Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-01 / 119. szám
hangzatos phrasishoz folyamodott, melyet annál kevésbé fogadhatok el, mert szilárd meggyőződésem, hogy az igazságnak nincs mitől tartania akkor, ha bebizonyíttatik, valamint ezzel nem veszt erejéből semmit, ellenkezőleg nyer, mert a tévelyben levőket meghódítja. Az ily elv mellett felesleggé válnék igazságszolgáltatásunk, melynek egyedüli feladata, rendeltetése a való igazságnak megállapítása. Bizonyításra nem szoruló nagy igazságokat jogi szempontból nem ismerek. Különben felhozhatom dr. Wlassics úr megnyugtatására még azt is, hogy számos, a Bach-systema idejéből származó rendelet van még tényleg érvényben, igy a többi között — hogy tárgyunknál maradjak — a főpapi hagyatéki eljárás tárgyában f. hó 17. és 18. napjain a »Budapesti Közlönyében megjelent 13249/1. M. sz. miniszteri rendelet életbe lépte előtt, tehát még csak néhány nappal ezelőtt is, ő felségégének 1857. január 11. 13. és 31-én, úgy 1863. február 16-án kelt 1. f. rendeletei voltak a mértékadók. De ha nézetem helytelen volna, akkor ő felsége legmagasabb megkoronáztatásának tényével az összes, általa addig kötött nemzetközi szerződéseknek ipso facto meg kellett volna rögtön szűnniök, pedig törvénytárunk eléggé tanúskodik az ellenkezőről. Láthatjuk itt, hogy csak évek és évek múlva köttettek és köttettnek új meg új nemzetközi szerződések és addig az absolut korszakból származó szerződések a mérvadók. De hogy egy-két concret példát idézzek: Dr. Wassics úr is jól tudja, hogy az ő felsége által Francziaországgal 1855. november 13-án (tehát mintegy 1 4 évvel a Concordatum megkötése után) a közbüntettesek kiadatása tárgyában kelt államszerződés még mai nap is érvényben van. Igaz ugyan, hogy 1869. február 12-én ő felsége által pótegyezménynyel egy-két pontra módositva és ezen módosítás két és fél évvel később az 1871. XXV. t.-czikkel beczikkelyezve jön, de maga az alapszerződés (eltekintve a most említett csekély módosítástól) úgy van érvényben, mint azt ő felsége 1855. november 13-án megkötötte. Az országgyűlés ezt soha sem tágyalta, de nem czikkelyezte. — Vagy nem volt-e az ő felsége által Francziaországgal 1866. decz. 11-én kötött vám- és kereskedelmi szerződés 1876. november 30-ig érvényben, midőn az felmondás következtében az 1876.47.t. czikkel meghosszabbítva jön? Sok hasonló esetet tudnék még felhozni, melyek ellen nem szólal fel senki, melyeket nem tart senki sem merényletnek a magyar közjog ellen, a mint nem is tarthat senki, mert a turistának a tények és körülményekkel is kell számolnia és azt, ami megtörtént, meg nem történtté senki sem varázsolhatja ; de elvi álláspontom igazolására ennyi és elég. Csakhogy mindezekből az az üdvösséges tanulság, hogy ami áll az egyik nemzetközi szerződésre, az áll a másikra is, még ha inpopuláris is! Ezek igazolása után áttérek értekezésemben a Concordatum azon másik jogi minőségére, mely magyar szempontból még fontosabb, t. i. a fejedelem és saját főpapjai közti egyességre, jelesen arra, mely a XXI. szakaszban nyert kifejezést. A legfőbb kegyúri jogból és de summo jure regio circa sacra« kiindulva, beigazolom országos törvényeinkből, valamint királyaink legfelsőbb rendeleteiből, hogy a felségjog és ezzel a katholikus főpapoknak adható végrendelkezési engedély királyainkat az ország első alkotásától kezdve mindig önállólag illette és most is egész terjedelmében illeti és ahhoz az országgyűlés jóváhagyása nem igényeltetik, amint különben ezt a legfőbb itélőszék 1873. május 19-én kelt 4124. számú határozatában (1. Döntvénytár X. füz. 252. sz. a.) is kimondja. Idézem erre vonatkozólag néhai Hamar Pál közalapítványi kir. ügyigazgatónak és néhai Szepessy Mihály volt miniszteri tanácsos és kir. kincstári jogügyigazgatónak az országgyűlés főbizottsághoz a vallás-, tanulmányi és egyetemi alapok jogi természetének kérdésében 1875. jun. 27., illetve 1875. aug. 18-án beadott jogi véleményekből, úgy Boncz Ferencz miniszteri tanácsos közalapítványi kir. ügyigazgatónak »A katholikus főpapi hagyatékok körüli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeletek« czímű ismeretes művéből ezt támogató egyhangú jogi nézeteiket. Mindezekből azután azt vonom le, hogy ha királyaink ebbeli jogosultsága önálló és kizárólagos , úgy kétségtelen, hogy a »consensus regius«-t gyakorolhatják tetszésük szerint, vagyis hogy a végrendelkezési jogosultságot megadhatják úgy, mikép nekik tetszik, anélkül, hogy ahhoz bárkinek hozzászólási jogosultsága lenne, ennélfogva megadhatják azt egyeseknek egyenként külön-külön, vagy egyszerre együttesen az öszes főpapságnak. Felhozom, hogy e jogukkal éltek II. Ferdinánd, I. Lipót, Mária Terézia és utoljára jelenlegi dicsőségesen uralkodó királyunk, ki a Concordatumban megadá hazánk főpapságának azt, mit ez tőle egy akarattal kért. Ezzel pedig ő felsége nem vétett az 1715 : 16. törvényczikk ellen, mert ez is határozottan a felség kezeibe teszi le a szabad végrendelkezési jog megadhatásának jogosultságát. Ezzel szemben eltörpül bíráló urnak azon jogilag mit sem mondó enuntiatiója, miszerint »erre is csak azt modhatjuk, hogy a Concordatum épenséggel nem volt királyi tény s abból, hogy királyi megegyezéssel a végrendelkezési szabadságot a főpapok megnyerhetik, épen az következik, hogy az osztrák császár által kötött Concordatumra Magyarországban senki sem támaszkodik«. Most következik értekezésemben azon rész, melyet bíráló úr jónak látott elhallgatni és ezt fölötte sajnálom, mert a többi között ő elég hangosan tiltakozott az ellen, »hogy bárki is a Concordatum XXI. czikkét, mint törvényes magyar jogforrást idézze s arra alapítsa a főpapok szabad végrendelkezési jogát«. Ha már a fennebbiek szerint kis munkámban igazoltam, hogy a Concordatum nemzetközi szerződési minősége nem kifogásolható, hogy továbbá ő felsége annak XXI. szakaszában az őtet kizárólag megillető felségjognál fogva az 1715. 16. t.-cz. értelmében adta meg a szabad végrendelkezési jogot, úgy az ezt követő és bíráló úr által hallgatással mellőzött részben azt bizonyítottam be, hogy a Concordatum XXI. szakasza az, melynek érvénye legkevésbbé vonható kétségbe. Kimutattam ugyanis ebben, hogy az 1861. évi országbírói értekezlet — mely létrejöttét szintén nem köszönheti koronás királynak és országgyűlésnek, de azért ma is érvényben van — 1-ső §-ával ugyan viszszaállitotta a magyar polg. anyagi magántörvényeket, de ezzel a Concordatumot mivel sem érintette, sőt azt tiszteletben tartotta, a mennyiben 1861. márczius 4-én tartott utolsó ülésében e kérdés felvettetvén, elfogadtatott Lévay Sándor amaz indítványa, miszerint e kérdés a bizottság által nem tárgyalható és »a közelgő országgyűlés ő felsége megegyezésével, a már egyezvényileg kimondott szabad végrendelkezési jogát a főpapságnak törvénykönyveinkbe ünnepélyesen be fogja iktathatni,d e határozatot hoztak a haza bölcsén kívül hazánk akkori országos kapacitásai, számra nézve 58-an. Ehhez tehát szó nem fér. De hogy a felség is igy gondolkozott ezt igazolja 1863. február 27. kelt legfelsőbb elhatározása, melyben, szemben az 1861. évi országbírói értekezlettel, általa visszaállitott magyar törvényekkel határozottan és királyi jogánál fogva parancsolólag rendeli, »hogy miután a Concordatum XXI. czikke szerint a püspökök azon korlátok alól, melyek végrendelkezési tehetségekre nézve elébb léteztek, fölmentettek, a végrendelet nélküli örökösödés jogosultságára nézve azonban a felhitltír.''egyezményben intézkedés nem történt, az utóbbi tekintetben a Kollonich-féle szerződés az ezt pótló s az osztr. polg. törvénykönyv behozataláig kelt 1848. év előtti szabályokkal irányelvül követendő leszen.« Ha tehát Dr. "Wlassics úr magát a Concordatumot az ő merev szempontjából elfogadhatlannak is tartja, úgy azt hiszem, ezen 1863. február 27. 1. f. leirat ellen kifogást csak nem tehet, még pedig annál kevésbé, mivel a kir. Curia is néhai Bartakovich Béla volt egri érsek örökösei ellen lefolyt perben folyó 1883. év január 31-én 7563. sz. a. hozott határozatában elismerte, hogy e legfelsőbb leirattal ő felsége a Concordatumban adott szabad végrendelkezési jogot a magyar törvényeknek visszaállítása után is fenntartotta. Dr. Wlassics úr azt is tévesen olvassa értekezésemből, hogy én az akkori cultusminiszterre, dr. Pauler Tivadarra anathemát mondok. Megcáfolja ezt értekezésem 63. lapja, mely világosan arról tesz tanúbizonyságot, hogy én anathemát mondok az 1071. évi 643/évi. számú miniszteri intézkedésre. És azt fenn is tartom. Mert eltekintve attól, hogy a létező törvényre senkit sem kell figyelmeztetni, azt mindenkinek tudnia kell és így a miniszternek sem lehet feladata, hogy egyeseket a törvényekre különösen figyelmeztessen, eltekintve ettől, mondom, a kérdéses körözvény minden jóindulata mellett alapjában téves, mert abban a főpapok végrendelkezési joguk tekintetében az 1715. 16. t.-czikkbe iktatott Kollonichféle egyezményre figyelmeztettetnek akkor, midőn épen a fentebb igazoltak szerint már ő felsége az 1715. 16. t.-czikkben nyert jogánál fogva 1863. febr. 18-án ismételten kijelenté, hogy a főpapoknak szabad végrendelkezési joguk van. Azonban távol állott tőlem dr. Pauler Tivadar miniszter úr személyére anathemát mondani. Ő sokkal előkelőbb, én sokkal alantabb állású egyéniség vagyok, semhogy ilyesmit elkövetni még szándékom is lehessen. Dr. Pauler Tivadart nagy tudománya és egyéb ritka tulajdonai miatt a király és nemzet egyaránt tisztelik; ezenfelül pedig engem, mint egykori tanítványát, hozzá a mély tisztelet és örök hála igaz érzetei fűznek. Emberileg gondolkodva, tehát nem is képzelhető, hogy személye ellen nyilatkozhattam volna; tetteit azonban, melyek a nyilvánosságé, jogosítva vagyok, mint bármely honpolgár, bírálat alá venni. »Qui bene distinguit, bene docet.« Értekezésem 70. és 71. oldalai szintén elkerülték a tisztelt bíráló úr figyelmét, pedig kár, mert itt adok tulajdonképen egyéni nézetemnek kifejezést, mely abban összpontosul, hogy jogi meggyőződésem, mikép a beigazoltak alapján hazánk főpapságát a szabad végrendelkezési jog jelenlegi dicsőségesen uralkodó királyunk haláláig megilleti, de azon túl nem, mert ez személyes királyi jog, ha azonban a főpapok ezen oly nagy áldozatok árán szerzett jogot mindenkorra biztosítani óhajtják, úgy kérjék fel ő felségét, mikép az általa egyezvényileg kimondott szabad végrendelkezési jogot az országgyűlés által törvényeinkbe ünnepélyesen beiktassa. Szólok még az ab intestato öröködésről és itt kimutatom, hogy a Kollonich-féle egyezmény mai nap túlélte magát, szabványai kivihetlenek és ezért nagyobbrészt a kormány által sem tartatnak meg, mit fényesen igazol a napokban megjelent és fentebb már idézett 13249/1. M. sz. miniszteri rendelet, mely a Kollonichianár intézkedéseinek legnagyobb részét halomra dönti. És ily körülmények közt a főpapok utáni törvényes öröködésnek a kor igényeinek megfelelő szabályozását égető kérdésnek tartom. Most pedig befejezésül felemlítem, miképtelen felszólamlásomra pusztán az vezérelt, hogy a nagyközönség, melynek talán alkalma nem nyílik szerény értekezésemben kifejtett jogi nézettel megismerkedtetni, ismerje meg azt ez után, nehogy az ellennézet harczosai által tévútra tereltethessék. HINKOVCZKI BINKA LÁSZLÓ: Mikor e fejtegetéseknek — azzal a tárgyilagossággal, melyet a »Nemzet« minden felfogással szemben tanúsít — hasábjainkon helyet adunk, nem hallgathatjuk el, hogy minket e sorok tisztelt írójának érvelése korántsem győzött meg azon nézetek alaptalanságáról, melyet az ő álláspontjával homlokegyenest ellentétben a »Nemzet« hasábjain nagyrabecsült munkatársaink, Wlassics Gyula és dr. Herczeg Mihály urak kifejteni szívesek voltak. A »Nemzet« szerkesztősége: hírek. Április 30. — Prágai előkelő körökből írják egy bécsi lapnak, hogy ott a múlt héten Braun tanár orvost hivták egy kiváló állású hölgyhöz consultálásra. E hírt összekötik egy örvendetes esemény kecsegtetésével, melyről nemsokára hivatalos jelentést fognak dadni. — A Margitszigeten holnap, május 1-én nyílik meg a saison. Az alsó vendéglőben a Rodich-ezred zenekara, fent pedig Rácz Jani rimaszombati zenekára fog játszani. Az alsó kikötőhöz holnap külön hajó közlekedik reggeli fél 7 órától esti fél 8 óráig, mely a plébániatemplomtól indul s az összes közbeeső állomásokat érinti. Damala első hőstette. Damala, aki egy időn át férje volt Sarah Bernhardtnak, tudvalevőleg nemrégen egyszerre szakított gyöngéd életpárjával, Algírba ment s beállott az idegenek légiójába közkatonának. A rangfokozatban azonban nagyon hamar haladt előre, s ma már az őrmester (maréchal des logis) tiszteletreméltó rangjával bir, és már egy hőstettel is dicsekedhetik. Két tunisi rabló: Rachenbencal és Mohamed-ulel-Sanszi, Sissi Mesandban, — Susa és Sfax között — Uled-Saláhnak néhány sátrát kirabolták. Susa helyőrségét értesíték a történtek felől, mire kiküldték a negyedik századot, hogy a tetteseket senyítsék meg. Egy szakasz, melynek parancsnoka Damala volt, rájuk bukkant, s egyiküket, kinek lova megsebesült, elfogta, mig a másik elmenekült. Damala ur rövid pár év alatt volt követségi titkár, színész, irigyelt párisi arszlán, ura és férje a szeszélyes Sarainak, színházigazgató, s őrmester egy tunisi helyőrségben, — ami tarka életnek elég tarka! — Az »írdv hadserege« Anglia közvéleménye előtt napról napra sülyed, amit e hadsereg katonái egyenest mindig növekvő hóbortjaiknak tulajdoníthatnak. A múlt évben az angol prímás még úgy nyilatkozott felőlük, mint olyan tényezőről, melylyel az angol egyháznak számolnia kell, de a napokban Canterburyban összegyűlt püspökök azt nyilatkoztatták ki, hogy e sektát úgy kell kiirtani, mint az egyház testének egy rohadt kinövését. Lichfield püspöke elmondta, hogy ő nemrég azt olvasta a hadsereg egyik csatatervében «, hogy kapitányuk Derbyben tíz perczig fejtetőn állva fogja magyarázni a bibliát«. S ez ígéretnél is súlyosabb körülmény, hogy a kapitány szavát be is váltotta! A hadsereg londoni tagjainak legközelebb ismét nagy napjuk volt. Booth tábornok utalt azon nagy haladásra, melyet a »hadsereg« daczára elleneznek az utóbbi években tőn; az oxfordi püspöknek azon vádját, hogy felekezetük szemérmetlen, megbotránkozással utasitá vissza s felszólitá a püspököt, hogy vádjait vagy bizonyítsa be, vagy vonja vissza. Ha pedig a püspök vonakodnék, milliók által aláírt kérelmet fog a királynőhöz intézni ellene, mert el van határozva, hogy ilyen súlyos, s teljesen alaptalan rá Fővárosi ügyek. A közélelmezési bizottság ma Kamermayer polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen bemutattatott a közélelmezés tárgyában polgármesteri megbízásból készített munkálat, és a hunyadi téri árucsarnok terve és az újabb Klauber-féle beadvány. Mátyus Aristid méltányolja a bemutatott munkálatot, de annak terjedelme miatt tán nem mindenki olvashatta el. Néhány napi halasztás óhajtandó volna és addig a csarnok kérdésével kellene egyelőre foglalkozni. Légrády Károly csatlakozik Máttyus nézetéhez és kiemeli, hogy a közgyűlési határozat szerint a csarnoknak f. évi deczember 7-re már meg kellene nyílnia. Kamermayer Károly felemlíti, hogy deczember óta megszerezték a bécsi detail-csarnok terveit, költségvetését s ezt összehasonlították a Klauber-féle tervvel. Patrubány főorvos szerint nem volna észszerű a közélelmezési ügy egész szervezetéből kiszakítani egy részletet. Egyszerre volna tárgyalandó az egész. Fuchs Gusztáv is a tárgyalásba bocsátkozás mellett szól. Busbach Péter az élelmezési ügyosztályt tartja legfontosabbnak, ebből foly azután a többi. Második kérdésül kínálkozik a központi árucsarnok kérdése s a detail csarnokoké. Nem bánja, ha a tárgyalást rövidőre elhalasztják. Fenyvessy Adolf a halasztásnak nem barátja; sorra kell venni a javaslatokat és gyorsan közgyűlés elé vinni, hogy az országos kiállítás idejére az élelmezési ügy rendezve legyen. Kamermayer az élelmezi ügyosztályt felette állónak mondja a többi kérdéseknek. De fel kell mutatni a közgyűlés előtt az operátumot a maga egészében, hogy indokolva legyen, miért szükséges az. A javaslatokkal tehát a maguk összeségében kell tisztába jönni s az élelmezési ügyosztályra vonatkozó tárgyalás ma külön alig történhetik meg. Még Haris Sándor szólt, szintén halasztási indítványnyal, mire a polgármester elismerését fejezvén ki a bizottság nevében Matuska Alajosnak munkálatáért, a közélelmezési javaslatnak tárgyalását szombatra tűzte ki. Most az árucsarnok ügye vétetett elő. Kovács Gusztáv mérnök ismertette a bécsi detailcsarnok tervét, s azt összehasonlítá a Klauber-féle csarnok tervével, mely csarnok legújabban ismét felajánltatott a városnak 145,000 frtért. A bécsi detailcsarnok czélszerűbb sok tekintet Klauberénál. Vasconstructiója ugyan, de téglafallal, pinczével s nem oly széles mint Klauberé, mi az áruczikkek feletti szemlét könnyebbé teszi, s azonkívül csak belül árulnak benne, mig itt külső fülkék is lennének, hol nem élelmiszer, hanem egyéb iparczikkek áruitatnának. A bécsi csarnok 269,738 írtba kerül, amit az alapozási nehézségek okoztak. Nálunk a Klauber-féle csarnok, ha pinczét is építenének hozzá, s az üzletvezetőségi stb., költséget stb., (19,000 frt) hozzá vennék, 199,000 írtba jönne. Szóló nézete szerint se a bécsit, se a Klauberfélét nem kellene elfogadni mintául a községi árucsarnoknál, számítása szerint, ha a mérnöki hivatal készít tervet (vasoszlopos, keskenyebb, téglaközti, pinczével ellátott csarnok, oldalvilágítással) ez belejönne mindössze 162.000 írtba (1 négyszögméter 90 írtba.) A Klauber-féle csarnok nem a mi éghajlatunk alá készült. A bizottság ezen előadás után eszmecserét kezdett meg s a Klauber-féle csarnokot se mintául venni se megvásárolni nem kívánta s megbízta a mérnöki hivatalt, hogy szrinte ki nem szabott, de 1800 négyszögméter körül járó területen, tisztán élelmi czikkekre szolgáló csarnok terveit 8—10 nap alatt, készítse el. A terv készítéséhez egyes utasításokat adtak a jelenlevő mérnök részére s ezzel az ülés véget ért. — A felső iparrajziskola újjászervezése. A felső iparrajziskola újjászervezése tárgyában, a közgyűlés felhívására, a reál- és szakiskolai albizottság mai üléséből a következő javaslatot terjeszti elő. A már szervezett négy szakosztály elé egy-egy előkszítő osztály állítandó fel, s a várbeli és óbudai fiókintézetek is előkészítő osztályokkal kötendők össze. Kimondandó továbbá a női osztály állandósítása, az üresedésben lévő szabadkézrajzi tanári állomás betöltése s a kerámiás tanári állomás szervezése és több állás átszervezése, mindez azonban a jelenlegi létszám növelése nélkül viendő ki. Kimondatik, hogy jövőre a személyzet az igazgatón kívül még 14 tanárból áll. A mostani fizetések megszüntetése mellett jövőre az illetmények következőleg állapíttatnak meg. Igazgató 1800 frt fizetés és 300 frt lakbér, I. v. tanár 1300+300, II. v. tanár 1000+300, III. v. tanár 800 + 200 frt és mindenütt 100 frt ötödéves kárpótlék. A főváros szolgálatába mindenki csak a III. oszt. tanári illetmények élvezete mellett léphet; három év múlva azonban állik és ismét négy év múlva az i-fő fizetési fokozatba léptettetik elő. A jelenlegi személyzetből az igazgatón kívül még 9 tanerő ajánltatik további alkalmazásra, 5 pedig nyugdíjazásra vagy más iskoláknál való alkalmazásra. Az így üresedésbe jövő 5 állomásra pályázat lesz hirdetendő. A felső iparrajziskolába való felvétel csak qualificatió mellett, vagy az előkészítő osztályok befejezése után eszközölhető, mely szabály alól azonban a mesterek, iparossegédek, a mintázni óhajtók és általában a felnőttek kivételt képeznek. A felső iparrajziskola — a közgyűlés óhajának megfelelőig — külön e czélra emelendő épületben (a nyulutczai elemi iskola mellett) volna elhelyezendő s az építési költségekre 150,851 forint volna megszavazandó, hat a hadseregen rajti száradni nem hagy. Erre okot az adhatott, hogy az A üdy hadseregének tagjai összejönnek »Egész éjjel-Jézussal« czimen is, a mely összejövetelekből »» közönség ki van zárva, sötétben is tartják s állitólag ilyen alkalmakon követett szertartásaik nagyon eltérnek mindenféle más vallás szertartásaitól. — Turul. A magyar heraldicai és genealógiai társaság tegnapelőtti zárt ülésében elhatározta, hogy »Turul« negyedéves füzetekben megjelenő folyóiratot indít, melyhez színes műmelléklet lesz csatolva. A folyóirat első füzete május hóban jelenik meg. Szerkesztik : b. Nyáry Albert és Fejérpataky László. Törvényszéki csarnok: Zsarnay Győző ez. rendőrkapitány ellen a Curia portása rágalmazás, hamis vád és személyes szabadság megsértése miatt feljelentést tett a fenyítő törvényszéknél, amiért őt a szemináriumi betörés alkalmával letartóztatta. A törvényszék a feljelentést, mint a bűnvádi eljárásra alkalmatlant, félre tette s az összes iratokat eljárás végett a budapesti államrendőrség főkapitányi hivatalához tette át. E végzés indokolásául fel van hozva, hogy a feljelentés semmi adatot sem tartalmaz, mely a panaszlott ellenében a b. t. könyvbe ütköző valamely cselekmény fenforgását támogatná. Hogyan kell a nyomtatványokat kiadni? Kozma Sándor kir. főügyészt panasz emeli a VIH—X. kerületi járásbíróságnál Bartalics Imre budapesti nyomdász ellen, mert egy nála megjelent nyomtatvány alá csak ezt tette: »Nyomatott Bartalits Imrénél«, a nélkül, hogy a »Budapesten« szót hozzá illesztette volna, s minthogy a sajtótörvény előírja, hogy a nyomdász köteles kiadványa alá nevét és lakhelyét oda tenni, kérte Bartalits megbüntetését. A ma megtartott tárgyalás alkalmával Bartalits azzal védekezett, hogy a fővárosban a nyomdászok nem szokták a nyomtatványok alá a lakóhelyet is kitenni s e tekintetben több elsőrangú nyomdaüzletre hivatkozott. A bíróság azonban nem fogadta el Bartalits védekezését, hanem 20 frt pénzbírságban elmarasztalta. Bartalits fellebbezett. Egyesületek és társulatok. — A fővárosi egylet folyó hó 1-én azaz kedden d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — A Budapesten fennálló k.m.-vásárhelyi ifjúsági kör, kirándulással egybekötött 13-ik évforduló gyűlését május hó 3-án Rákos-Palotán fogja megtartani. — A tudomány- és műegyetemi olvasókör május 6-án vasárnap a központi egyetem dísztermében matinéét rendez. — A magyarhoni földtani társulat május 2-án d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia földszinti kistermében szakülést fog tartani, melynek tárgyai a következők: 1. Lóczy Lajos: A keleti Himalájába tett geológiai kirándulásáról. 2. Dr. Staub Móricz: Pinus palaeostrobus Ettingsh. a magyarhoni fossil flórában. A szakülés után választmányi ülés fog tartatni. — Az országos középiskolai tanáregyesület I. szakosztálya a k. felsőbb leányiskola helyiségeiben (József tér 10. sz. a.) f. hó 1-én kedden délután 5 órakor szakosztályi gyűlést fog tartani. Tárgy: Egy bukott indítvány, Tömör F-től. Idegenek névjegyzéke. Április 30. Angol királynő szálloda: Gräfl I. főispán, Megyaszó. — Br. Miske I. főisp. Mosony. — Pusztay 8. bírt. Debreczen. — Gr. Guth Gy. ügyvéd, Szabadka. — Br. Würzburg Gelén birt. Aschaffenburg. — Schuber I. mgró, Belgrád. — Kohn M. gyáros, Brünn. — Javorek J. gyáros, Teschen. — Wödl O. kers. Bécs. Arany sas szálloda: Hódy I. birt. — H.-M.-Vásárhely. — Kenéz P. birt. H.-M.-Vásárhely. — Nagy I. birt. H.-M.-Vásárhely. — Dobroviczky L. birt. T.-Szele. — Fischer M. birt. Dévaványa. — Margit Enő birt. Nagyvárad. — Holló D-né tvszéki biróné, B.-Szombat. — Berger M. tanár, Eger. — Dr. Újhelyi N. ügyvéd, Csongrád. — Dr. Szvoboda F. ügyvéd, Csongrád. — Paszt Gy. keresk. Bpest. — Jakabfalvay Z. hird. Nógrádm. Erzsébet szálloda, Fényes K. földb. Arad. — Polgáry K. földb. Ostyán. — Unger N. gyáros, Tiefenbach. — Buchman H. kers. Brünn. — Frankl L. kers. Lugos. — Kohn A. kers. Bécs. — Dr. Boldizsár I. járási orvos, Nyir-Bátor. — Özv. Palóczy A né mgróné, Putnok. — Álmos I. hivt. Modos. — Németh I. iparos, Sz.-Fehérvár, Fehér lé szálloda, Hepner A. hivt. Bécs. — Pray V. hivt. Szentes. — Schröder L. hivd. Gyöngyös. — Láhr L. gazd. Szeghegy. — Lensta A. gazdász, Csővár. — Holczer M. kers. Szabadka. — Rozenfeld H. kers. P.Almás. — Lutz K. kers. Pécs. — Kellner A. kers. Bécs. — Gyurik S. kers. Káva. Fehér hattyú szálloda: Mankó Lörincz gazdáik. Hozsák. — Bocsor István földb. Pand. — Ungar Zsiga kersk. Losoncz. — Paszáner Ignátz kers. Czegléd. — Szabó Károly gazd. Sár-Szt.-Miklós. — Perényi Ferencz tanár, Kesztenár. — Harsányi Lipót földbirt. — J.Berény. — Baitl Antal mgró, Magyar-Óvár. Holzwarth-Frohner szálloda , Wagner O. építési tanácsos, Bécs. — Zeitz I. birt. Bécs. — Fischer V. kereskedő, Bécs. — Schulhof G. kers. Bécs. — Jännchen V. gyáros, Stukenau. — Dr. Bingenbach ügyvéd, Kalocsa. — Laupert A. kers. Stuttgart — Horn I. kers. Sofia. — Sulhof K. kersk. Arad. — Hein M. kers. Körmöczbánya. — Fitzner F. kers. Boroszló. — Fichtler F. kersk. Drezda. — Rácz K. keresk. Topánfalva. — Toth J. kers. Eszék. — Look F. kereskedő, Brassó. — Bokor I. kersk. Brassó. — Bundesen H. keresk. Berlin. — Mathias Gy. kers. Hamburg. Hungária szálloda : Mayláth István főispán, Barsmn. — Slaby Ferencz püspök és nagy-prépost, Pécs. — Slaby Mathild földbirtokosné, Pécs. — Slaby Vilma földb-né, Pécs. — Simon Anna földb-né, Somogy. — Pollak Adolf és leánya, Arad. — Hrabovszky Frigyes kir. honvéd őrnagy, Szeged. — Kálmán János k. honv. őrnagy, Rimaszombat. — May Miksa B. igazg. Szeged. —Bulsinszky Adolf magánzó, Krakó. — Hanslich Teréz és leánya, vendéglősné, Újvidék. — Kozoka Emil építész, Szabadka. — Weisz Zsiga keresk. Bécs. — Böhm Vilmos kers. Bécs. — Schwimmer Károly kers. Temesvár. — Levis Emil kers. Páris. — Ackerhausen Alb. kers. Berlin. — Rosenbaum Emil kers. Szeged. — Klein Samu kers. T-Severin. — Messy Ármin kers. Újvidék. — Fellner Victor kers. Bécs. — Lövy Jakab kers. Arad. — Buxbaum Béni kers. Arad. London szálloda : Ráth B. hivatalnok, B.-Gyarmat. — Schromm F. hirt. Bécs. Holzel F. kers. Szemering. — Pirkhert F. könyv. Bécs. Magyar király szálloda: Dobay M. bírt, Gömör. — Mehemed Mouktár bég, Konstantinápoly. — Weiszhaus I. igazg. Csepik. — Faragó I. mérn. Eszék. — Gyürky K-nó mgzó, vácz. — Heyden Emilia mgzó, Zágráb. — Bucskovics M. százados, Szeged. — Dr. Mathia I. orvos, Pápa. — Tanka K. hivta, Pozsony. — Bosedinal I. hivt. S'Tarján. — Dorst Gy. gyáros, Senneberg. — Stross K. gyáros, Bécs. Lövy E. keresk. Csehország. — Frank M. keresk. Boglár. — Lustig I. kers. Keszthely. Nemzeti szálloda: Dr. Zalka I. püspök, Győr. — Dr. Kruesz Ch. főapát, Pannonhalma. — Gr. Schmiedegg J. birt. Tata. — Szinyei I. birt. Eperjes. — Szentkirályi K. birt. Szt.-Márton. — Simonyi I. k. tan. polgárm. Debreczen. — Thury G. képv. Kovászna. — Király F. orvos, Debreczen. — Dr. Sinkó I. titkár, Győr. — Bodny Czillngró, Zólyom. — Varga J. magánzó, N.-Kanizsa. — Petrován Gy. főhadn. Pozsony. — Buczowski J. főhadn. Pozsony. — Kovács S. ügyvéd, Losoncz. — Lázár Gy. bányász, Selmeczb. — Sínek E. gyáros, Bécs. — Mayer M. gyáros, Bécs. — Vértesi M. kers. Dunaföldvár. — Basti D. kers, Belgrád. — Model F. keresk. Oberkreibitz. — Joanovics J. kereskedő, Karlocza. Pannónia szálloda: Medgyessy E. birt. Szolnok. — Finy B. birt. Szolnok. — Mara L. képv. Szaláspatak. — Joanovits Gy. ügyvéd, Arad. — Garzó J. mérnök, Hód-M.Vásárhely. — Podhajeczky M. ügyvéd, Lugos. — Handa N. állomási főnök, Czegléd. — Wotzarek I. igazg. Salgótarján. — Kristóf I. malomt. T.-Szt.-Miklós. — Kiss S. hivtalnok, Hietzing. — Timbus A. hird. Torda. — Jelinek H. keresk. Torda. — Bunzl S. kers. Pozsony. — Biach I. keresk. Pozsony. — Böszter I. igzó, Kassa. — Ragályi G. birtokos, Ragály. — Emődy G. bányát, Selmeczbánya. — Moravetz Cz. gazdat, Sassin. — Boronkay Gy. főmérnök, Nagyvárad. — Br. Fiáth T. főispán, Veszprém. Páris szálloda : Csillag A. földb. Puszta-Poó. — Schönwald N. ékszerész, Arad. — Schön A. kers. Arad. — Beiber L. kers. Szeged. — Mezey I. kers. D -Ványa. — Sugár M. kers M.Kövesd. — Ziegler A. kers. Bécs. — Goldberg E. kers. Bécs. Lőwy S. kers. Bécs. — Tele H. kers. Bécs. — Sonnenfeld I. kers. Bécs. Schmidt-Orient szálloda, Dezső L. földbirt. Nádas. — Vidakovits T. földbirt. Zombor. — Hetyei K. földb. Sümegh. Szabó J. tanár, Arad. — Hammer J. és családja, Arad. — Johanovits J. ügyvéd, Arad. — Papp Gy. körjegyző, Verebély. — Kiss I. postát, Nagyvárad. — Bauer J. kers. Berlin. — Förster M. kers. Triest. — Buxbaum J. keresk. Pozsony. — Geiger S. bérlő, Kanizsa. — Wellis G. keresk. Becskerek. Tigris szálloda : Müller Agzó, N.-Várad. — Bersenczky I. kers. M.-Lápos. — Bárány S. kers. M.-Sziget. — Virág Zsák kers. M.-Sziget. — Bruk A. kers. Petrovátz. — Lövy E. kers. Orajova. Vadászkürt szálloda: Br. Kemény Gy. főisp. Torda. — Tabajdy K. főisp. Arad. — Gr. Bajzot Ilon birt. Pozsony, áll. 4 hét alatt. Az udvardi járás szolgabiróságnál 4 közigazgazgatási gyakornoki áll. május 31. Postamesteri áll. Kis- Oroszon. (Torontál megye) 3 hét alatt. A b.-csabai járásbíróságnál joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A soproni pénzügyigazgatóságnál pénzügyőri szemészi áll. május 10. Postatiszti áll. 6 hét alatt Sopron. A fehértemplomi törvényszéknés irnoki áll. hét alatt. A szobráczi járásbíróságnál végrehajtói áll. 4 hét alatt. Postatiszti áll. 3 hét alatt Nagyvárad. Két postatiszti és gyakornoki áll. 3 hét alatt Nagy-Szeren. Az abrudbányai aranyváltó hivatalnál IX. oszt. hivataltiszti áll. május 31. időjárás április 30. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek miagyarázatai: © = szélcsend ; O = tiszta, derült; © = V» felhős ; 3 = ‡/. felhős ; © = */« felhős ; 0 =borult; • ;= eső; * = hóeső ; ▲ = jég ; = = köd; OO = gőz; — zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressió (744) Magyarország erdélyi részeiből kiterjed a continens nagy részére (755 — 756.) — Mérsékelt szelekkel az idő délkeleten borús, esőkkel, északnyugaton változó felhőzetű. — A hőmérséklet csekély. Hazánkban: Többnyire északias mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet délen kevéssel kisebb lett, a légnyomás nyugaton kevéssel fölebb, keleten alább szállt. — Az időjárás átalában véve borús. — Esők az ország minden részében voltak. — Az e hó 27-én előrejelzett borús idő rövid tartam után ismét változó jelleget öltve jövőre kevés hőváltozás mellett egyre kevesebb esőkkel lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban, Nyugaton változó felhőzet, kissebbedő hőmérséklettel, keleten többnyire borús időt esőkkel várhatni. T, Szél A höm , v t anya hőmérséklet Csapa- Pelh3-Állomások ereje Celsius- déliTM Szet __________________"cataut- (1-12) fokban_______ Arad........................... 45.9 ÉNY 5 11.4 9 « Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 47.0 ÉNY 2 11.4 9 3 Budapest ................ 46.9 NY 3 10.1 8 © Csáktornya............... 48.9 K 3 10.9 — © Debreczen............. 45.7 É 5 11.0 3 0 Eger........................... 46.9 ÉK 2 10.3 5 0 Eszék......................... — — — — — Fiume.. .. ................. 49.5 2 12.8 5 Késmárk................... 49.2 É 46.2 9 0 Keszthely ................ 48.7 É 3 10.8 -- - 0 Kolozsvár................ 45.2 K 28.8 7 «1 Magyar-Óvár......... 49.8 ÉNY 2 9.8 — 0 Akna-Szlatina .. .. 45.0 K 10.6 6 0 Nagy-Enyed ........... 45.6 K 1 11.2 7 «• Nagy-Szeben......... 44.3 DK 19.0 9 •; Nagy-Várad ............ — — — — — Orsóvá........................ — © — 36 •; Pancsova................... 45.2 K 1 11.6 12 • : Selmeczbánya .. .. 48.4 É 5 7.7 6 q Sopron........................ 51.0 ÉNY 2 9.4 36 0 Szatmár-Németi .. 44.0 ÉK 1 11.6 3 •: Szeged........................ 45 3 NY 2 12.4 2 •: Sepsi-Szt-György 46.4 ÉK 2 8.2 3 •: Szolnok ................... 46.3 Ø 10.6 2 0 Temesvár................ 47.2 ÉNY 2 12.0 8 •: Trencsén................... 48.9 D 2 10.0 12 Q Ungvár...................... 44.9 ÉK 2 11.0 8 •: Zágráb ..................... 49.8 DNY 2 12.6 21 Bécs........................ 51.2 ÉNY 2 9.0 4 0 Bregenz................... 55.4 D 1 8.4 44 •! Konstantinápoly.. — — — — — Lesina........ 49.1 NY 4 13.0 11 0 Pola........................... 48.7 , © 13.0 6 0 Prága......................... 53.2 ÉNY 2 5.5 — O Sulina....................... 48.0 K 4 ; 9.5 1 • ! Serajevo................ 48.0 © j n.O 8 •! Kivonat a hivatalos lapból. Ápril 29. Árverések a fővárosban. Nittinger Irma 1112 frt és 70 kr. b. ingói IV. múzeum-körut 13. sz. ápril 30. Jerich János 1278 frt és 70 krra b. ingói váczi-körut 56. sz. május 5. Kampfmüller Sándor 973 frtra b. ingói IV. gránátosutcza 20. sz. ápril 30. Mautner Pál 968 frt és 60 krra b. ingói VI. rózsa-utcza 68. ápril 30. Árverések a vidéken. Papp Lajos 785 frt és 60 krra b. ingói május 5. Kis-Tétény. Kállay Viktorné 30 ezer frtra b. ingatl. május 15. Nagy-Károly. Spitz Antal 7134 frtra b. ingatl. május 1. Nagy-Károly. Benyey György 1568 frt és 50 krra b. ingatl. május 3. H.Németi. Kiss Miklós és neje 2320 frt és 57 krra b. ingatl. július 3. Zámolyon. Krivokutza Gábor 900 frtra b. ingói junius 20. Lality. Pályázatok. A budapesti ítélőtáblánál járulnak. Színházak, Budapest, kedd, május 1-én. Nemzeti színház. A bűvös vadász. Regényes opera 4 felv. Irta Kind F. fordította Ormay F. Zenéjét szerzette Weber K. Mária. Személyek : Ottokár Láng Kuno Szendrei Agata Beermann St. Anna Komáromi M. Gáspár Ney Max Gassi Bennet, Kőszeghy Kilián Dalnoki Számiéi Gonda 1- sö Inyo- Tárnái S. 2- ik I szolga Hollósi V. 3- ik leány Doppler I. Holnap, szerdán: A nők iskolája. Vígjáték 5 felvonásban. Ezt követi először : A nők iskolájának bírálata-Vigjáték 1 felv. Népszínház. Bérleten kivül, fölemelt helyárakkal. A bukovinai magyarok hazatelepitésének költségeire. A nemzeti szinház tagjainak közreműködésével. BLAHA L. assz. mint vendég. A PELESKEI NÓTÁRIUS. Eredeti bohózat 3 szakaszban. Irta Gaál József. Zenéjét szerz. Them. Személyek. Nagyzajtai Zajtai István Tihanyi Klára, felesége Prielie K. a. Baczur Gazsi, Tamássy Biró Horváth Rektor Solymosi Kisbiró Hatvani Éji őr V. Kovács Biróné Pálmai I. Sötétség királynéja Jászai M. Tóti Dorka Szatmáriné Megyei biztos Horváth Sugár Laczi Szabó Szegfű Bandi Szigeti I. ur Egy haramia Sánta Botos Szigeti J. ur Marczi Hatvani Palkó Eőry Pista Pintér Füredi biró Komáromi 1- ső) Náday ur 2- ik) Mezei 3- ik ) vasas német Újvári 4- ik) Solymosi 5- ik) Kassai Vasas káplár Behumi Zsuzsi Vízváriné a. Panni Sik G. Zajtai Sándor Náday ur Halmi Gyenes ur Savi Eőry Keserű Andorfi Édes Kápolnai Kecse- Pintér Pazardi Mezei Hopfen, serfőző Vízvári ur Both Komáromi Braun Újvári Schwarz Kopácsi Palkó Bónis Sebestyén Vidor János Fényes Kávés Sánta Fogadós Füredi Pinczér Enyvári Othello Nagy I. Desdemona Helvei L. Színházi rendező Nagy Hopfen Fáni Csillag T. Nina, szobaleány Blaha L. a. 1- ső) Hegyi A. 2- ik ) kisasszony Rákosi Sz. 3- ik) Munkácsiné Hermann, vőlegény Újházi ur Holnap, szerdán: A herczegasszony. Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Csórxai Ivlór. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Nyílt tér. A pesti magyar kereskedelmi bank (alapittatott 1841. befizetett részvénytőke 5 millió frt.) elfogad BETÉTEKET takarékpénztári könyvecskékre és pénztárjegyek ellen, 4°/C-os adómentes kamatoztatás mellett, továbbá folyó Számlában, esetről esetre megállapítandó feltételek alatt. 580 Leghathatósabb szer a vérszegénység, csápkor, gyengeség és elerőtlenedés ellen a koncentrált Bravais vascseppek. Minden kellemetlen szag nélkül, s a nélkül hogy a gyomrot terhelné, ezen szer igen könnyen bevehető. 242 A PESTI MAGTÁR KERESKEDELMI BANK 458 váltó üzlete, Budapest, IDoxottara--utca 1. sz. VESZ és ELAD értékpapírokat, éreznemeket a napi árfolyam szerint Schaumann Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban.