Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-30 / 147. szám

Szerkesztőség: Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS m ssmMB?: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földtetek Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten hárn­ot hordva reggeli és­eti kiadás együtt: 1 hónapra -­­ te 8 hónapra .......................... 8 » 6 hónapra .. ......................... 18 » Az esti kiadás postai különküldéseért fe­l­fizetés negyedévenként .................. 1 » II. évi folyam. Budapest, 1888. szerda, május 30. 147. szám. Budapest, május 29. A délvidéki szövőipar. — Két közlemény. — I. A temesvári kereskedelmi és iparkamara most megjelent főjelentése igen érdekesen ecseteli a délvi­déki szövőipar helyzetét. A nagyfontosságú jelentés­ből átvesszük a következőket: I. A szövőipar állapota. Minthogy a nép iparával saját szükségletét fe­dezi, úgy természetes, hogy az előállított czikkek ru­házatuk, illetőleg szükségletük szerint változnak. Ez oka annak, hogy a szerbajkuak készítményei lénye­gesen eltérnek a román s bolgárajkuak készít­­ményeiétől. 1. A szerbajkuak ruházata, a fehér­neműt kitéve, nem bír különleges jelleggel. Fehérne­műjük igen finom, de ritka szövésű szövetből áll, me­lyet hímzéssel dúsan látnak el. S ezért a fehérnemü­­ekhez szükséges szövet szövésével s a hímzéssel min­den család foglalkozik. Hímzésben nagy jártassággal bírnak, igen tisz­tán és egyenletesen dolgoznak. Különös ügyességgel bírnak az aranyfonallal való hímzésben, melyet rend­szerint bársony alapra hímzenek. Eredeti hímzett mintát csak régi fehérnemű­kön lehet látni, újabban az előnyomás által szerzett újabb minták vannak szokásban. Fehérneműhöz szükségelt szövetet előbb lenből készítik. A lent e czélból finom fonallá (50—60 szám­ra) fonták s lazán szőtték. Most azonban kivétel nél­kül igen erősen sodrott finom pamut fonalból készítik (60—70—80 sz­ crepefonal), mi által elérik, hogy szövetük a kívánt finomság mellett kellő tartóssággal is bir. Nagymérvű fonalszükségletüket a kereskede­lem útján külföldről szerzik be. Jóllehet az általuk használt külföldi , erősen sodrott fonal oly költséges, hogy a fonal áráért a kereskedésben már kész gyári szövetet kaphatnak, a szövéssel főleg azért nem hagynak föl, mert a gyári vásznaknál csupán a láncznak vétetik erősen sodrott fonal, vetüléknek pedig lágyan sodrott, minélfogva e szövet lágyabb ugyan, de sokkal csekélyebb tartós­­ságú az ő szövetüknél, melyhez csak erősen sodrott fonalat használnak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e szövetek egy év óta a kereskedelem által fölkaroltatnak, azaz hogy ezek összevásárlásával s árusításával A. C. Radovics nagy­­kikindai kereskedő foglalkozik. A jobb módú szerbajkuaknál szokásban van egy szobát vendégszobaként tartani. Ezt ők függö­nyökkel, ágy- és asztaltakarókkal díszítik s ez okból ezek szövésével is foglalkoznak. A függönyöket az előbb említett finom pamut­fonálból minták beszövése által készítik. Az ágy- és asztaltakarókat, illetőleg szőnyege­ket gyapjúból készítik, nemkülönben a kosarak helyett használt tarisznyákat is. S minthogy másnemű ruhá­zati szövetet gyapjúból nem készítenek, azért a sző­nyegekhez jó minőségű czigája gyapjút szoktak hasz­nálni ; míg a románok, mint alább látni fogjuk, csak gyapjúkóczot használnak e czélra, miért is szőnye­geik fonala egyenletesebb, a szőnyegek szebb és lá­gyabb tapintatúak. Szőnyegszövéssel, minthogy ez igen fárasztó, a szerbajkú családok 1­0-e szokott foglalkozni. E szőnyegek egyszerű alapkötéssel t. i. vászon­kötéssel bírnak, lánczuk kenderfonalból, vetülékük különféle szinű gyapjúfonalból áll, a minták »brochi­­rozás« által képeztetnek, vagyis a színes fonal csakis azon helyre illesztetik, hol a mintát képezni akarják. Minden szőnyeg mintájánál fogva egy önálló zárt egészet képez. Sötétebb színű alapja szegélylyel van körülvéve, közepén egy zárt nagyobb minta van. A szegélyben, valamint az alapon — szabályos élne­­zésben — kisebb s különféle szinű sajátságos minták vannak. Az összes minták egyenes vonalakból, me­lyek egymással 90° ̇­( ritkán 45°)j­-et képeznek, van­nak alkotva. A minták alakra és színezetre nézve igen változatosak. Sajnálattal kell azonban említenünk, hogy e határozott jellegű minták szövésével mindin­kább felhagynak s ezek helyett a kereskedelem utján nyert hímző minták nyomán levelek s állati alakok vázát karolják fel. Ennek oka egyedül abban áll, hogy a nép újabb minták után vágyódik. S minthogy náluk az uj minta tervezése a szövőszéken eszközöl­tetik, tehát szerfölött fárasztó s mert rajzolt lap után a szövés sokkal egyszerűbb, azért ezek utánzá­sához fogtak. Az eredeti ízlés fejlesztése és megőrzése czél­­jából tehát szükséges volna, hogy az eredeti minták összegét felkaroló gyűjteménynyel rendelkezzünk, illetőleg, hogy ennek alapján eredeti ízlésű, esetleg újabb összeállítású mintákat ábrázoló lapokat a nép közt szétoszszunk, s a népet minták rajzolására és papíron való tervezésre tanítsuk. Régibb szőnyegek színei sötét árnyalatúak és homályos, illetőleg bágyadt fénynyel bírtak, mig az az újabbak sokkal élénkebb s világosabb színűek, de kevésbé tartósak. Ez onnan ered, mert előbb a nép a fonalakat önmaga festé s ehhez fafestanyagokat használt, mig ma, egy-két helység lakóit kivéve, a festőnél (iparos­nál) festett ki az olcsóbb de élénkebb színeket hasz­nálja, de ki, csekély kivétellel, ha a rendelő kívánná s annak árát megfizetné, a régibb mód szerint is ké­pes festeni. Az elősorolt pamut-­s gyapjúszövetek előállí­tásával legnagyobb részt N.­Kikindán foglalkoznak és pedig pamut szövetet közel 1000 szövőszéken,szőnyeget pedig 100 széken szőnek ; továbbá Mokrinban, hol a gyapjút még a nép festi, — Karlován, Melenczén s a többi kisebb — szerb ajkúak által lakott — falvakban. Hogy a munkaviszonyokról némi tájékozást nyújtsunk, megjegyezzük, hogy a szőnyegszövéssel többnyire szegényebbek, tehát oly családok női tagjai foglalkoznak, kik igen csekély földbirtokkal rendel­keznek ; továbbá, hogy e nők — természetüknél fogva — örömes­ebb foglalkoznak hímzéssel és szövéssel mint földmunkával. E vidéken a napszámos bére ugyan nagy, de a szövéssel foglalkozók igen csekély keresettel bírnak. Egy szőnyegen ugyanis (60 napig) két héig kényte­len dolgozni, s minthogy ily szőnyeg — mióta Cse­­konics grófnő fáradhatlan buzgóságánál fogva már kereskedelmi czikket képez — 35 sőt 20 forintért is kaphatók, s mert az anyag értéke közel 8—10 forint, így következik, hogy a szövéssel foglalkozó nő csak 15—25 krt keres naponként. Végre meg kell még említenünk, hogy a pamut­szövetek hibája az egyenlőtlenség, mely az egyenlőt­len bordalaptól s a tökéletlen keveréstől, vagyis a szövőszék tökéletlenségétől ered; s hogy a szőnyegek hibája a) hogy keskeny szövőszéküknél fogva csak 60 d­m. szélességű részek összevarrása által képez­hetők, b) hogy a fárasztó »brochirozás« alatt kis figyelmetlenség folytán a munkában szembeötlő hi­bák jönnek létre, c) hogy egyenlőtlen kevetés foly­tán a minták szélessége különböző s összevarrva a minták nem folytatódnak. 2. A románajkuak ruházata különleges jellegű. A nők durvább inget hordanak és elől hátul külön­leges kötényt, — lábszáruk szövetbe van burkolva, szoknyájuk pedig erő gyapjú-szövet. — A férfiak ru­házata részint erősen kallózott gyapjúszövetből, bali­nából, részint kevésbé kallózott gyapjú szövetből, fe­hérneműjük pedig pamut s kenderből keverten szőtt durvább szövetből áll. Ruházatuk kizárólag gyapjúból áll s saját ké­szítményük. Evvel a nők annyira el vannak foglalva, hogy a pamutszövetek szövésével csak ritkán foglal­koznak s azért ezt rendszerint a szövőiparostól avagy kereskedésből veszik. Az ingeket ők is hímzéssel lát­ják el. A pamut s kenderrel keverten szőtt, valamint tisztán kenderből szőtt szöveteket önmaguk késszítik. Öltözetüket a durva hegyi juh gyapjúból készítik. Ezt kézzel 3 részre osztják s pedig először a hosszú serte alakú durva szálakat vonják ki. A többit kár­tolják s e közben ebből vonják ki a hosszabb szálakat s igy egyenlő hosszú finomabb szálakkal is bírnak, a visszamaradt rész pedig a kóczot adja. Az első és második osztályú szálak megfonva igen e­gyenletes fésült gyapjúból készült fonalhoz ha­sonló fonalat adnak, a harmadik osztályúak pedig egyenlőtlen és érdes fonalat. Az első osztályú, vagyis durva fésült fonalból készítik a lábburkolókat, melyek mellesleg említve igen tartós futószőnyeget adnak, — és a tarisnyákat. Ezek kötése 3 nyüstös sávoly szokott lenni. A második osztályúból, vagyis a finomabb fé­sült gyapjúból készítik a szoknya- és előkötő szövete­ket, melyek szintén sávolyos kötéssel bírnak és ép úgy, mint az előbbiek hossz-sávolyokat mutatnak, mi szövetük főjellegét képezi. Ugyan e fonalból, de ezérna alakban használva, készítik az övét, a­mely szélesebb hossz-sávolyban egyenkötényekből álló mintával bír, nemkülönben a hátsó kötők rojtjai. Különös gondot fordítanak a hátsó kötők szö­vésére, melyet gyakran 8 nyüstös sávolyban kötnek, s ezeken mindazon mintákat állítanak elő, melyeket 8 lábitóval a lépések sorrendjének változtatása által elérni lehet; tehát átlós vonalakból alkotott mintá­kat, hossz-kereszt sávolyokat, ezikezak vagyis tört vo­nalakat és ferde helyzetű négyszögeket (dülényeket.) A hátsó kötények lánczfonala másodosztályú gyapjú fonal, vetüléke rendszerint ugyanaz, közbe azonban ezüst fonalat is vetnek be ; a színes minták előidézése czéljából pedig berlini gyapjúfonalat hasz­nálnak, melyet »lanchírozva«, vagyis a szövet egész hosszára vetnek be. Színes minta­szegélylyel az előkelők szegélyét is szokták újabb időben ellátni. Régebben ezeket sa­játságos hímzéssel látták el, melyekre különleges mintákat hímeztek volt. Kétségtelen, hogy a románajkúak a szövés technikájában sokkal továbbra haladtak a szerb aj­­kuaknál s hogy a szinek összeállításában is nagy ügyességet fejtenek ki. Egy, ízlésüket, illetőleg az ere­deti mintákat teljesen felkaroló mintagyűjtemény az ízlés fentartása s fejlesztése czéljából itt is azért szük­séges, mert újabb időben a szövött minták helyett különféle színű rózsák hímzését karolták fel. A kóczfonalból készítik a balina posztót és a kevésbbé kallózott, cheviottehoz hasonló szöveteket, végre szőnyegeket is. A szőnyegek alapkötése vászonkötés, a lánczfo­­nal itt is kenderből áll. Jellemző, hogy szegélynélkü­liek és vetülék irányú sávolyokkal bírnak, melyekben nem ritkán hosszúkás négyszög alakú minták vannak. Szöveteiken leginkább a cochenille-vöröst, sö­tétkéket és feketét szeretik használni, mely színeket ők is legnagyobb részt a festőknél festetik. Az említett szövetnemeket legnagyobb mérvben készítik Oraviczán s környékén u. m. Csiklova, Tik­­ván, Majdán, Kakova, Moldova stb. helyeken, és pedig a bányamunkákkal foglalkozó családok női tag­jai , míg a földmiveléssel foglalkozók a szövőipart nem űzik. Megemlítendő még Beregszó, mely hímzéséről nevezetes és Szt.­Miklós, hol kitűnő szürke szinü che­­viotte alakú szövetet nagyobb mennyiségben készí­tenek, valamint Dugoszelló, Valkány, Egres stb. Végre meg kell még jegyeznünk, hogy román ízlésű szövetek Schnabel Lajos oraviczai kereskedő útján megszerezhetők ugyan, de eddig kereskedelmi czikket, illetőleg keresett czikket nem képeznek, s így a szövetekért fizetett összegről a munkaviszo­nyokra nem lehet következtetést vonni; de minthogy a szövést a bányászcsaládok női tagjai végezik, úgy valószínű, hogy itt — ha állandó keresetre számít­hatnának — csekély napibérrel elégednének meg. Szöveteik hátránya, hogy egyenlőtlen szövésű­­ek, keskenyek (70 d­m.) és appretoura nélküliek. 3. A bolgárajkúak ruházata ugyan lényegesen tér el a románokétól, a szövetnem, illetőleg a gyapjú minősége és feldolgozása azonban egyező. A durvább szálú fonálból pokróczokat, illetőleg szőnyegeket készítenek, melyeknek láncz- és vetülék­fonalai gyapjú és egyszerű vászonkötéssel bír­nak. Ezen alapra hímzik a csillag és rózsa ala­kú mintákat symetricusan elhelyezve. Ily alapra »lanchirozás« módja szerint csak primitív mintákat képesek szőni. Szoknyaszövetük szintén csak vászonkötéssel bír, melyet igen gyöngéden kidolgozott hímzéssel látnak el. Fehérneműik szintén durvább szövetűek, de ere­deti hímzéssel vannak ellátva. A bolgárajkuak ezeken kívül hosszúkás — tö­rölköző alakú — fejkendőket is viselnek, melyet pa­mutból vagy selyemből, avagy keverten állítanak elő.E kendők is csak egyszerű vászonkötésűek s a mintá­kat a vételő fonal kicserélése, mássali helyettesítése által állítják elő. A bolgárajknak tehát a szövésben legkez­­ ­ai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. 1 ....................... ■ ■ ■' ■■ I -n 1 — .................... —......I—..........­setlegesebbek, ámde a hímzésben az első helyet fog­lalják el. S minthogy az eredeti, de fárasztó minták hímzésével, melyek az indiai sálokra emlékeztetnek, mindinkább felhagynak, v úgy az ízlés föntartása czéljából is szükséges egy — az eredeti mintákat teljesen felkaroló — gyűjtemény beszerzése. E szövetnemekkel s hímzéssel főleg Ó-Besse­­nyőn, Vingán s Bolgártelepen foglalkoznak. A gyümölcstermelés országos elterjesztése. Az orsz. gazdasági egyesület kertészeti szak­osztályának ma délután tartott ülésén, a­melyen jelen voltak Hajós József elnöklete alatt, Korizmics László egyesületi elnök, Földváry Mihály, Kostyán Ferencz, Luczenbacher Pál, Máday Izidor, Dorner Ede, Koppély Géza, Reusz Henrik, Girokuty Fe­rencz, dr. Fáy Andor, jegyző dr. Szabó Ferencz, tár­gyalás alá vétetett a múlt ülésen kiküldött bizottság javaslata a gyümölcstenyésztés országos elterjesztése tárgyában. A javaslatot a szakosztály csekély változ­tatásokkal elfogadta. Az előterjesztés röviden a kö­vetkező javaslatokat tartalmazza: Mindenek felett felkérendő lenne a kormány, hogy a községi faiskolák felállítását rendelje el s az ellenőrzéssel a közs. elöljáróságokat bízza meg, to­vábbá, hogy évente gyümölcsfa magokat bocsásson a községek s gazdasági egyesületek rendelkezésére. Kí­vánatosnak jelzi továbbá a bizottság, hogy a gazda­sági és földmives iskolákban s más után is az okszerű fakezelés elsajátítására nyujtassék alkalom s hogy a kormány jutalomban részesítse azokat kik a gyü­mölcstenyésztés körül nagyobb érdemeket szereznek. Intézkedéseket sürget a bizottság oly irányban is, hogy a közs­ elöljáróságoknak felhatalmazás adassék a kárttevők megbüntetésére s a hernyószedés elren­delésére. Javasolja továbbá a bizottság, hogy ez egyesü­let iparkodjék kitűnőbb gyümölcsészeink egyikét a szakosztály előadójaként megnyerni, ki megfelelő díjazásban részesülve, minden erejét és idejét e szak­osztály működésének előbbre vitelére, a gyümölcs­­termelés minél tágabb körű elterjedésére fordítaná. Az ő szakvezetése alatt bővíttetnék ki tetemesen az egyesület »Istvántelki« birtokán levő gyümölcsös, hogy az oda kerülő tanulók a mezőgazdaság ezen ágával is minél alaposabban megismerkedhessenek és hogy a legkitűnőbb fajtákat gyakorlatilag is megis­merni tanulják. E gyümölcsös képezné továbbá a fajták legtel­jesebb és helyesen elnevezett gyűjteményét, végre óhajtandó, hogy az állandó gyümölcs­csarnok tovább­ra is fentartassék és fejlesztessék. A vidéki gazda­egye­sületekre vonatkozólag óhajtandó, hogy ők is iparkod­­janak az ügyet felkarolni földeiken minél jobban kezelt gyümölcskerteket tartsanak fenn, adják a csemetéket mentői olcsóbb áron és jutalomképen, kitüntetéssel. Közegeik által hívják fel erre is a nép figyelmét, ál­lítsanak fel külön gyümölcsészeti szakosztást és az által gyakoroljanak felügyeletet, segédkezzenek, hogy a községi faiskolák okszerűen felújíttassanak és gon­doztassanak. Állítsanak fel maguk vagy pedig támogassanak másokat a már fentebb jelzett 6 heti cursusok meg­tartásában és buzdítsák, segélyezzék a népet és kü­lönösen a néptanítókat, hogy a tanfolyamokon részt vehessenek. Gyümölcsös kertjeikben csakis a vidékü­kön jónak bizonyult és biztosan termő fajokat ter­meljék és csakis ily­ fajták felállítását mozdítsák elő a községekben is. Ügyeljenek különösen arra, hogy a működési területükön termett nagyobb mennyiségű gyümölcs avagy gyümölcsmag kellőleg értékesíttessék és hogy a kisgazdák a nagyobb fogyasztó központok­ra és az ott uralkodó árakra, valamint az oda szállí­tás módjaira figyelmeztessenek. A község feladata inkább a kormány által ho­zandó intézkedések lelkiismeretes keresztülvitelére kell, hogy irányuljon. Mindenekelőtt gondoskodni kellene arról, hogy a községi faiskolák mindenütt körülkerítlessenek, hogy a fiatal csemeték legalább a legközönségesebb károk ellen legyenek megvédve. A kert gondozása ahhoz értő kertészekre vagy a tanítóra legyen bízva, a­ki minden eladott fa után fáradozá­saiért bizonyos százalékot kell hogy kapjon. E taní­tók feladata volna a falu ifjúságát a gyümölcsfakeze­­zelés legegyszerűbb fogásaira is betanítani, hogy így azok saját földjeiken is okszerűen kezeljék a fákat. Czélszerűnek vélné továbbá a bizottság, ha az országos gazdasági egyesület külön is felhívná a na­gyobb uradalmakat és egyes birtokosokat, hogy ül­tessék be gazdaságaikban az utak mentét nemes gyü­mölcsfákkal és ösztönözzék a népet jutalmak kitűzése által is a fák ápolására, ültetésére. Végre felhívja kü­lönösen azon szőlőbirtokosok figyelmét, kik a philo­­xera pusztításai által máris le kell hogy mondjanak szőleik jövedelmezéséről, hogy ezek is ültessék be szőleiket, a­mennyiben e területek más műveletekre nem alkalmasak, gyümölcsfákkal. E javaslatok elfogadtatván, az igazgatóválaszt­mánynak fognak beterjesztetni és megvalósításukra a kormány, a gazda­egyesületek és egyesek fel fognak kéretni. Ezzel kapcsolatosan Luczenbacher Pál központi nagy gyümölcsfa-iskola felállítását indítvá­nyozza, melynek gondozása és fenntartása árva gyer­mekekre volna bízandó, kik a befolyó jövedelemből vol­nának nagyrészt fenntarthatók. Hogy az eszme úgy a gyümölcsészet fejlesztése, mint általában humani­tási szempontból, — a megvalósitáshoz minél köze­lebb vitessék. — a maga részéről késznek nyilatkozik e czélra 2000 irtot felajánlani. Az éljenzéssel fogadott indítvány és ajánlatért az elnök köszönetet mondott és felkérte az indítványtevőt, hogy ajánlatát az egye­sületnek írásban nyújtsa be, hogy az külön tár­­gyaltassék. Felolvastatok ezután Villásy Pálnak a gyü­mölcsfajták helyszerűsítésére vonatkozó jelentése. A jelentés a véleményadás végett beküldött válaszokat kiadatásra ajánlja. A szakosztály, noha mindössze eddig csak 13 egyesülettől küldettek be a kért adatok, mégis elha­tározta, hogy ezeket is külön füzetben ki fogja adni. Végre felolvastatott Villásy Pál azon in­dítványa, hogy intéztessék felhívás nagyobb gyümölcs termelőinkhez, hogy a f. é. szemptember bő végével rendezendő gyümölcskiállításon minél tömegesebben vegyenek részt. Máday Izidor osztálytanácsos kijelentésére, hogy a kormány már intézkedett, hogy e kiállítás tanulmányozására Villásy Pál küldessék ki: elhatá­rozta a szakosztály, hogy a kiállításon való tömeges részvételt ugyan hazai gyümölcstermelésünk jelenlegi állapotára való tekintetből még időszerűtlennek tartja, azonban tekintettel a hamburgi kiállításon látható anyagra, örömét fejezi ki, hogy a kormány alkalmat nyújt egyik szakemberünk ismereteinek ki­bővítésére. Ezzel kapcsolatosan bejelentetett, hogy Lég­­rády Károly felkérte az egyesületet, hogy a budai ol­dalon levő 8 hold területnyi spárgatelepét küldött­­ségileg szemlélje meg. Tekintettel a terület nagyságára és megmive­­lésmódjára, mely szerint e spárga telep nem kapával, hanem tisztán ekével műveltetik, már előzetesen in­tézkedett az elnökség, hogy a szakosztály tagjai hol­nap délután a telep egész berendezését küldött­­ségileg megszemléljék. KÖZLEMÉNYEK: A budapest-ujszőnyi vasút munkálatai egyik ré­szének kiadását már néhány nap előtt jeleztük. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium most már a másik, Szaár-ujszőnyi vonalrész munkáira nézve beérkezett ajánlatok felett is dön­tött. A munka, mint a »Pester Lloyd« értesül, a Lapp és társai gráczi vállalkozó ezégnek ada­tott ki. Miután az első versenytárgyalás négy legol­csóbb ajánlatot tevője között újabb szűk versenytár­gyalás tartatott, a mondott czég 1400 írtnak a kincs­tár javára való elengedésével megkapta a munkálatot. Vámközvetitési díjszabás. A magy. kir. állam­vasutak igazgatósága közzéteszi, hogy Orsóva illető­leg Verd­erova, Predeal és Suczava Itzkány határ­állomásokon eszközlendő vámközvetitésre nézve i. é. május hó 1-től érvényes uj díjszabás lépett életbe, mely által a m. é. október hó 15-től érvényes vám­­díszabás hatályon kívül helyeztetik. Kereskedelmi szerződés Francziaországgal. Az osztrák-magyar és a franczia kormányok képviselői f. hó 25-én ratifikálták a Francziaországgal fennálló kereskedelmi szerződés meghosszabbítását tartalmazó egyezményt, mely a szerződést egy évre kiterjeszti oly feltétellel, hogy október havában az osztrák-magyar kormány képviselői a franczia kormányéival Párában értekezleteket tartanak az új szerződési tarifa ügyé­ben. E tárgyalások alkalmával akarják az állatkivite­lünkre nézve oly­annyira fontos állategészségügyi egyezményt is megkötni. Ma még korán volna e tár­gyalások esetleges eredményeiről ítéletet mondani, de a­mint az esélyek jelenleg mutatkoznak, aligha fog tulajdonképeni tarifaszerződés létrejönni, mert a fran­czia kormány a selyem-textil árukra és az aczélra nézve oly nagy követelésekkel fog föllépni, hogy azok elfo­gadása teljesen összezavarná e vámtarifánkban ez áruczikkekre nézve fennálló vámtételeket; ezt pedig, tekintettel a többi velünk szerződési viszonyban álló államokra, elég okunk van kikerülni. Franczia­országgal tehát aligha fog más szerződés létrejönni, mint egy legtöbb kedvezményt biztosító kereskedelmi egyezmény. Medárd-napi gyapjúvásár. Az új nyirató gyap­jú-felhozatal még mindig gyenge kiváltkép hegyi és hevesi kétnyiratából áll. Egynyiratuakból csak egyes tételek jönnek fel. A gyapjúmosások igen különbözők, részben jobbak, részben rosszabbak a tavalyiaknál. Az üzlet vontatott és a mosás szerint több kevesebb fizettetik a tavalyi áraknál. Rosszul mosott tételek tel­jesen figyelmen kívül hagyatnak. Egy nagyobb tétel tavalyi bácsi egynyirata 64—65 frton kelt el. Ezt hozzászámítva alig 500 mmázsánál került forgalomba. Magyar kir. államvasutak. A személyek, az uti­­podgyász, valamint a podgyászként továbbítandó ku­tyák szállítására vonatkozó általános díjszabásunkhoz 1. évi. június hó 1. napjával következő tartalmú II. pótlék lép hatályba: I. Állandó mérsékelt áru me­nettérti jegyek. II. A nyári idény tartalma alatt fennálló menettérti jegyek. III. A téli idény tar­tama alatt fennálló menettérti jegyek. IV. A nyári idény tartama alatt fennálló bérleti idényjegyek. V. Füzdőmenettérti jegyek. VI. Körutazási jegyek. VII. Mérsékelt áru közvetlen menetjegyek külföldre. A fent emlitett pótlék a m. kir. államvasuti igazgatóság kereskedelmi szakosztályában kapható. Feloszlott vasúttársaság. A bánréve-nádasdi vasúttársaság feloszlott s engedélyokmánya és függe­léke a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársa­ságra ruháztatott vissza. A­kiknek tehát követeléseik volnának a feloszlott vasúttársaság ellen, hat hó alatt jelentkezzenek a rimamurány-salgótarjáni részvény­­társaságnál (Budapest, VI. ker. sugárút 2. sz.), mert ezen határidő eltelte után a tényleges feloszlás és vagyonbeolvasztás meg fog történni. Záloglevelek mint üzleti biztosítékok. A pénzügy­­miniszter értesítette a pénzügyi hatóságokat, hogy a pesti magy. kereskedelmi bank, a magyar jelzálog hitelbank és a pesti hazai I. takarékpénztár egyesü­let által forgalomba bocsátott záloglevelek, miután az 1881-ik üzletévről bemutatott jelentések és zár­számadások szerint a záloglevelek fedezésére és biz­tosítására szolgáló külön alapok az 1876: XXXVI. t. sz. határozmányainak megfelelnek, a pénzügyi igaz­gatás minden ágazatában üzleti biztosítékul továbbra is elfogadhatók. Az első fokú ipariskolák szervezésének folytatása czéljából Jágocsi Péterffy József mniszteri biztos ismét nagyobb körutat tesz az országban, mely alka­lommal a már szervezett iskolák egynémelyikének évi vizsgáit is meghallgatja. A miniszteri biztos e czél­ból első­sorban az erdélyi részekbe megy, azután meglátogatja Szatmárt, Nyíregyházát, Nagy-Károlyt, Tatát, mely városokban úgy, mint már Gyöngyösön megkezdette, megkísérli a közkereseti szövetkezetek alkotását. Marhaszállítmányok lerakó helyei. A Pest megye pártfogása alatt álló állattenyésztő egyesület felira­tot intézett a közlekedésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy engedtessék meg az egyesületnek, marha­­szállítmányait a nagyobb vasúti állomásokon bárhol lerakhatni; amennyiben pedig ez a közlekedési vi­szonyoknál, vagy egyéb tekinteteknél fogva megen­gedhető nem lenne, kéri, hogy Soroksáron és Aszó­don — a­mely két állomásra különösen sok marha­­szállitmány érkezik — marha-lerakodási állomás szerveztessék. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a május 3-ától május 9-éig terjedő bét bevételéről: 1883. év : 385,512 frt 19 kr, 1882 évi 369,881 frt 69 kr, ehhez a bevételek a hajózás kezdeté­től máj. 2-ig, 3.325,650 ft 48 kr,az 1882.évi 2.655,033 forint 64 kr. Összesen az 1883. év bevétele: 3.711,162 forint 67 kr, az 1882. évi 3.024,915 forint 33 krajczár­­ral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a május hó 6-ától május hó 12-kig terjedő hét bevételéről: 1883. év: 25,877 frt 8 kr, 1882. évi 23,700 frt 61 kr, eh­hez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től f. é. május 5-ig, 433,365 frt 14 kr, az 1882. évi 464,493 frt 33 kr. Összesen az 1883. év bevétele, 459,242 forint 22 krajczár, az 1882. évi 488,193 forint 94 krajczárral szemben. Uj sörgyár Fiuméban, Fiuméban nagy fontos­ságú iparvállalat fog legközelebb létesülni, mely te­kintve a Levantéban folyton emelkedő sör­­fo­gyasztást, bizonyára egyike lesz a legjövedelmezőbb iparvállalatoknak. A sörgyár közül a Fiume szerint első­sorban az országos bank, s egy másik budapesti ipar-corsorczium, és néhány fiumei tőkepénzes lesz érdekelve. Kereskedők értekezlete. Minthogy a budapesti keresked­ek­ és iparkamara által az 1882. évre szóló évi jelentés szerkesztése a legközelebbi időben meg fog kezdetni, a fővárosi és vidéki kereskedők köre saját helyiségében (VII. Károly­ körut 3. sz. a.) i. é. május 30-án szerdán d. u. 4 órakor folytatólagos ér­tekezletet tart, melynek tárgya az 1882. évben a ha­zai kereskedelemre általánosan vonatkozó fontosabb mozzanatok, és a fővárosi kereskedelmet illetőleg kü­lönlegesen felmerült sérelmek és panaszok előadása. Az értekezleten nem szívesen láttatnak. Gazdasági és üzleti tudósítások. Puszta-Pél, május 24. (A »Nemzet« tudósítása.) Az utolsó tudósításomban óhajtott eső e­ső 19-én meg­jött, csakhogy nem sok köszönet van benne, mert utá­na három napig erős északi hideg szél dühöngöt, és azóta a rozsda kezd a vetésekben, illetőleg a búzákon uralogni s különösen a takarmány, repere és tarló föl­dekbe vetett búzában sokkal nagyobb mértékben látszik a rozsda, mint a fekete ugarban vetettben. En­nek folytán a jó búzatermésre volt kilátásaink igen nagyon leszáltak, mert a termés csakis az időjárástól függ, ha az időjárás nem lesz igen meleg és különö­sen érés ideje alatt, akkor még lehet jó közép termé­sünkbe ha az idő ilyen nem lesz, az 1873. termésnek nézhetünk ebbe. A zabnak, árpának igen sokat hasz­nál az eső, de azért az elsőből bő termést még sem várhatunk miután az ritkán kelt. Az idő tegnap óta megenyhült és borús. Nyíregyháza, május 27. (A Nemzet tudósítása.) Az utóbb beállott hideg szelek nem ártottak, a homokos talajon a rozs ugyan ritka, de a jobb és kö­vérebb földeken úgy a búza mint a rozs szép sűrű, kedvező időjárás mellett tehát jó közép aratásra min­denesetre számíthatunk. Országos meleg eső úgy a tavaszi mint őszi vetésekre jó hatással volna, de úgy látszik, hogy fog is esni, mert ma is meleg van, és a mellett el van borulva. Terményáraink utolsó tudó­sításunk óta nem változtak, a behozatal nagyon cse­kély. A dohányültetést e vidéken csak holnap kez­dik, eddig a plánta még nem volt rendesen kifejlődve. Nyitra, május 25. (A »Nemzet« tudósít­á­­s­a.) A­mint tegnap előre jeleztem, a fagyos szent (Orbán) igen enyhén viselte magát és ma, habár reg­gel kissé borús, de mégis egészben véve igen kedvező időjárásunk volt, s miután a levegő a rendes hőfokot érte el, ismét azt hiszszük, hogy a gondviselés meg­fogja óvni veteményeinket minden dér és fagytól. Ve­téseinknek állandó meleg időre nagyon is szüksége volna már, a fejlődést a hideg szelek eddig nagyon gátolták s némi kárt is okoztak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május 29. Vevők hiánya miatt az üzlet jelentéktelen. — Magyar urasági öreg nehéz 58—.—59—, fiatal nehéz 60 — 61—, közép 59—.—60—, könnyű-----.-----. — Szedett nehéz 57 — 59—, közép 56—.—58 —, könnyű 56—57—. — Romániai bakonyi nehéz 58 — 59 átmeneti, közép 57 — 58— átme­neti, könnyű 55*/s — 57— átmeneti, eredeti nehéz-------­átmeneti, közép-----.-----átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 60/a— átmeneti, közép 57—58'/a átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással---------, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 29. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Rozsda­­hirekre, melyek ismét Fehér megyéből érkeztek, nem­különben a külföldi és amerikai piaczok magasabb árjelentései következtében igen szilárd hangulat és emelkedő árak mellett folyt az üzlet. Kötések tör­téntek őszi búzában 10.33 írttól 10.42 frtig. Ezen áruezikk a délután folyamán annyira foglalkoztatta az illető köröket, hogy egyéb terményekre nem is ke­rült a sor. Szokványbúza őszre 10.27—10.30. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.62—6.64. — Szokvány­zab őszre 6.62—6.65. — Káposztarepcze 1883. aug. szeptemberre 143/8—148/1. Értéküzlet. (E s t i t­ő z s d e.) A délután igen kedvelt hangulatban nyilt meg javult külföldi ár­jegyzések folytán, az emelkedettebb árak azonban nem tarthatták fen magukat és a zárlat ismét gyen­gén jelentkezett. 4°/o aranyjáradék 88.60—88—88. 5 százalékos papirj. 86.85—86.90. — Osztrák hi­telintézeti részvények 300.50—299.70. — Magyar hitelrészvények 297—296.50. — Magyar leszámítoló bankrészvények 89—88.50. — Osztrák-magyar állam­vasuti részvények 329 kevés forgalommal. A zárlat 5 órakor a legutóbb jelzett ára­kon történik. Hangulat igen óvatos. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 28-án a Duna bal­partján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m. Gei­­ringer és Berger 3. sz. m. h. 1826 mm. búza Verbászról. Ugyanaz 12 sz. u. h. 1376 mm. búza, 28 mm. köles Bajáról. Szalay János 25 mm. tengeri, 43 mm. zab Ercsiből. Krona­­vetter Sebő h. h. szerszámfa s 40 mm. kenyér Újfaluból. Bleischman Imre »Erzsébet« m. h. 1957 mm. tengeri Buko­­várról. Gellinger és Berger m. h. 2112 mm. búza Bajáról. Kre­­cselics Márton »Klára« m. b. 4070 mm. tengeri N.-Becskerek­ről. Losics Lipót »Zoltán m. b. 1600 mm. tengeri, 711 mm. árpa Bocsárról. Prém és Gruber­­ dereglye agyag Felső-Né­­metországból. Luczenbacher Pál ut. 24. sz. m. b. 352 kbmt. tűzifa Verőczéről. Ugyanaz 15. sz. m. h. 323 kbm­. tűzifa Szobbról. ..«r­ y ——— —«*

Next