Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-01 / 119. szám

hangzatos phrasishoz folyamodott, melyet annál ke­vésbé fogadhatok el, mert szilárd meggyőződésem, hogy az igazságnak nincs mitől tartania akkor, ha be­­bizonyíttatik, valamint ezzel nem veszt erejéből sem­mit, ellenkezőleg nyer, mert a tévelyben levőket meg­hódítja. Az ily elv mellett felesleggé válnék igazság­szolgáltatásunk, melynek egyedüli feladata, rendelte­tése a való igazságnak megállapítása. Bizonyításra nem szoruló nagy igazságokat jogi szempontból nem ismerek. Különben felhozhatom dr. Wlassics úr meg­nyugtatására még azt is, hogy számos, a Bach-syste­­ma idejéből származó rendelet van még tényleg ér­vényben, igy a többi között — hogy tárgyunknál ma­radjak — a főpapi hagyatéki eljárás tárgyában f. hó 17. és 18. napjain a »Budapesti Közlönyében megjelent 13249/1. M. sz. miniszteri rendelet életbe lépte előtt, tehát még csak néhány nappal ezelőtt is, ő felségé­gének 1857. január 11. 13. és 31-én, úgy 1863. febru­ár 16-án kelt 1. f. rendeletei voltak a mértékadók. De ha nézetem helytelen volna, akkor ő felsége leg­magasabb megkoronáztatásának tényével az összes, általa addig kötött nemzetközi szerződéseknek ipso facto meg kellett volna rögtön szűnniök, pedig tör­vénytárunk eléggé tanúskodik az ellenkezőről. Lát­hatjuk itt, hogy csak évek és évek múlva köttettek és köttettnek új meg új nemzetközi szerződések és ad­dig az absolut korszakból származó szerződések a mérvadók. De hogy egy-két concret példát idézzek: Dr. Wassics úr is jól tudja, hogy az ő felsége által Fran­­cziaországgal 1855. november 13-án (tehát mintegy 1­ 4 évvel a Concordatum megkötése után) a közbüntette­­sek kiadatása tárgyában kelt államszerződés még mai nap is érvényben van. Igaz ugyan, hogy 1869. február 12-én ő felsége által pótegyezménynyel egy-két pontra módositva és ezen módosítás két és fél évvel később az 1871. XXV. t.-czikkel beczikkelyezve jön, de maga az alapszerződés (eltekintve a most említett csekély módosítástól) úgy van érvényben, mint azt ő felsége 1855. november 13-án megkötötte. Az országgyűlés ezt soha sem tágyalta, de nem czikkelyezte. — Vagy nem volt-e az ő felsége által Francziaországgal 1866. decz. 11-én kötött vám- és kereskedelmi szerződés 1876. november 30-ig érvényben, midőn az felmondás kö­vetkeztében az 1876.47.t. czikkel meghosszabbítva jön? Sok hasonló esetet tudnék még felhozni, melyek ellen nem szólal fel senki, melyeket nem tart senki sem merényletnek a magyar közjog ellen, a mint nem is tarthat senki, mert a turistának a tények és körülményekkel is kell számolnia és azt, a­mi megtörtént, meg nem történtté senki sem varázsol­hatja ; de elvi álláspontom igazolására ennyi és elég. Csakhogy mindezekből az az üdvösséges tanulság, hogy a­mi áll az egyik nemzetközi szerződésre, az áll a másikra is, még ha inpopuláris is! Ezek igazolása után áttérek értekezésemben a Concordatum azon másik jogi minőségére, mely ma­gyar szempontból még fontosabb, t. i. a fejedelem és saját főpapjai közti egyességre, jelesen arra, mely a XXI. szakaszban nyert kifejezést. A legfőbb kegyúri jogból és de summo jure regio circa sacra« kiindulva, beigazolom országos tör­vényeinkből, valamint királyaink legfelsőbb rendele­teiből, hogy a felségjog és ezzel a katholikus főpapok­nak adható végrendelkezési engedély királyainkat az ország első alkotásától kezdve mindig önállólag illet­te és most is egész terjedelmében illeti és ahhoz az országgyűlés jóváhagyása nem igényeltetik, a­mint különben ezt a legfőbb itélőszék 1873. május 19-én kelt 4124. számú határozatában (1. Döntvénytár X. füz. 252. sz. a.) is kimondja. Idézem erre vonatkozó­lag néhai Hamar Pál közalapítványi kir. ügyigazga­tónak és néhai Szepessy Mihály volt miniszteri taná­csos és kir. kincstári jogü­gyigazgatónak az ország­gyűlés főbizottsághoz a vallás-, tanulmányi és egyete­mi alapok jogi természetének kérdésében 1875. jun. 27., illetve 1875. aug. 18-án beadott jogi vélemények­ből, úgy Boncz Ferencz miniszteri tanácsos közalapít­ványi kir. ügyigazgatónak »A katholikus főpapi hagya­tékok körüli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeletek« czímű ismeretes művéből ezt támogató egyhangú jogi nézeteiket. Mindezekből azután azt vonom le, hogy ha királyaink ebbeli jogosultsága önálló és kizáróla­gos , úgy kétségtelen, hogy a »consensus regius«-t gyakorolhatják tetszésük szerint, vagyis hogy a vég­rendelkezési jogosultságot megadhatják úgy, mikép nekik tetszik, anélkül, hogy ahhoz bárkinek hozzá­szólási jogosultsága lenne, ennélfogva megadhatják azt egyeseknek egyenként külön-külön, vagy egyszerre együttesen az öszes főpapságnak. Felhozom, hogy e jogukkal éltek II. Ferdinánd, I. Lipót, Mária Teré­zia és utoljára jelenlegi dicsőségesen uralkodó kirá­lyunk, ki a Concordatumban megadá hazánk főpap­ságának azt, mit ez tőle egy akarattal kért. Ezzel pe­dig ő felsége nem vétett az 1715 : 16. törvényczikk ellen, mert ez is határozottan a felség kezeibe te­szi le a szabad végrendelkezési jog megadhatásának jogosultságát. Ezzel szemben eltörpül bíráló urnak azon jogi­lag mit sem mondó enuntiatiója, miszerint »erre is csak azt modhatjuk, hogy a Concordatum épenséggel nem volt királyi tény s abból, hogy királyi megegyezéssel a végrendelkezési szabadságot a főpapok megnyerhe­tik, épen az következik, hogy az osztrák császár által kötött Concordatumra Magyarországban senki sem támaszkodik«. Most következik értekezésemben azon rész, melyet bíráló úr jónak látott elhallgatni és ezt fölötte sajnálom, mert a többi között ő elég hangosan tilta­kozott az ellen, »hogy bárki is a Concordatum XXI. czikkét, mint törvényes magyar jogforrást idézze s arra alapítsa a főpapok szabad végrendelkezési jogát«. Ha már a fennebbiek szerint kis munkámban igazoltam, hogy a Concordatum nemzetközi szerző­dési minősége nem kifogásolható, hogy továbbá ő felsége annak XXI. szakaszában az őtet kizárólag megillető felségjognál fogva az 1715. 16. t.-cz. értel­mében adta meg a szabad végrendelkezési jogot, úgy az ezt követő és bíráló úr által hallgatással mel­lőzött részben azt bizonyítottam be, hogy a Concor­­datum XXI. szakasza az, melynek érvénye legke­­vésbbé vonható kétségbe. Kimutattam ugyanis ebben, hogy az 1861. évi országbírói értekezlet — mely létrejöttét szintén nem köszönheti koronás királynak és országgyűlésnek, de azért ma is érvényben van — 1-ső §-ával ugyan visz­­szaállitotta a magyar polg. anyagi magántörvénye­ket, de ezzel a Concordatumot mivel sem érintette, sőt azt tiszteletben tartotta, a mennyiben 1861. már­­czius 4-én tartott utolsó ülésében e kérdés felvettet­vén, elfogadtatott Lévay Sándor amaz indítványa, mi­szerint e kérdés a bizottság által nem tárgyalható és »a közelgő országgyűlés ő felsége megegyezésével, a már egyezvényileg kimondott szabad végrendelkezési jogát a főpapságnak törvénykönyveinkbe ünnepélye­sen be fogja iktathatni,d e határozatot hoztak a haza bölcsén kívül hazánk akkori országos kapacitásai, számra nézve 58-an. Ehhez tehát szó nem fér. De hogy a felség is igy gondolkozott ezt iga­zolja 1863. február 27. kelt legfelsőbb elhatározása, melyben, szemben az 1861. évi országbírói értekezlettel, általa visszaállitott ma­gyar törvényekkel határozottan és királyi jo­gánál fogva parancsolólag rendeli, »hogy miután a Concordatum XXI. czikke szerint a püspökök azon korlátok alól, melyek végrendelkezési tehetségekre nézve elébb léteztek, fölmentettek, a végrende­let nélküli örökösödés jogosult­ságára nézve azonban a felhit­ltír.''egyezmény­ben intézkedés nem történt, az utóbbi tekin­tetben a Kollonich-féle szerződés az ezt pótló s az osztr. polg. törvénykönyv behozataláig kelt 1848. év előtti szabályokkal irányelvül követendő leszen.« Ha tehát Dr. "Wlassics úr magát a Concordatu­mot az ő merev szempontjából elfogadhatlannak is tartja, úgy azt hiszem, ezen 1863. február 27. 1. f. leirat ellen kifogást csak nem tehet, még pedig annál kevésbé, mivel a kir. Curia is néhai Bartakovich Béla volt egri érsek örökösei ellen lefolyt perben folyó 1883. év január 31-én 7563. sz. a. hozott hatá­rozatában elismerte, hogy e legfelsőbb leirattal ő felsége a Concordatumban adott szabad végrendel­kezési jogot a magyar törvényeknek visszaállítása után is fenntartotta. Dr. Wlassics úr azt is tévesen olvassa érteke­zésemből, hogy én az akkori cultusminiszterre, dr. Pauler Tivadarra anathemát mondok. Megc­áfolja ezt értekezésem 63. lapja, mely világosan arról tesz tanúbizonyságot, hogy én anathemát mondok az 1071. évi 643/évi. számú miniszteri intézkedésre. És azt fenn is tartom. Mert eltekintve attól, hogy a létező törvényre senkit sem kell figyelmeztetni, azt minden­kinek tudnia kell és így a miniszternek sem lehet feladata, hogy egyeseket a törvényekre különösen figyelmeztessen, eltekintve ettől, mondom, a kérdéses körözvény minden jó­indulata mellett alapjában té­ves, mert abban a főpapok végrendelkezési joguk te­kintetében az 1715. 16. t.-czikkbe iktatott Kollonich­­féle egyezményre figyelmeztettetnek akkor, midőn épen a fentebb igazoltak szerint már ő felsége az 1715. 16. t.-czikkben nyert jogánál fogva 1863. febr. 18-án ismételten kijelenté, hogy a főpapoknak szabad végrendelkezési joguk van. Azonban távol állott tőlem dr. Pauler Tivadar miniszter úr személyére anathemát mondani. Ő sok­kal előkelőbb, én sokkal alantabb állású egyéniség vagyok, semhogy ilyesmit elkövetni még szándékom is lehessen. Dr. Pauler Tivadart nagy tudománya és egyéb ritka tulajdonai miatt a király és nemzet egy­aránt tisztelik; ezenfelül pedig engem, mint egykori tanítványát, hozzá a mély tisztelet és örök hála igaz érzetei fűznek. Emberileg gondolkodva, tehát nem is képzelhető, hogy személye ellen nyilatkozhattam volna; tetteit azonban, melyek a nyilvánosságé, jo­gosítva vagyok, mint bármely honpolgár, bírálat alá venni. »Qui bene distinguit, bene docet.« Értekezésem 70. és 71. oldalai szintén elkerül­ték a tisztelt bíráló úr figyelmét, pedig kár, mert itt adok tulajdonképen egyéni nézetemnek kifejezést, mely abban összpontosul, hogy jogi meggyőződésem, mikép a beigazoltak alapján hazánk főpapságát a szabad végrendelkezési jog jelenlegi dicsőségesen uralkodó királyunk haláláig megilleti, de azon túl nem, mert ez személyes királyi jog, ha azonban a fő­papok ezen oly nagy áldozatok árán szerzett jogot mindenkorra biztosítani óhajtják, úgy kérjék fel ő felségét, mikép az általa egyezvényileg kimondott sza­bad végrendelkezési jogot az országgyűlés által tör­vényeinkbe ünnepélyesen beiktassa. Szólok még az ab intestato öröködésről és itt kimutatom, hogy a Kollonich-féle egyezmény mai nap túlélte magát, szabványai kivihetlenek és ezért nagyobbrészt a kormány által sem tartatnak meg, mit fényesen igazol a napokban megjelent és fentebb már idézett 13249/1. M. sz. miniszteri rendelet, mely a Kollonichianár intézkedéseinek legnagyobb részét halomra dönti. És ily körülmények közt a főpapok utáni törvényes öröködésnek a kor igényeinek meg­felelő szabályozását égető kérdésnek tartom. Most pedig befejezésül felemlítem, mikép­telen felszólamlásomra pusztán az vezérelt, hogy a nagy­köz­önség, melynek talán alkalma nem nyílik szerény értekezésemben kifejtett jogi nézettel megismerked­­tetni, ismerje meg azt ez után, nehogy az ellennézet harczosai által tévútra tereltethessék. HINKOVCZKI BINKA LÁSZLÓ: Mikor e fejtegetéseknek — azzal a tárgyilagos­sággal, melyet a »Nemzet« minden felfogással szem­ben tanúsít — hasábjainkon helyet adunk, nem hallgat­hatjuk el, hogy minket e sorok tisztelt írójának ér­velése korántsem győzött meg azon nézetek alapta­lanságáról, melyet az ő álláspontjával homlokegye­nest ellentétben a »Nemzet« hasábjain nagyrabecsült munkatársaink, Wlassics Gyula és dr. Herczeg Mi­­hály urak kifejteni szívesek voltak. A »Nemzet« szerkesztősége: h­írek. Április 30. — Prágai előkelő körökből írják egy bécsi lap­nak, hogy ott a múlt héten Braun tanár orvost hivták egy kiváló állású hölgyhöz consultálásra. E hírt összekötik egy örvendetes esemény kecsegtetésé­­vel, melyről nemsokára hivatalos jelentést fognak dadni. — A Margitszigeten holnap, május 1-én nyílik meg a saison. Az alsó vendéglőben a R­o­d­i­c­h-ezred zenekara, fent pedig R­á­c­z Jani rimaszombati zene­­kára fog játszani. Az alsó kikötőhöz holnap külön hajó közlekedik reggeli fél 7 órától esti fél 8 óráig, mely a plébánia­templomtól indul s az összes közbe­eső állomásokat érinti.­­ Damala első hőstette. Damala, aki egy időn át férje volt Sarah Bernhardtnak, tudvalevőleg nemrégen egyszerre szakított gyöngéd életpárjával, Algírba ment s beállott az idegenek légiójába közka­tonának. A rangfokozatban azonban nagyon hamar ha­ladt előre, s ma már az őrmester (maréchal des logis) tiszteletreméltó rangjával bir, é­s már egy hőstettel is dicsekedhetik. Két tunisi rabló: Rachenbenc­al és Mohamed-ulel-Sanszi, Sissi Mesandban, — Susa és Sfax között — Uled-Saláhnak néhány sátrát kirabol­ták. Susa helyőrségét értesíték a történtek felől, mire kiküldték a negyedik századot, hogy a tetteseket se­­nyítsék meg. Egy szakasz, melynek parancsnoka Da­mala volt, rájuk bukkant, s egyiküket, kinek lova megsebesült, elfogta, mig a másik elmenekült. Damala ur rövid pár év alatt volt követségi titkár, színész, irigyelt párisi arszlán, ura és férje a szeszélyes Sa­rainak, színházigazgató, s őrmester egy tunisi hely­őrségben, — ami tarka életnek elég tarka! — Az »írdv hadserege« Anglia közvéleménye előtt napról napra sülyed, amit e hadsereg katonái egyenest mindig növekvő hóbortjaiknak tulajdonít­hatnak. A múlt évben az angol prímás még úgy nyi­latkozott felőlük, mint olyan tényezőről, melylyel az angol egyháznak számolnia kell, de a napokban Can­­terburyban összegyűlt püspökök azt nyilatkoztatták ki, hogy e sektát úgy kell kiirtani, mint az egyház testének egy rohadt kinövését. Lichfield püspöke el­mondta, hogy ő nemrég azt olvasta a hadsereg egyik­­ csatatervében «, hogy kapitányuk Derbyben tíz perczig fejtetőn állva fogja magyarázni a bibliát«. S ez ígé­retnél is súlyosabb körülmény, hogy a kapitány szavát be is váltotta! A hadsereg londoni tagjainak legköze­lebb ismét nagy napjuk volt. Booth tábornok utalt azon nagy haladásra, melyet a »hadsereg« daczára elleneznek az utóbbi években tőn; az oxfordi püspök­nek azon vádját, hogy felekezetük szemérmetlen, meg­­botránkozással utasitá vissza s felszólitá a püspököt, hogy vádjait vagy bizonyítsa be, vagy vonja vissza. Ha pedig a püspök vonakodnék, milliók által aláírt kérelmet fog a királynőhöz intézni ellene, mert el van határozva, hogy ilyen súlyos, s teljesen alaptalan rá­ Fővárosi ügyek.­ ­ A közélelmezési bizottság ma Kamer­m­a­y­e­r polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen bemutattatott a közélelmezés tárgyá­ban polgármesteri megbízásból készített munkálat, és a hunyadi téri árucsarnok terve és az újabb Klau­ber-féle beadvány. Mátyus Aristid méltányolja a bemutatott munkálatot, de annak terjedelme miatt tán nem mindenki olvashatta el. Néhány napi halasz­tás óhajtandó volna és addig a csarnok kérdésével kellene egyelőre foglalkozni. L­é­g­r­á­d­y Károly csatlakozik Máttyus néze­téhez és kiemeli, hogy a közgyűlési határozat szerint a csarnoknak f. évi deczember 7-re már meg kellene nyílnia. Kamermayer Károly felemlíti, hogy de­czember óta megszerezték a bécsi detail-csarnok terveit, költségvetését s ezt összehasonlították a Klauber-féle tervvel. Patrubány főorvos szerint nem volna ész­szerű a közélelmezési ügy egész szervezetéből kisza­kítani egy részletet. Egyszerre volna tárgyalandó az egész. Fuchs Gusztáv is a tárgyalásba bocsátkozás mellett szól. Busbach Péter az élelmezési ügyosztályt tartja legfontosabbnak, ebből foly azután a többi. Második kérdésül kínálkozik a központi áru­­csarnok kérdése s a detail csarnokoké. Nem bánja, ha a tárgyalást rövi­­dőre elhalasztják. Fenyvessy Adolf a halasztásnak nem barátja; sorra kell venni a javaslatokat és gyorsan közgyűlés elé vinni, hogy az országos kiállítás idejére az élelmezési ügy rendezve legyen. Kamermayer az élelmezi ügyosztályt fe­lette állónak mondja a többi kérdéseknek. De fel kell mutatni a közgyűlés előtt az operátumot a maga egészében, hogy indokolva legyen, miért szükséges az. A javaslatokkal tehát a maguk összeségében kell tisztába jönni s az élelmezési ügyosztályra vonatkozó tárgyalás ma külön alig történhetik meg. Még Haris Sándor szólt, szintén halasztási indítványnyal, mire a polgármester elismerését fejez­vén ki a bizottság nevében Matuska Alajosnak mun­kálatáért, a közélelmezési javaslatnak tárgyalását szombatra tűzte ki. Most az árucsarnok ügye vétetett elő. Kovács Gusztáv mérnök ismertette a bécsi detailcsarnok ter­vét, s azt összehasonlítá a Klauber-féle csarnok ter­vével, mely csarnok legújabban ismét felajánltatott a városnak 145,000 frtért. A bécsi detailcsarnok czélszerűbb sok tekintet­ Klauberénál. Vasconstructiója ugyan, de téglafallal, pinczével s nem oly széles mint Klauberé, mi az áru­­czikkek feletti szemlét könnyebbé teszi, s azonkívül csak belül árulnak benne, mig itt külső fülkék is len­nének, hol nem élelmiszer, hanem egyéb iparczikkek áruitatnának. A bécsi csarnok 269,738 írtba kerül, a­mit az alapozási nehézségek okoztak. Nálunk a Klauber-féle csarnok, ha pinczét is építenének hozzá, s az üzlet­vezetőségi stb., költséget stb., (19,000 frt) hozzá ven­nék, 199,000 írtba jönne. Szóló nézete szerint se a bécsit, se a Klauber­­félét nem kellene elfogadni mintául a községi árucsar­noknál, számítása szerint, ha a mérnöki hivatal készít tervet (vasoszlopos, keskenyebb, téglaközti, pinczével ellátott csarnok, oldalvilágítással) ez belejönne mind­össze 162.000 írtba (1 négyszögméter 90 írtba.) A Klauber-féle csarnok nem a mi éghajlatunk alá készült. A bizottság ezen előadás után eszmecserét kez­dett meg s a Klauber-féle csarnokot se mintául venni se megvásárolni nem kívánta s megbízta a mérnöki hivatalt, hogy szrinte ki nem szabott, de 1800 négy­szög­méter körül járó területen, tisztán élelmi czik­­kekre szolgáló csarnok terveit 8—10 nap alatt, ké­szítse el. A terv készítéséhez egyes utasításokat ad­tak a jelenlevő mérnök részére s ezzel az ülés véget ért. — A felső iparrajziskola újjászervezése. A felső iparrajziskola újjászervezése tárgyában, a köz­gyűlés felhívására, a reál- és szakiskolai albizottság mai üléséből a követ­kező javaslatot terjeszti elő. A már szervezett négy szakosztály elé egy-egy előkszítő osztály állítandó fel, s a várbeli és ó­budai fiókinté­zetek is előkészítő osztályokkal kötendők össze. Ki­mondandó továbbá a női osztály állandósítása, az üresedésben lévő szabadkézrajzi tanári állomás be­töltése s a kerámiás tanári állomás szervezése és több állás átszervezése, mindez azonban a jelenlegi lét­szám növelése nélkül viendő ki. Kimondatik, hogy jövőre a személyzet az igazgatón kívül még 14 tanár­ból áll. A mostani fizetések megszüntetése mellett jövőre az illetmények következőleg állapíttat­nak meg. Igazgató 1800 frt fizetés és 300 frt lakbér, I. v. tanár 1300+300, II. v. tanár 1000+300, III. v. tanár 800 + 200 frt és mindenütt 100 frt ötödéves kárpótlék. A főváros szolgálatába mindenki csak a III. oszt. tanári illetmények élve­zete mellett léphet; három év múlva azonban áll­ik és ismét négy év múlva az i-fő fizetési fokozatba lép­­tettetik elő. A jelenlegi személyzetből az igazgatón kívül még 9 tanerő ajánltatik további alkalmazásra, 5 pedig nyugdíjazásra vagy más iskoláknál való al­kalmazásra. Az így üresedésbe jövő 5 állomásra pá­lyázat lesz hirdetendő. A felső iparrajziskolába való felvétel csak qualificatió mellett, vagy az előkészítő osztályok befejezése után eszközölhető, mely szabály alól azonban a mesterek, iparossegédek, a mintázni óhajtók és általában a felnőttek kivételt képeznek. A felső iparrajziskola — a közgyűlés óhajának megfele­lőig — külön e czélra emelendő épületben (a nyul­­utczai elemi iskola mellett) volna elhelyezendő s az építési költségekre 150,851 forint volna megsza­vazandó, hat a hadseregen rajti száradni nem hagy. Erre okot az adhatott, hogy az A üdy hadseregének tagjai össze­jönnek »Egész­ éjjel-Jézussal« czimen is, a mely összejövetelekből »» közönség ki van zárva, sötétben is tartják s állitólag ilyen alkalmakon követett szer­tartásaik nagyon eltérnek mindenféle más vallás szertartásaitól. — Turul. A magyar heraldicai és genealógiai társaság tegnapelőtti zárt ülésében elhatározta, hogy »Turul« negyedéves füzetekben megjelenő folyóiratot indít, melyhez színes műmelléklet lesz csatolva. A fo­lyóirat első füzete május hóban jelenik­ meg. Szerkesz­tik : b. Nyáry Albert és Fejérpataky László. Törvényszéki csarnok: Zsarnay Győző ez. rendőrkapitány ellen a Curia portása rágalmazás, hamis vád és személyes szabadság megsértése miatt feljelentést tett a fenyítő törvényszéknél, a­miért őt a szemináriumi betörés alkalmával letartóztatta. A törvényszék a feljelentést, mint a bűnvádi eljárásra alkalmatlant, félre tette s az összes iratokat eljárás végett a budapesti állam­rendőrség főkapitányi hivatalához tette át. E végzés indokolásául fel van hozva, hogy a feljelentés semmi adatot sem tartalmaz, mely a panaszlott ellenében a b. t. könyvbe ütköző valamely cselekmény fenforgá­­sát támogatná. Hogyan kell a nyomtatványokat kiadni? Koz­m­­a Sándor kir. főügyészt panasz emeli a VIH—X. kerületi járásbíróságnál Bartalics Imre buda­pesti nyomdász ellen, mert egy nála megjelent nyom­­tatvány alá csak ezt tette: »Nyomatott Bartalits Imrénél«, a nélkül, hogy a »Budapesten« szót hozzá illesztette volna, s minthogy a sajtótörvény előírja, hogy a nyomdász köteles kiadványa alá nevét és lak­helyét oda tenni, kérte Bartalits megbüntetését. A ma megtartott tárgyalás alkalmával Bartalits azzal védekezett, hogy a fővárosban a nyomdászok nem szokták a nyomtatványok alá a lakóhelyet is kitenni s e tekintetben több elsőrangú nyomdaüzletre hivat­kozott. A bíróság azonban nem fogadta el Bartalits védekezését, hanem 20 frt pénzbírságban elmarasz­talta. Bartalits fellebbezett. Egyesületek és társulatok. — A fővárosi egylet folyó hó 1-én azaz kedden d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében érte­kezletet tart. — A Budapesten fennálló k.­m.-vásárhelyi ifjú­sági kör, kirándulással egybekötött 13-ik évforduló gyűlését május hó 3-án Rákos-Palotán fogja meg­tartani. — A tudomány- és műegyetemi olvasókör május 6-án vasárnap a központi egyetem dísztermében ma­tinéét rendez. — A magyarhoni földtani társulat május 2-án d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia földszinti kistermé­ben szakülést fog tartani, melynek tárgyai a kö­vetkezők: 1. Lóczy Lajos: A keleti Himalájába tett geológiai kirándulásáról. 2. Dr. Staub Móricz: Pinus palaeostrobus Ettingsh. a magyarhoni fossil flórában. A szakülés után választmányi ülés fog tartatni. — Az országos középiskolai tanáregyesület I. szakosztálya a k. felsőbb leányiskola helyiségeiben (József tér 10. sz. a.) f. hó 1-én kedden délután 5 óra­kor szakosztályi gyűlést fog tartani. Tárgy: Egy bukott indítvány, Tömör F-től. Idegenek névjegyzéke. Április 30. Angol királynő szálloda: Gräfl I. főispán, Megyaszó. — Br. Miske I. főisp. Mosony. — Pusztay 8. bírt. Debre­­czen. — Gr. Guth Gy. ügyvéd, Szabadka. — Br. Würzburg Gelén birt. Aschaffenburg. — Schuber I. mgró, Belgrád. — Kohn M. gyáros, Brünn. — Javorek J. gyáros, Teschen. — Wödl O. kers. Bécs. Arany sas szálloda: Hódy I. birt. — H.-M.-Vásár­­hely. — Kenéz P. birt. H.-M.-Vásárhely. — Nagy I. birt. H.-M.-Vásárhely. — Dobroviczky L. birt. T.-Szele. — Fi­scher M. birt. Dévaványa. — Margit E­nő birt. Nagyvárad. — Holló D-né tvszéki biróné, B.-Szombat. — Berger M. tanár, Eger. — Dr. Újhelyi N. ügyvéd, Csongrád. — Dr. Szvoboda F. ügyvéd, Csongrád. — Paszt Gy. keresk. Bpest. — Jakabfalvay Z. hird­. Nógrádm. Erzsébet szálloda, Fényes K. földb. Arad. — Polgáry K. földb. Ostyán. — Unger N. gyáros, Tiefenbach. — Buch­­man H. kers. Brünn. — Frankl L. kers. Lugos. — Kohn A. kers. Bécs. — Dr. Boldizsár I. járási orvos, Nyir-Bátor. — Özv. Palóczy A­ né mgróné, Putnok. — Álmos I. hivt­. Modos. — Németh I. iparos, Sz.-Fehérvár, Fehér lé szálloda, Hepner A. hivt­. Bécs. — Pray V. hivt­. Szentes. — Schröder L. hivd­. Gyöngyös. — Láhr L. gazd. Szeghegy. — Lensta A. gazdász, Csővár. — Hol­­czer M. kers. Szabadka. — Rozenfeld H. kers. P.­Almás. — Lutz K. kers. Pécs. — Kellner A. kers. Bécs. — Gyurik S. kers. Káva. Fehér hattyú szálloda: Mankó Lörincz gazdáik. Ho­­zsák. — Bocsor István földb. Pand. — Ungar Zsiga kersk. Losoncz. — Paszáner Ignátz kers. Czegléd. — Szabó Károly gazd. Sár-Szt.-Miklós. — Perényi Ferencz tanár, Kesztenár. — Harsány­i Lipót földbirt. — J.­Berény. — Baitl Antal mgró, Magyar-Óvár. Holzwarth-Frohner szálloda , Wagner O. építési taná­csos, Bécs. — Zeitz I. birt. Bécs. — Fischer V. kereskedő, Bécs. — Schulhof G. kers. Bécs. — Jännchen V. gyáros, Stu­­kenau. — Dr. Bingenbach ügyvéd, Kalocsa. — Laupert A. kers. Stuttgart — Horn I. kers. Sofia. — Sulhof K. kersk. Arad. — Hein M. kers. Körmöczbánya. — Fitzner F. kers. Boroszló. — Fichtler F. kersk. Drezda. — Rácz K. keresk. Topánfalva. — Toth J. kers. Eszék. — Look F. kereskedő, Brassó. — Bokor I. kersk. Brassó. — Bundesen H. keresk. Berlin. — Mathias Gy. kers. Hamburg. Hungária szálloda : Mayláth István főispán, Barsmn. — Slaby Ferencz püspök és nagy-prépost, Pécs. — Slaby Mathild földbirtokosné, Pécs. — Slaby Vilma földb-né, Pécs. — Simon Anna földb-né, Somogy. — Pollak Adolf és leá­nya, Arad. — Hrabovszky Frigyes kir. honvéd őrnagy, Sze­ged. — Kálmán János k. honv. őrnagy, Rimaszombat. — May Miksa B. igazg. Szeged. —Bulsinszky Adolf magánzó, Krakó. — Hanslich Teréz és leánya, vendéglősné, Újvidék. — Kozoka Emil építész, Szabadka. — Weisz Zsiga keresk. Bécs. — Böhm Vilmos kers. Bécs. — Schwimmer Károly kers. Temesvár. — Levis Emil kers. Páris. — Ackerhausen Alb. kers. Berlin. — Rosenbaum Emil kers. Szeged. — Klein Samu kers. T-Severin. — Messy Ármin kers. Újvidék. — Fellner Victor kers. Bécs. — Lövy Jakab kers. Arad. — Buxbaum Béni kers. Arad. London szálloda : Ráth B. hivatalnok, B.-Gyarmat. — Schromm F. hirt. Bécs. Holzel F. kers. Szemering. — Pirk­­hert F. könyv. Bécs. Magyar király szálloda: Dobay M. bírt, Gömör. — Mehemed Mouktár bég, Konstantinápoly. — Weiszhaus I. igazg. Csepik. — Faragó I. mérn. Eszék. — Gyürky K-nó mgzó, vácz. — Heyden Emilia mgzó, Zágráb. — Bucsko­­vics M. százados, Szeged. — Dr. Mathia I. orvos, Pápa. — Tanka K. hivt­a, Pozsony. — Bosedinal I. hivt­. S'­Tarján. — Dorst Gy. gyáros, Senneberg. — Stross K. gyáros, Bécs. Lövy E. keresk. Csehország. — Frank M. keresk. Boglár. — Lustig I. kers. Keszthely. Nemzeti szálloda: Dr. Zalka I. püspök, Győr. — Dr. Kruesz Ch. főapát, Pannonhalma. — Gr. Schmiedegg J. birt. Tata. — Szinyei I. birt. Eperjes. — Szentkirályi K. birt. Szt.-Márton. — Simonyi I. k. tan. polgárm. Debreczen. — Thury G. képv. Kovászna. — Király F. orvos, Debre­czen. — Dr. Sinkó I. titkár, Győr. — Bodny Czill­ngró, Zólyom. — Varga J. magánzó, N.-Kanizsa. — Petrován Gy. főhadn. Pozsony. — Buczowski J. főhadn. Pozsony. — Ko­vács S. ügyvéd, Losoncz. — Lázár Gy. bányász, Selmeczb. — Sínek E. gyáros, Bécs. — Mayer M. gyáros, Bécs. — Vértesi M. kers. Dunaföldvár. — Basti D. kers, Belgrád. — Model F. keresk. Oberkreibitz. — Joanovics J. kereskedő, Karlocza. Pannónia szálloda: Medgyessy E. birt. Szolnok. — Finy B. birt. Szolnok. — Mara L. képv. Szaláspatak. — Joanovits Gy. ügyvéd, Arad. — Garzó J. mérnök, Hód-M.­­Vásárhely. — Podhajeczky M. ügyvéd, Lugos. — Handa N. állomási főnök, Czegléd. — Wotzarek I. igazg. Salgótarján. — Kristóf I. malomt. T.-Szt.-Miklós. — Kiss S. hivtalnok, Hietzing. — Timbus A. hird­. Torda. — Jelinek H. keresk. Torda. — Bunzl S. kers. Pozsony. — Biach I. keresk. Po­zsony. — Böszter I. igzó, Kassa. — Ragályi G. birtokos, Ragály. — Emődy G. bányát, Selmeczbánya. — Moravetz Cz. gazdat, Sassin. — Boronkay Gy. főmérnök, Nagyvárad. — Br. Fiáth T. főispán, Veszprém. Páris szálloda : Csillag A. földb. Puszta-Poó. — Schön­­wald N. ékszerész, Arad. — Schön A. kers. Arad. — Bei­­ber L. kers. Szeged. — Mezey I. kers. D -Ványa. — Sugár M. kers M.­Kövesd. — Ziegler A. kers. Bécs. — Goldberg E. kers. Bécs. Lőwy S. kers. Bécs. — Tele H. kers. Bécs. — Sonnenfeld I. kers. Bécs. Schmidt-Orient szálloda, Dezső L. földbirt. Nádas. — Vidakovits T. földbirt. Zombor. — Hetyei K. földb. Sümegh. Szabó J. tanár, Arad. — Hammer J. és családja, Arad. — Johanovits J. ügyvéd, Arad. — Papp Gy. körjegyző, Vere­­bély. — Kiss I. postát, Nagyvárad. — Bauer J. kers. Ber­lin. — Förster M. kers. Triest. — Buxbaum J. keresk. Po­zsony. — Geiger S. bérlő, Kanizsa. — Wellis G. keresk. Becskerek. Tigris szálloda : Müller A­­gzó, N.-Várad. — Ber­­senczky I. kers. M.-Lápos. — Bárány S. kers. M.-Sziget. — Virág Zsák kers. M.-Sziget. — Bruk A. kers. Petrovátz. — Lövy E. kers. Orajova. Vadászkürt szálloda: Br. Kemény Gy. főisp. Torda. — Tabajdy K. főisp. Arad. — Gr. Bajzot Ilon birt. Pozsony, áll. 4 hét alatt. Az udvardi járás szolgabiróságnál 4 közigaz­­gazgatási gyakornoki áll. május 31. Postamesteri áll. Kis- Oroszon. (Toront­ál megye) 3 hét alatt. A b.-csabai járásbíró­ságnál joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A soproni pénzügyigaz­gatóságnál pénzügyőri szem­észi áll. május 10. Postatiszti áll. 6 hét alatt Sopron. A fehértemplomi törvényszéknés irnoki áll. hét alatt. A szobráczi járásbíróságnál végrehajtói áll. 4 hét alatt. Postatiszti áll. 3 hét alatt Nagy­várad. Két postatiszti és gyakornoki áll. 3 hét alatt Nagy-Szeren. Az abrudbányai aranyváltó hivatalnál IX. oszt. hivataltiszti áll. május 31. időjárás április 30. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek miagyarázatai: © = szélcsend ; O = tiszta, derült; © = V» felhős ; 3 = ‡/. felhős ; © = */« felhős ; 0 =borult; • ;= eső; * = hóeső ; ▲ = jég ; = = köd; OO = gőz; — zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressió (744) Magyarország erdélyi részeiből kiterjed a continens nagy részére (755 — 756.) — Mérsékelt szelekkel az idő délkeleten borús, esők­kel, északnyugaton változó felhőzetű. — A hőmérséklet csekély. Hazánkb­a­n: Többnyire északias mérsékelt sze­lek mellett a hőmérséklet délen kevéssel kisebb lett, a légnyomás nyugaton kevéssel fölebb, keleten alább szállt. — Az időjárás átalában véve borús. — Esők az ország minden részében voltak. — Az e hó 27-én előrejelzett borús idő rövid tartam után ismét változó jelleget öltve jövőre kevés hő­változás mellett egyre kevesebb esőkkel lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban, Nyugaton változó felhőzet, kisseb­­bedő hőmérséklettel, keleten többnyire borús időt esőkkel várhatni. T, Szél A hö­m­ , v t­ anya hő­mérséklet Csapa- Pelh3-Állomások erej­e Celsius- déliTM S­zet __________________"catau­t- (1-12) fokban_______ Arad........................... 45.9 ÉNY 5 11.4 9 «­ Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 47.0 ÉNY 2 11.4 9 3 Budapest ................ 46.9 NY 3 10.1 8 © Csáktornya............... 48.9 K 3 10.9 — © Debreczen............. 45.7 É 5 11.0 3 0 Eger........................... 46.9 ÉK 2 10.3 5 0 Eszék......................... — — — — — Fiume.. .. ................. 49.5 2 12.8 5 Késmárk................... 49.2 É 4­6.2 9 0 Keszthely ................ 48.7 É 3 10.8 -- - 0 Kolozsvár................ 45.2 K 2­8.8 7 «1 Magyar-Óvár......... 49.8 ÉNY 2 9.8 — 0 Akna-Szlatina .. .. 45.0 K 10.6 6 0 Nagy-Enyed ........... 45.6 K 1 11.2 7 «• Nagy-Szeben......... 44.3 DK 1­9.0 9 •; Nagy-Várad ............ — — — — — Orsóvá........................ — © — 36 •; Pancsova................... 45.2 K 1 11.6 12 • : Selmeczbánya .. .. 48.4 É 5 7.7 6 q Sopron........................ 51.0 ÉNY 2 9.4 36 0 Szatmár-Németi .. 44.0 ÉK 1 11.6 3 •: Szeged........................ 45 3 NY 2 12.4 2 •: Sepsi-Szt-György 46.4 ÉK 2 8.2 3 •: Szolnok ................... 46.3 Ø 10.6 2 0 Temesvár................ 47.2 ÉNY 2 12.0 8 •: Trencsén................... 48.9 D 2 10.0 12 Q Ungvár...................... 44.9 ÉK 2 11.0 8 •: Zágráb ..................... 49.8 DNY 2 12.6 2­1 Bécs........................ 51.2 ÉNY 2 9.0 4 0 Bregenz................... 55.4 D 1 8.4 44 •! Konstantinápoly.. — — — — — Lesina........ 49.1 NY 4 13.0 11 0 Pola........................... 48.7 , © 13.0 6 0 Prága......................... 53.2 ÉNY 2 5.5 — O Sulina....................... 48.0 K 4 ; 9.5 1 • ! Serajevo................ 48.0 © j n.O 8 •! Kivonat a hivatalos lapból. Ápril 29. Árverések a fővárosban. Nittinger Irma 1112 frt és 70 kr. b. ingói IV. múzeum-körut 13. sz. ápril 30. Jerich János 1278 frt és 70 krra b. ingói váczi-körut 56. sz. május 5. Kampfmüller Sándor 973 frtra b. ingói IV. gránátos­­utcza 20. sz. ápril 30. Mautner Pál 968 frt és 60 krra b. ingói VI. rózsa-utcza 68. ápril 30. Árverések a vidéken. Papp Lajos 785 frt és 60 krra b. ingói május 5. Kis-Tétény. Kállay Viktorné 30 ezer frtra b. ingatl. május 15. Nagy-Károly. Spitz Antal 7134 frtra b. ingatl. május 1. Nagy-Károly. Benyey György 1568 frt és 50 krra b. ingatl. május 3. H.­Németi. Kiss Miklós és neje 2320 frt és 57 krra b. ingatl. július 3. Zámolyon. Krivo­­kutza Gábor 900 frtra b. ingói junius 20. Lality. Pályázatok. A budapesti ítélőtáblánál járulnak. Színházak, Budapest, kedd, május 1-én. Nemzeti színház. A bűvös vadász. Regényes opera 4 felv. Irta Kind F. fordította Ormay F. Zenéjét szerzette Weber K. Mária. Személyek : Ottokár Láng Kuno Szendrei Agata Beermann St. Anna Komáromi M. Gáspár Ney Max Gassi Bennet, Kőszeghy Kilián Dalnoki Számiéi Gonda 1- sö I­nyo- Tárnái S. 2- ik I szolga Hollósi V. 3- ik­­ leány Doppler I. Holnap, szerdán: A nők iskolája. Vígjáték 5 felvonásban. Ezt követi először : A nők iskolájának bírálata-Vigjáték 1 felv. Népszínház. Bérleten kivül, fölemelt hely­­árakkal. A bukovinai magyarok hazate­­lepitésének költségeire. A nemzeti szinház tagjai­nak közreműködésével. BLAHA L. assz. mint vendég. A PELESKEI NÓTÁRIUS. Eredeti bohózat 3 szakaszban. Irta Gaál József. Zenéjét szerz. Them. Személyek. Nagyzajtai Zajtai István Tihanyi Klára, felesége Prielie K. a. Baczur Gazsi, Tamássy Biró Horváth Rektor Solymosi Kisbiró Hatvani Éji őr V. Kovács Biróné Pálmai I. Sötétség királynéja Jászai M. Tóti Dorka Szatmáriné Megyei biztos Horváth Sugár Laczi Szabó Szegfű Bandi Szigeti I. ur Egy haramia Sánta Botos Szigeti J. ur Marczi Hatvani Palkó Eőry Pista Pintér Füredi biró Komáromi 1- ső) Náday ur 2- ik) Mezei 3- ik ) vasas német Újvári 4- ik) Solymosi 5- ik) Kassai Vasas káplár Behumi Zsuzsi Vízváriné a. Panni Sik G. Zajtai Sándor Náday ur Halmi Gyenes ur Savi Eőry Keserű Andorfi Édes Kápolnai Kecse- Pintér Pazardi Mezei Hopfen, serfőző Vízvári ur Both Komáromi Braun Újvári Schwarz Kopácsi Palkó Bónis Sebestyén Vidor János Fényes Kávés Sánta Fogadós Füredi Pinczér Enyvári Othello Nagy I. Desdemona Helvei L. Színházi rendező Nagy Hopfen Fáni Csillag T. Nina, szobaleány Blaha L. a. 1- ső) Hegyi A. 2- ik ) kisasszony Rákosi Sz. 3- ik) Munkácsiné Hermann, vőle­gény Újházi ur Holnap, szerdán: A herczegasszony. Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Csórxai Ivlór. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Nyílt tér. A pesti magyar kereskedelmi bank (alapittatott 1841. befizetett részvénytőke 5 millió frt.) elfogad B­ETÉTEKET takarékpénztári könyvecskékre és pénztárjegyek ellen, 4°/C-os adómentes kamatoztatás mellett, továbbá folyó Számlában, esetről esetre megállapítandó felté­telek alatt. 580 Leghathatósabb szer a vérszegénység, csápkor, gyenge­ség és elerőtlenedés ellen a konc­entrált Bravais vas­­cseppek. Minden kellemetlen szag nélkül, s a nélkül hogy a gyomrot terhelné, ezen szer igen könnyen bevehető. 242 A PESTI MAGTÁR KERESKEDELMI BANK 458 váltó­ üzlete, Budapest, IDoxottara--utca 1. sz. VESZ és ELAD értékpapírokat, éreznemeket a napi árfolyam szerint Schaumann Gyula gyógyszerész ur­nák Stockerauban.

Next