Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)
1883-09-01 / 240. szám
Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - tart. 3 hónapra 6 * 6 hónapra .............. ...... ................. 13 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként ....... 1. n. évi folyam. Budapest, 1883. szombat, szeptember 1. 240. szám. Budapest augusztus 31. A gyümölcsaszalásról. Gábor József, az érdiószegi vinczellérképezde igazgatója által irt Útmutatás. A gyümölcsaszalás hasznossága. A gyümölcstermelés aránylag igen lassú terjedésének s annak, hogy e hasznos ipar által főkép az erre egyedül alkalmas dombosabb helyek fel nem használtatnak, egyik nyomatékos okául Magyarország legtöbb vidékén azt halljuk hangoztatni, hogy a gyümölcsnek nagyban termelése nem fizeti meg a reá fordított költséget, mivel bő termés idején mindenütt nagy mennyiségben lévén, a házi használatból fenmaradt felesleg nem értékesíthető. Igaz, hogy Magyarország sok vidékén, hol csak valamennyire is terjedelmesebb gyümölcsösök vannak, főkép oly helyeken, hol a könnyebb szállítási eszközöktől távol esnek, bővebb termés idején oly csekély ára van a gyümölcsnek, hogy az összeszedési költséget is alig fedezi s nagyobbrészt a sertések által etetik fel, vagy rosszabb esetben minden értékesítés nélkül a fák alatt pusztul el. Ha minden kedvezőbb tapasztalat és gondolkodás nélkül tisztán csak ezen tényeket vennénk tekintetbe, igazat kellene adnunk azon indolens embereknek, kik ezen okot szívesen ragadják meg a gyümölcstenyésztés iránti közönyösségük védelmére. Hanem ha kissé széttekintünk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az oly helyeken, hol a nagyobb mennyiségű gyümölcstermés kellőleg nem értékesíttetik, egyrészről oly silány s úgyszólva vadon termő értéktelen gyümölcsfajok vannak elterjedve, melyek silányságuk miatt a további szállítást meg nem érdemlik, a téli időszakra el nem tarthatók, feldolgozásra pedig nem alkalmasak. Vagy pedig, ha a termelt gyümölcsök alkalmasak lennének is a feldolgozásra s mint befőttek, izek vagy aszalványok a kereskedésbe hozva, magas áron értékesíthetők is lennének, a termelők nem ismerik a feldolgozási módokat, egyedül a pálinkafőzés van leginkább elterjedve, mely által az arra alkalmas gyümölcsök nagy része mégis felhasználtatik. Csakhogy ezen feldolgozás is újabb időben nagyon alászállt, mióta a behozott szeszfőzési szabályzatok a szabad kifőzést megnehezítették. Szerény nézetem szerint tehát a gyümölcstenyésztés gyors terjedésének s a dombos-völgyes, de éghajlat tekintetében a legkedvezőbb helyek lehető ki nem használásának egyik fő akadálya a gyümölcstermelés sikertelen eredménye. A sikertelen eredményt pedig egyrészről a gyümölcsfajok helytelen megválasztása, másrészről a gyümölcsfeldolgozási módozatok nem tudása okozza. Éppen azért, ha főkép új gyümölcsösöket akarunk telepíteni, nem szabad csak némely elméleti ajánlatok után vakon indulnunk és a helyi körülmények számba nem vételével egyik vagy másik szépnevű, szinti és alakú s nagy zajjal hirdetett gyümölcsfajjal egész földünket beültetni. Hanem először is azt vegyük tekintetbe, hogy csak a saját házi szükségletünkre akarunk-e gyümölcsfát ültetni, vagy inkább eladásra kívánunk termelni. Az első esetben úgy állítsuk össze a gyümölcsfajokat, hogy az asztalunk egész éven át elegendő nyers és nemes gyümölcscsel legyen ellátva, azonkívül feldolgozványzokban se szenvedjen hiányt a konyha. Házi szükségletre legalmasabb arány, ha Cseresznyékből...................................... 5 °/C Megyből ........................................ 5 » Kajszinbaraczkokból ........................... 5 » Őszi baraczkokból.................................. 5 » Nemesített szilvákból........................... 5 » Nyári körtékből....................................... 5 » Korai őszi körtékből............................... 5 » Késő őszi körtékből............................... 5 » Korai téli körtékből................................10 » Késői téli körtékből................................10 » Nyári és őszi almákból........................... 3 » Korai téli » ......................... 7 » Késői » .........................15 » Beszterczei szilvából................................10 » Dió- és birsből...................................... 5 ° C-ot ültetünk. Az eladásra szánt termelésnél nagyvárosi fogyasztó-közönség közelében legtöbb hasznot a korai s oly nemes gyümölcsökből várhatunk, melyek szépen kosarakra szedve, azonnal nyersen eladhatók s elfogyaszthatók. » kajszinbaraczkok, » nemes szilvák, » őszi baraczkok és » asztali szőlők. Távolabbi vidéken, de vasút- vagy hajóállomás mellett: Nemes cseresznyék, » meggyek, » kajszinbaraczkok. Nemes szilvák, » őszi baraczkok, » nyári és őszi körték, » asztali szőlők még mindig nyersen értékesíthetők. Vasúttól vagy vízi szállítástól távol csak az igen késői, eltartható és szállítható téli almák és körték, dió és gesztenye vagy a befőtteknek, íznek, szesznek és aszalványoknak földolgozható gyümölcsfajok érdemlik meg a tenyésztést. De mindezen gyümölcsök közt főképp a beszterczei szilva az, mely kivált kissé agyagos talajú, völgyesebb s védett helyeken erdőszámra is nagyon megérdemli a tenyésztést, mivel ez szesznek is legalkalmasabb, íznek és megaszalva pedig könnyen eltartható, szállítható és mint világszerte kedvelt és kórházakban nélkülözhetlen eledel mindig nagy áron értékesíthető. Tapasztalatból mondhatom, hogy a beszterczei szilvatermelés az arra alkalmas helyeken nemcsak minden más gyümölcs között, hanem a növénytermelés bármely ágánál is sokkal több tiszta hasznot biztosít, ha azt főképpen helyes aszalással feldolgozni tudjuk. Mert 1-ször ez gyöksarjakról minden nemesítés nélkül könnyen szaporítható. 2-szor : Az egész szilvás gondozása a hernyóktól tisztogatás és az évenkinti körülkapálás csekély költségén kívül csak a termés összeszedése és megaszalása 4—5 hét alatt kíván nagyobb fáradságot vagy kiadást, mely utóbbi költség nálam az eladott aszalt szilva 10—12 százalékára szokott emelkedni. 3- szor: A szilvások alja egyúttal a legjobb szénatermő hely is és mint ilyen már magában meghozza a szántásra különben sem alkalmas völgyesebb hely jövedelmét. 4- szer : Egy jó erőben lévő szilvás középszerű termés cat, holdankint legalább 10 bécsi mázsa aszuszilvára tehető, mely mázsánkint 10—18 sztárban szokott elkelni. De a beszterczei szilva termelésénél is ezen kívánt legnagyobb eredményt csak úgy érhetjük el, ha a termés jó érett korában oly aszalókon aszaltatik meg, melyek gyorsan 48 óra alatt megégetés és füstölés nélkül szépen aszalnak. A gyümölcsaszaló készítése. A gyümölcsaszalók valamint szerkezetükben eltérnek egymástól, úgy nagyságukra nézve is tetemesen különböznek, mert vannak 6—8—10—12—15 egész 50 kasos aszalók is, a gyümölcsösök nagyságához mérve. Nagyságra nézve, kisebb gyümölcsösben lehet 15 kasosnál kisebb aszaló, de nagyobb bármily nagy gyümölcsösben nem czélszerű, mert 1- szer. Nagy távolságról a gyümölcsnek egy helyre hordása igen terhes és költséges, 2- szor. A naponta kiszedett nagymennyiségű kasiból a gyümölcs leválogatása igen sok időt vesz igénybe s az által az aszaló működési ideje annyira megcsonkíttatik, hogy sokkal több időt igényel a gyümölcs teljes megaszalása, mint a kisebb aszalón, melyen rendes eljárás mellett 48 óra alatt megszárad. Ezen hátrányát a nagy aszalónak még az is növeli, hogy a nagyobb számú kas kiszedése és betételével igen sok meleg is elpazaroltatik, 3- szor. A tapasztalatból az látszik, hogy a nagy aszalóknál tüzelőanyagot nem gazdálkodunk meg, mert a 15 kasos aszaló nagyságához arányosított, kereken futó kemencze melege az öt rend kashoz szükséges aszaló magasságával úgy fel van használva, hogy ugyanannyi tüzelőanyag mellett már több kast alkalmazni nem lehetne. Éppen ezen oknál fogva leczélszerűbb, ha szükséges, nagyobb gyümölcsösben is több ilyen aszalót készíteni, beosztva a terület különböző részein és bizonyos órában előbb az egyiknél, azután a többi aszalónál sorban végeztetik el a válogatási munka s míg az egyik aszaló munka alatt áll, addig a többi végzi az aszalást. Az ilyen kisebb aszaló már azért is czélszerűbb, mivel kevesebb termés idején nem vagyunk kénytelenek a nagy aszalót tüzelni, hanem annyi kisebb aszalót sütünk be, amennyi a gyömölcsmennyiséghez szükséges. Az aszaló szerkezetében szintén nagy eltérések vannak, p. o. vannak a legkezdetlegesebb bosnyák vagy oláh aszalók, hol egy partba vágott árok fölébe egy nagy, alul s felül betapasztott aszalókas létetik, mely alatt a közvetlen alkalmazott tüzelés, a gyümölcsöt szárítás mellett össze is füstöli. Vannak ennél jobb aszalók, melyek már egy zárt kamarácskából állanak és alól egy fél hengeralakú és csuprokból összerakott kemenczével vannak ellátva. Ezek már nem füstölik a gyümölcsöt, hanem ezek is egyenetlenül aszalnak, mert mig az alsó rend hason kissé erősebb fűtésnél a gyömölcs gyakran öszszeég, addig a lassúbb tüzelésnél a felső kasokon alig aszalódik. Ennél több a tüzelőanyag pazarlás is, és könnyen ki is gyúlhat, mivel nincs kéménye, mely a légvonalt vezesse, hanem a láng nagy része a tüzelő ajtónál rohan ki. Vannak még kisebb, complicáltabb aszalók is, melyek cserép vagy pléhcső vezetésekkel ellátva, jól és tüzelőanyag kíméléssel aszalnak ugyan, de szükségtelen komplicáltságuk és drágaságuk miatt, a nagyobb közönségnek nem ajánlhatók. Gyümölcsaszalás módozata. Az aszalón minden e czélra alkalmas gyümölcs megaszalható s az általa különben értéktelen gyümölcsök is többé-kevésbbé értékesíthetők; p. o. a nyári, őszi alma s a téliek hibája közönséges módon is megaszalva, télen, ha nem is éppen nagy árban, de mindig talál vevőre. Meghámozva s czikkekre vágva aszalva jó mártásnak való konyhai anyag és nem utolsó téli csemege. A körte, egészben vagy ketté hasítva, de csak hámozatlan közönségesen aszalva is a szilvát megközelítő árban szokott elkelni. Ketté vágva s a héjától meghámozva és a magtokját kivágva és felaszaltan meglapitva, azután pedig más hasonló gyümölcsökkel, czukorporral dobozba rétegezve, igen értékes és kelendő csemege. Az aszalt berkenye is kitűnő háziorvosság a gyorsított bélmozgás csillapítására. Úgy a cseresnye és megygy is megaszalva, megfőzve a beteg embereknek kedvencz eledelök, s épen ezen okból vevőre is mindig találnak. Hanem a beszterczei szilva, közönséges módon, magvastól megaszalva is igen nagy értékre emelkedik, mivel ez oly keresett kereskedelmi czikk, hogy ezer mázsa számra is mindig vevőre talál. A magva helyett dió-, mogyoró- vagy mandulabéllel megtöltve, vagy meghámozva s mag nélkül felaszaltan, a két vége felől két kis deszka között összelapitva s még 24 óráig aszalva, kitűnő téli csemege. Épen azért, mivel a gyümölcs, főképen a szilvaaszalás oly kiválólag hasznos iparág, megkísértem azon aszalási eljárást megismertetni, mely szerint én már 25—30 év óta, a szilvaaszalást sikerrel kezelem. Valamint minden dolognál a rendszeresen beosztott munka és a rend pontos megtartása mindig több sikerre vezet, úgy a szilvaaszalásnál is, egy terv szerint megállapított rendet évről-évre pontosan meg szoktam tartani. Nevezetesen elvül tűztem ki, hogy csak érett s a rothadástól és férgesedéstől ép szilvát aszalok, tehát csak akkor kezdem meg a szilvaaszalást, midőn a szilva busa sárgul és kissé lágyulni s a fáról magától is hullani kezd. Ekkor azután az aszalás első napja reggelén a már előre elkészített s vékonyra hajigált száraz fával, rőzsével vagy venyigével megkezdetem az aszaló fűtését, melyet azután az aszalás bevégeztéig éjjel-nappal szakadatlanul folytatni kell, mi egy odarendelt ember által végeztetik, ki egyúttal fát vág, szilvát ráz s a kasok ki- és berakásánál és válogatásánál is felhasználtatik. Ugyanaznap reggel hozzáfogok a szilva gyűjtéséhez is, és délig, először kissé több szedővel, annyi szilvát szedetek, hogy minden kasra egy tetős vékát számlva, 15 kas töltessék meg. Ezt a mennyiséget a leírt nagyságú kasokra legalkalmasabbnak találtam, hogy a szilva túl lassan vagy a szépség hátrányára igen hirtelen ne aszaltassék. A szilvaszedésnél is nem úgy járok el, mint igen sok kényelmes ember szokott, hogy úgy az első feltételnél, mint azután is naponta megkezdik a legközelebbi fáknál s azokról mind lerázva, sőt a legéretlenebbeket is rúddal leverve, gyűjtik össze a kellő mennyiséget s az által egyrészről az éretlen szilvát is megaszalják, mely aszalva is véres összezsugorodott sovány kinézésű és savanyu lesz, — másrészről a gyümölcsös többi részében a magában lehullott érett szilvát a pusztulásnak engedik. Hanem én előbb az egész szilvásban a magában lehullott érett s ép szilvát minden nap pontosan felszedetem s a hiányzó mennyiséget a szilvás azon részében, hol a talaj, fekvés vagy a fák vénsége miatt a szilva korábban érik, lassú rázogatás által gyüjtetem össze mindaddig, míg a napontai rázogatás által a termés megritkult és már legnagyobb része meg is érett. Ekkor azután ugyancsak az érettebb helyeken, vagy pedig a szilvás külső szélein elkezdve és naponta a központ felé közeledve, teljesen lerázatom. Ezen eljárás bár fáradságosabb, de már azért is tanácsosabb, mivel gyakran megesik, hogy meg nem ritkított fákról a túlérett szilvából egy eső után, főkép nagyobb szélben annyi leomlik, hogy azt az aszaló többé nem győzi megaszalni és igy mig egyrészről kezdetben az éretlen szilvából értéktelen szilva aszaltatik, addig másrészről az egész aszalás alatt, de főkép a vége felé tömérdek megy a pusztulásba. A naponta délig összegyűjtött szilvát czélszerűbb kosarakban hagyni, hogy a többszöri betöltés és felszedés által a szilva ne roncsoltassék s az elkerülhető munka ne szaporittassék. Minélfogva az aszaláshoz elegendő kosarakkal kell ellátni magunkat. Éppen erre a czélra kiválóan alkalmas kosarak készülnek Bánya vidékén és Erdélynek ehhez közel fekvő részeiben. Ezen úgynevezett háti kosarak magasabb alakjuknál fogva némileg a puttonyhoz hasonlítanak és egy tetésbéka nagyságúak s ezek is két hárs vagy posztószél-kötél segélyével a háton bordáznak, azonban hasított lapos vesszőből készülvén, igen könnyűek és csinosak, mindamellett igen erősek és tartósak s a mi a legfőbb, igen olcsók, 20—25 krért árulják darabját. Ezt azért kívántam megemlíteni, mivel gyü-mölcsszedésre használandó ilynemű jobb eszközt nem ismerek és a melyet a háztartásnál is annyi czélra lehetne használni, mint ezt. Ha a szilva összeszedetett, délután 2 órakor a telekasok berakatnak a már felmelegedett aszalóba s az ajtókat bezárva, a fűtés szakadatlanul folytattatik. Másnap reggel 7 óra tájban az alsórend kas hirtelen kicseréltetik a 2-dik vagy 3-dik renddel s az ajtó ismét bezáratik. Délután ismét 2 órakor, vagyis a kezdettől 24 óra múlva minden kast kiszedetnk és félórás hülés után a félig megaszalt szilvát kézzel szépen úgy húzzuk össze, hogy 2—3 kasról egy töhessék meg. Ezen félig aszalt és összélobbuzott s egyúttal meg is forgatott szilva azonnal betétetik a felső gerendázatra, a megürült kasok pedig friss szilvával megtöltve az alsóra tétetnek. Ily módon azután addig rakjuk a félaszaltakat felülről lefelé, a nyers szilvát pedig álélról felfelé, mig minden kas betétetik. Magától értetik, hogy az aszalóajtó ok nélkül nyitva nem tartatik. A kasok betételénél minden rendnél egyik kas jobbra, a másik balra, s utoljára a harmadik középre tétetik. Másnap reggel a kiszabott időben az alsó és 2-dik vagy 3 ik rendi kas ismét kicseréltetik, délután pedig 2 órakor minden kast újból kiszedünk, és félórás leülés után a már 48 óráig benn volt szilvát, ha az annyira megkeményedett, hogy gyengébb szorításra a magja nem érzik, kiváltképen a szilva húsába a tapintásra nem csuszkál, mint kész aszalt szilvát marokkal leszedjük. Ha pedig a tapintásnál lágyakat érezünk, az egész szilvát rendben kiválogatjuk s a készeket leszedjük, a lágyakat pedig a félaszaltak közé teszszük. A félaszaltakkal most is és az aszalás végéig minden nap úgy járunk el, mint azt a megelőző nap tettük, és az aszalóba is a félaszaltakat mindig felül, a nyerseket pedig alól helyezzük el- A továbi minden eljárás az eddig leírt módon történik. Miután pedig már a második nap is már nem szükséges az egész 15 kast megtölteni, csak annyi szilvát szedünk naponta, amennyi a pótlásra szükséges, mi 15 kasos aszalónál 7—10 kasra szokott emelkedni. Azon esetben, ha a szilva oly gyorsan érik, hogy a magában hullott szilvát csak félig aszaljuk meg s mint ilyent padlásra gyékényekre kiteregetjük addig, mig alkalom nyílik a teljes megaszalásra, pár hétig vékonyan terítve minden veszély nélkül eltartható. Ha az eladásra számítunk, valamivel lágyabban aszalhatjuk, mivel a mellett, hogy így a kereskedők is többre becsülik, még súlyban és időben is nyereségesebb. De ha egy vagy több évigtartani akarjuk, tanácsosabb keményebbre aszalni, mivel a lágyan aszalt szilva hamar rothadásnak indul vagy legalább is gyorsan cukrosodik. Én részemről nem épen csürgősen, de inkább keményebbre szeretem aszalni, hogy ne legyek kénytelen minden áron eladni. Az aszalásnál arra is kell vigyázni, hogy a felpuffadt égett szilvák ne kevertessenek a jók közé, mert ezek keserű s égett iznek s a mellett igen szembetűnők, mi a vevőt hamar elidegeníti. A jól megaszalt szilva azonnal bordóba vagy ládába téve, 6—8 évig is épen eltartható, hanem jó befedés által mindenesetre megóvandó a levegőtől, különben hamar megczukrosodik s ilyen szürke kinézésével kevesebb becse van. Azonban az ilyen szilván úgy lehet segíteni, hogy az egész szilvamennyiség rendenkint vizes ruhával kissé megnedvesítve, újból a meleg aszalóba tétetik, hol néhány órai melegítés után ismét szép fényes fekete szint nyert, minőségében pedig semmit sem veszít. Továbbá meg kell még védeni a szilvát a patkánytól, egértől és darázstól, melyek ha a szilvába jutnak, igen sok kárt okoznak benne. A leirt 15 kasos aszalóról rendes aszalás mellett naponta 100—120 font asszuszilvát lehet levenni, és ehhez középszámítás szerint 8—9 tetős véka nyers szilva szükségeltetik. A kiadásokra nézve én már több éven keresztül azt a módot követem, hogy a tüzelőfát nem véve, a vinczellérnek 3 tetes véka vagyis 120 font kész asszaszilva aszalásáért egy forintot fizetek, és azért ő P. o. a korai földi eprek. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, a családjával tartozik mindennemű favágás, fűtés, szilvarázás, szedés és válogatási munkákat végezni; én csak arra ügyelek, hogy a szilva mindennap felszedessék és az aszalós tökéletesen végeztessék. Ha egy gyümölcsösben több aszaló is van, vagy minden aszalóhoz külön személyzet osztandó be, vagy pedig azon egy, de mindenesetre megfelelő személyzet bizonyos meghatározott órákban előbb az egyik aszalónál, azután a másiknál végzi el a válogatási munkákat. A többi gyümölcsök aszalására még csak anynyit kívánok megjegyezni, hogy az apróbb almák és körték egészben, a nagyobbak pedig könnyebb száradás tekintetéből kettőbe s négybe vágatnak, midőn egyúttal a férges és rothadt részek is kivágatnak. Egyéb eljárásokban itt is a leírt szabályok tartandók meg. A csemege-aszalványok pedig, miután ezek úgyis csak kisebb mennyiségben készíttetnek, külön e czélra készített kisebb kasokon aszaltatnak, melyek a nagy kasok végeire tétetnek. A csemegék közt nevezetesebb a diószilva, mely úgy készül, hogy a félaszalt szilvába a végén kitolt mag helyett egy negyedrész dióból tétetik s a kilyukasztott hely kissé összeszorittatik s a kis kasokon ismét az aszalóba tétetik. Ezt a munkát a hosszú estéken szoktuk végezni és csak a reggeli kinyitáskor tesszük az aszalóba, mindamellett délutánig eléggé megaszalódik. A hámozott és lapitott szilvához már csak túlérett ránczos szilva alkalmas, melynek a héjja gyenge leforrázás után könnyen lehúzható. A meghámozás után szintén kis kasokon magvastól félig megaszaltatik s félaszaltan, előbb a magját kitolva végeiről, összelapittatik s azután még néhány óráig tovább aszaltatik. A lapitott körtének jó érett vaj körték veendők, melyek kétfelé vágva meghámoztatnak s a magtokjuk kivágatik, azután a félig megaszalás után, deszka között laposra nyomatnak s még valamivel keményebbre aszaltatnak. Mindezekután azon meleg óhajtással zárom be az aszalás leírását, hogy bár minél szélesebb körben felkarolnák hazánkban, főképen a szilvának ezen leghasznosabb értékesítését s az által ösztönöztetnének a tömérdek parlag földeknek gyümölcsösekké alakítására, melyek mindmegannyi kitűnő gyümölcsözők lehetnének s a közvagyonosodást jelentékenyen emelhetnék, amíg most az értelem és szorgalomhiány miatt parlagon hevernek. Közlemények. Állami biztosítási előleg szükséglet 1. évi szeptember 1-én. A folyó évi szeptember 1 én esedékes kötvényszelvények és kisorsolt kötvények beváltására az alább felsorolt vasutaknak a következő államelőlegek fizettettek ki: Arad-temesvári vasútnak 48,900 frt. Alföld-fiumei vasútnak 485,987 frt 55 kr. Első m.gácsországi vasútnak 184,000 frt. Együtt 718,887 frt 55 kr. A múlt évi szeptember hó 1-én kiutalványoztatott: Arad-temesvári vasútnak 38,700 frt. Alföld-fiumei 321,787 frt 54 kr. Első m.-gácsországi vasútnak 198,700 frt 54 kr. Együtt 559,187 frt 54 kr. A felsorolt adatok egybevetéséből kitűnik, hogy az arad-temesvári vasút államelőleg-szükséglete az 10,200 frttal, az alföldi vasúté pedig 164,200 frt 1 krral nagyobb, a gácsországi vasúté ellenben 14.700 frttal csekélyebb. Az összes szükséglet tehát 159.700 frt 1 krral növekedett. Az arad-temesvári vasútnál mutatkozó több szükséglet a f. évi csekélyebb forgalomban, az alföldi vasúté pedig az eszéki drávahíd s ahhoz tartozó egyéb munkálatok nagy költségeiben talál indokolást. Az 1885. évi budapesti általános kiállítás központi bizottsága, e hó 18-án kelt átiratával felszóllította a magyar mérnök és építész-egylet elnökségét, hogy a kiállítás alkalmából megalakítandó országos építészeti szakbizottságba, képviselőként 12 tagot küldjön ki. Miután azonban a mérnök- és építész-egylet választmányi tagjainak legnagyobb része jelenleg a fővárostól távol van, a 12 tag elnöki kijelölés útján választatott meg. A kijelöltek névsorát az elnök átterjesztette a kiállítás központi bizottságához, az illetőket pedig külön értesítette kijelöltetésükről. A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segélyegyesületébe a folyó év május havától augusztus végéig rendes tagok is beléptek: Póka Antal ispán (Puszta-Hidvégh), Raal Viktor kasznár, (Puszta-Curia, Hevesm.), Baly László ispán, (Puszta-Peres, Hevesm.), Seress Gyula gazd. Írnok, (Puszta-Curia), Csáposy Ignácz gépész, (Kengyel, Hevesm.), Horthi Kovács Gyula gazdász, (Zsitva-Gyarmath, Barsm.), Sz. Nagy Károly gazdász, (Sz. Bagos, Szilágym.), Papanek János gazdász, (Pozsony), Tibold Berencz gazd Írnok, (Detk, Hevesm.), Bálik János gazdatiszt, (Túr, Komáromm.), Csécsy József gazdatiszt, (Debreczen), Pávay Gábor gazdatiszt, (Debreczen), Károlyi János gazdatiszt, (N. Szokoly, Tolnám ), Lakrovics Berencz kasznár, (P. Hidvégh), Bodó Károly gazdatiszt, (Rét, Erdély), Szabó Sándor gazd .tiszt, (Pomáz, Pestm.), Hugyelka Berencz gazd. segéd, (Zsombolya, Torontálm.) Más közvetitő osztályunkba több gazdatiszt és erdész küldötte be folyamodványát ; felkérjük a t. földbirtokos és bérlő urakat, hogy egyesületünk közvetítését igénybe venni szíveskedjenek. A tagok figyelmébe ajánljuk az egyesület által, a fogyasztási czikkek beszerzésénél, fürdők használatánál, szaklapokra való előfizetéseknél kieszközölt kedvezményeket. Bejelentéseket elfogad s kívánatra bejelentési ivet küld az egyesület irodája, (Budapest, papnövelde-utcza 6. sz. Krocsák G. Emil ügyvezető. Megjelent a VI. pótlék a magyar királyi államvasutak összes vonalain és a báttaszék-dombovár- zákányi (duna-drávai) vasúton az áruk szállítása nézve 1881. évi szeptember hó 1-je óta érvényes díjszabás II. részéhez. Érvényes 1883. évi szeptember hó 1-től. Tartalma : I. A fődijszabásban eszközlendő változtatások, illetve kiegészítések. II. Uj dijszámitási táblázatok teljes kocsirakományokban teheráruként feladandó sertések, kecskék, juhok és egyéb aprómarha, továbbá szamarak szállítására nézve. III. Dijkiszámitási táblázat szarvasmarhák, mint: bikák, ökrök és tehenek szállítására nézve, teljes kocsirakományokban, teheráruként feladva. IV. Káka és nádáruczikkeknek a 2. kivételes díjszabásba való felvétele. V. 9. kivételes díjszabás friss gyümölcs szállítására nézve. VI. 10. kivételes díjszabás selyemgubók, szederfák és szederfacsemeték, továbbá a selyemtenyésztésnél használt fölszerelvények és szerszámok szállítására nézve. VII. A legcsekélyebb illetéknek 100 kilogrammonkint 5 krban való megállapítása. VIII. Állomások megnyitása. IX. A déli vasút és a hozzá csatlakozó vonalak állomásai között egyrészt és Budapest Kelenföld helyben között másrészt mozgó forgalomban felszámítandó illetékek. X. Kocsirakományi javaknak a szab. osztrák-magyar államvasút Kőbánya állomásáról Kőbánya m. á. v. állomásra való átszállításáért felszámítandó illetékek. XI. Díjszabás az áruknak Predeal és Zimony határállomásokon eszközölt vámkezeléséért. XII. Az általános határozmányok érvényének kiterjesztése a gyéres-tordai szárnyvonalra. XIII. Uj állomási díjszabások Kétegyháza és Dombóvár határállomások részére, továbbá a fennálló állomási díjszabások kiegészítése újonnan megnyitott állomások felvétele által. XIV. A »B« és »C« osztály módosított díjtételei Kőbányával (átmenetileg) való forgalomban. XV. Sajtóhibák helyesbítése. Ara 30 krajczár. Előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedési miniszter előmunkálati engedélyt adott Mandel János máramaros-szigeti mérnöknek, egy N.Károlytól Tasnádon, Szilágyi Somlyón át Csúcsáig vezetendő vasútvonalra — egy évre. A köztelki állandó gyümölcs-kiállításba, a már említett Hajós József-féle baraczkokon kívül, Forster Géza ezenezóházi birtokáról is érkeztek be sárgadinnyék. Forster Géza úr a Moravcsik-féle dinnye magvakból termelte e remek példányokat s »Bomba és Kartács« elnevezés alatt küldte be azokat az országos gazdaegyesülethez. E küldemény gyönyörűen volt csomagolva, úgy, hogy a dinnyék úgy néznek ki, mintha csak most szakították volna le. Hangsúlyozzuk a csomagolást, mivel e nélkül hiába a szép termés. Az Útmutató czimü hivatalos menetrendkönyv szeptember-október havi füzete megjelent. Ára 50 kr. Az arad-temesvári vasút elsőbbségi kötvényeinek 1883. évi augusztus hó 30-án megejtett XV-ik rendes nyilvános kisorsolása alkalmával kihúzott kötvényeknek számai. A XV-ik törlesztési járulék fejében: 10287 3369 16383 5393 2990 11358 84357 13776 10968 5244 16323 8196 10793 13269 14746 8075 14384 6228 10400 307 1089 12105 4570 5846 1496 1343 970 295 12873 700 1268 12412 15598 12143 35. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 30-án megtartott heti marhavásárra felbújtatott összesen 1956 darab nagy és 5198 darab apró marha. Eladatott: 36 bika, darabja 120—180 forint; 864 ökör, párja 250—360 forint; 225 darab tehén vágója, párja 200—300 forint; 82 darab fejős tehén, darabja 90 175 forint; 307 darab bivaly, párja 155—220 frt; 257 borjú, dbia 14—30 frt; 4911 birka, párja 10.50 —16.50 frt. Ökörhús 53—59 frt; tehénhús 53—56 frt; borjúhús 70—72 forint; bivalyhús 50—52 frt; nyers szalonna 68—72 frt; sertészsír 74—76 frt 100 klormonkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 30-án megtartott heti lóvásárra felhajtottak összesen 201 darab lovat. Ebből eladatott átiratás mellett 89 darab, új lólevél mellett 25 darab, összes eladás 114 darab. Adás-vétel leginkább mezei munkára s igavonásra alkalmas lovakban fordult elő. Az árak gyengék, 16 forinttól 58 frtig, jobbakért 72—120—130 frtig fizettek. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — augusztus 31. Az üzlet lanyha. — Magyar, urasági, öreg nehéz 54.----55.—, fiatal nehéz 56.------56.50, közép 57.-----, könnyű 58 — 58.50. Eredeti nehéz 56-----.—, közép 56.50—57.—, könnyű 57.-----57.50. — Romániai bakonyi nehéz 58.-----.— átmeneti, közép 57.—57.50 átmeneti, könnyű 57.-----.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép 55—56 átmeneti Szerbiai nehéz 58.50 — 59. átmeneti, közép 58.-----59.— átmeneti könnyű 57.--------.— átmeneti. — Hízó 1*/» éves élősúlyban 4°/« levonással 58—59, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint, 45 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkinti aranyforint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán lanyha lett ismét az üzlet iránya és csupán zárlat felé állott ismét javulás de; forgalom nagy volt, körülbelül 20 ezer mmázsára rúghat. Eladatott búza tavaszra 11.03—11.06 írton, őszre 10.23 —10.25 írton, tengeri május—júniusra 6.85—6.87 írton, repere aug.—szept.-re 17 írton. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 11.02—11.04. — Szokványbuza őszre 10.23—10.25. Bánáti tengeri július—augusztusra 6.85 — 6.87. — Szokványzab tavaszra 7.10—7.15. — Szokványzab őszre 6.65—6.67. — Káposztarepcze 1883. aug—szeptemberre 17— 171/8—• Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Rendkívüli bágyadt tőzsdénk volt, azaz, hogy bágyadt a magyar járadékokra nézve, melyek tömegesen lettek a vásárra dobva, állítólag londoni eladások következtében. Tény az, hogy már Berlinből közel 8 milliónyi magyar aranyjáradék küldetett be. — A legizgatóbb hírek szállongtak újabb merényletekről Zala megyében és az északi megyékben, melyek az eddigieken, merészségre nézve túltesznek. — A legkülönösebb az, hogy párhuzamosan ezzel az osztrák hitelrészvények sokat vásárolva emelkedtek, de főleg az osztrák magyar államvasúti részvények, nagyon magas berlini jegyzésekre tetemesen emelkedtek. — Ritkán jő ily ellentmondásba önmagával a pénzvásár. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.65—87.30 (déli 87.87/3 után). — 5 százalékos papírjáradék 86.55-ről 85.10- re. Osztrák hitelbankrészvények 294-ről délben 293- ra és Magyar hitelbankrészvények 292.50-ig csökkentek. Leszámítoló bankrészvények nem fordultak elő, ellenben osztrák-magyar államvasuti részvények 321-ig emelkedtek. A zárlatkor (5 óra), a helyzet nem igen változott. Új aranyjáradék 88.321/a — Papírjáradék 86.121/a — Osztrák hitelrészvéyek 292.90 (prolong. 293.50). — Magyar hitelbankrészények 292.50. — Leszámítoló bank 91 névlegesen. Osztrák-magyar államvasuti részvények 320.75.