Nemzet, 1883. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1883-03-03 / 61. szám

Sándor nézete szerint a vízvezeték kiterjesztése nem felelt meg a hozzá kötött várakozásnak. Azt mondták, egy millió köbláb vizet is ad s később szálltak le az ígérettel 600 ezer köblábra. A szűrt víz mennyisége mindig a Duna magasságától függött. A törvényható­ság tévútra van vezetve már a 600 ezer köblábbal is, midőn azt mondták, hogy az hosszú időre elég lesz. Megjegyzi, hogy a calamitásokról is legelőbb hírlapi panaszokból kell­ értesülni. Mondjuk ki, hogy a jelen­legi vizma nem felel meg a szükségnek, a­mi az oka a calamitásoknak. A budai expediensnek se tulajdo­nít nagy jelentőséget. A furatásokra nézve úgy tudja, hogy az eddigieknek semmi eredménye sem volt. Vé­­gü­l a vízi órák ellen nyilatkozik, mert az vizünket semmivel se gazdagítja. Jövedelmet húzni belőle pe­dig nem feladata a városnak. Dr. Szabó József azon kezdi, hogy aggályt hallott az alanti forrásvizek mennyiségére nézve. A mai vízmű a kilátásba helye­zett vízmennyiséget adja most is. De ez nem lesz elég. Egy id­őre elég lesz a budai vízátvezetés is. Ez se mindég. Az összes continentális városok azon bajban szen­vednek, a­miben mi. Egy vízvezeték sehol se elég. Csak az északamerikai városokban s Skócziában ked­vező a helyzet, hol nagy tavak vannak. Lindley a Duna egyszerű bevezetését javasla, mint Párisban vezetik be a Szajnát, Londonban a Themzét. De nem lehetett ajánlani, mert július - augusztus havakban a Duna vize fertőzve van. Ehez vízszükségben hozzá lehet nyúlni, a szűrőkön át használatra bocsátani, máskép nem. A próbafuratások folytatása jó, ha negatív eredménynyel is, mert az is ered­mény. — Egyelőre a teendő csak a budai vizmű kristályvizének átvezetése. — Preuszner Jó­zsef nem kétkedik benne, hogy a folytonos bő­­vitgetés és experimentatio oda vezet, hogy vég­re is a mesterséges szűrőkhöz kell folyamodni s erről már most komolyan kell gondolkozni, mert a természetes forrásvizek, mikkel rendelkezünk, a várost vízzel el nem láthatják. Igaz, hogy Páris­ban is szüretien vízzel locsolják az utczát, de ott a csővezetés nincs összekötve annyi kellemetlenséggel, mint nálunk, mert ott a nagyszerű csatornákban he­lyezik el a csöveket s a munkálatról a járókelő kö­zönség mit sem tud. A vízmérő órák miatt oly nagy az ellenszenv a városban, hogy róluk nem is szól. — Grerlóczy kiemeli, hogy az albizottsági vélemény­nyel a közgyűlés megelégedve nem lesz, ki kell bőví­teni. Nem hiszi, hogy Wein úrnak a végleges vízellá­tásról valami conceptusa már ne volna, akár si­kerre vezetnek a további próbafúrások, akár nem. Ki kell terjeszkedni a mesterséges szűrők esetleges életbeléptetésére is. Scheich indítványa tetszetősnek látszik, de igen sok technikai akadálylyal van össze­kötve A vízmérő órákra nézve azt mondja, minden városban van bizonyos ellenőrzés a vízfogyasztás fe­lett. Vagy reservoirok vannak, vagy rendőri felügyelet, vízmérő óra, csak nálunk nincs. A pazarlást az egész­ségügyi követelményektől meg kell különböztetni. Mégis tekintettel a hangulatra, ez idő szerint ő se akarja ez indítványt a biztos bu­kásnak kitenni s ezért erre nézve Máttyás indítványához járul. A bizottság végül ezekben állapodik meg : l.A budai viz átvezetése sür­gősen ajánltatik.­­ A további próbafúrások erély­­lyel teljesitendők. A vizi órák általános kötelező alkalmazása elvettetik. Maj­dan újra szóba jöhet. 4. A locsolásnak szüretlen víz­zel teljesítésére czélzó (Scheich indítványa) számítások tétele­s véleményezés végett a mérnöki hivatalnak adandó ki. 5. Wein­er felkéretik a városnak elegendő szűrt vízzel ellátására nézve a jövő képét valamely javaslatban nyújtani. — A kereskedelmi akadémia által átengedtetni kért telek ügyében a tanács legközelebbi közgyűlésén javasolni fogja, hogy a pénzügyi és gazdasági bizott­ság előterjesztésének elfogadása mellett, a mondott czélra az angol­ egyház mögött fekvő fővárosi telek díjtalanul engedtessék át. E telek értéke a va­gyonleltár szerint 60,000 frt becsértéket képvisel. — A testi fenyítéknek behozatala a fővárosi elemi iskoláknál. A főváros tanügyi körei már rég foglalkoznak azon kérdéssel, nem volna-e czélszerű a testi fenyítéket a fővárosi iskolákba ismét behozni. E kérdés foglalkoztatta főleg az elemi iskolai szak­­bizottság mai ülésén a tagokat is, midőn az elemi iskolák fegyelmi szabályzatának revisiója került tár­gyalás alá. Hangsúlyoztatott, hogy a testi fenyíték eltörlése folytán a fegyelem folytonosan lazul, s egyes gyermekek nyíltan szemébe mondják tanítójuknak, hogy nem félnek tőle, mert tudják, hogy nem szabad őket megverni. Hosszas tárgyalás után elhatározta­tott végre, hogy a testi fenyítéknek az elemi iskolába való behozatalát, bizonyos feltételek mellett, a szak­­bizottság mélhatlanul szükségesnek tartja, s annak behozatalát a legmelegebben ajánlja. Kikötendő volna azonban, hogy a testi fenyítékre való ítélés csak a tantestület hozzájárulásával eszközölhető, s a Törvényszéki csarnok. Fegyelmi ügy. A kir. tábla fegyelmi tanácsa tárgyalta Dancs Gyula német-bogsáni járásbirósági segédtelekkönyvvezető ügyét, ki ellen 10 vádpont emlittetett; többek közt, hogy a zugirászatot Üzlet­szerűen gy­akorolta, főnöke irányában tiszteletlensé­get és engedetlenséget tanúsított a beregszászi telek­könyvvezető korában bélyegeket vett át, melyek ren­deltetésük helyére nem jutottak. A telekkönyvi meg­rendelésekről szóló jegyzéket hiányosan vezette. A hivatalszolgával dulakodásba keveredett. Tiszttársá­val Szeppelfeld Mátéval, ki a lugosi törvény­szék telekkönyvi osztályától mint kisegítő küldetett Bogsánra, gyalázó kifejezésekkel illették egymást. Ez utóbbi különben szintén zugirászkodott, a felektől pálinkát fogadott el s nyilvánosan oly nyilatkozatot tett, melyek a közönség bizalmát a jogszolgáltató ha­tóság irányában megingatni képesek. A törvényszék Déncs Gyulát az ellene emelt 5 első vádpontban vétkesnek találta s ezért 150 főt pénzbüntetésre ítélte. A többi vádakat kisebb rendetlenségnek tekintette s e czélból az iratoknak a törvényszék elnökéhez leendő áttételét rendelte el. Szeppelfeld Máté lugosi tvszéki segédtelekkönyvvezetőt pedig az 1871 évi VIII. t. sz. 20 §-nak b) pontjában találta vétkesnek s feddésre ítélte, hogy a kir. ügyész, mint vádlottak felebbezése folytán került az ügy a kir. ítélőtáblához. A főügyészség képviselője a többi vádpontokban is kérte D­a­n­c­s­ot elmarasztalni s fentartotta a közvádló hivatalvesztés iránti indítványát. Literáty Ödön orsz. képviselő, Dancs védője, utalt arra, hogy véden­­ezét főnöke rendszeresen üldözte — mint az első bíró­sági ítélet megjegyzi — oly esetekért is, melyek neki vétkül be nem tudhatók. Előhozza, hogy az ellen­ségeskedés köztök onnan kezdődik, midőn Danes Bogsánra helyeztetvén, a hivatalos helyiségből Jan­­ka »a havasi király« arczképét kido­batta,miért a járásbéiró jegyzőkönyvi kihallgatás alá vette. Ezután a vád okát pontonként birálgatván, kérte védencze büntetésének enyhítését. A bíróság négy vádpontra nézve Dancs Gyulát illetőleg az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, de felmentette a mutató köny­vek rendetlen vezetésének vádja alól, azonban ő ma­rasztalta az oraviczai járásbiró ellen használt tiszte­letlen kifejezések vádjában s ezért majharmadfoku bün­tetést jóváhagyta, de a birság összeget 50 írtra le­szállította. Szeppelfeld büntetését helybenhagyta. A felmerült 201 frt 66 kr. költség megtérítésében két harmad részben Dancsot, egy harmad részben pedig Szeppelfeldet marasztalta el a tanács. A kir. Curiának egy határozatát közli a Jog­tudományi Közlöny­, mely határozat méltó arra, hogy a jogászközönség figyelme feléje forduljon. De különösen kívánatos, hogy az alsó bíróságok figyelem­mel olvassák. A­ki szemmel kiséri a Curia gyakorla­tát, észrevehetett újabb időben több döntvényt, me­lyekből a bűnvádi eljárás terén meghonosodott bal­fogalmak elleni rendszeres küzdelem, üdvös reform felé törekvés szól. A szóbeli főtárgyalás egyik sark­­elve, hogy a bíróság ítéletének fundamentumát ne az aktákra, sem pedig részleges felvételekre, hanem csakis az egységes főtárgyalás öszszeredményére alapítsa. A Curia alábbi határozata úgy ez irányban valamint a védői kar igazságszolgáltatási szerepének méltatására nézve erélyes szózatot tartalmaz amaz elv- s öntudatnélküli, az intézmények külső gépies formáival beelégedő felfogás ellenében, mely az első fokú törvényszékeknél magát sokhelyütt befészkelte. A határozat így szól: »Mindkét alsó bírósági ítélet hivatalból megsemmisittetik s az e. f. kir. törvényszék­nek meghagyatik, hogy vádlott B. I. részére, P. J. ügyvéd mellőzésével hivatalból uj védőt nevezzen, ennek az összes ügyiratok tanulmányozására, vala­mint a netán szükségesnek találandó vizsgálati kiegé­szítések indítványozásának előterjesztésére elegendő időt engedjen, ezek után az érdeklettek jelenlétében póttárgyalást tartson, s úgy B. J. képviselőjének meghallgatása után hozzon a kifejtendőknek megfe­lelő újabb ítéletet, mely után az ügy, főbenjáró ter­mészeténél fogva, azon esetre is hivatalból való felül­vizsgálat végett a felsőbb bíróság elébe lesz terjesz­tendő, ha azt egyik fél sem felebbezné. Okok: *A kir.­télő tábla 1881. junius 21-én 2573. sz. a. kelt feloldó végzésében helyesen rendelte el, hogy a vádlottak, tulajdonképen csak vádolt B. I.­ részére védő ügyvéd neveztessék ki, miután a vád tárgyát szándékos bán­talmazás által okozott emberhalál képezi. A kir. ítélő tábla ezen utasításának az eljáró kir. törvényszék azonban kellően nem felelt meg, a­mennyiben B. I. védelmével ugyanazon ügyvédet bízta meg, ki a ko­rábbi tárgyalásoknál B. I. másodrendű vádlottat képviselte, kinek érdeke B. I. érdekével annyira kirí­­vólag ellenkezik, hogy az 5036/80. sz. jegyzőkönyv tanúsága szerint védője a vádbeli cselekmény elköve­tésével B. I-t vádolta. Ilyen körülmények közt P. J. ügyvéd a legjobb akarat mellett sem volt képes B. I-t a másik vádlott érdekére való minden tekintet nélkül annyira függetlenül védelmezni, a­mint az ügy fon­tossága és a védő­ügyvéd magasztos feladata egyiránt követeli.­ Megfulladt csecsemő, Se­hu­per Katalin 23 éves dajka a btk. 290. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt ült ma a vádlottak padján. Vádlottnő Bohrer László családjánál mint szoptatós dajka szolgált. Fo­lyó évi február 17-én hajnalban a 24 napos csecse­mőt szoptatás után ágyába helyezte, hol reggelre a gyermeket arc­c­al lefelé fordítva holtan találták. Az orvosi bonczlelet­i vélemény a halál okát fula­­dásra vezeti vissza. A vádlottnő azt beismeri, hogy ő tette a gyermeket az ágyra, de hogy mily helyzetben arra nem emlékszik, mert nagyon álmos volt. Pana­­szos Bohrer László a vádlottnő megbüntetésétől el­állott, mert puszta szerencsétlenségnek tulajdonítja a szomorú esetet. A törvényszék hasonló szempontból indulva ki, a vádlottnőt felmentette. A kir. ügyész felebbezett. Ledl Kornélt a fiatal, alig 20 éves rajongót, aki br Lipthay Béla élete ellen tört, tegnap szállí­tották az országos tébolydába. A tébolydába szállit­­tatása előtt tollat és papirost kért, hogy — amint mondá — bocsánatkérő levelet írjon báró Lipthay­­nak. Ehelyett azonban olyan levelet irt, mely csak úgy hemzsegett a legvakmerőbb fenyegetésektől. A tébolydába szállításra a legcsekélyebb kifogást sem tette, sőt örült neki, mondván, hogy ott jobb dolga lesz, szép ígéretek által kicsalja pennyjöket s azonfelül koczkája és kártyája volt, melyek által pénzök elvesz­tésére indította őket. A gyermekek csak tánczoltak, nekik nem volt lakásuk, mindig csak kóboroltak, pa­pírjaik szerint nápolyi születésűek valának. Aztán a csendőr, kinek kezét Gemma megharapta, jelent meg felkötött karral s megmutatta, hogy mit tett az vele, s az erőnek e rettenetes bizonyítéka az egész bírósá­got, nagyban ellenök hangolta. Mr. Carey mosolygott, ő nem vett részt a kér­­dezősködésben. De Gemma mindig ránézett s min­dig ezt gondolta: — Ezt mind ő tette, mert meg­ütöttem. Mindnyájunkat börtönbe vettetett, mert megsértettem. Gyűlölte őt, óh mennyire gyűlölte őt! Ha nem őrizték volna a csendőrök, átugrott volna a bíróság közt s újra ugyanazt tette volna. Mert ő a maga ré­széről nem bánta, de ha Nonnót és Bindót visszavi­szik a börtönbe, s elválasztják tőle — tudta, hogy az embereket a börtönben el szokták választani, fiúk és leányok itt nem szoktak együtt lenni, s még csak az öregeket sem hagyják a fiatalokkal. S azt is tudta, hogy Angliában dologháznak nevezett fogházak is vannak, melyekbe berakják a szegény embereket. Szive dobogása megállott a félelemtől, s mind a­mit a sötét bíróságból látott, Carey Fülöp komoly arcza volt, mely úgy tetszett neki, mintha a Sors kőarcza lenne. — Ah, bimba mi a, suttogott nagyatyja zo­kogva — ott az az úriember, kit megütöttél, mikor lovagolt. A te tüzes természeted volt oka bajunknak, mindig is féltem, hogy az lesz! Ezen szemrehányásra Gemma lehajtotta fejét, s minden szín eltűnt arczából. Tudta, hogy igaz volt az. Ezalatt Bindó ruhájába kapaszkodott, s nyö­szörgött mint egy szegény kicsiny, megvert kutya, s utoljára Gemma azt hitte, hogy az ő saját esze is vándorolni megy, úgy forgott körül ebben a nagy nyomorúságban. A bíróság tanácskozott, csak Mr. Carey szólt keveset. Egy rablás miatt, melyet czigányok és kó­borlók követtek el egy egyedül álló majorban az utóbbi években, s több csenés miatt, melyet tyúk­óson, gyümölcsösben és juhaklokon követtek el, erős ellenszenv uralkodott ebben az időben a csavargók iránt. Santa Epifaniát és unokáit a bíróság test, ha­szontalan, s nem ártalmatlan csavargóknak tekintette, nem jobbaknak, mint az erdei patkányokat, mint az öreg Nonnó monda, s a mellett a csendőr heves megtá­madása, melyben Gemma volt bűnös, még sötétebb fényt vetett hibájukra a Devon gentleman-ek szemeiben. A bíróság némi tanácskozás és vitatkozás után az öreg­embert, miután semmi látható eszköze nem volt maga fentartására, törvénytelen játék és csalás miatt egy hónapi fogságra ítélték, míg Bindót és Gemmát a javító intézetbe adták. Tekintettel Santa Epifania korára és arra, hogy külföldi, megkímélték a nehéz munkától. Mikor Gemma megértette az íté­letet és az öreg embernek is megmagyarázta, a fájda­lom és kétségbeesés olyan jelenete következett, me­lyet alig látott azelőtt angol bíróság. A Dartparti nyugodt és ostoba nép előtt úgy tűnt fel, mintha egye­nesen őrültség szállta volna meg az idegeneket. Szen­vedélyes kétségbeesésük határt nem ismert, s párja nem volt egész Devonban. Gemmát erőszakkal szakították el nagyatyjától és testvérétől és a biztosok kezei közt vergődve, mint egy kis madár vergődik a lépen, ökölbe szorított kis kezét fenyegetőleg rázta a bíróság felé, ott Carey Fülöp arczát látta meg, ki véleménye szerint egye­düli oka volt bánatának és szerencsétlenségének, s rákiáltott: —■ Megütöttem magát tegnap, de még keserve­sebben megbántam pár nap múlva. Maga gonosz, go­nosz, gonosz ember! Ekkor a biztos még durvábban megragadta és szájára téve kezét elhurczolta onnan. — Csakugyan megütötte a kis boszorkány, Ca­rey ? — kérdé meglepetve egyik békebíró. Carey úr csendesen mosolygott. — Oh igen, — mondá nyugodtan, — de meg­érdemeltem. — Csodálom akkor, hogy azt akarta, hogy ke­vésbé szigoruk legyünk irántuk. — Gyermeken csak nem állunk boszut — fe­lelt — és ezek a nap gyermekei; tüzesebb vérük van, mint nekünk, de gyorsabban felednek. Jobb lett volna kevés pénzt adni nekik s visszaküldeni Nápolyba. De önök leszavaztak engem. Azt hiszem, az öreg ember ártatlan. Akármikép vegyük is, egy földmívesnek nem sok egy penny a reményért, hogy kocsija és lova lesz nemsokára. De társai nem ebből a szempontból vették fel a dolgot és igen jó helyen gondolták az öreg csavargót Dartmouth börtönében. Két nappal ezelőtt Carey Fülöp is így gondolkodott volna, mert az a híre volt, hogy ő igen szigorú bíró, de Gemma napfényes, sötét, tüzes arcra meghatotta, és irigyelte a szeretetet, a­melylyel a három egymás iránt viseltetett. Kora gyermeksége óta magányosan élt, és az övékhez ha­sonló szenvedélyt igen szépnek és megfizethetlennek találta. Kegyetlenség volt, igy gondolkozott, szétsza­­kitni őket, mint kegyetlenség darabokra tépni egy piros rózsát, mely épen most nyílt ki a napfényre. Az­nap este kissé elszomorodva lovagolt haza, s kissé kételkedett, hogy csakugyan olyan igazságos és tévedhetetlen dolog-e a törvény mint a­milyennek eddig hitte. Az éjszaka látta, a mint szegény Nonnót mint valami tolvajt börtönbe vetették, s látta a mint a gyermekeket elválasztva egymástól elvitték a javító intézetbe, melyet néhány jó ember a legjobb akarat­tal alapított és épített a szomszédban. Úgy ölelték egymást és oly őrülten ellentálltak azoknak, kik szét akarták választani őket, hogy egészen megijesztették az embereket és asszonyokat, kiknek gondjaira voltak bízva. Soha életükben sem voltak egymástól távol egy órányira sem, mióta csak kis Bindó megszületett egy nyári napon a Földközi tengeren egy cabinban és bölcső gyanánt egy fél­tökbe fektetve kitették kis nő­vére bámuló pillantásainak. De most elválasztották őket egymástól, és míg Bindót a fiuk osztályában úgy megsorolták, a­hogy még életében soha és dús barna haját levágták, Gemmát — kinek szenvedélyes kitö­rései, csodálatos hideg nyugodtságnak adtak helyet — megfürösztötték és a javító intézet ruháiba öltöz­tették. Tarka övjét, festői szoknyáját, coral fülbe­valóit és nyaklánczát elvették s ezeket megfüstölték, csomóba kötötték, és megjegyezték egy számmal. Min­dent engedett magával tenni, de nagy szemei idegen­­szerüen csillogtak és égtek, s tökéletesen néma volt. Egyetlen hangot sem tudtak tőle kihozni. A vezetők hozzászoktak már a makacs, vad, sze­líd, rosszakaratú gyermekekhez, de Gemma néma­sága, mely görcsös haragjának rohamait követte, új és ijesztő volt rájuk nézve. Nagyon furcsa volt, valami különös egyenes szabású merev szürke ruhába öltöztetve, de mikor egy hosszú csapattal beült zablisztkását vacsoráim, szép, halvány, kétségbeesett arczocskája, égő szemei­vel és ívezett piros szájával, olyan volt a többiek közt, mint egy lángszegfű, káposzta fejek közt. Egy mor­zsát sem evett, egy hangot sem szólt, és senkire sem nézett. — Oh, Nomnó­­­oh Bindó! — visszatartotta a sírást, hogy csaknem megszakadt bele szíve, de egy hang sem hagyta el ajkát. büntetés csak a fiúgyermekeken, orvosi vizsgálat után és elkülönzött helyen hajtható végre. A szakbizott­ság azon nézetben van, hogy e büntetésnek alkalma­zása ritkán lesz szükséges, mert ha a gyermekek tudomására jut annak behozatala, a büntetéssel való puszta fenyegetés is legtöbb esetben elégséges lesz. Ez alkalommal javasoltatott még, hogy ha majd a fővárosi javító­intézet felállíttatik, mindazon gyerme­kek, kiknél a testi büntetés sem használ, a javító­intézetbe helyeztessenek el. Irodalom, színház és művészet. — Hangverseny. A vigadó kistermében ma új cz ég alatt kamarazeneestély folyt le. A zsenge trio­­társulatot három fiatal zenész alakította. A vállalat feje M­a­j­o­r Gyula úr, aki ügyes zongorajátékával több ízben keltett már figyelmet; a hegedűszólamra L­­­e­d­l Ferencz úr vállalkozott, a gordonkát Wi­ll­m­­o­u­t­h Bódog úr kezelte. A két utóbbi a népszín­ház zenekarában működik. A törekvés komolysága dicséretet érdemel és ha a fiatal urak jobban össze fognak szokni, ha a vonós hangszerek tisztábban fog­nak megszólalni, akkor idővel a bátorító tapsból még elismerő tetszésnyilatkozat is lehet. A műsor szépen választott három triója közül V­olkmann b-moll hármasa maradt befejező számnak. A szépszámú kö­zönség megragadta az alkalmat, hogy a jelen volt öreg mestert tapsaival halmozza el. — A magyar színész-egyesület központi igaz­gató-tanácsa, a magyar színész-egyesület és nyugdíj­intézet alapszabályai III. rész 16. pontja és a VIII. szinészközgyülés 1882. évi deczember hó 12-én meg­tartott ülésének 15.­­könyvi szám alatt kelt határo­zata alapján, mely határozat minden pá­lyázóra nézve kötelező a magyar színészegye­­sület, irodai könyvelői és pénztári ügyeinek czélszerű vezetésére és ellátására s egy a magyar színészet szel­lemi érdekeit képviselő hivatalos lapnak szerkeszté­sér­e rendszeres központi irodát állít fel, mely irodá­nak hivatalnoki állomásai közül: az igazgatói, pénz­tárnoki,titkári, könyvelői, írnoki és szolgai állomásokra ezennel nyivános pályázat hirdettetik. Az igazgatói, pénztárnoki, titkári és könyvelői állomások a magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsa hármas kijelölése mellett, titkos szavazás és általános szótöbb­séggel megejtendő választás útján a f. é. május hó 17-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlés által töltet­nek be, míg az irnoki és szolgai állomásokat a központi igazgató tanács saját hatáskörében tölti be. A pályá­zatnál azok, kik a magyar színészet körül kiválóbb ér­demeket szereztek, s egyébként a pályázati feltételek­nek megfelelnek, előnyben részesülnek. A hivatalno­kok életfogytiglan választatnak ugyan, de e választás a színész-egyesület feloszlása esetén erejét veszti s a hivatalnokok semminemű kártérítésre igényt nem tarthatnak. A központi irodának rendsze­res évi fizetését élvező tagjai az egyesületi alapszabá­lyok teljesítése mellett nyugdíj­képességgel bírnak. Az iroda személyzetének évi fizetése: igazgatóé 1400 frt, pénztárnoké (tiszteletdíj) 400 frt, titkáré 800 frt, könyvelőé 800 frt, írnoké 500 frt, szolgáé 350 frt. A fenti állomásokra csak megfelelő képzettsé­­g­ű, erkölcsileg feddhetetlen, munkabíró egyén pályázhat, ki ezen tulajdonokat hiteles okmányokkal igazolni köteles. Azonkívül az igazgatói állásra pályázó köteles kimutatni azt, hogy irodalmi, a titkár, hogy fogalmazói, a könyvelő és pénztárnok azt, hogy számviteli képzettséggel, s ez utóbbi azt, hogy az évi tisz­teletdíj­ának megfelelő készpénz vagy ezzel egyenér­tékű biztosítékkal bir. A pályázat határideje 1883. m­á­r­c­z. h­ó 31-i­k­e. A kellően fölszerelt és szabály­szerű bélyegekkel ellátott folyamodványok a magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsához. Bu­dapest, VII. ker. Kerepesi­ ut 13. szám, H. em. 17. ajtó, intézendők. A magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsának elnöksége. — A népszínházban holnap, szombaton, Bla­­ha Lujza asszony szabadsága miatt »A koldus­diák« egyelőre utolszor kerül színre. Ezúttal fogja Broniszlawa szerepét Pálmai I. utólszor játszani, a további előadásokra e szerepet S­­ k G. tanulta be. Holnapután, vasárnap lép fel Bl­a­h a L. asszony szabadsága előtt utólszor »A tót leány« népszín­műben. — Kamarai hangverseny. A Krancsevics, Pin­­kus, Sabathiel, Bukoff által rendezett hangversenyek legközelebbike márczius 7-én este órakor fog megtartatni a Vigadó kis termében Bendano A. közreműködése mellett a következő műsorral. 1. Brahms. Ötös. (F-dur. 88. mű) két hegedű, két mélyhegedű és gordonkára. 2. Bendano. Ötös. Két hegedű, mélyhegedű és gordonkára. 3. Ben­da­n­o. a) In mare. Barcarola (a )Korzarc Byron után), b) 5-ik keringő, c) Presto agitato. 4. Schu­mann. Négyes. 3. sz. (A-dur.) Bendano maga is rendez egy hangversenyt f. hó 9-én este a Vigadó kis termében Krancsevics, Budoff, Sabathiel, Pinkus és Méry urak közreműködése mellett, melynek 5 pontból álló műsorát kizárólag a hangversenyző művei fogják kitölteni. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa udvari zenemükereskedők kiadásában megjelent »Hat ked­velt magyar népdal« baryton vagy mezzo-sopran énekhangra zongora kísérettel, átírta Kolozsváry Aladár; ára 90 kr, továbbá a »Szerelmi dal« (népies modorban) Lányi Ernőtől; ára 80 kr. — Új ballet. A bécsi operaszinház, mint egy kőnyomata jelenti, elfogadta Kőszeghy Géza 3 felvonásos »Leila« czimü ballétjét. Szövegét irta dr. Jósika Kálmán. — A Nemzeti zenede igazgatósága márczius 4-én, vasárnap, esti 6 órakor az intézet felsőbb és kiművelési osztálybeli növendékeivel zeneestélyt ren­dez, a »Fővárosi vigadó« kis termében Huber Ká­roly zenedei karnagy vezetése alatt. — Új könyvek. A Révai testvérek ki­adásában ismét több munka hagyta el a sajtót. A közönség bizonyára nem kis érdeklődéssel fogadja ezek közt gr. Teleki Sándor könyvét: »Garibaldi alatt 1859-ben.« Teleki Sándor előkelő részt vett Garibaldi hadjáratában, s most lankadatlan élénk­séggel beszéli el e nevezetes eseményeket, azok apró episodjait, festve egyformán az időket, az embereket, és szikráztatva az elmésséget. A nagy diszszel kiállí­tott könyv Türr tábornoknak van ajánlva. — Zola Emiltől két kötetes regény fordítását kapjuk : »A szeretet rabja« (Une page d’amour). Fordította Csukássiné Zmeskál Aranka; ára a két kötetnek 2 írt 50 kr. — »Z­s­i­d­ó n­ő­k a t­ö­r­t­é­n­e­l­e­m­b­e­n, az irodalomban és a művészet terén,« irta dr. Kaiserling Mór budapesti rabbi, fordította Reismann Mária. Kaiserling évek előtt irta e munkát, különösen mű­velődési szempontból. A zsidók közt feltűnt nők hosz­­szabb vagy rövidebb életrajzát, jellemzését nyújtja a két kötet. A biblia asszonyai nincsenek fölvéve a so­rozatba , de intő például nem hiányzanak azok a nők, kik vallásukat elhagyták, s kiválóbb szerepet vittek. A talmud nőalakjaitól, a mártíroktól kezdve, végig a trónon ült zsidó nőkön, írónőkön, művésznőkön majd négyszáz nőről van megemlékezés a gyűjteményben. Ara 2 frt 50 kr. Idegenek névjegyzéke. Márczius 2. Angol királynő szálloda : Rónay L. főispán, K. Zombor. — Gr. Forgách L. birt., Mándok. — Br. Wiener V. bank igazg., Bécs. — Csillag J. bírt., Árba. — Zichy J. birt., Nágocs. — Grot K. keresk., Bécs. — Friedländer T. keresk., Páris. — Svarcz Gy. keresk., Bordeaux. Arany sas szálloda: Grépy W. bírt., Zemplén. — Gencsy G. birt., T.-Füred. — Szilassy Gy. birt., Pánd. — Stern S. birt., Turkeve. — Spostág J. keresk., Orosháza. — Dr. Pottyondy F. ügyvéd, Temesvár. — Dr. Institorisz E. Rimaszombat. — Dapsy S. magánzó, Atták. — Dr. Borotvás D. orvos, Makó. — Náray J. nyomdatulajd., Rimaszombat. Erzsébet szálloda, Balassa G. földb., Sárbogárd. — Somogyi J. földb., Győr. — Papp I. ügyvéd, Szeghalom. — Burián P. ügyvéd, Esztergom. — Steiner J. mérnök, Her­kules fürdő. — Csernyus G. ügyvédj., Kalocsa. — Oiosz P. jogh., Andrásháza. — Kul G. jogh., Szegszárd. — Macher F. hivat., Komárom. — Nagy M. keresk., Vácz. Európa szálloda, Steii P. szerb tábornok, Szerbia. — Bassa K. titkár, Bécs. — Líves Gy. mérnök, Páris. — Ferre A. mérnök, Páris. — Szonda Mária, gyáros, Bécs. — Mora­­vetz K. keresk., Bécs. — Sessler M. keresk., Kassa. Fehér hattyú szálloda , Roth D. kerecsk., Rimaszécs. — Grossman I. keresk., Tornallya. — Krausz N. keresk., Heves. — Papp Gy. ügyvéd, Fülek. — Tormay J. ügyvéd, Vágujhely. — Kováts G. földb., Nógrád. — Abraham M. földb., Bugyi. — Blau S. földb., Dobos. — Adler L. gazd., Tarcsa. Fehér 16 szálloda : Kovács J. földb., Jászkisér. — Fekete M. földb., Szeged. — Mészáros P. földb., Debreczen. — Kovács B. földb., Munkács. — Andrási J. gazdat., Nyitra. Kovács A. orvos, Jászkisér. — Steiner J. orvos, Bécs. — Völgyi Gy. szinigazg , Baja. — Stein L. keresk., Szecső. — Kiss L. keresk., Győr. — Schwartz M. keresk., Árokszállás. — Kalla P. keresk., Jászberény. — Taub J. keresk., Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda, Waldner A. birt., Újlak. — Pollak S. birt., Madaras. — Wigand D. válalk., Mainz. — Kopf D. válalk., Kápolna. — Brunner S. mérnök, Triest. — Dr. Weisz, ügyvéd, Trencsén. — Cunradi F. keresk., Fiume. — Heller F. igazg., Bécs. — Gebauer K. kereskedő, Bécs. — Stengel J. válalk., Bécs. — Neuberger H. keresk., Bécs. — Gedeon M. keresk., Kassa. — Kossovits G. keresk., Pan­­csova. — Fetter M. mag., Kalocsa. Hungária szálloda : Br. Vay S. birt., Golop. — Szőnyey K. polgárm­., Lőcse. — Plauser L. erdész, Kolozsvár. — Felicides E. keresk., Baja. — Heine F. keresk., Prága. — Guttmann A. keresk., Berlin. — Ascher A. keresk., Berlin. — Glück L. keresk., B.­Almás. — Csorba M. keresk., Brassó. — Szentpétery M. keresk., M.­Ludas. — Styassny F. ke­reskedő, Bécs. — Rosenbaum L. keresk., Bécs. István főh. szálloda , Ackermann A. keresk., Bécs. — Krúdy J. orvosnöv., Bécs. — Grünzweig F. magánz., Bécs. London szálloda: König H. birt., Tardoskert. — Ho­­dosi G. birt., Arad. — Juhász F. birt., Tartoskedd. — Otog­­leg K. birt., Tartoskedd. — Pecco I. birt., Csúcsa. — Freund S. birt., Imretelek. — Schönfeld D. keresk., Mindszent. — Deutsch J. keresk., N.-Becskerek. — Schultes N. hivat­. Bécs. — Szvoboda A. hird­., Bécs. Magyar király szálloda : Rosenberger J. birt., Gyalu. — Frieg I., birt., Debreczen. — Ifj. Schwarz A. birt., Nagy- Várad. — Poór G. szkiró, Vaál. — Theodorovits J. ügyv., Sz. Endre. — Messner M. techn., Lemberg. — Valentinyi J. gazdász, N. Ladány. — Strobl A. gazdász, Főherczeglak. — Müller A. építész, Sopron. — Szauer J. gyáros, Herend. — Deutsch J. keresk., Baja. — Reisz E. keresk., Lipcse. — Oblatt M. keresk., Szeged. —Grünwald M. keresk., Miskolcz. — Tempes E. keresk., Bécs. Nemzeti szálloda : Szekeres J. birt., Nadocsak. — Stratimirovits J.-né, mag., Szolnok. — Sándor M. ügyvéd, Komárom. — Arany S. ügyvédj., Félegyháza. — Beke J. jegyző, P.-Csaba. — Hirsch J. keresk., N.-Szt..-Miklós. — Klein J. keresk., N.-Szt.-Miklós. Orient (Schmidt) szálloda: Kürthy P. földb., Kunság. — Szepessy M. földb., Csomolya. — Arano J. földb., Rus­­csuk. — Stojan M. keresk., Zimony. — Boros J. mérnök, Kolozsvár. — Volanek J. gyógysz., Szerajevo. — Zien E. úrnő, magánzó, Románia. — Völgyi Gy. szinigazg., Nyitra. — Neszlinger J. keresk., Arad. — Bervirth F. fényképész, Eger. — Liebner Gy. keresk., Bécs. — Friedman J. keresk., Kassa. — Hennel J. gazdász, T.-Örs. Pannónia szálloda, Csathó F. birt., Gyöngyös. — Nyáry J. birt., T. Tótfalu. — Nagy K. polgárra., Miskolcz. — Bay B. alispán, Miskolcs. — Dumtsa J. polgármester, Szt.-Endre. — Maximovits J. szolgabiró, Veresvár. — Csemak J. ügyv., Gy .-Fehérvár. — Dr. Dimsits J. orvos Szt.-Endre. — Schlesinger J. földm., Halmay. — Nehrer Gy. mag., Rozsnyó. — Lavatka A. keresk., Békés. — Klein A. keresk., Sály. — Neuberger A. keresk., Jászberény. — Ko­rizsánszky B. keresk., Bélabánya. — Békeffy S. tanár, Deb­reczen. — Löffler L. bérlő, Orosháza. — Somogyi R. földb. Rozsnyó. — Balis A. kocsmárosné, Nagyvárad. Páris szálloda : Kortsák A. mag., Temesvár. — Wel­ler J. mag., Győr. — Wanny H. mag., Bécs. — Schag J. mag., Szárcsa. — Kuhn M. keresk., Miskolcz. — Braun J. keresk., Miskolcz. — Schwarcz F. keresk., Trencsén. — Stein J. keresk., Trencsén. — Stern K. Léva. — Belgran J. keresk., Szárcsa. — Weiller R. keresk., Arad. — Neumann J. keresk., Bécs. — Gries J. üzletvezető, Baja. — Balcsek E. énekesnő, Győr. — Bogenober F. mérnök, Miskolcz. Tigris szálloda : Schwarcz L. keresk., Homonna. — Köller J. keresk., Bécs. — Schwarz J. keresk., Felsőiregh. — Gáspár J. keresk., Bécs. — Weiss H. keresk., Nagy-Ká­­roly. — Weisz A. keresk., Szatmár. — Klein V. keresk., Ráczmiletics. — Wranits J. keresk., Cservenka. — Schle­singer J. keresk., Gödre. — Singer M. keresk., Győr. — Jentin F. nevelőnő, Genf. Vadászkürt szálloda: Ábray K. polgárm., H.-M.-Vá­­sárhely. — Simonyi D. birt., Domon. — Dadányi J. keresk., Temesvár. Kivonat a hivatalos lapból. Márczius 2. Árverések a vidéken. A kecskeméti Népkör 4200 írtra b. ingatl. april 9. Kecskemét. — Rudolf János és neje 1263 írtra b. ingadl. márczius 20. Bogdány. — Újhelyi Antal 6010 írtra b. ingadl. márczius 7. T.-Ujhelyben. — Ben­ner József 846 írtra b. ingadl. márczius 27. Mogyoród. — Ko­vács Imre 6730 írtra b. ingatl. május 19. Pancsován. — Török Antal 2624 írtra b. ingadl. márczius 16. Dörben. — Kozáka Zsigmond 5108 frt 50 ktra b. ingadl. april 25. Tasnádon. — Tóbi Elek 2845 írtra b. ingadl. márczius 27. Nagy­ Károly. Csőd. Milly József ellen, csődbiztos Zsuljevits Döme, tömeggondnok Grüner Samu, április 16. Zombor. Pályázatok. A szászvárosi adóhivatalnál II. oszt. szolgai áll. 8 hét alatt. — A soproni szolgabiróságnál 7 köz­­igazgatási gyakornoki áll. márczius 20. — Budapesten a Fe­­renczvárosban postamesteri áll. 3 hét alatt. — A Besztercze- Naszód megye törvényhatóságánál 5 közigazgatási gyakornoki áll. márczius 15. — Postahivatalnál szolgai áll. 6 hét alatt Kassán. — A kézdivásárhelyi ügyészségnél hivatal szolgai áll. ápril 14. — Az orsovai erdőhivatalnál főerdészi áll. márczius 20. — A liptó-ujvári főerdőhivatalnál I. vagy II. oszt. erdő­gyakornoki áll. márczius 15. — A fehér-gyarmati adóhivatal­nál adótárnoki áll. márczius 10. — Postamesteri áll. Reszneken (Zalamegye) 3 hét alatt. — A nagybányai főerdőhivatalnál er­dőrendezői, egy I. oszt. erdészi és egy IX-ik oszt. erdőrendezői áll. márczius 25. — A gödöllői adóhivatalnál adótiszti áll 8 hét alatt. — A sóvárti erdőhivatalnál főerdészi és egy I. oszt. erdészi áll. márczius 20. — A szászsebesi adóhivatalnál III. oszt. adótárnoki és egy III. oszt. ellenőri áll. 4 hét alatt. — Az orsovai erdőhivatalnál erdőszámvivői áll. márczius 24. — Postahivatalszolgai áll. 6 hét alatt, Nagyszeben. — A katasz­­teri igazgatóságnál segédhivatalszolgai áll. április 15. Pécs. — Az orsovai erdőhivatalnál II. oszt. főerdészi áll. márczius 24. Időjárás márczius 2. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. 1 . Szél A hó-I­I jelek magyarázatai: @ = szélcsend; O = tiszta, demit ® — V* felhős ; 3 = ‘/a felhős ; © = */« felhős ; © = borult; • i — eső ; * = hóeső ; A = jég ; = = köd ; OO = gőz ; == zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A H£gy légnyomás (770 — 775) a continens északnyugati, a depressió (755—760) annak ke­leti részében van.­­ Közép-Európában erős szelekkel az idő részint derült, részint változó felhőzetű, helyenkint csa­padékkal, kisebbedő hőmérséklettel. Hazánkb­a­n: Többnyire északi és északnyugati, erős szelek mellett a hőmérséklet kisebb lett, a légnyomás részben kevéssel nagyobbodott. — Az időjárás északkeleten változó felhőzetű, helyi csapadékkal, éjjel fagyos, délnyuga­ton enyhe, lassú derüléssel. — Hófergeteg volt Aradon és Késmárkon, itt viharral. — Osztrák és orosz táviratok dél­után közel 2 óráig nem érkeztek. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Általában lassú derülést várhatni, kevés helyi csapadékkal, éjjel nagyobbrészt fagygyal. Állomások nyomás­a“J* 'U W_7nn­­. ereje Celsius* négzet ^71)0 + (1-12) fokban_______|__ Arad........................... 62.2 NY 3 —3.2 * 3 © Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 64.4 ÉK 1—3.3 6 ® Budapest ......... .. 64.8 NY 4—1.9 — O Csáktornya............... 66.1 É 7 0.0 — ® Debreczen................ 63.2 É 7 —3.8 — ® Eger........................... 65.2 NY 1 —3.5 — 3 Eszék.......................... — — — — — Fiume......................... 65.3 EK 1 4.5 — © Késmárk.................... 67.8 K 6 —6.2 *16 *© Keszthely ................ 86.5 K 4­0.4 — © Kolozsvár................ 60.5 NY 3 —2.8 * 2 © Magyar-Óvár........ 68.1 ÉNY 2 —1.6 — ® Akna-Szlatina .. .. 60.3 ÉNY 1 —4.2 — 3 Nagy-Enyed ........... 63.7 ÉNY 1 —1.5 — *© Nagy-Szeben.. .. .. 59.5 ÉNY 1 —4.8 Iff 3 *© Nagy-Várad ............ 60-8 ÉK 3 —3.9 #5 O Orsóvá....................... 65.5 © —1.3 — 3 Pancsova................... 61.5 ÉK 4 —0.7 1 © Selmeczbánya .. .. 66.9 ÉNY 6 —6.0 * 5 3 Sopron........................ 67.4 ÉNY 4 —0.6 *4 © Szatmár-Németi .. 60.3 É 3 —2.2 — © Szeged....................... 62.1 ÉNY 2 -­0.9 — 3 Sepsi-Szt-György 56.5 ÉNY 3—6.0 * 5 © Szolnok ................... 64.0 É 2 —2.0 —■ 6 Temesvár................ 65.4 É 2 —3.0 1 © Trencsén.................... 64.9 E 5 —2.0 * 6 *© Ungvár....................... 60.9 NY 4 —2.4 * 1 • Zágráb...................... 66.4 E 5­0.2 *•. 5 0 Bécs......................... — — — —­ — Bregenz........... — — — — — Konstantinápoly.. — — — — — Lesina..................... — — — — — Pola............................ — — — — — Prága.......................... — — — — _ Sulina....................... 80.5 K 1 0.9 — © Serajevo.................... 82.0 © 2.0 5 © Főszerkesztő: Tállai vérór. Felelős szerkesztő: Viel Ixxire. Színházak. Budapest, szombat, márczius 3-án. Nemzeti szinház. WILTNÉ asszony cs. kir. udvari és kama­ra énekesnő vendégjátékául: Norma. Opera 2 felvonásban. Irta Ro­mani. Zenéjét szerzette Billini. Fordította Szerdahelyi. Személyek: Levér Hajós Zs. Flavius Kiss D. Oroveso Ney Norma WILTNÉ Adalgisa Maleckyné Clotilde Doppler I. Holnap, vasárnap: Bozóti Márta. Színmű 3 felvonásban. Várszínház. Egy párisi regény. Színmű 5 felv. Irta Feuillet Octave. Ford. Kürthy Emil. Személyek: Henry de Tárgy Náday Báró Chevrial Újházi Chesnel Juliani Laubanére Tirandel Vaumartin Villiers Ambroise Targyné Marcejle Therése Rose Guérin Lucené Gyenes Kőrösmezei Benedek Földényi Mihályi­ Császár Sántha Sz. Prielle C. Helvey L. Fái Sz. Csillag T. Békessy I. Valmeryné Györgyné Mária, komornája Sántháné Népszínház. BLAHA L. assz. mint vendég. A koldusdiák. Operette 3 felvonásban. írták Zell és Genée. Fordították Evva Lajos és Fái J. Béla. Ze­néjét szerzette Millöcker Károly. Személyek: Farmaticza L.-né J. A. Laura Hegyi A. Broniszlava Pálmai I. Jan Janiczki Kápolnai Simon Blaha L. Ollendorf ezred. Solymosi Wangenheim Szabó Henriczi Komáromi Schweinitz, Magyari Rochow, Hatvani Richthoffen Berkes E. Bogumil Andorfi Éva, a felesége Beregi K. A krakói polgm. Kovács Bej, fogadós Karikás Onuphrie, V. Kovács Waclaw, fogoly Behurai Anicza Vidorné Egy futár Szamosi Holnap, vasárnap : Blaha Lujza assz. m. vendég. Utolsó fellépése szabadsága előtt. A tót leány. Ered. népszínmű dalokkal s felvonásban. Kezdete 7 órakor.

Next