Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1883-09-12 / 250. szám

kerület részeire megállapított tiszta­­jövedelmi fokozatok tárgyában s ez által Beniczky átalános elvi indítvá­nya el­ej tetetett. Beniczky indítványa mellett csak két szavazat volt. Következik a legelők tarift­áj­a. Zichy Nándor gr. sokalja különösen az első osztályú legelőre megállapított tariffát, mely 4 frt 50 kr. Ez indokolatlan magas tisztajövedelem, és még egyszer kéri a hetes küldöttséget, fontolja meg az ügyet, vegye még egyszer tárgyalás alá. Dessewffy Aurél gr. azt hiszi, hogy na­gyon nehéz most, miután a hetes küldöttség hetekig tartó beható tárgyalás után megállapította a tariftát és minden egyes tételt jónak talált, most újra kezdje az egész tárgyalást és önmagát defavoyálva újabb előterjesztést tegyen. Rudnyánszky Ferencz azt hiszi, hogy, szi­­szifusi munka volna most újra kezdeni ezt az egész munkálatot, most a küldöttség úgy sem tudna pro­ponálni. A hetes küldöttség javaslatai a le­gelő, nádas és szőlő tarifáira nézve a budapesti kerületben ezek után meg­jegyzés nélkül elfogadtatnak. Következik az erdők tarifája. Mihalovics Károly szükségesnek találja, hogy ő már a budapesti kerületnél felszólaljon e művelési ágnál. Az erdőkre vonatkozólag általános indítványa van, minthogy nézete szerint egész Ma­gyarországban indokolatlanul magas tariffa lett meg­állapítva. Kérdi, mi az oka annak, hogy 100—150°/0 kal lett felemelve a tiszta jövedelem kiszámítása, ahhoz képest, mint az 1880 és 1881-ben már a kerü­letekben meg volt állapítva. Ezen tariffa mellett a birtokosok bukása telj­ességgel kikerülhetetlen. Az erdő­­birtokosokat ily módon kényszerítik az irtásra, pedig ezt az irtást a törvény tiltja. Kényszerítik, ha pl. 3 irtot vesznek fel tiszta jövedelemnek holdankint. Ezt a birtokos különösen ott, ahol csak 60 vagy 100 év múlva várhat jövedelmet az erdő után, nem fizetheti, és tessék meggondolni, mily közgazdasági kár lesz ebből, ha egy százezer hold számra fogják kiirtani az erdőket. Különösen áll ez Horvátországra és Slavoniára, s azért azon indítványt teszi, hogy az erdőkre nézve ugyanazon tariftát helyezze vissza az orsz. bizottság, amely már 1880-ban a kerületi bizott­ság által ajánlva lett. Rudnyánszky megjegyzi, hogy neki, mint a hetes küldöttség előadójának, nincs absolute sem­mi tudomása arról, hogy a tariffák fel lettek volna emelve. Ha volt valamikor egy másik tariffa, arról a hetes bizottságnak semmi tudomása. A küldöttség csak a járásokban és kerületekben már megállapítva volt tariffákat fogadta el végleg is csak itt-ott egyen­lítette ki az előforduló aránytalanságokat. Ami a kér­dés lényegét illeti, azt hiszi, hogy egy 80—83 krás átlag holdankint semmikép sem nevezhető nagy jöve­delmi összegnek. Slavoniában ugyan egész külön helyzet fejlődött. Azelőtt nem tudták a kitűnő fát értékesíteni, mert nem volt közlekedési eszköz és nem volt ára a fának. Néhány év óta azonban kevés kivétellel igen magas áron adták a fát. És az állam e mellett szász esztendeig várjon, míg adót kap ? Volt onnét elég felszólamlás és a bizottság mind lehetőleg tekintetbe vette, ami az egyes gazdasági körülményeket illeti , de hogy ne vetessék fel legalább megközelítőleg a valódi érték, az lehetetlenség. Éppen Szlavóniában legértékesebb a fa és 1854. óta aránytalanul maga­sabb lett az ottani erdők értéke, mint azzal a csekély, 20—22 ezernyi összeggel, amennyivel a mostani ka­taszter szerint fel lesz emelve a tarifa Ha egyes bir­tokosok sértve érzik magukat, úgyis reclamálhatnak mindig az osztályozás ellen. A határőrvidéken, ahol pedig magasabb a tarifa, teljesen helyeseljék azt, pedig Szlavóniában kedvezőbbek még a közlekedési viszonyok is, és a közelfekvő kerületben szintén ma­gasabb a tarifa az erdőkre. Kéri a bizottságot, ne adjon a hetes küldöttségnek erre vonatkozó új uta­sítást. Mihalovics Károly kijelenti, hogy ő nem mondta, hogy a hetes küldöttség felemelte volna a ta­rifákat, csak csodálkozásának adott kifejezést, hogy miként járulhatott a hetes küldöttség azon tiszta jö­vedelmi fokozatok megállapításához. Ott, a­hol leta­rolták az erdőket, 150—200 évig kell a birtokosnak várni, míg jövedelmet kaphat. Ha az eladott fának az ára meg is volna, a­mint nincs meg, kap érte az állam 10°/6 adót és a birtokos még egyszer fizessen adót a teljesen értéktelen erdő után is? Azok a községek, mint erdőbirtokosok nem rendelkeznek semmiféle pénzzel és kénytelenek lesznek kiirtani az erdőket. Mit tesz az, a­ki ma erdőbirtokot vesz ? Ez a kérdés egész Magyarországra nézve fontossággal bir és kéri a bi­zottság tagjait, hogy vegyék fontolóra indítványát. Fehér Miklós osztálytanácsos kijelenti, hogy 1880-ból neki semmi tarifáról nincs tudomása. Akkor semmiféle bizottságban nem is tárgyaltak tarifát. Az orsz.­enqyéte elé ugyan lett terjesztve egy tarifa, de annak ülései után azonnal teljesen más tarifák lettek megállapítva. Igaz, hogy az erdők tiszta jövedelmét mindenesetre sokkal csekélyebbnek kell felvenni, mint az való, és éppen ezért van az első osztályú csak 3 írttal felvéve, a valónak megfelelő sokkal nagyobb összegben lett volna megállapítva. M­i­k­l­­­c­s Kálmán megjegyzi, hogy ő csak­ugyan nem emlékszik arra, hogy mikor történt ez a tetemes felemelése a tarifának tárgyalás közben. Festetich Andor gr. azt hiszi, hogy a szá­mítási alap ellen most már nem is lehet kifogást emelni, azt akkor kellett volna, mikor a törvényt alkot­ták. Mihalovics megjegyzése után csak egy más mó­dozat volna, t. i. progressiv adót behozni. (Helyeslés.) De akkor némely erdő után 700 forintos tarifát kellene­­ megállapítani, míg a most megállapított quo­­tiens minden esetre helyes számítási alap és csak az lehetne kérdés, vájjon megfelel-e a valónak. Ott, hol 60—80 krajczár az átlag a tarifában, ott 15—20 krnyi adó fizetendő , azt bizony megfizethetni a mak­­koltatás, gubacseladás és legeltetés után is, ez sokkal többet hajt. Gr. Dessewffy Aurél felkéri B­e­d­ő Albert miniszteri tanácsost, adná elő az ő mérvadó nézeteit ezen kérdésről. A­mi a letarolt erdőt illeti, ott van a személyes reclamatió joga, azzal élhetni. A hetes küldöttség egyetlen egy tarifát sem állapított meg maga, hanem elfogadta a különböző bizottsági javas­latokat. Mihálovits Károly éppen abban lát sérelmet, hogy nem lehet reclamáció útján segíteni a dolgon. Az a talaj, hol az erdő le van tarolva, csakugyan ki­tűnő minőségű, ha most nincs is rajta semmi, de az első osztályba osztatik be, fizetni kell utána és a tu­laj­donos tönkre megy mellette. Bedő Albert miniszteri tanácsos: Az erdő tiszta jövedelmi tételei az erdő talajon ténylegesen meglevő fakészlet alapján számíttattak ki. Itt figye­lembe lett véve ezzel szemben még az: van-e még vágni való és eladni, mert a­hol nem volt mit eladni, ott természetesen a tiszta jövedelem, úgyszólván, csak a mellékjövedelemre reducálódott. A­mi magá­nak a tariftának magasságát illeti, egész jó lelkiisme­rettel mondhatom, hogy az összes erdőségek Magyar - Horvát- és Szlavónországokban azon jövedelmet, mely fel van véve, valósággal szolgáltatják. Az arány meg­van az egyes kerületek és egyes járások között. Az ér­tékesítési viszonyok tényleg számba vetettek. Le­hetséges, hogy­­ egyes parcella magasabb osztályba jutott, de nagyban és egészben a tarifta megfelel a va­lóságnak. Nem is lehet másképp ily nagy terjedelmű munkánál, de ismétlem, hogy a tiszta jövedelmi tételek egyátalán nem haladják meg a valóságot. Egy példát fogok felhozni, a­mi remélem, az orsz. bizottság megnyugtatására fog szolgálni. Méltóztatnak tudni, hogy az állam Magyar-, Horvát-, Szlavónországokban az erdőknek 1/4-ét bír­ja ; méltóztatnak tudni, hogy ezen erdőrészek éppen ott feküsznek, hol kevés kivétellel, kevésbbé kedvezők az értékesítési viszonyok, tudva lévő dolog, hogy az állam nem képes oly intenzíve dolgozni, mint az egyes gazdák; az állam az erdőkből egyátalában nem vett be több tényleges jövedelmet, mint a­mennyi a tény­leges termés — és mégis a jövedelem eléri ezt az összeget, a­mint itt a kataszterben ki van mutatva. (Mihalovics közbeszól: Passive!) Nem, sőt többet, mint Horvátországra nézve átlag ki van mutatva. Magyarországra az állami erdők jövedelme kerek­számban 6 millió, és kiadás 4 millió; a zárszámadás többet mutat ki, ennyi a kataszter szerint. Ezt fel­osztva 3 millió hold között, kerekszámban 60 kr esik egy holdra, itt pedig átlag 61 kr. van kimutatva. A­mi a horvát-szlavónországi tariftatételeket­ il­leti, itt szintén egészen jó lelkiismerettel mondhatom, hogy azok arányosak. Néhol még emelni kellene a jövedelmet, mert azt, hogy­ az erdők 100 évig nem jövedelmeznek, szóló el nem ismerheti, miután nem a theória, de a tapasztalat­ bizonyítja, hogy 25—30 évig kell csak szünetelnie. A tétel 5 frt, 100 hold után 300 frt, ha egy holdat vág le, kap 1000 frtot a birto­­kos (M i h á r o v i c s: A hol van!) és 30—40 év múlva már ismét lehet vágni — kivévén, ha a nagyon érté­kes választékot, a docgafát választja valaki. Én en­nélfogva kérem, méltóztassék a tételt megtartani, mert a mellett az ország erdőgazdasága megállhat és az igazságnak is meg van felelve. (Helyeslés.) Zichy Nándor gróf. A kérdés nemcsak Horvát-Szlavonország kérdése, hanem átalában az erdők kérdése. Fentartja azon nézetét, hogy az erdők adózási kulcsa viszonylag igen nagy. Bedő miniszteri tanácsos állítására megjegyzi, hogy senki sem állítja azt, hogy kataszter jövedelmem cse­kélyebb, mint a tényleges jövedelem, de az erdő a többi mivelési ágakkal szemben kedvezőtlenebb viszo­nyok között van. A magyarországi erdőségek hely­zete nem az, hogy túlvágottak, hanem az, hogy elvé­nültek. Az állami erdők helyzete kedvezőbb, mint a magán­birtokosokéinak helyzete, mert ezeket még különféle terhek is nyomják, örökösödési adó, adás­­vevési százalék stb. és e mellett nem hitelképes az erdő, mert a hitelintézetek az erdőt, mint aristocrati­­cus mivelési ágat üzletük köréből kizárják. Látjuk azt, hogy minden erdőtörvény és min­den erdőfelügyelői intézmény daczára pusztíttatnak ez erdők, hogy legelőül használtathassanak, még oly vidékeken is, melyek föltétlenül csak erdőnek alkal­masak. Mindezeknél fogva az erdő tiszta jövedelmi tétele általánosságban néhány százalékkal leszáll­­­andó s én ezennel bátor vagyok általánosság­ban 5 százalék leszállítást indítvá­nyozni. Dr. S­z­a­p­á­r­y Gyula elnök indítvá­nyára a bizottság elhatározta, hogy az erdőtaristák fölötti vitát holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés­ben folytatja. Az ülés végződött délután 2 óra 30 perczkor, hírek. Szeptember 11. — Arany János szobrára, a magyar tud.­akadé­mia kebelében alakult bizottság gyűjtésének eredmé­nyeképp, augusztus 5-től szeptember 1-ig a magyar földhitelintézethez 2380 frt 80 kr érkezett be. Hozzá adva ehhez a megelőző gyűjtés eredményét 60,528 frt 85 krt, a mondott czélra idáig együtt van 62,909 frt 45 kr. A legutolsó idén nagyösszegű ado­mányok foglalnak helyet, nevezetesen Budapest fő­város 2000 frtos adománya, Nógrád megye törvény­hatósági bizottságától 100 frt, Simonffy Imre, Deb­­reczen város polgármesterének gyűjtése 127 frt 20 is, az »Arad és vidéke« szerkesztőségének gyűjtése 61 frt , Török János temesvári polgármester gyűjtő­je 41 frt. — Budapest-Ischia. A vasárnapi margitszigeti mulatság egyik legérdekesebb részének, az alsó ven­déglőben 5 órakor tartandó »Kis Népszínház«-nak már elkészült »szinlap«-ja, mely következőleg hangzik: Kis Népszínház. Első és utolsó előadás az ischiai károsultak javára, 1883 szept. 16-án a Margitsziget alsó vendéglőjében, a népszínház tagjainak szives közreműködése mellett: I. Magyar népdalok; énekli Blaha Lujza asszony, II. »Szorongatott poéta.« Előadja Solymosi Elek. III. »Invite á la danse.« Szerzetté Zaitz G. Énekli Hegyi Aranka k. a. IV. »Nefelejts.« Szerzetté Suppé Ferencz. Énekli P­ál­m­a­i Ilka asszony. Y. Magyar népdalok ; énekli V­i­d­o­r Pál. YI. »Tavaszi hangok«^ keringő; énekhangra szerzette S­t­r­a­u­s­z János. Énekli Hegyi Aranka k. a. VII...................« hazafias költemény. Irta és énekli Kassai Vidor. Nyitányul és befejezésül R­ácz Jani czigány zenekara játszik. Kezdete 5 órakor. Helyárak: Zsölle 1 f. 50 kr . körszék 1 f. 20 kr. földszinti állóhely 80 kr. Jegyek kaphatók az »írók és művészek társasá­gában« (Nemz. színház bérháza I. em.) a Harmonia zeneműkereskedésben (váczi utcza) és az előadás kez­dete előtt a helyszínen.* A sorsjátékra vonatkozólag ma érke­zett meg a pénzügyminiszter engedélye, melyben a nyereményadót és lottódíjat is elengedi. A sorsjáték számára újabban G­é­c­z­y Ferencz első budapesti baromfi-, tojás- és vadasáru csarnoka, 10 fáczánt s 500 tojást, Benjamin és Mandel hírlap közvetítő iro­dája pedig öt külföldi lap (franczia és német) negyed­fél hónapi előfizetési nyugtáját ajánlotta fel. A sát­rakban való árusításra S­­­r­e­­­i­s­k­y Sándor fényké­pész 200 drb »kis Makart« fényképet ajándékozott, melyek Blaha Lujzát, Hegyi Arankát és Pálmai Ilkát ábrázolják s darabonkint 50 kajával fognak árusittatni. A sátrakban árulandó összes czukornemüeket igen díszes bonboniere­kben, melyek az ünnepély em­lékéül szolgálhatnak, Kugler Henrik udvari czuk­­rász úr szállítja, ki az ünnepélyre száz adag fagylaltot díjtalanul szíveskedett felajánlani. * A nagy rendező bizottság holnap, szerdán d. e. 11 órakor, az írói körben gyűlést tart, melyen a tagok a teendőket maguk között kiosztják s ezért felkéret­nek, hogy teljes számban legyenek szívesek meg­jelenni. — Nilsson asszony örökségi perét tárgyalták Párisban a minap Bouraud Ágost a híres énekesnő férje, 247,761 frankkal tartozott nejének, miért is ez a férje halála után maradt 145,000 frankra rugó készpénzt és értékpapírokat lefoglalta. Bouraud négy örököse azonban a követelés jogosságát kétségbe vonta és azt kívánták, hogy a perös összeg a letét hi­vatalba tétessék le. A bíróság helyt adott e kíván­ságnak. — A honvéd-gyakorlatokhoz. A fővárosban állo­másozó 63. honvédzászlóalj, a fegyvergyakorlatokra bevonult összes szabadságolt és tartalékos katonákkal, ma reggel Vörösvárra indult, honnan csak­­három napi táborozás után tér vissza a fővárosba. A honvéd fegyvergyakorlatokra bevonult szabadságolt állomány­belieket e hó 25-én bocsátják ismét haza.­­ A Duna gőzhajózási társaság igazgatósága tudatja, hogy a Szávában beállott kedvező vízállás folytán, a hétfői zimony-sziszeki és a csü­törtöki sziszek-zimonyi személyszállító menetek folyó hó 17-én, azaz hétfőn ismét megnyit­tatnak. — Iskolai értesítés. A budapesti szr. közmű- és földmivelési egylet az orsz. gazdasági egyesületnek »Istvántelek« nevű gazdasági tanintézetben további négy növendék kiképeztetését elhatározván, a felvételt elnyerni kívánó magy.­aar­ fiúk, kik a 14-ik életévet meghaladták, felhivatnak, hogy születési, legalább 4 elemi osztályról szóló isko­lai, egészségi és szegénységi bizonyítványokkal felsze­relt folyamodványaikat f. évi szeptember 19-ig dr. Schoenberg Ármin egyleti elnöknél, Budapest IX. nyul-utcza 18. sz. a. benyújtsák. — Fővárosi krónika. Lopás. Bozinszky Anna jelen­tést tett a rendőrségnél, hogy tegnap déli 12—2 óra közt uj­­utcza 45. szám alatti lakásáról, távollétében 30 frt értékű arany óráját ellopták. A lopást a károsult nő csak este vette észre, midőn munkájából hazatért. A földomlás áldozatai. Nagy szerencsét­lenség történt ma délután 2 órakor a Kálmán- és honvéd-ut­­cza sarkán folyó csatornaépítkezésnél . A kőm­vesek a csa­torna kifalazásával voltak elfoglalva, midőn a már kihányt föld benyomta a csatorna falát, mely beszakadt és két kőmivest temetett maga alá. Az ott levő többi munkások rögtön hozzá­fogtak az élve eltemetett kőmivesek kiszabadításához, de mire kiásták, a szerencsétlenek már halva voltak. A holttes­teket azonnal a Rókus halottas házába szállították. Még a délután folyamán kihallgatták az ott dolgozott többi munkásokat, akik előadták, hogy a szerencsétlenül járt két egyén Altf­eider János és K­a­s­k­a János kőműves­­legények voltak. A vizsgálat eddig még nem derítette ki, hogy vigyázatlanság vagy véletlenség volt-e a szerencsétlen­okozója. — Más ily szerencsétlenség is történt, ugyancsak délután. Wolln­er Ferencz munkás délután 3—4 óra közt az ördögároknál földet ásott, miközben oly közel talált jutni az árok partjához, hogy a porhanyó talaj Wollnerrel együtt az árokba szakadt. Több közel dolgozó munkás észrevette a bajt és ő a sietett, de mire Wollnert az árokból kihúzták, a szerencsétlen már halva volt. A halottas házba szállították. Öngyilkossági kísérlet tűkkel. Stur­es á­k Mari 29 éves férjes dajka ellen a cselédtársa vádat emelt, hogy 15 írtját ellopta. E miatt a nőt a rendőrség meg­idézte és letartóztatta. A főkapitányság börtönében a nő any­­nyira elszánta magát, hogy öngyilkossági szándékból két var­rótűt lenyelt. A fájdalmak csakhamar jelentkeztek s igy kide­rült kétségbeesett tette. Ápolás végett beszállították a Rókus kórházba. A rendőrség gyermeke. Tegnap délután a király utczában egy körülbelül 4 é­ves fiúcska ácsorgott és folytonosan a rajta levő uj köpönyegének bélését nézegette. A közelben állomásozó rendőr észrevévén, hogy a gyermek minden felügyelet nélkül van, elvitte a VII. kerületi kapitány­sághoz, a­hol a hozzá intézett kérdésekre előadta, hogy az ő neve : Pityu, az apja : Pityu tata s az anyja : Pityu mama ; mama és tata nem szeretik a kis Pityukét, megverték, azért ő elment hazulról, — de hogy az a haza, t. i. szüleinek a lakása hol van, azt megmondani nem tudja. A kapitányság most egyik kerületből a másikba küldözi, hogy ráakadjanak a gyer­mek szüleire.­­ Az V. ker. külső vácziuta Schlik-fél gyáron innen maholnap egészen be lesz építve. A gyárak egymásután emelkednek. Most is a régi »kis sörcsarnok« mögött fog épülni egy nagy harangöntő- és szerkovácsműhely, 10 lóerejű locomobillel. Az új ipartelep meglehetős lármás mű­hely lesz. Az ipartörvény értelmében a szomszédok az építés megkezdése előtt meghallgatandók, mielőtt az iparengedély erre nézve kiadatnék. A lipótvárosi elöljáróság mint I. fokú iparhatóság a tárgyalást a helyszínen szeptember 24-én tartja meg. A főkapitány ismeretes dohányzási tilalma, a jövő héten bírálat tárgyává fog tétetni a főv. rendészeti bi­zottság ülésén. Fővárosi ügyek. — A fővárosi adókezelés rendezése ügyében a pénz­ügyminisztérium s a fővárosi törvényhatóság kis­küldöttjeiből alakított vegyes bizottság — mint ér­tesülünk — javaslataival már teljesen elkészült, s azokat már a legközelebbi napokban fölterjesztendi a pénzügyminiszterhez. — Az árvíz ellen való óvintézkedésekre vonat­kozó szabályzat 8. §-a akként rendelkezik, hogy az esetben, ha Budapesten a víz az öt méter magasságot eléri, a csatorna zsilipek elzárása iránt az intézkedé­sek megteendők. Minthogy nyáron az is nem egy íz­ben megtörténik, hogy a víz az öt méter magasságot eléri, sőt túl is haladja, anélkül, hogy emiatt az árvíz­­veszélytől csak távolról is tartani kellene, s így a zsi­lipek elzárárására szükség lenne, a közgyűlés kimon­dotta, hogy a 8. §. említett intézkedése csak a jégzaj­lás tartamára értendő. A belügyminiszter a szabály­zat ez értelmezését, illetőleg módosítását — mint ér­tesülünk — egyetértőleg a közlekedési miniszterrel helyben hagyta. — Lakások orvosi megvizsgálása. Az V. kerü­let orvosa s az előjáróság egy kiküldöttje, négy éjjeli vizsgálaton beható szemle alá vették a Lipótvárosban levő túlzsúfolt egésségtelen lakásokat. Eljárásokról terjedelmes jelentést terjesztettek be. Nemcsak a kül­telki részeken, de a kerület közepén is találtak háza­kat, melyeknek lakás- és egészségi viszonyaik a legked­vezőtlenebbek. A jelentés különösen hangsúlyozza a munkásházak építésének égető szükségét, mert a ki­fogásolt lakásokban majdnem kivétel nélkül munkáso­kat találtak s ezek sok helyütt oly egésségtelen odúk­ban, ólakban és barlangokban alusznak egymásra halmozva, hogy járvány idején százával kellene elpusz­­tulniok. E sötét képet mutató jelentés alkalmas buz­dító lesz a hatóságra nézve, hogy a munkásházak ügyét végre erélyesen vegye kezébe s megakadályoz­za a munkaerők elsenyvedését. Vagy kell-e elrémítőbb adat, mint az, hogy a Kárpát utcza és új­pesti rak­part egy-egy telepén közönséges, deszkákból összetá­kolt ólakban fölöltözködve, némi különbség nélkül alszik egymáshoz szorítva a tót napszámos ? Szomo­rúan illustrálja az itteni viszonyokat a jelentésben felhozott azon körülmény is, hogy a legrondább laká­sokért is roppant magas árakat fizet a szegény mun­kás, kinek sok esetben munkástársa adja albérbe a lakást, uzsorás kamatokat szedvén be rajta. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színháznak szívesen látott ven­dége van, T­u r­o­li a Emma kisasszony, ki gyönyörű szép énekével már a tavalyi évad alatt oly nagy mér­tékben megnyerte közönségünk tetszését. Ma egyik legjobb szerepével kezdte meg vendégjátékát; »Be­­chá«-t énekelte a »A zsidó nő «-ben. Turella kisasz­­szony erőteljes, szép csengésű, üde hangja ma is elra­gadta a közönséget, mely jelenet alatt és felvonás után sűrű tapsokkal tüntette ki a jeles művésznőt. Mellette még m­e­m említendő, ki fölülmúlhatatlan tökéletességgel énekelte ma is, mint mindig, »B­r­o­g­­ni« szerepét. Maleczkyné (Eudoxia) is teljes mértékben megérdemelte a nyert tapsokat. — A népszínházban ma este Boccaccio került színre, mint a színlap monda, franczia átdolgozásban s új szereposztással. Az elsőre nézve constatálható, hogy az új szöveg lényegesen eltér a régitől, melynek ekkér több jó részlete hiányzik. Másként azonban a franczia leleményesség sikerült ötleteket és néhány ügyes epizódot szerzett az operettének, melynek vál­tozatlan maradt legnagyobb vonzó ereje: a rendkívül dallamos, szép zene. A szövegre nézve részünkről az olasznak adnánk előnyt, mely egységesebb cselek­­vényt nyújt s nincs hiján a mulattató jeleneteknek sem. Az új szereposztás Hegyi Arankának juttatta Fiametta szerepét; e nagy tehetségű fiatal művésznő, habár nem egészen egyéniségéhez illő szerepet ka­pott, játék és hang tekintetében egyaránt jeles volt. Blaha Lujza asszony Boccacciójában az ismert ki­tűnő alakítást láttuk. — A jog- és államtudományi szakoktatás iránt alapos és kimerítő tájékozást nyújt az a kis kötet, mely épp most jelent meg második és bővített ki­adásban. A munkát a jogi dékáni hivatal jeles titkára Leitner Ferencz állította össze; nagy gonddal és ügyességgel csoportosította a törvények és szabályren­deletek ide vágó határozatait, a­melyekben jogtanárok, egyetemi és jogakadémiai hallgatók, ügyvéd- és köz­jegyzői jelöltek, bírósági joggyakornokok, magántanu­lók, jog- és államtudományi szigorlók egyaránt meg­találják körvonalazva működési, tanulmányi és vizs­gálati teendőiket. Ismeretes dolog, hogy a folyó tan­évtől kezdve új vizsgálati rendszer lépett életbe az egyetemen, az erre vonatkozó szabályrendelet szintén benfoglaltatik a kötetben. Tekintve az anyag bőségét, melyet a jogi szakoktatásra vonatkozó intéz­kedések magukban foglalnak, Leitner munkája csak­nem nélkülözhetetlen segédkönyvül szolgálhat, annál is inkább, mert minden tekintetben megbízható hite­les utasításokat és fölvilágosításokat nyújt. Azért a legmelegebben ajánlhatjuk e kis munkát, mely tetsze­tős formában jelent meg, Révai testvérek kiadásában. Ara­­ frt 20 kr. Idegenek névjegyzéke. Szeptember 11. Angol királynő szálloda: Br. Balassa J. bírt. Hra­­bácz. — Br. Zsivkovics J. birt. Zágráb. — Steinbrecher L. kereskedő, Blumau. — Rosenstein A. kereskedő, Stuttgart. — Leitner Gy. kereskedő, Bécs. — Zehler F. kersk. Bécs. — Tóbiás M. kereskedő, Bécs. Aranysas szálloda : Kiss F. gyógysz. Szeghalom. — Szuhary M. birt. Szatmár. — Tolnay K.-né birt. A.-Irsa. — Kállay A.-né birt. N.-Kalász. Dobrovszky L. birt. T.-Szele. — Kalocsa K. birt. N.-Kőrös. — Cseh J. birt. J.-Ladány. — Hlaváthy J. kir. ügyész, Győr. — Dózsa B. gyógysz. Szentes. — Dr. Pécsi D. orvos, B.-Szt-András. — Bózen P. pleb. K.-Kom­lós. — Várnay J. ügyvéd, Arad. Budapest szálloda (bécsi­ utcza): Wederlein K. igró, Csebovsz. — Nidar Anna ingnzó, Körtvélyes. — Burián P. ügyvéd, Esztergom. — Aursfeld A. gyakorn. N.-Várad. — Gerasim S. jogász, Erdély. — Hoffer M. jogász, Gyöngyös. — Csiky Gy. gyógysz. Talya. — Fundersen J. kereskedő, Bukarest. — Jankovics F. kerek, Szeged. — Benkő E. ke­reskedő, Arad. Erzsébet szálloda , Bicskey K. földbirt. T.-Szele. — Baksay S. ref. esp. K.-Szt-Miklós. — Csintalan J. lelkész, Szele. — Dr. Winter P. ügyvéd, Báczkeve. — Dürer J. és családja, tanár, Kolozsvár. — Landgraf J. mérnök, Sárvár. — Jeszenák G. százados, N -Szombat. — Schert­ V. pol­gárm. Igló. — Pataky , gyógysz. K.-Várda. — Páll M. kereskedő, M.-Sziget. — Herskovits P. orv. növ. Szakálos- Falu. — Urba J. postám, Harkács. — Tastyánszky S. ke­reskedő, Sepsi. — Szandics U. aljegyző, Temesvár. — Dani G. kereskedő, Straha. — Kubics A. ignzó, Kecskemét. — Papp J. jogh. N.-Várad. — Ansterlits L. mérn. Torbács. — Weisz J. hird­. Debreczen. — Stockinger J.­kéménys. Szeg­­szárd. — Nieper F. kéménys. Sárbogárd. Európa szálloda : Mr. Vitális Gy. magánzó, Páris. — Br. Bentinek H. birt. Kocsárd. — Br. Maldeny V. birt. Debreczen. — Hegedűs Paula birtokos, Debreczen. — Hu­ber V. birt. Bécs. — Tiele J. birt. Holland. — Liatzó B. birt. Bukarest. — Soulek J. birt. Bécs. — Gaertner F. ép. vállalk. Belgium. — Schmiedl B. keresk. Gyöngyös. — Behr Gy. keresk. Hamburg. Fehér hattyú szálloda: Südi J. postamest. Szliács. — Beickl F. tanár, Ober-Hollabrunn. — Böll L. tanár, Ober- Hollabrunn. — Bayer D. A. ügyvéd, Lemberg. — Endre M. földbirt. Félegyháza. — Lipczik N. földbirt. Velencze. — Hay L. orv. növ. Jászberény. — Hiller T. ing. zó, Alba. — Grünbaum M. kersk. Alba. — Kohn S. kereskedő, Eger. — Ambrus Z. Debreczen. — Farkas Z. jogász, Kecskemét. — Miselbach N. kereskedő, J.-Ladány. Fehér ló szálloda , Józsa J. földbirt. Csány. — Marsó A. földbirt. Erdély. — Blányi J. földbirt. Csernovitz. — Begyó L. ügyvéd, Eperjes. — Lukács J. gyógysz. Ipolyság. — Matuska Gy. gyógysz. Ipolyság. — Zelenka J. jegyző, Szatmár. — Király B. hird­. Kolozsvár. — Stern J. keresk. H. -M.-Vásárhely. — Steiner D. keresk. Battonya. — Gru­ber A. kereskedő, Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda, Bezerédy B. birt. Zom­­bor. — Pászthory J. tsz. em­. Beregszász. — Péterffy J. és neje, Arad. — Hemmel Gy. főfelügy. Páris. — Dr. Krieser és leánya, Beszterczek. — Mank A. és neje, Bécs. — Busch­mann K. magánzó, Bécs. — Ginsberg B. kereskedő, Bécs. — Bardach S. kereskedő, Bécs. — Kaechelen A. keresk. Bécs. — Steingraber B. kersk. Bécs. — Lipkay J. és neje, Pozsony. — Singer J. kereskedő, M.­Hradisch. — Pu­sch­­mann A. kereskedő, Schlukenau. Hungária szálloda : Webster A. tőzsér, Philadelphia. — Conor A. tőzs. Dublin. — Sugár J. tőzs. Kassa. — Weimár L. tőzs. N.-Szombat. — Ujfalusy J. tőzs. Debreczen. — Or­­mody L.-né tőzs. Debreczen. — Benoit Gy. mgnzó, Mou­­lins. — Condrage M. mgnzó, Vendee. — Dr. Foghtay D. ügyvéd, Komárom. — Ub­icsny J. Ibi­ó, L.-Szt-Miklós. — Pettyko M. jegyző, Tótpelsőcz. — Varga J. fényk. Zágráb. — Goldberg S. keresk. Bécs. — Lovis A. kereskedő, York. — Kim M. keresk. Benyiszló. — Bedich Zs. kersk. Brünn. — Grimm S. kersk. Gyoma. — Grimm J. keresk. Endrőd. — Spindler L. kereskedő, Heltas. London szálloda, Nyiregyházy A. k. a. magánzó, Kecskemét. — Erős K. birt. Kassa. — Mayer O. jogász, H.­­M.-Vásárhely. — Fekete Ö. jogh. H.-M.-Vásárhely. — Ro­­senthal K. keresk. Sofia. — Megyelka J. kersk. H.-M.-Vá­sárhely. — Péter A. kersk. Oravicza. — Gassauer J. kersk. Bécs. — Werner M. k. a. keresk. Becse. — Hirsch A. ke­resk. Becse. — Olgyay O. hirtl. Pozsony. — Lindmeier M. hirtln. München. — Nessel J. hivtl. Temesvár. Magyar király szálloda : Véghely D. alisp. Veszprém. — Szluha J. birt. Czecze. — Koos J. birt. Zsarnó. — Meichsner A. magánzó, Fiume. — Bulli E. igró, Belgrád. — Prágay K. ügyv. Győr. — Mártonfalvay E. ügyv. Győr. — Munteanu A. ügyv. Deés. — Chaloner H. leik. Anglia. — Zölnay F. leik. Dorosma. — Eremits P. igazg. N.-Ki­­kinda. — Csányi F. jegyző, N.-Lak. — Eszlinger J. épít. Zircz. — Hampl J. gyáros, Wölmsdorf. — Blühweisz M. keresk. N.-Becskerek. — Rosenbaum A. keresk. Ada. — Stein L. kersk. Ada. — Gallay S. keresk. H.-M.-Vásárhely. — Holldonner A. orv. növ. Kalaznó. — Lenágé A. illatsz. Szeged. — Béé J. bérlő, Ajka. Nemzeti szálloda: Lázárovics B. birt. Temes. — Tel­­bisz J. birt. D.-Csanád.­­»■ Hanny K. birt. Sopron. — Fe­kete B. birt. T.-Szt-Márton. — Gai Mária birt. Segesvár. — An­unovits L.-né birt. Szabadka. — Jakab M. birt. N.-Bá­­rod. — Nedeczky Malvin birtokos, K.-Czell. — Erbianu Gy. mgzó, Jassi. — Karger E. mgzó, N.-Szeben. — Havassy L. belk. Szilvágy. — Zaary J. ügyv. D.-Földvár. — Wagner P. mérn. Szabadka. — Ver­by K. orvos, F-Iregh. — Weisz D. keresk. Gyöngyös. — Schulhof E. kereskedő, Bécs. — Thaly F. jogh, Szt-Mihály. Páris szálloda, Gutmann H. földbirt. Ungvár. — Holczer J. mgzó, Győr. — Völkl B. mgzó, Landshut. — Bihari L. mgzó, Craiova. — Havgar H. hivatalnok, Tren­­csén. — Frankl O. gyáros, Steyermark. — Phoites J. festő, San-Francisco. — Werner H. színész, Bécs. — Friedrich H. utazó, Bécs. — Braisach J. utazó, Bécs. — Fischer L. utazó, Bécs. — Licht J. keresk. D.-Ványa. — Fleischer T. keresk. Léva. — Szentkirályi T. keresk. Debreczen. Schmidt-Orient szálloda, Vizi M. földbirt. Szikszó. — Varga J. lelk. Szikszó. — Dr. Dubenetzky J. orvos, Temes­vár. — Koller M. ügyv. Z.-Váralja. — Kovács Gy. mérn. Torda. — Ihring K. gyógysz. Tolna. — Fidler B. hivd­. Elemér. — Somogyi Gy. hird­. Arad. — Budkovszky F. gépész, Kolozsvár. — Buttyán S. E. jogh, Losoncz. — Ma­yer K. kerek. N.-Várad. — Bruck S. kereskedő, Brocska. — Sennenfeld S. és neje, Szentes — Lövinger B. kereskedő, Pünkösd. — Dr. Helmyi L. orvos, Szoboszló. — Dr. Pol­­lák S. orvos, Szentes. Tigris szálloda, Hager J. kereskedő, Diakovár. — Kohn S. kereskedő, Mélykút. — Löwenbein S. keresk. Ve­­rseny. — Dávid Gy. keresk. K.-Vásárhely. — Elszász J. keresk. Brünn. — Tóth J. nevelőnő, N.-Kanizsa. — Fischer F. mgró, Pécs. Vadászkürt szálloda , Csapó K. birt. Bogárd. — Kiss L. birt. Bars. — Baán B. birt. Liptó-Nádas. — Tilmann K. birt. Esztergom. — Boros B. birt. Arad. — Moris A. mgzó, London. — Schor K. mgzó, Eger. — Mészöly G. festő, Páris. — Wertheimer E. tanár, N.-Szeben. — Bergin S. igazg. Kolozsvár. — Eremits B. főjegyző, Zombor. — Nonner A. orv. München. — Schweickhard G. gyáros, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Szeptember 10. Árverések a fővárosban. Paradeiser Pál 680 írtra b. ingói VII. Damjanich-utcza 41. sz. szept. 18. — Greza József 457 frt és 50 krra b. ingói IX. malom-utcza 44. sz. szept. 11. — Goitein Zsigmond 664 írtra b. ingói II. Zsigmond-utcza 38. sz. szept. 14. — Dálnoki Lipót 76 írtra b. ingói sugár­út 65. sz. szept. 12. — Jarsabek Ede 330 írtra b. ingói IX. Viola­ utcza 9. sz. szept. 12. — Sprin­ger Johanna 387 írtra b. ingói VI. váczi-körut 1. sz. szept. 14. — Both Benjamin 20,215 írtra b. ingói V. járásbíróság­nál szept. 12. Árverések a vidéken, Grün József 2496 frt és 10 krra b. ingói szept. 27. M.-ujvárt. — Lazavujka Josta 1150 frt és 50 krra b. ingatl. okt. 27. Melenczén. — Mitdród Salamon és neje 2502 frtra b. ingói szept. 24. Sze­rencsen. — Szenger József és neje 1182 frt és 35 krra b. ingói szept. 13. Biál­. — Zámbony Viktor 4030 frt és 74 krra b. ingói szept. 18. Szombathely. — Bóka Sándorné 1673 forintra becsült ingói szeptember 26. Páty. — Za­­jacz Mátyás és társa 2088 forintra becsült ingatl. deczem­­ber 30. Nagy-Vendégh. — Komnenov Józan lefoglalt in­gatl. nov. 27. Sztanisics Csima Antal 867 ftra b. ingatl. nov. 22. Jankovácz. Braun János 4896 ftra b. ingatl. decz. 14. Bil­ler Zsigmond Józsefné 35­70 ftra b. ingatl. decz. 18. Szent- György. László Pál 2772 ftra b. ingatl. szept. 24. Szürthe. Brunner Mihály és neje 3000 ftra b. ingatl. okt. 24. Tótfalu. Vincz Károlyné 3279 ftra b. ingadl. okt. 3. Sz.-Fehérvártt. Bartha István 11,558 ftra b. ingadl. decz. 12. Szt.-György. Csődök. Lövinger Regina ellen csődbiztos Lottyák János, tömeggondnok Országh Pál, nov. 12. Rózsahegy. Schul­ler József ellen csődbiztos Orsai Vilmos, tömeggondnok Né­meth Mátyás, okt. 30. Szabadka. Pályázatok. A brassói pénzügyigazgatóságnál fogalmazói áll. 3 hét alatt. Az ungvári főerdőhivatalnál IV. oszt. erdőőrs II. oszt. erdőlegényi áll. okt. 15. A szent­endrei­­biróságnál szolgai áll. okt. 22. A Egritszéknél irnoki áll. okt. 7. A soproni pénzügyigazgatóságnál számtanácsosi áll. szept. 20. A lugosi római kath. magyar főgym­násiumnál történelem tanszék szept. 20. Időjárás szeptember II. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © =*• szélcsend; O = tiszta, derült © =; V* felhős ; 3 — ‘/i felhős ;© = •/. felhős; 0 — borult; • j = eső; ff ~ hóeső ; A=lág; SE = köd; OO *= gőz; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (766 —768) a continens középtáján, a depressió (758=759) a Balkán­félszigeten van. — A continens középtáján mérsékelt szelek mellett részben derült­, részben változó felhőzetű, hűvös, a délkeleti szelek többnyire borúsak, esőkkel. Hazánkban: Többnyire északnyugati és északi mérsékelt szelek mellett a hűvös hőmérséklet keveset válto­zott, a légnyomás mindenütt nagyobb le­t. — Az idő ál­talában változó, hűvös, az északkeleti szélen borús. — Esők helyenkint voltak, de többnyire kisebb mennyiségben, Csák­tornyán jéggel, Zágrábban égiháboruval. Kilátás a jövő időre : Hazánkban, Délnyugaton derülő, északkeleten változó, hűvös időt várhatni, helyenkint esőkkel. Színházak: Budapest, szerda, 1883. szeptember 12-én . Nemzeti szinház. DORA. Színmű 5 felv. Sardou Victo­­rien. Ford. Huszár I. Személyek: Van der Kraft Feleki Maurillac André Náday Favrolle Bercsényi Tekli Gyenes Toupin Vízvári Strami­ Kőrösmezei Godefroy Sántha Lartiges Benedek L. Bio Zares Lendvayné Dora Helvey L. Zikka grófné Jászay M. Bariatin­­gné Molnárné Mion Sántháné Éva Békessy I. Antal Pongrácz Holnap, csütörtökön : Másodszor. A nürnbergi mester­dalnokok. Dalmű 3 felv. Kezdete 7 órakor. Népszínház. BLAHA LUIZA assz. mint vendég. Franczia átdolgozás és új be­tanulással . Másodszor: Boccaccio. Operette 8 felv. írták : Zell és Genée. Franczia színpadra át­dolgozták Duru és Chivot. Fordították: Évva Lajos és Ukki Imre Zenéjét szerzett: Suppé Ferencz. Személyek: Boccaccio Blaha L. Pietro Solymosi Szcasza Komáromi J. Beatrice, neje Sik G. Lotteringhi Kápolnai Isabella, neje Szelényi A. Lambertucio Kassai Peronella, neje L.-né J. A. Fiametta Hegyi A. Leonetta Szabó Holnap, csütörtökön : Ugyanez. Kezdete 7 órakor. Fővárosi színkör. Budán a Krisztinavárosban. A kanári herczegnő. Operette 3 felvonásban. Szö­vegét írták: Duru A. és Chi­vot Henry. Zenéjét szerzette: Lecocq Károly. Francziából fordította : dr. Várady Antal. Személyek: Patagnes tábornok Németh Bombardos tbk. Kiss Pedrillo Horváth Inigo Nyilassy Pepita Orley II. Inéz Halmayné Catharina Závodszky Guzmann Fábián Kleofás Fenyéry Molnárlegény Havy Egy ur Tamássy Parasztnő Havyné Paraszt Nagy Trocadsro Győző Holnap csütörtökön : A királyné csipkekendője. Operette 8 felv. Kezdete 7 órakor.­­ Főszerkesztő: J­ók­aá 2*Mór„ Felelős szerkesztő. "Viss Imre. Nyílt tér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) Az elűzött gonosz lélek. »Csak már ettől az iszonyú fejszakgatást­­ megszaba­dulhatnak, úgy fáj a fejem, mint ha valami gonosz lélek gyöt* rene.« Ez a kínos, beteges állapot pedig egyszerűen abból származik, hogy a gyomo­k s a máj nem végzik rendesen mű­ködésüket. Vegyen ön is néhány Brandt Richárd-féle svájczi labdacsot — 70 krért a gyógyszertárakban kapható — s attól a gonosz lélektől, gyötrő fejfájásától meg fog szabadulni. De arra ne gondoljon, hogy majd elmúlik az magától is, mert örökké szenvedni fog. 1157 flAn rnvwlii/if Alit* A hivatalos menetrendi-kiinyr lier bUnUUUlBUl . Waldhelm-fcle kiadása. Septemb. a bel- és külföld legújabb menetterveivel, a vas­utak képes kalauzával,Budapest, Bécs, Prága és Trieszt alapraj- 1192 zaival. Ára 50 kr, postán küldve 60 kr. Íz nUnnjtBiásek megtételét#! minttaki énük. "Tp© T A». S*él A hú­s ÁllamiSank­ iránya és mérséklet Csapa FelLo Állomások “T0““ ereje Celsim- ! dék-V zet _________________________(1918) fokban I Arad...................... 64.2 DK 1 14.3 j 7 Q Besztercze ... — — —­­ — — Beszterczebánya . 62.6 É 1 11.0­­ — 0 Budapest . . . 63.1 Ć 10.6 — 3 Csáktornya ... 64 6 DNY 1 8.3 3 O Debreczen . . . 63.2 É 1 13.6 — @ Eger................... 64.0 É 1 1 12.3 1 ff Eszék.......................... — — — — — Fiume........ 64.8 É 4 14.4 — Q Késmárk .... 64 0 DK 1 11.0 7 3 Keszthely . . . 65.0 ÉNY 2 11.6 — 0 Kolozsvár ... — NY 1 12.2 3 6; Magyar-Óvár . . 64.7 ÉNY 4 10.8 — ff Akna-Szlatina . . 62.4 NY 1 13.7 5 ff Nagy-Enyed . . 62.3 K 1 15.0 5 •; Nagy-Szeben . . 62.7 ÉNY 2 12 3 12 Nagyvárad . . . 63.0 K 2 14.2 5 © Orsóvá .... 62.4 © 13.6 — £ Pancsova . . . 63.5 ÉNY 2 12.5 — £ Selmeczbánya . . 63 9 NY 5 10.6 — © Sopron .... 65.8 ÉNY 1 11.6 — Q Szatmár-Németi . 61.9 K 2 13.4 — 0 Szeged .... 63.0 2 12.5 — 0 Sepsi-Szt.-György . 59.5 DNY 1 14.4 3 0 Szolnok .... 64.6 © 144 — 0 Temesvár . . . 64.8 ÉNY 2 14.0 — 0 Trencsén . . . . 68 3 DK 1 12.3 — 0 Ungvár .... 61.2 ÉNY 2 12.8 2 0 Zágráb .... 65.0 ÉK 1 10.5 ^­7 O Bécs ..... 65.6 ÉNY 1 10.5 — O Bregenz .... 66.0 D 1 7.0 — O Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 63.2 K 2 18.1 — O Pola.......................... 65.5 D 15.6 — O Prága........ 67.6 D 1 7.2 — O Sulina .... — — — — — Szerajevo . . . 63.5 D 13 0 — 0

Next