Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-05 / 153. szám

arról beszélni, hogy ez miben sem változtatná a birtokszerzés eddigi esélyeit, már csakugyan nem lehet. Mily mérvben csökkennék ezálta a kisebb birtoktestek megszerezhetősége ? azt pontos statistikai adatok híjában igen ba­jos megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy minél lejebb száll a minimum összege, annál nagyobb birtoktömeg lesz a forgalom mai köréből kivéve. És föltéve, de meg nem engedve, hogy az egyszer lábrakapott kor­látozás a tíz holdnál kisebb telkeknél meg­­állana, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy szerzőnk a középbirtoknál meg majorátus, sürget. Ha mindez együttvéve még mind nem verné békákba a föld szabad forgalmát, ak­kor csakugyan nem lehet tudni, hol kezdő­dik a birtokkorlátozás. S midőn szerző még ezek után is védekezik a birtokkorlátozás vádja ellen, ez csak azt mutatja, hogy ő maga is érzi annak végzetes következményeit. És ez igen érthető, mert minél kevesebb al­kalom lenne kisföldek megszerzésére, anná magasabbra emelkednék azok értéke; annál drágábban akarná magának megfizettetni a földjéhez való ragaszkodást, az attól válni kényszerülő tulajdonos; és annál többet volna értte hajlandó adni az, a­ki csak ezen az uton juthat földbirtokhoz. A­míg tehát egyrészt a minimummal védett s a forgalomból kizárt birtok értéke lejebb menne valóságos értéké­nél, másrészt az ilyen védelemben nem része­sülő igen kis birtokok jóval magasabb áron kelnének, mint a­mely belső értéküknek megfelel. Ennek pedig mindkét esetben csak szo­morú következményét látnók. A nagyobb birtokon lehetetlenné válnék a hitel felhasz­nálása, a földnek javítása; az igen kis birtok vi­szont azután jutna igazán oda, hogy műve­lése közgazdasági kárral, a legnagyobb tőke- és munkapazarlással járna, mert nem hoz­hatná meg a beléje fektetett tőke kamatját, a ráfordított munka jutalmát. S azért ha azt akarják, hogy azok a szomorú és sötét képek, melyeket ma némelyek oly előszeretettel fes­tenek a magyar földművelésről, a legszigorúbb valóságra is igényt tarthassanak, akkor csak honosítsák meg a birtokvédelem ezen faját, mely épp a legszegényebb és legmiveletlenebb osztályra nézve nehezítené meg legfőbb vágyá­nak és szorgalma egyetlen serkentőjének elér­hetését. IV. Legutoljára hagytuk a szerző azon ér­vét, melyre mint vidéken lakó és praktikus ember, velünk, a városi emberrel és theore­­tik­ussal szemben úgy látszik kiváló súlyt fektet. És ez az, hogy a törpe birtokos igen rossz munkás, kit aratás után, mivel neki is van valamije, drága pénzért sem lehet napszámba kapni. Bármennyire hivatkozzék is a szerző, tapasztalataira, nagyon sajnáljuk, de érvül azokat el nem fogadhatjuk. Egyes kivételek mindenütt vannak, s ilyenek lehetnek azok is, kikkel ő találkozott; de hogy egészben véve a föld népe lustább és dologtalanabb lenne, ha egy-két hold földje van, ezt nem tudjuk elhinni. Sőt tovább megyünk, és azt mondjuk, hogy ennél szerencsétlenebb érvet a minimum mellett már képzelni sem tudunk. Mert, jól megfontolva, ugyan mi következ­nék ebből ? Az, hogy csak az a paraszt megy dolgozni, a­kinek semmije sincs; más szóval, hogy a jobb módú birtokos osztály érdeke azt kívánja, hogy minél szegényebb és nyomorul­tabb legyen a paraszt. A conservatív és aris­­tocratikus érdekek legnagyobb ellensége sem mondhat ellenük ennél sújtóbb vádat. Ha a legkisebb hajlamunk volna a de­magógiára, ennél kedvezőbb alkalmat keresve sem találhatnánk. De hát ez a képzelt ellentét az alsóbb és felsőbb osztályok érdekei közt, hála istennek nem létezik. És habár századok óta vannak, kik e balhitet vallják , annak régibb és újabb hívei közt még is van egy különbség, az t. i. hogy a korábbiak elég következetesek voltak e hitüket a kiváltságos osztályok érdekeivel igazolni, míg az újabbak elég meggondolatla­nok azt képzelni, hogy ilyen okoskodással az alsóbb osztályok védőiként szerepelhetnek. A rabszolgaság és jobbágyság védelmezői ugyanegy alapon állanak szerzőnkkel, mert hiszen ők is azt hirdették, hogy csak így lehet a felsőbb osztályoknak jó és olcsó munkáskeze­ket biztosítani. Ezeken a sajnos botlásokon ma rég túl van az emberiség. Ma minden művelt ember köztudatában él már a meggyőződés, hogy a szabad ember munkája a munkaadóra nézve is jobb, mint a rabszolgáé, vagy a jobbágyé. Miért ? Egyszerűen azért, mert minél szabadabb a munkás, annál több, nagyobb érdeke fűződik a dologhoz, annál buzgóbban is fogja teljesíteni felvállalt kötelességét. A­ki azt állítja, hogy a proletár jobb és megbízha­­tóbb munkás, mint az, a­ki némi megnyug­vással tekinthet a jövőbe; annak, ha követ­kezetes akar lenni, meg kell támadnia a mun­ka felszabadítását és védelmeznie kell az an­nak megkötésével járó legnagyobb igazságta­lanságokat. Arról nem is akarunk beszélni, hogy vannak a gazdaságiaknál magasabb ér­dekek, a társadalmi és politikai érdekek, me­lyeket még a legmagasabb munkabér mellett sem dolgozó törpebirtokos nem fenyeget, a legkisebb bérre is rászoruló, életét máról hol­napra tengető proletár azonban a legkomo­lyabban veszélyeztetne. De nemcsak ezen általános szempontok szólnak szerző ellen; ellene tanúskodik saját okoskodása. Mert az általa sürgetett intéz­kedés még saját okoskodása alapján sem ve­zethetne az általa óhajtott eredményre. Mit is vár szerző ez esetben a minimumtól ? Azt, hogy szaporodni fog azok száma, kik szívesen men­nek majd napszámba. Milyen elemek szaporo­dását várja tehát ez esetben a szerző a mini­mumtól ? Azt reméli talán, hogy a törpe bir­tokosok nagy száma negyed, fél és egész telkes gazdákká lesz ez áldásos intézmény védszár­­nyai alatt? Ezt nem tételezhetjük fel róla. Mert ha már az nem dolgozik szerinte, ki egy­két napra vagy hétre biztosítva látja lételét, hogyan várhatna szorgalmat attól, ki még ked­vezőbb helyzetben van. Kiknek kellene tehát szaporodniok a minimum mellett, ha azt hiszi a szerző, hogy az intézmény életbelépése után könnyebben lehet majd jó napszámért mun­kást kapni? Az olyanok, a­kiknek még keve­sebbjük van, mint a törpe birtokosoknak, vagyis azoknak, kiknek semmijük sincs. Más szóval, ugyanazon minimummal, melyet szer­ző a parasztosztály érdekében is sürget, nem­hogy csökkentenie, de szaporítania kellene a proletárok számát. Ily ellenmondásokra vezet az az állítólagos gyakorlati felfogás, mely ösz­­szekapkodott esetlegek általánosításával meg­­dönthetni, sőt lenézhetni véli a századok ta­pasztalatán és gondolatmunkáján alapuló né­zeteket. És ezzel megválhatnánk szerző fejtege­téseinek azon részétől, melyet a minimum vé­delmének szentelt, ha érvelése közben egy­szer, futólag, a nemzetiségi szempontot szintén nem hozná fel a birtokkorlátozás mellett. Bővebb­ indokolását ez állításának nem igen találjuk, és így talán hallgatással is mellőz­­hetnék, ha a kérdés fontossága az ellenkezőre nem kötelezne. Mert a nemzetiségi szempont mindenesetre elsőrangú jelentőséggel bír, és ezért igen sok oly intézményt pártolnánk vagy legalább eltűrnénk, melyet általános po­litikai vagy gazdasági okokból talán elítél­nénk. De ép e szempont nagy jelentősége okozza, hogy talán egyre sem hivatkoznak oly kimaradhatatlan bizonyossággal, mint éppen arra. Hogy mily jogosan, azt mutatja a jelen példa is. Mert ugyan kérdjük, mely esetben igazolhatnék a birtokkorlátozást, a fennálló birtok­megoszlás állandósítását, a nemze­tiségi és faji érdekkel? Csak abban, ha a válto­zás esélyei saját nemzetiségünk és fajunk el­len irányulnának. S mikor következnék be ez az eset? Ha minden a hazát lakó nemzeti­séget és fajt szorgalmasabbnak és tevéke­nyebbnek kellene tartanunk, mint a saját magunkét. Mert hiszen éppen abban fek­szik a birtok szabadságának legmélyebb igazolása, hogy e mellett mindig a legszorgal­­masabbé és legtakarékosabbé a győzelem. A­ki tehát még nemzetiségi szempontból is szük­ ?­ségesnek tartja a korlátozást, az önkénytelenül és akaratlanul azon nézetének ad kifejezést, hogy a szorgalom és takarékosság erényeiből e haza minden nemzetiségei közt a magyar­nak jutott a legkisebb osztályrész. Ámde fel vagyunk-e jogosítva ily pessimismusra saját ajunk iránt ? S bár­mily kevés positív adat álljon is rendelkezésünkre, nem kell e azon arányból, a­mely szerint a civilisatio és cul­­tura egyéb erényei az e hazát lakó nemzetisé­gek közt megoszlanak azt a következtetést von­nunk, hogy mint a haladás annyi más terén, valószínűleg itt is a német nemzetiség áll leg­elől, mely csak nyelvére német, de hogy mindjárt ezen, legmagyarabb érzelmű idegen ajkú honfitársaink után sem a tótok, sem a szerbek, sem az oláhok, sem a ruthének nem következnek, hanem következik az államal­kotó és államfentartó magyar nemzetiség. A­ki kissé szétnéz a vidéken a Bánságban, Bi­­harban, a Duna mentén, igen sok példát fog látni arra, hogy mint terjed az ország két legértelmesebb és épp azért legmunkásabb és leggondoskodóbb nemzetiségének földbirtoka a kevésbbé mivelt és és azért a jövő iránt is kevésbbé aggódó nemzetiségekkel szemben. A birtok korlátozása, a szorgalom és takaré­kosság megbénítása épp az ország legértelme­sebb nemzetiségeit károsítaná, s hogy a ma­gyar nemzetiség ezek közé tartozik, azt alig­ha fogja bárki is kétségbe vonni. A­míg tehát a minimum, a legjobb eset­ben megörökítené a mai állapotokat, a ma­gyar nemzetiség erősbödését, már szerző okos­kodása szerint sem várhatjuk ez intézmény­től. A­mit azonban nemzetiségünk érdekében óhajtanunk kell, az nem a mai állapot fentar­­tása, mely ismét épp szerzőnk szerint a lehető legszomorúbb. A­mit nemzetiségünk érdeké­ben óhajtanunk kell, az, hogy fajunk minden gazdasági erénye a legteljesebb kifejlésre jus­son. Olyan intézmény tehát, melynek a leg­jobb esetben, még szerzőnk szerint is, egy veszteglő tespedés lenne az eredménye, egy ilyen intézmény haszon lehet az ország igen sok nemzetiségére nézve, az a nemzetiség azonban, melyet megkárosítana, melynek jö­vőjét és uralmát koczkára tenné, az bizony­nyal éppen a magyar. Bárhová nézünk tehát, mindazon érdekek, melyeket a szerző a minimum mellett tanúsá­gul felhív, csak a legérzékenyebb sérelmet szenvednék általa. Szerző a gazdasági érde­kekből követeli a minimumot és az egyenlő osztásnak tulajdonítja a telek feldarabolását; láthattuk, hogy az öröklés mily kevés befolyással lehet e részben, s hogy a mini­­num csak egy okkal több volna az általa ked­vezőbb helyzetbe juttatott birtokos eladóso­dására. Szerző a minimum hiányának tulaj­donába a törpebirtokosok nagy számát és sötét színben festi ezek sorsát; láttuk, hogy a minimum e részben vagy lehetetlen maradna, vagy éppen azon existentiák szapo­rodására vezetne, melyek még a törpe birto­kosoknál is nyomorultabb helyzetben sinte­­nek. Szerzőnk még a nemzetiségi érdeket is sorompóba szólítja a minimum mellett; lát­tuk, hogy ha van valami, a­mi által a magyar nemzetiség terjeszkedésének és erős­­bödésének még reményét is elenyésztethetjük, az épen a minimum. Ennyit a szerző azon fejtegetéseire, me­lyek a minimumra vonatkoztak. A többiekre legközelebb. Fővárosi ügyek. — A Vigadó termeiben felállítandó szobrok anyagára nézve tudvalevőleg az határoztatok, hogy azok horganyból öntessenek, azután pedig megara­­nyoztassanak. Midőn azonban e megállapodás létre­jött, akkor még a termek mű márványzata nem volt meg­­nyitva, s a szobrok megaranyoztatására is egyik in­dokul az hozatott fel, hogy az egyhangú és sötét fa­lazaton az arany némi életet teremt. Később azonban a terem falai újból diszíítettek, s a terem mostani szí­nezése mellett az aranyos szobor elvesztené min­den szépségét és hatását. A képzőművészeti bi­zottság ennélfogva beható eszmecserét indított meg e tárgy felett, s végre abban állapodott meg, hogy az említett szobrok fehér márványból készítendők. Igaz, — úgymond a bizottság — hogy a szobrok darabja horganyba öntve és bronzirozva mintegy 600 írtba, valódi aranynyal bevonva pedig 750 írtba, s valódi bronzba öntve és cisellirozva 1600—1800 írtba ke­rülne csak; mig II. oszt. carrarai márványból, itthon készítve, egy-egy szobor mintegy 2500 írtba kerül, de a művészeti kivitel és becs szempontjából a kü­lönbség óriási. Ha a Vigadó építési költségvetéséből az összes szobroknak márványból való kiállítása ki nem kerül, ez esetre a bizottság nézete szerint egye­lőre csak egy-két szobor volna márványból készítendő, a többi pedig csak gipszből, a­melyek azonban később szintén márványszobrokkal volnának kicserélendők. A tanács ezen javaslatot tárgyalván, ahhoz minden­ben hozzájárult, s az ügyet végeldöntés végett a leg­közelebbi közgyülés elé fogja terjeszteni. — A József-fiárvaházi bizottság mai ülésében tárgyalta gróf Károlyi Sándornénak a bu­dapesti első gyermekmenhely-egylet nevében a fővá­rosi tanácshoz intézett abbeli kérvényét, hogy az egy­let által még a folyó évben megnyitandó István-telki földmives-és kertész-képezdéjénél a József-fiárvaház néhány növendéke ösztöndíj mellett elhelyeztessék. E képezde czéljául tűzetett ki, árvagyermekeknek, a mezőgazdaság és kiválóan a finomabb franczia konyhakertészetre való oktatása, s ez által az ezt monopolizáló bolgár, olasz és német kerté­szeknek majdan hazai erőkkel való pótlása. Az intézeti épület 100 gyermek számára készült, s az elemi tantárgyak is elő fognak a növendékeknek adatni. A földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter is hathatósan pártfogolja az új intézetet, s a kertészeti tanfolyam vezetésére Francziaországból egy szakférfit hozatott,azonkívül a tehenészet, a sertés-, baromfi-, stb. tenyésztés berendezésére 24.000 frtot engedélyezett. — A József fiárvaházi bizottság, a grófnő felhívását a legnagyobb örömmel fogadta és egyhangúlag azt javasolja a hatóságnak, hogy a kérelmet teljesítse. Az idén — a már megállapított költségelőirányzatra való tekintettel — csak 6—10 növendéket vél a bi­zottság fejenkénti 150 főt ösztöndíj mellett az inté­zetbe küldhetni; a jövőben azonban a körülmények­hez képest többet is. — Adókivetés. A főváros területén összeírt, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyle­tek« adójának megállapítására összehívott adókivető bizottság, f. évi június hó 5-én fogja a IV. és V. kerü­letekben összeírt ilynemű vállalatok adóját tárgyalni.­­ A Hunyady-téren felállítandó árucsarnok keze­lési és használati szabályát Matuska A. jegyző ki­dolgozván, abból a következő ismertetést adjuk: A csar­nokban csak élelmi czikkek és csak kicsiben árusítha­tók. A­míg a csarnokban van rendelkezésre álló hely, mindenki bebocsátható, ki élelmi czikkét ott akarja árulni. Az eladási helyek 4 csoportra osztvák, az el­sőben árusíthatók : hús és húsneműek; a másodikban és harmadikban a főzelék, zöldség, gyümölcs, gomba, hüvelyes vetemények, liszt és kenyér, a negyedikben: vad, szárnyas és halak. A 176 áruhely közül 56 vidé­kieknek lesz fenntartva, továbbá lesz 24 nagyobb és 24 kisebb pincreraktár, 12 nagyobb és 12 kisebb hű­tőkamra. Az eladók csak mozgatható és eltávolítható eladási eszközöket használhatnak. Az eladás ármér­­ték, súly és darabszám szerint történik. A csarnok, ápril 1-től október 31-ig reggel 4 órától este 7 óráig november 1-től márczius 31-ig pedig reggel 5 órától este 6-ig lesz nyitva. Az eladási helyek a jelentkezők sorrendje szerint adatnak ki. A bérlőknek a tiszta­ságra különösen ügyelni kell. A csarnok a vásárigaz­gatóság kezelése alatt áll, egy vásárfelügyelő és 2 szol­ga részére fülkék lesznek fentartva. Ezek felügyelnek a helyes mértékre és egészségrendőri szabályokra. Tartoznak az élelmi­szereket pontosan vizsgálni s az ártalmasokat az eladástól elvonni. Természetesen a felügyelő s a két szolga folyton jelen tartozik lenni s fülkéjükben górcső és mérlegek s mérő készülékek lesznek kéznél, hogy ha valamely vevőnek gyanúja támad, rögtön megtudhassa a valót. A helyekért a pénzt előre kell fizetni. Az első csoportba osztott czikkek (hús) kamrái csak legalább 1 havi időre bé­relhetők, havi 8 frt 68 krért, a többi csoportok na­ponkint is és pedig ha állandó a bérlő, napi 12 krért, ha nem állandó, napi 14 krért adatnak ki. Nagyobb pinczeraktárak napi ára 10 és 20 kr, kisebbeké 7 és 14 kr, közös használat esetén 50 krg. súlyért 1 és 2 kr , a nagyobb hűtőkamráért 17 és 26 kr, a kisebb­ért 12 és 18 kr, közös használat esetén minden 50 kgr. súlyért 3 és 4 kr. fizetendő. A kisebb összeget az állandó, a nagyobbat pedig az ideiglenes bérlőre kell érteni. Mérlegdij 50 kilogrammon alul 1 kr, 50-en felül s minden további 50 kgrért 2­ kr. Űrmér­­tékvizsgálati dij 50 literig 1 kr, ezen felül s minden to­vábbi 50 liter után 2 kr. Törvényszéki csarnok, összefér-e a tőzsdei titkár állásával az ügyvédi gyakorlat ? A budapesti ügyvédi kamara választmá­nya, a budapesti tőzsde jogügyi titkárától megtagadta a kamara lajstromába való bevezetést, mert a tőzsdei titkár a tőzsdén folyamatba tett jogügyekben intéz­kedik és igy a tőzsdénél hozandó ítéletekre nemcsak befolyással bír, hanem az ítéletek meghozatalánál nevezetes tényezőt képez, sőt azok fogalmazása hatá­rozottan az ő teendői közé tartozik; ily állás pedig az ügyvéd hivatásával merőben ellentétben áll, an­nál is inkább, miután mint ügyvéd, egyszersmind biró nem lehet. — A kir. Curia a kamara választmá­nyának ezen határozatát helyben hagyta. Sajtóperek. A marosvásárhelyi kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt junius havában két sajtóügyi tárgyalás lesz. Egyik: Gálfalvi Domokos sóvá- f­radi körjegyző és Tóth Márton sóváradi lelkész­­ között támadt súrlódásokból keletkezett s Gálfalvi­­­­ogász fia által indíttatott Tóth Márton ev. ref. lel­késznek egy ellene írott becsmérlő czikke miatt, —­­ a másikat pedig Pálffy Mihály marosvásárhelyi ügyvéd indította K­o­z­m­a­n­n Károly marosvásárhe­lyi vállalkozó ellen, egy nyílttéri rágalmazó közle­mény miatt. A szükséges vizsgálatokat Antal Já­nos kir. törvényszéki biró már befejezte. Szerelemféltés és emberölés. A kir. Curia szerelemféltésből elkövetett szándékos emberölési kí­sérlet miatt egy nem rég felmerült esetben két évi fegyházat szabván ki, az ítélet indokaiban a többi között ezeket hozza fel. Habár a vádlott és a sérel­mezett nő között korábban fennállott és a sértett nő leveleiből is látható bensőbb és huzamosabb szívviszonyt sértett nő saját beismerése szerint is vádlott vétke nélkül szakítván meg, vádlott­nak a megcsalatás és féltékenység gyötrelmei ál­tal előidézett azon lelki felháborodása, mely őt magát is az öngyilkosság megkísérléséhez ve­zette, a fennforgó esetben enyhítő körülményt ké­pez, mindamellett a leghevesebb szenvedély sem jogosít fel bárkit is arra, hogy egy tőle akár vallásos, akár polgári kötelékek tekintetében jogilag független egyén szabad elhatározását annak életére törő me­rénylettel korlátolja, annál kevésbbé arra, hogy oly értelem vagy viszony fentartására halálveszély alatt kényszerítse, melyet annak ellenkező czélja vagy köz­bejöhetett ellenszenve visszautasit. Egyesületek és társulatok. — Az orsz. magyar képzőművészeti társulat választmánya holnap kedden délután 6 órakor ülést tart. Tárgyak: 1. A pénztári ellenőrzés rendszeresí­tése. 2. A társulati pénztárnok választása. 3. Javas­lat a műcsarnok nagy termének átalakítására vonat­kozólag. 4. Folyó ügyek.­­ A budapesti kerékpár egyesület vasárnapra kitűzött kirándulását Tétényre, majdnem az ösz­­szes tagok számával megtartotta. Az indulási hely­től (Széchényi szálloda) 3-kor keltek útra és a promontori sörfőzőhöz 1/24 órakor érkeztek meg, te­hát ezen utat 30 percz alatt tették meg. Itt pihenőt tartva, 4-kor elindultak, de 1/45-kor már Tétényben voltak a nagy vendéglőben, hol százakra menő közön­ség várta őket. A kirándulók itt zeneszó mellett meguzsonáztak, azután 8 órakor visszaindultak a fővárosba, hova esti 9 ómkor érkeztek.­­ A budapesti fodrászsegédek betegsegélyző és temet­kezési egylete f. hó augustus havában ünnepli zászlószente­lését. A zászlóanya Blazek Adolfné úrnő lesz, idegenek névjegyzéke. Junius 4. Arany sas szálloda : Trottler V. keresk. Szuczán. — Lippe­r-né keresk. Jászberény. — Szilágyi K. állomási főnök, M.-Kövesd. — Golcs L. jegyző, M.-Kövesd. — Balogh J. jegyző, Szeged. — Fehér J-né mgzó, T.-Szt.-Miklós. Európa Szálloda: Gr. Hoyos M. kamarás, Grácz. — Wodianer S. birt. Sz.-Fehérvár. — Wodianer M. birt. Dió­szeg. — Frodl A. cs. kir. százados, Kolomea. — Langfelder E. igazg. Bécs. — Leimdörfer J. kers. B.-Bánya. — Kohn A. kers. New-York. Erzsébet szálloda, Kövér Gy. királyi tanfelügyelő, M.-Sziget. — Papp M. földbirt. Karczag. — Botyovszky J. földb. Dráskócz. — Blau J. földbirt. Dabas. — Nagy J. föld­­birtokos, Somosujvár. — Lator B. földbirt. N.-Szőllős. — Balázsfy I-né árvaszéki elnök neje, A.-Marót. — Binder L. felügyelő, S.-Szt.-György. — Sümeghy J. fakers, Kis-Várda. — Blau S. keresk. Dabas. — Pártos S. ügy­védj. Szeged. — Matkó A. hird­. Trencsén. — Tober J. molnár, Kis­szállás. — Szatmáry K. hadnagy, Plevje. Fehér ló szálloda: Sándor G. földb. Guta. — Simli J. földbirt. Jenő. — Bicskey K. földb. T.-Bicske. — Bauer J. földbirt. Ráczalmás. — Matekovics J. birt. Czibakháza. — Kiss J. tiszti, Barbér. — Majer F. gazdat, Vácz. — Polya­­kovics A. tanár, Szabadka. — Zalka S. tanár, Losoncz. - Buxbaum M. utazó, Bécs. — Welzer A. jegyző, Mácsa. — Sporer B. igzó, Pozsony. Fehér hattyú szálloda , Braun A. lókerskedő Léva. — Hofstätter J. lókers. Bécs. — Schenk J. lókers. Pozsony. — Barbacsi J. földb. Bakabánya. — Ungár G. földb. M.­Csáth. — Weisz M. földb. Apostag. — Abrat.ám M. földb. Bugyi. — Lustig M. kers. Komárom. — Krausz M. kers. B.­Aszony. Stekbauer A. kersb. Budweis. — Fischer J. kers. Túra. — Weiner S. kers. Vácz. — Presburger A. utazó, Bécs. — Berg M. gazd. M.-Kövesd. — Kováts Gy. jegyző, Monor. Holzwarth -Frohner szálloda , Gróf Siebert földb. Frank­furt. — Ellendt A. bankigazg. Berlin. — Szumrak E. gyá­ros, Hrinyova. — Král J. építési vállalk. Szeged. — Lede­rer E. vállalkozó, Szeged. — Lillek A. főmérnök, Újvidék. — Gedlicska J. főmérnök, Újvidék. — Dr. Berger orvos, Lugos. — Förster J. igzó, Stuttgart. — Ottohal A. igazg. Szolnok. — Markus M. igazgató, Szolnok. — Schweitzer C. igazg. Neunkirchen. — Panek A. gyáros, Bécs. — Krausz S gyáros, Bécs. — Stuhenvoll G. mng­ó, Bécs. — Spitz A. és családja, Bécs. — Reittier A. igazg. Bécs. — Tellek H. kers. Briesz. — Maier M. és családja, K.­Jecse. Hungária szálloda: Palotay M. birtokos, Doraháza. — Bauer B. birt. Bajmok. — Holzman Olga mgzó, Bécs. — Huber O. mgzó, Bécs. — Mülser M. szerk. Bécs. — Kaiser T. mérnök, Bécs. — Szarvassy A. mérnök, B.-Gyula. — Schwarcz A. mérn. Sasvár. — Walny A. bánya­tan. M.-Szi­­get. — Miklósy D. ügyvéd, Komárom. — Gold M. gyáros, Győr. — Wellisch M. keresk. N -Kanizsa. — Moldovány T. kers. B.-Gyula. — Illmann M. kers. Arad. — Berger J. kers. Kaposvár. — Schwarcz J. kers. Újvidék. — Berschmann Zs. kers. Bécs. — Löwy L. kers. Bécs. — Jeidel J. keresk. Bécs Kelbel J. kers. Bécs. — Kohn Gy. kers. Bécs. — Gross Zs. kers. Bécs. István föh. szálloda, Chott J. mgzó, Prága. — No­votny E. mgzó, Prága. — Ehler K. h. kap. Bécs. — Mind­­szenty A. gyáros, Mohács. — Fischer J. kers. Dunaföldvár. — Rózsa P. iparos, Komárom. London szálloda : Fichtig J. birt. Szeged. — Seytab A. hivt. Steigr. — Czervenka N. hivtl. Bécs. — Butsch F. hivtl. Prága. — Bednarics A. hivatala. Bukarest. — Masznyi H. hivtl. Bazin. — Kirchner H. hivtl. Bécs. — Dlasch W. igazg. Bécs. — Hulek J. hivtl. Bécs. — Tuschinszky J. kers, Pozsony. Magyar király szálloda: Gömöry G. birt. Dobsina. — Mayer Eleonora magánzó, Pozsony. — Petracsek F. mérnök, Lugos. — Landxinger Zs. festi, Eszék. — Paulies W. hivtl. Varasd. — Horváth B. ügyvéd, Tabon. — Engländer M. gazdász, Debreczen. — Ha'brohr M gazdász, Szabadka. — Blixman F. épitész, S.-A.-Ujhely. — Brünner Anna keresk. Detta. — Eisenberger M. keresk. Debreczen. — Schenk A. kers. Sopron. — Kerschner M. kers. Petrevee. — Wittmann B. kersk. Győr. — Reinhardt F. keresk. Arad — Stern M. kers. Brünnn. — Deutsch N. kersk. Losoncz. — Bergler L. kers. Bécs — Guttmann J. szücsm. Zsombolya. Nemzeti szálloda: Zinzár Anna birtokos, B.­Gyula. — Neumann J-né birt. Szabadka. — Braun G. birt. Heves. — Weissberger J-né birt. N.-Rhéde. — Dr. Konrad M. orvos, Nagy-Várad. — Jirku R. mérnök, Bécs. — Buday J. ügyv. Szegszárd. — Szentesy B. keresk. Dunaföldvár. — Meier Q. kers. Bécs. — Braun S. kers. Paks. Pannónia szálloda: Báró Podmaniczky J. birtokos, Zombor. — Keresztfalvy J. birt. Keresztfalva. — Méhes J. birt. N.-Csalomea. — Kunfaly E. birt. Cservenka. — Fischer A. birt. Komárom. — Baltás I. tisztv. Gyöngyös. — Vozáry J. gyógysz. Gyöngyös. — Plachy G. ügyvéd, Szirák. — Horváth J. építész, Kolozsvár — Fekete L. mérnök, Nagy- Becskerek. — Boka E tisztt. Ér-Mihályfalva. — Halmay A. mgzó, S.-Tarján. — Kádassy A. mgzó, Nyíregyháza. — Éj­­szaky A. mgzó, Sz.-Mihályfa. — Berg S. lókers. Berlin. — Reishelhuber K. kers. Pécs. — Rauscher J. kers. Bécs. Smiedt-Orient szálloda: Bosányi R. földb. Lontó. — Szluka R. földb. Nyitra — Vajda P. földb. Palást. — Ber­­nácsky J. gazd. Jászberény. — Neumann J. gyáros, New- York. — Brand G. gyáros, Lipcse. — Henkel D. gyáros, Berlin. — Gerber M. mérn. Bécs. — Király J. festő, Ujhely. — Bittinger J. kers. Arad. — Csurilla J. és neje, Munkács. — Poslák A. méri Szolnok. — Feiner S. kers. Temesvár. — Braun K. kers. Miskolcz. — Tóth S. gazd. Abony. Tigris szálloda , Bacon J. mgzó, Segesvár. — Gaál J. mgzó, Segesvár. — Borbély K. magánzó, Segesvár. — Sergl T. mgzó, Steyer. — Keller L. mgzó, Kecskemét. — Gallacz J. kir. mérn. Gyula. — Losonczi D. mérnök, Maros-Vásár­hely. — Ich E. cs. kir. törzstiszt, Nagy-Várad. — Nagy Zs. ügy..ök, Bécs. — Novelly J. vasúti hird­. Kassa. — Száva Gy. hivd­. Déva. Vadászkürt szálloda: Wejnits S. birt. Szabadka. — Propper A. ügyv. Eperjes. — Gajary Ö. szolgab. Kalocsa. Kivonat a hivatalos lapból. Junius 3. Árverések a fővárosban. Deutsch Ignácz 650 írtra b­­ingói V. hajcsár utcza 1681. sz. junius 4. Mautner Adolf 809 frt és 60 krra b. ingói V. fürdő utcza 1. sz. junius 4. Reich Adolf 1162 írtra b. ingói V. nádor utcza 34. sz. junius 4. Árverések a vidéken. Kálmán Adolf és neje 2020 írtra b. ingói junius 20. Karczag. Csánnyi Pá 2769 írtra b. ingatlan szeptember 9. Petrovácz. Katona János 2160 írtra b. ingatlan junius 12. Sár-Keresztur. Nagy Zsig­­mond 2465 írtra b. ingatlan augusztus 17. Baján. Bőczy Gá­bor és neje 7180 írtra b. ingatlan augusztus 18. Tatolcsán. Putnoki Frigyes 2728 írtra b. ingatlan junius 20. Nádudvar. Balázs Pál 7740 írtra b. ingatlan augusztus 25 Petrovosselló, Korpádi Péter 1543 írtra b. i. julius 28. Felső-Eörsön. Ujfalvi Ádámné 12,834 írtra b. i. augusztus 21. Csömény. Kovil Szent­­iván községe lefoglalt ingói junius 29. Szentiván. Brankó Gyu­la 2007 írtra b. i. szeptember 10. Pépeki. Rosenberg Benő 3808 írtra b. junius 14. Szombathely. Hencz Móricz lefoglalt in­gói junius 18. Brassó. J. B. Popp 1500 írtra b. ingói julius 19. Brassó. Thury Józsefné 15,568 írtra b. ingatlan augusztus 3. Deésen. Pályázatok. A nagymihályi járásbiróságnáll IX. oszt. hivatalszolgai áll. hat hét alatt. Az eperjesi illeték kisza­bási hivatalnál fönöki és II. oszt. pénzügyi titkári áll. 8 hét alatt. — Zálogházi forgalom 1683. évi május hóban. A belvá­rosi intézetben elzálogittatott 24.280 drb. ingó 58.994 frt, 13.540 db. ékszer 14.821 frt, együtt 37.820 db. 207 209 frt ér­tékben. Kiváltatott 20.775 db. ingó 48 752 frt, 13.524 db. ék­szer 160.739 frt, együtt 34.299 db. 209.491 frt értékben. A te­rézvárosi intézetben elzálogittatott 12.272 db. ingó 30.852 frt, 5460 db. ékszer 43.502 frt, együtt 17.732 db. 73 854 frt érték­ben. Kiváltatott 9341 db. ingó 21 549 frt, 4558 db. ékszer 34.838 frt, együtt 13.899 db. 56.387 frt értékben. Összes for­­galom 66.668 db. ingó 159.647 frt, 37.082 db. ékszer 387.294 frt, összesen 103.750 db. 546.941 frt értékben. Időjárás június 4. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése a Jelek magyarázatai: © = szélcsend; O ·■= tiszta, derült; ® — V« felhős ; 3 = ’/■ felhős ; © — */* felhős; © =borult ; •­­ = eső ; * = hóeső ; A = jég ; = = köd ; 00 «= gör ; —■ zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomások (763 — 764) egyike Németországban, másika Magyarország keleti, a kö­zepes légnyomás (760) a continens déli részében van.­­ Az idő csendes, meleg, északon derült, délen változó felhő­zetű, helyenkint esővel. Hazánkban: Többnyire délkeleti, keleti és északkeleti mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet, vala­mint a légnyomás is keveset változtak. — Az idő észak­nyugaton többnyire derűs, délkeleten változó felhőzetű, he­lyenkint esőkkel. — Égiháboru volt Budapesten, Orsován Séd­zatmár-Németiben. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Átalában változó felhőzetű csen­des, kissé hűvösebb időt várhatni, helyenkint esővel, itt-ott égiháború­val. Leír- ®nál A hó-Állomások nyomás­a TMW*­*•£■.700-1- er0j® Celsius* déli*#* zet —12) fokban________________ Arad........................... 62.6 DK 4 18.8 — ® Besztercze............. — — — — _ Beszterczebánya .. 61.2 E 2 18.9 — Q Budapest .. . .. .. 61.1 © 20.8 ^ \ Q Csáktornya................ 60.4 DNY 2 18.6 — 3 Debreczen................ 62.2 D 1 21.2 — 3 Eger........................... 62.0 ÉK 2 17.7 1 a Eszék.......................... - - - _ _ Fiume......................... 61.3 K 1 18.2 3 3 Késmárk.................... 60.2 © 16.8 — ® Keszthely ................ 62.0 DK 2 20.9 — ® Kolozsvár................ 63.4 NY 2 13.0 3 ® Magyar-Óvár......... 61.4 K 1 17.8 — ® Akna-Szlatina .. .. 62.5 K 2 15.8­­ — 0 Nagy-Enyed ........... 63.8 ÉK 1 14.5 1 — ® Nagy-Szeben......... 61.5 K 2 14.4 8 ® Nagy-Várad ............ 62.7 © 17.5 — ® Orsóvá....................... 62.9 © 16.4 £.4 ® Pancsova................... 61.8 DNY 2 18 1 13 ® Selmeczbánya .. .. 62.1 DK 4 18.6 —. · Sopron........................ — K 2 20.0 — g Szatmár-Németi .. 60.9 DK 1 17.0 ... 2 £ Szeged....................... 60.7 K 1 17.9 — 3 Sepsi-Szt-György 61.9 ÉK 2 13.1 ^4 0 Szolnok ................... 62.2 DK 2 21.3 _ Q Temesvár................ 63.0 D 1 22.4 1 3 Trencsén................... 60.9 DK 1 17.5 _ q Ungvár....................... 60.5 ÉK 4 16.4 _ % Zágráb ..................... 61.1 DNY 1 19.2 _ © Bécs......................... 62.2 © 18.4­­. · Bregenz................... 61.6 D 1 16.4 7 © Konstantinápoly.. 60.2 ÉK 3 2t.O — © Lesma................. 61.5 D 1 20.6 — ® Pola........................ 61.0 © 22 6 — ® Prága.......................... 63.3 DNY 1 16.6 — Q Sulina.................... — — — _ _ Sarajevo ......... , .. 62.5 © 19.0 — © Színházak. Budapest, kedd, junius 5-én Nemzeti színház. MIGNON. Regényes opera három felvo­násban. Goethe »Meister Vil­mos tanuló évei« czimű regé­nye után írták Carré és Bar­bier, ford. Ormay F. Zenéjét szerzette Thomas A. Személyek: Meister Vilmos Pauli Lothario Ódry Laertes Kiss D. Fridrik Saxlehner E. Jarno Antonio Mignon Philine Inas Köszeghy Pongrácz Komáromi M. Maleczayné Rónai Holnap, szerdán : Tartuffe. Vígjáték 5 felvonásban. Ezzel : Dandin György. Vígjáték 3 felv. Ma kezdete 8-adfél órakor. Főszerkesztő: J­ólia,­ IMIOr. Felelős szerkesztő: "V"!©! Im­re. Nyílt tér. A gyenge vagy a vérszegény egyének általában véve a legtöbb vastartalmú szert, melyek nékik rendeletnek, nem képesek bevenni. Ellenben a konc­entrált Bravais vas­­cseppeket minden megerőltetés nélkül bevehetik, me­rt eknél az orvosnak igen megvan könnyítve az adagolásnak fokozatos felosztása is. 252 HALLEIHÍI kreutznaohl anyaság tökéletes pótléka mindig friss töltésben kapható Mattom és Wille cs. k. udv. szállt­ak ásványviztelepükben, budai király-keserű­források tulajdonosai. Budapesten, (Diana fürdő-épület.) 796 A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK 458 váltó-üzlete, Budapest,­­Dorottya-u utca, 1.sz. Vesz és elad értékpapírokat, érez nemeket a napi árfolyam szerint TulIBBBnzBsekn­ek és Me­izéreM! Ideje korán való értesülés képezi a sikeres üzérkedésnek elmaradhatlan feltételét. Napi kimerítő árfolyam és irányzati értesíté­seimet kívánatra ingyen és bérmentve küldöm meg, melyek már sokaknak jelentékeny hasznot hajtottak. HOR­N J. W. alapittatott 1823. évben. BUDAPEST, Ferencz­ József-tér 8.

Next