Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-03 / 151. szám

Szerkesztéség : Barátok-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetl­en levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. NEMZET II. évi folyam. Kudó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földtárul. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házból hordva reggeli­­t esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................... t írt 8 hónapra .......................... 6» 6 hónapra ..­­.......................................... 19 » Az esti kiadás postai különküldéseért felüdl­fizetés negyedévenként .......... . ......... 1 » REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, junius 3. 151. szám. Budapest, június 2. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüztet. Gabonaüzlet. Malmaink, mint már volt alkal­munk jelenteni, a munkaerő redukálását elhatároz­ták, és e megegyezés folytán hetenként 48 órán át szünetelnek, úgy hogy körülbelől 30,000 mmázsával kevesebbet őrölnek egy héten. Ennek a berendezés­nek az lett volna czélja, hogy a búzát olcsóbb árak mellett vásárolhassák, miután az eddigi árak mal­mainknak inkább veszteséget, mint nyereséget okoz­tak. Egyedül az a­ hír,hogy redukáltatik a munkaerő, elég volt arra, hogy az üzlet kedvezőtlenebb fordula­tot vegyen, nem csoda tehát, ha a terv elhatározásá­nak teljesen lanyha üzletmenet volt a következménye. A behozatal is bőséges volt, hozzájárult az eleinte sürgető kínálat, a­miért áraink a hét első napján 15 krajczárral csökkentek. Az elhatározás eképen üd­vösnek mutatkozott, csakhogy nemsokára megfordult a koc­ka. A vetések állásáról beérkezett hírek rozs­dáról tettek jelentést és miután bebizonyult, hogy a rozsda tényleg és igen sok helyen észlelhető, maga­sabb árakat követeltek. Malmaink eleinte vonakodtak ezen követeléseknek megfelelni, de végre mégis beletö­rődtek, mert a határidőüzlet is felette szilárd lett. Áraink eképen napról-napra emelkedtek és habár az emelkedés itt nem is érvényesült olyan rohamosan, mint az őszi búzánál, a hét végén mégis 40—50 krral magasabbak az árak a múlt hét jegyzéseinél. A heti forgalom jóval meghaladja a 100,000 mmázsát. Leg­magasabb ár 11­25 volt 80,5 kilós tiszavidéki búzáért. Felemlítjük még, hogy a lefolyt héten oláh és szerb búzából is nagyobb mennyiségek adattak el. Tudósí­tásunk bezárta előtt közvetlenül igen jó vételkedv mellett folyt az üzlet, zárlatkor az irányzat nagyon szilárd. Határidőüzlet. Igen mozgalmas hét vé­gén állunk. Ha visszapillantunk az ezen évben lefolyt hat hónapra aligha akadunk olyan árhullámzásokra a gabonaüzlet terén, mint a­milyenek a most elmúlt héten voltak észlelhetők. Ha a párisi piac­ által oko­zott repc­e­válságtól eltekintünk, bátran el­mondhatjuk, hogy a lefolyt hétnek, az élénk forga­lom és a szilárd árak tekintetében ez évben nem volt párja. És mindez főleg azon tudósításoknak tulajdo­nítható, melyek szerint a vetéseken rozsda észlelhető. Ilyen hírekkel az ország majdnem minden részéből úgyszólván elárasztott piaczunk. Igaz ugyan, hogy a külföldi, valamint az amerikai vásárok is magasabb árjelentéseket küldtek, hogy azonban eme piaczok nem voltak olyan mérvben irányadók, mint különben, bizonyítja az, hogy az utólagosan beérkezett tudósí­tások, melyek megint csökkenő árakról tettek jelen­tést, nem voltak képesek az üzlet szilárdságát meg­­dönteni. Az illető köröket főleg az őszi búza fogl­­­alkoztatta, úgy, hogy egyéb terményekre csak alig­­alig került a sor. A forgalom búzában roppant nagy volt, áraink 10.24 frtról 10.95 frtra emelkedtek és csupán perczekre volt némi gyengülés constatálható. Az irányzat továbbra is nagyon szilárd maradt. Búzában kivitelre nem jutottak új el­adások tudomásunkra. Rozsban szintén meglehetős szilárd irányzat mellett folyt az üzlet. A behozatal gyenge volt, de mégis mintegy 8—10,000 m­mázsára terjed a heti forgalom. Áraink a hét végén 15—20 kmnyi áremel­kedést mutatnak fel. Jegyzéseink: közönséges rozsért 6.60—6.76, első rendűért 6.80—6.85­ért. Árpában mindössze 10,000 mmázsára tehető a forgalom, árak igen szilárdak. Etetésre szánt áruért 7.10—7.10 frtig, valamivel jobb minőségűért 7.50— 7.60 frtot fizettek; malátaárpából csupán egy-két té­tel került eladásra 8 frton. Zabban a hét elején jó volt a vételkedv, ké­sőbb teljesen ellanyhult az üzlet iránya, úgy, hogy az árak átlag 15 krral csökkentek. Elkelt körülbelől 4000 mmázsa. A hét végén a következő árak irány­adók: első rendű zabért 6.65—6.75 frt. Középminő­­ségüért 6.40—6.50 frt alárendelt áruért. 6.20—6.30 frt. Szokványzatban őszre aránylag csekély forgalom volt, árak 6.65 frttól 6.80 frtig emelkedtek. Zárlat­kor némi gyengülés észlelhető, amennyiben kötések 6.75—6.76 frton eszközöltettek. Tengeriben kielégítő behozatal volt, a for­galom körülbelől 30,000 mmázsára rúghat. Az üzlet jó vételkedv mellett indult meg, a hét folyamán azon­ban kedvezőtlenebb lett, minek következtében 5—10 krnyi árucsökkenés állott be. A hét végén jegyezünk: közönséges tengeriért 6 55—6 60, bánáti tengeriért 6’65—6 70 frt. Bánáti tengeriben majd lanyha, majd szilárd volt az üzlet. Május-júniusi szállításra 6.65 frtől 6.77 frtig, július-augusztusra 6.80 írttól 6.92 írtig történtek kötések. Zárlatkor változatlan szi­lárdak áraink. Lisztü­zlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) A malmok hetenkint öt napra reducált munkaereje és a gabonaüzletben beállott hausse a lisztüzletben igen szilárd hangulatot idéztek elő, az ár körülbelől 40 krral emelkedett. Ennek daczá­ra számos megrendelés érkezett a vidékről, különösen fekete fajokban, úgy hogy a szükséglet semmi arány­ban sem áll a termeléssel. A külfölddel meglehetősen korlátolt az üzlet. Korpában élénk tevékenység ural­kodik és nagyobb forgalmunk volt, különösen későbbi szállításra. Jegyzéseink ma 100 kilónként vasúthoz vagy gőzhajóhoz a következők: 0 12 8*5______8 v 8 20. 19.50 19. 18. 16.50 15.60 14.50 13.30 12.70 8«/. 8«/« 9 F G 12.10 9. 750. Korpa 4.50. *7 Hüvelyesek. A hüvelyes veteményekben múlt héten nyilvánult kedvező üzletmenet, a lefolyt héten is tartott. Kivitelre a tudakozódás igen élénk s a bel­földi fogyasztás nagy mennyiséget emészt föl. Ily kö­rülmények közt az árak emelkedtek. Bab dunamel­­léki áru 101^—10®/4 frt, vasúton szállítható 108/^ — 11 frt, törpe bab 111/*—18/4 frt, barna bab 12 —121/4 frton kelt. Az érkező szállítmányok gyorsan vevőre találtak. Borsó kapós, ára 9—10 frt. Len­cse magyarországi áru minőség szerint 10—15 frt, stockeraui 33—36 frt. Köles folytonos emelkedő­ben ; oláhországi áru 81/4—8^2 frt, magyarországi 78/4—8 frt. A szállítások a mutatkozó szükségletnek nem felelnek meg. Köles kása igen keresett s cse­kély készlet mellett 121/a—13 frt, a malmok kényte­lenek a nyersanyag hiányával megküzdeni. Ken­dermag valamivel nagyobb forgalom mellett 11— 11 x/4 frt. L e n m a g lanyha, 121/4—12‘/a frton kínál­ják. Muhar nem igen keresett,1l1^—12 frt. Bük­köny, több eladás történt 68/4—7 forintért. K­ö­­m­é­n­y 25—26 frt. Mák csekély forgalom mellett kék áru 32 frt, szürke 27—28 frt. Zsiráfok folytonosan lanyha forgalom mellett változó árakon keltek. A hét zártakor sertészsír hor­dóstól 71—71 m/a frt, anélkül 68—69 frt. Táblássza­lonna 62 frt, füstölt 68—69 frt. Kézműárúüzlet. (Fürst Jakab nagy kereskedő tudósítása a»Nemzet« számára.) A májusi forgalom az előző hónapokból eredt hiányt némileg helyre­hozta, a­mennyiben úgy az utazók által, mint itt helyben kedvező üzleti eredmény éretett el. A ta­valyi ügyletek lebonyolítása, daczára a jelenlegi üz­letmenet élénkségének, csak igen nehezen halad előre, minek oka abban rejlik, hogy tavaly a jó termés alap­ján nagyobb hitelek adottak és a kiskereskedők számtalan összeköttetésbe bocsátkoztak, bízván a kedvező termés következményeiben, de bebizonyult, hogy egy jó év nem pótolhat annyi rosszat, mint a­milyenekkel az országnak küzdeni kellett. Ennélfogva a legbecsületesebb kereskedő is zavarnak van kitéve, ha olyan házakkal dolgozik, melyek kíméletet nem is­mernek,— ha mindjárt méltó is erre az adós-,és annyira szorongatják, hogy végre is csődöt mondani kénytelen. Ily körülmények közt rendkívül sok fizetésképtelen­ség következett be és még mindig újakról szóló hírek érkeznek. Egyezségek ugyan létre­jöttek a hitelvéd­egylet útján, azonban nem aránylanak azon sok vesz­teségekhez, melyeket már eddig szenvedtünk; kívá­natos volna tehát, hogy a hitelezők kivétel nélkül együttes eljárást kövessenek, mert csak így menthe­tők meg minden esetnél legalább részben a követe­lések. Az incasso május vége felé javult ugyan, ha­nem a kinnlevő őszi követelésekhez képest jónak nem mondható. Szeszüzlet. A szesz ára állandóan szilárd és a czikk keresett. A külföldre való kivitelen kívül még az osztrák tartományokból is sok volt a vevő, úgy hogy kínálat hijján az árak ismét megdrágultak. Kész áru finomítóknak 318/4 frt, nagyban 321 /4 frt fogyasztóknak 328/4 frt. Gyarmatáru üzlet. (Hubenay József jelentése.) A gyarmatáru-kereskedelemben a saison morte teljes uralomra jutott. Nemcsak a közvetítő és detail-keres­­kedelem, hanem az üzérkedés is pihenőt tart. Ily kö­rülmények között lényeges változás nem igen fordul­hatott elő, a forgalom rendes irányzata is alig nyújt anyagot a tudósításra. Az inkasso még mindig sok kívánni­valót hagy fenn és e tekintetben a legköze­lebbi időre nem igen várnak javulást, de annál na­gyobb reményeket táplálnak az őszi üzlet iránt éspe­dig a mindenfelől érkező kielégítő jelentések alapján, az aratási kilátásokat illetőleg. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk. C z a k o r. Az időjárás most már kedvezőbb a répára. Eső is volt, de több lenne kívánatos, hogy a répa fejlődhessék. Mindazáltal az aratási kilátások még elég kedvezők, csak az a baj, hogy napról-napra szaporodnak a panaszok a férgek által okozott károk miatt. Azt már közöltük, hogy a bevetett terület a múlt évinél nagyobb, de habár a biztos és részletes adatok még hiányzanak, már ma is konstatálható, hogy a növekedés nem haladja meg az 5 —6 százalékot. A nemzetközi nyersczukor-piac­on a hangulat meg­lehetősen barátságos maradt. Angliában nagyobb volt ugyan a hozatal, de ez az árukra nem volt befolyással és a­mi a répaczukrot illeti, ez inkább meg szilárdult. Párisban az árak 1/4—1/8 frankkal emelkedtek. Bel­giumban is javult az irányzat, Hollandiából nem je­lentenek változást és Németországban az árak vala­mivel szilárdabban zárulnak. — A belföldi piac­on nem fordult elő lényeges változás. Kezdetben eső hiány folytán az árak emelkedő irányzatot követtek, de később nyomottá vált a hangulat azon hírre, hogy Németország az osztrák-magyar czukorra fennállott kivételes szállítási díjtételeket fölmondotta. A fino­mított czukor a nagyobb piaczokon aránylag meg­lehetős szilárdult és egyes áremelkedések is jelezhe­­tők. Hollandiában a kész áru valamivel gyengült. A belföldi piaczokon süvegczukor iránt valamivel jobb kereslet mutatkozott és ezt hajlandók kedvező fordu­latra való jelnek tekinteni. Pile szilárdabb és 25 árral emelkedett. A helyi forgalom nem lépte át az eddigi szűk határokat. A közvetítő kereskedelemnek vannak még régibb kötései, az átvitellel még hátralékban van és így újabb kötésekbe nehezen bocsátkozik. Csak a szükségletet fedezik, de fizetik a követelt ára­kat. A heti átlagos árakat következőkben közöljük: Raff, legfinomabb 46 forint, finom 45.50 forint, közép 45 frt, mells legfinomabb 44.50—44.25 frt, finom 44—43.75 frt, közép 43.50—43.75 frt, közön­séges 43 frt 100 kilonkint fogyasztási adó nélkül. Kávé. Teljes üzlettelenség uralkodik. A mérvadó piac­okról érkező jelentések olyanok, hogy azok igen kevés biztatót tartalmaznak. Az utolsó aratási becsléseket a már eddig érkezett hozatalok megc­áfolták és ennek folytán az árak hanyatló irányzatot követnek, de az olcsóbb árak alapján sem fejlődik üzlet. Fűszerek közül bors tartja eddig elfog­lalt áláspontját, fahéj csendes, gyömbérben jelenleg kevés az üzlet, szerecsendió és dió jó kereslet mellett szilárd, szegfűszeg kínált keres­let nélkül, szegfűbors élettelen, csi 11 aganis kis készlet folytán szilárd. Petroleum, kész áru 24.50 frt nagyban, 24.75 frt, egyes barretekben 100 kilónként, most 25 frtot kérnek. A külföldi hausse folytán, mely úgy Ameri­kában, mint az összes continentális kikötőkben mu­tatkozik, valamint azon oknál fogva is, hogy az utóbb helyekről a megrendelések visszavonattak, a határ­időre szóló üzlet bizonytalan maradt. Sertésüzlet: Budapest-Kőbánya, jan. 2. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) A vásár, különösen külföldi vevők hiánya folytán, lanyha irányzat mellett üzlette­­len volt. Az árak hanyatlottak. A hét végén az irányzat határozottan lanyha volt. Hetiátlagárak: m. válogatott áru 260—300 kilogram súlyban 58—58*/a kr, 220—260 kgr, nehéz 571/a—58 kr, 300 kgron felüli öreg 56 kr, vidéki sertés 56—57 kr. Át­menetileg: szerbiai 54—58 krajczár, romániai 54— 58 kr, tüskés 50 — 53 krajczár kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Tengeri 6.59 frt, árpa 7.85 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: máj. 25-én maradt 113,716 drb. Felhajtatott: az alvidékről bízott 1636 darab, hizlalni való 36 darab, Szerbiából 3798 db, Romániából 767 darab, a magyar állam­vasúton át bízott 3360 darab, hizlalni való 1995 darab, a budai vámon át 112 darab, hajón (szerémi) — darab, a vidékről — darab összes állomány: 125,371 darab. Elbújtatott: a felvi­dékre 351 darab, Bécsbe 2205 darab, Csehor­szágba 669 darab, Bodenbachon át 967 darab, Ruttkán át 967 darab, Délnémetországba — db, budapesti fogyasztás 3017 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása — darab, a magyar államvasuton át 140 darab, összesen 7720 db; állományban marad: 117,641 db.A részvény­szállásokban van 21,379 db sertés. Az egészségügyi és átviteli szállásokban máj. 25-én maradt 14,006 darab sertés. Felbajtatott: szerbiai 3798 darab, ro­mániai 767 db, összesen: 18,571 darab. Elbújtatott 3241 db, marad az állományban 15,330 db és pe­dig 6674 darab szerbiai, 8656 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 1023 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. II. É r t é k a z l e t. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) V. A. Elmúlt a félelmes hét és a kik remegve néztek Moszkva felé, vagy az Indiában keletkezett háborús bonyodalom miatt Páris és London felé, igyekeztek megszabadulni értékpapírjaik terhétől, úgy, hogy most megkönnyebbülve és megkönnyebbít­­ve néznek az események fejlődése elé. A »rozsda«-lárma is már múló­félben van és azok, kik ok nélkül az általános romlást bekövetkezni látták, ismét egy csalódással gazdagabbak. De a világ soha sem fog a múlt hibáin és mások kárán okulni, épen úgy, mint akárhányszor fogjuk még megérni, hogy a tűzlármára valamely színházban vagy zsúfolt helyen a tömeg azonnal nyakra-főre nekitódul a kijáratoknak és egymást agyongázolja, a­nélkül, hogy időt venne a szerencsét­lenség létezéséről vagy csak lehetségéről is meggyő­ződni. A higgadtság, a meggondolás, a megbánás csak akkor jő meg, mikor már késő, mikor a nagy kár már pótolhatlanul megtörtént. Ilyen a világ! Volt idő, mikor az ágyuk dördültek tőszomszéd­­ságunkbban, és mikor mi magunk is aczióba léptünk, pénzzel, vízzel áldozván nagyhatalmi állásunknak — s akkor a tőzsdék naponta emelkedő árakat hoztak, és az áremelkedés, daczára a mostoha terméseknek, a midenféle elemi csapásoknak és nagymérvű pénz­szükségleteinknek, nem állapodott meg, míg az ismert magas polczokat elérték. Ma nyugalom uralkodik az egész láthatáron. A hatalmak sem nem akarnak, sem nem kényszerít­­vék háborús kalandokba ereszkedni. A czár feltette fejére ősei koronáját és felkenette magát a birodalom uralkodójává. Francziaország távoli világrészekben van elfoglalva, Anglia Egyr­omot még nem assimi­­lálta, Németország, hatalmas szövetségesei által tá­mogatva, biztonságban érzi magát s elvégre saját birodalmunk helyzete politikailag és gazdaságilag sokkal, de sokkal előnyösebb, mint akkor, a­mennyiben Bosznia és Herczegovina tökéletesen nyugodt; a szomszéd fejedelmek napról-napra javuló benső vi­szonyban élnek velünk, pénzszükségleteink a mini­mumra szállíttattak le és terméseink áldásosak voltak és minden bizonynyal az idén is lesznek és mégis a lankadtság, bátortalanság és csüggedés mutatkozik a vásárokon, mintha mindnyájának már tönkre kellene mennie. Nem lehet állítani, hogy a világból minden te­vékenységi hajlam, minden munkásság kihalt, mert hiszen él a világ és mozog. De élete és mozgása vajmi lassú és vontatott. Fáradtság, kedvtelenség, kime­rültség jellemzi időnket. Valamint csodálkozással szoktuk kérdezni, midőn jelen égalji és légköri viszonyainkat ifjúko­runk climájával összehasonlítjuk, mikor még volt »igazi« tél e hazában, mikor a Duna befagyott és hónapokon át az országút a Dunán keresztül vezetett , mikor még volt »igazi« májusunk s akár mértani szabatossággal kijelzett három-három holnapra ter­jedő négy rendes évszakunk, s azt találjuk, hogy most bizony nehéz dolog lett a kalendáriumcsiná­­lás, mert »valaminek« kellett történni a nagy világ területén a mi összes meteorológiai viszonyainkat megváltoztatták s régi helyéből kitolta,­­ ugyszinte »valaminek« kellett történni a pénzügy terén, a mi összes viszonyainkat helyükből kitolta és a régi szá­mításokat egészen megbiz­atlanokká tette. A régi Európa még megvan, s megvannak még régi gazdagságai és gazdag emberei, sőt ezek még gazdagabbak, mint voltak azelőtt, de azért a tőkének mégis, ha nem is egészben, de nagyrészben más csatornákba kellett tereltetniök, minthogy itt hiá­nyoznak. Amerika összes viszonyainkra, politikai úgy, mint társadalmi, de főleg gazdasági viszonyainkra megmásítólag, átalakítólag hat. A régi viszonyok ma mind elavultak, a kereskedelem, a pénzforgalom, a termelés, egyszóval minden köztevékenység más uta­kat választott magának. Eddig elég volt, ha követtük őseink kipróbált biztos útjait, most már Jánusz két arczával kell kétfelé figyelnünk: kelet felé é­s nyugat­felé. Az amerikai egyesült államok roppant termelési képessége befolyásolta Európa összes mezőgazdasági viszonyait és így sokakat arra kényszerített, hogy it­teni földbirtokukat, mely egyelőre csekély vagy ép­pen semmi hasznot nem ad, amerikai földbirtokkal cseréljék föl. Ezen mozgalom főleg Angliában kapott lábra, hol a közfigyelem az úgynevezett »earth hun­ger« vagyis földbeírási lázba esett. A »Land­ Company« és a »Cattle­rancho Com­pany« részvénytársaságok ma ott úgy nőnek ki a föld­ből, mint a gombák és miután a nyereségek ezen spe­­culatiókban (például Floridában, hol egy acre föld 5 dollárról 150 dollárra ugrott föl a nagyszerű vízmen­­tési műtételek következtében) még a californiai aranyláz alkalmával elért roppant nyereségeket sok­kal fölülmúlja, elképzelhetni, hogy az angol élelmes közönség mennyire foglalatoskodik ezen beruházással. Ezen speculatió nézetünk szerint, éppen úgy ve­szi igénybe Anglia pénztartalékát és tőkéjét, mely közönségesen nagy részben Európa szükségleteinek volt szentelve, mint annak idejében az aranyláz elte­relte az összes rendelkezésre álló munkásokat, úgy, nagy részben, ha nem is egészben, meg van magya­rázva azon máskép megfoghatatlan apathia, mely jelenleg már oly régóta lepte el az európai pénz­­vásárt. A világ már mostan odajutott, hogy lassan kint kiterjeszkedjék a rengeteg pusztaságokra. És ezen processus pénzt, sok pénzt veszen igénybe, mely na­­ pai számunkhoz egy év melléklet van csatolva, pont a rosszabb arányba jó szükségleteinkkel és ki­terjeszkedési vágyainkkal. A­mi a bér jellegét illeti, azt a liquidatió és a gabona árak emelkedése adják meg. Azon mérték­ben, a­hogy a havi liquidátió előrehaladt, ugyanazon mértékben estek az árak. A­mint az befejezve jön, ja­vult a hangulat.­­ A gabona árak pedig nemcsak a közlekedési vállatok részvényeit, hanem egyszers­mind, és főleg a malomértékeket sújtották.­­ Az arany és a valuták ára szintén feszes volt, a­mi mind a perczben uralkodó nézetnek következménye. Mi nem gondolhatjuk, hogy ily gyönyörű idő­járás mellett baj lehetne a vetésekben, és az egészet inkább az Amerikából jövő rossz termési kilátások­nak, de főleg a vérmes speculatiónak tulajdonítjuk, miért is meg vagyunk győződve, hogy az értékvásárok ismét a szokásos őszi »hausse« felé fognak tartani. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. 1883. évi május h­ó 81-től 88-ig. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelmügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján. — V. A volt erdélyi megyék. Alsófehér megye. (Nagyenyed város, kisenyedi és alvinczi járás.) A vetések Nagyenyed környékén kitünően állanak ; a kisenyedi járásban az őszi vetések a hegyesebb vidékeken jók, a lapályo­­sabbakon nagyrészt kivesztek; az alvincziben az ősziek gyengék, a tavasziak kelése hibátlan; gyü­mölcsfák és szőlők jól biztatnak. Besztercze-Naszód megye nagy-sajói járásában az őszi vetések a kövérebb földeken, a túl­ságos nedvesség folytán máris megdőlt, a tavaszi mun­kálatok még nincsenek befejezve. Brassó megye. (Brassói al- és felvidéki járás.) Úgy az al-, mint a felvidéki járásban a kalá­szos vetések szépen állanak; a gyümölcsfák szépen virágoznak; a brassói járásban a tavaszi munkálatok­kal visszamaradtak. Csík megye. (Gyergyószentmiklósi, szent­­mártoni és szépvizi járás.) Az ősziek a gyergyószent­­miklósi járásban a sok eső folytán sárgulni kezdenek, különben igen szépen állanak; a szentmártoniban az ősziek jók; ezen, valamint a szépvizi járásban május 21. és 22-én havazott, mi eddigelé a vetéseknek nem ártott. Fogaras megye. (Fogarasi, árpási és sár­­kányi járás.) Az őszi vetések buják, félő, hogy meg­dőlnek ; zab, árpa és répa szépen kelt ki. Háromszék megye. (Sepsi-alsó és felső, kézdi-alsó és felső, orbai járás.) A sepsi-felső járásban az őszi búzák szépen fejlődnek, a rozsok javultak; a sepsi-akóban a sok esső lenyomta a rozs és búzave­­téseket; az orbaiban a sok eső és a legutóbbi hó a vetéseket lenyomta ; a kézdi-alsó és felső járásokban is sok kárt okozott az eső és hó; a tavaszi munkála­tokkal még nem készültek el, de a már kikelt vetések szépen fejlődnek. Hunyad megye. (Borbátvizi, rozsád-kibiti, zsilyi és m.-sólymosi járás.) A borbátvizi járásban az ősziek szépen fejlődnek ; a zsilyi és m.-sólymosiban az ősziek a mostoha időjárás miatt sokat szenvedtek, az utóbbi jégesők a gyümölcsfákban sok kárt tettek; a rozsád-kibitiben az utóbbi havazással és jégesővel pá­rosult folytonos esőzések folytán a rozsok és búzák, melyek különben meglehetősen állottak, sárgulni kezdenek. Kiskü­küllő megye dicső­szent­mártoni járásában az ősziek lassan gyarapodnak, a gyümölcs­fák sok virágot hajtottak, a szőlőben az utóbbi jégeső sok kárt okozott. Kolozs megye. (Kolozsvári és gyalui já­rás.) A vetések a kolozsvári járásban jó középter­mést ígérnek, a tavasziak szépen fejlődnek ; a gyalui­­ban a vetések átalában jóknak mondatnak, a repczét rovarok pusztították el; gyümölcsre mindkét járás­ban bő kilátás van. Maros-Torda megye.(Magyarói,m.-járai és vajda-87.ent-iványi járás.) A magyarói járásban az őszi és koratavaszi vetések nagyon buján állanak; a m.-járásban az ősziek jó reményt nyújtanak; av.-szt.­­iványiban a vetések a sok esőtől sárgulni kezdenek; a tavaszi munkálatokkal nagyobbrészt hátravannak; gyümölcsre sok kilátás van. Nagy-Küküllő megye keresdi járásában az őszi vetések igen szépek, a tavasziak szépen kelnek , szőlők és gyümölcsfák szépen biztatnak. Szeben megye. (Nagyszebeni és újegyházi járás.) Mindkét járásban a sok esőzés folytán a veté­sek állása rosszabbodni kezd. Szolnok-Doboka megye. (Deés város, betleni, kékesi és szamosujvári járás.) Az őszi vetések a hosszú hideg esőzések következtében Deés környé­kén és a kékesi járásban sárgásak; a betleni járás­ban az őszi búzák és rozsok szépen állanak, előbbiek helyenkint túlbuják, utóbbiak ritkák; a szamosújvá­­riban az őszi vetések közül a tiszta búza közepes, a rozs jobb termést ígér, a tavaszi búza, zab, árpa szé­pen fejlődik, a gyümölcsfák dúsan virágoznak. Torda-Aranyos megye. (Tordai és to­­roczkai járás.) A tordai járásban az ősziek részben igen buják, részben, még pedig a magasabb fekvésű helyeken, nagyon megritkultak, sőt ki is pusztultak a hideg időjárás következtében; a toroczkoiban az ősziek néhol nagyon gyérek és gyomosak; a gyü­mölcsfák dúsan virágoznak. Udvarhely megye. (Keresztúri és homo­­ródi járás.) Az előbbi járásban a búza kevés kivétel­lel jó, a zab gyéren kelt ki, komló szépen fejlődik; a homoródiban az ősziek középtermést ígérnek, fogják a prospectust és az aláírási íveket kibo­­csátani. Szövő-ipariskolák felállítása és segélyezése. Gróf S­z­a­p­á­r­y István főispán átiratilag értesíti az orsz. iparegyesületet, hogy Kovásznay Zsigmond központi előadó buzgólkodása folytán Abony község­ben egy szövőipariskola állíttatott fel, melyhez kez­deményező a szövőszékeket beszerezte és az első szük­ségletekre 100 frt értékű fonalat adományozott. Ezen kívül Kovásznay Irsa községnek is adományozott két szövőszéket, miután ott is nagy hajlam mutatkozik ezen iparág meghonosítására. Miután azonban ez intézmény teljes kifejlesztése egyes embernek az ere­jét túlhaladja és miután tanulásra leginkább oly nö­vendékek jelentkeznek, kiknek szülei az első szövési szükségletre igényelt 20—30 frt költséget nem képe­sek előteremteni, azzal a kéréssel fordul az iparegye­sülethez, hogy az említett két iskola támogatására megfelelő időszaki részletekben 100 frtot utalvá­nyozó, szíveskedjék. A pécsi kiállítás. A pécsi rózsa, virág, tavaszi gyümölcs és kerti terményeket magában foglaló kiál­lítás folyó évi június hó 16. és 17-én fog megtartatni. Ünnepélyes megnyitás 16-án délelőtt 10 órakor, lá­togatási tartam reggel 7 órától esti 7 óráig és vil­lanyvilágítás mellett esti 7 órától 10 óráig. A magy. kir. államvasutak központi hálózatá­nak és mögötte fekvő va­sutak valamennyi állomásá­ról az I. cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat vala­mennyi állomására és ezen túl fekvő vasúti állomá­sokra, valamint viszont szállítandó gyors és teher­­áruk továbbítása czéljából m. évi június hó 21-től Szolnokon berendezett közvetítési szolgálatban, az áruk nemére való tekintet nélkül eddig »közvetí­tési illeték« czimén 100 kilogrammonként 4 kr­ral beszedett illeték f. évi junius 10-étől kezdve többé nem fog felszámittatni. Budapes­ten 1883. junius hó 1-én. Magyar kir. államvasutak. Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat. A budapesti közúti vaspálya társaságnak f. évi május havában 887,787 szállított személy után 100,972 frt 79 kr bevétele volt, tehát többlet a múlt évi hason havához képest (95,139 frt 92 kr) 5832 frt 87 kr.­­ Az összes bevétel f. é. január 1-től május 31-ig 368,245 frt 52 krt tesz, többlet a múlt évi ha­son szakával szemben (347,286 frt 49 kr) 20959 frt 03 krajczár. KÖZLEMÉNYEK: A zongoragyár létesítésére kiküldött végrehajtó­bizottság tegnap este Hegedűs Sándor országgyű­lési képviselő lakásán és elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak Helfy Ignácz orsz. képviselő, B­a­r­­t­a­y Ede a nemzeti zenede igazgatója, Schütz Miksa a »Pester Lloyd« zenei része, dr. Hubay Károly a »Harmonia« vezérigazgatója, Nagel Ar­min keresk. tanácsos és K­a­r­á­d­y Bertalan ügyvéd. A bizottság beható eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a bizottsági tagok a kérdés technikai ol­dalának tanulmányozása czéljából, meglátogatják a külföldi zongoragyárakat, és pedig Helly az olasz­­országiakat, B­a­r­­­a­y a németországiakat és dr. Hubay a bécsieket. Szeptember hóban pedig a ta­nulmányozás eredményeinek összegezése czéljából ülést tartanak és ennek alapján október hó 1-én Gazdasági és üzleti tudósítások: Páka (Zala megye) június 1. A kedvező időjá­rás által az ősziek jól gyarapodtak. A rozsok ritkák, de a jól fejlődött hosszú kalászok ezt némileg pótol­ják. A korai búzák igen szépek, csakhogy helyenként a rozsda lepte meg őket. A korai tavasziak is elég jól állanak, árpát azonban több helyen a drót­féreg pusztítja, különösen az új trágyás földekben , egész táblák elsárgultak már. A takarmány, répa, tengeri jól ígérnek. A lóhere általában igen szép. A szőlők jól indultak. Kis-Szállás (Bács-Bodrog megye) június 1. A múlt havi időjárás könnyen válságossá lehetett volna reánk nézve, szerencsére azonban még­ meg lettünk kímélve a fagytól. Múlt hó második felében a hő­­mérsék­l 5­re sülyedt s csak 23-án kezdett emelkedni, a hó végén jótékony, csendes, meleg eső állott be, mely csaknem egész napon át tartott. Most meleg, közben derült, szeles időjárásunk van. Őszi repcze vi­rágzásának kedvezett az időjárás, de sok helyt igen megritkulván, csakis közepes termést ígér. Búza­ve­tések nagyban és egészben véve szépek, úgy­szintén a rozsok is, ez utóbbiak azonban a homokos földek­ben ritkák. Tavasziak kielégítően állanak. Kukori­­czia arányosan kelt ki, úgyszintén a répa és burgonya is. A kapálás most folyik. A vetett takarmány szé­pen ad, csak a takarításhoz kedvezne az időjárás. Tokaj, június 1. Őszi vetéseink átalában rosz­­szak, a nagy szárazság miatt egészen sárgák, ritká­­sak és foltosak, a legjobb időjárás mellett is csak kö­zéptermésre számíthatunk, ha t. i.­megázhatnék ha­marosan. Tavaszi kalászos veteményeink szépen kel­­tek ki, de azóta meg nem áztak s már­is sárgák, he­lyenkint már száradni kezd a tetejük. Kapás növé­nyek már földben vannak ugyan, de csak itt-ott lát­szik egy elcsigázott szál kikelve belőlük. Szőlőink oly kevés terméssel fakadtak, hogy átalános az agga­­lom, váljon fizethetik-e a munkáltatást? Bor ára hectoliterként 10—23 frt, de vevők nem mutatkoz­nak. Mai napig sem phylloxera, sem Tortrix pille­­rialis nem mutatkozott szőlőinkben. Időjárásunk gyakori száraz, hideg északi széllel borongós, de múlt hó végével szélcsend állott be és szépen kimelegedett, csak eső után óhajtozunk, s ha ez pár nap múlva nem lesz, le kell mondanunk minden reményről, mert vége lesz minden termesztvényeinknek. Marhaállomány egészséges. Legelő kevés. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — junius 2. Az üzlet folyton lanyha. — Magyar urasági öreg nehéz-----.-----.-----, fiatal nehéz 57 —.—58—, közép 57—.—58—1 könnyű — —.-----. — Szedett nehéz 56 — 57—, közép 56—.—56*/«1 könnyű----------.— Romániai bakonyi nehéz 56 — 57— átmeneti, közép 65 — 58— átme­neti, könnyű 54 — 55— átmeneti, eredeti nehéz----------­átmeneti, közép 54--------átmeneti. — Szerbiai nehéz 56 — 57— átmeneti, közép 55—56— átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 50—54, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/­ levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 2. Gabonaüzlet. (L. üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Esti t­ő­z­s­d­e.) A forgalom ma délután nem volt nagy és a hangulat inkább realisa­­tiókra késztette a tőzsdét. Jegyzünk: 4°/p aranyjáradék 88.25—88.20. 5 százalékos papirj. 86.65—86.55. —Osztrák hitelintézeti rész­vények 296.30—294 90 prolongáltam — Magyar hitelbankrészvények 293.25—292. — Magyar leszá­mítoló bankrészvé­nyek 88.25—88. — Osztrák ma­gyar államvasuti részvények 326. A zárlat 5 órakor a legbágyadtabb napi árakon történt.

Next