Nemzet, 1883. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)

1883-08-01 / 210. szám

SZERKESZTŐSÉ®: Barátok-tere, Athenaeum-épü­let, 7. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS KIADÓ-HUTATÁSI: Barátok-tere, Athenaeum-épü­let, földszint. Előfizetési du: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - fiszt 8 hónapra 8 » •­V«apra ............................... 19 . Az esti kiadás postai külünküldéseért feltd­­ffestés negyedévenként ....... 19 n. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, augusztus 1. 210. szám. Budapest, julius 31. A kereskedelmi és iparoktatás a kolozsvári kamara területén. II. Az alsó kereskedelmi iskola új szervezete meg­adásánál, saját helyi viszonyaink tekintetbevétele mellett, főleg a lipcsei és drezdai felsőbb kereskedelmi iskolákkal kapcsolatban álló tanoncziskolák szerve­zete szolgált irányadóul, mely iskolákkal az intézet igazgatója külföldön tett tanulmányútja alkalmával személyesen ismerkedett meg. Minthogy pedig ha­zánkban a közoktatás ezen ága még teljesen parlagon áll, az érdeklődők tájékoztatására a szervezetnek leg­alább főbb pontjait itt közölni szükségesnek látjuk. E szerint: a) a kolozsvári alsó kereskedelmi (tanoncz) is­kola a felsőbb intézethez kapcsoltatott s ennek taná­rai vezetésére bízatott; b) a felügyelést a tanintézet felett egy, a keres­kedő-társulat által választott bizottság gyakorolja, a melynek hivatalánál fogva, az intézet igazgatója is tagja; c) a tanulóknak az iskolába leendő felvételét az intézeti igazgató csakis a társulati elnökség által igazolt felszegődtetési bizonyítvány előmutatása mel­lett eszközölheti. Szintúgy a felszabadulási bizonyít­ványok is csak a t. elnökség engedélyező nyilatkozata mellett adathatnak ki; d) az intézetbe csakis társulati tagok tanonczai vétethetnek fel, kik beiratásuk alkalmával egyszer­­mindenkorra 20 frt tandíjt fizetnek. Ezenkívül s zár­vizsgálatra bocsátás s a felszabadulási levél kiadásáért külön 20 forint dij jár; e) az intézet 3 külön, s egymásután fokozatosan következő osztályból áll: a 3. osztályt jó sikerrel vég­zett növendékek zárvizsgálatot tesznek, a­melynek sikeres letevése után végbizonyítványt kapnak. A zár­vizsgálatot jeles sikerrel letett növendékek jogosítva vannak a felsőbb kereskedelmi iskola első osztályába való belépésre; f) a tanév kezdetét veszi január hó első vasár­napján és tart azon év deczember 2-ik vasárnapjáig, midőn évi nyilvános vizsgálatok tartatnak. Július 15-től augusztus 15-ig a tanítás szünetel; g) tanítási idő a hét 3­köznapja, ezenkívül min­den vasár- és ünnepnap, kivévén a sátoros ünnepek első napját. Az egyes osztályok számára hetenkint 7 tanítási óra van, a­melyek közül 4 ünnep­ és vasár­nap, 3 köznapokra esik. E tanórákra minden főnök erkölcsileg kötelezi magát tanulóit pontosan elbocsá­tani, a­miben, ha körülményei folytán esetleg akadá­lyozva lenne, köteles a kimaradást tanulója .Mulasz­tási könyvecskéjé­­be sajátkezűleg bevezetve, igazolni. Tantárgyak : magyar nyelv, német nyelv, keres­kedelmi földrajz, keresk. számtan, kereskedelmi isme és levelezés, szépírás. Az alsó kereskedelmi iskolában tanít az igaz­gatóval együtt öt tanár, a tanulók száma pedig az 1882. tanévban a 3 osztályban együtt volt 41. Az intézet fentartója a kolozsvári kereskedő társulat; évi fentartási költsége 1200 frt. Az iparos tanonczok kolozsvári iskolája szintén e kamara kezdeményezésére jött létre az 1874-ik év őszén s igy már 9 éves múlttal dicsekedhetik. Ez is­kolák szervezetéről, valamint az iparos tanulók isko­láztatásának fontosságáról megelőző jelentéseinkben nem egyszer szólottunk már érdemlegesebben is ; igy ez alkalommal annak részletes fejtegetésétől tartóz­kodva, inkább e kérdésben csak egy pár közérdekűbb momentum fölemlítésére szorítkozunk. Az iparos ta­nonczok oktatásának országos szervezése végre nálunk is eljutott a kezdeményezés stádiumába s a ügymlt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr az égető kérdést napi kérdéssé inaugurálta 1882. évi augusztus 10-én kiadott rendelete s ennek keresztülvitelére meg­kezdett nagy fontosságú intézkedései által. Jól esik constatálnunk, hogy az említett rendelet intenziói már városunkban, mint megvalósult tények, vétethettek számba az iparos tanulók iskolai szervezetével megbí­zott s látogatásaikkal minket is szerencséltetett gr. Zichy Jenő és Jágocsi Péterffy József min. biztos urak által, a kik tanoncz-iskoláinkat mintaszerűen szervezetteknek találták. E kérdésben minél többet és hasznosabbat tenni nekünk, mint a közvetlen vezetés­sel megbízott iskolai igazgatóságnak, egyik legneme­sebb ambitiónk, a­minek már­is elért örvendetes ered­ménye, hogy törekvésünk jó akaratát s munkánk sike­rét egyfelől a hazai sajtó a legnagyobb elismeréssel, a magas kormány pedig oly méltánylással fogadja, hogy az ország minden részéből nagy számmal fordul­nak elő — részben a m. kormány által egyenesen uta­sítva — ez ügyben tájékoztatást, irányt kérő megke­resések. Ipariskoláink életében alig múlik el év, a­mely­hez valami újítás, a szervezetnek a kitűzött czélt in­kább megközelítő változtatása ne fűződnék. Az ügynek vélünk hasznos szolgálatot tenni, a­midőn a két utób­bi tanév történetéből a fontosabb reformokat e helyen is röviden előadjuk. a) Mint egészen új kezdeményezést említjük fel a nyomdász-tanulóknak a múlt tanévben megnyitott tanfolyamát. Ez ipar tanulói fontos pályájukhoz váro­sunkban eddig semminemű elméleti oktatásban nem részesültek, mert különböző ürügyek alatt mindig ki­vonták magukat az ipariskolai oktatás alól. Az ipar­iskolák felügyelő-bizottsága, kamaránk kebeléből ki­indult mozgalom folytán, tetemes áldozatokkal bár, de mégis megtette a kezdeményező lépést s a nyom­dász-tanulók részére az ők szükségeiknek megfelelő szaktanfolyamot léptetett életbe, a­mely kezdeménye­zéssel Kolozsvár — tudomásunk szerint — megelőz­te hazánk minden városát. E tanfolyam szervezésénél irányadóul a bécsi nyomdász-tanulók iskolája veze­tett s a tanítás egyelőre még eddig csak az elméleti oktatásra szorítkozott, de remélhetőleg az már a leg­közelebbi tanévben a tervezett gyakorlati részszel is ki fog egészíttethetni. Tantárgyak voltak ez osztály­ban : magyar nyelvtan, német nyelvtan, ügyirattan, szám- és mértan, kézirat-olvasás és correctura. b) Az ipariskola egyik fő feladata a leendő ipa­rosok müszlésének mivelése s erre legfontosabb eszkö­zök a rajz és mintázás tanítása. Hogy városunk iparos tanulói e tekintetben is a létező körülmények mellett elérhető minél megnyugtatóbb kiképzésben részesül­jenek, az ipariskolák felügyelő bizottsága addig is, míg a tervbe vett központi iparrajztanoda talán már a legközelebbi jövőben létre jöhet, úgy intézkedett, hogy a rajztanítás azon idő alatt is, midőn az iparis­kolai egyéb oktatás szünetel, megszakítás nélkül az egész éven át folyjon. E szünidő alatti tanítás egy­előre csak az önként jelentkezőkre terjed ki. c) Egy másik fontos kezdeményezés az iparos tanulók munkakiállításának ügye. Az eszmét egy fel­mer­­t indítvány következtében a kamara kezdemé­nyezte, az ipariskolák felügyelő bizottsága valamint a kolozsvári iparos-egylet a legmelegebben felkarolta, Nagyméltóságod és Kolozsvár sz. kir. város képv. bi­zottsága pedig annak keresztülvitelét kegyesen lehe­tővé tévén, a tanulók munka-kiállítása — mint legelső ilyen kezdeményezés a birodalomban — már a­z. év augusztus havában meg fog tartatni Kolozsvártt. Mi ez ügynek a leendő iparosok gyakorlati kiképzésére nagy fontosságot tulajdonítunk; e körülmény legyen indoka annak, hogy az érdekelt köröket az ügygyel a kiállítás egész szervezetének e helyen való közlése ál­tal is megismertetni kívánjuk. Az iparos tanulók munka­kiállítása. 1. §. A ko­lozsvári ipariskolák felügyelő bizottsága, részint, hogy e város iparos tanulóinak gyakorlati képzettségük be­­mutathatására is alkalmat nyújtson, részint, hogy a szabad­ verseny jótékony hatása folytán az elméleti is­meretek megadása által kellőleg előkészített iparos tanuló-ifjúságból gyakorlatilag is mentős képzettebb segédekkel szaporítsa a magyar iparos­ osztályt, a ko­lozsvári ipariskolák tanulói részére az elméleti vizsgá­latokon kívül minden évben munka-kiállítást is ren­dez. 2. §. A munka-kiállítás a tanévi rendes közvizs­gálatok után, augusztus 20. és szeptember 15-ike közti időben, esetről-esetre meghatározandó és köz­hírré teendő napokon tartatik meg. 3. §. A ki­állításon munkáikkal pályázhatnak a kolozsvári ipar­iskolák 2. és 3-ik osztályú növendékei; kivételesen versenyre bocsáthatók az olyan növendékek is, kiknek tanonczi viszonyuk az 1-ső osztály végzése után eset­leg megszűnik. 4. §. A kiállítás rendezését az ipar­iskolák igazgatósága intézi, mely a maga idejében közzéteszi a kiállítás idejét, helyét, a verseny feltéte­leit és a kitűzött jutalom­díjakat. 5. §. A pályázni kí­vánó tanulók kötelesek előzetesen bejelenteni ebbeli szándékukat, hogy az igazgatóság gondoskodhassék a munka elkészítésének alkalmas ellenőrzéséről. 6. §. A versenyre bemutatandó munkákat vagy dolgoza­tokat a tanoncz a bíráló bizottság felügyelete és el­lenőrzése alatt készíti el. 7. §. A bíráló­ bizottság a rokon iparágak csoportjai szerint időről-időre alakít­­tatik egyenlő arányban, gyakorló mesterekből és szak­értőkből. A gyakorló mestereket választják az ipar­társulatok, a szakértőket a felügyelő­bizottság hívja meg. 8. §. A bíráló bizottság megalakulása és a jutal­mak kitűzése a rokon­ iparágak következő csoportjai szerint történik: a) fémipar; b) gépek, szerszámok, műszerek; c) kő-, föld-, agyag- és üveg­ipar; d) fa-, csont-, kaucsuk-ipar; e) bőr-, serte-, szőr- és toll­ipar; f) szövő- és ruházati ipar; g) vegyes csoport. 9. §. Versenyre bocsátandók rendszerint: a) oly munkák, melyek a tanoncz gyakorlati munkakörének rendes tárgyait képezik; épen azért minden látványos, de gyakorlati becscsel nem biró készítmények kizárat­nak ; b) minták és rajzok az oly iparágaknál, hol a kész munka nem lehet kiállítási tárgy. Az oly ipar­ágak tanulói, kik gyakorlati képzettségüket ipari fog­lalkozásuk természetéből kifolyólag sem kész munkák, sem rajzok kimutatása által nem tüntethetik ki, önként jelentkezésre szakértők előtt gyakorlati vizsgálatra bo­csáttathatnak. Óhajtandó, hogy a kiállítandó munka, vagy valamely megrendelő, vagy a műhely számára készíttessék. Oly esetben, hol a mester az ily verseny­munkához anyagot nem volna hajlandó, vagy képes szolgáltatni, a bizottság a felhasznál anyag mérsékelt árát megtéríti. 10. §. A kiállításnak a 9. §-ban meg­nevezett munkákon kívül tárgyát képezik az iparos tanulók által azon tanév alatt készített iskolai rajzok és minták is, melyek szintén nyilvánosságra hozandó bírálatban részesülnek. 11. §. A bíráló­bizottság a ki­állított munkákról véleményes ítéletet mond és pedig e kiállítások által czélzott üdvös hatás fokozása tekin­tetéből, ítéletében kitüntetve az egyes darabok elő­nyeit, hiányát s a követendő irányt. A gyakorlati kép­zés elősegítésére ezenkívül a bizottság anyagi erejé­hez képest az egyes iparágakból mintákat is szerez be s azok tanulmányozását a tanulóknak lehetővé teszi. 12. §. A kiállításon résztvevő és kitüntetést nyert tanu­lók írásbeli elismerést nyernek, melyben úgy a bemu­tatott mű érdemfokozata, mint a nyert jutalom kitün­tetve leend. A jutalom áll: a) írásbeli elismerés mel­lett aránylagos mennyiségű pénzdíjakból (5—15 forintig), a melyek takarékpénztári betéti könyvek­ben osztatnak ki, s a melyeket a tanoncz, felszabadu­lása előtt, csak szülői, vagy mestere engedélye mellett vehet fel; b) alkalmas rajzeszközből, vagy szerszám­ból ; c) dicsérő oklevélből. Minden iparcsoportra há­rom jutalom esik, s ha abban fel nem használtatnék, más csoportra átvihető. A jutalomnak kiosztása ün­nepélyesen az iskolai elöljáróság, a hatóság és ipar­társulatok képviselői, az érdekelt mesterek és verseny­zők jelenlétében történik, s az eredményről úgy az iparhatóság, mint az egyes ipartársulatok elöljárósá­gai hivatalból értesít­tetnek. 13. §. Az ipariskolák fel­ügyelő bizottsága mindent elkövet, hogy az egyes ipartársulatok oda hassanak, miszerint a felszabadu­lásra készülő tanonc­ok valamennyien részt vegyenek a munkakiállításban, valamint, hogy az úgynevezett felszabadulási bizonyítvány hitelesítésénél tanúsítsák, hogy az illető részt vett-e a munka­versenyen és ha igen, minő eredménynyel ? A hatóságilag eszközölt felszabadításoknál hasonló eljárás fog életbe léptet­tetek Azon iparágaknál, a­melyekre nézve a városon társulat áll fenn, a­ felszabadulási bizonyítványt csak a társulat elöljárósága igazolja és pedig csupán tár­sulati tag tanítványainál. (Városi szabályrendelet, 1879. márcz. 24-ről. Jóváhagyva 11663/1879. ke­resk. miniszteri sz. a.) 14. §. A kereskedelmi s ipar­kamara és iparos-egylet gondoskodni fog a jutalmak és költségek fedezésére szükséges összegek beszerzéséről, a­mihez az állam segélyén kívül a városi tör­vényhatóságok, pénzintézetek s egyesek adakozására is számít. Az ipartársulatok által kitűzendő jutalmak ezek nevében osztatnak ki. 15. §.Hogy az iparos tanu­lókban a szép alak iránti érzék lehetőleg fejlesztes­­sék, a felügyelő-bizottság intézkedni fog, hogy a rajz­oktatás a tanév két hónapján túl még 3 hónappal megnyugtassék. E 3 hónapos tanfolyamon az önként jelentkező tanulók vesznek részt, a­midőn az oktatás iparszakok szerinti csoportosítás szerint történik. A rajzoktatás e tanfolyamát, mennyiben az iskola­helyi­ség tere megengedi, önként jelentkezés folytán segé­dek, sőt mesterek is látogathatják. 16. §. Hogy az itt tervbe vett munka­kiállítás mennyiben terjesztessék ki idővel az iparos segédekre is, arról a körülmények számbavétele mellett, annak idején a felügyelő-bizott­ság intézkedni fog. d) A­mily fontos intézkedések a fennebb emlí­tettek az iparos tanulók értelmi és gyakorlati kikép­zésére, épp oly nagy horderejű és sikeres keresztü­l­­vihetés esetében megbecsülhetlen üdvös következmé­nyű az ipariskolák felügyelő-bizottságának azon leg­utóbbi lépése, a­mely az iparos tanulók vallás-erkölcsi oktatásának keresztülvitelét czélozza. Kiss Sándor igazgató indítványára ugyanis az illetékes tanító­ tes­­tület azon javaslatot tette a felügyelő­bizottságnak, miszerint az, az ifjabb iparos nemzedék erkölcsi ne­velése, nemesebb irányban vezetése érdekéből gondos­kodjék arról, hogy az ipariskolák tanulói jövőben vallás-erkölcsi oktatásban részesüljenek. A bizottság a tanítótestület által napirendre hozott szóban levő kér­dés nagy fontosságát belátván, eljöttnek látta az időt, hogy a 9 év óta fennálló ipariskolák szervezetének a legkomolyabb aggodalmakra okot adó ezen hiányán segítsen, mert valóban, az iparszabadság elvén nyugvó jelen törvényes állapotok mellett csak a téli időszak alatt, s akkor is felette fogyatékos szellemi kiképez­­tetésben részesülő, az élet romlatlan jellemezőt igénylő küzdelmeire aránylag igen korán kibocsátott iparos ifjúság erkölcsi tekintetben megdöbbentőleg fejletlen. Megkereste tehát városunk hitfelekezeti elöljáróságait azon kérelmével, hogy azon időben, mikor az ipariskolai rendes tanítás szünetel, neveze­tesen május hó elejétől szeptember végéig, vasárnap délutánonként, az illető hitfelekezethez tartozó ipa­ros tanulók vallás-erkölcsi oktatásáról gondoskodja­nak. És városunk műveit hitfelekezetei az ügy fontosságához méltó lelkesedéssel vállalták el az iparos tanulók emberré képzésének munkájából az őket illető és nem csekély fáradtsággal járó részt, s az iparos tanulók vallás-erkölcsi oktatása már a­z. évben kezdetét veszi. Mi pedig szívből jövő őszinte öröm­mel üdvözöljük e kérdés keresztülvitelének mindenik érdekelt tényezőjét, mert az ők fáradozásaik által ipar­iskolánk egy oly eszme megvalósítására tette meg ha­zánkban az első lépést, a­mely egyik fő alapköve volt és lesz mindenkor az emberi társadalomnak, s éppen azért elhanyagolása a társadalom egy nagy osztályá­nál kiszámíthatatlan káros következményeket vonand maga után. e) Nem tartozik ugyan szorosan az ipariskolá­ról szóló e jelentés keretébe azon örvendetes mozga­lom, a­mely városunk iparos segédei közt a múlt év folytán létrejött, de amennyiben az ipariskoláknak az életre nyilvánuló hatásával szorosan összefügg , iparos oktatásaink tovább­fejlesztése és a jó példa buzdító hatása tekintetéből legyen szabad arról is egy pár szó­val e helyen megemlékeznünk. A kolozsvári iparos ifjak önképző- és betegsegélyző-egylete ugyanis azon kéréssel fordult az ipariskolák igazgatóságához, hogy városunk jóravaló iparos segédeiből többen óhaj­tanának a téli hónapok alatt a számtan, könyvvitel­tan, szép- és helyesírás, rajz- és földrajzból némi ok­tatást nyerni, ha a szintén igazgatása alatt, álló fel­­sőbb kereskedelmi iskolának tanári kara szíves lenne erre az ifjaknak az alkalmat megadni. Igazgató és az ő felhívására a tanári kar nagy elfoglaltatásuk da­czára is készséges szívességgel kívánták az ifjakat e nemes törekvésükben támogatni. S miután a keres­kedelmi iskola helyiségei e czélra átengedtettek, az ipariskolák pénztára pedig a világítás költségeit el­vállalta, január közepén a jelentkezett 34 iparos­segéddel a tanfolyam ünnepélyesen megnyittatott s a tanítás május 10-ig elég szép eredménynyel folyt. Az előadások mindenikén buzdító példát adólag megje­lent az ifjak derék elnöke Tauffer János ur is. Az előadások hetenkint háromszor, hétfőn és csütörtökön este 8—10-ig, vasánap 2—4 óráig tartottak. A taní­tásban részt vettek: Kiss Sándor igazgató, dr. Veress Vilmos, dr. Lehmann Róbert, Propper Ferencz f. ker. iskolai tanárok s Nagy Kálmán községi tanító. E ne­mes mozgalom — fájdalom! — csak egy évig állt fenn. A tanításra ugyanis a nevezett tanárok az első évben szivességből vállalkoztak, s így a tanfolyam ez­­utáni fentartása csak egy pár száz forintba került volna, de a magas kormány ez ifjak e nemű kérését megtagadta. Mi végtelenül sajnáljuk e szépirányú kezdeményezésnek ily szomorú sor­sát, mert igen csekély áldozattal a kolozsvári ipar­iskoláknak oly továbbfejlesztését lehetett volna itt megadni, amely üdvös hatásában kamatait sokszoro­san meghozta volna. Azért szívesen ajánljuk Nagy­méltóságod magas figyelmébe az ügyet, s talán a fel­nőttek oktatására rendelkezés alatt álló alapból le­hetne e czélra szakítani annyit, hogy nemcsak Ko­lozsvártt, hanem az ország összes nagyobb városaiban az iparos segédek részére megnyitandó tanfolyamok­kal a jövő iparos nemzedék óhajtott kiképzése minél megnyugtatóbban eléressék. És most ezek után rátérünk a kolozsvári ipar­iskolák statisztikai eredményeinek feltüntetésére. Ipariskoláinkban a múlt tanévekben 10, ille­tőleg 11 külön helyiségben folyt az iparos tanu­lók oktatása, azon módosítással, hogy a zsemlyés­­tanonczok két rendkívüli osztálya egybevonatott s az így meggazdálkodott költségen a nyomdász-tanulók­nak fennebb ismertetett tanfolyama megnyittatott. Az írni-olvasni nem tudók nagy számára való tekintetből pedig még egy előkészítő osztály állíttatott fel. E vál­toztatással volt a legközelebbi tanévben az iparisko­láknak 2 előkészítő osztálya, 5 első, 2 második 1 har­madik osztálya; ezen kívül a zsemlyés- és nyomdász­­tanonczoknak kü­lön-külön tanfolyama, a haladottab­­bak részére pedig 2 rajziskola s 1 mintázó tan­műhely. Utóbbi­­jelentésünkében, mint örvendetes ha­ladást emeltük ki az ipariskolai tanulók számának 47­9-re emelkedését. Mely szám a megelőző tanévi lét­számot 83-mal haladta túl. Iparosainknak, az intéz­ménynyel való fokozatos megbarátkozása és az ipar­iskolák igazgatóságának lelkiismeretes utánjárása folytán az utóbbi tanévek eredménye még örvendete­­sebb volt: a tanulók létszáma az 1881/2. évben 508, az 1882/3. évben 492-re emelkedett. Fentartói a kolozsvári ipariskoláknak a magas közoktatási minisztérium 1500 frt és Kolozsvár sz. kir. város korábban 600, ez évtől kezdve pedig 1000 frt évi segélylyel; ezenkívül a kamara, a kolozsvári takarékpénztár és a kisegítő hitelszövetkezet« s az iparosok hitelszövetkezete járulnak nagyobb összeg­gel az intézet fentartásához. Az összes tanulók oktatásával 19 tanerő foglal­kozott, az igazgatói tisztet pedig Kiss Sándor felsőbb kereskedelmi iskolai igazgató teljesítette. Hogy miképp áll az iparos tanulók iskoláinak ügye a vidéken, leghívebben jellemzi azon jelentés, a­melyet a kolozsvári ipariskolák ügybuzgó igazgatója Kiss Sándor úr tett e kamarához, a­melytől azon megbízatást nyerte, hogy gr. Zichy Jenő és Jágocsy Péterffy József urakat kisérje el szervezeti útjukban. A jelentés igy szól: »Az erdélyi részekben az iparos tanulók okta­tásának szervezése czéljából Kolozsváron kívül még négy várost látogattunk meg, melyek mindegyike a tkis. kamara kerületéhez tartozik, és pedig: Szamos- Ujvárt, Deést, M -Vásárhelyt és N.-Enyedet. »Jelentésemben mindenekfelett két örvendetes körülményt kell kiemelnem. Egyik ezek közül az, hogy az iparos tanulók iskoláztatása ügyében az említett városok közül kiválólag M.-Vásárhelyi még N.-Enyed már eddig is dicséretes buzgóságot fejtettek ki; a má­sik, a­mi a jövőre vonatkozik, mindenik város részé­ről annyi jó akarattal találkoztunk az ügynek diadalra jutását illetőleg, hogy a szerzett tapasztalatok után, az iparos tanulók rendszeres iskoláztatásának keresz­tülviteléhez a t. kamarának alapos reménye lehet. Az elért siker kivívásában a legfőbb érdem gr. Zichy Jenő urat illeti. »A­mi az ügyállás részleteit illeti: Szamos-Uj­­vártt az iparos tanulók száma 80—90-re tehető, kik­nek iskoláztatása érdekében eddig alig történt valami. Az iparos tanulók ugyanis a vasárnapi ismétlő isko­lára voltak utalva, hol heti 2 órán nyertek némi ok­tatást az írás, olvasás és számtanból. E kétes értékű ismétlő iskolák helyett elhatároztatott az alsófokú ipariskolának, az e tárgyban kiadott miniszteri szer­vezet értelmében tíz hónapos tanévvel és heti 7 órá­val leendő életbe léptetése, és pedig tekintve azon kö­rülményt, hogy a tanulóknak több mint egyharmada, eddig éppen semmi iskoláztatásban nem részesült, egyelőre egy előkészítő és egy­l-ső osztály fog felállít­­tatni. E kétosztályos ipariskola költségvetése 450 írtban állapíttatik meg, melyből 150 írtot a városi pénztár, 100 frtot az iparosok tanulóik után fizetendő tandíjakban, 200 frtot pedig az állam fog viselni Az iskola megnyitása az államsegély kiutalása után fog történni.­­Deésen sem történt eddig több az iparos tanu­lók oktatása érdekében, mint Sz-Ujvártt. A hatósági kimutatás szerint 116-ra menő iparos tanulók eddig is csak a vasárnapi ismétlő iskolában nyertek némi oktatást, minek helyébe itt is egy rendezett alsófokú ipariskola életbeléptetése határoztatott el, hova bevo­nuttak a kereskedőtanulók is, kiknek száma 20-ra tehető. A megnyitandó iskola évi költségvetése 600 írtban állapíttatott meg, melyhez Deés városa az in­tézet helyiségén, annak fűtése és világításán kívül 200 írttal, az iparosok tanulóiktól fizetendő tandíjakban 100 írttal, a kereskedő társulat 50 írttal és az állam 250 írttal fognak járulni. Az ipariskola helyiségéül a városi polgári iskola jelöltetett ki, vezetésével pedig az intézet igazgatója bízatott meg. »N.­E n­y e d e n szintén működésben levő ipar­iskolát találtunk, mely az 1878—79-ik évben nyitta­tott meg. Az iskola áll 3 osztályból: egy előkészítő, 1 első és 1 második osztályból. A tanítási idő heten­kint 5 óra, melyből 2 olvasás és irás, 2 számtan és 1 a rajzoktatásra fordittatott. Legnagyobb hiánya ez iskolának is, hogy nem volt és nincs alkalmas rajzta­nára, minek folytán az iskolának átalakítására vonat­kozó egyezség a m. kormány kiküldöttei és a városi hatóság közt oly feltétel alatt jött létre, hogy a város gondoskodni fog az iskola minden szükségleteiről, ki­vévén a rajzoktatást; a rajzoktatás keresztülvitelére ajánlatba fog hozatni egy rajztanárnak a kormány ál­tal leendő kinevezése a polgári iskolához, ki egyúttal az ipariskolai rajztanitást is kezébe venné. Ennek ke­resztül nem vihetése esetében az ipariskolák fentar­­tásához 400 frt állami segély lett kilátásba helyezve.« »Magam részéről, a hol és mennyiben szükség volt, érintkeztem az érdekelt tanitókkal, a szükséges­nek látszott utasításokat megadtam s jövőre is a szük­séges felvilágosításokat megadni, mindenütt készséges ígéretet tettem.« »Beszterczén egy jól rendezett 6 osztályos ipar­iskola van, melyben a legutóbbi kimutatás szerint 120 iparos és 19 kereskedő tanuló nyer hetenként 10 órán át oktatást. A tanórák a hét­­ köznapján az estvéli órákban és vasárnap délelőtt tartatnak. A 139 tanu­lóból az előkészítő A. osztályra 38, a B. osztályra 11, az I-ső osztályra 46, a II-ikra 28, a III-ikra 12 s a IV-ikre 4 tanuló esik. A tanulók nemzetiség szerint 22 magyar, 89 német, 5 örmény, 15 román, 8 egyéb nemzetiségű. Ösztöndíjban részesült 7 tanuló, kik közt összesen 271 frt 66 kr. osztatott ki. Tanított az inté­zetben az igazgatóval együtt 10 tanár. Tantárgyak voltak: német nyelv, szép- és helyesírás, szabadkézi és mértani rajz, vegytan, könyvviteltan, levelezés, föld­rajz, történelem, iparműtan, váltójog, kereskedelmi- és ipartörvény, biztosítási ügy és mintázás. A fentartási költségekhez járult a m. közoktatási minisztérium 500 frt, a szász nemzeti egyetem 1200 firt, Besztercze vá­ros 200 frt, a beszterczei kereskedő társulat 58 frt, az iparegylet 150 frt, a beszterczei takarékpénztár 184 frt 50 krral, tandíj­bevétel 300 frt. Ennek ellenében kiadatott: tanárok fizetésére 2315 frt, szolgálat 60 frt, világítás 40 frt, egyéb kiadások 100 frt. Erzsébetvároson az iparos tanonczok csupán vasárnap délutánonkint, heti 2 órán, taníttatnak, egy­két csoportra — kezdők és haladottak csoportjára — osztott osztályban, egy tanító vezetése alatt. Tantár­gyak : írás, olvasás, ügyiratok, számtan és rajz. A ta­nítványok száma 28, s a fentartási költségeket a tanu­lóktól befolyó évi egyforintos tandíjakból fedezik. A kereskedő tanonczok semminemű oktatásban sem ré­szesültek. Szomorú jelenség, hogy Erzsébetváros kö­zönsége az iparos- és kereskedőtanonczok oktatás­ügyét nem tartja a legkisebb áldozatára is érde­mesnek. Gyula-Fehérvártt az ottani kereskedők egy­lete tart fenn egy tanoncz-iskolát, melyben az 1882-ik évben 28 tanoncz nyert oktatást, ellen­ben az iparos és kereskedő tanoncz semminemű okta­tásban nem részesült. A tanítással egy tanító foglal­kozott s az iskola évi fentartására 284 frt forditta­tott, melyből 200 frtot a keresk­­egylet pénztára viselt, 84 frt pedig a tanulók tandijából gyűlt be. T o­r­d­á n, fájdalommal kell megjegyeznünk, az iparos-tanonczok iskoláját még nem sikerült szervezni, pedig e városban a legutóbbi összeírás szerint 150 iparos tanuló van. Minthogy azonban az ipariskolák felállításának ügye — a­mint értesülünk — már mun­kába vétetett, reméljük, hogy már legközelebbi »Je­­lentés«-ünkben megnyugtatóbb helyzetet constatálha­­tunk. A kereskedő-tanonczoknak van egy-két osztály­ól álló iskolája, melyben hetenként egy tanár 2 órán tanította a növendékeket számtan, földrajz és magyar nyelvből. Az iskola fentartása 120 írtba kerül, me­lyet a kereskedők társasága fedez. Felvinczen, hol csak néhány tanoncz van, B.-H u­n­y a d­o­n, hol a kereskedő és iparos-tanon­czok száma 21, S­z­á­s­z - R­é g­e n­b­e­n, hol 37 iparos- és 21 kereskedő-tanoncz van, Abrudbányán, hol 36 iparos- és 12 kereskedő tanuló és vég­re Tekében, hol 10 iparos- és 2 keres­kedő-tanuló van, mindeddig az oktatás érdekében semmi intézkedés nem történt. Az iparos tanulók iskolái iránt fölébredt érdek­lődés örvendetes módon terjed kamarakerületünk ki­sebb város­­ban is. Azon hírre, hogy a közoktatási miniszter úr ő nmlga a szervezést kezébe vette, több város fordult hozzánk, kérve ügyük figyelembevételét. Sajnos, hogy a miniszter úr ő nmlga egyelőre csak azon városokon kívánja az iskolákat szervezni, a­hol legalább 100 tanuló van, így az oly kisebb városok, mint Szász-Régen, Abrudbánya, Erzsébetváros, B.-Hu­­nyad, Teke stb. kimaradnak a tervezetből. A kamara közelebbről elhatározta, hogy maga részéről e váro­sok ügyét is felkarolja s megkísérli az oktatást vala­miképp szervezni addig is, a­mig az államsegély ide is kiterjed. Ez okból a kolozsvári ipariskolák igazga­tója, Kiss Sándor ur, a nyári szünidők alatt e városo­kat meg fogja látogatni. Mai neminkhoz fél ív melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Gazdasági és tanszermúzeum. Igen érdekes gyűjtemény lesz látható nemsokára az orsz. magyar gazdasági egyesület köztelki múzeumában. Az igazga­tóság a nagy teremben felállított két óriási szekrény­ben közszemlére állítja ki azt a gazdag maggyűjte­­ményt, mely a világ összes gazdasági terményeit ma­gában foglalja, s mely eddig helyszűke miatt a szek­rények aljában volt elrejtve. A gyűjtemény több mint 2000 fajból áll, melyek a termelő ország és a külön­böző terménynemek szerint könnyen áttekinthetőleg lesznek csoportosítva. A rendszeres beosztás mintegy két hetet vesz igénybe s a muzeum Szent-István nap­jára nyílik meg.­­ A gazdasági múzeummal kapcso­latban álló orsz. tanszermúzeumot, miután az idén Szent-István-napja illetőleg a néptanítók egyetemes gyűlése alkalmából külön tanszer-kiállítás nem ren­­deztetik, az igazgatóság szintén újonnan rendezi a vég­ből, hogy a múlt év óta beszerzett anyagot a múze­umba rendszeresen beoszsza. S hogy a felránduló ta­nítók a múzeumban behatóbb tanulmányokat tehes­senek, az a tanítógyűlés tartama alatt állandóan nyitva lesz. A magyar kereskedelmi csarnok választmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy ez új üzleti évben nyilvános működését szélesebb alapokra fekteti és pedig első­sorban oly módon, hogy szakszerű nyil­vános felolvasásokat rendez, melyeknek tartására el­ismert kereskedelmi és pénzügyi szakembereket kér fel. Ehhez képest a választmány a közgyűlés jóváha­gyásával elrendelte, hogy a csarnok jelenlegi Erzsé­­bet téri helyiségében két kisebb terem a közfal eltá­volítása által egyesíttessék s ily módon egy nagy ter­met nyerjenek a felolvasások megtartására. A munká­latokat a szünidő alatt végezik, úgy hogy a terem már az uj üzleti év beálltával készen lesz s a felolvasáso­kat tél elején azonnal megkezdik. Az amerikai és az orosz petroleum versenye. A königsbergi, tilsiti kereskedelmi testület és a bo­roszlói kereskedelmi kamara egyhangúlag constatál­­ják, hogy az amerikai petroleum előbb oly élénk for­galma lényegesen alászállott és keleti Németország­ban már csak idő kérdése, hogy az amerikait teljesen orosz petroleum pótolja. A tilsiti testület évi jelen­tése kedvezően nyilatkozik az orosz petroleum minő­ségéről; a boroszlói kamara constatálja, hogy a bakui finomító által ajánlt áru minősége versenyez az ame­rikaival és nehezebben gyulad. Az orosz petroleum jelenlegi ára is olcsóbb már mint az amerikaié és a tiflis-bakui, valamint a samtreti-batumi vasutak meg­nyitása után még olcsóbb lesz. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a julius hó 5-től julius hó 11-ig terjedő bét bevételéről: 1883. év: 362.703 forint 37 kr., az 1882. évi 333.133 forint 35 kr., ehhez a bevételek a hajózás kezdetétől julius hó 4-ig: 6.944.715 forint 53 kr., az 1882. évi 5.774,152 forint 48 kr. Összesen az 1883. év bevétele: 7.307,418 forint 90 krajczár, az 1882. évi 6.107,285 forint 83 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a julius hó 8-tól julius hó 14-ig terjedő bét bevételéről: 1883. év: 27,222 forint 32 kr. 1882. évi 16,580 forint 90 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi julius hó 7-ig, 645,019 forint 42 kr., az 1882. évi 635,403 forint 55 kr. Összesen az 1883. év bevétele, 672,241 forint 74 krajczár, az 1882. évi 651,984 fo­rint 45 krajczárral szemben. Kőbányai sertésü­zlet. A se­rtéskereskedelmi csarnok jelentése. — julius 31. Az árak emelkednek. — Magyar urasági öreg nehéz 58.-----56.50, fiatal nehéz 58.-----58.50, közép 57.— 58.—, könnyű—.—----.—. Eredeti nehéz 55.------56.—, kö­zép 57.-----57.50, könnyű 57.-----57.25. — Romániai bako­nyi nehéz 58.-----. — átmeneti, közép 57.— 58— átme­neti, könnyű 56.----.— átmeneti, eredeti nehéz —.-------.— átmeneti, közép-----------átmeneti szerbiai nehéz 58.—.— átmeneti, közép 57.-----58.— átmeneti könnyű 56.--------.— átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással--------, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4'/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Július 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán nyugodtabb hangulat mellett folyt az üzlet. Búza őszre eladatott 10.77 írttól lefelé 10.72 forintig, búza tavaszra 11.30 írttól 11.22 forintig, rep­­cze aug.—szept.-re lö­s forinton. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Az üzlet bár­gyadtságot mutat minden oldalról és némi vásárlások után a zárlat ismét alacsony árakon végződött. Forgalom csak néhány értékekben mutatkozott. Uj aranyjáradék 88.60—88.65. — Papirjá­­radék 87—87.021/,. Osztrák hitelrészvények 293.60 292.90—293. (Prolongatio 45—25 kr­g). — Ma­gyar hitelrészvények 291.25. Leszámítoló bankrész­vény 89.25. Osztrák-magyar államvasuti részvények 315.50.

Next