Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-20 / 108. szám
SZERKESZTŐSÉG! Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsslnt® Előfizetési hu: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra .. ............. 2 firt 3 hónapra .. .. ............................... 6 - 6 hónapra .......................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felfülfizetés negyedévenként ........................... 1 » II.Syi folyam. Budapest, 1883. péntek, április 20. 108. szám. Budapest, április 19. Az 1885-ki országos kiállítás. Az 1885. országos kiállítás nagy bizottsága által kiküldött albizottságok elkészítették jelentéseiket. Az egyik albizottság tudvalevőleg a kiállításra bocsátandó tárgyak csoportbeosztásának meghatározására volt kiküldve, a másik bizottság dr. Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt a fölött tanácskozott, vajjon a külföldi tárgyak mily feltételek mellett bocsátassanak a kiállításra. A kiküldött bizottságok jelentéseit a következőkben adjuk: A külföldi tárgyak bebocsátásának elbírálására kiküldött bizottság jelentése. Az 1885-ben Budapesten tartandó általános kiállítás országos bizottsága 1. évi április 9-én tartott ülésén elnökletem alatt egy bizottságot küldött ki annak elbírálására, hogy a külföldi termékek egyáltalán bebocsáttassanak-e a kiállításra, s ha igen, mily megszorítások és feltételek mellett ? E bizottság f. hó 11-én beható tanácskozás és megbeszélés tárgyává tette e kérdést, s ez alkalommal különböző vélemények merültek fel. Némelyek minden megszorítás nélkül, még versenyre is bebocsáthatónak vélték a külföldet oly czikkekre nézve, melyek az oszágban nem állíttatnak elő ; — mások a kiállítás érdekességét és közgazdasági helyzetünk jelentőségét tekintve, a keleti tartományokból átalában minden czikknek bebocsátását tartották kívánatosnak; s ismét mások a külföldet egészen ki akarták zárni. Ez egymástól egészen eltérő nézetek mellett egy közvetítő indítvány is merült fel, amely szerint a keleti ipar termékeit akár a kormány, akár a kiállítás országos bizottsága — mint vállalkozó, — egy külön pavillonban, múzeumszerű berendezéssel állítja ki, — a nyugat termékei közül azonban csak azok bocsáttassanak be, amelyek nálunk egyáltalán nem állíttatnak elő, vagy amelyek gazdaságunk és iparunk fejlesztésére okvetlenül szükségesek és oly anyagok, amelyek Magyarországon nem termeltetnek. A bizottság egyhangúlag magáévá tette e közvetítő indítványt, s ennek alapján kezdte meg a részletes tárgyalást, melynek eredményét a következőkben van szerencsém az országos bizottság elé terjeszteni : 1. A Keler termékeit illetőleg egyhangúlag oda nyilatkozott a bizottság, hogy legczélszerűbb volna, ha azokat akár a kormány akár az országos bizottság — mint vállalkozó — külön pavillonban múzeumszerű berendezéssel állítaná ki, — megjegyezvén azonban, hogy a Kelet alatt csak a legközelebb fekvő, és közgazdasági tekintetben közvetlen jelentőséggel bíró Bosznia, Szerbia, Románia és Bulgária volna értendő. 2. Munkagépek és szerszámok, amennyiben azok ipari czikkek előállítására szükségesek, minden megszorítás nélkül bocsáttassanak be. 3. A mezőgazdasági gépek bebocsátásának kérdésénél azonban már lényeges elvi differenciák merültek fel. A bizottság tagjainak egy része határozottan a bebocsáttatás mellett nyilatkozott, mert ezek behozatala — szerintük — érdekében áll nemcsak gépgyárosainknak és elsősorban mezőgazdaságunknak, hanem talán s mert, — eltekintve attól, hogy a magyar gépek sok tekintetben máris kiálló a versenyt a külföldiekkel, a concurrentiától gépgyárosaink már csak azért sem tarthatnak, mert a külföldi gépek behozatali vámja oly magas, hogy ár tekintetében ezek a mieinkkel semmi körülmények között sem versenyezhetek. Ezek ellenében mások a külföldi mezőgazdasági gépek bebocsáttatását veszedelmes kísérletnek tartották s úgy vélekedtek, hogy ha megengedtetik is külföldi gazdasági gépek behozatala, ez csakis erős megszorítások mellett történjék, nevezetesen ezek versenyre csakis maguk között bocsáttassanak, egészen elkülönitve állíttassanak ki és külön is dijaztassanak s jóval nagyobb térdijat fizessenek. A bizottság, — átlátva e kérdés nagyfontosságú horderejét, s méltányolva a felmerült aggályokat, — tanácskozásra hizta össze a főváros tekintélyesebb gépgyárosait s ezekkel egyetértve abban állapodott meg, hogy csakis új találmányú mezőgazdasági gépek bebocsáthatását fogja javasolni az országos bizottságnak, vagy olyakét, amelyek lényegesebb javításokat képesek felmutatni, de ezeket is csak szemlére és úgy, hogy egészen elkülönítve állíttassanak ki és nagyobb térdíjat fizessenek. 4. Felmerült a bizottságban az a nézet is, hogy a külföldi taneszközök behozatala megengedtessék.Minthogy azonban ez ellenkezik a közoktatási miniszter úr azon intenzióval, hogy a taneszközök, amennyire csak lehet, itthon állíttassanak elő, s különben is a tanszermúzeum által elég van téve azon kívánalomnak, hogy a külföldön készített újabb taneszközökről a hazai közönség tudomást szerezhessen, — a bizottság ezeknek — nemkülönben a tudományos műszereknek bebocsáttatását sem tartja megengedhetőnek. 5. Egyéb újabb találmányok bebocsáttatását, olyanokét, melyeknél nem az ipari előállítás, hanem a specialitás lehet tanulságos ránk nézve, a bizottság megengedhetőnek véli; természetes, hogy a kiállításra bocsáttatás e tárgyaknál esetről esetre lesz meghatározandó és a tárgyak maguk egészen elkülönítve lesznek kiállítandók. 6. Bebocsátandóknak — még versenyre is — tartja továbbá a bizottság: a) magterményeket kivétel nélkül, b) és a külföldön lakó magyarok művészeti tárgyait is. 7. Amennyiben rendkívüli czikkek, például transportabilis vasutak stb. jelentetnének be (nem versenyre, csak szemlére), a bizottság azt véli, hogy azoknak sorsát minden egyes esetben külön bizottsági határozat döntse el. 8. Végül még a bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy az időszaki kiállításoknál azon kérdést: várjon nemzetközi, vagy tisztán hazai jellegűek legyenek-e azok, a bizottság minden egyes alkalommal külön oldja meg. Budapest, 1883. évi április hó 15-én. Matlekovits Sándor, elnök. Toldy Ferencz, jegyző. A csoport-előkészítő bizottság jelentése. Az 1885-ben Budapesten tartandó átalános kiállítás országos bizottsága e hó 9-én tartott ülésén elnökletem alatt egy bizottságot küldött ki kebeléből a kiállítási csoportok megállapítására és azok osztályozására. E bizottság — feladatának megoldásában — különösen hazai viszonyainkat tartotta szem előtt s ezek figyelembe vételével tette tanulmánya tárgyává a saját tagjai részéről elébe terjesztett három eredeti csoportbeosztási tervezetet s a külföldi kiállítások csoportbeosztását. E kiküldött bizottság tanulmányai és tanácskozásai eredményeként a mellékelt csoportbeosztást van szerencsém az országos bizottságnak benyújtani. Megjegyzem még, hogy a munkakiállítást és a műipari régiségeket illetőleg több oldalról felmerült azon óhaj, hogy ezek számára szintén egy-egy külön csoport létesíthessék. A bizottság azonban, beható eszmecsere után, azt határozta javasolni az országos bizottságnak, hogy úgy az iparostanonczok és segédmunkások készítményei, mint a régibb műipari tárgyak az átalános kiállítás tartama alatt ugyan, de az előbbi csak rövidebb időre és mindkettő egészen elkülönítve állíttassanak ki és egészen külön kitüntetésekben is részesíttessenek. Minthogy továbbá némely csoportban még a megnevezetteken kívül az illető csoporthoz tartozó fontosabb gyártási ágak segédszerei is kiállítandók lesznek, a kiküldött bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy ezekre nézve a kibocsátandó regulativeren kellene intézkedni. Végül megjegyzi a bizottság, hogy az egyes csoportok részletes osztályozása csakis a bejelentések megtörténte után lesz eszközölhető. Budapest, 1883. április 14-én. A bizottság nevében : Gr. Zichy Jenő, elnök. Toldy Ferencz, jegyző: I. Csoport. Mezőgazdasági termények és növénytermelés. Élelemre szolgáló növények és gyógynövények s ezek magvai. Dohány és egyéb narcoticus növények s ezek magvai. Növényi rostanyagok (kender, len stb.) s ezek magvai. Más kereskedelmi növények nyers állapotban (repcze, komló, festőnövények) s ezek magvai. Mezőgazdasági ipari czélokra szolgáló növények (répa, sorghum) stb.) s azok mag- Mezőgazdasági tárgyak rajzai és mintái. Trágya-V 1. szerek. Kísérleti állomások munkálatai. A gazdasági termelés műveleteinek s a termények raktározásának és szállításának czéljaira szolgáló eszközök és készülékek bemutatása. Földjavítási czélokra szolgáló műveletek és eszközök bemutatása. (Öntözés, lecsapolás és alagcsövezés.) Mezőgazdasági szakoktatás. II. Csoport. Állati termények. Állati termények nyers állapotban (bőrök, tollak, serték.) Gyapjú. Zsiradékok. Selyemtenyésztés. Méhészet. Haltenyésztés. Tejgazdasági termények és készülékek, tejgazdasági berendezések rajzai. Apró állatok tenyésztése. III. Csoport. Erdészet, erdészeti szakoktatás. Erdőtermények és erdészeti iparkészítmények. Erdőfelmérési-, becslési-, használati- és mivelési eszközök és gépek. Erdészetileg tenyésztett fanemek és ezek mutatványai. Erdőműszaki munkálatok, térképek; erdészeti száraz- és vizi szállítási eszközök és építmények, s illetve ezek mintái. Erdei famagvak, csemeték, faiskolák és talajnemek. Az erdőgazdagság öszszes melléktermékei: faszén, kéreg, vadászat és ennek tárgyai, a fegyverek kivételével. Félgyártmányok, fournirok és kádármunkák, a mennyiben erdőben készültek. Erdészeti szakoktatás. IV. Csoport. Kertészet, szőlőszet. Virágok és dísznövények. Gyümölcsészet. Konyhakerti termények. Szőlőszet. Faiskolák terményei. Kikészített gyümölcs. Kerti tervek és rajzok; a kertészet tárgyainak rajzai és mintái. V. Csoport. Élőállatok. (Időleges kiállításokban külön szabályzat szerint.) Ló, szarvasmarha, hízóállat, juh, kecske, sertés, baromfi, kutya. VI. Csoport. Bányászat és kohászat. Ásvány égényanyagok (szén, ásványolaj, turfa stb.) Eretek és azokból nyert fémek. Egyéb ásványok (só, kén, graphit stb.). Kő, czement, aephalt és egyéb építőanyagok. Bányászati és kohászati minták és rajzok. Geológiai munkálatok és táblák. Bányászati és kohászati eszközök és készülékek s az ásványszerzés módjának feltüntetése. VII. Csoport. Vegyészeti ipar. Vegyészeti anyagok és szerek átalában. Gyógyszerészeti anyagok és praeparátumok. Szappan-, illatszer-, gyertya- és stearingyártás; gyu- és robbanószerek (mintákban) Keményítőgyártás. Olajgyártás. VIII. Csoport. Élelmiszerek, mint iparczikkek. Malomipar. Czukoripar; czukorgyártás, cukrászati és mézeskalácsos czikkek. Conservek és kivonatok. Szalámi. Kávépótolmányok. Tésztaneműek. Sajt. Mustár stb. IX. Csoport. Bor- és egyéb szeszes italok. Borkezelés és pezsgőgyártás. Sörgyártás. Szesz és élesztőgyártás. Liqueurök. Eczetgyártás. A palaczkozáshoz tartozó segédanyagok és iparczikkek. Dugaszolás. Vignettirozás. Borászati eszközök átalában. X. Csoport. Agyag- és üvegipar. Porczellán, majolika s egyéb agyag- és kőedények. Kályhák és kandallók. Üveggyártmányok. Porczellán- és üvegfestészet. Főszöntvények s azon agyag- és üveggyártmányok, amelyek nem tartoznak az építési iparcsoporthoz. XI. Csoport. Vas- és fémipar. Lakatos-és kovácsmunkák. Bádogos munkák. Lámpák, broncz-, réz és egyéb fémipar-czikkek. Pénzszekrények. Harangok. Késes munkák, szerszámok (fémből.) Fegyverek Galavanoplastika stb. Teljes konyhaberendezés. XII. Csoport. Faipar (amennyiben nem tartozik a bútor- és lakberendezési csoporthoz). Építési és egyéb asztalosmunkák. Fournirok. Ablakredőnyök. Esztergályozott és faragott munkák. Parquetták. Kádáripar. Kosárfonó munkák. Mázoló és aranyozó munkák. Munkaeszközök és szerszámok. Teljes műhelyberendezés stb. XIII. Csoport. Bőripar. Kikészített bőrök és prémáruk. Szíjgyártó és nyergesmunkák. Bőröndös munkák. XIV. Csoport. Papíripar. Papír- és papíranyag. Papírtapéták. Könyvkötő és kartonagemunkák. Vonalzott könyvek. Papirconfectiók. Játékkártyák, író-, rajzi és festészeti eszközök. Teljes irodaberendezés. XV. Csoport. Fonó- és szövőipar. Gyapjúfonalak és szövetek, pokróczok. Pamutfonalak és szövetek. Len, kender juta s más növényi vagy állati szálas terményekből készült fonalak és szövetek. Csipkék. Gombkötő-czikkek, Kötélverőczikkek. Vatta. Kartonfestés, fehérítés, appretirozás stb. XVI. Csoport. Ruházati ipar. Szabóipar, Fehérnemű, Női confectio. Divatczikkek. Szücsipar. Kalapok. Kertyük. Lábbelik. Fodrászat. Művirágok és tollak. Ágyneműek stb. XVII Csoport. Bútoripar és decorativ lakberendezés. Bútorok. Kárpitos-munkák. Szobafestészet, papírszőnyegek. A lakberendezéshez tartozó szobrászati-, aranyozó- és egyéb díszítő munkák. Teljes szobaberendezés. XVIII. Csoport. Arany- és ezüstmüves czikkek és ékszerek, diszmüipar és apróáruk. Arany- és ezüstmüves czikkek és ékszerek. Vésnöki munkák. Tajték-, csont-, szaru- stb. munkák. Pipák. Kisebb diszmüvek fémből, fából, bőrből és egyéb anyagokból vegyesen. Gyermekjátékok. Viasz-készítmények. Sétabotok, ostorok, nap- és esernyők. Kefekötő- és fésűsáruk. Kaucsuk-áruk. XIX. Csoport. Sokszorositó műiparágak. Könyv- és kőnyomdászat. Réz-, aczél- és fametszet. Chromographia és a sokszorositó műipar egyébb ágai. Fényképészet, fényképészeti anyagok és eszközök. Czimfestő és öntőmunkák. Nyomdakészülékek. Könyvkiadó vállalkozás. Hírlapok és folyóiratok. XX. Csoport. Hangszerek. Zongorák, harmoniumok. Vonóhangszerek, czimbalmok stb. Fúvó- és ütőhangszerek. Hangszerek alkatrészei, húrok és egyébb zenészeti szerek. XX. Csoport. Tudományos eszközök és műszerek. Mathematikai, csillagászati, természettani és vegyészeti műszerek és készülékek. Távirdai készülékek és eszközök. Telephon. Electrotechnica. Mérlegek és súlyok. Órák. Egyéb tudományos eszközök. XXII. Csoport. Építési ipar. Építési anyagok és díszítések. Kő- és cement munkák. Fedélpapírlemez. Légszesz és vízvezetékek. Fűtési, világítási és szellőzési készülékek az electrotechnica kivételével. Fürdőberendezések és klozettek. Istállóberendezés. Építési vasalások és felszerelések. Építési rajzok és minták. XXIII. Csoport. Járművek. Kocsik, szekerek és egyéb járművek átalában s ezek alkatrészei. Kerékgyártó-ipar. XXIV. Csoport. Gépipar. Erőgépek (motorok), kazánok, géprészek és felszerelések. Munkagépek. Gazdasági gépek és eszközök. Malom-, szesz-, czukor- és egyéb gyári készülékek és berendezések. Szivattyúk. Tűzoltó szerek. XXV. Csoport. Közlekedésügy. Vasúti felépítmények egész berendezésükkel. Vízdaruk és jelzőeszközök. Közúti vaspályakocsik. Lóvonatú vasutak mozdulatlan anyagai. Locomotivek. Szerkocsik, személy- és teherszállító vasúti kocsik. Pályaudvarok és az üzlethez tartozó egyéb épületek, valamint al-, fel- és egyéb magas építmények mintái és rajzai. Folyam- és vízszabályozási-, híd-, zsilip- és parterősítési munkálatok mintái és rajzai. Távirdai eszközök és a távírdánál használatban levő elektromos telepek és gépek. Postakocsik és a postánál alkalmazásban levő készülékek és berendezések. XXVI. Csoport. Hajózás és tengerészet. Folyam- és tengeri hajók, bárkák és csónakok s azok mintái és alkatrészei. Lobogók és jelzések. Bóják. Búvár- és mentőeszközök. Üszőeszközök és övek. Torpedók. Hajózási építkezések, mint kikötők, világító tornyok és dockok mintái és rajzai. Hydrographiai táblák. Vizi- és meterológiai táblák és eszközök stb. XXVII. Csoport. Közegészségügy. Fürdők, uszodák, tengeri gyógyfürdők és hidegvíz-gyógyintézetek berendezése és rajzai. Természetes és mesterséges ásványvizek. Orvos-sebészeti műszerek és készülékek. Sérvkötők. Életmentési eszközök. Kórházi és vöröskereszt egyleti berendezések és szerek.,Hullaházak. Boncztani intézetek és készülékek. Állategészségügy. XXVIII. Csoport. Házi-ipar. A házi-ipar és népipar körébe tartozó szövő-, fonó-, faragászati és egyéb házi-ipar czikkek. Női kézimunkák. XXIX. Csoport. Iparoktatás. Ipariskolák, tanműhelyek- s egyéb iparoktatási és iparfejlesztési intézetek berendezése. A nevezett iparoktatási intézetek növendékeinek kézimunkái és rajzai. XXX. Csoport. Nevelés és közoktatás. Gyermeki táplálék ; járni tanulás; gyermekkertek ; tornaeszközök gyermekek számára. Népiskolák és középiskolák berendezése és tanrendszere, tanmódszerek, tanszerek, taneszközök, rajzminták, tankönyvek. A némák, siketnémák, vakok és hülyék oktatási módszere és ahhoz való taneszközök. Nép- és középiskolák és magasabb tanintézetek tervei és mintái. Múzeumok s boncttani és egyéb tudományos intézetek gyűjteményei. Torna- és vivóeszközök és készülékek. XXXI. Csoport. Képzőművészet. Festmények és rajzok. Szoborművek. Építészeti tervrajzok. XXXII. Csoport. Pótkiállítások. I. műipari régiségek. Régi műipari tárgyak, amenynyiben Magyarországon előállittattak vagy találtattak. II. Munka-kiállitás. Iparos-tanonczok és segédmunkások készítményei. III. Külföldi tárgyak. Mai számunkhoz egy iv melléklete van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Az orsz. m. gazd. egyesület közgazdasági szakosztálya ma délután a Köztelken ülést tartott Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt. Az elnök felolvastatta a gazdakör azon átiratát, melyben az gróf Csáky Gyulának a tanyabérlet rendszerről tartott felolvasását oly megkereséssel teszi át, hogy az abban foglaltakat az egyesület közgazdasági szakosztálya által tárgyaltassa. Gr. Lónyay Menyhért elnök és Zichy Antal felszólalásai után gr. Csáky Gyula adja elő a gazdakörben tartott felolvasásának rövid kivonatát. Szerinte nem kellene bevárni, míg hazánkban a mezőgazdasági téren az elméleti képzettség a kisbirtokosoknál is magától kifejlődjék annyira, hogy a parasztgazdák jól kezelt és helyes alapokra fektetett kis bérleteken gazdálkodjanak. A kincstári és közalapítványi birtokok szolgáltathatnák a földet apróbb, 50 holdas tanyabérletek életbeléptetésére. Ily apróbb birtokokon helyeseben gazdálkodna a kis gazda, ha egy műveltebb vándortanító látná el a szükséges utasításokkal és oktatná az okszerűbb gazdálkodásra. Előadása folyamában kifejté, hogy ily kisebb bérletekkel nem foglalkozhatván, szükséges volna a nagyobb kincstári és közalapítványi birtokokat egy főbérlőnek adni ki, kinek a parasztgazdák albérlői volnának. Ily főbérlő a legczélszerűbben egy hitelintézet volna, mely a mellett, hogy hosszabb időre terjedő bérleteket kötne a kis gazdákkal, egyszersmind az okszerűbb gazdálkodáshoz szükséges pénzt is hitelezhetné az albérlőnek. Ezen mezőgazdasági hitelintézet a bérlőnek ingóságaira (bérleti szerződés, évi függő termés, gazd.felszerelés stb.) adná a hitelt. Maga a birtok tulajdonosa elsőbbségi jogát ez esetben oly kikötéssel adhatná át az illető pénzintézetnek, hogy ezt az albérlő fizetésképtelenségének beálltával kielégíteni tartozzék. A szakosztály feladatának tartja, hogy ezen itt felvetett eszmék letárgyalása előtt egy bizottságot küldjön ki, mely a kincstári és közalapítványi birtokok terjedelmét és berendezését tanulmányozva mindenek előtt megállapítaná, hogy hol és mily terjedelemben lehetne ily tanyabérleteket berendezni. E kérdéshez többen szóltak hozzá, így gróf Károlyi Sándor, dr. Gaál Jenő, Zichy Antal, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, Krisztinkovich Ede és György Endre, végre a vita eredményéül elnök kimondja ,hogy a szakosztály Csáky gróf memorandumában kifejtett eszméket örömmel üdvözli és azok továbbfejlesztését igen óhajtandónak tartja. A szakosztály osztja nevezetesen azt a nézetet, hogy a javaslatban lefektetett irány szerint a nagyobb területen való gazdálkodás helyett vidéki viszonyok szerint kisebb testekre osztályozott bérrendszer fejlődjék ki, úgy, hogy a bérlő osztály értelmisége, tőkeereje, hiteles eszközül szolgáljon ; kimondja továbbá azt a véleményt, hogy e rendszernek jövője van, és az eredményekre fog vezetni. Egyúttal azonban oly törvényhozási és pénzügyi intézkedése tanulmányozásának szükségét mondja ki a szakosztály, melyek által a mezőgazdaság ingó értékei is valóságos hitel alapjává tétetnének. A javaslat többi részét a szakosztály az egyesület jószágrendezési szakosztályához teszi át véleményadás végett. Ezután tárgyalás alá vétetett a gazdakör átirata a dunai hajózás ügyében. A szakosztály az egységes kezelés és az együtt munkálkodás fontos szempontjából felette óhajtandónak mondotta ki Daunagőzhajózási társasággal egy az osztrák államvasúttal kötött szerződéshez hasonló alapokon nyugvó egyesség létrejövetelét, melyben mind az országos közjogi helyzettel egyöntetű igazgatás, mind a termelő közönség szállítási érdekei megóva lennének ; tekintettel azonban a hajózási üzlet komplicáltabb és a versenynek inkább kitett természetére, nagyobb tarifaszabadságot is, de a nagyobb szabadságnak megfelelő komoly és határozott ellenőrzés megfelelő biztosítékai mellett hajlandó volna a termelőközönség érdekeivel összhangzásba hozni. Ha és amennyiben azonban ezen egyesség a nevezett társaság részéről akadályokra találna, a feszült helyzet természetes folyamányain kívül egyoldalról a berlini tarifaszerződés határozatainak erélyes alkalmazása és az olcsóbb vasúti export tarifák általánosítása a most már cartellírozott hazai vasúti kon, más oldalról pedig a képviselőház által helyeselt állami láncz lerakásának segélyével s az ország határán túl megfelelő módon támogatandó hatalmas export versenyvállalat teremtése volna az egyedüli biztos sikerre vezető mód érdekeink teljes megóvására. A szakosztályi ülés harmadik tárgya az iparstatisztikai adatgyűjtés ügyében a földmívelési minisztérium által véleményezés végett leküldött emlékirat volt. Ordódy Lajos előadó és Gál Jenő beszéde után az elnök a szakosztály megállapodását abban foglalja össze, hogy a statisztikai felvétel időpontja nincs jól megválasztva, továbbá, hogy a mezőgazdasági gyáripar kimutatását, főtekintettel arra, hogy hány vállalat és hol van a mezőgazdasággal kapcsolatban, kívánatosnak tartja, végül, hogy a mezőgazdasági iparok kimutatására szolgáló kérdőívek revideálását szükségesnek tartja, e részben javaslat kidolgozására szűkebb körű bizottságot küld ki dr. Gaál Jenő, Krisztinkovich Ede, Karsay Albert, báró Patheányi Ödön és Ordódy Lajos urak személyében. Ezzel az ülés véget ért. Az osztrák gépvámbizottság. Az osztrák kereskedelmi miniszter által felállított bizottság, melynek hivatása a gépeknek vámmentes behozatala iránt beérkezett kérvények felett való véleményadás; tevékenységének az 1882. október 1-től deczember 31-ig terjedő első évnegyedéről beterjesztette jelentését. Ez idő alatt 3305 darab 66.164,42 méter mázsa súlyú gép hozatott be Ausztriába külföldrőls 374 kérvény intéztetett el. E gépekből 2287 db esik a gyapotiparra, és pedig 361 selfactor, 1245 mechanikus szövőszék és 314 segédgép; 186 darab a gyapjúiparra és pedig 138 szövőszék és 50 segédgép; 246 db a len és jut a iparra és pedig 34 fonógép, 121 szövőszék és 85 segédgép ; 38 szövőszék és 12 segédgép a selyemiparra; 208 db gép és kikészítő iparra és 300 db gép a különféle (a vas, papír, szesz és gyufaipar) iparágakra. A származási helyek szerint esik Angliára 48,112.59 mm. = 72.7°/0; Németországra 10104.54 mm. = 15.4°/0; Svájczra 7096.90 mm. = 10.7°/0 ; Belgiumra 401.30 mm. = 0.6°/0; Francziaországra, 225.25 mm. = 0.3°/0; az északamerikai Egyesült Államokra 227.84 mm. = 03°/0; Angliából leginkább a gyapot és jutaipar számára jöttek gépek, Németországból gyapjúszövőszékek, Svájczból hímzőgépek és selyemszövőszékek, Belgiumból és Francziaországból nemezszövőszékek s az Egyesült Államokból electricus gépek hozattak be. E száraz számok sok reflexióra adnak okot. A behozott gépek számából a textil különösen a gyapotipar emelkedése constatálható, mely az új vámtarifával áll összefüggésben. De az is kivehető e számokból, hogy az osztrák gépipar nem képes a szükségletet fedezni. Három hó alatt 66,000 métermázsa gép hozatott be, mint tudjuk a folyó év első negyedében ugyanannyi importáltatott. Ez tehát 250,000 mm. gépnek felel meg évenként, ami imázsánként 40 írtjával 10 millió forint évi kiadást képez. A gépipar fejlesztése tehát égető szükség. Felsővidéki ipariskolák. A magyarországi Kárpát-egyesület által rendezett szobránczi és máramarosszigeti kiállítások máris üdvös hatást gyakorolnak a vidék iparának emelése tekintetében. A homonnai faragóiskolát a kiállítás után oly módon alakították át, hogy ott ezentúl a fősúly a műasztalosságra való kiképzésre lesz fordítva. Az eddigi apróságok helyett bútoralkatrészeket, mint betéteket, oszlopfőket, asztal- és zongoralábakat, stb. szóval oly tárgyakat faragnak, melyek a gyakorlati életben keresletnek örvendenek, s az onnan kikerülő egyének bármely műassztalosságban alkalmazhatók lesznek. Ungvártt kerámiás iskolát szándékoznak felállítani Az ottani kereskedelmi és iparkamara már 100 frt évi segélyt biztosított az iskola számára. Szigmeth Károly, az osztály titkára a kereskedelmi miniszter megbízásából ez ügyben nemrég Znaimban járt, az ottani kerámiás iskola és agyagipar tanulmányozására, és mint már jeleztük, Pécsett Zsolnai gyárossal értekezett, Ungvártt egy hasonló majolikagyár felállítása tárgyában. Tapasztalatairól jelentést fog tenni a miniszternek. Beregszászon szorgalmasan dolgozik a kosárfonó iskola. Munkácson a háziiparegylet állított fel kőfaragóiskolát, hol kiválólag játékszereket készítenek. Visken e hóban fogja megkezdeni hathónapos tanfolyamát egy vándortanitó a vászonszövésből s folytatni fogja azt Huszton és Técsön. Assicurazioni Generali. Lapunk hirdetési rovatában található ez intézetnek az 1882-ik évre és fennállásának 51-ik évére vonatkozó zárszámlája. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének megffelelőleg, az elmúlt évben is jelentékenyen haladt hatalmas fejlődésében. A díjbevételek 731,730 frt 98 kr gyarapodás mellett felemelkedtek 12.783,415 frt 63 ra. A dijkötelezők tárczája 1.768,863 forint 20 frnyi gyarapodással elérte a 17.250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi szaporodással felmennek 70.822,205 frt 82 krra. A készpénztartalékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krral és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és készpénztartalékok immár kitesznek 28.799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre előnyös évek közé sorolni, és e tény a Generali által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál. Az előttünk fekvő kimutatás szerint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesítések, mentési és kárbecslési költségek fejében kifizetett 9,186,775 frt 13 krt, vagyis kerek összegben másfél millió írttal többet, mint a megelőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármentesítésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488,258 káreset mellett tesznek 160.174,718 frtot, mely összegben hazánk részt vett 68,982 káresetben 27.831,634 frt 50 krral. A előttünk fekvő jelentés különösen kiemeli az életbiztosítási üzlet örvendetes fejlődését. Az újonnan kötött életbiztosítások kitesznek: 1874-re 52/8 millió frtot, 1880-ra 82/6 millió forintot, 1881-re 91/4 millió frtot, 1882-re 12 millió frtot és az 1883. év első negyede még további emelkedést tüntet fel. Ezen tény a biztosítótársaság hitel- és bizalomképességének fokmérőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és a legbiztosabb alapot adja az intézet további fejlődésére és haladására. Ezen körülménynek, különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyűjtésének róhatja fel a Generali, ha mégis azon helyzetben van, hogy a viszonyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tartalékok félretétele mellet is képes volt a 315 írttal befizetett részvényre 255 frank osztalékot adni. Vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. Az április hó 18—19-én tartott heti marhavásárra felhajtatott: összesen 1218 darab nagy és 2117 darab aprómarha. Ebből eladatott: 22 db bika, dbja 150 írttól 170 írtig, 772 darab ökör, párja 240—260 írtig, 346 db tehén vágója párja 180—260 ftig, 130 fejős tehén, dbja 100—140 írtig, 224 bivaly, párja 120—150 írtig, 925 borjú, dbja 10—20 írtig, 1118 db bárány, párja 4.50—5.50 írtig. ökörhús 100 klgrm 51—53.50, tehénhús 51— 52.50 írtig, borjúhús 54—56 ftig, bivalyhús 47— 48.50 írtig, nyers szalonna 68—72 írtig, sertészsír 74—75 írtig. Budapesti lóvásár. Az április hó 19-kén tartott heti lóvásárra 393 darab lovat hajtottak fel. Ebből eladatott uj lólevél mellett 40 darab, átiratás mellett 163 darab, összesen 203 darab ló. Jobb fajta igáslovak 45—129 frt, könnyű kocsilovak 140—170 forinton vásároltattak ; kisebb értékű igáslovak 22—48 írton. Bécsi vágóra nem történt vásárlás. A vásár kisszerű volt. A jövő heti lóvásár minden valószínűség szerint az újonnan készült lóvásártéren fog megtartatni. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 19. Az üzlet változatlan. — Magyar öreg nehéz 58—59'/., fiatal nehéz 61’/. —62, közép 58—60, könnyű-------. —Szedett nehéz 58 — .—59, közép 57—.—58, könnyű--------. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 —58’/« átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz 54—55 átmeneti, közép 52/1—58'/® átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 56—58 átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 51—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4®/® levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtérittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 18. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán az üzlet kissé ellanyhult. Csak búzában őszi szállításra volt forgalom; ebből elkelt mintegy 4—5000 mm. 9.95—9.98 írton. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.85—9.90. Szokvány- búza őszre 9.97—10.—. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.40—6.42. Szokvány-zab tavaszra 6.60 —6.70. — Szokványzab őszre 6.65—6.67. — Káposztarepere 1883. augusztus—szeptemberre 14.— Hess-Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A sok szűnni nem akaró commentár az európai sajtóban a németosztrák-magyar-olasz szövetséget illetőleg nem hat buzditólag a tőzsdére, mely amúgy is ösztön és támogatás hiányában szenved. Az árak ma délután csökkentek. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 89.971/2. 5 száz, papirjáradék 87.921/g. — Osztrák hitelint. részvények 314.50— 312.60—313.50. — Magyar hitelrészvények 309.50 —310—310.25. Leszámítoló bankrészvények 94.25. — Osztrák magyar államvasuti részvények 335— 335.50. A zárlat 6 órakor az utóbb jegyzett árakon történt, csekély forgalom mellett. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 18-án a Duna balpartján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m. : Lusus Lipót m. h. 500 mm. búza, 1500 mm. tengeri, 80 mm. árpa, 20 mm. lóheremag, 50 mm. burgonya Zomborból. Eggenhoffer József m. h. 3447 mm. búza, 100 mm. repcze Kuláról. "Weisz Jakab u. h. 1618 mm. búza, 1650 mm. tengeri, 1500 mm. árpa Török-Becséről. Luczenbacher Pál ut. 9. sz. m. h. 3300 mm. kőszén Tóthról. Ugyanaz 16. sz. m. h. 323 kbmtr tűzifa Helembáról. Goldstein Zsigmond »Johanna« m. h. 1942 mm, búza 1278 mm. tengeri, 125 mm. köles Szentesről.