Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-07 / 155. szám

háziak közül senki sem ébredt fel és így a betörők nem­ vették hasznát a késnek. Háborítlanul távoz­hattak. Többes számot használunk, mert a tavalyi tapasztalatok után azt kell hinnünk, hogy a betörők egész bandát képeznek. Ezt pedig az az egy szál rendőr, a­ki ama tájékon sétálgat, nem igen fogja megijeszteni. — Tavaszi mulatságok. A BL k­i r. polg. leányiskola juniálist rendezett tegnap a »Szép juhászné«-nál, mely Erdődi Imre és Tausz Fe­­rencz rendező tanárok buzgalma folytán minden te­kintetben sikerült. A fiatalság fáradhatlan kedvvel tánczolt jó czigányzene mellett egész este 9 óráig, a­mikor is az ünnepélyt tűzi­játékkal fejezték be. Visz­­sza fáklyák fénye mellett gyalog jöttek le a hegyről a »Laszlovszky«-ig, a­honnan azután a rendezők a tanulóságot levonató vasúton hazaszállíttatták. A dí­szes vendégseregből, mely a mulatságban résztvett, fölemlíthetők: Bohus igazgatónő,szül. Pon­gr­ácz bárónő, Rózsa Péter tanácsjegyzőné, dr. Krem­m­­er Antalné, Gyu­lay Elekné, Sajó­helyi Bé­láné stb. — A budapesti (budai) kath. le­gényegylet e hó 10-én kirándul a »Szép juhász­né«-hoz, ott egész napon át mindenféle mulatságokat rendez, versenyekkel, hintázásokkal, melyeket táncz fejez be. Rossz idő esetén a mulatságot e hó 17-én tartják meg.­­ Gyárakat látogat a fővárosi iparosok köre ezentúl minden csütörtökön. A rendező bizottság e látogatásokat a felolvasás-ciklus szünetelésének tar­tamára tartja fönn,­­ czélja az, hogy a gyárakat meg­látogatva, azok berendezésének szakszerű magyará­zásával öregbítse az iparosok ismeretét. A megláto­gatandó helyek a fővárosi első rangú telepei, de van­nak közöttük olyanok is, melyek nem gyárak, de azért megtekintésük sok tapasztalással jár, minek az operaház, az új műegyetem. A kör tagjai minden csütörtökön délután 4 órakor találkoznak az egylet nyári helyiségeiben, s onnan indulnak el- Elsőkül van­nak kitűzve a látogatásra az elevátorépület és az álla­mi gépgyár s a Ganz-vaggongyár. — Egy »mes alliance«. A hollandi sajtó élén­ken commentálta azon tényt, hogy a hágai hivatalos Staats-Courant még nem vett tudomást a minap el­hunyt Marianne herczegnő haláláról, a hallgatás oka a következő: A herczegnő 20 éves korában lett Al­brecht porosz herczeg neje, de miután e házasságban nem találta meg a keresett boldogságot, elvált férjé­től és egy Rosen nevű egyszerű hollandi polgárhoz ment nőül. A hollandi udvar azonban sohasem is­merte el érvényesnek sem az elválást, sem a her­czegnő második házasságát. Marianne herczegnőt mindig Albrecht porosz herczeg nejének, illetve öz­vegyének tekinti és ezért a herczegnő törvényes fér­jének fiától várja a hivatalos értesítést Marianne herczeg haláláról. Megemlítendő, hogy a porosz ki­rály érvényesnek ismerte el a válást és Albrecht herczegnő más házasságra lépett. Marianne herczegnő csak sokkal későbben békült ki családjával, de min­dig igen visszavonultan élt. Vagyonát, melyet száz millió márkára becsülnek, a fiatal Albrecht porosz herczeg örökli. Marianne herczegnőnek első házassá­gából született fia. — Egy halálra ítélt utolsó sorai. A phönix­parki gyilkosság negyedik bűnrészesét, Caffreyt, mint már említettük, június 3-án végezték ki. Caffrey, ha­lála előtt, a következő levelet írta anyjának: »Kil­­minham-börtön, 1883. június 1-én este fél 9 órakor. Édes­anyám ! E világon utolsószor intézem önhöz e néhány sort és remélem, hogy szevedéseim feletti minden bánata engesztelés lesz bűnömért és letelt életem minden vétkéért. Remélem, ön meg fog bo­csátani mindazoknak, a­kik e világon ellenem vétet­tek, valamint én is megbocsátok nekik szívem mélyé­ből, és valaminken is bocsánatot várok az irgalmas menyei atyától. Édes­anyám, éppen most vettem fel a halotti szentséget és egészen el vagyok készülve isten segedelmével az igazság ítélőszéke elé lépni. Gondol­janak a vallásra, ön és gyermekem és remélem, hogy ta­lálkozni fogok veletek az égben, a­hol többé nem lesz válás és ott a boldogságos anyával és az összes szen­tekkel együtt mindörökké dicsőíteni fogjuk a meg­váltót. A tudakozódó barátoknak mondja meg, misze­rint remélem, hogy senki sem fog szemrehányást tenni gyermekemnek vagy a hozzámtartozóknak a ha­lálért, melyet szenvednem kell és remélem, hogy ön­nek soha sem kell majd pirulnia, ha nevemet említik, miután bűnömért teljesen megbünhödöm e világon és remélem nem kell majd szenvednem a másik világon. Valahányszor e levelet látja, imádkozzék értem. E világon többé mit sem hall szerető fiától. Caffrey Tamás, Larry, Mary, Catherine, Katy, Jenny, Mi­chael és Lizzie imádkozzanak értem. Isten irgalmaz­­zon lelkemnek.« — Caffreynek egy árvája marad; neje nemrég meghalt. Fővárosi krónika. Elgázolá­s. Warczlavek Rezső két éves figyelmeket tegnap a Szondy­ utcza 32. számú ház előtt egy lisztes kocsi elgázolta. A gyermek a szenvedett sé­rülések következtében rövid idő múlva meghalt. Holttestét a Bohus-kórház hullaházába szállították. (8 a kocsis ?) Összeomlott tornác­z. Nagy szerencsétlen­ség történt tegnap délelőtt 9 —10 óra közt a külső vácz -körút 1487. számú, s a dunagőzhajózási társulat hajógyárának tő­­szomszédságában álló házban, a melyben Mayer Márton Vendéglős lakik. A ház udvarán az épület hosszában 10 ölnyi tornácz vezet végig, melyet a tetőzettel együtt 12 oszlop tart fenn. A mondott időben a tornácz tetőzetének mintegy másfél ölnyi része óriási robbajjal leomlott, s maga alá temete Mayer vendéglős cselédjét, Ruzicska Borbála 30 éves hajadont. Déli 12 órára tudtak kapni egy orvost, a­ki a leányt nagyne­­hezen eszméletre hozta. Az orvos konstatálta, hogy a nőnek bal felső karja el van törve, azonkívül nyakán és fején súlyo­sabb sérülést szenvedett, minek folytán a szükséges kötések al­kalmazása után a sérültet beszállították a Rókus-kórházba. A szegény leány életbenmaradásához kevés a remény. Az épület rendőrbiztonsági szempontból olyannak talál­atott, hogy to­vábbi szerencsétlenségek kikerülése végett az egész tornácz le­bontása el fog rendeltetni. Öngyilkossági kísérlet. Jung Antal 21 éves újpesti borbély, ma délelőtt 11 órakor üzletében öngyil­kossági szándékból egy beretvával a torkába vágott. Segédei azonban csakhamar észrevették és kicsavarták kezéből a kést, mielőtt halálos vágást ejthetett volna nyakán. A szerencsét­lent ápolás végett a Rókus-kórházba szállították. Az öngyil­kosságot gyógyíthatatlan betegsége fölötti bánatában kísé­relte meg. bizottság folyó évi június hó 7-én a VIII., IX. és X. közigazgatási kerületben (József­, Ferenczváros és Kőbányán) összeírt ilynemű vállalatok adóját fogja tárgyalni.­­ A fővárosi iparügyi bizottság ma Horváth János tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott, a­me­lyen felolvasták Somogy megye köriratát a vasár­napi munkaszünet ügyében. A bizottság elle­ne nyilatkozott a vasárnapi munkaszünetnek, mivel ez főképen itt Budapesten, hol annyi nagy ipartelep van s fontos üzleti érdekek a folytonos üzemet követelik, alig volna kivihető. Dr. Fülöp Károly kiemelte, hogy Angliában is, melyre oly előszeretettel hivatkoznak a vasárnapi pihenés hívei, mozgalom indult meg a vavasárnapi munkát elítélt törvény ellen. Ezután tárgyalták az V. ker. elöljáróság beadványát a k­é­­ményseprő-iparnak engedélyes ipari nyil­vánítása érdekében, de ezt a bizottság félretette azon időre, mikor az ipartörvény revisiója lesz sző­nyegen a törvényhozásnál. A sertésközvá­­g­ó h­í­d felállítását a közegészségi bizottság sür­geti, míg a kőbányai sertéskereskedelmi csar­nok ellene nyilatkozik, s a sertés­üzlet veszedelmét jó­solja belőle. A bizottság érdemleges tanácskozás előtt a kereskedelmi kamarát véli meghallgatandónak. Azon Csepregi féle indítvány, hogy a főváros a szál­lításokat csak iparigazolványnyal bíró vállalkozóknak vagyis iparűzőknek adja, azon módosítással pártolta­­tik, hogy az iparigazolványra az árlejtéseknél a város lehetőleg tekintettel legyen. Végre javaslni fogja a bizottság a tanácsnál, hogy a közvágóhíd számára szerezzen be még egy hídmérleget, melynek költ­sége mintegy 2500—3000 frt. — Az illetékbehajtás államosítása. Az adófel­ügyelő ma átiratot intézett a fővároshoz, hogy az adókezelési törvénynek még csak 1884. január 1-jén életbelépő azon intézkedését, mely szerint a kincstári illetékeket állami közegek szedik be és kezelik, a pénzügyminisztérium már folyó évi június 1-jén alkal­mazni óhajtja, s a kincstári illetékek beszedésére és kezelésére a mondott időtől kezdve a vámházban sa­ját végrehajtókat és tiszteket nevez ki. Az átirat hol­nap kerül a tanács elé.­­ Fővárosi ügyek. — A fővárosi polgári iskolákban a közgyűlés a tandíjat a jövő tanévtől kezdve 6 írtról 10 írtra emelte. A közoktatásügyi miniszter a közgyűlés e részbeni határozatát — mint értesülünk — hely­benhagyta.­­ Az UN­5i-úti új közkórház építési munkálatai oly gyorsan haladnak előre, hogy az őszszel megkezd­hető lesz a kórház belső berendezése és felszerelése is. Gerlóczy Károly alpolgármester, dr. Geb­hardt Lajos kórházi igazgató társaságában — mint értesülünk — külföldön utazott, hogy egyrészről meg­tekintse a berlini közegészségügyi és életmentésügyi kiállítást, másrészről pedig, hogy néhány újabb kül­földi kórház belső berendezését és felszerelését tanul­mányozza s szerzendő tapasztalatait az uj kórház berendezésénél felhasználhassa. E tanulmányi­ itt mintegy 3 hétig fog tartani. — Adókivetés. A főváros területén összeírt nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyle­tek adójának megállapítására összehívott adókivető Törvényszéki csarnok. S Száznyolczvan kilogrammos ügy. A borsod miskolczi kiházasitási egylet bünperében tegnapelőtt érkeztek az iratok másodfokú elintézés végett a kir. táblához. Az iratok jókora nagy ládába vannak be­csomagolva s mint a felirat mutatja, 180 kgmmot nyomnak. A láda jelenleg ott áll a kir. tábla iktató hivatalának előszobájában. Az ügyet a táblán a 11 - e­­ biró fogja referálni. A kir. Curia büntetőtanácsának teljes ülése leg­újabban egy nagy horderejű döntvényt hozott, mely törvénykezési gyakorlatunkra kétségkívül nagy kiha­tással lesz. Azon kérdésben ugyanis, hogy: »Van-e jogosítva azon törvényszéki jegyző, ki mint vizsgáló­imé valamely büntetőügy­ben működött, ugyanazon ügyet a vizsgálat befejezése után a törvényszék ta­nácsülésében — habár szavazat nélkül is — vád alá helyezés vagy a további eljárásnak megszüntetése körül forgó kérdés tárgyában előadni? és ott, hol ebbeli eljárás jött közbe, hivatalból megsemmisiten­­dő-e a hozott határozat? a teljes ülés a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy az elsőfokú bíróságok rendezé­séről szóló 1871. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a felhatal­mazza ugyan a törvényszék elnökét, hogy csekélyebb fontosságú ügyekben jegyzőt nevezen ki vizsgálóbíró­nak ; tekintve mind­azon­által, hogy a vizsgálóbíró tulajdonképeni hivatása csakis a büntetendő cselek­mény felforgásának vagy fenn nem forgásának, a bűnösség vagy büntelenség, valamint a súlyosító s enyhítő körülmények megállapítására szükséges ada­tok és bizonyítékok gyűjtésében, feljegyzésében és a kétséget fenhagyó adat vagy bizonyíték valódiságá­nak szabály­szerű meghatározásában áll; tekintve, hogy ezen hivatással sem a vizsgálat eredményének birói előadmányban a törvényszék előtt való elő­adása, sem a további birói intézkedés iránt a hatá­rozati javaslatnak (vagyis az előadói véleménynek) előkészítése és az ítélő, illetőleg határozó bíróság előtti előterjesztése nincs szü­kségszerüleg összekötve; tekintve hogy az imént megjelölt cselekmények lé­nyegükben birói funziót képeznek és ennélfogva csak oly személy által teljesíthetők, a ki az 1869 : IV. t.-cz. 6. és 7. §§-ban meghatározott képességgel bír­ván, az igazságügyminiszter felterjesztésére ő felsége által bírónak kineveztetett, tekintve, hogy a je­lenleg alkalmazásban levő jegyzők nem szükség­képen vannak felruházva a bírói képesítésre az idézett törvényben meghatározott kellékekkel és a kir. kinevezés hiányánál fogva a leglényege­sebb minősítést nélkülözik; tekinte hogy az elmozdi­­­hatlanság és az áthelyezhetlenség is az 1869. IV. t. ez. 15. és 16. §- ban csupán a bíróra lévén megálla­pítva , a jegyzők nélkülözik a birói hivatás bármely részének gyakorlatára szükséges ezen utóbbi sajátsá­got is, mely pedig a polgárok jogának biztossága czéljából a bírói hivatás gyakorlatától elkülöníthet­­len; tekintve, hogy a jegyzőnek vizsgálóbíróvá való kineveztetése különben is csak a csekélyebb fontos­ságú esetekre vonatkozólag lévén megengedve a tör­vénynek ezen intézkedése, a­mint ezt szövege világo­san kimutatja, csakis kivételes és ennélfogva mindig a legmegszorítottabb értelem szerint értelmezendő; tekintve, hogy ezzel szemközt a jegyzőnek felruházása az előadó biró hivatásába tartozó és csakis a birói el­­mozdu­hatlanság és a birói felelősség mellett gyako­rolható feladattal, az 1871. XXX. t. sz. 6. §-a utolsó előtti pontjának a kivételes intézkedés természetével és magával a szöveggel is ellenkező legtágabb értel­mezést tételez fel; tekintve, hogy azon hatósági cse­lekmény, melynek foganatosítására az azt foganato­sító a törvény alapján képesítve és jogosítva nem volt, olyannak lévén tekintendő, mint a melyet nem ható­sági közeg foganatosított, s a mely tehát önmagában semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő. Mindezeknél fogva a m. kir. Curia büntetőtaná­csainak teljes ülése, vonatkozással a 15222/B. 1882. szám alatt előterjesztett esetre, kimondja: »hogy törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — mint előadó közre­működni.« Ebből kifolyólag kimondja továbbá a teljes­ülés : »hogy az esetben, ha a törvényszék határozatá­nál a jegyző mint előadó működik közre, ezen hatá­rozat s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő. Zsarolás. Jaulus tiszteletbeli segédfogalmazó zsarolás vádja alatt állott ma a törvényszék előtt. Őt Mosolovitz János bérkocsis azzal vádolja, hogy őt 25 órtig jogtalanul megzsarolta részegeskedés czímén, s amint kitűnt, a jegyzőkönyvben azt írta meg Jaulus, hogy Mosolovitzot a vád alól fölmentő,­­ bár erre ép oly kevéssé volt joga, mint ítélethozatalra. Jaulus annyit vall be, hogy Mosolovitz valóban hagyott nála 25 irtot, ezáltal igyekezve őt arra bírni, hogy mentse föl, mert különben a miniszterelnök, ki kocsiját ren­desen használja, azt többé nem veszi igénybe, ha megtudja felőle, hogy részegeskedik. A bérkocsis meg­maradt első állítása mellett, s a törvényszék Jaulust csalás vétségéért négy heti államfogházra ítélte. Locher Ágost állítólagos hírlapíró s hivatalnok zsarolási ügyét tárgyalta ma a budapesti törvényszék. A panaszos­­ Buzalka akáczfa-utczai korcsmáros volt. A vádlott múlt évi február hóban levelet írt Bu­­zalkának, melyben figyelmeztette, hogy valaki ellene több újságban czikket akar közölni, melynek meg­jelenése sokat ártana neki. A czikk a többek között felhívja a rendőrség figyelmét Buzalka tánc­ter­­mére, hol tapasztalatlan fiatal emberek hamis kár­tyások és könnyelmű leányok által kizsákmányol­­tatnak. Azt is megírta Locher a levélben, hogy már két napja gátolja meg a czikk megjelenését, de ezt jövőre csak úgy tehetné meg, ha Buzelka kö­telező nyilatkozatot adna neki, hogy hasonló esetek többé nem fognának nála előfordulni. »Egyébiránt — téve hozzá a levélíró — látogasson meg engem min­den esetre a kávéházban, a­hol a további teendőket megbeszélni fogjuk.« Buzalka felkereste Lochert, a­ki nagy hangon beszélte el, hogy mennyit fáradt ő már ebben az ügyben, de most csak pénzzel lehetne a czikk megjelenését megakadályozni. Buzalka haj­landónak mutatkozott a pénzáldozatra, de maga akarta a pénzt az illetékes kezeknek átszolgál­tatni. Ezt Locher lehetetlennek jelentette ki, mert a »szerkesztő« csak az ő kezéből fogadja el a pénzt; végre látván, hogy Buzalka mennyire nem bízik az ő közbenjárásában, azt ajánlotta, hogy ad­jon neki Buzalka váltóra 50 forintot költ­ön ha a czikk három hónapon belül nem je­lenik meg, akkor adja vissza neki a váltót. Bu­zalka ebbe szinteg beleegyezett s Lochert magához rendelte estére. Locher meg is jelent Buzalkánál a váltóval s azzal a reménynyel, hogy most már meg lesz az 50 frt. De e helyett Buzalka tanukat hívott és feljelentette a zsarolót. A törvényszék Lochert v­ád alá helyezte, s az ügyész a mai végtárgyaláson a btk. 351. §-ba ütköző zsarolás vétségében kérte vétkesnek kimondani. Locher egész ártatlan dolognak tüntette fel az ügyet, mert csak Buzalka érdekét tartotta szem előtt, s habár ez neki 20 frtot felajánlott, ő csak a kölcsönbe egyezett bele. Dr. Gruber Lajos védő a jelen esetben nem lát zsarolást, hanem leg­feljebb a btk. 384. § ába ütköző (ravasz hitelszerzés által elkövetett) csalás vétségének kísérletét, mely a btk. értelmében nem büntetendő. — A törvényszék az ügyész véleményét fogadta el s vádlottat zsarolás vétsége miatt 14 napi fogházra ítélte, mely ellen ez felebbezett. Egyesületek és társulatok. — Az országos vadászati védegylet — mely vadászati viszonyaink javításán valóban dicséretes buzgalommal működik, a vadászati ügy érdekében ismét felterjesztést intézett a kormányhoz. A fölter­jesztés főbb pontjait következőkben ismertetik velünk 1-el. Az első fokú bíróságok utasíttassanak, hogy azon egyének névjegyzékét, kiket vadorzás, vadcsem­pészet, szóval vadászati kihágásokért elitéltek, —­a kellő felügyelet, gyakorolhatása végett, az egylettel közöljék. 2-or. Őz, dámvad és fővadak szállítása és el­­árusítása csak azon esetben engedtessék meg, ha azok oly állapotban vannak, hogy rajtuk az ipari különb­séget nem szakértő is felismerheti. 3-er. A tilalmi időben szállított vadaknak elkobzására, a vasúti és vámőrségi közegek felhatalmaztassanak. 4-er. A va­dászati törvény plakát­ alakban kinyomatva, a pénz­ügyőri, rendőri állomásokon s a községek házánál ki­függeszte­ssék. 5-ör. Az ellenőrzés szempontjából az alispáni hivatalok, szolgabirák városi polgármesterek és kapitányok, a vadászjegygyei biró egyének névsorá­nak minden év szép*, hó 1-ére a községházaknál leen­dő kifüggesztésére utasitandók. 6-or. A bérbe nem adott vadászterületeknek mielőbbi bérbeadása iránt intézkedés tétessék, — s végül a vadászati törvény­nek a kerítéssel elzárt vadászterületekre vonatkozó­j­át illetőleg, a félremagyarázások kikerülése végett szabatos és határozott értelmezés adassék. — A hajléktalanok menhelyét fentartó egyesület f. hó 23-án d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyű­lését az általános vagyon­kölcsönző társulat helyisé­geiben (Hold-utcza 8. szám). — A magyar mérnök- és építész-egylet tagjai, a múlt vasárnap tartott közgyűlés alkalmából testüle­­tileg megtekintették a főváros több épülőfélben levő nevezetes intézetét. A társaság, mely mintegy 130 egyleti tagból állott, első­sorban a magyar államvasut új indóházát tekintette meg, hol Rochlitz főfel­ügyelő igen behatóan ismertette a munkálatokat. Majd a vámháznál épülő nagy elevátort nézte meg a társaság; itt Miklós Ödön adta a technicai felvi­­ágosításokat. Az új dalmaszínháznál Ybl építész volt a társaság cicerone-je. Kiváló érdekkel nézték ezután a mérnökök az új műegyetem épületeit. Szily Kálmán rector kalauzolta a vendégeket, kik élénk megelégedéssel constatálták, hogy új műegyetemünk a belső berendezés tekintetében a legszigorúbb igé­nyeknek is meg fog felelni. Végül a társaság Ercsibe rándult, a dunagőzhajózási társaság »Széchenyi« hajó­ján. A promontori ágban megtekintő, Zsák Hugo fő­mérnök vezetése mellett, az érdi kotrási munkákat,­­ folytatván útját, a társaság a dunaszabályozási vállalat tulajdonát képező gyártelephez ment, majd pedig egy rögtönözve előállított repülő hídon az ercsűi földbir­tokosnő, Wimpffen grófné birtokán levő 300 éves fekete nyárfához jutott, az ercsű­ nagy szigeten levő, az Ó-Duna elzárására készített, nagyrészben már lefejezett munkák megszemlélése végett. Itt Zsák dr. főmérnök felkérte Just kir. mérnököt, hogy az eddig létesített munkákról, melyek az ő közvetlen vezetése alatt történnek, — az egylet tagjainak felvil­ágosítással szolgáljon, — a nevezett mérnök a tér­képek felmutatásával ismertette az érdeklődő tagok előtt, a munka folyamának s kivitelének minden egyes részletét s fontosabb momentumát. A körút, mely reggel 8 órakor kezdődött, esti 9 óráig tartott. Irodalom, színház és művészet. — Nilsson Christina, mint egy amerikai lap jelenti, emlékiratokat ir, melyek a »North American r­­eview«-ban fognak megjelenni. — A »Magyar Igazságügy« az új félév kezdeté­től fogva nagyobb terjedelemben fog megjelenni. Egész évben 12 év, tehát havonként egy-egy ív dönt­vény mellékletet fog adni. Ehhez képest előfizetési ára is valamivel magasabb lesz, félévenként 6 frt. Ez átalakuláshoz szerencsét kívánunk jeles jogtudomá­nyi folyóiratunknak, s kitűnő szerkesztőjének dr. Tarnai Jánosnak, ki a dr. Löw Tóbiás által alapí­tott ezen folyóirat tudományos színvonalát folyton és sikeresen emelte, úgy hogy annak körülbelül egy évtizedes pályafutása megszakítás nélküli fejlődés volt. Ha egyáltalán végigtekintünk szakfolyóirata­inkon, a nemzet kultúrái és tudományos haladásának örvendetes visszatükrözését pillanthatjuk meg azok­ban. Nem áll, hogy a közönség csak hírlapokat ol­vas , a szakfolyóiratok virágzása megc­áfolja e vádat. A­hol a »Budapesti Szemlé«-nek, a »Természettudo­mányi Közlöny«-nek, a »Századok«-nak stb. akkora közönsége van, mint nálunk, ott talán lehet arról panaszkodni, hogy nem haladtunk eleget, de a kö­zönség részvétlenségéről szóló panaszban legalább is túlzás van. A derék és tudományos színvonalon álló szakközlöny mindig számíthat Magyarországon leg­alább a tisztességes létre. Erről fényesen tanúskodik a »Magyar Igazságügy«, mely minden segély nélkül, egyedül saját emberségéből oda fejlődött, ahol jelenleg áll, hol ma már magasabb jogászértelmiségünknek ver­senytárs nélküli közlönye, mely a magyar jogtudomány legtöbb jelesét maga körül csoportosította, s méltó képviselője és fokmérője a magyar elméleti és gya­korlati jogmű­velésnek. Megnagyobbodása és az új félév alkalmából tehát különösen ajánljuk jogász ol­vasóink figyelmébe. A rendszeres döntvénymellékle­tek most már a praktikusok érdekeiről is gondoskod­nak, ami pedig a tudomány elméleti művelését illeti, azon tizenkilenc­ kötet, melyet az Igaz­ságügy füzetei eddig képeznek, fényesen tanúskodik e folyóirat európai színvonaláról. — A júniusi füzet szintén változatos és érdekes tartalommal jelent meg. Kiemeljük dr. Z­s­ö­g­ö­r Benő kritikai tanul­mányának folytatását az örökösödési törvényterve­zetről. E tanulmány elveivel sok tekintetben nem ér­tünk ugyan egyet, de elismerjük szerzőjének széles körű tudományát, s hatalmas jogtudományi előadását és irályát. B­á­n­f­f­a­y Simon e füzetben fejezi be érdekes czikksorozatát a magánjog dologi részéről. Dr. "Werner Rezső szakavatottan fejtegeti a jo­­gászgyűlés által már megvitatott kérdést: túl me­het-e az ítélő biró a vád körén és mennyiben ? Gyár­fás István folytatja a jászkunok személyes és bir­tokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetését. —Az irodalom, a külföldi jogélet és a vegyesek rovata ér­dekes bírálatokat, ismertetéseket és egyéb közleményé­­nyeket tartalmaz. — »Turul.« A magyar heraldikai és genealó­giai társaság közlönyének, a »Turul«-nak első száma megjelent. A közlönyt az igazgató-választmány megbízásából báró Nyáry Albert és Fej­ér­pa­ta­k­y László szerkesztik kitűnő szakértelemmel, mit az első szám is bizonyít. A közlöny czélja gyarapí­tani, terjeszteni a magyar családtörténelemben a kri­tikailag tisztázott valót, tisztázni a még nem tisztá­zottat, földeríteni számos nevezetes magyar család történetét, melyeknek, mint a Rákóczyaknak­ és Ujla­­kyaknak története még most sem ment a zavartól és tévedésektől. A közlöny nagyban hozzá fog járulni történetírásunk tökéletessé tételéhez, mely mind­addig nem lehet az, mig minden részletet tisztázva nem lesznek. Egyes vidékek monographiája, vagy a történelmi geographia megírása lehetetlen az egyes családok történetének és birtokviszonyainak alapos tudása nélkül. Az első szám első dolgozata: A V­e­zekényi nemzetség és a gróf Czirákyak Szopori Nagy Imrétől. Kimeríti az Árpád-kor­szakból a családra vonatkozó adatokat, melyekbe az eddig ismeretlen Vezekényi nemzetség létezése , ezen nemzetségből a Cziráky-család származása tel­jes biztossággal megállapítható. A többi közlemények ezek: Péter alnádor pecsétje 1298-ból, Majláth Bélától. — A Losonczyak és Bánffyak nemze­dékrendje (három genealógiai táblával) Nagy Ivántól; A Mellétei Baróczy-család armálisa 1415- ből (egy színezett czimerképpel) br. N­y­á­r­y Alberttől; A turulról, pogány korunk hitregés világának eredeti alakjáról, Nagy Gyulától; Magyar levéltárszöktetés (felelet a müncheni Archivalische Zeitschrift­nak a gyulafehérvári és kolosmostori levéltárakra vonatkozó följajdulására) S­z­a­l­a­y Józseftől; Ada­­tok a Chetneky-család genealógiájához Némethy Lajostól; Könyvismertetés (a gróf Károlyiak oklevelei); Vegyes (adatok a "Wesselényiek czi­­meréhez; adalék az egyházi Sphragistikához); Tár­­c­z­a. Megemlítjük még, hogy a Turul a folyó év­ben (megkésvén az első számmal) három füzetben fog megjelenni. — »A Képzőművészet Remekei« czimű vállalat­ból megjelent a II. kötet 5-ik füzete a következő öt műlappal: Az arleszi Vénusz, Holzschuber Jeromos arczképe Dürertől, Szent Márton Rubenstől, V. Ká­roly császár Van Dycktól, (és nem »IV. Károly ki­rály«), Vaddisznó-vadászat Snyders Ferencztől. A füzet ára 1 frt 20 kr. (x) Gleichenberg. A nyugati vasút június 1-én életbe lépett új menetrendje szerint a Bécsből 7 órakor reggel elinduló és Semmeringen át Gráczba 12 óra 23 perc­kor érkező gyorsvonat közvetlen csatlakozással bír Feldbach felé, mi­nek következtében az utazók már 1/4 5 órakor délután Gleichenbergbe érkezhetnek. Az utazás B­é­c­s­­ből Gleichenbergbe tehát csak 8 és */4 órát vesz Idegenek névjegyzéke. Junius 6. Angol királynő szálloda: Br. Vay D. hirt. Pozsony. — Br. Berg G. hirt. Tolna. — Nonner A. hirt. Kaposvár. — Gr. Dessewffy Irma hirt. Bécs. — Albertingk A. magánzó. Amsterdam. —Saunders J. mgró, Canada. — Dr. Mauthner F. ügyvéd, Bécs. — Kästner J. hird­. Bécs. — Merores F. gyáros, Bécs. — Südfeld A. gyáros, Bécs. — Frank B. kers, Bécs. — Laitsch M. kers, Stuttgart. Arany sas szálloda , Bassó J. hirt. Baksa. — Sanyi Gy.k­irt. Kassa. — Dr. Lázár Gy. kir. főügyész, Szeged. — Csaszy Gy. kir. vizsgáló biró, Szoboszló. — Gaal S. gyógy­szerész, Varannó. — Praznovszky A. mgzó, Kláramajor. — Baksányi A.-né mgzó, D.-Egyháza. — Gubát K.-né magánzó, Apostag. Európa szálloda: Rosenheim Gy. tőzsér, Berlin. — Zdehorszky J. kirt. Nagy-Szalonta. — Lewh J. igazgató, Ber­lin. — Nicki Y. kersk. Steyermark. — Modern Gy. keres­kedő, Bécs. Erzsébet szálloda, Tischler A. kanonok, Csanálos. — Karakasevics S. kir. közjegyző, Mohol. — Védel K. k­rályi közjegyző, B.­Gyula. — Weinberger A. földb. Ungvár. — Szabó J. magánzó, Kálló. —­ Hegyessy G. mgzó, Gyoma. — Jaklits J. mgzó, Lerbach. — Burján P. ügyvéd, Esztergom. Nagy L. és családja tanitó, Sepse. — Viktorin J-né gyáros, Bécs. — Dr. Kocsy O. hivtl. Kalocsa. Fehér lé szálloda, Horváth J. hivtl. Fiume. — Pi­­litzer L. hivtl. Szt.­Imre. — Kellner J. hivtl. Bécs. — Je­szenszky L. jegyző, Tófalu. — Friedrich J. jegyző, Czinkota. — Gyuriskó F. jegyző, Kis-Várda. — Lábos K. jegyző, Nagybánya. — Német J. kereskedő, Tata. — Kezsó J. kers. Selmecz. — Barna J. kers. Tiszafüred. — Kalla P. keresk. Jászberény. — Méhes B. kers. Mindszent. — Schwartz A. kers. T.­szt-Márton. Fehér hattyú szálloda: Klévi A. gazdáik, Perkáta. — Putnik B. hird­. Zombor. — Lissauer M. és neje, kereskedő, Tornallya. — Polatsek M. kers. Torda. — Singer B. utazó, Brood. — Sám­i E. jogász, Kolozsvár. — Bérg A. földbirt. M.-Kövesd. Holzwarth-Frohner szálloda, Goldberger de Buda J. gyártulajdonos, Bécs. — Müller M. kersk. Bécs. — Kien J. építési vállalkozó, Bécs. — Bentum S építési vállalkozó, Komárom. — Braun E. vállalkozó, Komárom. — Hász A. kersk. Komárom — Weinhändler M. kers. Mád. — Löw S. és neje, Nagyvárad. — Klein L. kers. B.-Szent-Kereszt. — Tews A. kers. Sofia. — Lak A. kers. Mojnesti. — Schulcz J. kers. Dunaföldvár. — Kugel L. kers. Arad. Hungária szálloda: Gräber M. birt. Szonta. — Pri­­leszky T. képv. Pozsony. — Dr. Kemény M. ügyv. Debre­czen. — Csefko F. biró, Dunaföldvár. — Eötvös P. jegyző, Pécs. — Dumbacher E. jegyző, Püspök-Lak. — Matzenauer B. hird­. Szakolcza. — Flug Gy. hird­. Pancsova. — Sám­son H. kersk. London. — Richner L. keresk. Temesvár. — Stuko L. kers. Érsekújvár. — Steinfeld H. kersk. Páris. — Jovánovics P. kers. Belgrád. — Mayer Gy. kersk. Pozsony. — Leuscha Gy. kers, Bécs. — Stern D. kers, Bécs. — Küb­lin L. könyvv. Szombathely. István föh. szálloda, Lamm B. birtokos, F.-Nyék. — Hirschler H. birt. Kottori. — Sándor Mari­agró, Bécs. — Háray N. plébános, Gyöngyös. — Szauter G. ügyvéd, Pécs. — Csolnoky L. ügyvéd, Veszprém. — Dr. Dupay D. orvos, Páris. — Klein G. gazdász, Kassa. Magyar király szálloda: Dr. Mangin K. főorvos, Zala- Egerszeg. — Dr. Ehrenfest főorvos, Temesvár. — Dömötör B. reform, lelkész, Tass. — Koncsek J. jegyző, Adony. — Sohay J. hird­. P.-Vács. — Fuchs V. hivatala, Boroszló. — Prossnitz M. kers. Újvidék. — Reisz M. kers. B.-Csaba. — Freund L. kers­. B.-Csaba. — Neuern B. keresk. Prága. — Sommer H. kers. Hainau. — Braunstein A. kers. Brails. — Willinger M. kers. Bonyhád. — Morgenstern J. kers. Szol­nok. — Polláchek S. kers. F.-Ireg. — Bruck S. kers. Bécs. — Meissel V. kers. Bécs. — Hochmuth J. keresk. Bécs. — Engl M. pinczér, Pécs. Nemzeti szálloda: Bernát K. birt. Debreczen. — Kar­dos K.-né birt. Hidasd. — Jankovich Gy.-né birt. B.-Almás. — Kovács S. ügyvéd, Losoncz. — Piltzer O. bird­. T.-Szent- Lőrincz. — Nimpfer J. tanuló, Esztergom. — Schwarcz A. gőzmalomt. Eger. — Brau­er V. keresk. Bics. — Eich­tel 8. kers. Tolna. — Krausz E. kers. Paks. Pannónia szálloda: Antal J. földb. Jászapáti. — Ka­­szony M. földb. Bereg. — Horthy L. földb. Bereg. — Simon L. földb. Vármező. — Br. Dreschel A. mezó, Békés. — Far­kas J. malomt. Pankota. — Gleviczky S. s. mérn. Kassa. — Perley H. kers. Ungvár. — Brody S. kers. T Ungv­ár. — Polacsek J. kers. Késmárk. — Manschen V. postafőnök, Miskolcz. — Bozsó M. lelkész, Félegyháza. — Juhász J. ügyvéd, S -A.-Ujhely. — Bessenyey J. építész, Debreczen. — Bümegh J. földb. Kis-Lulcsány. Páris szálloda : Kellner J. N. mérnök, Prága. — Both J. igró, Kolozsvár. — Grünhut 8. ügyvéd, Cserevics. — Gödi C. gazd. Kikinda. — Grümwald J. gazd. Sárbogár. — Bauer J. gyáros, Bécs. — Feuerstein H. kers. Bécs. — Mes­ser L. kers. Kis-Jenő. — Honig 8. kers. Kula. — Bauer L. kers. Kecskemét. — Simory F. kers. Totis. — Szabó F. kers. M. -Sziget. — Bücker O. utazó, Römerstadt. Smiedt-Orient szálloda , Holós G. földbirt. Bogas. — Sipos L. földb. Ladány. — Dr. Pavlovits 8. orvos, Zombor. — Dr. Erődög S-né és családja, Fiume. — Szilágyi A. és családja, Kőrös-Ladány — Hajek J. sörfőzö, Brassó. — Perfler A. távirda építész, Derwent. — Elefant P. hivatala, Szarvas. — Ficher F. aranyműves, Szabadka. — Lakatos Gy. műlakatos, Szabadka. — Bruck S. keresk. Bácska. — Schmidt N. kers. Mistek. - Broszer D. igzó, Szász-Bégen. — Pollák M. kers. Gyomoré. — Szabó S. gazd. Némethy J. gazd. Heves. — Fried M. kers. Arad. Tigris szálloda, Pollák J. kers. Bécs. — Vaszilievits C. kers. Pancsova. — Pakulár M. kers. Sz.-Ujvár. — Her­mann M. mgzó, Högvé­z. — Lehotzky J. jegyző, Kulpin.— Teaszdale J. gazdász, Tolna. — Jámbor E. mgzó, Bécs. Vadászkürt szálloda: Meskó S. alispán, Makó. — Há­­mos Ella hirt. Várgede. —■ Gonkins E. igzó, London. — Prausek J. mérn. Bécs. — Városy K. gazdász, Zombor. — Badits E. gazd. B.­Csaba. Puringer A. kers. Bécs. — Karpo­­lesz M. kers, Bécs. — Goldschmidt M. kers. Pécs. — Her­­mann S. kers. Brünn. — Büchler E. birt. Triest. — Vod­­nánszky Y. kers. Budweisz. Kivonat a hivatalos lapból. Junius 6. Árverések a fővárosban. Baranyai Fe­­rencz és neje 449 frt és 50 ktra b. ingó IV. Lis­zt utcza 24. sz. junius 20. Schott Henrik 790 frtra b. ingói IV. bécsi utcza 10. sz. junius 11. Weiszenfeld Mária 7360 írtra b. ingatlan I. vár járásbíróságnál július 18. Árverések a vidéken. Hauzer Benedek 3218 írtra b. ingatlan junius 19. Ercsi. Kohut András 2392 írtra b. ingatlan junius 27. Miskolcz. Pavischics János 3064 írtra b. ingatlan augusztus 30. Kismarton. Nack Lajos 2230 frt és 80 krra b. ingói junius 20. Perjámos. Ádám József 416 frtra b. ingatlan junius 21. Bogdány. Spitzer testvérek 2165 frt és 63 írtra b. ingói junius 20. Lendván. Au­ber F. G. 3848 frt és 42 krra b. ingói junius 18. Mohácson. Per­­say János 429 frtra b. ingatlan julius 2. Aporka. Fried Illés 1558 frt 50 krra b. ingói junius 12. Monor. Brassován György 3530 frtra b. i. junius 9. Becskerek. Palugyay Aline 3888 frtra b. i. szeptember 3. Gerell. Lepacsek József 3043 frt 85 krra b. ingói junius 16. Kecskemét. Csőd. Freyberger J. ellen csődbiztos Bodnár Ferencz, tömeggondnok Kircher Tivadar június 21. Kassa. Pályázatok. A gyöngyösi járásbíróságnál irnoki áll. 4 hét alatt. A mohácsi adóhivatalnál III. oszt. számtiszti áll. június 20. A temesvári pénzügyminisztériumban fogalma­zói gyakornoki áll. 2 hét alatt. A budapesti távírdánál 4 táv­irda vonalőri áll. junius 21. A marmaros-szigeti járásbíróság­nál III. oszt. adótárnoki áll. junius 30. Két. postatiszti áll. 6 hét alatt. Nagyvárad. A losonczi járásbíróságnál irnoki áll. július 20. Időjárás junius 6. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: O = tiszta, derült. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; w u«un • © «= 'I. felhős ; © = V. felhős ; © = ■/, felhős ; • =borult • = eső ; * = hóeső ; A = jég; = = köd ; OO = gőz ; ^ = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressió (750—751) a conti­nens középtájáról kiterjed annak többi részeire is (758 — 7­59). — Mérsékelt szelekkel az idő változó felhőzetű, meleg, helyenkint esőkkel. Hazánkban: Többnyire déli, keleti és dél­keleti mérsékelt szelek mellett a meleg kissé még nagyobb, légnyomás mindenütt kisebbedett. — Az időjárása álta­lában változó felhőzetű, helyenkint közbe­n­rengéssel.­­ Esők helyenkint voltak, Egerben jelentékeny mennyiségben , éggel, égiháboruval Beszterczebányán, Késmárkon és Tren­­csénben. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Átalában változó felhőzet az eső­vel, rem hűvösebb időt várhatni, helyenkint zivatarral. K­_ Szél A hó-Állomások nyomás -gy.* __________________(1—18) fokban___________________ Arad......................... 53.7 DK 5 20.2 — © Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 51.4 D 3 15.0­­ •: Budapest .. .. .. .. 51.8 _ © 21.0 — © Csáktornya............ 50.5 E 1 18.2 — © Debreczen................. — _ — — —­­ — Eger.. .. ................... 54.9 ENT 3 20.1 A»1 19 3 Eszék.......................... — — — — — Fiume...................... 51.7 D 3 18.3 11 •­­ Késmárk................ 53.4 D 3 17.2 18 • Keszthely ............. 54.3 K 2 21.0 — © Kolozsvár............. 55.6 K 1 15.2 — © Magyar-Óvár........ 50.6 DK 2 22.0 — © Akna-Szlatina .. .. 55.3 K 3 16.4 2 © Nagy-Enyed ........ 56.2 KK 1 16.5 — © Nagy-Szeben......... 53.9 dk 2 18.6 — © Nagy-Várad .......... 56.4 @ 17.9 —­­ Orsova........................ — © 17.8 — O Pancsova................ 53.0 p 1 21.3 — © Selmeczbánya .. .. 53 0 ÉK 4 1e.0 — © Sopron..................... 50.6 D 1 23.2 — O Szatmár-Németi .. 53.2 D 3 20.4 — O Szeged.................... 51.8 D 4 19.6 -- © Sepsi-Szt-György 57.9 © 19.3 — © Szolnok ................. 52.7 DK 4 19.6 — O Temesvár............ 55.4 K 2 23.4 — © Trencsén................ 50.9 K 1 19.0 ■é’io « Ungvár.................... 53.0 ÉK 4 20.0 — 0 Zágráb ..................... 51.2 DNY 2 19.2 — m, Bécs.................... 50.2 ÉK 1 17.8 - 0 Bregenz................ 52.5 K 1 15.0 1­9: Konstantinápoly.. 59.3 K 1 21.6 — q Lesina................. 54.0 D 6 21.0 14 q Pola........................ 52.0 D 2 19.0 28 0 Prága....................... 51.5 K 1 18.2 — — Sulina.................... — — — — _ Sarajevo................ 55.5 © 19.0 3 0 Színházak. Budapest, csütörtök, junius 7-én, Nemzeti szinház. Őrtiszt Szekeres TITKÁÉS VILMOS ur Jegyző' Molnár fellépteul : Ambrozio Szirmai A sevillai borbély. Pedro Császár Vig opera 2 felvonásban. Ze- _ . . . , nejét szerz. Rossini HolnaP. Pénteken : Személyek- A MAMA. . .... .­.. A gróf Teleky-alapitványból Gróf Almaviva Titkán V. ur 100 arany pályadij­jal jutalma- Bartolo Kőszeghy zett eredeti vígjáték 3 felvo-Bosina Bisley L. násban. — Ezzel : Bazilio Odry . .. Figaro Láng A Szikra. Bertha Saxlehner E. Vígjáték I felvonásban. Ma kezdete 8-adfél órakor. Főszerkesztő: Tok­a­i Iátór. Felelős szerkesztő: Xzsisi Imre. Hyi­t tér. A TESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK 458 váltó-ü­zlete, ZB­udapest, ZDorottya­i u­tca 1. sz. Vesz és elad értékpapírokat, érez nemeket a napi árfolyam szerint

Next