Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1883-06-05 / 153. szám
arról beszélni, hogy ez miben sem változtatná a birtokszerzés eddigi esélyeit, már csakugyan nem lehet. Mily mérvben csökkennék ezálta a kisebb birtoktestek megszerezhetősége ? azt pontos statistikai adatok híjában igen bajos megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy minél lejebb száll a minimum összege, annál nagyobb birtoktömeg lesz a forgalom mai köréből kivéve. És föltéve, de meg nem engedve, hogy az egyszer lábrakapott korlátozás a tíz holdnál kisebb telkeknél megállana, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy szerzőnk a középbirtoknál meg majorátus, sürget. Ha mindez együttvéve még mind nem verné békákba a föld szabad forgalmát, akkor csakugyan nem lehet tudni, hol kezdődik a birtokkorlátozás. S midőn szerző még ezek után is védekezik a birtokkorlátozás vádja ellen, ez csak azt mutatja, hogy ő maga is érzi annak végzetes következményeit. És ez igen érthető, mert minél kevesebb alkalom lenne kisföldek megszerzésére, anná magasabbra emelkednék azok értéke; annál drágábban akarná magának megfizettetni a földjéhez való ragaszkodást, az attól válni kényszerülő tulajdonos; és annál többet volna értte hajlandó adni az, aki csak ezen az uton juthat földbirtokhoz. Amíg tehát egyrészt a minimummal védett s a forgalomból kizárt birtok értéke lejebb menne valóságos értékénél, másrészt az ilyen védelemben nem részesülő igen kis birtokok jóval magasabb áron kelnének, mint amely belső értéküknek megfelel. Ennek pedig mindkét esetben csak szomorú következményét látnók. A nagyobb birtokon lehetetlenné válnék a hitel felhasználása, a földnek javítása; az igen kis birtok viszont azután jutna igazán oda, hogy művelése közgazdasági kárral, a legnagyobb tőke- és munkapazarlással járna, mert nem hozhatná meg a beléje fektetett tőke kamatját, a ráfordított munka jutalmát. S azért ha azt akarják, hogy azok a szomorú és sötét képek, melyeket ma némelyek oly előszeretettel festenek a magyar földművelésről, a legszigorúbb valóságra is igényt tarthassanak, akkor csak honosítsák meg a birtokvédelem ezen faját, mely épp a legszegényebb és legmiveletlenebb osztályra nézve nehezítené meg legfőbb vágyának és szorgalma egyetlen serkentőjének elérhetését. IV. Legutoljára hagytuk a szerző azon érvét, melyre mint vidéken lakó és praktikus ember, velünk, a városi emberrel és theoretikussal szemben úgy látszik kiváló súlyt fektet. És ez az, hogy a törpe birtokos igen rossz munkás, kit aratás után, mivel neki is van valamije, drága pénzért sem lehet napszámba kapni. Bármennyire hivatkozzék is a szerző, tapasztalataira, nagyon sajnáljuk, de érvül azokat el nem fogadhatjuk. Egyes kivételek mindenütt vannak, s ilyenek lehetnek azok is, kikkel ő találkozott; de hogy egészben véve a föld népe lustább és dologtalanabb lenne, ha egy-két hold földje van, ezt nem tudjuk elhinni. Sőt tovább megyünk, és azt mondjuk, hogy ennél szerencsétlenebb érvet a minimum mellett már képzelni sem tudunk. Mert, jól megfontolva, ugyan mi következnék ebből ? Az, hogy csak az a paraszt megy dolgozni, akinek semmije sincs; más szóval, hogy a jobb módú birtokos osztály érdeke azt kívánja, hogy minél szegényebb és nyomorultabb legyen a paraszt. A conservatív és aristocratikus érdekek legnagyobb ellensége sem mondhat ellenük ennél sújtóbb vádat. Ha a legkisebb hajlamunk volna a demagógiára, ennél kedvezőbb alkalmat keresve sem találhatnánk. De hát ez a képzelt ellentét az alsóbb és felsőbb osztályok érdekei közt, hála istennek nem létezik. És habár századok óta vannak, kik e balhitet vallják , annak régibb és újabb hívei közt még is van egy különbség, az t. i. hogy a korábbiak elég következetesek voltak e hitüket a kiváltságos osztályok érdekeivel igazolni, míg az újabbak elég meggondolatlanok azt képzelni, hogy ilyen okoskodással az alsóbb osztályok védőiként szerepelhetnek. A rabszolgaság és jobbágyság védelmezői ugyanegy alapon állanak szerzőnkkel, mert hiszen ők is azt hirdették, hogy csak így lehet a felsőbb osztályoknak jó és olcsó munkáskezeket biztosítani. Ezeken a sajnos botlásokon ma rég túl van az emberiség. Ma minden művelt ember köztudatában él már a meggyőződés, hogy a szabad ember munkája a munkaadóra nézve is jobb, mint a rabszolgáé, vagy a jobbágyé. Miért ? Egyszerűen azért, mert minél szabadabb a munkás, annál több, nagyobb érdeke fűződik a dologhoz, annál buzgóbban is fogja teljesíteni felvállalt kötelességét. Aki azt állítja, hogy a proletár jobb és megbízhatóbb munkás, mint az, aki némi megnyugvással tekinthet a jövőbe; annak, ha következetes akar lenni, meg kell támadnia a munka felszabadítását és védelmeznie kell az annak megkötésével járó legnagyobb igazságtalanságokat. Arról nem is akarunk beszélni, hogy vannak a gazdaságiaknál magasabb érdekek, a társadalmi és politikai érdekek, melyeket még a legmagasabb munkabér mellett sem dolgozó törpebirtokos nem fenyeget, a legkisebb bérre is rászoruló, életét máról holnapra tengető proletár azonban a legkomolyabban veszélyeztetne. De nemcsak ezen általános szempontok szólnak szerző ellen; ellene tanúskodik saját okoskodása. Mert az általa sürgetett intézkedés még saját okoskodása alapján sem vezethetne az általa óhajtott eredményre. Mit is vár szerző ez esetben a minimumtól ? Azt, hogy szaporodni fog azok száma, kik szívesen mennek majd napszámba. Milyen elemek szaporodását várja tehát ez esetben a szerző a minimumtól ? Azt reméli talán, hogy a törpe birtokosok nagy száma negyed, fél és egész telkes gazdákká lesz ez áldásos intézmény védszárnyai alatt? Ezt nem tételezhetjük fel róla. Mert ha már az nem dolgozik szerinte, ki egykét napra vagy hétre biztosítva látja lételét, hogyan várhatna szorgalmat attól, ki még kedvezőbb helyzetben van. Kiknek kellene tehát szaporodniok a minimum mellett, ha azt hiszi a szerző, hogy az intézmény életbelépése után könnyebben lehet majd jó napszámért munkást kapni? Az olyanok, akiknek még kevesebbjük van, mint a törpe birtokosoknak, vagyis azoknak, kiknek semmijük sincs. Más szóval, ugyanazon minimummal, melyet szerző a parasztosztály érdekében is sürget, nemhogy csökkentenie, de szaporítania kellene a proletárok számát. Ily ellenmondásokra vezet az az állítólagos gyakorlati felfogás, mely öszszekapkodott esetlegek általánosításával megdönthetni, sőt lenézhetni véli a századok tapasztalatán és gondolatmunkáján alapuló nézeteket. És ezzel megválhatnánk szerző fejtegetéseinek azon részétől, melyet a minimum védelmének szentelt, ha érvelése közben egyszer, futólag, a nemzetiségi szempontot szintén nem hozná fel a birtokkorlátozás mellett. Bővebb indokolását ez állításának nem igen találjuk, és így talán hallgatással is mellőzhetnék, ha a kérdés fontossága az ellenkezőre nem kötelezne. Mert a nemzetiségi szempont mindenesetre elsőrangú jelentőséggel bír, és ezért igen sok oly intézményt pártolnánk vagy legalább eltűrnénk, melyet általános politikai vagy gazdasági okokból talán elítélnénk. De ép e szempont nagy jelentősége okozza, hogy talán egyre sem hivatkoznak oly kimaradhatatlan bizonyossággal, mint éppen arra. Hogy mily jogosan, azt mutatja a jelen példa is. Mert ugyan kérdjük, mely esetben igazolhatnék a birtokkorlátozást, a fennálló birtokmegoszlás állandósítását, a nemzetiségi és faji érdekkel? Csak abban, ha a változás esélyei saját nemzetiségünk és fajunk ellen irányulnának. S mikor következnék be ez az eset? Ha minden a hazát lakó nemzetiséget és fajt szorgalmasabbnak és tevékenyebbnek kellene tartanunk, mint a saját magunkét. Mert hiszen éppen abban fekszik a birtok szabadságának legmélyebb igazolása, hogy e mellett mindig a legszorgalmasabbé és legtakarékosabbé a győzelem. Aki tehát még nemzetiségi szempontból is szük ?ségesnek tartja a korlátozást, az önkénytelenül és akaratlanul azon nézetének ad kifejezést, hogy a szorgalom és takarékosság erényeiből e haza minden nemzetiségei közt a magyarnak jutott a legkisebb osztályrész. Ámde fel vagyunk-e jogosítva ily pessimismusra saját ajunk iránt ? S bármily kevés positív adat álljon is rendelkezésünkre, nem kell e azon arányból, amely szerint a civilisatio és cultura egyéb erényei az e hazát lakó nemzetiségek közt megoszlanak azt a következtetést vonnunk, hogy mint a haladás annyi más terén, valószínűleg itt is a német nemzetiség áll legelől, mely csak nyelvére német, de hogy mindjárt ezen, legmagyarabb érzelmű idegen ajkú honfitársaink után sem a tótok, sem a szerbek, sem az oláhok, sem a ruthének nem következnek, hanem következik az államalkotó és államfentartó magyar nemzetiség. Aki kissé szétnéz a vidéken a Bánságban, Biharban, a Duna mentén, igen sok példát fog látni arra, hogy mint terjed az ország két legértelmesebb és épp azért legmunkásabb és leggondoskodóbb nemzetiségének földbirtoka a kevésbbé mivelt és és azért a jövő iránt is kevésbbé aggódó nemzetiségekkel szemben. A birtok korlátozása, a szorgalom és takarékosság megbénítása épp az ország legértelmesebb nemzetiségeit károsítaná, s hogy a magyar nemzetiség ezek közé tartozik, azt aligha fogja bárki is kétségbe vonni. Amíg tehát a minimum, a legjobb esetben megörökítené a mai állapotokat, a magyar nemzetiség erősbödését, már szerző okoskodása szerint sem várhatjuk ez intézménytől. Amit azonban nemzetiségünk érdekében óhajtanunk kell, az nem a mai állapot fentartása, mely ismét épp szerzőnk szerint a lehető legszomorúbb. Amit nemzetiségünk érdekében óhajtanunk kell, az, hogy fajunk minden gazdasági erénye a legteljesebb kifejlésre jusson. Olyan intézmény tehát, melynek a legjobb esetben, még szerzőnk szerint is, egy veszteglő tespedés lenne az eredménye, egy ilyen intézmény haszon lehet az ország igen sok nemzetiségére nézve, az a nemzetiség azonban, melyet megkárosítana, melynek jövőjét és uralmát koczkára tenné, az bizonynyal éppen a magyar. Bárhová nézünk tehát, mindazon érdekek, melyeket a szerző a minimum mellett tanúságul felhív, csak a legérzékenyebb sérelmet szenvednék általa. Szerző a gazdasági érdekekből követeli a minimumot és az egyenlő osztásnak tulajdonítja a telek feldarabolását; láthattuk, hogy az öröklés mily kevés befolyással lehet e részben, s hogy a mininum csak egy okkal több volna az általa kedvezőbb helyzetbe juttatott birtokos eladósodására. Szerző a minimum hiányának tulajdonába a törpebirtokosok nagy számát és sötét színben festi ezek sorsát; láttuk, hogy a minimum e részben vagy lehetetlen maradna, vagy éppen azon existentiák szaporodására vezetne, melyek még a törpe birtokosoknál is nyomorultabb helyzetben sintenek. Szerzőnk még a nemzetiségi érdeket is sorompóba szólítja a minimum mellett; láttuk, hogy ha van valami, ami által a magyar nemzetiség terjeszkedésének és erősbödésének még reményét is elenyésztethetjük, az épen a minimum. Ennyit a szerző azon fejtegetéseire, melyek a minimumra vonatkoztak. A többiekre legközelebb. Fővárosi ügyek. — A Vigadó termeiben felállítandó szobrok anyagára nézve tudvalevőleg az határoztatok, hogy azok horganyból öntessenek, azután pedig megaranyoztassanak. Midőn azonban e megállapodás létrejött, akkor még a termek mű márványzata nem volt megnyitva, s a szobrok megaranyoztatására is egyik indokul az hozatott fel, hogy az egyhangú és sötét falazaton az arany némi életet teremt. Később azonban a terem falai újból diszíítettek, s a terem mostani színezése mellett az aranyos szobor elvesztené minden szépségét és hatását. A képzőművészeti bizottság ennélfogva beható eszmecserét indított meg e tárgy felett, s végre abban állapodott meg, hogy az említett szobrok fehér márványból készítendők. Igaz, — úgymond a bizottság — hogy a szobrok darabja horganyba öntve és bronzirozva mintegy 600 írtba, valódi aranynyal bevonva pedig 750 írtba, s valódi bronzba öntve és cisellirozva 1600—1800 írtba kerülne csak; mig II. oszt. carrarai márványból, itthon készítve, egy-egy szobor mintegy 2500 írtba kerül, de a művészeti kivitel és becs szempontjából a különbség óriási. Ha a Vigadó építési költségvetéséből az összes szobroknak márványból való kiállítása ki nem kerül, ez esetre a bizottság nézete szerint egyelőre csak egy-két szobor volna márványból készítendő, a többi pedig csak gipszből, amelyek azonban később szintén márványszobrokkal volnának kicserélendők. A tanács ezen javaslatot tárgyalván, ahhoz mindenben hozzájárult, s az ügyet végeldöntés végett a legközelebbi közgyülés elé fogja terjeszteni. — A József-fiárvaházi bizottság mai ülésében tárgyalta gróf Károlyi Sándornénak a budapesti első gyermekmenhely-egylet nevében a fővárosi tanácshoz intézett abbeli kérvényét, hogy az egylet által még a folyó évben megnyitandó István-telki földmives-és kertész-képezdéjénél a József-fiárvaház néhány növendéke ösztöndíj mellett elhelyeztessék. E képezde czéljául tűzetett ki, árvagyermekeknek, a mezőgazdaság és kiválóan a finomabb franczia konyhakertészetre való oktatása, s ez által az ezt monopolizáló bolgár, olasz és német kertészeknek majdan hazai erőkkel való pótlása. Az intézeti épület 100 gyermek számára készült, s az elemi tantárgyak is elő fognak a növendékeknek adatni. A földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter is hathatósan pártfogolja az új intézetet, s a kertészeti tanfolyam vezetésére Francziaországból egy szakférfit hozatott,azonkívül a tehenészet, a sertés-, baromfi-, stb. tenyésztés berendezésére 24.000 frtot engedélyezett. — A József fiárvaházi bizottság, a grófnő felhívását a legnagyobb örömmel fogadta és egyhangúlag azt javasolja a hatóságnak, hogy a kérelmet teljesítse. Az idén — a már megállapított költségelőirányzatra való tekintettel — csak 6—10 növendéket vél a bizottság fejenkénti 150 főt ösztöndíj mellett az intézetbe küldhetni; a jövőben azonban a körülményekhez képest többet is. — Adókivetés. A főváros területén összeírt, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek« adójának megállapítására összehívott adókivető bizottság, f. évi június hó 5-én fogja a IV. és V. kerületekben összeírt ilynemű vállalatok adóját tárgyalni. A Hunyady-téren felállítandó árucsarnok kezelési és használati szabályát Matuska A. jegyző kidolgozván, abból a következő ismertetést adjuk: A csarnokban csak élelmi czikkek és csak kicsiben árusíthatók. Amíg a csarnokban van rendelkezésre álló hely, mindenki bebocsátható, ki élelmi czikkét ott akarja árulni. Az eladási helyek 4 csoportra osztvák, az elsőben árusíthatók : hús és húsneműek; a másodikban és harmadikban a főzelék, zöldség, gyümölcs, gomba, hüvelyes vetemények, liszt és kenyér, a negyedikben: vad, szárnyas és halak. A 176 áruhely közül 56 vidékieknek lesz fenntartva, továbbá lesz 24 nagyobb és 24 kisebb pincreraktár, 12 nagyobb és 12 kisebb hűtőkamra. Az eladók csak mozgatható és eltávolítható eladási eszközöket használhatnak. Az eladás ármérték, súly és darabszám szerint történik. A csarnok, ápril 1-től október 31-ig reggel 4 órától este 7 óráig november 1-től márczius 31-ig pedig reggel 5 órától este 6-ig lesz nyitva. Az eladási helyek a jelentkezők sorrendje szerint adatnak ki. A bérlőknek a tisztaságra különösen ügyelni kell. A csarnok a vásárigazgatóság kezelése alatt áll, egy vásárfelügyelő és 2 szolga részére fülkék lesznek fentartva. Ezek felügyelnek a helyes mértékre és egészségrendőri szabályokra. Tartoznak az élelmiszereket pontosan vizsgálni s az ártalmasokat az eladástól elvonni. Természetesen a felügyelő s a két szolga folyton jelen tartozik lenni s fülkéjükben górcső és mérlegek s mérő készülékek lesznek kéznél, hogy ha valamely vevőnek gyanúja támad, rögtön megtudhassa a valót. A helyekért a pénzt előre kell fizetni. Az első csoportba osztott czikkek (hús) kamrái csak legalább 1 havi időre bérelhetők, havi 8 frt 68 krért, a többi csoportok naponkint is és pedig ha állandó a bérlő, napi 12 krért, ha nem állandó, napi 14 krért adatnak ki. Nagyobb pinczeraktárak napi ára 10 és 20 kr, kisebbeké 7 és 14 kr, közös használat esetén 50 krg. súlyért 1 és 2 kr , a nagyobb hűtőkamráért 17 és 26 kr, a kisebbért 12 és 18 kr, közös használat esetén minden 50 kgr. súlyért 3 és 4 kr. fizetendő. A kisebb összeget az állandó, a nagyobbat pedig az ideiglenes bérlőre kell érteni. Mérlegdij 50 kilogrammon alul 1 kr, 50-en felül s minden további 50 kgrért 2 kr. Űrmértékvizsgálati dij 50 literig 1 kr, ezen felül s minden további 50 liter után 2 kr. Törvényszéki csarnok, összefér-e a tőzsdei titkár állásával az ügyvédi gyakorlat ? A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a budapesti tőzsde jogügyi titkárától megtagadta a kamara lajstromába való bevezetést, mert a tőzsdei titkár a tőzsdén folyamatba tett jogügyekben intézkedik és igy a tőzsdénél hozandó ítéletekre nemcsak befolyással bír, hanem az ítéletek meghozatalánál nevezetes tényezőt képez, sőt azok fogalmazása határozottan az ő teendői közé tartozik; ily állás pedig az ügyvéd hivatásával merőben ellentétben áll, annál is inkább, miután mint ügyvéd, egyszersmind biró nem lehet. — A kir. Curia a kamara választmányának ezen határozatát helyben hagyta. Sajtóperek. A marosvásárhelyi kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt junius havában két sajtóügyi tárgyalás lesz. Egyik: Gálfalvi Domokos sóvá- fradi körjegyző és Tóth Márton sóváradi lelkész között támadt súrlódásokból keletkezett s Gálfalviogász fia által indíttatott Tóth Márton ev. ref. lelkésznek egy ellene írott becsmérlő czikke miatt, — a másikat pedig Pálffy Mihály marosvásárhelyi ügyvéd indította Kozmann Károly marosvásárhelyi vállalkozó ellen, egy nyílttéri rágalmazó közlemény miatt. A szükséges vizsgálatokat Antal János kir. törvényszéki biró már befejezte. Szerelemféltés és emberölés. A kir. Curia szerelemféltésből elkövetett szándékos emberölési kísérlet miatt egy nem rég felmerült esetben két évi fegyházat szabván ki, az ítélet indokaiban a többi között ezeket hozza fel. Habár a vádlott és a sérelmezett nő között korábban fennállott és a sértett nő leveleiből is látható bensőbb és huzamosabb szívviszonyt sértett nő saját beismerése szerint is vádlott vétke nélkül szakítván meg, vádlottnak a megcsalatás és féltékenység gyötrelmei által előidézett azon lelki felháborodása, mely őt magát is az öngyilkosság megkísérléséhez vezette, a fennforgó esetben enyhítő körülményt képez, mindamellett a leghevesebb szenvedély sem jogosít fel bárkit is arra, hogy egy tőle akár vallásos, akár polgári kötelékek tekintetében jogilag független egyén szabad elhatározását annak életére törő merénylettel korlátolja, annál kevésbbé arra, hogy oly értelem vagy viszony fentartására halálveszély alatt kényszerítse, melyet annak ellenkező czélja vagy közbejöhetett ellenszenve visszautasit. Egyesületek és társulatok. — Az orsz. magyar képzőművészeti társulat választmánya holnap kedden délután 6 órakor ülést tart. Tárgyak: 1. A pénztári ellenőrzés rendszeresítése. 2. A társulati pénztárnok választása. 3. Javaslat a műcsarnok nagy termének átalakítására vonatkozólag. 4. Folyó ügyek. A budapesti kerékpár egyesület vasárnapra kitűzött kirándulását Tétényre, majdnem az öszszes tagok számával megtartotta. Az indulási helytől (Széchényi szálloda) 3-kor keltek útra és a promontori sörfőzőhöz 1/24 órakor érkeztek meg, tehát ezen utat 30 percz alatt tették meg. Itt pihenőt tartva, 4-kor elindultak, de 1/45-kor már Tétényben voltak a nagy vendéglőben, hol százakra menő közönség várta őket. A kirándulók itt zeneszó mellett meguzsonáztak, azután 8 órakor visszaindultak a fővárosba, hova esti 9 ómkor érkeztek. A budapesti fodrászsegédek betegsegélyző és temetkezési egylete f. hó augustus havában ünnepli zászlószentelését. A zászlóanya Blazek Adolfné úrnő lesz, idegenek névjegyzéke. Junius 4. Arany sas szálloda : Trottler V. keresk. Szuczán. — Lipper-né keresk. Jászberény. — Szilágyi K. állomási főnök, M.-Kövesd. — Golcs L. jegyző, M.-Kövesd. — Balogh J. jegyző, Szeged. — Fehér J-né mgzó, T.-Szt.-Miklós. Európa Szálloda: Gr. Hoyos M. kamarás, Grácz. — Wodianer S. birt. Sz.-Fehérvár. — Wodianer M. birt. Diószeg. — Frodl A. cs. kir. százados, Kolomea. — Langfelder E. igazg. Bécs. — Leimdörfer J. kers. B.-Bánya. — Kohn A. kers. New-York. Erzsébet szálloda, Kövér Gy. királyi tanfelügyelő, M.-Sziget. — Papp M. földbirt. Karczag. — Botyovszky J. földb. Dráskócz. — Blau J. földbirt. Dabas. — Nagy J. földbirtokos, Somosujvár. — Lator B. földbirt. N.-Szőllős. — Balázsfy I-né árvaszéki elnök neje, A.-Marót. — Binder L. felügyelő, S.-Szt.-György. — Sümeghy J. fakers, Kis-Várda. — Blau S. keresk. Dabas. — Pártos S. ügyvédj. Szeged. — Matkó A. hird. Trencsén. — Tober J. molnár, Kisszállás. — Szatmáry K. hadnagy, Plevje. Fehér ló szálloda: Sándor G. földb. Guta. — Simli J. földbirt. Jenő. — Bicskey K. földb. T.-Bicske. — Bauer J. földbirt. Ráczalmás. — Matekovics J. birt. Czibakháza. — Kiss J. tiszti, Barbér. — Majer F. gazdat, Vácz. — Polyakovics A. tanár, Szabadka. — Zalka S. tanár, Losoncz. - Buxbaum M. utazó, Bécs. — Welzer A. jegyző, Mácsa. — Sporer B. igzó, Pozsony. Fehér hattyú szálloda , Braun A. lókerskedő Léva. — Hofstätter J. lókers. Bécs. — Schenk J. lókers. Pozsony. — Barbacsi J. földb. Bakabánya. — Ungár G. földb. M.Csáth. — Weisz M. földb. Apostag. — Abrat.ám M. földb. Bugyi. — Lustig M. kers. Komárom. — Krausz M. kers. B.Aszony. Stekbauer A. kersb. Budweis. — Fischer J. kers. Túra. — Weiner S. kers. Vácz. — Presburger A. utazó, Bécs. — Berg M. gazd. M.-Kövesd. — Kováts Gy. jegyző, Monor. Holzwarth -Frohner szálloda , Gróf Siebert földb. Frankfurt. — Ellendt A. bankigazg. Berlin. — Szumrak E. gyáros, Hrinyova. — Král J. építési vállalk. Szeged. — Lederer E. vállalkozó, Szeged. — Lillek A. főmérnök, Újvidék. — Gedlicska J. főmérnök, Újvidék. — Dr. Berger orvos, Lugos. — Förster J. igzó, Stuttgart. — Ottohal A. igazg. Szolnok. — Markus M. igazgató, Szolnok. — Schweitzer C. igazg. Neunkirchen. — Panek A. gyáros, Bécs. — Krausz S gyáros, Bécs. — Stuhenvoll G. mngó, Bécs. — Spitz A. és családja, Bécs. — Reittier A. igazg. Bécs. — Tellek H. kers. Briesz. — Maier M. és családja, K.Jecse. Hungária szálloda: Palotay M. birtokos, Doraháza. — Bauer B. birt. Bajmok. — Holzman Olga mgzó, Bécs. — Huber O. mgzó, Bécs. — Mülser M. szerk. Bécs. — Kaiser T. mérnök, Bécs. — Szarvassy A. mérnök, B.-Gyula. — Schwarcz A. mérn. Sasvár. — Walny A. bányatan. M.-Sziget. — Miklósy D. ügyvéd, Komárom. — Gold M. gyáros, Győr. — Wellisch M. keresk. N -Kanizsa. — Moldovány T. kers. B.-Gyula. — Illmann M. kers. Arad. — Berger J. kers. Kaposvár. — Schwarcz J. kers. Újvidék. — Berschmann Zs. kers. Bécs. — Löwy L. kers. Bécs. — Jeidel J. keresk. Bécs Kelbel J. kers. Bécs. — Kohn Gy. kers. Bécs. — Gross Zs. kers. Bécs. István föh. szálloda, Chott J. mgzó, Prága. — Novotny E. mgzó, Prága. — Ehler K. h. kap. Bécs. — Mindszenty A. gyáros, Mohács. — Fischer J. kers. Dunaföldvár. — Rózsa P. iparos, Komárom. London szálloda : Fichtig J. birt. Szeged. — Seytab A. hivt. Steigr. — Czervenka N. hivtl. Bécs. — Butsch F. hivtl. Prága. — Bednarics A. hivatala. Bukarest. — Masznyi H. hivtl. Bazin. — Kirchner H. hivtl. Bécs. — Dlasch W. igazg. Bécs. — Hulek J. hivtl. Bécs. — Tuschinszky J. kers, Pozsony. Magyar király szálloda: Gömöry G. birt. Dobsina. — Mayer Eleonora magánzó, Pozsony. — Petracsek F. mérnök, Lugos. — Landxinger Zs. festi, Eszék. — Paulies W. hivtl. Varasd. — Horváth B. ügyvéd, Tabon. — Engländer M. gazdász, Debreczen. — Ha'brohr M gazdász, Szabadka. — Blixman F. épitész, S.-A.-Ujhely. — Brünner Anna keresk. Detta. — Eisenberger M. keresk. Debreczen. — Schenk A. kers. Sopron. — Kerschner M. kers. Petrevee. — Wittmann B. kersk. Győr. — Reinhardt F. keresk. Arad — Stern M. kers. Brünnn. — Deutsch N. kersk. Losoncz. — Bergler L. kers. Bécs — Guttmann J. szücsm. Zsombolya. Nemzeti szálloda: Zinzár Anna birtokos, B.Gyula. — Neumann J-né birt. Szabadka. — Braun G. birt. Heves. — Weissberger J-né birt. N.-Rhéde. — Dr. Konrad M. orvos, Nagy-Várad. — Jirku R. mérnök, Bécs. — Buday J. ügyv. Szegszárd. — Szentesy B. keresk. Dunaföldvár. — Meier Q. kers. Bécs. — Braun S. kers. Paks. Pannónia szálloda: Báró Podmaniczky J. birtokos, Zombor. — Keresztfalvy J. birt. Keresztfalva. — Méhes J. birt. N.-Csalomea. — Kunfaly E. birt. Cservenka. — Fischer A. birt. Komárom. — Baltás I. tisztv. Gyöngyös. — Vozáry J. gyógysz. Gyöngyös. — Plachy G. ügyvéd, Szirák. — Horváth J. építész, Kolozsvár — Fekete L. mérnök, Nagy- Becskerek. — Boka E tisztt. Ér-Mihályfalva. — Halmay A. mgzó, S.-Tarján. — Kádassy A. mgzó, Nyíregyháza. — Éjszaky A. mgzó, Sz.-Mihályfa. — Berg S. lókers. Berlin. — Reishelhuber K. kers. Pécs. — Rauscher J. kers. Bécs. Smiedt-Orient szálloda: Bosányi R. földb. Lontó. — Szluka R. földb. Nyitra — Vajda P. földb. Palást. — Bernácsky J. gazd. Jászberény. — Neumann J. gyáros, New- York. — Brand G. gyáros, Lipcse. — Henkel D. gyáros, Berlin. — Gerber M. mérn. Bécs. — Király J. festő, Ujhely. — Bittinger J. kers. Arad. — Csurilla J. és neje, Munkács. — Poslák A. méri Szolnok. — Feiner S. kers. Temesvár. — Braun K. kers. Miskolcz. — Tóth S. gazd. Abony. Tigris szálloda , Bacon J. mgzó, Segesvár. — Gaál J. mgzó, Segesvár. — Borbély K. magánzó, Segesvár. — Sergl T. mgzó, Steyer. — Keller L. mgzó, Kecskemét. — Gallacz J. kir. mérn. Gyula. — Losonczi D. mérnök, Maros-Vásárhely. — Ich E. cs. kir. törzstiszt, Nagy-Várad. — Nagy Zs. ügy..ök, Bécs. — Novelly J. vasúti hird. Kassa. — Száva Gy. hivd. Déva. Vadászkürt szálloda: Wejnits S. birt. Szabadka. — Propper A. ügyv. Eperjes. — Gajary Ö. szolgab. Kalocsa. Kivonat a hivatalos lapból. Junius 3. Árverések a fővárosban. Deutsch Ignácz 650 írtra bingói V. hajcsár utcza 1681. sz. junius 4. Mautner Adolf 809 frt és 60 krra b. ingói V. fürdő utcza 1. sz. junius 4. Reich Adolf 1162 írtra b. ingói V. nádor utcza 34. sz. junius 4. Árverések a vidéken. Kálmán Adolf és neje 2020 írtra b. ingói junius 20. Karczag. Csánnyi Pá 2769 írtra b. ingatlan szeptember 9. Petrovácz. Katona János 2160 írtra b. ingatlan junius 12. Sár-Keresztur. Nagy Zsigmond 2465 írtra b. ingatlan augusztus 17. Baján. Bőczy Gábor és neje 7180 írtra b. ingatlan augusztus 18. Tatolcsán. Putnoki Frigyes 2728 írtra b. ingatlan junius 20. Nádudvar. Balázs Pál 7740 írtra b. ingatlan augusztus 25 Petrovosselló, Korpádi Péter 1543 írtra b. i. julius 28. Felső-Eörsön. Ujfalvi Ádámné 12,834 írtra b. i. augusztus 21. Csömény. Kovil Szentiván községe lefoglalt ingói junius 29. Szentiván. Brankó Gyula 2007 írtra b. i. szeptember 10. Pépeki. Rosenberg Benő 3808 írtra b. junius 14. Szombathely. Hencz Móricz lefoglalt ingói junius 18. Brassó. J. B. Popp 1500 írtra b. ingói julius 19. Brassó. Thury Józsefné 15,568 írtra b. ingatlan augusztus 3. Deésen. Pályázatok. A nagymihályi járásbiróságnáll IX. oszt. hivatalszolgai áll. hat hét alatt. Az eperjesi illeték kiszabási hivatalnál fönöki és II. oszt. pénzügyi titkári áll. 8 hét alatt. — Zálogházi forgalom 1683. évi május hóban. A belvárosi intézetben elzálogittatott 24.280 drb. ingó 58.994 frt, 13.540 db. ékszer 14.821 frt, együtt 37.820 db. 207 209 frt értékben. Kiváltatott 20.775 db. ingó 48 752 frt, 13.524 db. ékszer 160.739 frt, együtt 34.299 db. 209.491 frt értékben. A terézvárosi intézetben elzálogittatott 12.272 db. ingó 30.852 frt, 5460 db. ékszer 43.502 frt, együtt 17.732 db. 73 854 frt értékben. Kiváltatott 9341 db. ingó 21 549 frt, 4558 db. ékszer 34.838 frt, együtt 13.899 db. 56.387 frt értékben. Összes forgalom 66.668 db. ingó 159.647 frt, 37.082 db. ékszer 387.294 frt, összesen 103.750 db. 546.941 frt értékben. Időjárás június 4. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése a Jelek magyarázatai: © = szélcsend; O ·■= tiszta, derült; ® — V« felhős ; 3 = ’/■ felhős ; © — */* felhős; © =borult ; • = eső ; * = hóeső ; A = jég ; = = köd ; 00 «= gör ; —■ zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomások (763 — 764) egyike Németországban, másika Magyarország keleti, a közepes légnyomás (760) a continens déli részében van. Az idő csendes, meleg, északon derült, délen változó felhőzetű, helyenkint esővel. Hazánkban: Többnyire délkeleti, keleti és északkeleti mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet, valamint a légnyomás is keveset változtak. — Az idő északnyugaton többnyire derűs, délkeleten változó felhőzetű, helyenkint esőkkel. — Égiháboru volt Budapesten, Orsován Sédzatmár-Németiben. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Átalában változó felhőzetű csendes, kissé hűvösebb időt várhatni, helyenkint esővel, itt-ott égiháborúval. Leír- ®nál A hó-Állomások nyomása TMW**•£■.700-1- er0j® Celsius* déli*#* zet —12) fokban________________ Arad........................... 62.6 DK 4 18.8 — ® Besztercze............. — — — — _ Beszterczebánya .. 61.2 E 2 18.9 — Q Budapest .. . .. .. 61.1 © 20.8 ^ \ Q Csáktornya................ 60.4 DNY 2 18.6 — 3 Debreczen................ 62.2 D 1 21.2 — 3 Eger........................... 62.0 ÉK 2 17.7 1 a Eszék.......................... - - - _ _ Fiume......................... 61.3 K 1 18.2 3 3 Késmárk.................... 60.2 © 16.8 — ® Keszthely ................ 62.0 DK 2 20.9 — ® Kolozsvár................ 63.4 NY 2 13.0 3 ® Magyar-Óvár......... 61.4 K 1 17.8 — ® Akna-Szlatina .. .. 62.5 K 2 15.8 — 0 Nagy-Enyed ........... 63.8 ÉK 1 14.5 1 — ® Nagy-Szeben......... 61.5 K 2 14.4 8 ® Nagy-Várad ............ 62.7 © 17.5 — ® Orsóvá....................... 62.9 © 16.4 £.4 ® Pancsova................... 61.8 DNY 2 18 1 13 ® Selmeczbánya .. .. 62.1 DK 4 18.6 —. · Sopron........................ — K 2 20.0 — g Szatmár-Németi .. 60.9 DK 1 17.0 ... 2 £ Szeged....................... 60.7 K 1 17.9 — 3 Sepsi-Szt-György 61.9 ÉK 2 13.1 ^4 0 Szolnok ................... 62.2 DK 2 21.3 _ Q Temesvár................ 63.0 D 1 22.4 1 3 Trencsén................... 60.9 DK 1 17.5 _ q Ungvár....................... 60.5 ÉK 4 16.4 _ % Zágráb ..................... 61.1 DNY 1 19.2 _ © Bécs......................... 62.2 © 18.4. · Bregenz................... 61.6 D 1 16.4 7 © Konstantinápoly.. 60.2 ÉK 3 2t.O — © Lesma................. 61.5 D 1 20.6 — ® Pola........................ 61.0 © 22 6 — ® Prága.......................... 63.3 DNY 1 16.6 — Q Sulina.................... — — — _ _ Sarajevo ......... , .. 62.5 © 19.0 — © Színházak. Budapest, kedd, junius 5-én Nemzeti színház. MIGNON. Regényes opera három felvonásban. Goethe »Meister Vilmos tanuló évei« czimű regénye után írták Carré és Barbier, ford. Ormay F. Zenéjét szerzette Thomas A. Személyek: Meister Vilmos Pauli Lothario Ódry Laertes Kiss D. Fridrik Saxlehner E. Jarno Antonio Mignon Philine Inas Köszeghy Pongrácz Komáromi M. Maleczayné Rónai Holnap, szerdán : Tartuffe. Vígjáték 5 felvonásban. Ezzel : Dandin György. Vígjáték 3 felv. Ma kezdete 8-adfél órakor. Főszerkesztő: Jólia, IMIOr. Felelős szerkesztő: "V"!©! Imre. Nyílt tér. A gyenge vagy a vérszegény egyének általában véve a legtöbb vastartalmú szert, melyek nékik rendeletnek, nem képesek bevenni. Ellenben a koncentrált Bravais vascseppeket minden megerőltetés nélkül bevehetik, mert eknél az orvosnak igen megvan könnyítve az adagolásnak fokozatos felosztása is. 252 HALLEIHÍI kreutznaohl anyaság tökéletes pótléka mindig friss töltésben kapható Mattom és Wille cs. k. udv. szálltak ásványviztelepükben, budai király-keserűforrások tulajdonosai. Budapesten, (Diana fürdő-épület.) 796 A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK 458 váltó-üzlete, Budapest,Dorottya-u utca, 1.sz. Vesz és elad értékpapírokat, érez nemeket a napi árfolyam szerint TulIBBBnzBseknek és MeizéreM! Ideje korán való értesülés képezi a sikeres üzérkedésnek elmaradhatlan feltételét. Napi kimerítő árfolyam és irányzati értesítéseimet kívánatra ingyen és bérmentve küldöm meg, melyek már sokaknak jelentékeny hasznot hajtottak. HORN J. W. alapittatott 1823. évben. BUDAPEST, Ferencz József-tér 8.