Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-08 / 96. szám

Szerkesztőség: Barátok­ tere, Ath­enaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS &ADÓ-ia¥I¥IfrÉ B Barátok’tere, Athenaeum-épület, földtnint Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra _ ............................................. 2 frt. 3 hónapra .. _ ............. „ .................... 6 > 6 hónapra .................................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként .............. 1» II. évi folyam. Budapest, 1883. vasárnap, április 8. 96. szám. Budapest, április 7. üzleti hetiszemle, 1. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. Búzában folyton szilárd az üzletmenet, miután a behozatal korántsem kelégítő. Ez kétségkívül abban találja magyarázatát, hogy termelőink most a szántás-vetéssel vannak elfoglalva. Eme munkálatok, ha az időjárás továbbra is kedvező marad, hihetőleg az ország minden részében nemso­kára befejeztetnek, behozatalunk tehát kevés idő múltával ismét növekedni fog. Egyúttal azonban, a viszonyok mai állása után ítélve, kedvezőtlenebb vál­tozást is fog venni az üzlet, annyival inkább, mert malmainkhoz, melyek még mindig egész erővel dolgoznak, gyéren érkeznek az új megrendelések. Te­kintetbe veendő még ama körülmény is, hogy a kül­föld piac­ai folyton üzletpangásról tesznek jelentést. A vételkedv a lefolyt héten meglehetős jó volt, bár egyes napokon malmaink közül csak néhányan vet­tek részt a v­ásárláson. Az összes forgalom körülbe­lül 70—75000 mmázsára rúghat, a hét végén 10 ár­­ral magasabb árakat fizettek. Legmagasabb heti ár­jegyzés 10.771la írt volt tiszavidéki búzáért. Tudósítá­sunk bezárta előtt közvetlenül nem történt változás a búzaüzletben, a kínálat gyenge, az irányzat szilárd ma­radt. A határidőüzlet egy-két nap kivételével szintén folyvást szilárd irányzat mellett folyt le.Ez leg­inkább annak tulajdonítható, hogy a tavaszi szállí­tásra történt eladások nagy része még eddig nem bo­­nyolíttatott le, holott a szillátási idő félig már el is múlt. Annak következtében pedig, hogy felmondások eddigele alig történtek — egészben csak 27 ezer mmázsa mondatott fel átvételre — tömegesek voltak a fedezeti vételek, különben bajosan emelkedett volna a búza ára 9.86 frtig. Búzában őszi szállításra is meglehetős nagy volt a forgalom, áraink azon­ban csak 10.06 és 10.12 frt között mozogtak. Zárlatkor az üzlet változatlan szilárd. Jegyzé­seink: búza tavaszra 9.85—9.87, őszre 10.12—10.15. Kivételünk búzában, úgy látszik, egyelőre ismét teljesen megszűnt, tény legalább, hogy a most elmúlt héten sem történtek eladások. Valószínű,­hogy a nagyobb behozatalok véget vetnek ezen üzletpan­gásnak, miután elvárható, hogy azok beérkeztével ára­ink ismét lehetővé fogják tenni a kivitelt. Bozsban igen gyenge behozatal mellett szi­lárd volt az üzlet az egész héten át. Eladatott mint­egy 2000 mm, helyi szükségletre jól tartott árakon, közönséges rozsért 7.10—7.30, első rendűért 7.40 irtot fizettek. Kivitel ezen áruczikkben sem volt. Árpában látszólag csökken a forgalom. A behozatal itt is igen gyenge, másrészt pedig azért, mert mint már volt alkalmunk hangsúlyozni, az ep­­porteurök nem vesznek részt a vásárlásban. Etetésre szánt áruból körülbelül 4—5000 mmázsa kelt el szi­lárdan tartott árakon. Maláta - árpa bár hiányzik, mégis el van hanyagolva, a piaczra kerülő áru csak nehezen talál 7.50—7.75 frt ár mellett vevőre. Fi­nom árpában teljesen szünetel az üzlet. Zabban állandó jó vételkedv mellett folyt az üzlet, a hét vége felé azonban valamivel nyugod­­tabb hangulat észlelhető. Eladatott körülbelül 5000 mmázsa a következő árakon: Első rendű zab 6.50— 6.75, középminőségű 6.30—6.40, alárendelt 6.20— 6.25. Szokványzabban határidőkre az egész héten át, szilárd volt az üzlet iránya, de jelentékeny forgalom nem fejlődött ki. Jegyzéseink zárlatkor tavaszra 6.48- 6.50, őszre 6.60—6.65. Tengeri szinten igen kevés kerül piaczra; jele, hogy az összes heti forgalom nem több 5000 méter mázsánál. Fizettek közönséges tengeriért 6.50 —6.55, bánátiért 6.55—6.571/a­­ztot. Felemlítendő még, hogy jövő héten történendő szállításra két hajó­rakomány 6.521 sz írtjával adatott el. Bánáti tengeri­ben határidőkre ép úgy, mint a búzánál egy-két nap kivételével folyton szilárd üzleti hangulat volt észlel­hető és történtek kötések május—júniusra 6.50 forin­tig, június—júliusra 6.53 és augusztus hóban törté­nendő szállításra 6.64 frzig. Zárlatkor az üzlet szi­lárd, de teljesen szünetel, tengeri május—júniusra 6.48— 6.50 kr. jegyeztetik. Lisztü­zlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Az eheti lisztüzlet csendes han­gulatban nyílt meg, mely a hét végéig tartós maradt. Finom lisztben az üzlet teljesen pang, valamint a kö­zepes fajtákban is, és csak a fekete minőségűek, me­lyekben nagy a hiány, kerestetnek, de anélkül, hogy említésre méltó vételi ügylet létre­jött volna. Kor­pában még mindig élénken észlelhető a hiány, minek folytán az árak ismét emelkednek. A mai napon jegy­zéseink a következők. Budapesten a hajó vagy vasúti állomáson átvéve 100 kilónként: 0 12 3 4 5_______G 7 8 10.80 19.30 13.90 18.30 17.60 16.20 15.20 7.20 12.60 8*/­ 8»/« 9________F D 10.70 8.70 7.40 Korpa 465. 430. Hüvelyesek. Az üzlet egészben véve jelentékte­len volt, csak bab vásároltatott nagyobb meny­­nyiségben s jobb minőségért jobb árakat is fizet­tek, annál inkább, mivel a készlet már nagyon megfogyott. Oláh bab 10.75 forint, magyar 9.75 forint, dunai áru 9.75—10 forint, törpe 11.75— 12 frt, régi 8—8.25 frt, barna 11.50—11.75 frt. Borsó aránytalanul nagy kinálat mellett 9—10 frt. Lencsében csekély a forgalom, ára 9—14 frt. Kölesből néhány ezer méter mázsát vásároltak: oláh 6.50—6.75 frt, magyar 5.75—6 frt, takarmány­ára 5—5.25 frt. Köleskása jó kelet mellett 10.75— 11 frt. Muharban elégséges a készlet; 12.75— 13 frtjával kínálják. Le­nmag lanyha; 12.75— 13 frt. Bükköny 7.75—8 frt, szükséglet nélkül. Kendermagban szaporodik a készlet s 13 frtjával kapható. Mákban csekély a forgalom; kék 31 frt, szürke 27 frt. Kö­m­é­n­y­b­e­n nincs ke­reslet, ára 25 frt. Zsiráfok. Sertészsír szilárdabb, hordó nél­kül 70—72.50 frt, hordóval 74.50 frt. Szalonna: füstölt 72 frt, kenyér és paprikás szalonna 69 frt. Gyapjúüzlet. A forgalom a lefolyt héten töké­letesen jelentéktelen. Általában véve lanyha hangu­lat uralkodik e czikk tekintetében és természetesen piaczunk szenved alatta leginkább, mert a megrit­kult készletek következtében a nélkül sincs nagy vonzó ereje. Szeszüzlet. A szesz ára e héten nem volt tart­ható. A nagy termelés mindinkább a kivitelre ösz­tönöz, mely azonban a külföldi piaczok helyzete kö­ve­tkeztében nagy kiterjedésben nem volt lehetséges. Az orosz piac­okon az orosz és amerikai behozatal következtében az árak oly jelentékenyen megcsök­kentek, hogy a mi jegyzéseink oda nem nyeresége­sek. Triesztben szintén orosz árut kínálnak 1 */4 írttal olcsóban, mint a magyar termékek. Bulgáriában is az orosz áru uralkodik a piac­okon. E nehézségeket még nagyobbá teszi az oly tetemesen emelkedett ten­geriár, úgy hogy, a termelés jelenleg kellemetlen helyzetben van. Áraink finomítóknak 31, nagyban 311/2, fogyasztóknak 32. Gyarmatáruüzlet. (Hubenay József je­lentése.) A forgalom általában élénkebb és kielé­gítőbb és minden jel arra mutat, hogy jó tavaszi üz­letünk lesz. Több czikk ára elég magas, hogy a ter­melő és közvetítő belenyugodhatik, az incassó azonban vontatott, jóllehet fizetésképtelenség aránylag nem nagy számban fordul elő. Az egyes czikkekről követ­kező tudósítást közlünk: C­z u k o r. A répaültetést még e hó közepe előtt kezdik meg, de nagyban csak a hónap utolsó ne­gyedében lesz folyamatban. A nyersczukor pia­­czon az ünnep utáni csendet elég gyorsan váltotta fel az élénk mozgalom. A mérvadó piaczokon pezsgő volt az üzlet és az árak emelkedtek. Párisban 1112 frank, Angliában 6—9­­, Belgiumban 11/,—2 frank, Né­metországban 1/a—1 márka, Hollandiában 112 írttal javultak az árak, de a legmagasabb árak később vala­mit veszítettek jegyzéseikből. Belföldön is kezdetben valóságos hausse-áramlat uralkodott, az árak 112 frttal emelkedtek, de a hét végén 1/4 frtot veszítettek. E i­­n o m i t­o 11 ezukor is osztotta a nyers ára élénksé­gét. Az emelkedés 112—s/4 frtra rúgott. A forgalom a helyi piac­on még nem öltött nagyobb mérveket. A heti átlagos árakat következőkben jegyezzük: Kaff: legfinomabb 47’50 frt, finom 47 frt, közép 46‘50 frt, melis legfinomabb 45‘50 frt, finom 45 frt, közép 44 50 frt, közönséges 44 frt 100 kilonkint, fogyasz­tási adó nélkül. Kávé. Az üzlet valamivel rendesebb és habár ezt a legtöbben nem várták, mert állandó élénk forga­lom volt kilátásba véve, a bizalom megrendíthetlen­­nek látszik. A hangulat még eléggé jó, de ez nem akadályozhatta, hogy az árak valamivel lejebb ne szálljanak. Fűszerek közül fekete bors nem tarthatta előbbi magasságát, de fehér változatlanul szilárd ma­radt, fahéjban a forgalom kielégítő, szegfű­­b­b­r s csekély készlet folytán magasabb, szegfű­szeg szilárdabb, szerecsendió és virág kis mértékben kínáltatnak, úgy látszik, hogy az árak még szilárdulni fognak, csilog­an is magasabban fizettetik, mert a tulajdonosok nagy tartózkodást tanú­sítanak. Rizs szilárdabb és magasabb. A változást egy angol ház szerencsétlen spekuláczió idézték elő, de azt hiszik, hogy a czikk ármozgalmára ez csak futóla­gos befolyással leend. Bu­m. Az üzlet most már is északnak megfele­lőig csendesebb, különösen jamaikai rumban. Az új termés elég kedvezően ütött ki, úgy, hogy várhatni az árak leszállását. Petroleumüzlet. Kissé csekélyebb forgalom mel­lett 25 frt 50 krt fizetnek 100 kilónként nettó kész­pénzben. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, ápr. 6. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Minthogy a fogyasztás a ser­tésállomány nagyságához képest igen csekély, és külföldi piac­okról is lanyha jelentések érkeznek, e héten az üzletmenet vontatott volt, és lanyha irány­zat mellett zárult. Az árak az előző héttel szem­ben alig tudták állásukat megtartani. Heti át­lagárak: magyar válogatott ára 240—280 ki­­logramos 62—62­/2 krajezár. Átmenetileg: szerbiai 56—66 krajezár , romániai 55—58 krajezár , tüskés 49—53 krajezár kőként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.65 frt, árpa 7.40 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: márczius 30-án maradt 94,025 drb. Felbújtatott: az alvidékről hízott 1068 darab, hizlalni való 532 darab, Szerbiából 1024 db, Romániából 872 db, a magyar állam­vasúton át hízott 1308 drb, hizlalni való 2455 db, a budai vámon át — darab, hajón (szerémi) 400 darab, összes ál­lomány: 101,684 darab. Elhajtatott: a al­vidékre 133 darab, Bécsbe 2165 darab, Csehor­szágba 739 darab, Bodenbachon át 1644 darab, Ruttkán át 244 darab, Délnémetországba — db, budapesti fogyasztás 2702 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása —darab, a magyar államvasuton át — darab, összesen 7767 db; állományban marad: 93,957 db.A részvény­szállásokban van 17,958 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban márczius 30-án maradt 12,847 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 1024 darab, ro­mániai 872 db, összesen: 14,743 darab. Elhajtatott 1741 db, marad az állományban 13,002 db és pe­dig 5372 darab szerbiai, 7630 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 647 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva, II. É r t é k U z I e t. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) V. A. A nagy actió előestéjén állunk, mely a vég kezdete lesz. A magyar renteconversió befejezését legközelebb megkezdik. A conversiók keresztül vite­lére csak bizonyos constellatió alkalmas, és nem áll, amit Leroy-Beaulien mond, hogy a conversió egy­szerű műtétei, melyet akármikor is lehet kerészül vinni. A magyar hatszázalékos járadék conversiója pedig annál nehezebb, mert a hatos kamat oly fényes jövedelem, melytől annak birtokosai csak nehezen válnak meg. Vannak, akik mindent tudnak, s igen messze­­látók, mint az angol mondja »who can se a long way into a millstone« akiknek tehát minden könnyűnek látszik. De a mi conversiónkra való tekintettel fel­­tették-e már maguknak azt a kérdést, hogy mikép lehessen egyszerre bevenni a még künn lévő 220 mil­lió hatszázalékos aranyjáradékot, azt kész arannyal kifizetni, a­nélkül, hogy egyidejűleg mások nem talál­tattak, kik a négyszázalékos járadékot szintén arany­értékben megvették, mellyel aztán a két műtétért az ember kiegyenlíthesse ? A tőzsdén a hatos járadékot megvásárolni és a négyes járadékot eladni, úgy látszik, a csoport már megkísérlette s nem sikerült legalább két szempont­ból nem kielégítőleg. Először, mert a hatos járadékot sem elég gyorsan, sem elegendő számban, sem elég jutányosan nem kaphatták meg, másodszor pedig, mert a kedvezőtlen pénzviszonyok miatt a négyszáza­lékos járadékot sem elég gyorsan, sem elegendő meny­­nyiségben, sem pedig elég jutányos áron eladni nem lehetett. Most azonban bevonatik a hatos járadéknak majdnem negyedrésze. Nolle­velle, a hatos kamat birtokosainak meg kellene válniok járadékaiktól, a­mit elég kelletlenül fognak megtenni, a­mint azt a »protest«-hírek s egyéb ügyetlenségek bizonyítják. A csoport s a kormány tehát tökéletesen el vannak készülve annak kivitelére, a­mit kihirdettek. Ez a mi nézetünk szerint feltételezi, hogy a csoport és a kormány készen tartja arányban, ha talán nem is a beváltandó kötvények egész névértékét, de bizo­nyosan annak nagy aránylatát. Ez oly fontos tény, melyre szeretnők felhívni a hatos járadék birtokosait. Mi ennek a lehető következése ? Az, hogy a birtokosok nagy száma, látván, hogy mostan már hi­ába várnának a csere — vulgó conversió — önkén­tes eszközlésével, süröbben fogják előadni a hatos já­radék-kötvényeket, mint azt gondolnék, és fognak sietni megtenni azt, a­mit további makacssággal to­vább kikerülni nem képesek. A tetemes mennyiségű arany, vagy ami mindegy, aranyváltó készlet, mely a behívott 6°/C os járadék beváltásának tartalékját képezi, s minden kétségen kívü­l a csoport kezeiben van, felette fontos tény. Sokszor nem voltunk képesek elképzelni, hogy az arany ára oly makacsan tartja magát jelen magas jegyzésén, daczára azon roppant gabnakivitelnek, mely a lefolyt évben, és még a jelen évben is, ezen czikkből szükségkép nagy mennyiséget szolgáltatott az or­szágba. — Most, ha helyesen fogjuk fel a dolgot rá­jöttünk az agro merevségének igazi okára.­­ A sok arany váltó mind ama tartalékba vándorolt, mely a conversió kivitelére szükségeltetik. Már most tegyük fel, hogy ezen arany tarta­lékra nem lesz szükség, vagy pedig csak igen csekély mérvben, miután az önkéntes conversiók azt fölösle­gessé teendik. Akkor ezen arany tartalékalap fel­szabadul, a vásárra kerül s ez által előidézendi az ágió oly mérvű leszállását, milyennek be kellett volna állni annak idejében, mikor a kivitel ezen aranyvál­tókat hazánkba hozta.­­ Az ágió leszállásával pedig a hatos aranyjáradékok beváltásának az ára is leszáll s így azok, a­kik talán azt hitték volna, hogy kötvé­nyeikért talán 121 egész 122 frtot fognak kapni, kénytelenek lesznek 116-tal sőt annál is kevesebbel megelégedni. A túl okosak tehát, és a túlspekulálók fognak járni legroszabbul, ha nem sietnek eleve fel­használni a jó alkalmat, melyet értékeik előnyös ki­cserélésére a hivatalosan kiírt conversió nyújt. Az lesz talán némelyek ellenvetése, hogy miután a járadékok nagy része a külföldön van, az ottani bir­tokosnak mindegy akár felmegy az ágra, akár leszáll, de a külföldnek soha sem lehet mindegy, ha várjon 100 arany forintjáért csak 116 vagy 121 frtot kap papírban. Az ő pénzének csekélyebb a vásárlási ké­pessége, ha a papírforint drágább és az arany forint olcsóbb. De másrészről a conversió önkényes volta már csak azért is felesle­gessé fogja tenni az arany készlet tartalékot, mert látván, hogy többé nem lehet 6°/0-ot kapni, meg fognak elégedni jóval kevesebbel is. A jelek tehát, melyek alatt a conversio meg­kezdetik, felette kedvezők és hogy ezen művelet si­keres keresztülvitele szintén felette buzdítólag fog hatni az üzlet átalános fejlődésére, azt lehetetlen nem látni. De conversiók nemcsak nálunk vannak a napi­renden. Másutt is az a természetes tendentia, hogy a magas kamatú kötvények beváltassanak. Egyptom a hivatalos jelentés szerint, melyet az angol pénzügy­­miniszter a házban tett, szintén convertál és ez oly fe­lette buzdító hatást fog ismét a párisi piaczra gya­korolni, hol a »turbános értékeket« milliószámra bír­­ják, hogy annak a mi viszonyainkra a legjobb hatást kell majd gyakorolnia. A mi tőzsdénken nem igen lehetett szó másról, mint a conversióval egyenes összeköttetésben álló ér­tékekkel. Ilyenek a hitelbankok részvényei, maguk a járadékok és a valuta. E két első folyton a lehető legszilárdabb arczulatot mutatja, az utolsó pedig egé­szen csendes. KÖZLEMÉNYEK: A pest megyei belvizek levezetése czéljából meg­alakítandó társulat érdekeltjei ma délelőtt a megye­ház nagytermében értekezletet tartottak. A megje­lenteket Földváry Mihály alispán üdvözölte. Re­ménye, hogy a kérdés valahára megoldást fog nyerni. Az ügy eddig két okból szenvedett halasztást, mert a költségek viselése felette terhes volt, és mert a lé­tesítendő catorna, a dunapataj-dömsödi védgát ki­épülése előtt a beomlás veszélyének volt kitéve. Ez utóbbi aggodalom is megszűnt; a közlekedési minisz­ter megígérte, hogy az előleges költségek fedezésére kölcsönt nyújt, ha a társulat megalakul, a megye kö­zönsége is támogatni fogja a társulatot. A mai gyű­lés vezetésére elnöknek gróf Szapáry Istvánt,jegy­zőnek pedig Gajáry Ödönt ajánlja. Gróf Sza­páry István előadja azon bajokat, melyeket Pest megye déli részeiben a belvizek okoznak. Tudatja, hogy a közlekedési miniszter ragaszkodik az Ócsától Bajáig készítendő belvízlevezető csatornatervezethez. Balog Imre, a dunapataj-dömsödi védgáttársulat elnöke felemlíti, hogy most kötelessége, hogy a Duna­­védgát-társulat érdekeinek megóvására ügyeljen. Ivánka Imre legelső teendőnek azt tartja, hogy hi­teles munkálat álljon a társulat rendelkezésére. Ajánlja az érdekeltek figyelmébe, alakuljanak társulattá, hogy a kormány által adandó segélyt igénybe vehessék. Gróf Nemes Nándor indítványozza: küldjön ki az értekezlet kebeléből 25—30 tagú küldöttsé­get, melynek kötelessége legyen az általa benyújtott emlékiratot újabb adatokkal bővítve átdolgozni s küldöttségileg a miniszterelnökhöz és a szakminiszte­reknek benyújtani. Zsák Hugó főmérnök meg­jegyzi, hogy a miniszter a viszonyokról kellő felvilá­gosítást nyert. A szóban forgó összeg különben nem nagy, mert alig rúg 10—12.000 írtra. Horváth, hogy a Kiáss Márton-féle terv kivihetlen, mert az alsó községek véglegesen el fognak öntetni. Dr. Dará­nyi Ignácz hosszasan c­áfolja gr. Nemes állításait s azt hangsúlyozza, hogy első sorban az illetők maguk vannak érdekelves csak azután jön a kormány érdeke. Azon indítványt terjeszti be, mondja ki az értekez­let, hogy társulattá alakul, de csakis a tervezet elké­szítésére szükséges előleg biztosítása czéljából. Ba­log Imre mint a szabadszállási közbirtokosság kép­viselője kijelenti, hogy társulatot alakítani nem akar. Dr. S­z­i­v­á­k Imre óva inti az érdekelteket, hogy ne menjenek bele a társulat alakításába, és azon javas­latot teszi, mondja ki az értekezlet, hogy jelenleg tár­sulatot alakítani nem akar, azonban kívánja, hogy az államkormány tervet mutasson be, tanulmányoztassa a csatorna tervezetét, mutassa ki az esetleg nyerendő hasznot s azt, hogy hány helyen fogja levezetni a Dunába a belvizet. Ezen tervezet elkészítésére garan­­tíroz az érdekeltség ártéri birtokarányban a kormány­nak 12.000 frtot, de többet semmi esetben sem. Töb­bek felszólalása után elrendeltetvén a név szerinti szavazás, az értekezlet többsége gr. Nemes Nándor indítványával szemben dr. Szivák Imre indítványát fogadta el 30 szóval 20 ellenében. Az orsz. m. gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya ma délután, a köztelken ülést tartott, melyen jelen voltak: Korizmics László elnök, Lónyay Gábor, Niki Mihály, Reusz Henrik, Forray Henrik, Dorner Ede, ifj. Ordódy Pál, Krocsák G. Emil, dr. Schmied József, Bosányi Endre, Ordódy Lajos, jegy­ző dr. Szabó Ferencz , K­o­r­i­z­m­i­c­s László elnök meg­nyitván az ülést, előadja, hogy az egyesület kötelesé­gének tartja jól kezelt gazdaságok leírását közzétenni. Eddig főleg nagyobb uradalmakat ismertetett az egye­sület, ezentúl jó volna, ha inkább a közép nagyságú birtokokat venné figyelembe. Leírásra ajánlja gróf Batthyány Géza fehérmegyei uradalmát, mely körül­belül 13000 hold, 6—7 elkülönített 2—2000 holdas birtokra van osztva, s ezen birtokrészek külön bérbe vannak adva. Indítványozza, hogy az egyesület nézes­se meg ezen birtokot a r. év junius havában. A tet­széssel fogadott indítványhoz Lónyay Gábor szólalt fel, a­ki szintén igen fontosnak tartja, hogy ezentúl in­kább középnagyságú birtokok legyenek ismertetve. Niki Mihály a jövő évi jószágismertetésre Leiden­frost László bars megyei bérletét ajánlja, Koriz­mics László elnök erre kimondja a határozatot, hogy a folyó évben gr. Batthyányi Géza polgárdi bir­kának, jövőre Leidenfrost László lévai bérletének megszemlélését ajánlja a szakosztály.­­ Lónyay Gábor emlékeztet arra, hogy az egyesület már fog­lalkozott azon eszmével, hogy a jól rendezett kisebb gazdaságokat díjazásban részesítse, a­mihez a kor­mány is felajánlotta támogatását. Ezzel kapcsolato­san felhívja a szakosztály figyelmét arra, hogy a kis­­birtokok berendezésének ismertetése, a kis gazdára nézve a legbecsesebb példa gyanánt szolgálhat. Egyes vidéki gazdasági egyletek eszközölnek ugyan ily kis birtok leirásokat, azonban a leirás nem lesz elég tág körben ismeretes. Ajánlja, hogy a szakosztály erre is terjessze ki figyelmét, Ko­ri­z­m­i­c­s László örömmel fogadja ezen korszerű eszméket és a szakosztály ifj. Ordódy Pál felszólalása után elhatározta, hogy a jól kezelt kisebb gazdaságok és jutalmazása berendezésének leírása tárgyában meg fogja keresni a minisztériumot és a vidéki gazda­egyesületeket. Korizmics László elnök indítványozza, hogy az egyesület még ez év folyamában nagyobb szabású gyümölcsös meg­tekintését és ismertetését is vegye E czélra legalkal­matosabbnak véli roszkori Majthényi László Bars megyében fekvő gyümölcsösének meg­szemlélését. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadta­­tik. Végre Korizmics László elnök hangsúlyozva, hogy a szakosztály hasznos munkát végezne, ha azon főbb elveket megállapítaná , a­melyek jószá­gaink rendezésénél irányadókul szolgálhatnának. Indítványozza, hogy e részben a szakosztály tart­son vitatkozásokat. Lónyay Gábor pártolja az indítványt, csupán azt szeretné még hozzá tenni, hogy a vitatkozások publicáltassanak. A szak­osztály ez indítványokat elfogadta és elhatározta, hogy a legközelebbi vitatkozásnál Korizmics László jószágrendezési leveleit fogja alapul venni. A pesti polgári kereskedelmi testület választ­mánya tegnap Strasser Alajos elnöklete alatt ülést tartott. A jelentkezett új tagok felvétele és több kisebb fontosságú tárgynak elintézése után előter­jesztetett az akadémia felhívása, hogy a testület az akadémia által kiadandó kereskedelmi műszótár költ­ségeinek fedezéséhez járuljon. Miután az elnök fel­említette, hogy a testület ily szótár szükségének ér­zetében már a hatvanas évek elején maga adott ki egy német-magyar kereskedelmi műszótárt, a választ­mány elhatározta, hogy annak egy példányát esetle­ges felhasználás végett az akadémiának rendelkezé­sére bocsátja, továbbá a folyó és az 1884-ik évekre 100—100 frtnyi járulékot szavaz meg s végre kész­nek nyilatkozik, hogy a mikor az akadémia által ki­adandó szótár ára tudva lesz, a testület tagjai köré­ben aláírást indít meg az érintett mű megvétele iránt. Végül Kerstinger István pénztárkezelő az 1882. évről szóló zárszámadást és az 1883. évi költségvetést mutatja be, mely jóváhagyólag tudomásul vétetik. A magyar kereskedelmi csarnok irodalmi bi­zottsága tegnapelőtt délután Schwarz Ármin elnök­lete alatt ülést tartott, melyen első­sorban a kereske­delmi szakoktatás ügyében hozzá utalt indítványt tár­gyalta és elhatározta, hogy a kereskedelmi középisko­lák felállítása iránt a csarnok intézzen feliratot a fővároshoz s a szükséghez képest kérje fel a kormányt, hogy a polgári iskolákat a kereskedelmi igényeknek megfelelőleg alakítsa át. A vásári jelentések miként szerkesztése tárgyában elhatározták, hogy szakbizott­ság hivassák egybe, a­melyben minden kereskedelmi ág képviselve legyen, s ez állapítsa meg a szerkesztés módozatait. Neruda Nándornak a kurtított táv­sürgönyök díjainak megszabása iránt tett indítványá­ra a bizottság felirat szerkesztését határozta el a távirda-igazgatósághoz, úgyszintén feliratot fognak intézni a közlekedésügyi miniszterhez, H­a­r­s­á­n­y­i Adolfnak azon indítványa tárgyában, hogy a főváros valamennyi kerületében fiók-závirdahivatal állít­tassák fel. A pestmegyei állattenyéstést előmozdító egye­sület f. hó 9-én d. u. fél 5 órakor a megye székházá­­nak nagytermében közgyűlést tart. Tárgyai: Elnöki előterjesztés. A központi igazgató választmány ki­egészítése. Számvizsgáló választmányi tagok válasz­tása. Indítványok és folyó ügyek. Tenyészállatok vásárlása. A Pest megye párt­fogása mellett alakult állattenyésztést előmozdító egyesület több mürztháli, algaui, siementhai és egyéb nyugati fajú tenyésztésre alkalmas 2—3 éves bika és kisje­női vagy Szunyogh-féle szőke kan ser­tést szándékozik bevásárolni. Ennélfogva az egyesü­let felhívja a hazai tenyésztőket, kiknek eladó tenyész­bikáik vagy sertéseik vannak, hogy eladási szándéku­kat, a tenyészbika, vagy kan fajának, életkorának, árának ,és számának megjelölésével ifj. Hajós Jó­zsef egyleti alelnökkel (Egyetem­ utcza 2.) levél útján tudatni szíveskedjenek. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztá­lyának választmánya kedden f. hó 10-én d. u. 5 óra­kor az iparegyesület helyiségében (Ferencziek hazára I. em.) ülést tart, melynek egyedüli tárgyát a köz­­igazgatási miniszter által véleményadás czéljából be­küldött és K­e­l­e­t­i Károly az orsz. statisztikai hiva­tal igazgatója által az iparstatistika ügyében szer­kesztett emlékirat fogja képezni. Ez alkalommal ja­vaslat fog létetni az iránt is hogy a nem szorosan ipari foglalkozások, u. m. napszámos, szakács, cseléd stb. az ipari statistikából kivonassanak és vegyes foglalkozások czim alatt külön tétessenek. A budapesti hitelezői védegylet tudatja, hogy Toch Sámuel budapesti és Leitner testvérek broodi czég fizetéseiket megszüntették. A mezőgazdasági szeszgyáraknak a burgonya és répa közös feldolgozását a gyakorlatban elért ered­mények alapján több oldalról élénken ajánlják, így a »Wiener landw. Zeitung« legutóbbi számában is egy érdekes czikk fejtegeti a nyers-anyag ezen kombinált alkalmazásának előnyeit, főleg a mezőgazdasággal kapcsolatban álló szeszgyárakra nézve s ez előnyöket a következőkben összesíti: 1. a czefre a burgonya és czukorrépa együttes feldolgozása mellett jelentéke­nyen gyorsabb erjedésre vihető, mert a viz helyett czukortartalmú lé adható hozzá mely kiválóan moz­dítja elő az erjedést, 2 a nyersanyag tökéletesebben használható ki s ezzel az adó alapjául szolgáló erj­ür­­óől a szesznyeremény is fokozható; 3 igen kevés ma­láta szükséges, és az is csak zöld maláta, 4 egy új kapás növény honosíttatik meg, mely az egyoldalú burgonyatermelés számos hátrányait van hivatva el­hárítani : 5 a hizlalással foglalkozó gazda a burgonya­moslékot egészen nem veszti el, s melléje a répában soká eltartható egészséges takarmányra tesz szert, végül 6 a gyári átalakítások költsége igen csekély. Ez utóbbi pontra nézve, mint leglényegesebbje, az említett czikk írója részletes költségvetést közöl, mely szerint egy naponkint 100 mm. c­ukorrépát és 50 mm. burgonyát feldolgozó szeszgyár átalakítási költségei (az összes újon beszerzendő gépek és eszközök árát beleértve) 2500—2600 frtot vesznek igénybe, ezzel szemben pedig a nyersanyag közös feldolgozása mel­lett naponkénti 79 frt tiszta bevételt tart a czikkb­e elérhetőnek, a számvetésbe, illetőleg kiadásokba fel­­vévén a felemelt szeszadó megfelelő tételét is. A magyar franczia biztosító részvény­társaság életbiztosítási osztályához 1883. márczius havában benyujtatott 345 darab 742.950 frt tőkéről szóló aján­lat és kiállíttatott 298 darab 626.350 forint tőkéről szóló kötvény. A folyó év első negyedében benyujta­tott 933 drb 2.262.050 frtról szóló ajánlat és kiállít­tatott 786 drb 1.892.350 frt tőkéről szóló kötvény. Gazdasági és üzleti tudósítások. Arad, April 4-én (A »Nemzet« tudósítá­sa) A tavasz elvégre nálunk is beköszöntött. Szép, verőfényes napok követik egymást. A múlt heti erős szelek az utakat jó karba helyezték, minek következ­tében rendkívüli nagy volt a behozatal a tegnapi nj­­aradi heti vásáron. Búza 1500 mm. tengeri 3000 mm. és egyéb gabona­nemüekből 500 mm. lehetett a pia­czon. Minőség szerint fizettek bánáti búzáért 9 frt 20 — 9 frt 80 krt, tengeriért 6 frt 20 — 30 krt. — Szesz­ben az üzlet változatlan, kész áru 29 frt 75 — 30 ftot jegyeztetik bordó nélkül. Örömmel halljuk a mezei gazdáktól, hogy a húsvéti fagyok legkevésbbé sem vol­tak káros hatással az őszi vetésekre környékünkön, és a repetének se okozott oly mértékben kárt, mint ettől tartottunk. Az idő változékonysága miatt sok helyütt feltartóztatott tavaszi magvak elvetése most javában folyik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 7. Az üzletben feljegyzésre méltó változás nem állott be. — Magyar urasági öreg nehéz 59—60, fiatal nehéz 62 — .—62'/1, közép 58—.— 80, könnyű 55—.—57. — Sze­dett nehéz 58­ . — 59, közép 57 — 58, könnyű 56 — 57. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 — 587— átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz--------át­meneti, közép 5271—54'/» átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 51—56, 2 éves--------—Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 7. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán szilárd üzleti hangulat mellett elkelt körülbelül tizenkét rakomány bánáti tengeri május —júniusra 6.50 forinton és 2000 mm. búza őszi szál­lításra 10.15 írton. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.85—9.87. Szokvány­­búza őszre 10.12—10.15. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.47—6.50. Szokvány­zab tavaszra 6.48 —6.50. — Szokványzab őszre 6.60—6.65. — Ká­­posztarepere 1883. augusztus—szeptemberre 14.8/B —14.6/8. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Délután a gyen­gülés folytatódott, mely a déli tőzsde végével beállt, csupa tétlenség miatt. Berlin kissé alacsonyabb ára­kat küldött. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 90.25—90.30, papírjáradék 88.05—88.07­/3­ Osztrák hitelrészvények 318.80— 318—318.25. Magyar hitelrészvények 314—313.75. Leszámítoló bankrészv. 95 névlegesen. — Osztrák­­magyar államvasuti rész­vények egészen forgalom nélkül. A párisi, berlini és bécsi helyekről szintén pan­gást jeleznek. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 6-án a Duna bal­partján­­következő vizijáróművek kötöttek ki: u. m. : Luczen­­bacher Pál ut. 4. sz. m. h. 51000 drb. faltégla Ujvölgyből; ugyanaz 29. sz. m. h. 140 kbmt. faltégla Szobbról; ugyanaz 16. sz. m. h. 227 kbm­r. tűzifa Szobbról. Hacz Anna 4. sz. m. h. 340 kbmt. tűzifa Szobról. Stágli Ferencz m. h. 9000 drb. koczkakő Bogdányból. Hercz Herman »Márton m. h. 730 mm. búza, 1364 mm. tengeri Paksról. Weisz Jakab »Móricz« m­. h. 665 mm. búza, 552 mm. árpa, 100 mm. zab D.-Veczéről. Stá­­ber Lipót »Alajos« m. h. 447 mm. búza, 1120 mm. tenger, 100 mm. bab D.-Vecséről. Hercz Herman »Adony« m. h. 1371 mm. búza Adonyból. Fischer M. W. »Kincsem« m. h. h­. 220 mm. búza, 660 mm. tengeri, 250 mm. árpa D.-Földvárról.

Next