — Ascher A. keresk., Berlin. — Glück L. keresk., B.Almás. — Csorba M. keresk., Brassó. — Szentpétery M. keresk., M.Ludas. — Styassny F. kereskedő, Bécs. — Rosenbaum L. keresk., Bécs. István főh. szálloda , Ackermann A. keresk., Bécs. — Krúdy J. orvosnöv., Bécs. — Grünzweig F. magánz., Bécs. London szálloda: König H. birt., Tardoskert. — Hodosi G. birt., Arad. — Juhász F. birt., Tartoskedd. — Otogleg K. birt., Tartoskedd. — Pecco I. birt., Csúcsa. — Freund S. birt., Imretelek. — Schönfeld D. keresk., Mindszent. — Deutsch J. keresk., N.-Becskerek. — Schultes N. hivat. Bécs. — Szvoboda A. hird., Bécs. Magyar király szálloda : Rosenberger J. birt., Gyalu. — Frieg I., birt., Debreczen. — Ifj. Schwarz A. birt., Nagy- Várad. — Poór G. szkiró, Vaál. — Theodorovits J. ügyv., Sz. Endre. — Messner M. techn., Lemberg. — Valentinyi J. gazdász, N. Ladány. — Strobl A. gazdász, Főherczeglak. — Müller A. építész, Sopron. — Szauer J. gyáros, Herend. — Deutsch J. keresk., Baja. — Reisz E. keresk., Lipcse. — Oblatt M. keresk., Szeged. —Grünwald M. keresk., Miskolcz. — Tempes E. keresk., Bécs. Nemzeti szálloda : Szekeres J. birt., Nadocsak. — Stratimirovits J.-né, mag., Szolnok. — Sándor M. ügyvéd, Komárom. — Arany S. ügyvédj., Félegyháza. — Beke J. jegyző, P.-Csaba. — Hirsch J. keresk., N.-Szt..-Miklós. — Klein J. keresk., N.-Szt.-Miklós. Orient (Schmidt) szálloda: Kürthy P. földb., Kunság. — Szepessy M. földb., Csomolya. — Arano J. földb., Ruscsuk. — Stojan M. keresk., Zimony. — Boros J. mérnök, Kolozsvár. — Volanek J. gyógysz., Szerajevo. — Zien E. úrnő, magánzó, Románia. — Völgyi Gy. szinigazg., Nyitra. — Neszlinger J. keresk., Arad. — Bervirth F. fényképész, Eger. — Liebner Gy. keresk., Bécs. — Friedman J. keresk., Kassa. — Hennel J. gazdász, T.-Örs. Pannónia szálloda, Csathó F. birt., Gyöngyös. — Nyáry J. birt., T. Tótfalu. — Nagy K. polgárra., Miskolcz. — Bay B. alispán, Miskolcs. — Dumtsa J. polgármester, Szt.-Endre. — Maximovits J. szolgabiró, Veresvár. — Csemak J. ügyv., Gy .-Fehérvár. — Dr. Dimsits J. orvos Szt.-Endre. — Schlesinger J. földm., Halmay. — Nehrer Gy. mag., Rozsnyó. — Lavatka A. keresk., Békés. — Klein A. keresk., Sály. — Neuberger A. keresk., Jászberény. — Korizsánszky B. keresk., Bélabánya. — Békeffy S. tanár, Debreczen. — Löffler L. bérlő, Orosháza. — Somogyi R. földb. Rozsnyó. — Balis A. kocsmárosné, Nagyvárad. Páris szálloda : Kortsák A. mag., Temesvár. — Weller J. mag., Győr. — Wanny H. mag., Bécs. — Schag J. mag., Szárcsa. — Kuhn M. keresk., Miskolcz. — Braun J. keresk., Miskolcz. — Schwarcz F. keresk., Trencsén. — Stein J. keresk., Trencsén. — Stern K. Léva. — Belgran J. keresk., Szárcsa. — Weiller R. keresk., Arad. — Neumann J. keresk., Bécs. — Gries J. üzletvezető, Baja. — Balcsek E. énekesnő, Győr. — Bogenober F. mérnök, Miskolcz. Tigris szálloda : Schwarcz L. keresk., Homonna. — Köller J. keresk., Bécs. — Schwarz J. keresk., Felsőiregh. — Gáspár J. keresk., Bécs. — Weiss H. keresk., Nagy-Károly. — Weisz A. keresk., Szatmár. — Klein V. keresk., Ráczmiletics. — Wranits J. keresk., Cservenka. — Schlesinger J. keresk., Gödre. — Singer M. keresk., Győr. — Jentin F. nevelőnő, Genf. Vadászkürt szálloda: Ábray K. polgárm., H.-M.-Vásárhely. — Simonyi D. birt., Domon. — Dadányi J. keresk., Temesvár. Kivonat a hivatalos lapból. Márczius 2. Árverések a vidéken. A kecskeméti Népkör 4200 írtra b. ingatl. april 9. Kecskemét. — Rudolf János és neje 1263 írtra b. ingadl. márczius 20. Bogdány. — Újhelyi Antal 6010 írtra b. ingadl. márczius 7. T.-Ujhelyben. — Benner József 846 írtra b. ingadl. márczius 27. Mogyoród. — Kovács Imre 6730 írtra b. ingatl. május 19. Pancsován. — Török Antal 2624 írtra b. ingadl. márczius 16. Dörben. — Kozáka Zsigmond 5108 frt 50 ktra b. ingadl. april 25. Tasnádon. — Tóbi Elek 2845 írtra b. ingadl. márczius 27. Nagy Károly. Csőd. Milly József ellen, csődbiztos Zsuljevits Döme, tömeggondnok Grüner Samu, április 16. Zombor. Pályázatok. A szászvárosi adóhivatalnál II. oszt. szolgai áll. 8 hét alatt. — A soproni szolgabiróságnál 7 közigazgatási gyakornoki áll. márczius 20. — Budapesten a Ferenczvárosban postamesteri áll. 3 hét alatt. — A Besztercze- Naszód megye törvényhatóságánál 5 közigazgatási gyakornoki áll. márczius 15. — Postahivatalnál szolgai áll. 6 hét alatt Kassán. — A kézdivásárhelyi ügyészségnél hivatal szolgai áll. ápril 14. — Az orsovai erdőhivatalnál főerdészi áll. márczius 20. — A liptó-ujvári főerdőhivatalnál I. vagy II. oszt. erdőgyakornoki áll. márczius 15. — A fehér-gyarmati adóhivatalnál adótárnoki áll. márczius 10. — Postamesteri áll. Reszneken (Zalamegye) 3 hét alatt. — A nagybányai főerdőhivatalnál erdőrendezői, egy I. oszt. erdészi és egy IX-ik oszt. erdőrendezői áll. márczius 25. — A gödöllői adóhivatalnál adótiszti áll 8 hét alatt. — A sóvárti erdőhivatalnál főerdészi és egy I. oszt. erdészi áll. márczius 20. — A szászsebesi adóhivatalnál III. oszt. adótárnoki és egy III. oszt. ellenőri áll. 4 hét alatt. — Az orsovai erdőhivatalnál erdőszámvivői áll. márczius 24. — Postahivatalszolgai áll. 6 hét alatt, Nagyszeben. — A kataszteri igazgatóságnál segédhivatalszolgai áll. április 15. Pécs. — Az orsovai erdőhivatalnál II. oszt. főerdészi áll. márczius 24. Időjárás márczius 2. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. 1 . Szél A hó-II jelek magyarázatai: @ = szélcsend; O = tiszta, demit ® — V* felhős ; 3 = ‘/a felhős ; © = */« felhős ; © = borult; • i — eső ; * = hóeső ; A = jég ; = = köd ; OO = gőz ; == zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A H£gy légnyomás (770 — 775) a continens északnyugati, a depressió (755—760) annak keleti részében van. Közép-Európában erős szelekkel az idő részint derült, részint változó felhőzetű, helyenkint csapadékkal, kisebbedő hőmérséklettel. Hazánkban: Többnyire északi és északnyugati, erős szelek mellett a hőmérséklet kisebb lett, a légnyomás részben kevéssel nagyobbodott. — Az időjárás északkeleten változó felhőzetű, helyi csapadékkal, éjjel fagyos, délnyugaton enyhe, lassú derüléssel. — Hófergeteg volt Aradon és Késmárkon, itt viharral. — Osztrák és orosz táviratok délután közel 2 óráig nem érkeztek. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Általában lassú derülést várhatni, kevés helyi csapadékkal, éjjel nagyobbrészt fagygyal. Állomások nyomása“J* 'U W_7nn. ereje Celsius* négzet ^71)0 + (1-12) fokban_______|__ Arad........................... 62.2 NY 3 —3.2 * 3 © Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 64.4 ÉK 1—3.3 6 ® Budapest ......... .. 64.8 NY 4—1.9 — O Csáktornya............... 66.1 É 7 0.0 — ® Debreczen................ 63.2 É 7 —3.8 — ® Eger........................... 65.2 NY 1 —3.5 — 3 Eszék.......................... — — — — — Fiume......................... 65.3 EK 1 4.5 — © Késmárk.................... 67.8 K 6 —6.2 *16 *© Keszthely ................ 86.5 K 40.4 — © Kolozsvár................ 60.5 NY 3 —2.8 * 2 © Magyar-Óvár........ 68.1 ÉNY 2 —1.6 — ® Akna-Szlatina .. .. 60.3 ÉNY 1 —4.2 — 3 Nagy-Enyed ........... 63.7 ÉNY 1 —1.5 — *© Nagy-Szeben.. .. .. 59.5 ÉNY 1 —4.8 Iff 3 *© Nagy-Várad ............ 60-8 ÉK 3 —3.9 #5 O Orsóvá....................... 65.5 © —1.3 — 3 Pancsova................... 61.5 ÉK 4 —0.7 1 © Selmeczbánya .. .. 66.9 ÉNY 6 —6.0 * 5 3 Sopron........................ 67.4 ÉNY 4 —0.6 *4 © Szatmár-Németi .. 60.3 É 3 —2.2 — © Szeged....................... 62.1 ÉNY 2 -0.9 — 3 Sepsi-Szt-György 56.5 ÉNY 3—6.0 * 5 © Szolnok ................... 64.0 É 2 —2.0 —■ 6 Temesvár................ 65.4 É 2 —3.0 1 © Trencsén.................... 64.9 E 5 —2.0 * 6 *© Ungvár....................... 60.9 NY 4 —2.4 * 1 • Zágráb...................... 66.4 E 50.2 *•. 5 0 Bécs......................... — — — — — Bregenz........... — — — — — Konstantinápoly.. — — — — — Lesina..................... — — — — — Pola............................ — — — — — Prága.......................... — — — — _ Sulina....................... 80.5 K 1 0.9 — © Serajevo.................... 82.0 © 2.0 5 © Főszerkesztő: Tállai vérór. Felelős szerkesztő: Viel Ixxire. Színházak. Budapest, szombat, márczius 3-án. Nemzeti szinház. WILTNÉ asszony cs. kir. udvari és kamara énekesnő vendégjátékául: Norma. Opera 2 felvonásban. Irta Romani. Zenéjét szerzette Billini. Fordította Szerdahelyi. Személyek: Levér Hajós Zs. Flavius Kiss D. Oroveso Ney Norma WILTNÉ Adalgisa Maleckyné Clotilde Doppler I. Holnap, vasárnap: Bozóti Márta. Színmű 3 felvonásban. Várszínház. Egy párisi regény. Színmű 5 felv. Irta Feuillet Octave. Ford. Kürthy Emil. Személyek: Henry de Tárgy Náday Báró Chevrial Újházi Chesnel Juliani Laubanére Tirandel Vaumartin Villiers Ambroise Targyné Marcejle Therése Rose Guérin Lucené Gyenes Kőrösmezei Benedek Földényi Mihályi Császár Sántha Sz. Prielle C. Helvey L. Fái Sz. Csillag T. Békessy I. Valmeryné Györgyné Mária, komornája Sántháné Népszínház. BLAHA L. assz. mint vendég. A koldusdiák. Operette 3 felvonásban. írták Zell és Genée. Fordították Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerzette Millöcker Károly. Személyek: Farmaticza L.-né J. A. Laura Hegyi A. Broniszlava Pálmai I. Jan Janiczki Kápolnai Simon Blaha L. Ollendorf ezred. Solymosi Wangenheim Szabó Henriczi Komáromi Schweinitz, Magyari Rochow, Hatvani Richthoffen Berkes E. Bogumil Andorfi Éva, a felesége Beregi K. A krakói polgm. Kovács Bej, fogadós Karikás Onuphrie, V. Kovács Waclaw, fogoly Behurai Anicza Vidorné Egy futár Szamosi Holnap, vasárnap : Blaha Lujza assz. m. vendég. Utolsó fellépése szabadsága előtt. A tót leány. Ered. népszínmű dalokkal s felvonásban. Kezdete 7 órakor.