Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-30 / 147. szám
Szerkesztőség: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS m ssmMB?: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földtetek Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten hárnot hordva reggeli éseti kiadás együtt: 1 hónapra - te 8 hónapra .......................... 8 » 6 hónapra .. ......................... 18 » Az esti kiadás postai különküldéseért felfizetés negyedévenként .................. 1 » II. évi folyam. Budapest, 1888. szerda, május 30. 147. szám. Budapest, május 29. A délvidéki szövőipar. — Két közlemény. — I. A temesvári kereskedelmi és iparkamara most megjelent főjelentése igen érdekesen ecseteli a délvidéki szövőipar helyzetét. A nagyfontosságú jelentésből átvesszük a következőket: I. A szövőipar állapota. Minthogy a nép iparával saját szükségletét fedezi, úgy természetes, hogy az előállított czikkek ruházatuk, illetőleg szükségletük szerint változnak. Ez oka annak, hogy a szerbajkuak készítményei lényegesen eltérnek a román s bolgárajkuak készítményeiétől. 1. A szerbajkuak ruházata, a fehérneműt kitéve, nem bír különleges jelleggel. Fehérneműjük igen finom, de ritka szövésű szövetből áll, melyet hímzéssel dúsan látnak el. S ezért a fehérnemüekhez szükséges szövet szövésével s a hímzéssel minden család foglalkozik. Hímzésben nagy jártassággal bírnak, igen tisztán és egyenletesen dolgoznak. Különös ügyességgel bírnak az aranyfonallal való hímzésben, melyet rendszerint bársony alapra hímzenek. Eredeti hímzett mintát csak régi fehérneműkön lehet látni, újabban az előnyomás által szerzett újabb minták vannak szokásban. Fehérneműhöz szükségelt szövetet előbb lenből készítik. A lent e czélból finom fonallá (50—60 számra) fonták s lazán szőtték. Most azonban kivétel nélkül igen erősen sodrott finom pamut fonalból készítik (60—70—80 sz crepefonal), mi által elérik, hogy szövetük a kívánt finomság mellett kellő tartóssággal is bir. Nagymérvű fonalszükségletüket a kereskedelem útján külföldről szerzik be. Jóllehet az általuk használt külföldi , erősen sodrott fonal oly költséges, hogy a fonal áráért a kereskedésben már kész gyári szövetet kaphatnak, a szövéssel főleg azért nem hagynak föl, mert a gyári vásznaknál csupán a láncznak vétetik erősen sodrott fonal, vetüléknek pedig lágyan sodrott, minélfogva e szövet lágyabb ugyan, de sokkal csekélyebb tartósságú az ő szövetüknél, melyhez csak erősen sodrott fonalat használnak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e szövetek egy év óta a kereskedelem által fölkaroltatnak, azaz hogy ezek összevásárlásával s árusításával A. C. Radovics nagykikindai kereskedő foglalkozik. A jobb módú szerbajkuaknál szokásban van egy szobát vendégszobaként tartani. Ezt ők függönyökkel, ágy- és asztaltakarókkal díszítik s ez okból ezek szövésével is foglalkoznak. A függönyöket az előbb említett finom pamutfonálból minták beszövése által készítik. Az ágy- és asztaltakarókat, illetőleg szőnyegeket gyapjúból készítik, nemkülönben a kosarak helyett használt tarisznyákat is. S minthogy másnemű ruházati szövetet gyapjúból nem készítenek, azért a szőnyegekhez jó minőségű czigája gyapjút szoktak használni ; míg a románok, mint alább látni fogjuk, csak gyapjúkóczot használnak e czélra, miért is szőnyegeik fonala egyenletesebb, a szőnyegek szebb és lágyabb tapintatúak. Szőnyegszövéssel, minthogy ez igen fárasztó, a szerbajkú családok 10-e szokott foglalkozni. E szőnyegek egyszerű alapkötéssel t. i. vászonkötéssel bírnak, lánczuk kenderfonalból, vetülékük különféle szinű gyapjúfonalból áll, a minták »brochirozás« által képeztetnek, vagyis a színes fonal csakis azon helyre illesztetik, hol a mintát képezni akarják. Minden szőnyeg mintájánál fogva egy önálló zárt egészet képez. Sötétebb színű alapja szegélylyel van körülvéve, közepén egy zárt nagyobb minta van. A szegélyben, valamint az alapon — szabályos élnezésben — kisebb s különféle szinű sajátságos minták vannak. Az összes minták egyenes vonalakból, melyek egymással 90° ̇( ritkán 45°)j-et képeznek, vannak alkotva. A minták alakra és színezetre nézve igen változatosak. Sajnálattal kell azonban említenünk, hogy e határozott jellegű minták szövésével mindinkább felhagynak s ezek helyett a kereskedelem utján nyert hímző minták nyomán levelek s állati alakok vázát karolják fel. Ennek oka egyedül abban áll, hogy a nép újabb minták után vágyódik. S minthogy náluk az uj minta tervezése a szövőszéken eszközöltetik, tehát szerfölött fárasztó s mert rajzolt lap után a szövés sokkal egyszerűbb, azért ezek utánzásához fogtak. Az eredeti ízlés fejlesztése és megőrzése czéljából tehát szükséges volna, hogy az eredeti minták összegét felkaroló gyűjteménynyel rendelkezzünk, illetőleg, hogy ennek alapján eredeti ízlésű, esetleg újabb összeállítású mintákat ábrázoló lapokat a nép közt szétoszszunk, s a népet minták rajzolására és papíron való tervezésre tanítsuk. Régibb szőnyegek színei sötét árnyalatúak és homályos, illetőleg bágyadt fénynyel bírtak, mig az az újabbak sokkal élénkebb s világosabb színűek, de kevésbé tartósak. Ez onnan ered, mert előbb a nép a fonalakat önmaga festé s ehhez fafestanyagokat használt, mig ma, egy-két helység lakóit kivéve, a festőnél (iparosnál) festett ki az olcsóbb de élénkebb színeket használja, de ki, csekély kivétellel, ha a rendelő kívánná s annak árát megfizetné, a régibb mód szerint is képes festeni. Az elősorolt pamut-s gyapjúszövetek előállításával legnagyobb részt N.Kikindán foglalkoznak és pedig pamut szövetet közel 1000 szövőszéken,szőnyeget pedig 100 széken szőnek ; továbbá Mokrinban, hol a gyapjút még a nép festi, — Karlován, Melenczén s a többi kisebb — szerb ajkúak által lakott — falvakban. Hogy a munkaviszonyokról némi tájékozást nyújtsunk, megjegyezzük, hogy a szőnyegszövéssel többnyire szegényebbek, tehát oly családok női tagjai foglalkoznak, kik igen csekély földbirtokkal rendelkeznek ; továbbá, hogy e nők — természetüknél fogva — örömesebb foglalkoznak hímzéssel és szövéssel mint földmunkával. E vidéken a napszámos bére ugyan nagy, de a szövéssel foglalkozók igen csekély keresettel bírnak. Egy szőnyegen ugyanis (60 napig) két héig kénytelen dolgozni, s minthogy ily szőnyeg — mióta Csekonics grófnő fáradhatlan buzgóságánál fogva már kereskedelmi czikket képez — 35 sőt 20 forintért is kaphatók, s mert az anyag értéke közel 8—10 forint, így következik, hogy a szövéssel foglalkozó nő csak 15—25 krt keres naponként. Végre meg kell még említenünk, hogy a pamutszövetek hibája az egyenlőtlenség, mely az egyenlőtlen bordalaptól s a tökéletlen keveréstől, vagyis a szövőszék tökéletlenségétől ered; s hogy a szőnyegek hibája a) hogy keskeny szövőszéküknél fogva csak 60 dm. szélességű részek összevarrása által képezhetők, b) hogy a fárasztó »brochirozás« alatt kis figyelmetlenség folytán a munkában szembeötlő hibák jönnek létre, c) hogy egyenlőtlen kevetés folytán a minták szélessége különböző s összevarrva a minták nem folytatódnak. 2. A románajkuak ruházata különleges jellegű. A nők durvább inget hordanak és elől hátul különleges kötényt, — lábszáruk szövetbe van burkolva, szoknyájuk pedig erő gyapjú-szövet. — A férfiak ruházata részint erősen kallózott gyapjúszövetből, balinából, részint kevésbé kallózott gyapjú szövetből, fehérneműjük pedig pamut s kenderből keverten szőtt durvább szövetből áll. Ruházatuk kizárólag gyapjúból áll s saját készítményük. Evvel a nők annyira el vannak foglalva, hogy a pamutszövetek szövésével csak ritkán foglalkoznak s azért ezt rendszerint a szövőiparostól avagy kereskedésből veszik. Az ingeket ők is hímzéssel látják el. A pamut s kenderrel keverten szőtt, valamint tisztán kenderből szőtt szöveteket önmaguk késszítik. Öltözetüket a durva hegyi juh gyapjúból készítik. Ezt kézzel 3 részre osztják s pedig először a hosszú serte alakú durva szálakat vonják ki. A többit kártolják s e közben ebből vonják ki a hosszabb szálakat s igy egyenlő hosszú finomabb szálakkal is bírnak, a visszamaradt rész pedig a kóczot adja. Az első és második osztályú szálak megfonva igen egyenletes fésült gyapjúból készült fonalhoz hasonló fonalat adnak, a harmadik osztályúak pedig egyenlőtlen és érdes fonalat. Az első osztályú, vagyis durva fésült fonalból készítik a lábburkolókat, melyek mellesleg említve igen tartós futószőnyeget adnak, — és a tarisnyákat. Ezek kötése 3 nyüstös sávoly szokott lenni. A második osztályúból, vagyis a finomabb fésült gyapjúból készítik a szoknya- és előkötő szöveteket, melyek szintén sávolyos kötéssel bírnak és ép úgy, mint az előbbiek hossz-sávolyokat mutatnak, mi szövetük főjellegét képezi. Ugyan e fonalból, de ezérna alakban használva, készítik az övét, amely szélesebb hossz-sávolyban egyenkötényekből álló mintával bír, nemkülönben a hátsó kötők rojtjai. Különös gondot fordítanak a hátsó kötők szövésére, melyet gyakran 8 nyüstös sávolyban kötnek, s ezeken mindazon mintákat állítanak elő, melyeket 8 lábitóval a lépések sorrendjének változtatása által elérni lehet; tehát átlós vonalakból alkotott mintákat, hossz-kereszt sávolyokat, ezikezak vagyis tört vonalakat és ferde helyzetű négyszögeket (dülényeket.) A hátsó kötények lánczfonala másodosztályú gyapjú fonal, vetüléke rendszerint ugyanaz, közbe azonban ezüst fonalat is vetnek be ; a színes minták előidézése czéljából pedig berlini gyapjúfonalat használnak, melyet »lanchírozva«, vagyis a szövet egész hosszára vetnek be. Színes mintaszegélylyel az előkelők szegélyét is szokták újabb időben ellátni. Régebben ezeket sajátságos hímzéssel látták el, melyekre különleges mintákat hímeztek volt. Kétségtelen, hogy a románajkúak a szövés technikájában sokkal továbbra haladtak a szerb ajkuaknál s hogy a szinek összeállításában is nagy ügyességet fejtenek ki. Egy, ízlésüket, illetőleg az eredeti mintákat teljesen felkaroló mintagyűjtemény az ízlés fentartása s fejlesztése czéljából itt is azért szükséges, mert újabb időben a szövött minták helyett különféle színű rózsák hímzését karolták fel. A kóczfonalból készítik a balina posztót és a kevésbbé kallózott, cheviottehoz hasonló szöveteket, végre szőnyegeket is. A szőnyegek alapkötése vászonkötés, a lánczfonal itt is kenderből áll. Jellemző, hogy szegélynélküliek és vetülék irányú sávolyokkal bírnak, melyekben nem ritkán hosszúkás négyszög alakú minták vannak. Szöveteiken leginkább a cochenille-vöröst, sötétkéket és feketét szeretik használni, mely színeket ők is legnagyobb részt a festőknél festetik. Az említett szövetnemeket legnagyobb mérvben készítik Oraviczán s környékén u. m. Csiklova, Tikván, Majdán, Kakova, Moldova stb. helyeken, és pedig a bányamunkákkal foglalkozó családok női tagjai , míg a földmiveléssel foglalkozók a szövőipart nem űzik. Megemlítendő még Beregszó, mely hímzéséről nevezetes és Szt.Miklós, hol kitűnő szürke szinü cheviotte alakú szövetet nagyobb mennyiségben készítenek, valamint Dugoszelló, Valkány, Egres stb. Végre meg kell még jegyeznünk, hogy román ízlésű szövetek Schnabel Lajos oraviczai kereskedő útján megszerezhetők ugyan, de eddig kereskedelmi czikket, illetőleg keresett czikket nem képeznek, s így a szövetekért fizetett összegről a munkaviszonyokra nem lehet következtetést vonni; de minthogy a szövést a bányászcsaládok női tagjai végezik, úgy valószínű, hogy itt — ha állandó keresetre számíthatnának — csekély napibérrel elégednének meg. Szöveteik hátránya, hogy egyenlőtlen szövésűek, keskenyek (70 dm.) és appretoura nélküliek. 3. A bolgárajkúak ruházata ugyan lényegesen tér el a románokétól, a szövetnem, illetőleg a gyapjú minősége és feldolgozása azonban egyező. A durvább szálú fonálból pokróczokat, illetőleg szőnyegeket készítenek, melyeknek láncz- és vetülékfonalai gyapjú és egyszerű vászonkötéssel bírnak. Ezen alapra hímzik a csillag és rózsa alakú mintákat symetricusan elhelyezve. Ily alapra »lanchirozás« módja szerint csak primitív mintákat képesek szőni. Szoknyaszövetük szintén csak vászonkötéssel bír, melyet igen gyöngéden kidolgozott hímzéssel látnak el. Fehérneműik szintén durvább szövetűek, de eredeti hímzéssel vannak ellátva. A bolgárajkuak ezeken kívül hosszúkás — törölköző alakú — fejkendőket is viselnek, melyet pamutból vagy selyemből, avagy keverten állítanak elő.E kendők is csak egyszerű vászonkötésűek s a mintákat a vételő fonal kicserélése, mássali helyettesítése által állítják elő. A bolgárajknak tehát a szövésben legkez ai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. 1 ....................... ■ ■ ■' ■■ I -n 1 — .................... —......I—..........setlegesebbek, ámde a hímzésben az első helyet foglalják el. S minthogy az eredeti, de fárasztó minták hímzésével, melyek az indiai sálokra emlékeztetnek, mindinkább felhagynak, v úgy az ízlés föntartása czéljából is szükséges egy — az eredeti mintákat teljesen felkaroló — gyűjtemény beszerzése. E szövetnemekkel s hímzéssel főleg Ó-Bessenyőn, Vingán s Bolgártelepen foglalkoznak. A gyümölcstermelés országos elterjesztése. Az orsz. gazdasági egyesület kertészeti szakosztályának ma délután tartott ülésén, amelyen jelen voltak Hajós József elnöklete alatt, Korizmics László egyesületi elnök, Földváry Mihály, Kostyán Ferencz, Luczenbacher Pál, Máday Izidor, Dorner Ede, Koppély Géza, Reusz Henrik, Girokuty Ferencz, dr. Fáy Andor, jegyző dr. Szabó Ferencz, tárgyalás alá vétetett a múlt ülésen kiküldött bizottság javaslata a gyümölcstenyésztés országos elterjesztése tárgyában. A javaslatot a szakosztály csekély változtatásokkal elfogadta. Az előterjesztés röviden a következő javaslatokat tartalmazza: Mindenek felett felkérendő lenne a kormány, hogy a községi faiskolák felállítását rendelje el s az ellenőrzéssel a közs. elöljáróságokat bízza meg, továbbá, hogy évente gyümölcsfa magokat bocsásson a községek s gazdasági egyesületek rendelkezésére. Kívánatosnak jelzi továbbá a bizottság, hogy a gazdasági és földmives iskolákban s más után is az okszerű fakezelés elsajátítására nyujtassék alkalom s hogy a kormány jutalomban részesítse azokat kik a gyümölcstenyésztés körül nagyobb érdemeket szereznek. Intézkedéseket sürget a bizottság oly irányban is, hogy a közs elöljáróságoknak felhatalmazás adassék a kárttevők megbüntetésére s a hernyószedés elrendelésére. Javasolja továbbá a bizottság, hogy ez egyesület iparkodjék kitűnőbb gyümölcsészeink egyikét a szakosztály előadójaként megnyerni, ki megfelelő díjazásban részesülve, minden erejét és idejét e szakosztály működésének előbbre vitelére, a gyümölcstermelés minél tágabb körű elterjedésére fordítaná. Az ő szakvezetése alatt bővíttetnék ki tetemesen az egyesület »Istvántelki« birtokán levő gyümölcsös, hogy az oda kerülő tanulók a mezőgazdaság ezen ágával is minél alaposabban megismerkedhessenek és hogy a legkitűnőbb fajtákat gyakorlatilag is megismerni tanulják. E gyümölcsös képezné továbbá a fajták legteljesebb és helyesen elnevezett gyűjteményét, végre óhajtandó, hogy az állandó gyümölcscsarnok továbbra is fentartassék és fejlesztessék. A vidéki gazdaegyesületekre vonatkozólag óhajtandó, hogy ők is iparkodjanak az ügyet felkarolni földeiken minél jobban kezelt gyümölcskerteket tartsanak fenn, adják a csemetéket mentői olcsóbb áron és jutalomképen, kitüntetéssel. Közegeik által hívják fel erre is a nép figyelmét, állítsanak fel külön gyümölcsészeti szakosztást és az által gyakoroljanak felügyeletet, segédkezzenek, hogy a községi faiskolák okszerűen felújíttassanak és gondoztassanak. Állítsanak fel maguk vagy pedig támogassanak másokat a már fentebb jelzett 6 heti cursusok megtartásában és buzdítsák, segélyezzék a népet és különösen a néptanítókat, hogy a tanfolyamokon részt vehessenek. Gyümölcsös kertjeikben csakis a vidékükön jónak bizonyult és biztosan termő fajokat termeljék és csakis ily fajták felállítását mozdítsák elő a községekben is. Ügyeljenek különösen arra, hogy a működési területükön termett nagyobb mennyiségű gyümölcs avagy gyümölcsmag kellőleg értékesíttessék és hogy a kisgazdák a nagyobb fogyasztó központokra és az ott uralkodó árakra, valamint az oda szállítás módjaira figyelmeztessenek. A község feladata inkább a kormány által hozandó intézkedések lelkiismeretes keresztülvitelére kell, hogy irányuljon. Mindenekelőtt gondoskodni kellene arról, hogy a községi faiskolák mindenütt körülkerítlessenek, hogy a fiatal csemeték legalább a legközönségesebb károk ellen legyenek megvédve. A kert gondozása ahhoz értő kertészekre vagy a tanítóra legyen bízva, aki minden eladott fa után fáradozásaiért bizonyos százalékot kell hogy kapjon. E tanítók feladata volna a falu ifjúságát a gyümölcsfakezezelés legegyszerűbb fogásaira is betanítani, hogy így azok saját földjeiken is okszerűen kezeljék a fákat. Czélszerűnek vélné továbbá a bizottság, ha az országos gazdasági egyesület külön is felhívná a nagyobb uradalmakat és egyes birtokosokat, hogy ültessék be gazdaságaikban az utak mentét nemes gyümölcsfákkal és ösztönözzék a népet jutalmak kitűzése által is a fák ápolására, ültetésére. Végre felhívja különösen azon szőlőbirtokosok figyelmét, kik a philoxera pusztításai által máris le kell hogy mondjanak szőleik jövedelmezéséről, hogy ezek is ültessék be szőleiket, amennyiben e területek más műveletekre nem alkalmasak, gyümölcsfákkal. E javaslatok elfogadtatván, az igazgatóválasztmánynak fognak beterjesztetni és megvalósításukra a kormány, a gazdaegyesületek és egyesek fel fognak kéretni. Ezzel kapcsolatosan Luczenbacher Pál központi nagy gyümölcsfa-iskola felállítását indítványozza, melynek gondozása és fenntartása árva gyermekekre volna bízandó, kik a befolyó jövedelemből volnának nagyrészt fenntarthatók. Hogy az eszme úgy a gyümölcsészet fejlesztése, mint általában humanitási szempontból, — a megvalósitáshoz minél közelebb vitessék. — a maga részéről késznek nyilatkozik e czélra 2000 irtot felajánlani. Az éljenzéssel fogadott indítvány és ajánlatért az elnök köszönetet mondott és felkérte az indítványtevőt, hogy ajánlatát az egyesületnek írásban nyújtsa be, hogy az külön tárgyaltassék. Felolvastatok ezután Villásy Pálnak a gyümölcsfajták helyszerűsítésére vonatkozó jelentése. A jelentés a véleményadás végett beküldött válaszokat kiadatásra ajánlja. A szakosztály, noha mindössze eddig csak 13 egyesülettől küldettek be a kért adatok, mégis elhatározta, hogy ezeket is külön füzetben ki fogja adni. Végre felolvastatott Villásy Pál azon indítványa, hogy intéztessék felhívás nagyobb gyümölcs termelőinkhez, hogy a f. é. szemptember bő végével rendezendő gyümölcskiállításon minél tömegesebben vegyenek részt. Máday Izidor osztálytanácsos kijelentésére, hogy a kormány már intézkedett, hogy e kiállítás tanulmányozására Villásy Pál küldessék ki: elhatározta a szakosztály, hogy a kiállításon való tömeges részvételt ugyan hazai gyümölcstermelésünk jelenlegi állapotára való tekintetből még időszerűtlennek tartja, azonban tekintettel a hamburgi kiállításon látható anyagra, örömét fejezi ki, hogy a kormány alkalmat nyújt egyik szakemberünk ismereteinek kibővítésére. Ezzel kapcsolatosan bejelentetett, hogy Légrády Károly felkérte az egyesületet, hogy a budai oldalon levő 8 hold területnyi spárgatelepét küldöttségileg szemlélje meg. Tekintettel a terület nagyságára és megmivelésmódjára, mely szerint e spárga telep nem kapával, hanem tisztán ekével műveltetik, már előzetesen intézkedett az elnökség, hogy a szakosztály tagjai holnap délután a telep egész berendezését küldöttségileg megszemléljék. KÖZLEMÉNYEK: A budapest-ujszőnyi vasút munkálatai egyik részének kiadását már néhány nap előtt jeleztük. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium most már a másik, Szaár-ujszőnyi vonalrész munkáira nézve beérkezett ajánlatok felett is döntött. A munka, mint a »Pester Lloyd« értesül, a Lapp és társai gráczi vállalkozó ezégnek adatott ki. Miután az első versenytárgyalás négy legolcsóbb ajánlatot tevője között újabb szűk versenytárgyalás tartatott, a mondott czég 1400 írtnak a kincstár javára való elengedésével megkapta a munkálatot. Vámközvetitési díjszabás. A magy. kir. államvasutak igazgatósága közzéteszi, hogy Orsóva illetőleg Verderova, Predeal és Suczava Itzkány határállomásokon eszközlendő vámközvetitésre nézve i. é. május hó 1-től érvényes uj díjszabás lépett életbe, mely által a m. é. október hó 15-től érvényes vámdíszabás hatályon kívül helyeztetik. Kereskedelmi szerződés Francziaországgal. Az osztrák-magyar és a franczia kormányok képviselői f. hó 25-én ratifikálták a Francziaországgal fennálló kereskedelmi szerződés meghosszabbítását tartalmazó egyezményt, mely a szerződést egy évre kiterjeszti oly feltétellel, hogy október havában az osztrák-magyar kormány képviselői a franczia kormányéival Párában értekezleteket tartanak az új szerződési tarifa ügyében. E tárgyalások alkalmával akarják az állatkivitelünkre nézve olyannyira fontos állategészségügyi egyezményt is megkötni. Ma még korán volna e tárgyalások esetleges eredményeiről ítéletet mondani, de amint az esélyek jelenleg mutatkoznak, aligha fog tulajdonképeni tarifaszerződés létrejönni, mert a franczia kormány a selyem-textil árukra és az aczélra nézve oly nagy követelésekkel fog föllépni, hogy azok elfogadása teljesen összezavarná e vámtarifánkban ez áruczikkekre nézve fennálló vámtételeket; ezt pedig, tekintettel a többi velünk szerződési viszonyban álló államokra, elég okunk van kikerülni. Francziaországgal tehát aligha fog más szerződés létrejönni, mint egy legtöbb kedvezményt biztosító kereskedelmi egyezmény. Medárd-napi gyapjúvásár. Az új nyirató gyapjú-felhozatal még mindig gyenge kiváltkép hegyi és hevesi kétnyiratából áll. Egynyiratuakból csak egyes tételek jönnek fel. A gyapjúmosások igen különbözők, részben jobbak, részben rosszabbak a tavalyiaknál. Az üzlet vontatott és a mosás szerint több kevesebb fizettetik a tavalyi áraknál. Rosszul mosott tételek teljesen figyelmen kívül hagyatnak. Egy nagyobb tétel tavalyi bácsi egynyirata 64—65 frton kelt el. Ezt hozzászámítva alig 500 mmázsánál került forgalomba. Magyar kir. államvasutak. A személyek, az utipodgyász, valamint a podgyászként továbbítandó kutyák szállítására vonatkozó általános díjszabásunkhoz 1. évi. június hó 1. napjával következő tartalmú II. pótlék lép hatályba: I. Állandó mérsékelt áru menettérti jegyek. II. A nyári idény tartalma alatt fennálló menettérti jegyek. III. A téli idény tartama alatt fennálló menettérti jegyek. IV. A nyári idény tartama alatt fennálló bérleti idényjegyek. V. Füzdőmenettérti jegyek. VI. Körutazási jegyek. VII. Mérsékelt áru közvetlen menetjegyek külföldre. A fent emlitett pótlék a m. kir. államvasuti igazgatóság kereskedelmi szakosztályában kapható. Feloszlott vasúttársaság. A bánréve-nádasdi vasúttársaság feloszlott s engedélyokmánya és függeléke a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaságra ruháztatott vissza. Akiknek tehát követeléseik volnának a feloszlott vasúttársaság ellen, hat hó alatt jelentkezzenek a rimamurány-salgótarjáni részvénytársaságnál (Budapest, VI. ker. sugárút 2. sz.), mert ezen határidő eltelte után a tényleges feloszlás és vagyonbeolvasztás meg fog történni. Záloglevelek mint üzleti biztosítékok. A pénzügyminiszter értesítette a pénzügyi hatóságokat, hogy a pesti magy. kereskedelmi bank, a magyar jelzálog hitelbank és a pesti hazai I. takarékpénztár egyesület által forgalomba bocsátott záloglevelek, miután az 1881-ik üzletévről bemutatott jelentések és zárszámadások szerint a záloglevelek fedezésére és biztosítására szolgáló külön alapok az 1876: XXXVI. t. sz. határozmányainak megfelelnek, a pénzügyi igazgatás minden ágazatában üzleti biztosítékul továbbra is elfogadhatók. Az első fokú ipariskolák szervezésének folytatása czéljából Jágocsi Péterffy József mniszteri biztos ismét nagyobb körutat tesz az országban, mely alkalommal a már szervezett iskolák egynémelyikének évi vizsgáit is meghallgatja. A miniszteri biztos e czélból elsősorban az erdélyi részekbe megy, azután meglátogatja Szatmárt, Nyíregyházát, Nagy-Károlyt, Tatát, mely városokban úgy, mint már Gyöngyösön megkezdette, megkísérli a közkereseti szövetkezetek alkotását. Marhaszállítmányok lerakó helyei. A Pest megye pártfogása alatt álló állattenyésztő egyesület feliratot intézett a közlekedésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy engedtessék meg az egyesületnek, marhaszállítmányait a nagyobb vasúti állomásokon bárhol lerakhatni; amennyiben pedig ez a közlekedési viszonyoknál, vagy egyéb tekinteteknél fogva megengedhető nem lenne, kéri, hogy Soroksáron és Aszódon — amely két állomásra különösen sok marhaszállitmány érkezik — marha-lerakodási állomás szerveztessék. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a május 3-ától május 9-éig terjedő bét bevételéről: 1883. év : 385,512 frt 19 kr, 1882 évi 369,881 frt 69 kr, ehhez a bevételek a hajózás kezdetétől máj. 2-ig, 3.325,650 ft 48 kr,az 1882.évi 2.655,033 forint 64 kr. Összesen az 1883. év bevétele: 3.711,162 forint 67 kr, az 1882. évi 3.024,915 forint 33 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a május hó 6-ától május hó 12-kig terjedő hét bevételéről: 1883. év: 25,877 frt 8 kr, 1882. évi 23,700 frt 61 kr, ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től f. é. május 5-ig, 433,365 frt 14 kr, az 1882. évi 464,493 frt 33 kr. Összesen az 1883. év bevétele, 459,242 forint 22 krajczár, az 1882. évi 488,193 forint 94 krajczárral szemben. Uj sörgyár Fiuméban, Fiuméban nagy fontosságú iparvállalat fog legközelebb létesülni, mely tekintve a Levantéban folyton emelkedő sörfogyasztást, bizonyára egyike lesz a legjövedelmezőbb iparvállalatoknak. A sörgyár közül a Fiume szerint elsősorban az országos bank, s egy másik budapesti ipar-corsorczium, és néhány fiumei tőkepénzes lesz érdekelve. Kereskedők értekezlete. Minthogy a budapesti kereskedek és iparkamara által az 1882. évre szóló évi jelentés szerkesztése a legközelebbi időben meg fog kezdetni, a fővárosi és vidéki kereskedők köre saját helyiségében (VII. Károly körut 3. sz. a.) i. é. május 30-án szerdán d. u. 4 órakor folytatólagos értekezletet tart, melynek tárgya az 1882. évben a hazai kereskedelemre általánosan vonatkozó fontosabb mozzanatok, és a fővárosi kereskedelmet illetőleg különlegesen felmerült sérelmek és panaszok előadása. Az értekezleten nem szívesen láttatnak. Gazdasági és üzleti tudósítások. Puszta-Pél, május 24. (A »Nemzet« tudósítása.) Az utolsó tudósításomban óhajtott eső eső 19-én megjött, csakhogy nem sok köszönet van benne, mert utána három napig erős északi hideg szél dühöngöt, és azóta a rozsda kezd a vetésekben, illetőleg a búzákon uralogni s különösen a takarmány, repere és tarló földekbe vetett búzában sokkal nagyobb mértékben látszik a rozsda, mint a fekete ugarban vetettben. Ennek folytán a jó búzatermésre volt kilátásaink igen nagyon leszáltak, mert a termés csakis az időjárástól függ, ha az időjárás nem lesz igen meleg és különösen érés ideje alatt, akkor még lehet jó közép termésünkbe ha az idő ilyen nem lesz, az 1873. termésnek nézhetünk ebbe. A zabnak, árpának igen sokat használ az eső, de azért az elsőből bő termést még sem várhatunk miután az ritkán kelt. Az idő tegnap óta megenyhült és borús. Nyíregyháza, május 27. (A Nemzet tudósítása.) Az utóbb beállott hideg szelek nem ártottak, a homokos talajon a rozs ugyan ritka, de a jobb és kövérebb földeken úgy a búza mint a rozs szép sűrű, kedvező időjárás mellett tehát jó közép aratásra mindenesetre számíthatunk. Országos meleg eső úgy a tavaszi mint őszi vetésekre jó hatással volna, de úgy látszik, hogy fog is esni, mert ma is meleg van, és a mellett el van borulva. Terményáraink utolsó tudósításunk óta nem változtak, a behozatal nagyon csekély. A dohányültetést e vidéken csak holnap kezdik, eddig a plánta még nem volt rendesen kifejlődve. Nyitra, május 25. (A »Nemzet« tudósítása.) Amint tegnap előre jeleztem, a fagyos szent (Orbán) igen enyhén viselte magát és ma, habár reggel kissé borús, de mégis egészben véve igen kedvező időjárásunk volt, s miután a levegő a rendes hőfokot érte el, ismét azt hiszszük, hogy a gondviselés megfogja óvni veteményeinket minden dér és fagytól. Vetéseinknek állandó meleg időre nagyon is szüksége volna már, a fejlődést a hideg szelek eddig nagyon gátolták s némi kárt is okoztak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május 29. Vevők hiánya miatt az üzlet jelentéktelen. — Magyar urasági öreg nehéz 58—.—59—, fiatal nehéz 60 — 61—, közép 59—.—60—, könnyű-----.-----. — Szedett nehéz 57 — 59—, közép 56—.—58 —, könnyű 56—57—. — Romániai bakonyi nehéz 58 — 59 átmeneti, közép 57 — 58— átmeneti, könnyű 55*/s — 57— átmeneti, eredeti nehéz-------átmeneti, közép-----.-----átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 60/a— átmeneti, közép 57—58'/a átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással---------, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 29. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Rozsdahirekre, melyek ismét Fehér megyéből érkeztek, nemkülönben a külföldi és amerikai piaczok magasabb árjelentései következtében igen szilárd hangulat és emelkedő árak mellett folyt az üzlet. Kötések történtek őszi búzában 10.33 írttól 10.42 frtig. Ezen áruezikk a délután folyamán annyira foglalkoztatta az illető köröket, hogy egyéb terményekre nem is került a sor. Szokványbúza őszre 10.27—10.30. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.62—6.64. — Szokványzab őszre 6.62—6.65. — Káposztarepcze 1883. aug. szeptemberre 143/8—148/1. Értéküzlet. (E s t i tő z s d e.) A délután igen kedvelt hangulatban nyilt meg javult külföldi árjegyzések folytán, az emelkedettebb árak azonban nem tarthatták fen magukat és a zárlat ismét gyengén jelentkezett. 4°/o aranyjáradék 88.60—88—88. 5 százalékos papirj. 86.85—86.90. — Osztrák hitelintézeti részvények 300.50—299.70. — Magyar hitelrészvények 297—296.50. — Magyar leszámítoló bankrészvények 89—88.50. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 329 kevés forgalommal. A zárlat 5 órakor a legutóbb jelzett árakon történik. Hangulat igen óvatos. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 28-án a Duna balpartján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m. Geiringer és Berger 3. sz. m. h. 1826 mm. búza Verbászról. Ugyanaz 12 sz. u. h. 1376 mm. búza, 28 mm. köles Bajáról. Szalay János 25 mm. tengeri, 43 mm. zab Ercsiből. Kronavetter Sebő h. h. szerszámfa s 40 mm. kenyér Újfaluból. Bleischman Imre »Erzsébet« m. h. 1957 mm. tengeri Bukovárról. Gellinger és Berger m. h. 2112 mm. búza Bajáról. Krecselics Márton »Klára« m. b. 4070 mm. tengeri N.-Becskerekről. Losics Lipót »Zoltán m. b. 1600 mm. tengeri, 711 mm. árpa Bocsárról. Prém és Gruber dereglye agyag Felső-Németországból. Luczenbacher Pál ut. 24. sz. m. b. 352 kbmt. tűzifa Verőczéről. Ugyanaz 15. sz. m. h. 323 kbm. tűzifa Szobbról. ..«r y ——— —«*