Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-01 / 119. szám

Szerkesztéség: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS KIaD­Ó-HIVATAL : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ....................................... 2 frt. 3 hónapra .. .. ...... .. .......... 6 » 6 hónapra ................................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként ......................... 1 » II. évi folyam. Budapest, 1883. kedd, május 1. 119. szám, Budapest, április 30. Észrevételek a vízjogi törvényjavaslatnak az öntözésre vonatkozó intézkedéseire. Most midőn a földmivelési minisztérium szak­osztályában a vízjogi törvényjavaslat tárgyában érte­kezlet tartatik, nem tartom feleslegesnek a vízleveze­­tés czéljából ásott árkok és csatornák engedélyezése és létesítése körül egy-két, a gyakorlatban már ná­lunk is felmerült s a csatornák mentén a földbirto­kosoknak igen érezhető kárt okozó körülményre az illető szakférfiak figyelmét felhívni. Teszem ezt nem csak az ezután keletkező vízi utak s öntöző csatornák érdekében, hanem tekintet­tel a már létezőkre is, a­melyeknek hiányosságai nem kis akadályul szolgálnak azon czél elérésére, hogy ezen üdvös intézkedés az országban a földmive­­lés és ipar előmozdítására kellő méltánylásban része­sülhessen. Az öntözés felkarolásáról és terjesztéséről lé­vén szó, szükség a felhasználandó vízben minden lehető módon gondoskodni főkép az Alföldön, hol ezen nagybecsű elem, az év melegebb szakában, tehát épen akkor, mikor szárazság miatt szenved a mező, meg­becsülhetetlen jótétemény gyanánt tekintendő. Ezen elvből indulva ki, a víznek a csatornákban és árkokban való elvezetése nagy elővigyázatot igé­nyel, s annak mértéktelen elfecsérelése az átszivárgás s a talaj beivása által gondosan elkerülendő. Hogy mennyire nyomatékos ezen körülmény, tanulságul szolgálhat maga a Ferencz-csatorna, mely a bezdáni zsilipen a Dunából veszi eredetét s hogy két szakaszra osztott tartányai mindig kattentálva legyenek, azaz bizonyos megállapított niveam­ ma­radhassanak, legalább is kétannyi víztömegre van szüksége a beömlésnél, mint a csatorna keresztszel­vénye megkívánná. Vagy egy más esetet hozván fel, mikor a kis­­sztapár-újvidéki csatorna elkészült, senki sem figyelt arra, hogy a bezdáni zsilipet is nagyobbítani kellett volna legalább 10 köbméter másodperczenkénti hord­­erővel s ezért az anyacsatornában annak egész hosz­­szában, a viz magassága mintegy 30 centiméterrel apadt. Hogy ezt a vizréteget visszapótolják, Bajától és Szeremlétől a Szurdok és a baracskai Duna ágait uj töltés közé fogták s körülbelől a bezdánihoz egyenlő horderejű zsilipet kellett építeni Kossuthnál, hogy a csatornák vízszínét 30 centiméterrel magasabban a szükséges niveamn fentarthassák. És hová lett ez a temérdek víztömeg ? A csatorna fenekén s oldalain szivárog el legnagyobb részt a víz a közelfekvő földek kimondhatatlan nagy kárára. Mindezen károknak elkerülése szempontjából én a törvény által meghatározandónak tartom, hogy 1- er a vizek levezetését eszközlő árkoknak és csatornáknak fenekei és oldalai kellően vízmentesen építtessenek akár agyag, akár beton vagy maszk­ segélyével és így a lakóépületek is; 2- szor hogy minden öntöző csatorna mentén s a főárokkal egykezüleg, lecsapoló árkok huzassa­­nak az öntözés és ipari czélokra felhasznált vizek visz­­szavezethetése esetére, és a kanálisból átszivárgó vizek felfogására. Ezek főmomentumot képező feltételek, melye­ket nem kell a műszaki berendezés részletezésére biz­­ni, hanem egyenesen törvény által lennének kimon­dandók. Törvény­be u­tatandó lenne továbbá az is, hogy az ilyen öntöző­árkok s csatornák tervezete al­kalmával az altalaj geologiailag is tanulmányozandó volna s annak keresztszelvényei a tervrajznak kiegé­szítő részét kellene, hogy képezzék. Az alföldön nagy kiterjedésű oly területek vannak, hol egy pár méter mélységre már futó homokot találunk, de a kavicsos homok csaknem mindenütt létezik közvetle­nül az altalajt képző agyagos föld alatt, a­hol tehát a csatorna feneke két és több méter mélységre van a földszin alatt beásva, ott többé a vizet nagy veszteség nélkül elvezetni lehetetlen; de az átszivárgó viz egye­bütt üti fel magát s kiapadhatlan forrásául szolgál a káros talaj s belvizek terjedésének. így történik, hogy a földmivelő sok esetben jo­gosan is elitéli az öntözést, mint az ő jóléte ellen tett intézkedést. A felhozott esetek eléggé ismeretesek s elegendő nyomatékkal birnak egyszersmind az itt előadottak indokolására, de nem lesz felesleges ezen igen fontos tárgyat még külföldről, nevezetesen felső Olaszor­szágból vett példákkal is támogatni. Annyival is in­kább, mert ott is kényszerítve voltak közelebbről az átszivárgás megakadályozása végett a fent jelzett pon­tokat törvényerőre emelni. Olaszországban az altalaj permeabilis volta kö­vetkeztében mondhatni, hogy nincs öntöző csatorna, mely kisebb-nagyobb mérvben, a mederben levő vizet át ne bocsátaná. A híres C­a­v­o­u­r csatorna mentén a fakadó vizek egymásután nagy számban buzognak fel; a közelebb eső kutak s források a csatorna létesítése óta rendkívül bő vízzel rendelkeznek. A Naviglio di Langoscóból a felvett vizek fe­le része a kavicshomok alrétegen keresztül a Ticino­­ba vissza­folyik és az első szakaszából Muzza mel­lett, az átszivárgó víz az Adda felé veszi útját nagy kárára Lódi város lakossainak. Elannyira, hogy a Naviglio társulat képviselője már rendelkezett is a csatornák fenekének kibetonírozása végett, hogy ezen átszivárgásokat különben a Marlesana csatornán megakadályozza. Nagy, de elkerülhetlen kiadás volt ez. De ezen intézkedéseknek még közjogi alapja is van, minthogy ez csakugyan ellenkezik a mezőgaz­daság elemi fogalmaival és a társadalmi viszonyokká is, hogy egy vagy másik víztulajdonos vagy társulat vigyázatlansága és hanyagsága miatt oly nagy meny­­nyiségű közvagyon használaton kívül tétessék. M­ás­részt maguk a társulatok vagy magánosok, kik oly nagy költséggel építették ki vízvezető csator­náikat, a legnagyobb mértékben érdekelve vannak, hogy azok víztartó állapotba tétessenek s a burko­lásra szükséges munkálatok, habár utólagosan, a mű befejezése végett végrehajtassanak. Hogy mikép lehet mind egy cseppig megőrizni bizonyos vízmennyiséget egy csatornában vagy tar­­tányban, arról még az olaszok is ismeretet szerezhet­nek maguknak a Mórok által készített palermói híres Conca d’oronak vagy némely spanyolországi tengeri kikötőnek a megszemlélése által. Ott lehet látni, hogy mily nagy eredmény érhető el aránylagosan igen csekély víztömeggel is. Magyarországon természetesen nincs szükség folytonosan olyan nagymérvű vízmegtakarításra, mint a melegebb Olasz- s még annál is melegebb Spanyol­­országban, ezért sok tekintetben az a nagy részlete­zése az öntözővíz kiosztásának a különböző átensek közt nem is jöhet számításba, legalább még jó ideig nem, hanem mind e mellett is a takarékosságban ma­gának a kormánynak s törvényhozó testületnek kell példával elől járni, ha azt akarja, hogy az öntözéssel s a hajózó csatornákkal czélt érjen. Folytatva az olaszországi példákat, a fent megemlített Naviglio di Langosco 25 köbméter víz­tömeg horderejűre van kiszámítva, de ebből épen 13 köbméter elszivárog, elvész, úgy, hogy csak 12 köb­métert lehet öntözésre felhasználni, s minthogy a csatornában levő minden köbméter vizet 1 millió líra értékre szoktak Lombardiában számítani, tehát nem kevesebb, mint 12 millióra rúg azon veszteség, mely a társulatot sújtja. Ezen terhes állapot orvoslása iránt azonban a csatorna igazgatósága erélyes intézkedésekhez for­dult s máris észrevehető a javulás a jelzett irányban. Végül még nem lenne felesleges törvénybe ig­­tatni azon intézkedéseket, melyeknek czélja lehetővé tenni a magasabban fekvő házaknak ép oly könnyű­­szerű megöntözését s vizzeli elbontását, a­mint ez a lapályosabb, alantabb fekvő területeken eszközölhető. E végre ki kellene mondani, hogy az úgynevezett csere (permuta) a használók közt megengedtetik. Megtörténik ugyanis gyakran Olaszországban, hogy alant fekvő lapos területek megöntözésére a vizet igen magas niveauból veszik ki, mikor sokkal alacso­nyabban álló nyíláson is elegendő vizet kaphatnának ugyanazon terület öntözésére. A magas fekvésű zó­nák ennek következtében vízhiányban kell, hogy szen­vedjenek, míg ellenben a lapályosabbaknak igen bő­ven jut ki a vízből. Tehát bármennyire féltékenyek is legyenek az egyes utensek saját vizeikre, még­is gyakran megtörténhetik, hogy két ilyen víztulajdonos ki szeretné cserélni a jogát, a víz­vezetést, illetőleg, mely csak akkor állhatna be leg­­feltehetőbben, mikor a magasabb terület tulajdo­nosa kimutatná tervszerűen az alantabb fekvő bir­tokosnak, hogy ő képes lenne ugyan­annyi terület számára a szükséges vizet egy alantabb fekvő nyr­­áson vagy csurgón eszközölni. Ezen permuta is csak a törvénybe igtatás által nyerhet gyakorlati alkalmazást, mert máskülönben a cserére bajosan áll reá a jobb helyzetben levő magas folyású víz tulajdonosa. Természetesen, ha ezen intézkedések a már meglevő csatornákra is kiterjesztetnének, akkor mél­tányos lenne ezekre is kiterjeszteni a berendezéshez való tőke beszerzésére szükséges biztosíték mega­dását is. BODOLA LAJOS: Mai számunkhoz egy év melléklet van csatolva. Az országos gazdasági egyletnek a földbirtokos-osztály hitelviszonyaira vonatkozó pályakérdései. Az orsz. gazd. egyesület nemzetgazdasági szak­osztálya által a magyar földbirtok érdekében ki­írandó pályázat tárgyában kiküldött albizottság gróf L­ó­n­y­a­y Menyhért elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak: gr. Károlyi Sándor, gr. Dessewffy Aurél, H­ó­d­o­s­s­y Imre, Darányi Ignácz és O­r­d­ó­d­y Lajos mint jegyző. Darányi Ignácz előadja, hogy a magyar földbirtok megóvása érdekében szükséges rendelkezések részben megol­datnak az akadémiában vegyes bizottságilag megál­lapított Bay-féle 3000 frtos pályázat kiírásával; hátra van azonban a kérdések két csoportja, név sze­­rint egyfelől a közigazgatás és másfelől a közhitel szempontjából a földbirtok érdekében szükséges ren­delkezések. Attól tart azonban, hogy ha a kérdé­sek mindkét csoportja jelöltetik a pályázatban, ez az erők szétforgácsolására fog vezetni, ennélfogva az orsz. gazdasági egyesület által külön kiírandó pályázat a kérdések fontosabb csoportjára, név szerint a hitelviszonyok mikénti szervezésére volna korláto­landó. Ezekből kiindulva, a pályázat szövegét követ­kezőkép javasolja megállapíttatni: »Mely intézkedé­sek, esetleg mily törvényhozási rendelkezések volná­nak szükségesek az államiságunk szempontjából fen­­tartandó földbirtokososztály hitelviszonyai tekinteté­ben? Adassék ezek közt különösen elő, hogy szü­ksé­­ges-e az 1876. XXVII. törvényczikkben foglalt váltótörvény módosítása s ha igen, mily irányban s mily korlátok k­özött ? Gróf Károlyi Sándor tel­jesen osztja a kifejtett nézeteket, felhívja azonban a figyelmet arra a körülményre, hogy a leg­sürgősebb szabályozást a középbirtok és a kisbirtok személyes hitele igényli; e részben ugyanis a birto­kos osztály meglehetősen elmaradottnak tekintendő. Gróf Desewffy Aurel ugyanily szellemben nyi­latkozik s ezért óhajtaná, ha a gróf Károlyi által fel­vetett eszmére a pályázók figyelme különösen is fel­hivatnék. H­ó­d­o­s­s­y Imre nem tartja egészen he­lyesnek a Darányi által javasolt szöveg bevezetését; attól tart, hogy a födbirtokos osztály fentartásának az államiság szempontjából való hangsúlyozása félre­magyarázásokra fog alkalmat adni és a földbirtokos­osztályt az iparos és kereskedelmi osztálylyal mintegy szembeállítani látszik, holott például, tekintve a fel­vidéki viszonyokat, a földbirtokos osztály fenmaradását csakis az iparviszonyok fejlődésétől remélheti. Magát a pályázati formulázás lényegét azonban telj­esen osztja, mert maga is azt tartja, hogy a hitelviszonyok te­kintetében lehet a földbirtokos osztály helyzetét leg­inkább javítani. Az előadottak alapján indítványozza, hogy a Darányi által javasolt szöveg bevezetésének, illetőleg az első kérdésnek helyébe következő kérdés vetessék föl: »Mily intézkedések volnának szüksége­sek a középbirtokos és bérlői osztály és milyenek a kisbirtokos osztály reális és személyes hitelének he­lyes szabályozására?« Gróf Károlyi Sán­dor nem habozik hangsúlyozni a vezérlő szempontot, ha az ipar és kereskedés érdekeltjei saját érdekük­ben mozognak, a földbirtokos osztály is kell, hogy ugyanezt tegye. Az érdekek ez­által nem helyeztet­nek ellentétbe, hanem inkább kiegészítik egymást; ennélfogva a Darányi által javasolt pályázati szöve­get változatlanul meghagyatni kívánja oly megjegy­zéssel, miszerint ez a Hódossy által javasolt s szóló által is hangsúlyozott speciális kérdéssel egészíttes­­sék ki. Gr. Dessewffy Aurél szintén a mellett van, hogy a pályázat kiírásának indoka, t. i. a földbirtokos osztály fentartása az államiság szempontjából hang­súlyozva legyen. Ezután gr. L­ó­n­y­a­y Menyhért el­nök ily értelemben kimondja a határozatot, mely sze­­rint a kérdés következőleg forumláztatik: »Mely in­tézkedések, esetleg mily törvényhozási rendelkezé­sek volnának szükségesek az államiságunk szempont­jából fentartandó földbirtokos osztály hitelviszonyai tekintetében ? Adassék ezek közt különösen elő, hogy 1. mily intézkedések volnának szükségesek a közép­birtokos és bérlői osztály, és milyenek a kisbir­­tokososztáy reális és személyes hitelének helyes szabályozására? 2. szükséges-e az 1876. XXVII. tcz.-be foglalt váltó-törvény módosítása s ha igen, mily arányban és mily korlátok között ? A pályázat összegét illetőleg befolyt az indítványozó Darányi Ignácz által felajánlott 400 írton kívül gróf Széchenyi Pál minisztertől 400 frt, Vigyá­­z­ó Sándortól 400 frt, gr. Zichy Nép. Jánostól 50 darab cs. arany, az albizottsági ülés folyamában pe­dig felajánltatott még gr. Dessewffy Aurél által 200 frt és gr. Károlyi Sándor által 200 frt, úgy hogy a pályadij eddig 1600 frtot és 50 db császári aranyat tesz. KÖZLEMÉNYEK: Enquete az iparstatistika szervezése ügyében. Többször említettük már, hogy az országos statisti­­kai hivatal az iparstatistikai felvétel szervezése ügyé­ben részletes javaslatot terjesztett a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter elé, a javaslatot magát annak idején közöltük is. A minisztérium a statistikai hivatal ajánlatára ezen tervezetet kiadta véleményezés végett: az országos statistikai tanács­nak, a kereskedelmi és iparkamaráknak, és az orszá­gos ipar­egyesületnek. Ezen testületek befejezték ta­nácskozásaikat s fölterjesztették jelentéseiket a mi­nisztériumhoz, a­mely most május hó 2-ára d. u. 5 órára szakértői értekezletet hívott össze. Az enque­­ten dr. Matlekovics Sándor államtitkár elnök­lete alatt részt fognak venni: az országos statistikai hivatal részéről Keleti Károly miniszteri tanácsos és dr. Jekelfalussy József min. titkár; az orszá­gos statistikai tanács részéről Havas Sándor, H­e­­gedüs Sándor, Meitzer István, dr. Földes Béla, Körösi József, b. Kochmeister Frigyes; a budapesti kereskedelmi- és iparkamara részéről dr. Szvetenay Miklós kam. titkár és Ráth Károly kam. alelnök; az országos iparegyesület részéről Mudrony Soma igazgató , H­e­ltai Ferencz, Walser Jakab, Adler Ignácz, Fischer Ignácz, Guttmann Oszkár, Ungár Ignácz és Bur­ch­á­r­d Konrád egyesületi tagok ; ezeken kívül dr. Láng Lajos egyetemi tanár, dr. Kovács Gyula, a miskolczi kamara titkára és D­e­­ 1 .Jenő, a kassai ka­mara titkára. A minisztérium főtisztviselői közül dr. Schnierer Gyula min. tanácsos és dr. Herich Károly osztálytanácsos lesznek jelen. Az orsz. magyar gazdasági egyesület mai igaz­gató választmányi ülésén lelepleztetek néh. gróf Ká­rolyi István arczképe, melyet gróf Károlyi Sán­dor ajándékozott az egyesületnek. A boldogult érde­meiről Korizmich László elnök emlékezett meg rövi­den, mire Ordódy Lajos titkár leleplezte a képet, ez­után Darányi Ignácz az egyesület jogtanácsosa jelentést tett a közgazdasági szakosztály által megál­lapított hitelügyi pályázatról. Ordódy Lajos titkár jelenti, hogy a közgyűlés gróf Dessewffy Aurélt alelnökké, ifj gróf Széchényi Imrét s Mailáth György esztergomi főispánt igazg, választmányi ta­gokká megválasztotta. Dessewffy Aurél gróf jelenté, hogy a gazda egyesületek Il-ik nagygyűlésén kiküldött bizottság munkálatával már elkészült, s azt a május 25-én tartandó közgyűlés elé fogja terjesz­teni. Miután a titkár jelentése a szakosztályok műkö­déséről tudomásul vétetett, az igazgató választmány elhatározta, hogy néhai Mailáth György arczképét a gyűlésteremnek megszerzi. Áruforgalmi statisztika. A Magyarország áru­forgalmáról Ausztriával és más országokkal a föld­­mivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter rendele­téből az országos statistikai hivatal által szerkesztett kimutatások közül megjelent a február havi áruforgalom eredményeit feltüntető füzet. E kimuta­tás szerint Magyarország Ausztriával szemben a ki­vitel a behozatalt 108.334 írttal, a többi országokkal szemben 1.641.687 írttal, összesen tehát 1.750.021 fttal haladja meg. A kivitel mint az előző hónapban, úgy most is a nyers terményekben volt a legnagyobb, a­mennyiben gabona és hüvelyesek, liszt- és őrlemé­nyek, továbbá rizs összesen 14.600.443 frt értékben exportáltatott. Vágó- és igásmarha 4.079.442 frt, és ital 2.309.604 frt értékben vitetett ki. A behozatal­ban a legnagyobb összegekkel a következő áruk szerepelnek: pamut, pamutfonalak és pamutáruk 6.504.245 frt, nemes­fémek és érczpénzek 5.080.600 frt, gyapjúáruk 2.044.686 frt, czukor 1.424.315 frt és vasáruk 1.337.549 frt értékkel.­­ A behozatal és kivitel az egyes országok között következőleg osz­lik meg: Ország Behozatal Kivitel Főösszeg: 28.873,758 30.623,779 Az általános magyar municipalis hitelintézet ma Rechm­itz Henrik elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az évi jelentés szerint 1882. évi üzletered­mény 97.984 frt 72 krt tesz, ehhez hozzáadva a múlt évi nyereményáldozatot (432 frt 79 kr), marad össze­sen a közgyűlés rendelkezésére 98,417 frt 51 kr. Az igazgatóság indítványozza, hogy ebből 75,000 frt a részvénytőke 5 százalékos kamatai fizetésére fordít­tassék, a még fennmaradó 23,417 frt 15 krból 5 szá­zalék a tartalékalapba, 3907 frt 39 kr jutalékok ki­fizetésére, 3339 frt 25 kr új számlára 15,000 forint részvényenként 2 frtos felülosztalék kifizetésére for­­dittassék. A jelentést tudomásul vették, az indítvá­nyokat elfogadták s a szokásos felmentvényt megad­ták. Végül a felügyelő bizottságba megválasztottak: dr. Nyiry Lajos, Kilényi Hugó, dr. Bende Ödön és Friedland Frigyes. A szajol-szentes-hódmezővásárhelyi vasút ügyé­ben fordulat állott be. Erre vonatkozólag a szentesi lapban a következőket olvassuk: E héten ezen vas­útra nézve is komoly, figyelemre méltó dolgok tör­téntek. Kolman Bernát gráczi vállalkozó ugyanis — és pár hónappal ezelőtt ezen vasút előmunkálataira nézve engedélyt nyert a minisztériumtól — beutazta a terveit vasút vonalába eső érdekelt városokat és községeket, nevezett f. hó 25-én megjelent váro­sunkban is és itt a vasút építési végrehajtó bizottság tagjaival s különösen városunk polgármesterével érintkezésbe tette magát, hogy igy városunk hangz­­atát a szajol-vásárhelyi vasút ügye iránt tájékoz­­tassa. Kolman urat mindenütt szívesen fogadták, s készséggel adták meg neki a kellő felvilágosításokat. Nevezett hajlandó a vasutat a magyar vasúti bank által készített tervek szerint 2 millió 100 ezer frtért dépíteni és pedig úgy, hogy ezen összegből elsőbb­ségi részvényekre 700 ezer frtot sajátjából fedez, s hajlandó egyszersmind az érdekeltség által fedezendő 1 millió 400 ezer frt kölcsönzésére s kész a szerző­désnek azonnali megkötésére. Ha pedig az érdekelt­ség ma már nem volna hajlandó a magyar vasúti fankkal kötött szerződés alapföltételei szerint bele­menni a vasút építésbe, az esetre Kolman úr haj­­andó a vasút építésébe bele­menni úgy is, ha az ér­dekeltség a vasútépítésre egyszer mindenkorra az építési összeg egy részét fizetné neki. Hogy ezen egyszer mindenkorra leendő hozzájárulási összeg mennyi legyen, ez iránti feltételeit Kolman úr, mint itt kijelentette, 8 nap leforgása alatt közölni fogja megyénk alispánjával, mint a végrehajtó bizottság ideiglenes elnökével. Kolman úr egyenesen Gráczból jött ide, hogy ezen vasút építésével a kilátásokra nézve kellő adatokat szerezzen és így ennek alapján ajánlatát megtehesse az érdekeltségnek. Ezen ügy­gyel kapcsolatban felemlítendőnek tartjuk, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye május 10-én tartandó közgyűlésében ezen ügyet végre valahára szintén ér­demleges tárgyalás alá fogja venni. Bizony erre nézve már valóban elérkezett az idő, mert hogy a szajol­vásárhelyi vasútépítés ügye annyira elposvá­­nyosíttatott, az kétségkívül egyedül csak Jász-Nagy- Kun-Szolnok megyének ezen ügygyel szemben tanú­sított eddigi magatartására vihető vissza. A pesti építő társaság ma tartott rendes évi köz­gyűlésén elfogadtatott az igazgatóságnak az az indít­ványa, hogy a 7946 frt 67 krt tevő nyeremény az 1883. év számlájára átvitessék. Az igazgatóságnak f­­­elügyelő bizottságnak a felmentvényt megadták. A magyar-franczia biztosító részvény­társaság április 28-án tartott közgyűlésről szóló közlemé­­nyünkhez pótlólag felemlítendőnek tartjuk, hogy a megejtett választásokat megelőzőleg az elnök bejelen­tette, hogy Szokoly Gyula úr mint felügyelő bizottsági tag állásáról még a múlt év folyamában emondott és egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy újból való megválasztatását el nem fogadhatná. Első erdélyi vasút. Előttünk fekszik az első erdé­lyi vasút üzleti kimutatása az 1882. évről. A jelentés tanúsága szerint ezen ínséges vasút helyzete az 1881. évhez képest javult ugyan valamivel, de még mindig igen szomorú. A vasuttársulat részvénytőkéjének, el­sőbbségi kötvényeinek és különböző kölcsöneinek ka­matoztatására és törlesztésére 1.771,000 ezüst és 217,629 aranyforint szükséges s ezzel szemben csak 217,448 frt üzletjövedelmi fölösleg áll, úgy hogy az államkincstár kénytelen 1.553,531 frt 45 frt ezüstben és 217,629 frt 2 krt aranyban fedezni. A társulat üzleteredményét a következő számok tüntetik föl : 6. Különféle, tulajdonké­pen nem üzleti kiadások 76,108 79 54,079 85 Összesen 1.139,806 72 1.090,924 20 A bevételek 1882. évben az 1881. évi bevétele­ket meghaladják 82,831 frt 5 krral, vagyis 6T5°/0-kal. A kiadások 1882. évben az 1881. évi kiadásokat meg­haladják 48,882 frt 52 krral, vagyis 4,48°/0-kal. Ezen bevételi többletből a tulajdonképeni szállítási bevéte­lekre esik 21,142 frt 19 kr, a különféle bevételekre pedig 61,688 frt 86 kr, — a­mi különösen más vas­úti vállalatoknak kölcsönhasználatra átengedett mozdonyok és kocsikért fizetett bérekből származott. Az üzlet bevételi fölösleg tesz 1882-ben 217,448 frt 55 krt, 1881-ben 173,500 frtot. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara folyó ápril­is 28-án tartott közgyűlésének főbb tárgyai voltak. A kamara 1881. és 1882-ről szóló évi je­lentése elkészülvén, a titkár erre vonatkozó előadása következtében a gyűlés az elnökséget bízta meg a munkálat felülvizsgálásával, valamint minden kamarai tag felhivatik az őt érdeklő rész átnézé­sére s esetleg véleménye nyilvánítására. Az orsz. statista hivatal által javaslatba hozott iparstatis­­tikára nézve az elnökség által előadott terjedel­mes véleményt a gyűlés magáévá tette. A részleteken kívül e vélemény oda megy ki, hogy az összeírást előre betanított szakbiztosok által kell megejteni, kü­lönben a siker lesz koc­káztatva.­­ A tojáskivi­teli társulat kérésére a kamara folyamodni fog a vasútigazgatósághoz árelengedésért az egész kocsirakományok után, valamint az eddiginél gyor­sabb szállítási idő berendezéséért. E nélkül a keres­kedés ez ága nálunk egészséges fejlődést nem vehet. — Az ipartanácsnak a fegyencz-ipar szabá­lyozására tett közelebbi megállapodásaival szem­ben a kamara kötelességének tartotta a nagyenyedi iparosok egyhangú panaszát a miniszter úrhoz pár­­tolólag fölterjeszteni. — A maros-torda megyei köz­­igazgatási bizottság és Maros-Vásárhely város közt fennforgó differenciákra nézve a kamara azon nézet­nek adott kifejezést, hogy Maros-Vásárhely hatósága az utóbbi években a közlekedési utak és terek építé­sére annyi áldozatot hozott, hogy a közigazg. bi­zottság panasza tárgytalanná vált. — A nszebeni kir. postaigazgatóság véleményt kíván a postai megbízások intézménye iránt. A gyűlés ez ügyet bizottsághoz utasította, addig azon né­zetet fejezte ki, hogy e különben hasznos intéz­mény csak november óta állván fenn, még ke­vés tapasztalatra nyílt alkalom, a helybeli postánál a forgalom e tekintetben elég élénknek mond­ható.­­ A keresk. minister tudatja a kamarával, hogy a gyorsvonatok a rendes postai küldeményekkel is rendkívül el lévén foglalva, a kamara kérésének, hogy Kolozsvár és Budapest közt sür­gős csomagokat szállítsanak, eleget nem lehet tenni. Az elnökség jelenti, hogy a szindipor­­czellán-földgeológai viszonyainak ta­nulmányozására dr. Koch Antal egyetemi tanár és Blaschke marosujvári só­tiszt urak vállalkoztak s ő Fi­scher kamara tag urat kérte fel, hogy nevezett urakat a kirándulásokban kisérje és a viszonyokat technikai szempontból tanulmányozza.­­ Mint örvendetes ese­ményt vette tudásul a gyűlés, hogy a kamara javas­lata következtében sikerült a kissebesi gránit-kő­bá­nyához a toroczkói lakosokból munkásokat telepíteni s e derék bányász népet újabb hasznos munkához juttatni. — A kolozsvári ipariskolák ez évi zárvizsgái f. hó 29-én esvén, elnök felhívja a tagokat azok látogatására s jelenti, hogy a felügyelő bizottság intézkedései szerint az önkénytesen jelent­kező tanulók a szünidő alatt is fognak rajzoktatás­ban részesülni, valamint gondoskodva van arról is, hogy a tanulók a szünidő alatt vallásoktatásra jár­janak, a­mihez a felekezetek készséggel járulnak.­­ A tanulók munka­ kiállításához eddigelé 112 jelentkező van s a keresk. miniszter úr a költségekhez 200 frtal járult, a­miért a kamara köszönő feliratot határoz.­­ A közoktatási miniszter úr a vidéki városok ipariskolai felügyelő bizottságokba a kamara által javaslatba hozott tagokat kinevezte, a­kiket erről a kamara értesített. Az ülés megkezdése előtt elnök melegen üdvözölte Tauffer Ferencz kamarai tanácsos urat azon legfelsőbb kitüntetésért, a­melyben mint a kisegítő pénztár igazgatója ez in­tézet közelebbről tartott jubileumán részesült. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása az április 5-étől április 11-éig terjedő hét bevételéről: 1883. év : 373,650 frt 83 kr, 1882 év 340,735 frt 37 kr, ehhez a bevételek a hajózás kezdeté­től ápr. 4-ig, 1.793,249 frt 79 kr,az 1882.évi 1.329,582 forint 99 kr. Összesen az 1883. év bevétele: 2.166.900 forint 62 kr, az 1882. évi 1.676,318 forint 36 krajczár­­ral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása az április 8-ától április 14-éig terjedő bét bevételéről: az 1883. évi 22.803 frt 96 kr, az 1882. évi 15.335 frt 7 kr, ehhez a bevételek m. é. deczember 1-étől f. é. április 7-éig 343.524 forint 28 kr, az 1882. évi 375.405 frt 73 kr. Összesen az 1883. évi 366,328 forint 24 kr, az 1882. évi 390,740 frt 80 krajczár ellenében. Bevételek: forint Németország .... 6.141,273 4.359,627 Svájcz......................... 34,581 728,483 Olaszország .... 123,174 590,956 Francziaország . . . 30,660 1.288,825 Belgium és Holland . . 28,124 361,496 Nagybritannia . . . 395,145 2.007,696 Oroszország .... 611 58,180 Bosznia és Herczegovina 66,660 101,209 Románia.................... 1.707,924 580,964 Szerbia .................... 397,432 259,098 A balkán félsziget . . 59,666 127,577 Más államok .... 35,350 196,176 Összesen: 8.960,600 10.602,287 Ausztria..................... 19.913,158 20.021,492 1882-ben 1881-ben írt kr. frt kr. 1. Személyszállításból. 225,598 37 223,238 92 2. Podgyász és gyors­árukért... 12,892 77 11,364 72 3. Teherárukért. . . 941,842 63 924,587 94 4. Haszonbérekért . . 39,863 64 33,444 41 5. Kocsihasználati bé­rekből .................... 117,835 61 66,222 19 6. Távirda illetékekből 1,951 89 2,706 06 7. Különféle bevéte­lekből .................... 17,270 36 12,859 98 Összesen : 1.357,255 27 1.274,424 22 Kiadások.­­ 1882. 1881. frt kr. frt kr. 1. Általános igazgatás 67,445 47 69,494 13 2. Pályafentartás és pálya­felügyelet .................... 461,118 60 445,845 69 3. Forgalom és kereske­delmi üzlet .... 242,400 42 242,865 52 4. Vonatmozgósitás és jár­mű-fentartási szolgálat 276,173 72 262,956 09 5. Anyagkezelés . . . 16,559 72 15,682 92 Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 30. Az üzlet jelentéktelen. — Magyar öreg nehéz 59—60—, fiatal nehéz 61 —62, közép 60—61, könnyű--------. Szedett nehéz 58 —. — 59, közép 57*/«—58'/­, könnyű 58*/«--59Vii. Romániai bakonyi nehéz 59 — 60 átmeneti, közép 56 — 58’/«, átmeneti, könnyű 55*/«—56*/» átmeneti, eredeti nehéz 56-57 átmeneti, közép-----.-----átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 58'/,—59'/« átmeneti, könnyű 58—56’/« átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4»/« levonással 52—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/« levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 30. Gabonaüzlet. (Dél­utáni tőzsde.) A dél­után folyamán elkelt 3000 mmázsa búza őszre 9.96 és 9.98 írton és egy rakomány bánáti tengeri május —júniusra 6.37 írton. Jegyzéseink a következők: Szokványbúza tavaszra 9.80—9.85. Szokvány­­búza őszre 9.95—9.98. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.36—6.38. Szokvány­zab tavaszra 6.60 —6.62. — Szokványzab őszre 6.58—6.62. — Ká­posztarepere 1883. augusztus—szeptemberre 14— —141/8. . . Értéküzlet. (E­sti tőzsde.)A mai dél­után jobb hangulatban kezdődött, de a zárlatig gyen­gébb külföldi jegyzések következtében ezen jobb irányzat nem volt fentartható. Jegyzünk: Uj aranyjáradék 89.70—89.75—89.55. — 5 százalékos papirjáradék 87.90—87.80. — Osztrák hitelintézeti részvények 310.80—308.80 prolongation május 5 re 1.10—70 kr­g. — Leszámítoló bankrészvé­nyek 92.50. — Magyar hitelrészvények és osztrák­magyar államvasuti részvények nem kerültek forga­lomba. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 29-én a Duna bal­partján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m.: Zim­­mermann Mátyás »Duna« m. h. 2950 mm búza Nagy­­-Becske­rek, Freund és Trebicser »Szeged« m. h. 1284 mm. búza, 428 mm. árpa 130 mm. lenmag, 110 mm. bab Fajszról. Schneider János m. h. 70 kbmtr. falkő Bogdányból. Fischer M. W. »Gambetta« m. h. 2300 mm. tengeri Petrováczról. Lusics Mik­lós »Lina« m. h. 4150 mm. tengeri N.-Becskerekről. Ugyanaz »Georg« m. h. 4500 mm. tengeri Nagy Becskerekről. Fleisch­­ma­n Imre »Erzsébet« m. h. 1955 mm. tengeri Nagy-Becskerek­­ről. Geiringer és Berger m. h. 2200 mm. tengeri Nagy-Becske­­rekről. Freund és Trebitscher »Adél« m. h. 2450 mm. búza, 374 mm. tengeri Torzsáról. Freund J. fiai »Mária« m. h. 468 mm. búza, 656 mm. tengeri, 428 mm. árpa, 17 mm. zab Szt.­­Tamásról.

Next