Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-20 / 108. szám

SZERKESZTŐSÉG! Bar­átok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiad­ó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsslnt® Előfizetési hu: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra .. ............. 2 firt 3 hónapra .. .. ............................... 6 - 6 hónapra .......................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felfül­­fizetés negyedévenként ........................... 1 » II.­­Syi folyam. Budapest, 1883. péntek, április 20. 108. szám. Budapest, április 19. Az 1885-ki országos kiállítás. Az 1885. országos kiállítás nagy bizottsága ál­tal kiküldött albizottságok elkészítették jelentéseiket. Az egyik albizottság tudvalevőleg a kiállításra bocsá­tandó tárgyak csoportbeosztásának meghatározására volt kiküldve, a másik bizottság dr. Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt a fölött tanácsko­zott, vajjon a külföldi tárgyak mily feltételek mellett bocsátassanak a kiállításra. A kiküldött bizottságok jelentéseit a követke­zőkben adjuk: A külföldi tárgyak bebocsátásának elbírálására ki­küldött bizottság jelentése. Az 1885-ben Budapesten tartandó általános kiállítás országos bizottsága 1. évi ápril­is 9-én tar­tott ülésén elnökletem alatt egy bizottságot küldött ki annak elbírálására, hogy a külföldi termékek egy­általán bebocsáttassanak-e a kiállításra, s ha igen, mily megszorítások és feltételek mellett ? E bizottság f. hó 11-én beható tanácskozás és megbeszélés tárgyává tette e kérdést, s ez alkalommal különböző vélemények merültek fel. Némelyek minden megszorítás nélkül, még versenyre is bebocsáthatónak vélték a külföldet oly czikkekre nézve, melyek az oszágban nem állít­tatnak elő ; — mások a kiállítás érdekességét és közgazdasági helyzetünk jelentőségét tekintve, a ke­leti tartományokból átalában minden czikknek bebo­csátását tartották kívánatosnak; s ismét mások a kül­földet egészen ki akarták zárni. Ez egymástól egészen eltérő nézetek mellett egy közvetítő indítvány is merült fel, a­mely szerint a keleti ipar termékeit akár a kormány, akár a kiál­lítás országos bizottsága — mint vállalkozó, — egy külön pavillonban, múzeumszerű berendezéssel ál­lítja ki, — a nyugat termékei közül azonban csak azok bocsáttassanak be, a­melyek nálunk egyáltalán nem állíttatnak elő, vagy a­melyek gazdaságunk és iparunk fejlesztésére okvetlenül szükségesek és oly anyagok, a­melyek Magyarországon nem termeltetnek. A bizottság egyhangúlag magáévá tette e köz­vetítő indítványt, s ennek alapján kezdte meg a rész­letes tárgyalást, melynek eredményét a következők­ben van szerencsém az országos bizottság elé ter­jeszteni : 1. A Keler termékeit illetőleg egyhangúlag oda nyilatkozott a bizottság, hogy legczélszerűbb volna, ha azokat akár a kormány akár az országos bizottság — mint vállalkozó — külön pavillonban múzeumszerű berendezéssel állítaná ki, — megjegyezvén azonban, hogy a Kelet alatt csak a legközelebb fekvő, és köz­­gazdasági tekintetben közvetlen jelentőséggel bíró Bosznia, Szerbia, Románia és Bulgária volna ér­tendő. 2. Munkagépek és szerszámok, a­mennyiben azok ipari czikkek előállítására szükségesek, minden megszorítás nélkül bocsáttassanak be. 3. A mezőgazdasági gépek bebocsátásának kérdésénél azonban már lényeges elvi differenciák merültek fel. A bizottság tagjainak egy része határo­zottan a bebocsáttatás mellett nyilatkozott, mert ezek behozatala — szerintük — érdekében áll nem­csak gépgyárosainknak és első­sorban mezőgaz­daságunknak, hanem talán s mert, — eltekint­ve attól, hogy a magyar gépek sok tekintetben már­is kiálló a versenyt a külföldiekkel, a concur­­rentiától gépgyárosaink már csak azért sem tarthat­nak, mert a külföldi gépek behozatali vámja oly magas, hogy ár tekintetében ezek a mieinkkel semmi körül­mények között sem versenyezhetek. Ezek ellenében mások a külföldi mezőgazda­­sági gépek bebocsáttatását veszedelmes kísérletnek tartották s úgy vélekedtek, hogy ha megengedtetik is külföldi gazdasági gépek behozatala, ez csakis erős megszorítások mellett történjék, nevezetesen ezek versenyre csak­is maguk között bocsáttassa­nak, egészen elkülönitve állíttassanak ki és külön is dij­aztassanak s jóval nagyobb tér­dijat fizessenek. A bizottság, — átlátva e kérdés nagyfontossá­gú horderejét, s méltányolva a felmerült aggályo­kat, — tanácskozásra hizta össze a főváros tekinté­lyesebb gépgyárosait s ezekkel egyetértve abban álla­podott meg, hogy csakis új találmányú mezőgazdasági gépek bebocsáthatását fogja javasolni az országos bizottságnak, vagy olyakét, a­melyek lényegesebb javításokat képesek felmutatni, de ezeket is csak szemlére és úgy, hogy egészen elkülönítve állíttassa­nak ki és nagyobb térdíjat fizessenek. 4. Felmerült a bizottságban az a nézet is, hogy a külföldi taneszközök behozatala megengedtessék.Mint­hogy azonban ez ellenkezik a közoktatási miniszter úr azon intenzióval, hogy a taneszközök, a­mennyire csak lehet, itthon állíttassanak elő, s különben is a tan­­szer­múzeum által elég van téve azon kívánalomnak, hogy a külföldön készített újabb taneszközökről a hazai közönség tudomást szerezhessen, — a bizottság ezeknek — nemkülönben a tudományos műszereknek bebocsáttatását sem tartja megengedhetőnek. 5. Egyéb újabb találmányok bebocsáttatását, olyanokét, melyeknél nem az ipari előállítás, hanem a specialitás lehet tanulságos ránk nézve, a bizottság megengedhetőnek véli; természetes, hogy a kiállításra bocsáttatás e tárgyaknál esetről esetre lesz meghatá­rozandó és a tárgyak maguk egészen elkülönítve lesz­nek kiállítandók. 6. Bebocsátandóknak — még versenyre is — tartja továbbá a bizottság: a) magterményeket kivétel nélkül, b) és a külföldön lakó magyarok művészeti tár­gyait is. 7. A­mennyiben rendkívüli czikkek, például transportabilis vasutak stb. jelentetnének be (nem versenyre, csak szemlére), a bizottság azt véli, hogy azoknak sorsát minden egyes esetben külön bizottsági határozat döntse el. 8. Végül még a bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy az időszaki kiállításoknál azon kérdést: várjon nemzetközi, vagy tisztán hazai jelle­gűek legyenek-e azok, a bizottság minden egyes al­kalommal külön oldja meg. Budapest, 1883. évi április hó 15-én. Matlekovits Sándor, elnök. Toldy Ferencz, jegyző. A csoport-előkészítő bizottság jelentése. Az 1885-ben Budapesten tartandó átalános kiállítás országos bizottsága e hó 9-én tartott ülésén elnökletem alatt egy bizottságot küldött ki kebeléből a kiállítási csoportok megállapítására és azok osztá­lyozására. E bizottság — feladatának megoldásában — különösen hazai viszonyainkat tartotta szem előtt s ezek figyelembe vételével tette tanulmánya tárgyává a saját tagjai részéről elébe terjesztett három eredeti csoportbeosztási tervezetet s a külföldi kiállítások csoportbeosztását. E kiküldött bizottság tanulmányai­ és tanács­kozásai eredményeként a mellékelt csoportbeosztást van szerencsém az országos bizottságnak benyújtani. Megjegyzem még, hogy a munkakiállítást és a műipari régiségeket illetőleg több oldalról felmerült azon óhaj, hogy ezek számára szintén egy-egy külön csoport létesíthessék. A bizottság azonban, beható eszmecsere után, azt határozta javasolni az országos bizottságnak, hogy úgy az iparostanonczok és segéd­munkások készítményei, mint a régibb műipari tár­gyak az átalános kiállítás tartama alatt ugyan, de az előbbi csak rövidebb időre és mindkettő egészen el­különítve állíttassanak ki és egészen külön kitünte­tésekben is részesíttessenek. Minthogy továbbá némely csoportban még a megnevezetteken kívül az illető csoporthoz tartozó fontosabb gyártási ágak segédszerei is kiállítandók lesznek, a kiküldött bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy ezekre nézve a kibocsátandó regu­lativeren kellene intézkedni. Végül megjegyzi a bizottság, hogy az egyes csoportok részletes osztályozása csakis a bejelentések megtörténte után lesz eszközölhető. Budapest, 1883. április 14-én. A bizottság nevében : G­r. Z­i­c­h­y Jenő, elnök. Toldy Ferencz, jegyző: I. C­s­o­p­o­r­t. Mezőgazdasági termények és nö­vénytermelés. Élelemre szolgáló növények és gyógy­növények s ezek magvai. Dohány és egyéb narcoti­­cus növények s ezek magvai. Növényi rostanyagok (kender, len stb.) s ezek magvai. Más kereskedelmi növények nyers állapotban (repcze, komló, festőnövé­nyek) s ezek magvai. Mezőgazdasági ipari czélokra szolgáló növények (répa, sorghum) stb.) s azok mag- Mezőgazdasági tárgyak rajzai és mintái. Trágya-V 1. szerek. Kísérleti állomások munkálatai. A gazdasági termelés műveleteinek s a termények raktározásának és szállításának czéljaira szolgáló eszközök és készü­lékek bemutatása. Földjavítási czélokra szolgáló mű­veletek és eszközök bemutatása. (Öntözés, lecsapolás és alagcsövezés.) Mezőgazdasági szakoktatás. II. Csoport. Állati termények. Állati ter­mények nyers állapotban (bőrök, tollak, serték.) Gyap­jú. Zsiradékok. Selyemtenyésztés. Méhészet. Halte­nyésztés. Tejgazdasági termények és készülékek, tej­­gazdasági berendezések rajzai. Apró állatok te­nyésztése. III. Csoport. Erdészet, erdészeti szakoktatás. Erdőtermények és erdészeti iparkészítmények. Erdő­felmérési-, becslési-, használati- és mivelési eszközök és gépek. Erdész­etileg tenyésztett fanemek és ezek mutatványai. Erdőműszaki munkálatok, térképek; erdészeti száraz- és vizi szállítási eszközök és építmé­nyek, s illetve ezek mintái. Erdei famagvak, cseme­ték, faiskolák és talajnemek. Az erdőgazdagság ösz­­szes melléktermékei: faszén, kéreg, vadászat és en­nek tárgyai, a fegyverek kivételével. Félgyártmányok, fournirok és kádármunkák, a mennyiben erdőben ké­szültek. Erdészeti szakoktatás. IV. Csoport. Kertészet, szőlő­szet. Virágok és dísznövények. Gyümölcsészet. Konyhakerti termé­nyek. Szőlőszet. Faiskolák terményei. Kikészített gyü­mölcs. Kerti tervek és rajzok; a kertészet tárgyainak rajzai és mintái. V. Csoport. Élőállatok. (Időleges kiállítá­sokban külön szabályzat szerint.) Ló, szarvasmarha, hízóállat, juh, kecske, sertés, baromfi, kutya. VI. Csoport. Bányászat és kohászat. Ás­vány égényanyagok (szén, ásványolaj, turfa stb.) Er­etek és azokból nyert fémek. Egyéb ásványok (só, kén, graphit stb.). Kő, czement, aephalt és egyéb épí­tőanyagok. Bányászati és kohászati minták és rajzok. Geológiai munkálatok és táblák. Bányászati és kohá­szati eszközök és készülékek s az ásványszerzés mód­jának feltüntetése. VII. Csoport. Vegyészeti ipar. Vegyészeti anyagok és szerek átalában. Gyógyszerészeti anya­gok és praeparátumok. Szappan-, illatszer-, gyertya- és stearingyártás; gyu- és robbanószerek (mintákban) Keményítőgyártás. Olajgyártás. VIII. Csoport. Élelmiszerek, mint ipar­czik­kek. Malomi­par. Czukoripar; czukorgyártás, c­uk­­rászati és mézeskalácsos czikkek. Conservek és kivo­natok. Szalámi. Kávépótolmányok. Tésztaneműek. Sajt. Mustár stb. IX. Csoport. Bor- és egyéb szeszes italok. Borkezelés és pezsgőgyártás. Sörgyártás. Szesz és élesztőgyártás. Liqueurök. Eczetgyártás. A palacz­­kozáshoz tartozó segédanyagok és iparczikkek. Duga­­szolás. Vignettirozás. Borászati eszközök átalában. X. Csoport. Agyag- és üvegipar. Porczellán, majolika s egyéb agyag- és kőedények. Kályhák és kandallók. Üveggyártmányok. Porczellán- és üveg­festészet. Főszöntvények s azon agyag- és üveggyárt­mányok, a­melyek nem tartoznak az építési iparcso­porthoz. XI. Csoport. Vas- és fémipar. Lakatos-és kovácsmunkák. Bádogos­ munkák. Lámpák, broncz-, réz és egyéb fémipar-czikkek. Pénzszekrények. Haran­gok. Késes munkák, szerszámok (fémből.) Fegyverek Galavanoplastika stb. Teljes konyhaberendezés. XII. Csoport. Faipar (a­mennyiben nem tartozik a bútor- és lakberendezési csoporthoz). Épí­tési és egyéb asztalosmunkák. Fournirok. Ablakredő­nyök. Esztergályozott és faragott munkák. Parquetták. Kádáripar. Kosárfonó munkák. Mázoló és aranyozó munkák. Munkaeszközök és szerszámok. Teljes mű­­helyberendezés stb. XIII. Csoport. Bőripar. Kikészített bőrök és prémáruk. Szíjgyártó­ és nyergesmunkák. Bőrön­­dös munkák. XIV. Csoport. Papíripar. Papír- és papír­anyag. Papírtapéták. Könyvkötő és kartonagemun­­kák. Vonalzott könyvek. Papirconfectiók. Játékkár­tyák, író-, rajzi és festészeti eszközök. Teljes iroda­berendezés. XV. Csoport. Fonó- és szövőipar. Gyapjú­­fonalak és szövetek, pokróczok. Pamutfonalak és szö­vetek. Len, kender juta s más növényi vagy állati szálas­ terményekből készült fonalak és szövetek. Csip­kék. Gombkötő-czikkek, Kötélverőczikkek. Vatta. Kartonfestés, fehérítés, appretirozás stb. XVI. Csoport. Ruházati ipar. Szabóipar, Fehérnemű, Női confectio. Divatczikkek. Szücsipar. Kalapok. Kertyük. Lábbelik. Fodrászat. Művirágok és tollak. Ágyneműek stb. XVII Csoport. Bútoripar és decorativ­ lak­­berendezés. Bútorok. Kárpitos-munkák. Szobafestészet, papírszőnyegek. A lakberendezéshez tartozó szobrá­szati-, aranyozó- és egyéb díszítő munkák. Teljes szo­baberendezés. XVIII. Csoport. Arany- és ezüstmüves­ czikkek és ékszerek, diszmüipar és apróáruk. Arany- és ezüst­­müves czikkek és ékszerek. Vésnöki munkák. Tajték-, csont-, szaru- stb. munkák. Pipák. Kisebb diszmüvek fémből, fából, bőrből és egyéb anyagokból vegyesen. Gyermekjátékok. Viasz-készítmények. Sétabotok, os­torok, nap- és esernyők. Kefekötő- és fésűsáruk. Kaucsuk-áruk. XIX. Csoport. Sokszorositó műiparágak. Könyv- és kőnyomdászat. Réz-, aczél- és fametszet. Chromographia és a sokszorositó műipar egyébb ágai. Fényképészet, fényképészeti anyagok és eszközök. Czimfestő és öntőmunkák. Nyomdakészülékek. Könyv­kiadó vállalkozás. Hírlapok és folyóiratok. XX. Csoport. Hangszerek. Zongorák, har­­moniumok. Vonóhangszerek, czimbalmok stb. Fúvó- és ütőhangszerek. Hangszerek alkatrészei, húrok és egyébb zenészeti szerek. XX. Csoport. Tudományos eszközök és mű­szerek. Mathematikai, csillagászati, természettani és vegyészeti műszerek és készülékek. Távirdai készülé­kek és eszközök. Telephon. Electrotechnica. Mérle­gek és súlyok. Órák. Egyéb tudományos eszközök. XXII. Csoport. Építési ipar. Építési anya­gok és díszítések. Kő- és cement­ munkák. Fedél­­papírlemez. Légszesz és vízvezetékek. Fűtési, világí­tási és szellőzési készülékek az electrotechnica kivé­telével. Fürdő­berendezések és klozet­tek. Istállóbe­rendezés. Építési vasalások és felszerelések. Építési rajzok és minták. XXIII. Csoport. Járművek. Kocsik, szeke­rek és egyéb járművek átalában s ezek alkatrészei. Kerékgyártó-ipar. XXIV. Csoport. Gépipar. Erőgépek (moto­rok), kazánok, géprészek és felszerelések. Munka­gépek. Gazdasági gépek és eszközök. Malom-, szesz-, czukor- és egyéb gyári készülékek és berendezések. Szivattyúk. Tűzoltó szerek. XXV. Csoport. Közlekedésügy. Vasúti felépítmények egész berendezésükkel. Vízdaruk és jelzőeszközök. Közúti vaspályakocsik. Lóvonatú vas­utak mozdulatlan anyagai. Locomotivek. Szerkocsik, személy- és teherszállító vasúti kocsik. Pályaudvarok és az üzlethez tartozó egyéb épületek, valamint al-, fel- és egyéb magas építmények mintái és rajzai. Fo­lyam- és vízszabályozási-, híd-, zsilip- és parterősítési munkálatok mintái és rajzai. Távirdai eszközök és a távírdánál használatban levő elektromos telepek és gépek. Postakocsik és a postánál alkalmazásban levő készülékek és berendezések. XXVI. Csoport. Hajózás és tengerészet. Folyam- és tengeri hajók, bárkák és csónakok s azok mintái és alkatrészei. Lobogók és jelzések. Bóják. Búvár- és mentőeszközök. Üsző­eszközök és övek. Torpedók. Hajózási építkezések,­­ mint kikötők, világító tornyok és dockok mintái és rajzai. Hydro­­graphiai táblák. Vizi- és meterológiai táblák és esz­­közök stb. XXVII. Csoport. Közegészségügy. Fürdők, uszodák, tengeri gyógyfürdők és hidegvíz-gyógyinté­zetek berendezése és rajzai. Természetes és mester­séges ásványvizek. Orvos-sebészeti műszerek és ké­szülékek. Sérvkötők. Életmentési eszközök. Kórházi és vöröskereszt egyleti berendezések és szerek.,Hul­­laházak. Boncztani intézetek és készülékek. Állat­­egészségügy. XXVIII. Csoport. Házi-ipar. A házi-ipar és népipar körébe tartozó szövő-, fonó-, faragászati és egyéb házi-ipar czikkek. Női kézimunkák. XXIX. Csoport. Iparoktatás. Ipariskolák­, tanműhelyek- s egyéb iparoktatási és iparfejlesztési intézetek berendezése. A nevezett iparoktatási inté­zetek növendékeinek kézimunkái és rajzai. XXX. Csoport. Nevelés és közoktatás. Gyer­meki táplálék ; járni tanulás; gyermekkertek ; torna­eszközök gyermekek számára. Népiskolák és közép­iskolák berendezése és tanrendszere, tanmódszerek, tanszerek, taneszközök, rajzminták, tankönyvek. A némák, siketnémák, vakok és hülyék oktatási mód­szere és ahhoz való taneszközök. Nép- és középisko­lák és magasabb tanintézetek tervei és mintái. Mú­zeumok s boncttani és egyéb tudományos intézetek gyűjteményei. Torna- és vivó­eszközök és készülékek. XXXI. Csoport. Képzőművészet. Festmé­nyek és rajzok. Szoborművek. Építészeti tervrajzok. XXXII. Csoport. Pótkiállítások. I. mű­ipari régiségek. Régi műipari tárgyak, a­meny­nyiben Magyarországon előállittattak vagy találtat­tak. II. Munka-kiállitás. Iparos-tanonczok és segédmunkások készítményei. III. Külföldi tár­gyak. Mai számunkhoz egy iv melléklete van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Az orsz. m. gazd. egyesület közgazdasági szak­osztálya ma délután a Köztelken ülést tartott Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt. Az elnök felolvastatta a gazdakör azon átiratát, melyben az gróf Csáky Gyulának a tanya­bérlet rendszerről tartott felolvasását oly megkereséssel teszi át, hogy az abban foglaltakat az egyesület közgazdasági szakosz­tálya által tárgyaltassa. Gr. Lónyay Menyhért elnök és Z­i­c­h­y An­tal felszólalásai után gr. Csáky Gyula adja elő a gazdakörben tartott felolvasásának rövid kivonatát. Szerinte nem kellene bevárni, míg hazánkban a me­zőgazdasági téren az elméleti képzettség a kisbirtoko­soknál is magától kifejlődjék annyira, hogy a paraszt­­gazdák jól kezelt és helyes alapokra fektetett kis bér­leteken gazdálkodjanak. A kincstári és közalapítvá­nyi birtokok szolgáltathatnák a földet apróbb, 50 holdas tanyabérletek életbeléptetésére. Ily apróbb birtokokon helyeseben gazdálkodna a kis gazda, ha egy műveltebb vándortanító látná el a szükséges uta­sításokkal és oktatná az okszerűbb gazdálkodásra. Elő­adása folyamában kifejté, hogy ily kisebb bérletekkel nem foglalkozhatván, szükséges volna a nagyobb kincs­tári és közalapítványi birtokokat egy főbérlőnek adni ki, kinek a parasztgazdák albérlői volnának. Ily főbérlő a legczélszerűbben egy hitelintézet volna, mely a mellett, hogy hosszabb időre terjedő bérlete­ket kötne a kis gazdákkal, egyszersmind az oksze­rűbb gazdálkodáshoz szükséges pénzt is hitelezhetné az albérlőnek. Ezen mezőgazdasági hitelintézet a bérlőnek ingóságaira (bérleti szerződés, évi függő termés, gazd.­felszerelés stb.) adná a hitelt. Maga a birtok tulajdonosa elsőbbségi jogát ez esetben oly kikötéssel adhatná át az illető pénzintézetnek, hogy ez­­t az albérlő fizetésképtelenségének beálltával ki­elégíteni tartozzék. A szakosztály feladatának tartja, hogy ezen itt felvetett eszmék letárgyalása előtt egy bizottságot küldjön ki, mely a kincstári és közalapít­ványi birtokok terjedelmét és berendezését tanulmá­nyozva mindenek előtt megállapítaná, hogy hol és mily terjedelemben lehetne ily tanyabérleteket berendezni. E kérdéshez többen szóltak hozzá, így gróf Károlyi Sándor, dr. Gaál Jenő, Zichy Antal, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, Krisztinkovich Ede és György Endre, végre a vita eredményéül elnök ki­mondja ,­­hogy a szakosztály Csáky gróf memoran­dumában kifejtett eszméket örömmel üdvözli és azok tovább­fejlesztését igen óhajtandónak tartja. A szak­osztály osztja nevezetesen azt a nézetet, hogy a ja­vaslatban lefektetett irány szerint a nagyobb terüle­ten való gazdálkodás helyett vidéki viszonyok szerint kisebb testekre osztályozott bérrendszer fejlődjék ki, úgy, hogy a bérlő osztály értelmisé­ge, tőke­ereje, hiteles eszközül szolgáljon ; kimondja továbbá azt a véleményt, hogy e rendszernek jövője van, és az eredményekre fog vezetni. Egyúttal azon­ban oly törvényhozási és pénzügyi intézkedése tanul­mányozásának szükségét mondja ki a szakosztály, melyek által a mezőgazdaság ingó értékei is valósá­gos hitel alapjává tétetnének. A javaslat többi részét a szakosztály az egyesület jószágrendezési szakosztá­lyához teszi át véleményadás végett. Ezután tárgyalás alá vétetett a gazda­kör át­irata a dunai hajózás ügyében. A szakosztály az egy­séges kezelés és az együtt munkálkodás fontos szem­pontjából felette óhajtandónak mondotta ki Da­una­­gőzhajózási társasággal egy az osztrák államvasúttal kötött szerződéshez hasonló alapokon nyugvó egyes­­ség létrejövetelét, melyben mind az országos köz­jogi helyzettel egyöntetű igazgatás, mind a ter­melő közönség szállítási érdekei megóva lenné­nek ; tekintettel azonban a hajózási üzlet kom­­plicáltabb és a versenynek inkább kitett ter­­­mészetére, nagyobb tarifa­­­szabadságot is, de a nagyobb szabadságnak megfelelő komoly és határo­zott ellenőrzés megfelelő biztosítékai mellett hajlan­dó volna a termelő­közönség érdekeivel összhang­­zásba hozni. Ha és a­mennyiben azonban ezen egyes­­ség a nevezett társaság részéről akadályokra találna, a feszült helyzet természetes folyamányain kívül egy­­oldalról a berlini tarifa­szerződés határozatainak eré­lyes alkalmazása és az olcsóbb vasúti export tarifák általánosítása a most már cartellírozott hazai vasúti kon, más oldalról pedig a képviselőház által helyeselt állami láncz lerakásának segélyével s az ország hatá­rán túl megfelelő módon támogatandó hatalmas ex­port versenyvállalat teremtése volna az egyedüli biztos sikerre vezető mód érdekeink teljes meg­óvására. A szakosztályi ülés harmadik tárgya az ipar­statisztikai adatgyűjtés ügyében a földmí­velési minisztérium által véleményezés végett lekül­dött emlékirat volt. O­r­d­ó­d­y Lajos előadó és G­á­l Jenő beszéde után az elnök a szakosztály megállapo­dását abban foglalja össze, hogy a statisztikai felvé­tel időpontja nincs jól megválasztva, továbbá, hogy a mezőgazdasági gyáripar kimutatását, főtekintettel arra, hogy hány vállalat és hol van a mezőgazdaság­gal kapcsolatban, kívánatosnak tartja, végül, hogy a mezőgazdasági iparok kimutatására szolgáló kérdő­ívek revideálását szükségesnek tartja, e részben ja­vaslat kidolgozására szűkebb körű bizottságot küld ki dr. G­aá­l Jenő, Krisztinkovich Ede, Kar­­say Albert, báró Patheányi Ödön és Ordódy Lajos urak személyében. Ezzel az ülés véget ért. Az osztrák gépvámbizottság. Az osztrák keres­kedelmi miniszter által felállított bizottság, melynek hivatása a gépeknek vámmentes behozatala iránt be­érkezett kérvények felett való véleményadás; tevé­kenységének az 1882. október 1-től deczember 31-ig terjedő első évnegyedéről beterjesztette jelentését. Ez idő alatt 3305 darab 66.164,42 méter mázsa súlyú gép hozatott be Ausztriába külföldről­s 374 kérvény intéztetett el. E gépekből 2287 db esik a gyapot­­iparr­a, és pedig 361 selfactor, 1245 mechanikus szövőszék és 314 segédgép; 186 darab a gyapjú­­iparra és pedig 138 szövőszék és 50 segédgép; 246 db a len és jut a iparra és pedig 34 fonó­gép, 121 szövőszék és 85 segédgép ; 38 szövőszék és 12 segédgép a selyemiparra; 208 d­b gép és kikészítő iparra és 300 db gép a különféle (a vas, papír, szesz és gyufaipar) iparágakra. A szárma­zási helyek szerint esik Angliára 48,112.59 mm. = 72.7°/0; Németországra 10104.54 mm. = 15.4°/0; Svájczra 7096.90 mm. = 10.7°/0 ; Belgiumra 401.30 mm. = 0.6°/0; Francziaországra, 225.25 mm. = 0.3°/0; az északamerikai Egyesült Államokra 227.84 mm. = 03°/0; Angliából leginkább a gyapot és juta­ipar számára jöttek gépek, Németországból gyapjú­­szövőszékek, Svájczból hímzőgépek és selyemszövő­székek, Belgiumból és Francziaországból nemezszö­vőszékek s az Egyesült Államokból electricus gépek hozattak be. E száraz számok sok reflexióra adnak okot. A behozott gépek számából a textil­ különö­sen a gyapotipar emelkedése constatálható, mely az új vámtarifával áll összefüggésben. De az is kivehető e számokból, hogy az osztrák gépipar nem képes a szükségletet fedezni. Három hó alatt 66,000 méter­mázsa gép hozatott be, mint tudjuk a folyó év első negyedében ugyanannyi importáltatott. Ez tehát 250,000 mm. gépnek felel meg évenként, a­mi imá­­zsánként 40 írtjával 10 millió forint évi kiadást ké­pez. A gépipar fejlesztése tehát égető szükség. Felsővidéki ipariskolák. A magyarországi Kár­pát-egyesület által rendezett szobránczi és márama­­rosszigeti kiállítások már­is üdvös hatást gyakorol­nak a vidék iparának emelése tekintetében. A homon­­nai faragóiskolát a kiállítás után oly módon alakítot­ták át, hogy ott ezentúl a fősúly a műasztalosságra való kiképzésre lesz fordítva. Az eddigi apróságok helyett bútoralkatrészeket, mint betéteket, oszlopfő­ket, asztal- és zongoralábakat, stb. szóval oly tárgya­kat faragnak, melyek a gyakorlati életben kereslet­­nek örvendenek, s az onnan kikerülő egyének bár­mely műassztalosságban alkalmazhatók lesznek. Ungvártt kerámiás iskolát szándékoznak felállítani Az ottani kereskedelmi és iparkamara már 100 frt évi s­egélyt biztosított az iskola számára. Szigmeth Károly, az osztály titkára a kereskedelmi miniszter megbízásából ez ügyben nemrég Znaimban járt, az ottani kerámiás iskola és agyagipar tanulmányozására, és mint már jeleztük, Pécsett Zsolnai gyárossal értekezett, Ungvártt egy hasonló majolikagyár felál­­lítása tárgyában. Tapasztalatairól jelentést fog tenni a miniszternek. Beregszászon szorgalmasan dolgozik a kosárfonó iskola. Munkácson a háziiparegylet állí­tott fel kőfaragóiskolát, hol kiválólag játékszereket készítenek. Visken e hóban fogja megkezdeni hathó­napos tanfolyamát egy vándortanitó a vászonszövés­­ből s folytatni fogja azt Huszton és Técsön. Assicurazioni Generali. Lapunk hirdetési rova­tában található ez intézetnek az 1882-ik évre és fenn­állásának 51-ik évére vonatkozó zárszámlája. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének meg­­f­felelőleg, az elmúlt évben is jelentékenyen haladt ha­talmas fejlődésében. A díjbevételek 731,730 frt 98 kr gyarapodás mellett felemelkedtek 12.783,415 frt 63 ra. A dijkötelezők tárczája 1.768,863 forint 20 frnyi gyarapodással elérte a 17.250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi szaporodással felmennek 70.822,205 frt 82 krra. A készpénztartalékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krral és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és készpénztartalékok immár kitesznek 28.799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre előnyös évek közé sorolni, és e tény a Generali által teljesített kárfizetésekben is ki­fejezésre talál. Az előttünk fekvő kimutatás szerint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kár­mentesítések, mentési és kár­becslési költségek fejében kifizetett 9,186,775 frt 13 krt, vagyis kerek összeg­ben másfél millió írttal többet, mint a megelőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármentesítésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett össze­gek 488,258 káreset mellett tesznek 160.174,718 frtot, mely összegben hazánk részt vett 68,982 kár­esetben 27.831,634 frt 50 krral. A előttünk fekvő jelentés különösen kiemeli az életbiztosítási üzlet ör­vendetes fejlődését. Az újonnan kötött életbiztosítá­sok kitesznek: 1874-re 52/8 millió frtot, 1880-ra 82/6 millió forintot, 1881-re 91/4 millió frtot, 1882-re 12 millió frtot és az 1883. év első negyede még további emelkedést tüntet fel. Ezen tény a biztosító­társaság hitel- és bizalomképességének fokmérőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és a legbiztosabb alapot adja az intézet további fejlődésére és haladá­sára. Ezen körülménynek, különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyűjtésének róhatja fel a Ge­nerali, ha mégis azon helyzetben van, hogy a viszo­nyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tartalékok félretétele mellet is képes volt a 315 írttal befizetett részvényre 255 frank osztalékot adni. Vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. Az április hó 18—19-én tartott heti marhavásárra felhajtatott: összesen 1218 darab nagy és 2117 darab aprómarha. Ebből el­adatott: 22 db bika, dbja 150 írttól 170 írtig, 772 darab ökör, párja 240—260 írtig, 346 db tehén vágója párja 180—260 ftig, 130 fejős tehén, dbja 100—140 írtig, 224 bivaly, párja 120—150 írtig, 925 borjú, dbja 10—20 írtig, 1118 db bárány, párja 4.50—5.50 írtig. ökörhús 100 klgrm 51—53.50, tehénhús 51— 52.50 írtig, borjúhús 54—56 ftig, bivalyhús 47— 48.50 írtig, nyers szalonna 68—72 írtig, sertészsír 74—75 írtig. Budapesti lóvásár. Az április hó 19-kén tar­tott heti lóvásárra 393 darab lovat hajtottak fel. Ebből eladatott uj lólevél mellett 40 darab, át­iratás mellett 163 darab, összesen 203 darab ló. Jobb fajta igáslovak 45—129 frt, könnyű kocsilo­vak 140—170 forinton vásároltattak ; kisebb értékű igáslovak 22—48 írton. Bécsi vágóra nem történt vásárlás. A vásár kisszerű volt. A jövő heti lóvásár minden valószínűség szerint az újonnan készült lóvá­sártéren fog megtartatni. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 19. Az üzlet változatlan. — Magyar öreg nehéz 58—59'/., fiatal nehéz 61’/. —62, közép 58—60, könnyű-------. —Sze­dett nehéz 58 — .—59, közép 57—.—58, könnyű--------. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 —58’/« átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz 54—55 át­meneti, közép 52­/1—58'/® átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 56—58 átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 51—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4®/® levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­­rittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 18. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán az üzlet kissé ellanyhult. Csak búzá­ban őszi szállításra volt forgalom; ebből elkelt mint­egy 4—5000 mm. 9.95—9.98 írton. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.85—9.90. Szokvány- búza őszre 9.97—10.—. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.40—6.42. Szokvány-zab tavaszra 6.60 —6.70. — Szokványzab őszre 6.65—6.67. — Ká­­posztarepere 1883. augusztus—szeptemberre 14.— Hess-Értéküzlet. (E­sti tőzsde.) A sok szűnni nem akaró commentár az európai sajtóban a német­­osztrák-magyar-olasz szövetséget illetőleg nem hat buzditólag a tőzsdére, mely amúgy is ösztön és támo­gatás hiányában szenved. Az árak ma délután csök­kentek. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 89.971/2. 5 száz, papirjáradék 87.921/g. — Osztrák hitelint. részvények 314.50— 312.60—313.50. — Magyar hitelrészvények 309.50 —310—310.25. Leszámítoló bankrészvények 94.25. — Osztrák magyar államvasuti részvények 335— 335.50. A zárlat 6 órakor az utóbb jegyzett árakon történt, csekély forgalom mellett. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 18-án a Duna bal­partján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m. : Lusus Lipót m. h. 500 mm. búza, 1500 mm. tengeri, 80 mm. árpa, 20 mm. lóheremag, 50 mm. burgonya Zomborból. Eggenhoffer József m. h. 3447 mm. búza, 100 mm. repcze Kuláról. "Weisz Jakab u. h. 1618 mm. búza, 1650 mm. tengeri, 1500 mm. árpa Török-Becséről. Luczenbacher Pál ut. 9. sz. m. h. 3300 mm. kőszén Tóthról. Ugyanaz 16. sz. m. h. 323 kbmtr tűzifa He­­lembáról. Goldstein Zsigmond »Johanna« m. h. 1942 mm, búza 1278 mm. tengeri, 125 mm. köles Szentesről.

Next