Nemzet, 1883. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)

1883-08-13 / 222. szám

kivételével — bezárólag augusztus hó 20-áig éjfélig 12 óráig történhetik. — Nevezetes tolvajt interviewelt meg a »Vol­taire« egy munkatársa. Chester Józsefnek hívják és rendőri engedélylyel jött két napra Párisba, ahol csa­ládi ügyeket kívánt elintézni. Chester, aki most 65 éves, húsz évvel ezelőtt Londonban tolvajiskolát ala­­pított, melyet 1881-ben eladott. Ebbe az iskolába négyszáz növendék jár. Az oktatásról részletes felvilá­gosításokat Chester nem akart adni, csak annyit mon­dott el, hogy a tanulókat, ha bizonyos fokú tökélyre jutottak, besorozzák a szervezett csoportok egyikébe. Minden csoport hat emberből áll, egy főnök vezeti az iskola igazgatója által kijelölt városba, nehogy sokan találjanak a continens valamely pontján összetorlódni. Minden csoport külön dolgozik és a tisztajövedelem kétharmadát az iskolának küldi be, amely a neki ren­des számadással tartozó csapatvezérek illő díjazásáról gondoskodik. »És ezek a csapatvezérek sohase lop­nak? kérdé a hírlapíró, — »de uram, azok becsületes emberek!« felesé­gít Chester méltatlankodva. Chester 1867-ben és 1878-ban járt Párisban és mindegyik al­kalommal a kiállításon 300,000 frankot lopott össze. Akkor el is ítélték hat hónapra. Ez elkeserítette. Fel­hagyott az üzlettel. Birmingham környékén nagy bir­tokot vett és azon maga gazdálkodik; évi jövedelme 70—80,000 frankra rúg. — Vigyázatlanság áldozata. Királyfáról (Po­­zsonymegye) írják a »Pozsonyvidéki Lapokénak, hogy az ottani kerületi vadász, Schmidt János, folyó hó 8-án véletlenségből agyonlőtte magát. Schmidt ugyanis a »Reméz« nevű erdőrész közelében kutyáját idomította, s miután ez engedelmeskedni nem akart, fegyverével, melynek kakasa fel volt húzva, a kutyát megütötte, de oly szerencsétlenül, hogy a puska elsült s a töltés Schmidt hasába fúródott. A szegény ember nyolcz órai kínos szenvedés után meghalt sebében. — Szomorú félreértés. Boroszlóban e hó 8-án szomorú eset történt. Két fiatalember nagyon jóked­vűen ment éjjel haza, de tévedésből nem első emeleti lakásukra mentek, hanem a második emeleti megfelelő lakásra, mely egy kapitányé volt, s ennek a­ lakásnak az ajtaját sokáig próbálgatták kulcsaikkal kinyitni. A zajra fölébredt a konyhában alvó szobaleány, s tol­vajokat gyanítván bement a kapitányhoz. A kapitány előveszi vadászfegyverét, az előszobába siett, megszó­lítja a tolvajnak vélt fiatalembereket, s azzal fenyege­­tődzik, hogy ha feleletet nem kap, lőni fog. A fiatal­emberek nem feleltek, a kapitány lőtt s mind a két fiatal ember vértől borítva rogyott össze. Az egyik karján kapott olyan sebet, hogy le kell vágni, a másik pedig c­ombján sebesült meg. — Fővárosi krónika. Rejtélyes eltűnés. Bos­k­o­v­i­t­z Mór gazdasági tanácsos, még a múlt hó 31-én Bécs­­ből Budapestre utazott s a Frohner szállodában vett lakást. E hó 4-én felső kabát nélkül, podgyászát hátrahagyva eltávo­zott a szállodából, s mint az eddig megejtett vizsgálatból ki­tűnt az­nap táviratozott nejének Bécsbe, ahogy Martonvásár­­ra utazik. S az­óta nem tudni róla­ semmit. A szállodába nem tért vissza s Martonvásárra sem érkezett meg. Boskovitz 60 éves, közép magas, nyúlánk férfi magyarul és németül beszél. Eltűnt karmester Schmitteisen Nándor az óbu­dai hajógyári gyermekmunkások zeneegyletének karmestere, különben hajógyár munkás, e hó 5-én eltávozott s azóta nem mutatja magát. Pedig nagyon keresik a­­ hitelezői. Eltűntek. Hamvalik Jánosné jelentést tett a főka­pitányságnál, hogy férje e hó 5-én reggel kissé becsipve eltá­vozott hazulról s az­óta nem tért vissza. — Ugyan e napon eltűnt, a fővárosból Károlyi István ácssegéd is ; ezt is a felesége keresi. — Gott­hilf Béla 17 éves kereskedő se­géd, e hó 7-én szülői lakásáról eltávozott s azóta nem tért oda vissza. — S­z­a­l­a­y Gyula 15 éves fiú, ma egy hete ünne­pi ruhában eltávozott szüleinek templom utcza 20. sz. alatti lakásáról s az­óta nyoma veszett. — Az utczai zavargások ugye látszik, teljesen véget értek. A mai nap egészben véve csendesen folyt le. A Kerepesi­ úton és annak mellékutczáiban még annyi nép sem volt, mint más vasárnapokon szokott lenni. Ezt részben a szép időne­k is köszönhetjük,­mely a közönséget a szabadba csábította. Mindössze egy két helyen fordultak elő kihágások, melyeknek azon­ban semmi jelentőséget sem lehet tulajdonítani. El­fogatások történtek ugyan, de ezek is csak inkább elővigyázatból, így nevezetesen a pékszállóból kisér­tek be egy csapat lézengő inast és a kerepesi­ úti vám­nál tartóztattak le néhány embert, a­kik az ott álló rendőrt meg akarták támadni. A cordon este 6 óra­kor felállíttatott, de feleslegesnek­ mutatkozott, úgy hogy 10 órakor már bevonhatták. A rendőrség egyébiránt sürű­ őrjáratokat kül­dözgetett szét, szigorú felügyelet alatt tartotta mind­azokat a helyeket, hol a munkásnép megfordul, de a legcsekélyebb tüntető szándékot sem­­észlelte. A főkapitány — tekintettel arra,­ hogy a mai nap folyamán a városban a legnagyobb rend uralko­dott, és hogy a városligetbe és másrészről a magyar államvasutakhoz eljutni , szándékozó közönség ebben akadályozva ne legyen —■ a délután folyamán a köz­úti vaspályatársaság vonatainak menetére kiadott ti­lalmat feloldotta és igy a vonatok ma este rendes mó­don közlekedtek. A főváros visszanyerte rendes physiognomiáját. A zavargások alkalmából tett intézkedések kö­zül kiemeljük azt, hogy tegnap délután a főkapitány egyik szobájában telefont állítottak fel s azt egyelőre a távolabbi helyekkel, Ó-Budával, Kőbányával s a vasúti állomásokkal hozták összeköttetésbe. Később ez a telephen összeköttetést fog nyerni az összes ke­rületi kapitányságokkal s a főkapitányi hivatalnok egyik külön helyiségében­ központi telephon-hivatal lesz szervezve. A tegnapi zavargások incidensei közt említet­tük a körúton levő Szabó-féle, kávéház kiürítését. Ez episodról utólag még azt jelentik, hogy a kiürítés alkal­mával egy munkás, a­ vezénylő Kis­ József rendőrtiszt­viselőt megtámadta, torkon ragadta és a falhoz szorí­totta ; a rendőrök azonban odasiettek s a megtámadót letartóztatták. A kávéházban levők ellenszegülést ta­núsítottak, míg végül Balogh Albin egy század kato­nával érkezett segítségre. A szétvert egyének a Jó­­zsef-utczának több ablakát beverték, mielőtt haza­mentek volna. A rendőrök közül a zavargások alatt összesen hatan szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést. A letartóztatott egyének kihallgatását ma foly­tatták. A vizsgálattal megbízott két tisztviselő szobá­jában sok bűnjel van felhalmozva. Van ott többek közt két hosszú vasrúd, melyeket a lázongók egy bolt­ból loptak el és a bolt előtti ellenző tartására hasz­náltak, továbbá sok nagy tő, miket az elfogottak zse­beiben találtak, számos bot és dorong stb. Az elfogot­tak mind tagadják, hogy a zavargásban részt vettek volna és a szembesítésnél kijelentik, hogy sohasem látták egymást.* A ma reggelig letartóztatottak száma a tegnap elfogott 35 egyénnel együtt százöt­venre rúg. Miután a központi börtön e nagy szá­mot befogadni nem képes, a tömegesen befogott pék­legények a tolonctházban helyeztettek el, a többi le­tartóztatottak egy része pedig a József­városban most épült és igen jó karban lévő börtönökbe fognak szállíttatni. Szükség esetén a laktanyákat is igénybe fogják venni. A letartóztatott egyének szabadlábra helyezését illetőleg a zavargások első napján elvileg kimondatott, hogy míg a vizsgálatok teljesen befejezve és a zavar­gások egészen elnyomva nem lesznek, addig sem jogi, sem polic­iális szempontból egyetlen letartóztatottat sem tartanak szabadlábra helyezhetőnek. A tömegesen elfogott péklegények legnagyobb részét el fogják tolonczolni, mihelyt az illető egyének illetőségi helye meg lesz állapítva. *■é Ma este a következő egyéneket tartóztat­ták le: Pálik János, 45 éves czipészsegéd, Horányi András 31 év napszámos, Petrecz János 44 é. napszá­mos, Kacher József (morvaországi) 42. é. napszámos, Schlecht Ferencz 23 é. nyerges, Tagarek­ Márton­ 18 éves drótos, Jedinák Tamás 20 éves bádogos, Demmel János 23 éves bérkocsis, Bramekkel János 32 éves málházó, Haplik István 39 éves szabósegéd és Plutinszky János lakás és foglalkozás nélküli 45 éves egyén, továbbá a­ következő péksegédek: Striberny Károly 19 é., Öhler Izidor 19 é., Szuporics Tamás (morvaországi) 22 é., Kugler Alajos 47 é., Gegenhoffer János (osztrák) 23­ éves, Varga Ferencz 24 é., Kovács Zsigmond 19 é., Szabó György 13 éves, Kamovics István 28 é. Kovácsovics János (zágrábi) 28 éves, Kumerle Ferencz (zágrábi) 26 éves és Stefkó János 19 éves. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházat a hosszú nyári szünet után ma nyitották meg ismét. Szigligeti -Micz­­bán családjáét adták elő új betanulással. Olvasóink közzétett művészeti híreinkből tudják, hogy az idén színre kerülő történeti cyclus­nak ez az első száma. A színházban jelen volt válogatott közönség nagy ér­deklődéssel is nézte a darabot és a szereplők közül Felekinét (Miczbánné), Fái Szerénát (koldusnő), Mihályfit (Simon) , H­o­r­v­á­­t­h­o­t (Ditrik) tapsaival tüntette ki. A megnevezet­teken kívül még meg kell említenünk Bercsényit, ki »Leo« rövid szerepét szabatosan adta elő. Szi­geti Imrét, ki mint »Gerebán« igen jól játszott és P­a­l­o­t­a­y Piroskát, a darab naiv, gyermekded »Rózsa­«ját. Ezúttal különösen kívánjuk ügyelm­ez­­tetni a közönséget a megnyílt történeti cyclusra. Ne mulaszsza el az alkalmat legalább színpad­ról megismerkedni régebbi drámai irodalmunk azon jelesebb termékeivel, melyeket látni alig­ha lesz emberöltőnkön belül ismét alkalma. Első színpadunk drámai vezetője, Paulay úr,a da­rabokat jó ízléssel és finom tapintattal választja meg, a színházi szünidőn át nagy munkával újra jelenetezi és alkalmazza színpadra, nagy gonddal és nem cse­kély áldozattal állítja ki őket; mindezt azért, hogy a szakembereknek és komoly amateur­öknek méltó tanulmány tárgyát, a kiváncsiaknak pedig valóban érdekes mutatványt nyújtson akkor, midőn a szo­rosabban vett színpadi évad még meg nem kezdődött és midőn a nagy hírben lévő modern darabok nem töltik be a műsort. Színházlátogatóink e nagy gond, e szép és becsülésre méltó törekvés irányában valóban nem igen érzékenyek. Így vélekednek, hogy »ezek ócska­ságok«, melyek nem érdemlik meg, hogy az ember értük a színházba fáradjon. Ma is félig üres volt a nézőtér. Engedjék megmondanunk, hogy ez a véleke­­dés tisztelt közönségünknél — hogy is mondjuk ? — a szív igen nagy függetlenségére mutat, és mi több, nem is helyes. Közönségünk vaktában ítél ott, hol pedig mindkét szemével igen is figyelmesen kel­lene néznie. Vagy nem érdekes és tanulságos tudomást venni ama processusról, melyen végig iro­dalmunk mai állására fejlődött? És nem érdemlené meg egy egész nagy műintézet előzékeny szorgalma azt a csekély hálát, hogy tudomást vegyünk róla. Persze, aztán . . . mikor már a cyclus lezajlott és mindenfelé­ sok érdekeset beszélnek róla, . . . aztán mindenki sajnálja, hogy nem látta, mindenki szeretné látni. De akkor már Sardou, Dumas és Csiky követe­lik maguk számára a figyelmet és a »jó régiek« ismét békén alusznak a színházi könyvtár ujjnyi vas­tag porában. Tehát ismételve kérjük azokat, kik a színházról »beszélni szeretnek«, ne engedjék érzéket­lenül az alkalmat elmúlni. Allons, un bon mouve­­ment! »A magyar irodalom nem tegnapi virág«, igy tanítják ezt az iskolában Toldy Ferencz szavaival. Győződjünk meg kissé róla, hogy ez igaz is! — Az angol irodalom hódítása Magyarországban czim alatt érdekes czikket közöl a »Koszorú« György Aladár tollából. György constatálja a két évtized óta tapasztalható nagy haladást, melyet az angol iroda­­lom ismerete tett hazánkban. Húsz évvel ezelőtt an­gol műveket a könyvárusok készletben egyátalán nem tartottak, mindenki a német irodalomból vette tudo­mányát, mert bár francziául sokan tudtak, különösen a nők, a franczia irodalomból is csak a regényeket s színműveket ismerték. Két évtized után e tekintetben is jelentékeny a változás. Igaz ugyan, hogy ma is a német nyelv az egyedüli általános közvetítő közeg irodalmunkban, de ma már nem tekintik valóban müveit embernek, ki a külföldi müvek közül csak a németeket olvassa s a mi még nevezetesebb, a német irodalmi segédeszközök túlsúlyban léte s könyv­kereskedelmünknek csaknem kizárólag német pi­­aczoktól függése nem gátolja meg, hogy a fran­czia s angol irodalom hasonlíthatlanul nagyobb becsben s elismerésben részesüljön, mint a német. Itt vannak mindenekelőtt a regények. Igaz, hogy Dickens s társai mellett a német regényirodalom végtelenül eltörpül, de nem tagadható az sem, hogy még a múlt évtized elején is ritka volt az angol re­gény magyar forditása s a már ez időkben divatossá lett franczia regények mellett egész sereg németet is fordítottak le : ma már német regényt vidéki lapok tárczáiban is csak elvétve találunk ; ellenkezőleg az angol regény még a divatlapokban is meghonosodott s kevés müvest ház van, hol a Tauchnitz kiadásból egy-két kötetet ne lehetne találni. Még inkább ál ez a tudományos irodalomra nézve. Az akadémia s természettudományi könyvkiadó vállalatok pél­dái után minden szakban előszeretettel keresik az angol műveket, a tankönyvek s iskolai kéziköny­vek közöttt az angol eredetiből fordítottak vagy átdolgozottak a legkeresettebbek s az ismeretterjesztő lapok közleményeik legnagyobb részét az angol iroda­lomból veszik. Még maguk a napilapok is, bár a gyors közölhetés végett a napidolgokat a német lapokba kölcsönzik, maradandóbb becsű közleményekért csak­nem kivétel nélkül angol vagy franczia folyóiratokhoz fordulnak. De legélénkebb bizonyítéka a nagy szelle­mi változásnak az essayszerü modor, mely jelesebb íróink s tudósaink nyilvános felolvasásait s apróbb dolgozatait jellemzi, s az angol parlamenti szónoklat utánzása nemcsak az országban, hanem másutt is végül (de nem utolsó érv gyanánt) a német speculativ elmélkedés mellőzése s ezzel együtt az egészséges, gyakorlati irányú angol bölcselkedő irány mindinkább tágabb körben terjedése. Ez utóbbival karöltve jelen­tek meg irodalmunkban újabban az angol szellem kedvencz vitatárgyairól, az ősi társadalomról jogbölcsészetről, jellemképzésről, közigazgatás esz­méjéről szóló önálló munkák s igen jellemző, hogy ezen nagyrészt az angol irodalom tanul­mányozása alapján származott művek csekély kivétel­ei irodalmunknak valódi gyöngyeit képezik. — Ez egészséges fejlődés elősegítésére György több módot ajánl. Már a hetvenes évek elején tervezték az angol irodalom barátai, hogy egy az angol szemlékhez ha­sonló heti közlönyt alapítanak, de a vállalat akkor anyagi akadályokba ütközött. Most ily vállalat már könnyebben létesülhetne. Helyes s óhajtandó volna továbbá a könyvárusi üzletnek direct összeköttetése az angol könyvpiaczc­al, mert daczára a derék Tauch­­nitz-féle közvetítő-vállalatnak, e nagy irodalom főbb termékei is csak meglehetős későn jutnak el hozzánk. Szükséges volna végre, hogy a franczia s angol nyelv se hanyagoltassék el az iskolákban s ne szorittassék egyedül a szakiskolákba. — Az aradi színház tervei. Az aradi szinházi terveket bíráló bizottság tegnap tarta meg összülését Salacz Gyula királyi tanácsos-polgármester elnöklete alatt, hogy a kiküldött albizottság javaslatát meghall­gatva, döntsön a beérkezett tervek felett. A kiküldött albizottság előadója Czigler Győző a bizottság elnö­kének felhívására előterjesztő a megbízott 3 szakférfi mérvadóul veendő véleményét emlékirat alakjában, elsorolván abban a beérkezett tervek előnyeit és hát­rányait. E szerint egy terv sem találtatott kifogásta­lannak és úgy, a­mint azok tervezve vannak, kivitelre egy sem ajánlható. A tervek közül a »Romok felett« és a »Czélszerüség« jeligével biró pályamű az, melyek díjazhatók lennének s melyek némely módosítással kivihetők volnának; ezeknek költségei túlhaladják az előirányzott 135 ezer frtnyi összeget, még pedig jó­val. A »Thalia« jeligéjű pályamű tervezőjét megdi­csérni tartja méltónak a bizottság jó vasszerkezete miatt. Indítványa az, hogy a hiányok daczára az első díj a »Romok felett,« a második pedig a »Czél­szerűség« jeligéjű pályaműnek szavaztassák meg. Az elnöklő polgármester a bizottsági jelentés meghallga­tása után felhívta a bizottságot: hozzájárul-e az elő­terjesztett javaslathoz? Az összbizottság Lukácsy Miklós, Kövér Gábor és Virágh Lajos bizottsági ta­gok felszólalása után az előterjesztett szakértői javas­latot nem fogadta el és a pályázatban előírt díj felosz­tási módozatot mondta ki alkalmazandónak. S pedig elhatározta a bizottság, hogy a második díj nem ada­tik ki, az első díj pedig úgy osztatik fel, hogy abból a »Romok felett« tervezője kap 1000, a »Czélszerűség« tervezője szintén 1000 forintot, így meghozatván a határozat, a jeligés levelek felbontása következett, mi megtörténvén, kitűnt, hogy a »Romok felett« czimű pályamű tervezője Aigner Sándor budapesti építész, a »Czélszerűség«-é pedig Halmay Andor aradi épí­tész. A terveket közszemlére tették ki. KÖZGAZDASÁG. Ünnepélyek B.­Gyulán. A magyar országos méhészeti egyesület II. or­szágos vándorgyűlése kiállítással kapcsolatban, to­vábbá a hazai iparos ifjúsági egylet szövetkezetek II. országos vándorgyűlése, s az iparos segédek és ta­­nonczok országos munkakiállításának kapcsolatban augusztus 18, 19. és 20-án fog megtartatni B.­Gyu­lán. A részletes programm most jelent meg s a kö­vetkező : Augusztus 18-án: (szombaton.) Küldöttségek és vendégek fogadása a vasúti indóháznál,­­ azok­nak elszállásolása. Délután 6 órakor: Az iparos if­júsági egyleti küldöttek előértekezlete a gyulai iparos ifjúság egyleti helyiségében (Komló.) Este 8 órakor: Méhészek és iparosok közös ismerkedési estélye a »Komló« vendéglő kerthelyiségében. Augusztus 19-én. (vasárnapon) Reggel 6 óra­kor : Küldöttségek és vendégek fogadása a vasúti in­dóháznál,­­ azoknak elszállásolása. Reggel 8 órakor: Az iparos segédek és tanonczok országos munkakiálli­tásának ünnepélyes megnyitása gróf Apponyi Albert védnök által a városházán; a kiállítás megszemlé­lése. 9 órakor: A magyarországi méhészek országos kiállításának ünnepélyes megnyitása Göndöcs Bene­dek elnök által a megyeháza dísztermében; bíráló bi­zottság választása; testületileg kivonulás a békésme­gyei méhészeti kertben lévő élő méhek megtekintésére; a grófi kastélykertben levő üvegházban a kiállított gépek megpróbálása; különféle méhtermények meg­nézése ; kezelési eszközök megtekintése, összes üres különféle, valamint a pályázatra kiállított méhlakok megvizsgálása.Délután 1 órakor: Iparosok és méhészek közös díszebédje a »Komló« vendéglő kerthelyiségében. Délután 3 órakor: A magyarországi iparos ifjúsági egylets­zövetkezetek V. országos vándorgyűlése a me­gyeház disztermében. — Kiállítás bíráló bizottságá­nak megválasztása. Délután 4 órakor: A magyar or­szágos méhészeti egyesület vándorgyűlése a megye­háza kistermében. Este 8 órakor: Tánczvigalom a grófi kastélykertnek Körös balparti részében. (Esős idő esetében a megyeház disztermében.) Augusztus 20 án: (hétfőn, Szent-István király napján) Reggel 9 órakor: Szent-István király szentté avattatásának nyolczszázados emlékére ünnepi mise a róm. kath. főtemplomban. Reggel 10 óra­kor: A méhészegylet országos vándorgyűlésének folytatása a megyeháza kistermében ; — az iparos ifjúsági egyletszövetkezetek országos­­ ván­dorgyűlésének folytatása a megyeháza díszter­mében. Délután 4 órakor: A méhészeti kiállítás bíráló bizottságának jelentése és a jutalmak kihir­detése a megyeháza kistermében. Délután 5 órakor: Az iparos segéd- és tanoncz-munkakiállítás bí­ráló bizottságának jelentése, jutalmak kihirdetése a megyeháza dísztermében. Belépti dijak: A méhé­szeti és iparos kiállításra külön-külön személyenként 10 kr. Tánczvigalomban személyjegy 1 frt. (Felülfize­­tések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Jegyek előre válthatók Dobay János],papir­­kereskedésében. A méhészegyesület vándorgyűlésének tárgyso­­rozata. Értekezések. 1-dr. Báró Ambrózy Béla az or­szágos méhészegylet tiszteletbeli elnöke értekezik: »Méhészeti vívmányainkról és a szűzsejtgyárról.« 2-pr. Dr. Kriesch János műegyetemi tanár az orsz. méhész­egylet alelnöke: »Csatlakozzunk-e mi magyarországi méhészek a német-osztr. méhészek vándorgyűléséhez ?« 3-or. Göndöcs Benedek apát-lelkész az általa feltalált lapozó méhlakot és kettős gyékény kaptárt bemutatja és annak előnyeit fejtegeti. 4-ér. Grand Miklós: »Kö­­teles-e egy oly méhcsalád birtokosa, mely család más kaptárt megrabolt a kirabolt kaptár tulajdonosának a szenvedett kárt megtéríteni.« 5-ér. Dömötör Lász­ló: »A méhészet elterjedését gátló körülmények. Mik azon tényezők, melyek a méhészet jelen örven­­vendetes haladásának lendületet adtak. Micsoda irányt kell követnünk, mely intézményeket kell életbe­léptetnünk, hogy hazánk méhészete a mezei gazdálko­­dásnak tényleg jövedelmező iparága legyen általánosan? 6-szor. Molnár János tanító értekezik: »Minő kellék­kel kell egy népkaptárnak bírnia.« 7-er. Leffelholcz Gyula: »A méhek munkája és természete.« 8-er. Bró­­zik Károly: »Őrizkedjünk a külföld méheitől.« 9-er. Ábend András: »Hazai méhészetünk elterjedése és az elméleti téveszmékről.« 10-er. »A kettős csigolyá­ból készült kasról« értekezik Mátyás Mihály. 11-er. Petrovics János: »Mit tartson a méhész szem előtt, s mire figyeljen, hogy méheit biztosan és jól kitelel­tesse ?« 12-er. Göndöcs Benedek indítványa: Keres­­tetsék fel a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi miniszter úr a végből, hogy kegyeskedjék a kinevezett vándortanítókat oda utasítani, miszerint az általuk terjesztésre használt kaptár, méhlakok é­s az ezek által elért eredményről jelentéseiket, melye­ket a nméltóságú miniszter úrhoz beterjesztet­tek, másolatban az országos méhész-egylet elnö­kének mindannyiszor megküldjék, ezáltal nyilvá­nosságra lesz hozva működésünknek eredménye s az orsz. méhész-egylet pedig az orsz. kiállítások s ván­dorgyűlések alkalmával a legjobbnak talált kaptára­­kat, méhlakokat s egyéb hasznos vívmányokat a nmviligy miniszternek tudomására hozandja azon kére­lemmel, hogy a vándortanitók azok terjesztésére uta­­sittassanak: csak igy lesz biztos egyöntetű mind az orsz. méhészegylet, mind a vándortanárok működése, csak így fog eléretni, hogy a hazai méhészet terén a jók közül a legjobb, a czélszerűek közül a legczélsze­­rűbb, a hasznosak közül a leghasznosabb fog elter­jedni az egész országban. Jár­­ó Imre indítványa: Hogyan lehetne az okszerű méhészetet a nép között el­terjeszteni az orsz. méhészegylet s mások segélyével: 1. Megalakulása a vándorgyűlésnek és elnöki megnyitó. 2. Jelentés a vezéregylet két évi működé­séről. 3. Vezéregyleti számadások előterjesztése. 4. Előadói javaslatok tárgyalása, u. m. a) szövetkezési egyezmény javaslata. Előadó Gelléri Mór ur; b) a vándorgyűlés szervezete és a vezéregylet hatásköre. Előadó Gelléri Mór ur; c) munkaközvetítési intéz­mény életbeléptetése. Előadó E. Illés László ur; d) a szállók (herbergek) tárgyában kidolgozott javaslat. Előadó Kohn Dávid ur; 5. a debreczeni vezéregylet leköszönése s uj vezéregylet választása. 6. A követ­kező vándorgyűlés és munkakiállitás helyének és ide­jének megállapítása. 7. Netaláni indítványok tár- Közlemények. Közraktár Gráczban. A magyar nyugati vasút igazgatósága Gráczban közraktárt szándékozik épiteni s az üzem engedélyezéséért már folyamodott is az osztrák kormányhoz. V. iparosifjusági vándorgyűlés. A debreczeni iparos­ ifjúsági vezéregylet tudatta az összes hason­­czélú egyletekkel és testületekkel, hogy a­mennyiben a vándorgyűlést megelőzőleg, i. e. augusztus 18-án d. e. 6 órakor előértekezlet fog tartatni, óhajtandó vol­na, hogy az illető testületek küldöttei már e napon érkezzenek meg Gyulára. A tárgyalás véglegesen a következőkben állapíttatott meg. 1. Megalakulása a vándorgyűlésnek és elnöki megnyitó. 2. Jelentés a vezéregylet két évi működéséről. 3. Vezéregyleti szám­adások előterjesztése. 4. Előadási javaslatok tárgya­lása, úgymint: a) szövetkezeti egyezmény javaslata. Előadó: Gelléri Mór. b) a vádkörgyűlés szerve­zete és a vezéregylet hatásköre. Előadó Gelléri Mór c) munkaközvetítési intézmény életbeléptetése. Előadó: E. Illés László. d) A szállók­­herbergek tárgyában kidolgozott javaslat. Előadó: Kohn Dá­vid úr. 5. Debreczeni vezéregylet leköszönése és új vezéregylet választása. 6. A következő vándor­gyűlés és munkakiállítás helyének és idejének meg­állapítása. 7. Netaláni indítványok tárgyalása. Budapesti áru-­ás értéktőzsde. Augusztus 12. Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgal­­­o­m.) Ma csekély forgalmú üzlet volt, az irányzat kedvező. Búza elkelt tavaszra 11.42, 11.43, őszre 10.83, 10.84 írton, tengeri május—júniusra 6.63,6.66 forinton. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) Miután a hírek ma mindenünnen megnyugtatók, a megelé­gedés­e miatt az árjegyzékben is kifejezésre jutott. A szilárdság szilárdabbá lett. A forgalom azonban na­gyon csekély maradt. Jegyezünk: Uj aranyjárad. 88.85­. — Papirjárad. 87.25. Osztrák hitelrészvények 297.50. — Magyar hitel­részvények 297. — Leszámítoló bankrészvények 91.25. — Osztrák-magyar államvasuti részvények A zárlat 11 órakor változatlanul szilárd. Jegyezünk: Új aranyjáradék —.—.—. — Papírjáradék —.—. — Osztrák hitelrészvények 298.10. — Magyar hitelrészvények —.—. Lesszámitoló bank —.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvények .—. Gazdasági és üzleti tudósítások. Tolna, augusztus 10. (A »Nemzet« tudósítása.) Az aratás nálunk s a vidéken teljesen bevégződött; a cséplést gazdáink nagyban folytatják. Reményünkben valamivel csalódtunk, mert a termés úgy mennyiségre mint minőségre a középen alul van. 1000 négyszögöles holdanként tiszta búza az átlagos termésből csomóját 14 kévével számítva, csomónként 20—28 kilóig csé­peltetek. rozsból a termés ezen alul van, az árpa is igen silány, mind a termésre és minőségre nézve, zab­ban a termés jó középnek mondható. — A kukorica szépen áll, csakhogy az eső ige­n kívánatos volna reá. A mai heti­ piaczainkon a behozatal igen gyenge volt. Áraink a következők: Búza 9.80—10.20-ig, rozs 6.50—7 frt, zab 5.50—6 frt, kukoricza a 5.80—6.20-ig, mind métermázsánként. Színházak. Budapest, hétfő, 1883. augusztus 13-án : Nemzeti szinház. Csahos­újvári , , ,, , Lorilleur Komáromi Uj betanulással: Baroug(­ Mezei Örökség. Gervais« Rákosi Sz. Eredeti dráma 5 felvonásban. Virginia Szelényi A. Irta Obernyik Károly. Goujetné Vidorné Személyek: J­orilleuxné Latabárné Schmiedt Krisztián Egressy Bodiené Klámó Matild ) P. Márkus E. Nana, 6 éves Szeleczki E. Judit ) rokonai Györgyné Nana, 16 éves Tóth I. Pókfalvi V.) Gyenes­i Csödházi, ügyvéd Hetényi Holnap, kedden : Nyáray Lajos Mihályfi A falu TOSSZa. Sántháné Kezdete fél 8 órakor. Béla Scmidek G. Favágó Pintér . T. . . .. ügyvéd Tóth Fővárosi színkor. Ferencz Sántha Budán a Krisztinavárosban. Holnap, kedden, bérletfo- A­­ bakanCSOS 68 fia a lyamban : hUSZár. GLOZER ADÉL k. a. és Eredeti népszínmű dalokkal és D’ENRICI ADOLF uz első ven- tánczczal 3 felv. Szigeti J. ve­­dégjátékául. nejét szerkesztette, részben R i Q 0 I 6 t t 0. eredetileg irta: Bognár Ignácz. Opera 4 felvonásban. Személyek: — Vörös, csaplár Ditróy Mór. Kezdete fél 8 órakor. ^1011 . Kissné. friczi Rónaszéky ... . . . Sugár Mihály Németh J. Népszínház. Laczi,fia Kisss. A pálinka. Hangos kántor Fenyéry M. _ . * . . . , , Lidi, leánya Krecsányiné. Franczi népszimü 5 felvo­­p. , bojtárfiu Ifj. Nagyi,­násban, 8 képben. Emile Zola Talé­rost Fábián L. Őrmester Nyilassy. után írták W. Busnach és O. _ Gastineau. Fordította Rákosi J. Holnap kedden. Személyek: HALMAT-né SZÉKELT Coupeau Eőry EMMA jutalomjátékául : Lautier Andorfi Nap és hold. Jai-a-csizmám Horváth Gerget Szabó Operette 3 felvonásban. Poisson Kovács I. — A Rostélyos Bibi Kassai Kezdete 7 órakor. IGÉRVÉMEK augusztus 14-én tartandó húzásra magyar­ sorsjegyekre Főnyer­em­ény 120,000 frt egész bélyeggel­ O. é. fél * * 3 50 Húzás aug. 16-án. 2 25 MN­ Főnyeremény 50,000 frt o. é. bélyeggel együtt Húzás okt 15-én BUDAPESTI Ló- sorsjegyek Főnyeremény 1 nagyszerű MT LEGYESFOGAT. -55 frtkr 50 A 4 darab Tételénél 50 kr engedély „MERCUR“ Budapesten kiadóhivatalának bank- és váltóüzlete, Politzer S. 1013 Dorottya-utoza 10. Dorottya-utcza 12. Kedvező spekuláczió. Hogy kevés pénzzel sokat lehessen szerezni, az csakis a biztosítás melletti tőzsdei üzérkedéssel érhető el, a­hol u­yan­­is egy kis díjösszeg van koc­káztatva és m­égis a nyereség határtalan. így pl. 50 frtért 5000 frt aranyventével (50 db.­­ 100 frt) vagy 25 db. leszámítoló bank részvénynyel lehet spekulálni. Hitelrészvény-prémiumok napi árfolyam szerint. Kimerítő prospektusok ingyen kaphatók KorsZ Altat és társa bank- és váltó-üzletében Budapesten, harminczad-utcza 2. sz. a Józseftár­larkán. 1044 ÍGÉRVÉNYEK ! magyar ! osztr. földhitel sorsjegyekre sorsjegyekre! 3T‘ J S 75 kr. I bélyeg. 1 él­e k­' 1 W...remény. 150,000 frt 50,000 frt | Húzás auguszt 14-én Húzás augusztus 161|1 Osztr. vörös kereszt sorsjegyek! dar-bja 12 frt 50 kr. Főnyeremény 100,000 frt; Húzás szeptember 1. Kincsem sorsjegyek 1 forintjával­! Pi nyeremény 50,000 frt; Húzás október 22. A „MAGYAR LAJTA“­­ kiad­óhivatalaának bank és váltóüzletei SCHREIBER G. E. ... H Budapest, B­ristáf-tér I. szám a­la­tt f­ olyamatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai rövvénytársu­lat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-ápízlit Naptár. Hétfő, augusztus 13. Nap kél 4 ó. 55 p., nyug. 7. ó. 14 p. — Hold kél. 3 ó. 21 p. d. u., nyug. éjfélkor. R. kath. Ipoly, Kaszszián. Prot. Ipoly, Görög-orosz. (aug. 1.) Isten sz. Zsidó. (simmhu 10.) A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 16 órakor a régi városháza tanácstermében. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12 és d. u. 2 —4. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton délelőtt 7—12 4, délután 2—7-ig. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­kert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. A szigeten az alsó ven­déglőnél katona- és czigányzene. Császárfü­rdőbe hajó indul óránkint. Időjárás augusztus 12. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: tiszta, derült; borult; -- gőz. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; o­ 7. felhős ; 3 — V· felhős ;©==•/. felhős; © = eső ; © ** hóeső ; A jég; = *= köd ; OO zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (768) a con­tinens nyugati részében, a depressió (755—757) annak északkeleti táján van. — Helyenkint erős szelekkel az idő többnyire felhős-borús, részben esővel, kevés hóvál­­tozással. Hazánkban: Többnyire északnyugatias, helyen­kint erősebb szelek mellett a hőmérséklet északon és nyu­gaton kevéssel kisebb, a légnyomás mindenütt nagyobb lett. — Az­­ idő többnyire fülh­ős-borus, helyenkint esőkkel, északnyugaton derüléssel. — Az e hó 10-ikén előrejelzett idő boruló jellegével végéhez közeledik s változó jelleget öltve, jövőre, kevés hőváltozás mellett, kevesebb esőkkel lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Északnyugaton lassú derülés, dél­keleten változó felhőzet, helyenkint esőkkel. Főszerkesztő: J­ónsaá !LA!ór. Felelős szerkesztő: "Visi Imr©. © «■ #j " * I lii T . S éi A hrí- I XiinrnAoAV I __rt g’ _ iriu5 a és oiAiBéklet| Csapa- FelbS­Állomások nyom,, eiee Cd. in,­ déki­"*. rét ____________________| ' 1—, g) fokban | Arad.................... 64.7 j NY 3 15.5­­ | © Besztercze ... — j — — | — | — Beszterczebánya . 62.7 j © 1 12.4 — S Budapest . . . 64.4 NY 3 ■ 15.5 — 9 Csáktornya . . . 65.0 D 1 1 13.4 8 © Debreczen . . . 64.0 j NY 3­­ 14.2 22 © Eger................... 64.6 j E 1 14.4 —­­ © Eszék........................ — ] — — — — Fiume .................... 63.0 | ÉNT 1­­ 18.5 — | © Késmárk .... 640 |É 1 12.1 — | © Keszthely . . . 63.3 É 2 15.0 9 «­ Kolozsvár . . . 63.8 | NY 1 14.0 — © Magyar-Óvár . . 64.7 ; D 1 16.3 — O Akna-Szlatina . . 63.7 DK 1 13.5 — | © Nagy-Enyed . . 60.5 ; ÉK 1 20.4 — | © Nagy-Szeben . . 61.5 | É 2 16.7 —­­ © Nagyvárad ... — i — — — j — Orsóvá .... 62.6 @ 18.0 — © Panesova . . . 63.9 ÉNT 1 18.2 — © Belmeczbánya . . 65.1 NY 5 12.2 — © Sopron .... 66 5 © 16.3 — O Szatmár-Németi . 62.5 K 4 15.7 2 © Szeged .... — j — — — — Sepsi-Szt.-György . — I — — j — j — Szolnok .... 64.8­­ ÉNT 3 14.8­­ 8­­ © Temesvár . . . 66.4 ÉNT 2 17.0 — © Trencsén .... 62.9 K 1 14.0 — 3 Ungvár .... 61.9­­ ÉK 4 12.4 — © Zágráb .... 65.9 ÉK 2 14.2­­ 7 0: Bécs................... 65.6 NT 1 15.6 , — 6 Bregenz .... 68.0 DNT 1 151 — © Konstantinápoly . 60 6 j ÉK 2 24.7 — ® Lesina .... 61.8 K 1 23.9 — O Pola................... 62.5 ; K 3 22.0 : — 3 Prága................... 64.4 DNT 4 13.4 — © Sulina .... — — — — — Szerajevo . . . 63.0 © 20.0 — ©

Next