Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-22 / 170. szám

Elnök: És amint oda tekintett, hogyan látta a két zsidót ? Tanú :Úgy állott szemközt egyik,az egyik oldalon, az ajtó felé, másik a másik oldalon. Az egyik elindult a fürdőház felé, a másik ott maradt. Elnök: És maga ment tovább ? Tanú : Én mentem haza. Elnök: Nem ismerte fel azokat a zsidókat? Tanú: Nem, mert én öreg cseléd vagyok, én már arról nem ismerem. Elnök: Még csak nem is gondolta, hogy ki le­hetett ? Tanú : Nem lehet, hogy ha ezt az eseményt tudtam volna, így jobban oda czéloztam volna, így nem tudtam, utamra indultam. Elnök: És mit csináltak azok a zsidók ? Tanú: Csak állottak. Elnök: Csak állottak ? Tanú: Igenis, csak állottak. Elnök: Azt sem vehette ki a sírásból, hogy váljon nagy embernek a sírása, vagy gyermeké volt az ? Tanú: Nem kicsi gyermeké, azt már tudom, hogy nem kicsi gyermeké volt. Elnök : De hát nagy gyermeké vagy felnőtt em­beré lehetett ? Tanú : Sem kicsi gyermeké, sem nem öreg cse­lédé volt. Elnök : Az időt pontosan tudja-e vagy nem ? hogy mely időtájban lehetett az ? Tanú: Hát mikor hazamentem, Uj­ Falunak majd derekán, lakik egy testvérem, bekiáltottam, hogy hány óra lehet ? Mindjárt Tizenegy óra lesz. Odahaza a pitvarban is van hely, ahova a nap besütött. Azt is tudom, hogy tizenegy és tizenkét órakor szokott be­sütni. Oda tekintettem tizenegy órát láttam, mert a kéménybe is besütött a nap, mert már annak nem messze kellett lenni,­ azután hogy beszéltem a testvéremmel. Russu biró : De hát a vizsgálóbíró úz előtt nem így mondta. Tanú: így mondtam mindig és mindig is igy mondom. Gruden biró: Azelőtt máskép vallott, azt, hogy nem sokára dél volt. Tanú: Nem úgy vallottam, hanem úgy vallot­tam, hogy tizenegy órakor. Elnök : Hát azután biztosan tudja, hogy tizen­egy óra tájban lehetett? Tanú : Mikor odaértem testvéremhez, akkor ti­zenegy óra lehetett. Szeyffert: Egy fiút nem látott maga a zsidó templom körül ? Tanú : Nem, senkit sem. Szeyffert: Megállott-e és a sírásra hallgató­­zott-e ? Nem hallgatózott ? Tanú: Nem állottam meg, oda tekintettem és mentem utamra. Szeyffert: Akkor ez nem tűnt fel magának ? Tanú: Nem. Szeyffert: Solymosi Eszterrel nem találko­zott künn ? Tanú: Nem, sehol. Szeyffert: Ismeri Esztert ? Tanú: Úgy, hogy olyan nagyon ismertem volna, nem, de ismertem úgy, hogy megismertem volna, ha találkozom vele. De nem is találtam semmi más olyan­félét, hogy valamit észrevettem volna. Russu: Többen voltak a­ templomban ? Tanú: Igenis többen. Én meg magam haza­mentem. Eötvös: Maga a szokott után ment, amely az Ó- és Új-faluba vezet ? Tanú: Igen. Eötvös : Találkozott-e másokkal? Tanú: Senkivel. Eötvös : Senkivel sem ? Hát a templomhoz leg­közelebb az út a testvére lakásától ? Midőn rokoná­tól kérdezte, hogy hány óra van, körülbelől mily messze lehetett ? Tanú: Nem messze van, csak egy fél fertály múlva lehet odaérni és én ekkor kérdeztem testvé­remtől, hogy hány óra ? Eötvös: Kérdezte és azt mondta: tizenegy óra. Tanú : Igenis mondta, hogy 11 óra és otthon is láttam. Eötvös: És a maga napjele az is 11 órát mu­tatott ? Tanú : Az is 11 órát. Friedmann : Azt szeretném tudni Feketéné, nem találkozott-e azután Zsófival ? Tanú: Nem, sohasem, beszéltem vele. Scharf József: A vizsgálóbiró úr azt mondta nekem, hogy Fekete Jánosné azt mondta, hogy éjsza­ka 12 órakor jött Tokajból haza és ekkor világossá­got látott még a templomban. Tanú: Nem igaz, 12 órakor este nem is lehet a réven átjönni. Scharf József: A vizsgálóbiró úr úgy tette ne­kem a kérdést, hogy Fekete Jánosné azt állította, hogy éjjel 12 órakor jött Tokajból. Tanú : Nem igaz, akkor nem is lehet jönni. Elnök: Üljön le. Adamovits József következik. Elnök : Adamovits József róm. kath. lelkész úr. Felesleges a tanút az igazság megmondására figyel­meztetni. Beidéztetett a kir. tvszék által azon körül­ménynek igazolására, hogy a húsvét utáni gyónás és áldozás alkalmával hány órakor szoktak hívei rende­sen a templomba menni. Adamovits: Rendesen reggeli 9 órakor is, ha sok a gyónó ez természetesen egy pár óráig eltart. Elnök : Emlékezik-e arra, tisztelendő úr, hogy a múlt évi virágvasárnap előtti szombaton nagy volt-e a közönsége vagy sem ? Továbbá kezdete és vége a gyónásnak mikor volt ? Tanú : Közönségem igen nagy volt éppen azon időben, miután a fájdalmas hétre esett, azon héten pedig híveim többnyire meggyónnak. Az időt, mikor volt vége, határozottan nem tudom, csak annyit mond­hatok, hogy délfelé volt az idő. Elnök: Nem messze déltől, mert a 11 órát is mondja az ember » délfelé «-nek. Tanú: Tizenegy órán okvetlenül túl volt. Elnök: Tehát 11 órán túl volt, mikor kifelé mentek ? Tanú: Igen. Elnök: Elmondta a tisztelendő úr, hogy miért tartott hosszabb ideig a gyónás, mert a fájdalmas hát lévén sokan gyónnak. Tanú: És mert a tanyákról szombatra rendel­tem be őket Kovácson. Azt akarom csak mondani, hogy tet­szik talán emlékezni, hogy a mise után is tetszett gyóntatni ? Előbb a mise volt ? Tanú : Én azt megengedem, sokszor gyóntattam mise után is. H 1 Kovácsné: Én és leányom, ki szintén ott volt, a mise után gyóntunk és többen még ott maradtunk. Tanú: Megengedem, én nem emlékszem, hogy előbb vagy utóbb miséztem-e. Kovácsné: Többen még ott maradtak a gyó­násnál . Elnök: Szóval maga hamarabb jött ki a tem­plomból, mint a plébános úr bevégezte. Tanú: Megengedem, mert sokszor történik, hogy vagy előbb misézek és azután gyóntatok, vagy előbb gyóntatok és azután misézek. Szeyffert: Solymosi Eszter eltűnése felől a tisz­telendő urnak is bizonyosan tudomása van, mert hisz ez oly eset, mely feltűnést okozott. Nem tudna a tisz­telendő úr nekünk az eltűnés iránt keringett hírek felől valami felvilágosítást adni ? Tanú : Annyit tudok, a­mennyit az újságokban olvastam és a­mennyit a nép szájából hallottam. Szeyffert: Mik voltak tehát azok a hírek ? Tanú: Egyszerűen az, hogy Solymosi Eszter va­lami festékeket vásárolt volna az Ó-Faluban és haza­­menvén, a zsinagóga táján eltűnt; ezt pedig körülbe­lől az eltűnés után pár hétre hallottam. Szeyffert: Holott már másnap kezdték beszélni. Tanú: Megengedem, hogy beszélni kezdték, de én nem járok úgy a nép között. Eötvös : Itt a vizsgálati iratok közt van a vizs­gálóbírónak egy jegyzőkönyve, illetőleg a vizsgálóbíró­­sághoz intézett jelentése, amely aként kezdődik, hogy A. (római) I. — ez a két nagy betű van odaírva, — tisza­eszlári lakos jelenti nekem, hogy tudomással bir arról, hogy ha jól emlékszem, bizonyos hernádnémeti korcsmárosnál, Rosenbergnél ekkor és ekkor csavargó zsidók voltak, és rejtegettettek. Mi feltűnést keltett stb. stb. Egy ilyen jelentés van itt, a vizsgálati iratok közt, miután tanúnak a vezetékneve A.-val, kereszt­neve I.-vel kezdődik. Tanú: Az én keresztnevem (római) I-vel kez­ődik. Eötvös : J-vel vagy I-vel, hát hiszen az mind­egy. Legyen szíves megmondani, hogy nem ön volt-e az, a­ki ezt a jelentést a vizsgálóbírónak tette ? Tanú: Igenis, én tettem. Eötvös: E tárgyra nézve további kérdésem nincs. Kérem, még egy kérdésem van: Július első fe­lében, július közepe táján, 16,17, 18, 19, ezekben a napokban, mint a vizsgálati iratokból láttam, bi­zonyos szembesítések történtek Tisza-Eszlár köz­ségében, a község házában, több rendbeli szem­­besítési eljárás, melyben a tutajosok a tisza-esz­lári zsidókkal, férfiakkal, asszonyokkal szembe állít­tattak, az ezen időben történt hivatalos eljárásról ké­sőbb a hírlapok megemlékeznek, és felemlítették, hogy Adamovics József tisza­eszlári plébános is jelen volt annál az eljárásnál és a községháza szobájában ő is ott a többi eljáró urak közt jelen volt. Igaz-e ez vagy nem ? Tanú : Az időt nem tudom, hogy éppen azon a napon, mert én igen sokszor elmentem a postára, mi­kor ott vizsgálatok történtek, de én a vizsgálatok me­netét sohasem láthattam, se nem hallgatóztam, tehát merem állítani, hogy azon napokról, melyeket a te­kintetes ügyvéd úr mond nekem, semmi visszaemlé­kezésem nincs. Elő­vezettetik Papp József tanú, tisza­eszlári törvénybíró. Elnök azon kérdésére, hogy a gyónás alkalmá­val húsvét előtt rendszerint meddig tart az isteni­tisztelet , előadja, hogy kezdődik 7—8 órakor, s tart 11—12 óráig, a szerint, hogy hányan vannak a gyó­násnál. Múlt év virágvasárnapján nem túlságosan so­kan voltak a templomban. Solymosi János tisza­eszlári születésű, 38 éves, református, nős, napszámos, múlt évben mint cseléd állt be Grósz Márton izraelita urnál. (Derültség a közönség körében.) Az izraelita húsvét előtt kiállt a szolgálatból, mert szemébe belecsapott a ló és más­képpen is alkalmatlan volt neki a hely. Elnök: Emlékezik-e Solymosi Eszternek eltűnése napjára ? Tanú : Arra igen is emlékszem. Elnök: Melyik napra esett ? Tanú: Szombati napon, vasárnapi napon, az ángyomtól hallottam, amint sírva találtam, hogy ment a faluból kifelé; kérdezem, mi lett ángyom ? »Csak éppen az, hogy nem tudjuk hol van Eszter!« Mondok, hát ha kiment valamerre, vagy atyafiához, vagy vala­merre. »Dehogy az, mondja, már mindenütt keresték.« Elnök: Akkor éjszaka odahaza volt-e? Tanú: Igenis, odahaza voltam Elnök: És tapasztalt valami rendkivüliséget azon éjszaka ? Tanú: Annyit tapasztaltam, mert 9 óra tájig bent tanyáztam és akkor a kutya nagy lázadást ütött, és a kutyalázadásra én kimentem; jöttek az izraeli­ták tömegestől a templomból, többen voltak idegen izraeliták is. Elnök: Hány óra tájon volt? Tanú: 9 óra táján történt. Elnök : Hova mentek ? Tanú: Mentek az öreg Lichtmanhoz. Elnök: És azután? Tanú: És később, nem tudom mennyi idő eltel­tével, ismét mentek tömegestől vissza és valami egy óra vagy fél kettőig éjfél után lehet, számát nem tu­dom bizonyosan megmondani, háromszor-e vagy négy­szer, de többször elmentek tömegestől az istálló háza mögött, mert akkor éjszaka a szerszámom szerteszét volt. A fiatalság ki volt jelölve, a visitáczióra, féltet­tem, hogy valamelyik ellopja a szerszámomat és nem mertem lefeküdni. Elnök: Milyen nagyok voltak a zsidó cso­portok ? Hárman, négyen, tizen vagy húszan voltak-e ? Tanú : Az első csoportban tudom, hogy többen voltak, nem tudom, honnan, hanem utána úgy kevés lépésnyire mentek, hol három, hol négy egy-egy cso­portban. Elnök : És merre mentek ezek Lichtmann ud­varából ? Egy irányban mentek, egy helyre tartot­tak, vagy különböző irányban széledtek el ? Tanú : Mindig egy helyre. Elnök: Merre ? Tanú: Mindig a zsidótemplom felé alkalmazták onnan a menést. Elnök: És a zsidótemplomból mit látott meg? Olyat, a­mi magának feltűnt ? Tanú : Egyebet nem láttam, csak a világítást. Elnök: Hogy érti azt, hogy ki volt világítva a templom ? Tanú: Lámpával, lámpavilágítás látszott ki az ablakon. Elnök: Melyik ablakon ? Tanú : A zsidó templom ablakán. Elnök: Tudja még hogy hány részből áll a zsidó templom ? Tanú: Nem tudom, mert én nem voltam benne sohase. Elnök: De melyik részéből a templomnak látta, a magas ablakokból-e, vagy pedig az alacsonyabb ablakokból ? Tanú : A felső ablakból kellett lenni, mert itt az ablaktól egészen oda világított, a kaszárnya végé­hez, a­hol én láttam. Elnök : Tehát a magas ablakokból kellett vilá­gítani, mert az szolgált oda ? Tanú: Igenis. Elnök: Ezen világosság feltűnt akkor ma­gának ? Tanú: Nekem nem, mert nem tudtam volna semmit sem felvenni, hogy mi lehetett volna az, re­méltem , mondok talán így szoktak húsvét napjukon, hogy jönnek-mennek egész éjjel, mert szegények és gazdagabb izraeliták mentek együtt. Elnök: A templomi világosságra nézve mondja meg, máskor is látta, hogy volt ilyen világosság ? Tanú: Nem láttam, mert úgy laktam, mint a múlt esztendőben. Elnök : Hát a múlt esztendőben tapasztalta-e, hogy világosság volt máskor is ? Tanú: Nem láttam soha. Elnök : Mikor vette észre maga ezt a világossá­got a templomban ? Mely időben ? Tanú : Valami éjjeli 10 és 11 óra tájban. Elnök : És meddig tartott ? Tanú: Azt nem tudom meddig tarthatott az, láttam éjfél után 1 és 2 óra tájig, akkor bementem az istállóba és a jószágot elláttam. Elnök: Mikor a vizsgálóbíró kihallgatta, akkor maga tovább ment állításával, mert a világosságot egész éjjelre, sőt hajnalra tartónak mondta. Tanú : Igen is, míg be nem mentem a munkát folytatni. Elnök : Tehát az nem kezdődik éjjel 1—2 óra között a marháknál. Tanú : Négy órára mindig megetettem és meg­itattam a jószágot, megtisztogattam, mert mindig ren­desen szoktam kezelni, tehát 1 és 2 óra táján le­hetett. Elnök : Tud-e valamit arról, hogy Grosz Már­­ton és Lichtmann Jakab jó viszonyban voltak-e egy­mással, vagy sem ? Tanú: Nem voltak egy ideig. Elnök: Nem jártak egymáshoz ? Tanú: Haragudtak egymásra. Elnök: És azon időtől kezdve jó viszonyban voltak ? Tanú : Azon időtől kezdve egymással — úgy remélem — jó viszonyságban voltak, mert megbékül­­tek, nem tudom, miféle ízben lett volna, hogy Grosz Márton úr és én bemegyünk Nyíregyházára, és azt mondta, hogy nem a magunk fogatán fogunk jönni, hanem Lichtmann úréval. Elnök: Akkor nap volt-e Grosz Márton Licht­­mannéknál? Tanú: Nem. Elnök: És Lichtmann sem volt ott? Tanú : Sem Lichtmann nem volt. Elnök: Hát azután sem látta Lichtmannt, vagy Groszt egymáshoz menni ? Tanú: Nem láttam, hogy Lichtmann úr lett volna, hanem,Grosz urat azt láttam. Braun Ábrahám: Egyik szava azt mondja, hogy a vizitálás alkalmával szerszámját letette, és azt mondja, hogy húsvét első napja következett. Hogy lehet az ? Mikor volt tavaly a vizitálás ? Elnök: Nem húsvét első napja következett akkor, hanem húsvét előtt egy héttel volt. Braun Ábrahám: Azt mondja, mikor esett a vizitálás ? Elnök: virágvasárnapot említett. Braun Ábrahám: Az első nap állították, és tessék megengedni, hát nem akkor vitték be a fiúval ? Tanú : Nem azért tettem el a szerszámot, hanem künn volt mindenféle szerszámom, míg én csak ott laktam, mert nem volt semmi kérés, hát nekem mu­­szály volt, mint cselédnek felügyelni a szerszámra. Elnök: Abban az időben esett-e, mikor a szentá­­lásra a fiatalság be volt rendelve ? Tanú: Nem volt berendelve, hanem gyülekez­tek, Tanyi Gábor és Kunasi Miklós közösen — egyik a másiktól jött éjszakának idején dalolva. Braun Ábrahám : És akkor mondja meg, jut-e eszébe, hogy hideg volt, mikor még maga vágta a fát ? Tanú : Hiszen a szántást is be lehetett végezni és mégis hideg volt. Ezután Hatalovszky András tanú hallgattatott ki, ki azt vallja, hogy Solymosiné gyakran Esztert is használta a tehén körüli dologra, és hallotta, hogy Huriné, Eszternek délután 3 óra felé mondta, hogy menjen festékért és a leány azt mondta, hogy nem megy, mire Huriné azt mondá, kijöhetsz estig há­romszor. Csak Huriné hangját hallotta, de azt nem látta kihez beszél. Frankel Sámuel eszlári lakos azt vallja, hogy ő a kérdéses szombaton találkozott Hurinéval, ki azt mondá, hogy Esztert már másodszor küldte a faluba. Ezt Huriné valótlannak nyilvánítja. A tárgyalás tovább foly. Nyíregyháza, június 22. (Saját tudó­sítónktól.) A mai tárgyalás elején fontos tanút hallgattak ki, Lengyel Istvánnét, a­ki állítólag fültanúja volt Eszter megöletésé­­nek, mert hallotta sikoltását: »Lengyelné jöjjön ki.« A mai tárgyaláson Lengyelné azt val­lotta, hogy hallotta ugyan, mikép valaki ne­vét kiáltotta, de hogy Solymosi Esztertől eredt volna a kiáltás, nem tudja, valamint , hogy nem is ismerte Esztert. Azonkívül a ki­áltást délután 3 órakor hallotta. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint Lengyelné azt állította, hogy a kiáltás tompán hangzott, ma ellenkezőleg vallott. Vallomásai nagy fel­tűnést keltenek. Utána kihallgatták 15 éves fiát, Jánost aki Scharf Józsefnéra nézve azt vallotta, hogy az eset óta gyakrabban járt hozzájuk s kér­dezősködött anyjánál, hallott-e valami kiál­tozást? A fiú azt is állítja, hogy anyjától hal­lotta, miképp a kiáltás délben volt, a szembesí­tés eredménytelen maradt. Fekete Jánosné határozottan állítja, hogy délelőtt 11 óra után a zsidó templom felől, arra menvén, sírást hallott, mely félig felnőttől eredhetett. Látott az ajtóban állani két zsidót, kik közül az egyik az ajtóban maradt, mig a másik a fürdőbe ment. A kis­fiút ajtó­ban állani vagy templom körül őgyelegni nem látott, Móriczot sem látta tehát leske­­lődni. Solymosi János látta a zsidókat a mint este csoportonkint mentek a templomba, melyben éjfél utánig világosságot látott. Hatalovszky szomszédos kocsis hal­lotta délután három órakor, hogy Huriné va­lakit elküldött. Fraenkel Samunak Huriné mondta, hogy kétszer küldte el Esztert. Huriné ezt tagadja. Nagy Jánosné látta Taubot negyedma­gával késő délután hazatérni. A keresztkérdé­sek zavarba ejttik. A vádlottak ügyére a délelőtti vallatások kedvezők. A közönség folyton izgatott. Az elnök az ülés új megnyitásakor szigorú rendet követel. Két tanú Rosenberg Rózi és Solymosi Zsófi (?) látták és beszéltek Eszterrel állítóla­gos meggyilkoltatása napján délután egykor. Buxbaum alibijét Varga Kati bizonyítja. Friedmann jegyzőkönybe véteti, hogy Bary vizsgálóbiró olyan helyen ül, a­hol ta­nuk kénytelenek elmenni. Szeyffert számos fenyető névtelen leve­let kap. h­írek. Június 22. Hivatalos. Kinevezések. A magyar királyi igazságügymi­niszter, Vizszálek Gyula érsekujvári kir. járásbirósági írnokot a vágsellyei kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, és Komáromy Gyula dicsőszentmártoni kir. járásbirósági birno­­kot a hosszuaszói kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Saly Pál róm. kath. plébánost a tübörzsöki pusztái, Lindtner Sándort Agárd, Diny­­nyés és Gárdony községek és azok pusztái, Franka Lajost Lo­­vasberény, Pátka és Nadap községek, Libics Adolf Józsefet Bicske község és pusztái, és ifj. Bédy Józsefet Adony és Sza­bolcs községek és ezek pusztái részére ideiglenes iskolalátoga­tókká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter, Boboroni Velizárt Pancsova sz. kir. város területére, az alsóvárosi községi iskolához ideiglenes iskolalátogatóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Székely Lehel alvinczi állami elemi iskolai rendes tanítót és Domokos József homonnai polgári iskolai rendes tanítót jelen állásukban vég­leg megerősítette. — A gyulafehérvári kir. törvényszék elnö­ke, a vezetése alatti kir. törvényszékhez : Harmath János se­géd-szolgát IX. oszt. hivatal-szolgává, Eble Gyula napidijas szolgát pedig segéd-szolgává nevezte ki. — A gyulafehévári kir. törvényszék elnöke, a maros-újvári kir. járásbírósághoz II. oszt. hivatal-szolgává Bodó Sándor törvényszéki segéd-szol­gát , segéd-szolgává pedig Csoplinta Kandin napidijas szolgát nevezte ki. — Alapszabályok A marmaros-szigeti polgári olvasókör alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Távíró. A borszéki és tusnádfürdői államtávirda­­állomások a nyári idény tartamára megnyittattak. — Királyi adományok. Ő felsége a kövesdi róm. kath. fiók-hitközségnek száz forintnyi iskolaépitkezési segélyt, a lehóczi községnek iskolaépítésre száz fo­rintnyi segélyt, a rudlyói községnek iskola építésére száz forint segélyt, a gelegi ágostai hitv. ev. község­nek kétszáz frtnyi iskolaépitkezési segélyt, Tornyos- Pálcza ref. egyházközségnek templomépitésre száz­ötven forintnyi segélyt, végre Selyeb községnek tem­plom- és iskolaépítésre száz forintnyi segélyt adomá­nyozott magánpénztárából. — Jókai Mór és az életbiztosítás. Jókai Mór­nak »A pénz betegségei« czímű hosszabb elbeszélé­sét lapunkból ismerni fogják a »Nemzet« olvasói. Az elbeszélés most önálló kötetben megjelent magyarul és németül, az utóbbi Geist Károly fordításában. Egy biztosító társaság (az Assicurazioni Generali) czél­­szerűnek találta, hogy a munka tartalma minél széle­sebb körben sziveltessék meg s ezért a következő kör­levelet intézte vezérügynökségeihez: »Az életbiztosí­tás fontos intézménye iránti érdek az utolsó években hazánkban is örvendetes módon fokozódott ugyan, mindazonáltal szemben amaz eredményekkel, melyek ez irányban külföldön elérettek, még e tekintetben nagyobb mérvű haladás volna kívánatos. Örömünkre szolgál önnek mellékelten, híres regényíró­nk, Jókai Mór urnak egyik legújabb »A pénz betegségei« czímű művét beküldhetni, mely az általa ismert érdekfeszítő módon írva egyszersmind hivatva is van az életbizto­sítás fontosságát kellő világlatba helyezni. Szíves­kedjék ezen érdekes elbeszélést barátai és ismerősei­nek, — ha ezt némely esetben valamely életbiztosítás lebonyolításához szükségesnek találja, f­elolvasásra átengedni. Ily módon igyekezzék folyton az életbizto­sítás eszméjét a népesség minden rétegében terjesz­teni és meg lehet győződve, hogy ebbeli fáradozásai­ban részünkről mindenkor a leghathatósb támogatás­ban fog részesittetni. Teljes tisztelettel a cs. kir. szab. trieszti általános biztosító­társaság magyarországi ve­zérügynöksége. — Szökő rab. Mint lapunknak szombathelyről írják, Varga Ferencz, a­ki súlyos testi sértés miatt 2 évre volt elitélve, az ottani kir. ügyészség börtönéből tegnap délután szökni próbált. A furfangos gonosz­tevő a fogház padlásán elhelyezett ruhaszárító kö­telek egyikén a fogháznak első emeletéről az ablakon keresztül leereszkedett, és a szomszéd udvarokon át szaladva sikerült neki egész Szt. Királyig elutni. Itt azonban az utána menesztett börtönőrök utolérték és visszakísérték a börtönébe.­­ Az osztrák-magyar államvasúttársulat igaz­gatósága tudatja: Folyó évi június hó 24-eitől kezdve minden ünnep és vasárnapon kedvező időjárás esetén, külön személyvonat közlekedik igen mérsékelt menetdíjak mellett Budapestről Esztergom-Nánára és vissza. Indulás Budapestről reggel 7 óra 15 percz­­kor, megérkezés Esztergom-Nánán délelőtti 9 óra 28 perczkor, megérkezés Budapestre estek­ 10 óra 20 perczkor. Közelebbi felvilágosítást a kiragasztott hir­detmények nyújtanak. — Fővárosi krónika. Tűz ütött ki az éjjel Thüry János és Kuscs Imre harangöntő czég gyár­ utcza 29 sz. a. levő faragó műhelyében. A tűzoltók gyorsan megjelentek s el­oltották, mielőtt nagyobb kárt tehetett volna. A tűz keletkezé­sének oka ismeretlen. Szerencsétlenség. Tegnap délután 1 óra tájban Zimmermann Julia 26 éves cseléd az Attila­ utcza 3. sz. házban egy kosár ruhával a padlásra ment s a meredek lépcsőn egyensúlyt vesztve, hanyatt lezuhant. Mire a háziak segítségére siettek, a szegény leány, a szenvedett nagy agy­rázkódás következtében meghalt. Holttestét a Szt. János kórház halottas kamarájába vitték. Tetten ért tolvaj. Dózsa Menyhért foglalko­zás nélküli szolga tegnap délután a marhavásártéri tőzsde folyosóján alvó Kubina János gulyás ezüst óráját és lánczát kilopta, de két fiatal ember tetten érte s egy rendőr által letar­tóztatta. Hirtelen halál. Schloszarczik Julia cseléd tegnap stáczió-utcza 32. sz. a. lakásán hirtelen rosszul lett s meghalt Holttestét a Rókrus-kórház halottas házába vitték. Vízbe fűlt. Balogh Zsuzsanna 19 éves leány teg­nap délután 1 óra tájban a Rudolf rakodó parton egy faszállitó hajó átjáró deszkájáról a Dunába esett s Ott nyomtalanul eltűnt. A Duna titka. Tegnap délután a Csepel-rakpar­­ton állomásozó »Zoltán« nevű gőzhajó kerekein egy munkás­nak látszó férfi holtteste akadt fönn. Bevitték a Rókus-kórház halottas házába. Budapesti áru- és értéktőzsde. Junius 22. Gabonaü­zlet. Ma igen korlátolt forgalomu volt az üzlet. Búzát gyengén kínáltak, malmaink azonban tartózkodók maradtak és lanyha irányzat mellett csu­pán néhány tétel adatott el, nyomott árakon. Egyéb gabonanemekben szintén csekély forgalom volt, válto­zatlan árak mellett. A határidőüzletben lanyha irányzat uralkodik, csupán repcze változatlan szilárd. Búza, zab, tengeri ismét néhány krajczárral csökkentek. Eladatott búza őszre 10.68 írttól 10.65 írtig, tengeri julius augusz­tusit 6.62 forinton. Jegyzéseink: Szokványbúza őszre 10.66—10.68. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.62—6.64. — Bánáti ten­geri julius—augusztusra 6.62—6.64. — Szokványzat őszre 6.52—6.55. — Káposztarepcze 1883. aug.— szeptemberre 147/8—15. Értéküzlet. (Reggeli tőzsde.) Az egész napot tétlenség és határozatlan irányzat jellemezte. A forgalom valóban minimális volt, és majdnem ki­zárólag osztrák hitelrészvényekre szorítkozott. A megnyitás gyenge volt, Bismarck herczeg be­tegségének hírére. Később újabb járadékopcióról ér­keztek sürgönyök, melyek megszilárdították az árfo­lyamot , de minthogy a zárlatig tovább semmi sem hallatszott, a dolgok ismét csak előbbeni helyeikre visszasülyedtek. Jegyezünk: Új aranyjáradék 89.—55. — 5 százalékos pa­­pírjáradék 87.30. — Osztrák hitelrészvények 304.60 —304.20—304.80—304.70. — Magyar hitelbank­részvények 303.50—304—303.75. — Magyar leszá­mítoló bank-részvények 89—88.75. — Osztrák-ma­gyar államvasuti részvények 328.95. A zárlat 11 óra 15 perczkor csendes volt. A déli tőzsdén a hanyatlás volt a napi­renden, persze az is csak úgy döczögve ment véghez. Jegyezünk: Új aranyjáradék 89 60. — Papirjáradék 87.35 névlegesen. — Osztrák hitelrészvény 304.80—304 —304.20. — Magyar hitelrészvények 303—30350. — Leszámítoló bank-részvények 88.50. — Osztrák­­magy. államvasutr. 328.50. — Anglo-bank 110.50. — Unio-bank 117. Helyi értékek tökéletesen elhanyagolva, semmi forgalommal. Arany és valuták gyengék. Napoleon­­arany 9.50. Dijbiztosítások nem keltek. A zár­lat 1 óra 30 perc­kor a következő: Uj aranyjár. 89.571/a. Papirjáradék 87.25. Osztrák hitelrészv. 304. Magyar hitelv. 3033/g. Leszámítoló b. 88.50. Osztrák-magyar államvasut 328.25. Felszámolási árfolyamok: Magyar 4­/-os aranyjáradék..............................89.50 » 5 /-os papírjáradék........................ 87.25 » általános hitebank ...... 302.— » pénzváltó- és leszámitolóbank . . 89.— » jelzálogbank.................................. —.— Osztrák hitelintézet.................................. 304.— Angol-osztrák bank..................................—.— »Union«­bank............................. —.— Tiszai és szegedi kölcsön............................. —.— Osztrák államvasut.............................. . —.— Déli vasút......................................................—.— Előfordult kötések. Magyar 5 százalékos papir­járadék 87.171/a—87.25, szőlődézsma-váltsági kötv. (100 írtja) 97.7/8, osztr. hitelintézet 305—303.90. Vízállás 1883. junius 22. Főszerkesztő : J­ólcsti 30 ór. Felelős szerkesztő : "Visi Imre. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött alatt. Duna Tisza Pozsony 4.83 — áradó M.-Sziget 0.92 — apadó Komárom 4.37 — áradó Beregsz. — — — Budapest 4 '42 — áradó Sárosp. — — — Mohács 5.40 — áradó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 1.78 — áradó Újvidék 5.28 — áradó Szeged 5.04 — apadó Pancsova 3.66 — apadó Szolnok 2.89 — apadó Orsova 3.84 — apadó Kör. Dráva B.­Gyula 0.88 — áradó Barcs 2.91— áradó Gyoma 3.54 — áradó Eszék 3.54­ — áradó VarOs Arad — 1 — — Száva Sziszek 3.501 — ) apadó Béga Mitrovicza 3­03. — I áradó Temesvár 1.11. — ! áradó A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései június 22. , j Utolsó árkelet © j , | Utolsó árkelet © , j Utolsó árkelet ® ¡ U­tols­ó árkel« Értékpapírok -------■------ -§ S | Értékpapírok ji--------------«48 Értékpapírok ----------------«48 Értékpapírok —-----­| pénz áru $ . j pénz­­ áru cq !; pénz­­ áru pq ___jjpénz áru Államadósság:. I Pestv. k. 1870. 6% 104.25 1­104.75 200 Pécs-barcsi v. ..5%! —.— —•— 300 Dunagözh. társ. 5®/J —.— — „ „ 1871. 6«/0 104.251104.75 200 Tiszavidéki v.. .5*/* 249.50 250.50 100 M. aranyjárad. .6% 120.25 120.50 Budapest jöv.köles. 500 Dunagörh.­társ. 5% 59b.— 600.— 200 ” ” 5°'# * * !„. „ kisorsolt! —­ 1880....................5% 97.— 97.25 200 Pesti közúti vasp... 416.50 417.50 300 Éiszakk. vasút .5°/1 91 50 92.— M aranyjárad. .4°/* 89.50 89.75 Szerk. nyer. k. 3­ 32.— 33.— P.k. vasp.élv. jegy. 243.— 248.— ggq ar. 5®/J 115 50 11« KA M.papirjárad...50/0 87.25 87.50 1000 . " „ ar*. 6®/J 126!— 126.— M. vasúti k. lSOfrtj Részvényftlr­­­e) Takarekpenz- 200 Észak-m. e. kösz. b.! — , o. é. (300 fő)..5«/J 138.25 138.50 „. p 'nknk tink‘ 200 Magy.-gal. vasút...1­9s 1«0 94.­ M.vasúti k. 120fros jumnm. 50 Bpesti III. kerületi 63.- 65.- 200 „ „ II.kib.5®/0 92.75 93.25 I darabokban..5V 139.50 —200 Alt. ra. mun. h.­int. 205.— 210.— 300 Országos központi. 478­ — 1482.— 200 M.nyug.vp 5% 95.25 95.75 M. gömöri államv. 120 Angol-osztrák bank —. 1000 Pesti hazai első ... 4550— 4575— 200 „ „ 1874.kib.5°/0 95.— 96.— 1 zálogl.................*17e —.— —100 Bpesti bankegyes. . 101.— 101.50 200 Egyes. Bpesti főv.. 175.— 480.— 2000 M. vasut-els. köles. M. 1869. kel. v­­áll.­ 200 Horvát lesz. bank . —.— —100 M. ált. takarékp. . 96.— 1 98.— Nagy bér. czól. ar.. .5%, 111.— 111.50 I kötv. (előbbs.)5®/* 91.50 92.-- 100 Iparbank budapesti 30.50 31.— 1 1rrr r . . CíW M. 1873.kel.v.ar.v. 80 Közp.ipart. h.­int.. ——.— ft Különféle vállal .5! **erdélyi vasút .5 /» 93.50 94.— I ez. (elsöbbs.) .5»/. US.— —200 M. ált. hitelb. sz. n. 302.25 302.75 . ' I . 200 Gydr-sopron-ebenf. Maffv 1876 kel v 200 3Vf ielz hitelb sz n — —— — __ 105 Alagút ......................113.50 114. — vasút...............6®/o —. — —. — I aranyban'....5«/. 99.75 100.25 100 U^anaz II. klb.'..' 105! 50 106 — 80 Alt. wagyon k tára. 95.50 96.50 800 Kasaa-oder.v­ez.5% 97.25 97.75 M. nyer.köles. 100ftj 115. — 116. — 100 M. lesz. és pénzv. b. 88.75 89.25 i°0 Eszak-m. e. ledszb. —.— — 300 „ (eperj.-tanf.v M. nyer.köles.50frt 115.75 116 50 100 M. orsz.bankr.társ. —150 „Franklin társ----- 152.— 153.— m. r.)­ez. . ...5»/. 93.75 94.25 Tiszai és szegedi 160 Oszt.hitelint. sz. n. 304.10 304.30­­0 Ganzvanont. gépgy. 40.­ 745— 200 Kasaa-odb. v (osztr. I kölcsön...........4»/. 110— 110.50 600 Osztr.-magy. bank. 835 — 840 — 200 Gschwindt szeszgy. 415—418— ▼.) 1879. kib. 5/« — — —— 1871.m. áramkölcs. 150 I. m. iparbank ... 164— 166— 200 Gyapjú-mosó .­­— -— 200 Kassa-odb. v. (m v . I kötv. strl.f... 5»/. 113.50 114— 150 „ „ II.kib. 150— 152— 210 Kereskedelmi epsil. 690— 595— 1879.kib.ar.. .5*/. 119—ISO— 1873.m. áramkölcs. 500 Pesti m. ker. bank. 562— 563— IAt'11 1011“ ..........?„—Oszt.-m. aUamv.B /, —— —— vatv ctrl f r,o/ .io c­, li t _ 100 Sziszek! hitelbank __ __ __ 500 Pesti könyvny......... 850.— 860.— „ klb. 1812. 4% —.— —.— M^öldteberm k5°/c ^99 75 100 50 1TO Union bank szn -______130 Köszénb. (Dräsche), 160 — 161 — Tiszav. vasút.. .5»/„ 101—101.75 • ---------100 Nemz. vagyon k... 108— 109— 100 Budap. lánczhid 6«/1 103.25 103.75 I­roldékkal 5»/„ 98 50 99 — bl Bszt társaságok 85 Pesti épitő-társ------ —— —— 100 Köaz.és téglagy.6%, —— —— M földtehem­en k .0­! 100 Rrmam.tart. vasmű 126.25 126.75 100 Lloyd-épület , .5»/. 97.25 98 — f antlini 9#-5° 2*^0 Bécsi életjár. b­int*. 250 . 255. TM Ich^k v“'.'«1- flaga B-SODi jegyek. 97-5° *0 Ponciere*pestis TM *8°- TM Serözöde 62~5- esi- ‘0 T “ |Mi,é 9 TMitor.^lk5^ 88 lül 50 Magy.-fr. bizt. tara. _.---------— 200 Sertéshizlaló............ 372— 375— Keglevich ** 17.ao iá'aö 'mSAI! 300 Pannontav.stb.tnt. 975- 1000- 200 Sesknd­ Wbinya.. 47 - 50­ Pálffy ^ I erdélyi.............5»/J 99. — 99.50 cl Gőzmalmok a?S°!s?d­-gy' 5 Vöröskereszt„ .. 6.40 6.65 kj urbérivális.­köt. ’ ' 200 Szalloda-r.-tars. ... 81.— 82. 10 Oszt.vörösker.sorsj. 12.— 12.30 K pop­­rtnál 5»/Jl 93 25 93 76 500 Concordia-malom.. 538 — 540— 200 Tégla- és meszég. . 108— 109— ... Horvát szláv ' föld-1 500 Első Bpesti malom 1240- 1250- 160 Göztéglagyár költ.. 243 - 245— Pénznemek. válts. kötv.­... 5«/J —.---------— 200 Erzsébet-malom ... 245 — 247—­­ Cs. k. arany (vert).. 5.68- 5.70­ Sxölödézsmavált. k. 500 Henger malom .... 660— 669— Záloglevelek. „ „ (kör.).. 5.67-5.69­(1OOtrt.).........5«/, 97.75 98— 160 Luiza-malom ........... 276— 278— m földh­int . 101 25 102 25 Osztr.-m. 8 frtosar. 9.500/« 9.52'/a M. kam. kínost, ni 200 M°l„. és siuSk-m. . 375— 380— 5. . wls Iwlo 20 frankos arany .. 9 50./. 9.W,. (6) h. (100 frt.)5°/o —.---------- “2 Parnim.la-maloin .. 121S- 220- a ' 4,/,., 94 _ 9450 20márk..................... 11.71 11.731 Egyes adóss. ...41/» 78.50 78.75 300 Viktoria-m. sz. *. . 1 444. 448. " ar.v.ez.5»^ 119 50 120 - Török arany-lira .. --------------— „ „febr.-aug. 78.50 78.75 Kövlak­adási M.jelzálogb. .5'/.°/. 101.20 101.45 Oszt. és magy. ezüst. —. — _._J „ „ ez. kam. viílla?aink 3 „ „ r."/« 98.25 98.75 ------Német bír. bj. 100m. 58.45 58.60 jan—m­l...........4»/t 79.10 79.40 vállalatok. Kisbirt.o.fldh. 5*/«% 100— 101— M­l ...... ... Egyes, adóss. ez. k. 200 „Adria“ m. t. h. t. . 200— 205— Oszt.-magy.b. 5»/i 100.85 101.15 a 2 Valtok árfolyama I ápril—okt. .. .5»/. 79.10 79.40 200 Alföld-fiumei v. 5»/, 170.50 171— , 45," V 100.50 100.75 5 « (látra). Oszt. aranyjár. .4®/©|i 98.75 99.25 100 Arad-körösv. vasút 40/j 85 92 15 Oszt. papírjár.. 5°/.|i 93.25 93.50 200 Bázt.-domb.-rak.5»/0 169.50 170— Pesti m.ker.b. s4 102102.25 4»/0 Ném.bl­p.1OObk­.m. 58.45 58.65 „ adósság 1854.­­ 200 Déli vasút...........5»/1 155.50 156— 5V.4 Soi’50 102 — 3'/, Amsterd. 100holl.frt 98.85 99 — 250 frt ............44)119.75 120.75 200 Éjszakkeleti vasút. 157— 158— 50/, 39)— 99.50 4«/, Brüssel 100frank . 47.40 47.50 Oszt. adósság 1860.-) 200 Erdélyi vasút . .5°/« 164.50 165— „Albina“ t.és’h.i.64 99 801100 30 3°/o Pária 100 „ . 47.45 47.55 500 frt...............5»/d­íl35.ao 136.— 200 Győr-sopron.ebenf. ^ 3»/i Marseille 100 „ . —— —— Oszt. adósság. 1860.1) vasút................5»/« —.----------— t'l viihlivétrül I I 3»/, Svájci piacok lOOfk. 47.45 47.55 100 frt...............5"/« 139.50 140.25 200 Kassa-oderb. v. II . 145 — 145.60 r.isd­mség 3»/0 Zürich 100 frank, 47.45 47.55 Oszt. adósság. 1864.)) 200 Magy.gal. vasút 5% 163— 163.50 200'Alföldi vasút. ,5»/0 98.25; 98.75 S»/„ London 10 fontsterl. 120— 120.25 100 irt..................... 167-50 168.50 200 M. nyugati vasút 5%, 167__ 168— 200 „ „ 1874.54, 96 — 97 — 6»/, Szentpéterv. lOOrub —— — — Oszt.adós. 1864.50ft 167.50 168.50 200 Osztr. áll. vasút 5% 328— 1328.50 800 sl­átt.-d.-zák.v. 95.25 96— 5% Olasz lnkp. lOOllraj —— — — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület

Next