Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1883-09-01 / 240. szám

Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - t­art. 3 hónapra 6 * 6 hónapra .............. ...... ................. 13 » Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként ....... 1. n. évi folyam. Budapest, 1883. szombat, szeptember 1. 240. szám. Budapest augusztus 31. A gyümölcsaszalásról. Gábor József, az érdiószegi vinczellérképezde igazgatója által irt Útmutatás. A gyümölcsaszalás hasznossága. A gyümölcstermelés aránylag igen lassú terje­désének s annak, hogy e hasznos ipar által főkép az erre egyedül alkalmas dombosabb helyek fel nem használtatnak, egyik nyomatékos okául Magyarország legtöbb vidékén azt halljuk hangoztatni, hogy a gyü­mölcsnek nagyban termelése nem fizeti meg a reá for­dított költséget, mivel bő termés idején mindenütt nagy mennyiségben lévén, a házi használatból fenma­­radt felesleg nem értékesíthető. Igaz, hogy Magyarország sok vidékén, hol csak valamennyire is terjedelmesebb gyümölcsösök vannak, főkép oly helyeken, hol a könnyebb szállítási eszkö­zöktől távol esnek, bővebb termés idején oly csekély ára van a gyümölcsnek, hogy az összeszedési költséget is alig fedezi s nagyobbrészt a sertések által etetik fel, vagy rosszabb esetben minden értékesítés nélkül a fák alatt pusztul el. Ha minden kedvezőbb tapasztalat és gondolko­dás nélkül tisztán csak ezen tényeket vennénk tekin­tetbe, igazat kellene adnunk azon indolens emberek­nek, kik ezen okot szívesen ragadják meg a gyümölcs­tenyésztés iránti közönyösségük védelmére. Hanem ha kissé széttekintünk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az oly helyeken, hol a nagyobb mennyiségű gyümölcs­­termés kellőleg nem értékesíttetik, egyrészről oly silány s úgyszólva vadon termő értéktelen gyümölcs­fajok vannak elterjedve, melyek silányságuk miatt a további szállítást meg nem érdemlik, a téli időszakra el nem tarthatók, feldolgozásra pedig nem alkalma­sak. Vagy pedig, ha a termelt gyümölcsök alkalma­sak lennének is a feldolgozásra s mint befőttek, izek vagy aszalványok a kereskedésbe hozva, magas áron értékesíthetők is lennének, a termelők nem ismerik a feldolgozási módokat, egyedül a pálinkafőzés van leginkább elterjedve, mely által az arra alkalmas gyümölcsök nagy része mégis felhasználtatik. Csak­hogy ezen feldolgozás is újabb időben nagyon alá­­szállt, mióta a behozott szeszfőzési szabályzatok a szabad kifőzést megnehezítették. Szerény nézetem szerint tehát a gyümölcste­nyésztés gyors terjedésének s a dombos-völgyes, de éghajlat tekintetében a legkedvezőbb helyek lehető ki nem használásának egyik fő akadálya a gyümölcs­­termelés sikertelen eredménye. A sikertelen eredményt pedig egyrészről a gyümölcsfajok helytelen megválasztása, másrészről a gyümölcsfeldolgozási módozatok nem tudása okozza. Éppen azért, ha főkép új gyümölcsösöket aka­runk telepíteni, nem szabad csak némely elméleti ajánlatok után vakon indulnunk és a helyi körülmé­nyek számba nem vételével egyik vagy másik szép­­nevű, szinti és alakú s nagy zajjal hirdetett gyümölcs­fajjal egész földünket beültetni. Hanem először is azt vegyük tekintetbe, hogy csak a saját házi szükségle­tünkre akarunk-e gyümölcsfát ültetni, vagy inkább eladásra kívánunk termelni. Az első esetben úgy állítsuk össze a gyümölcs­fajokat, hogy az asztalunk egész éven át elegendő nyers és nemes gyümölcscsel legyen ellátva, azonkívül feldolgozványzokban se szenvedjen hiányt a konyha. Házi szükségletre legalmasabb arány, ha Cseresznyékből...................................... 5 °/C Megyből ........................................ 5 » Kajszinbaraczkokból ........................... 5 » Őszi baraczkokból.................................. 5 » Nemesített szilvákból........................... 5 » Nyári körtékből....................................... 5 » Korai őszi körtékből............................... 5 » Késő őszi körtékből............................... 5 » Korai téli körtékből................................10 » Késői téli körtékből................................10 » Nyári és őszi almákból........................... 3 » Korai téli » ......................... 7 » Késői » .........................15 » Beszterczei szilvából................................10 » Dió- és birsből...................................... 5 °­ C-ot ültetünk. Az eladásra szánt termelésnél nagyvárosi fo­gyasztó-közönség közelében legtöbb hasznot a korai s oly nemes gyümölcsökből várhatunk, melyek szépen kosarakra szedve, azonnal nyersen eladhatók s elfo­­gyaszthatók. » kajszinbaraczkok, » nemes szilvák, » őszi baraczkok és » asztali szőlők. Távolabbi vidéken, de vasút- vagy hajóállomás mellett: Nemes cseresznyék, » meggyek, » kajszinbaraczkok. Nemes szilvák, » őszi baraczkok, » nyári és őszi körték, » asztali szőlők még mindig nyersen érté­kesíthetők. Vasúttól vagy vízi szállítástól távol csak az igen késői, eltartható és szállítható téli almák és körték, dió és gesztenye vagy a befőtteknek, íznek, szesznek és aszalványoknak földolgozható gyümölcsfajok ér­demlik meg a tenyésztést. De mindezen gyümölcsök közt főképp a besz­terczei szilva az, mely kivált kissé agyagos talajú, völgyesebb s védett helyeken erdőszámra is nagyon megérdemli a tenyésztést, mivel ez szesznek is legal­kalmasabb, íznek és megaszalva pedig könnyen el­tartható, szállítható és mint világszerte kedvelt és kórházakban nélkülözhetlen eledel mindig nagy áron értékesíthető. Tapasztalatból mondhatom, hogy a beszterczei szilvatermelés az arra alkalmas helyeken nemcsak minden más gyümölcs között, hanem a növényterme­lés bármely ágánál is sokkal több tiszta hasznot biz­tosít, ha azt főképpen helyes aszalással feldolgozni tudjuk. Mert 1-ször ez gyöksarjakról minden nemesí­tés nélkül könnyen szaporítható. 2-szor : Az egész szilvás gondozása a hernyók­tól tisztogatás és az évenkinti körülkapálás csekély költségén kívül csak a termés összeszedése és meg­­aszalása 4—5 hét alatt kíván nagyobb fáradságot vagy kiadást, mely utóbbi költség nálam az eladott aszalt szilva 10—12 százalékára szokott emelkedni. 3- szor: A szilvások alja egyúttal a legjobb szénatermő hely is és mint ilyen már magában meg­hozza a szántásra különben sem alkalmas völgyesebb hely jövedelmét. 4- szer : Egy jó erőben lévő szilvás középszerű termés cat, holdankint legalább 10 bécsi mázsa aszu­­szilvára tehető, mely mázsánkint 10—18 szt­árban szokott elkelni. De a beszterczei szilva termelésénél is ezen kí­vánt legnagyobb eredményt csak úgy érhetjük el, ha a termés jó érett korában oly aszalókon aszaltatik meg, melyek gyorsan 48 óra alatt megégetés és füs­tölés nélkül szépen aszalnak. A gyümölcsaszaló készítése. A gyümölcsaszalók valamint szerkezetükben el­térnek egymástól, úgy nagyságukra nézve is teteme­sen különböznek, mert vannak 6—8—10—12—15 egész 50 kasos aszalók is, a gyümölcsösök nagyságá­hoz mérve. Nagyságra nézve, kisebb gyümölcsösben lehet 15 kasosnál kisebb aszaló, de nagyobb bármily nagy gyümölcsösben nem czélszerű, mert 1- szer. Nagy távolságról a gyümölcsnek egy helyre hordása igen terhes és költséges, 2- szor. A naponta kiszedett nagymennyiségű kasiból a gyümölcs leválogatása igen sok időt vesz igénybe s az által az aszaló működési ideje annyira megcsonkíttatik, hogy sokkal több időt igényel a gyümölcs teljes megaszalása, mint a kisebb aszalón, melyen rendes eljárás mellett 48 óra alatt megszárad. Ezen hátrányát a nagy aszalónak még az is növeli, hogy a nagyobb számú kas kiszedése és betételével igen sok meleg is elpazaroltatik, 3- szor. A tapasztalatból az látszik, hogy a nagy aszalóknál tüzelőanyagot nem gazdálkodunk meg, mert a 15 kasos aszaló nagyságához arányosított, ke­reken futó kemencze melege az öt rend kashoz szüksé­ges aszaló magasságával úgy fel van használva, hogy ugyanannyi tüzelőanyag mellett már több kast alkal­mazni nem lehetne. Éppen ezen oknál fogva leczélszerűbb, ha szük­séges, nagyobb gyümölcsösben is több ilyen aszalót készíteni, beosztva a terület különböző részein és bizonyos órában előbb az egyiknél, azután a többi aszalónál sorban végeztetik el a válo­gatási munka s míg az egyik aszaló munka alatt áll, addig a többi végzi az aszalást. Az ilyen kisebb aszaló már azért is czélszerűbb, mivel kevesebb termés ide­jén nem vagyunk kénytelenek a nagy aszalót tüzelni, hanem annyi kisebb aszalót sütünk be, a­mennyi a gyömölcsmennyiséghez szükséges. Az aszaló szerkezetében szintén nagy eltérések vannak, p. o. vannak a legkezdetlegesebb bosnyák vagy oláh aszalók, hol egy partba vágott árok fölébe egy nagy, alul s felül betapasztott aszalókas létetik, mely alatt a közvetlen alkalmazott tüzelés, a gyü­mölcsöt szárítás mellett össze is füstöli. Vannak ennél jobb aszalók, melyek már egy zárt kamarácskából állanak és alól egy fél henger­­alakú és csuprokból összerakott kemenczével vannak ellátva. Ezek már nem füstölik a gyümölcsöt, hanem ezek is egyenetlenül aszalnak, mert mig az alsó rend hason kissé erősebb fűtésnél a gyömölcs gyakran ösz­­szeég, addig a lassúbb tüzelésnél a felső kasokon alig aszalódik. Ennél több a tüzelőanyag pazarlás is, és könnyen ki is gyúlhat, mivel nincs kéménye, mely a légvonalt vezesse, hanem a láng nagy része a tüzelő ajtónál rohan ki. Vannak még kisebb, complicáltabb aszalók is, melyek cserép vagy pléhcső vezetésekkel ellátva, jól és tüzelő­anyag kíméléssel aszalnak ugyan, de szük­ségtelen komplicáltságuk és drágaságuk miatt, a na­gyobb közönségnek nem ajánlhatók. Gyümölcsaszalás módozata. Az aszalón minden e czélra alkalmas gyümölcs megaszalható s az által­a különben értéktelen gyü­mölcsök is többé-kevésbbé értékesíthetők; p. o. a nyári, őszi alma s a téliek hibája közönséges módon is megaszalva, télen, ha nem is éppen nagy árban, de mindig talál vevőre. Meghámozva s czikkekre vágva aszalva jó mártásnak való konyhai anyag és nem utol­só téli csemege. A körte, egészben vagy ketté hasítva, de csak hámozatlan közönségesen aszalva is a szilvát megkö­zelítő árban szokott elkelni. Ketté vágva s a héjától meghámozva és a magtokját kivágva és felaszaltan meglapitva, azután pedig más hasonló gyümölcsökkel, czukorporral dobozba rétegezve, igen értékes és ke­lendő csemege. Az aszalt berkenye is kitűnő házior­vosság a gyorsított bélmozgás csillapítására. Úgy a cseresnye és megygy is megaszalva, meg­főzve a beteg embereknek kedvencz eledelök, s épen ezen okból vevőre is mindig találnak. Hanem a beszterczei szilva, közönséges módon, magvastól megaszalva is igen nagy értékre emelkedik, mivel ez oly keresett kereskedelmi czikk, hogy ezer mázsa számra is mindig vevőre talál. A magva he­lyett dió-, mogyoró- vagy mandulabéllel megtöltve, vagy meghámozva s mag nélkül felaszaltan, a két vége felől két kis deszka között összelapitva s még 24 óráig aszalva, kitűnő téli csemege. Épen azért, mivel a gyümölcs, főképen a szilva­aszalás oly kiválólag hasznos iparág, megkísértem azon aszalási eljárást megismertetni, mely szerint én már 25—30 év óta, a szilvaaszalást sikerrel kezelem. Valamint minden dolognál a rendszeresen be­osztott munka és a rend pontos megtartása mindig több sikerre vezet, úgy a szilvaaszalásnál is, egy terv szerint megállapított rendet évről-évre pontosan meg szoktam tartani. Nevezetesen elvül tűztem ki, hogy csak érett s a rothadástól és férgesedéstől ép szilvát aszalok, tehát csak akkor kezdem meg a szilvaaszalást, midőn a szil­va busa sárgul és kissé lágyulni s a fáról magától is hullani kezd. Ekkor azután az aszalás első napja reggelén a már előre elkészített s vékonyra hajigált száraz fával, rőzsével vagy venyigével megkezdetem az aszaló fűté­sét, melyet azután az aszalás bevégeztéig éjjel-nappal szakadatlanul folytatni kell, mi egy odarendelt ember által végeztetik, ki egyúttal fát vág, szilvát ráz s a kasok ki- és berakásánál és válogatásánál is felhasz­náltatik. Ugyanaznap reggel hozzáfogok a szilva gyűj­téséhez is, és délig, először kissé több szedővel, annyi szilvát szedetek, hogy minden kasra egy tetős vékát számlva, 15 kas töltessék meg. Ezt a mennyiséget a leírt nagyságú kasokra legalkalmasabbnak találtam, hogy a szilva túl­ lassan vagy a szépség hátrányára igen hirtelen ne aszal­­tassék. A szilvaszedésnél is nem úgy járok el, mint igen sok kényelmes ember szokott, hogy úgy az első felté­telnél, mint azután is naponta megkezdik a legköze­lebbi fáknál s azokról mind lerázva, sőt a legéretle­nebbeket is rúddal leverve, gyűjtik össze a kellő men­­­­nyiséget s az által egyrészről az éretlen szilvát is meg­aszalják, mely aszalva is véres összezsugorodott so­vány kinézésű és savanyu lesz, — másrészről a gyü­mölcsös többi részében a magában lehullott érett szilvát a pusztulásnak engedik. Hanem én előbb az egész szilvásban a magában lehullott érett s ép szilvát minden nap pontosan fel­szedetem s a hiányzó mennyiséget a szilvás azon ré­szében, hol a talaj, fekvés vagy a fák vénsége miatt a szilva korábban érik, lassú rázogatás által gyüj­tetem össze mindaddig, míg a napontai rázogatás által a termés megritkult és már legnagyobb része meg is érett. Ekkor azután ugyancsak az érettebb helyeken, vagy pedig a szilvás külső szélein elkezdve és na­ponta a központ felé közeledve, teljesen lerázatom. Ezen eljárás bár fáradságosabb, de már azért is tanácsosabb, mivel gyakran megesik, hogy meg nem ritkított fákról a túlérett szilvából egy eső után, főkép nagyobb szélben annyi leomlik, hogy azt az aszaló többé nem győzi megaszalni és igy mig egy­részről kezdetben az éretlen szilvából értéktelen szilva aszaltatik, addig másrészről az egész aszalás alatt, de főkép a vége felé tömérdek megy a pusztu­lásba. A naponta délig összegyűjtött szilvát czélsze­­rűbb kosarakban hagyni, hogy a többszöri betöltés és felszedés által a szilva ne roncsoltassék s az elkerül­hető munka ne szaporittassék. Minélfogva az aszalás­hoz elegendő kosarakkal kell ellátni magunkat. Éppen erre a czélra kiválóan alkalmas kosarak­­ készülnek Bánya vidékén és Erdélynek ehhez közel fekvő részeiben. Ezen úgynevezett háti kosarak ma­gasabb alakjuknál fogva némileg a puttonyhoz ha­sonlítanak és egy tetés­béka nagyságúak s ezek is két hárs vagy posztószél-kötél segélyével a háton bordáz­­­­nak, azonban hasított lapos vesszőből készülvén, igen könnyűek és csinosak, mindamellett igen erősek és tartósak s a mi a legfőbb, igen olcsók, 20—25 krért árulják darabját. Ezt azért kívántam megemlíteni, mivel gyü-­­­mölcsszedésre használandó ilynemű jobb eszközt nem ismerek és a melyet a háztartásnál is annyi czélra lehetne használni, mint ezt. Ha a szilva összeszedetett, délután 2 órakor a tele­kasok berakatnak a már felmelegedett aszalóba s az ajtókat bezárva, a fűtés szakadatlanul folytatta­­tik. Másnap reggel 7 óra tájban az alsórend kas hir­telen kicseréltetik a 2-dik vagy 3-dik renddel s az ajtó ismét bezáratik. Délután ismét 2 órakor, vagyis a kezdettől 24 óra múlva minden kast kiszedet­nk és félórás hülés után a félig megaszalt szilvát kézzel szépen úgy húz­zuk össze, hogy 2—3 kasról egy töh­essék meg. Ezen félig aszalt és összélobbuzott s egyúttal meg is forga­tott szilva azonnal betétetik a felső gerendázatra, a megürült kasok pedig friss szilvával megtöltve az al­sóra tétetnek. Ily módon azután addig rakjuk a fél­aszaltakat felülről lefelé, a nyers szilvát pedig álélról felfelé, mig minden kas betétetik. Magától értetik, hogy az aszalóajtó ok nélkül nyitva nem tartatik. A kasok betételénél minden rendnél egyik kas jobbra, a másik balra, s utoljára a harmadik középre tétetik. Másnap reggel a kiszabott időben az alsó és 2-dik vagy 3 ik rendi kas ismét kicseréltetik, délután pedig 2 órakor minden kast újból kiszedünk, és fél­órás leülés után a már 48 óráig benn volt szilvát, ha az annyira megkeményedett, hogy gyengébb szorításra a magja nem érzik, kiváltképen a szilva húsába a ta­pintásra nem csuszkál, mint kész aszalt szilvát marok­kal leszedjük. Ha pedig a tapintásnál lágyakat ére­­zünk, az egész szilvát rendben kiválogatjuk s a késze­ket leszedjük, a lágyakat pedig a félaszaltak közé teszszük. A félaszaltakkal most is és az aszalás végéig minden nap úgy járunk el, mint azt a megelőző nap tettük, és az aszalóba is a félaszaltakat mindig felül, a nyerseket pedig alól helyezzük el- A továbi minden eljárás az eddig leírt módon történik. Miután pedig már a második nap is már nem szükséges az egész 15 kast megtölteni, csak annyi szilvát szedünk naponta, a­mennyi a pótlásra szükséges, mi 15 kasos aszalónál 7—10 kasra szokott emelkedni. Azon esetben, ha a szilva oly gyorsan érik, hogy a magában hullott szilvát csak félig aszaljuk meg s mint ilyent padlásra gyékényekre kiteregetjük addig, mig alkalom nyílik a teljes megaszalásra, pár hétig vékonyan terítve minden veszély nélkül eltartható. Ha az eladásra számítunk, valamivel lágyabban aszalhatjuk, mivel a mellett, hogy így a kereskedők is többre becsülik, még súlyban és időben is nyeresége­sebb. De ha egy vagy több évig­­tartani akarjuk, ta­nácsosabb keményebbre aszalni, mivel a lágyan aszalt szilva hamar rothadásnak indul vagy legalább is gyorsan c­ukrosodik. Én részemről nem épen csürgősen, de inkább keményebbre szeretem aszalni, hogy ne legyek kény­telen minden áron eladni. Az aszalásnál arra is kell vigyázni, hogy a fel­­puffadt égett szilvák ne kevertessenek a jók közé, mert ezek keserű s égett iznek s a mellett igen szem­betűnők, mi a vevőt hamar elidegeníti. A jól megaszalt szilva azonnal bordóba vagy­­ ládába téve, 6—8 évig is épen eltartható, hanem jó befedés által mindenesetre megóvandó a levegőtől, különben hamar megczukrosodik s ilyen szürke kiné­zésével kevesebb becse van. Azonban az ilyen szilván úgy lehet segíteni, hogy az egész szilvamennyiség rendenkint vizes ruhá­val kissé megnedvesítve, újból a meleg aszalóba téte­tik, hol néhány órai melegítés után ismét szép fényes fekete szint nyert, minőségében pedig semmit sem veszít. Továbbá meg kell még védeni a szilvát a pat­kánytól, egértől és darázstól, melyek ha a szilvába jutnak, igen sok kárt okoznak benne. A leirt 15 kasos aszalóról rendes aszalás mel­lett naponta 100—120 font asszuszilvát lehet levenni, és ehhez középszámítás szerint 8—9 tetős véka nyers szilva szükségeltetik. A kiadásokra nézve én már több éven keresztül azt a módot követem, hogy a tüzelőfát nem véve, a vinczellérnek 3 tetes véka vagyis 120 font kész asszaszilva aszalásáért egy forintot fizetek, és azért ő P. o. a korai földi eprek. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, a családjával tartozik mindennemű favágás, fűtés, szilvarázás, szedés és válogatási munkákat végezni; én csak arra ügyelek, hogy a szilva mindennap felsze­dessék és az aszalós tökéletesen végeztessék. Ha egy gyümölcsösben több aszaló is van, vagy minden aszalóhoz külön személyzet osztandó be, vagy pedig azon egy, de mindenesetre megfelelő személy­zet bizonyos meghatározott órákban előbb az egyik aszalónál, azután a másiknál végzi el a válogatási munkákat. A többi gyümölcsök aszalására még csak any­­nyit kívánok megjegyezni, hogy az apróbb almák és körték egészben, a nagyobbak pedig könnyebb szára­dás tekintetéből kettőbe s négybe vágatnak, midőn egyúttal a férges és rothadt részek is kivágatnak. Egyéb eljárásokban itt is a leírt szabályok tartan­dók meg. A csemege-aszalványok pedig, miután ezek úgyis csak kisebb mennyiségben készíttetnek, külön e czélra készített kisebb kasokon aszaltatnak, melyek a nagy kasok végeire tétetnek. A csemegék közt nevezetesebb a diószilva, mely úgy készül, hogy a félaszalt szilvába a végén kitolt mag helyett egy negyedrész dióból tétetik s a kilyu­kasztott hely kissé összeszorittatik s a kis kasokon ismét az aszalóba tétetik. Ezt a munkát a hosszú esté­ken szoktuk végezni és csak a reggeli kinyitáskor tesszük az aszalóba, mindamellett délutánig eléggé megaszalódik. A hámozott és lapitott szilvához már csak túl­érett ránczos szilva alkalmas, melynek a héjja gyenge leforrázás után könnyen lehúzható. A meghámozás után szintén kis kasokon magvastól félig megaszalta­­tik s félaszaltan, előbb a magját kitolva végeiről, összelapittatik s azután még néhány óráig tovább aszaltatik. A lapitott körtének jó érett vaj körték veendők, melyek kétfelé vágva meghámoztatnak s a magtok­juk kivágatik, azután a félig megaszalás után, deszka között laposra nyomatnak s még valamivel kemé­nyebbre aszaltatnak. Mindezekután azon meleg óhajtással zárom be az aszalás leírását, hogy bár minél szélesebb körben felkarolnák hazánkban, főképen a szilvának ezen leg­hasznosabb értékesítését s az által ösztönöztetnének a tömérdek parlag földeknek gyümölcsösekké alakí­tására, melyek mindmegannyi kitűnő gyümölcsözők lehetnének s a közvagyonosodást jelentékenyen emel­hetnék, a­míg most az értelem és szorgalomhiány miatt parlagon hevernek. Közlemények. Állami biztosítási előleg szükséglet 1. évi szep­tember 1-én. A folyó évi szeptember 1 én esedékes kötvényszelvények és kisorsolt kötvények beváltására az alább felsorolt vasutaknak a következő államelő­legek fizettettek ki: Arad-temesvári vasútnak 48,900 frt. Alföld-fiumei vasútnak 485,987 frt 55 kr. Első m.­gácsországi vasútnak 184,000 frt. Együtt 718,887 frt 55 kr. A múlt évi szeptember hó 1-én kiutalvá­­nyoztatott: Arad-temesvári vasútnak 38,700 frt. Al­föld-fiumei 321,787 frt 54 kr. Első m.-gácsországi vasútnak 198,700 frt 54 kr. Együtt 559,187 frt 54 kr. A felsorolt adatok egybevetéséből kitűnik, hogy az arad-temesvári vasút államelőleg-szükséglete az 10,200 frttal, az alföldi vasúté pedig 164,200 frt 1 krral nagyobb, a gácsországi vasúté ellenben 14.700 frttal csekélyebb. Az összes szükséglet tehát 159.700 frt 1 krral növekedett. Az arad-temesvári vasútnál mutatkozó több­ szükséglet a f. évi csekélyebb forgalomban, az alföldi vasúté pedig az eszéki dráva­­híd s ahhoz tartozó egyéb munkálatok nagy költsé­geiben talál indokolást. Az 1885. évi budapesti általános kiállítás köz­ponti bizottsága, e hó 18-án kelt átiratával felszóllí­­totta a magyar mérnök és építész-egylet elnökségét, hogy a kiállítás alkalmából megalakítandó országos építészeti szakbizottságba, képviselőként 12 tagot küldjön ki. Miután azonban a mérnök- és építész-egy­let választmányi tagjainak legnagyobb része jelenleg a fővárostól távol van, a 12 tag elnöki kijelölés útján választatott meg. A kijelöltek névsorát az elnök át­terjesztette a kiállítás központi bizottságához, az ille­tőket pedig külön értesítette kijelöltetésükről. A magyar korona területén foglalkozó gazda­tisztek és erdészek segélyegyesületébe a folyó év má­jus havától augusztus végéig rendes tagok is beléptek: Póka Antal ispán (Puszta-Hidvégh), Raal Viktor kasznár, (Puszta-Curia, Hevesm.), Baly László ispán, (Puszta-Peres, Hevesm.), Seress Gyula gazd. Írnok, (Puszta-Curia), Csáposy Ignácz gépész, (Kengyel, He­vesm.), Horthi Kovács Gyula gazdász, (Zsitva-Gyar­­math, Barsm.), Sz. Nagy Károly gazdász, (Sz. Bagos, Szilágym.), Papanek János gazdász, (Pozsony), Ti­­bold Berencz gazd Írnok, (Detk, Hevesm.), Bálik Já­nos gazdatiszt, (Túr, Komáromm.), Csécsy József gazdatiszt, (Debreczen), Pávay Gábor gazdatiszt, (Debreczen), Károlyi János gazdatiszt, (N. Szokoly, Tolnám ), Lakrovics Berencz kasznár, (P. Hidvégh), Bodó Károly gazdatiszt, (Rét, Erdély), Szabó Sándor gazd .tiszt, (Pomáz, Pestm.), Hugyelka Berencz gazd. segéd, (Zsombolya, Torontálm.) Más közvetitő osztá­lyunkba több gazdatiszt és erdész küldötte be folya­modványát ; felkérjük a t. földbirtokos és bérlő ura­kat, hogy egyesületünk közvetítését igénybe venni szíveskedjenek. A tagok figyelmébe ajánljuk az egye­sület által, a fogyasztási czikkek beszerzésénél, fürdők használatánál, szaklapokra való előfizetéseknél kiesz­közölt kedvezményeket. Bejelentéseket elfogad s kí­vánatra bejelentési ivet küld az egyesület irodája, (Budapest, papnövelde-utcza 6. sz. Krocsák G. Emil ügyvezető. Megjelent a VI. pótlék a magyar királyi állam­vasutak összes vonalain és a báttaszék-dombovár- zákányi (duna-drávai) vasúton az áruk szállítása néz­ve 1881. évi szeptember hó 1-je óta érvényes díjsza­bás II. részéhez. Érvényes 1883. évi szeptember hó 1-től. Tartalma : I. A fődij­szabásban eszközlendő változtatások, illetve kiegészítések. II. Uj dijszámi­­tási táblázatok teljes kocsirakományokban teheráru­­ként feladandó sertések, kecskék, juhok és egyéb aprómarha, továbbá szamarak szállítására nézve. III. Dijkiszámitási táblázat szarvasmarhák, mint: bikák, ökrök és tehenek szállítására nézve, teljes kocsirako­mányokban, teheráruként feladva. IV. Káka és nád­áruczikkeknek a 2. kivételes díjszabásba való felvé­tele. V. 9. kivételes díjszabás friss gyümölcs szállítá­sára nézve. VI. 10. kivételes díjszabás selyemgubók, szederfák és szederfacsemeték, továbbá a selyemte­nyésztésnél használt fölszerelvények és szerszámok szállítására nézve. VII. A legcsekélyebb illetéknek 100 kilogrammonkint 5 krban való megállapítása. VIII. Állomások megnyitása. IX. A déli vasút és a hozzá csatlakozó vonalak állomásai között egyrészt és Budapest Kelenföld helyben között másrészt moz­gó forgalomban felszámítandó illetékek. X. Kocsi­­rakományi javaknak a szab. osztrák-magyar állam­­vasút Kőbánya állomásáról Kőbánya m. á. v. állo­másra való átszállításáért felszámítandó illetékek. XI. Díjszabás az áruknak Predeal és Zimony határ­­állomásokon eszközölt vámkezeléséért. XII. Az álta­lános határozmányok érvényének kiterjesztése a gyé­­res-tordai s­zárnyvonalra. XIII. Uj állomási díjszabá­sok Kétegyháza és Dombóvár határállomások ré­szére, továbbá a fennálló állomási díjszabások kiegé­szítése újonnan megnyitott állomások felvétele által. XIV. A »B« és »C« osztály módosított díjtételei Kőbányával (átmenetileg) való forgalomban. XV. Sajtóhibák helyesbítése. Ara 30 krajczár. Előmunkálati engedély. A közmunka- és közleke­dési­ miniszter előmunkálati engedélyt adott Mandel János máramaros-szigeti mérnöknek, egy N.­Károly­­tól Tasnádon, Szilágyi Somlyón át Csúcsáig vezetendő vasút­vonalra — egy évre. A köztelki állandó gyümölcs-kiállításba, a már említett Hajós József-féle baraczkokon kívül, Forster Géza ezenezóházi birtokáról is érkeztek be sárga­dinnyék. Forster Géza úr a Moravcsik-féle dinnye magvakból termelte e remek példányokat s »Bomba és Kartács« elnevezés alatt küldte be azokat az or­szágos gazda­egyesülethez. E küldemény gyönyörűen volt csomagolva, úgy, hogy a dinnyék úgy néznek ki, mintha csak most szakították volna le. Hangsúlyoz­zuk a csomagolást, mivel e nélkül hiába a szép termés. Az Útmutató czimü hivatalos menetrendkönyv szeptember-október havi füzete megjelent. Ára 50 kr. Az arad-temesvári vasút elsőbbségi kötvényei­nek 1883. évi augusztus hó 30-án megejtett XV-ik rendes nyilvános kisorsolása alkalmával kihúzott köt­vényeknek számai. A XV-ik törlesztési járulék fejé­ben: 10287 3369 16383 5393 2990 11358 84­357 13776 10968 5244 16323 8196 10793 13269 14746 8075 14384 6228 10400 307 1089 12105 4570 5846 1496 1343 970 295 12873 700 1268 12412 15598 12143 35. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 30-án megtar­tott heti marhavásárra felbújtatott összesen 1956 darab nagy és 5198 darab apró marha. Elada­tott: 36 bika, darabja 120—180 forint; 864 ökör, párja 250—360 forint; 225 darab tehén vágója, párja 200—300 forint; 82 darab fejős tehén, darabja 90 175 forint; 307 darab bivaly, párja 155—220 frt; 257 borjú, dbia 14—30 frt; 4911 birka, párja 10.50 —16.50 frt. Ökörhús 53—59 frt; tehénhús 53—56 frt; borjúhús 70—72 forint; bivalyhús 50—52 frt; nyers szalonna 68—72 frt; sertészsír 74—76 frt 100 klormonkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 30-án megtartott heti lóvásárra felhajtottak összesen 201 darab lovat. Ebből eladatott átiratás mellett 89 darab, új lólevél mellett 25 darab, összes eladás 114 darab. Adás-vé­tel leginkább mezei munkára s igavonásra alkalmas lovakban fordult elő. Az árak gyengék, 16 forinttól 58 frtig, jobbakért 72—120—130 frtig fizettek. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — augusztus 31. Az üzlet lanyha. — Magyar, urasági, öreg nehéz 54.----55.—, fiatal nehéz 56.------56.50, közép 57.-----, könnyű 58 — 58.50. Eredeti nehéz 56-----.—, kö­zép 56.50—57.—, könnyű 57.-----57.50. — Romániai bako­nyi nehéz 58.-----.— átmeneti, közép 57.—57.50 átme­neti, könnyű 57.-----.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép 55—56 átmeneti Szerbiai nehéz 58.50 — 59. átmeneti, közép 58.-----59.— átmeneti könnyű 57.--------.— átmeneti. — Hízó 1*/» éves élősúlyban 4°/« levonással 58—59, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint, 45 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint­i aranyforint vám fejében megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán lanyha lett ismét az üzlet iránya és csupán zárlat felé állott ismét javulás de; forgalom nagy volt, körülbelül 20 ezer mmázsára rúghat. El­adatott búza tavaszra 11.03—11.06 írton, őszre 10.23 —10.25 írton, tengeri május—júniusra 6.85—6.87 írton, repere aug.—szept.-re 17 írton. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 11.02—11.04. — Szok­­ványbuza őszre 10.23—10.25. Bánáti tengeri jú­lius—augusztusra 6.85 — 6.87. — Szokványzab ta­vaszra 7.10—7.15. — Szokványzab őszre 6.65—6.67. — Káposztarepcze 1883. aug—szeptemberre 17— 171/8—• Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Rendkívüli bá­gyadt tőzsdénk volt, azaz, hogy bágyadt a magyar járadékokra nézve, melyek tömegesen lettek a vásárra dobva, állítólag londoni eladások következtében. Tény az, hogy már Berlinből közel 8 milliónyi magyar aranyjáradék küldetett be. — A legizgatóbb hírek szállongtak újabb merényletekről Zala megyében és az északi megyékben, melyek az eddigieken, merészségre nézve túltesznek. — A legkülönösebb az, hogy pár­huzamosan ezzel az osztrák hitelrészvények sokat vá­sárolva emelkedtek, de főleg az osztrák magyar állam­­vasúti részvények, nagyon magas berlini jegyzésekre tetemes­en emelkedtek. — Ritkán jő ily ellentmon­dásba önmagával a pénzvásár. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.65—87.30 (déli 87.87­/3 után). — 5 százalékos papírjáradék 86.55-ről 85.10- re. Osztrák hitelbankrészvények 294-ről délben 293- ra és Magyar hitelbankrészvények 292.50-ig csök­kentek. Leszámítoló bankrészvények nem fordultak elő, ellenben osztrák-magyar államvasuti részvények 321-ig emelkedtek. A zárlatkor (5 óra), a helyzet nem igen változott. Új aranyjáradék 88.321/a­ — Papírjáradék 86.121/a­ — Osztrák hitelrészvéyek 292.90 (prolong. 293.50). — Magyar hitelbankrészények 292.50. — Leszámítoló bank 91 névlegesen.­­ Osztrák-magyar államvasuti részvények 320.75.

Next