Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-01 / 269. szám

SzERKESZTŐSÍKJ­A Barátoss-tere, Athenaeu­m-épület, X. emelet, A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­ hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsiini Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra .. .. .. .. . .. . .. .. 2 útt 3 hónapra .. .. ............ ~ 6­­ 6 hónapra .. .. ............................... .. Ig . Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként .........t­a­n. évi folyam. Budapest, 1883. hétfő, október 1. 269. szám. Táviratok. Páris, szept. 30. A Havas-ügynökség, a terjesztett hírekkel ellentétben azt jelenti, hogy az északi pályaudvar előtt történt tün­tetés alkalmával a rendőrség több embert el­fogott. A hírlapok közül sokan sajnálatukat fejezik ki a tüntetés felett. Páris, szept. 30. Téves azon hír, mintha Alfonz spanyol király elutazott volna. Né­­hányan azt tanácsolták ugyan a királynak, hogy még tegnap este utazzék el, a király azonban nem fogadta el a tanácsot, kijelent­vén, hogy jól tudja, hogy az ellenséges tün­tetéseket nem a párisi lakosság, hanem né­hány félrevezetett egyén rendezte. A király tudakozódott azon vértes katona után, ki teg­nap kíséretében lováról leesett és megígérte, hogy családjáról gondoskodni fog.— A rossz időjárás miatt a rambouilleti vadászat ma nem tartatott meg. — Alfonz király ma az Elysée-palotában fog ebédelni. Páris, szept. 30. (Eredeti távirat.) Alfonso király teljes egykedvűséget tanúsí­tott az utczai zavargásokkal szemben. A ki­rály ma az Elysée palotában ebédel; délután, polgári ruhában, sétát tett a boulevardokon. Elutazása valószínűleg holnapután lesz. — Azt mondják, hogy Michels báró, madridi franczia nagykövet nem tér vissza többé ál­lomására s ezt a következő esetből igyekeznek kimagyarázni: Midőn a király berlini útjára indult, a nagykövet erről jelentést tett a kor­mánynak Párisba. Ferry miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy a király, rangjához és Spa­nyolországhoz méltó fogadtatásban fog része­sülni Francziaországban. A király ellen azon­ban ismétlődtek a tüntetések. Midőn tegnap az Elysée palotába hajtatott, a palota mögül egy­szerre csak előtört a tömeg és újólag ki­abálta : »Le a dzsidással !« sőt állítólag kö­vekkel is haj­igál­ták a király kocsiját. A spa­nyol követség palotája előtt ismétlődött a tüntetés. Egy asszony napernyőjét dobta a kocsiba , apróbb dulakodások fordultak elő a tömegben. Egy­ spanyol, a kocsihoz lépve így szólt : »Siré ! Önt bántalmazzák, s azt hiszem minden honfitársam érzelmeit tolmácsolom, midőn kérem, ne tegye ki magát további insultusoknak !· A király következőleg vála­szolt : »Hideg vér ! Az ily­en dolgokat nem sza­bad túlérzékenyen venni. Ez emberek nem képviselik Párist, s még kevésbbé Franczia­or­szágot. › — Alfonso király a következő távi­ratot intézte nejéhez: »Utazásomat talán kény­szerülve leszek megrövidíteni és pedig oly incidensek folytán, a­melyeknek jelentőségét túlbecsülni nem lehet.« — Tegnap este a né­met követség katonai attaché­i tisztelegtek a spanyol követség palotájában. Díszegyenru­­hában, gyalog haladtak el a kiváncsi tömeg között, de senki egy szóval sem bántalmazta őket. (N. Fr. Pr.) Páris, szept. 30. A rendőrfőnökségi épületben légsz­eszkiömlés következtében robbanás történt. Ö­t egyén súlyosan megsebesült. Madrid, szept. 30. A 1868-ki forradalom évfor­­dulója alkalmából, Madridban száz teritériű­ lakoma rendeztetett. Semmi megemlítésre méltó esemény sem fordult elő. A pyrenai félsziget egész területén a leg­teljesebb csend uralkodik. Bécs, szept. 30. A »Bud. Corr.« jelentése: A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a kö­vetkezőket teszi közzé: Kineveztettek: Lőwen­­haupti Cordier Otto és Sitkk Gusztáv ezredesek ez­redparancsnokokká, az előbbi a 64. az utóbbi a 67. sorgyalogezredhez; nyugdíjaztattak: Hostinek Pál vezérőrnagy dandárparancsnok saját kérelmére; lovag Ettner Mór és Harttmanni Papp Károly ezre­desek, mindketten a vezérőrnagyi jelleg ad konoret adományozása mellett; Rosadori Tetzeli Fridolin, Behreni lovag Grassl Lajos és Herzog József alez­redesek, az első és harmadik az ezredesi jelleg adomá­nyozása mellett­­áthelyezések: Schwindt Móricz ezredes a 67-iktől a 4-ik sorgyalogezredhez és Sper­ling Rudolf alezredes budapesti tüzérségi szertárpa­rancsnok hasonló minőségben Gráczba. Belgrád, szept. 30. Minthogy a választásoknál előfordult szabálytalanságok miatt mindkét párt ré­széről számos tiltakozás érkezett be, az igazoló bizott­ság csak szerdán fogja bevégezni munkálatait. Ennél­fogva a skupstina formális megalakulása csütörtökre várható. Belgrád, szept. 30. M­­­­­á­n király holnap dél­után érkezik ide. Zágráb, szept. 30. (Eredeti távirat.) Egy tekintélyes polgárokból álló bizottság kérvényt akar benyújtani aziránt, hogy ke­gyelmezzenek meg azoknak a zágrábi, zago­­riai és báni végvidéki zavargóknak, akik csak félrevezettettek és nem követtek el közönsé­ges bűntetteket. Pozsony, szept. 30. Az elhunyt Szapáry László gr. lovassági tábornok holtteste ma d. u. 2 órakor szenteltetett be roppant nagy­közönség rész­vétele mellett. A gyászmenethez kirendelt katonasá­got Catty b. hadtestparancsnok vezényelte. Fri­­gyes főherczeg, mint dandárnok jelent meg. Jelen voltak I.­Wolkenstein gr., mint király ő felsége képviselője, Izabella főherczegnő, Szapáry István gróf főispán, az elhunyt fivére, Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter, G­r­­i­n­n­e gróf, Schuszter kassai püspök, Edelsheim-Gyu­­lay báró országos főhadparancsnok, Croy Dül­men herczeg, Pejacsevich gr., Pálffy herczeg, Liechtenstein Frigyes herczeg stb. — A gyászmenet a városon át a pályaudvarba vonult, hol a koporsó a vasúti kocsiban ellhelyeztetett. — A gyászszertartás után a csapatok elvonultak E­d­e­­­s­­h­e­i­m-G­y­u­l­a­y b. előtt. Temesvár, szept. 30. A helybeli magyar nyelv­terjesztő egyesület első évi közgyűlését ma tartotta. Babusnik elnök a gyűlést magyar nyelven meg­nyitván, Stumpfoll felolvasta titkári jelentését, mely szerint az egylet múlt évben 250 taggal alakult meg. Jelenleg 786 taggal bír, köztük 126 hölgy. A magyar nyelvi tanfolyamokban 400 polgár vett részt. Steiner pénztáros jelentése szerint a lefolyt évben 2465 frt 80 kr. folyt be tagsági díjak czimén, a ki­adások összesen 700 írtra rúgtak. Marx tanfel­ügyelő indítványára a közgyűlés elismerést szavazott a tisztikarnak buzgó működéséért. 11 választmányi tag megválasztása után Pontelly főgymnasiumi tanár értekezést tartott az egylet feladatairól. Az ér­tekezés nagy tetszéssel és tapsokkal fogadtatott és és Marx tanfelügyelő inditványára kinyomatni és szétküldetni határoztatott. Marosvásárhely, szept. 30. A Klotild főherczegnő védnöksége alatt álló székely leányárvaház és a jóté­kony nőegylet által rendezett női ipar és termény tár­latot gróf Tholdalagi Viktorné elnök délután 3 órakor alkalmi beszéddel megnyitotta. A rendező bi­zottság ékes és értékes virágcsokorral kedveskedett az elnöknek. A tárlat nagy látogatottságnak örvendett. A Vidéki főurak és a középosztály collectiv diszmó női házi iparkiállítása a választékos közönségnek nagy tetszésében részesül. A tárlat 10 napig tart. Marosvásárhely, szept. 30. A visszatérő, nyo­morral küzdő csángók kora reggel segélyért zörgettek a városházánál. A hatóság pénzsegélylyel látta el a kérelmezőket. Kár, hogy a székely nők által a csán­gók javára rendezett mai fillérestélyt az esős idő el­rontja. Arad, szept. 30. (Eredeti t­á­v­i­r­a­t.) Az aradi vértanuk mauzóleuma tárgyában ma délelőtt 11 órakor tartatott meg az értekezlet a városháza dísz­termében, Vásárhelyi Béla elnök és Sümegi Kálmán előterjesztése után azon nagybizottság választatott meg, mely a magasztos eszme kivitelére vonatkozólag módozatokat állapít meg. E nagybizottság tagjai közül azután választandó lesz egy szűkebb körű vég­rehajtó bizottság, melynek feladata lesz a nagy bizott­ság által megállapított módozatok teljesítése. Zágráb, szept. 30. (Eredeti távirat.) A mai őszi lóversenyek a következőleg folytak le: I. Országos díj (800 frt, távolság 1600 méter). Elsőnek érkezett be J­a n k­o­v­i­c­­s Gyula 4 éves kanczája »Bízza reám«, melyen Eszterházy gróf lovagolt és másodiknak Gábor ezredes 4 éves kanczája »Kis bolond«, melyen Pabst hadnagy lovagolt. II. Hölgyek dija (A tétek fele az elsőnek, fele a másodiknak; távolság 2400 méter). Elsőnek érkezett be Jankovics Gyula 4 éves ménje »Pre­coe«, melyet Eszterházy vezetett és másodiknak Reimer százados kanczája »Promemoria«. III. S­t­r­o­sz­­meyer-dij. (Tiszteletdij, távolság 1500 méter). Első lett Crenneville gróf főhadnagy kan­czája »La guerre«, második ugyanannak kanczája »Sarolta«, melyen Simon főhadnagy lovagolt. IV. Zágrábi steeple-chase. (1000 frt s a tétek fele, táv. 4600 méter). Elsőnek érkezett Harkányi János kanczája »Dora«, 2-iknak Vacano »Forgó«-ja. V. Jankovics-dij. (Tiszteletdij, táv. 1500 méter) Első volt Jankovics Gyula 4 éves kanczája »Bízza reám«, melyen Eszterházy gróf lovagolt, a második Reimer százados kanczája »Promemoria«. VI. Tisztek akadályversenye. (Tiszteletdij, tá­volság 3000 méter). Elsőnek érkezett Gábor ezredes »Hohó«-ja, melyen Reimer százados lovagolt, máso­diknak Welkow százados Brianczaja. Az eladó ver­seny nem történt meg. Sopron, sept. 30. (Eredeti távirat). Az itteni lóversenyek (II. nap) mai napon az alábbi ered­ménynyel folytak le: K­a­ne­z­a d­i­j : Br. Springer G. V­e­r­o­n­i­c­a­ ja két boszszal könnyen nyert, gr. Ap­­ponyi Antal Tittle-Tattle-ja 2-ik volt. A 2000 frtos S­z­é­c­h­e­n­y­i-d­i­j­a­t dr. Springer G. F­a­v­o­r­i­t­a-ja nyerte meg egy boszszal, a gr. Száray J. gr.Hunyady szöv. Donna Elvirája 2-ik volt, 7 ló futott. A du­nántúli dijat (3000 frt, 2400 met.) Blaskovics Ernő G­y­ö­n­g­y­v­i­r­á­g-ja aratta, Mr. Waugh Bibe­­lot-ja 2-ik, azután Kéthely, Kaiser stb. Az orosz­vári dijat (1000 frt, 1200 met.) a gr. Batthyány E. Blaskovits Mik. szöv. N­é­z­s­á­j­a aratta. Tisza Kálmán miniszterelnök tegnap este Bécs­­be utazott, ahonnét holnap reggelre várják vissza. Bedekovich fölmentése. Reggeli lapunk jelenté­sével megegyezőleg közli ma a hivatalos lap : Ő császári és apostoli királyi felsége a követ­kező legfelső kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves Bedekovich! Midőn saját kérelme folytán horvát-szlavon-dalmátországi miniszteri állásáról való lemondását elfogad­nám, indíttatva érzem magamat, Önnek e mi­nőségében tett szolgálatai s hű odaadásáért változatlan kegyelmem biztosítása mellett, teljes elismerésemet s őszinte köszönetemet kifejezni, elvárván egyébiránt, hogy további elhatározásomig a horvát-szlavon-dalmátor­szági miniszter teendőit ellátandja. Kelt Bécsben, 1883. évi szeptember hó 24-ikén. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. A h­agyatékoktól vagy hagyományoktól járó örö­kösödési illetékek biztosításánál a kir. bíróságok és gyámhatóságok által követendő eljárásra vonatkozó­lag az igazságügyminister által 1881. évben 26,809. sz. a. kibocsátott szabályzat módosítás alatt áll. Mint az M0. É.) értesül, változtatást fognak pedig szen­vedni említett szabályzatnak 2. 4. és 5-ik pontjai, a mennyiben ezek részint a pénzügyi és hagyatéki ügy­vitel kívánalmainak, részint pedig az illető magánfe­lek érdekeinek megfelelő pótlásokkal fognak kiegé­szíttetni. A horvát képviselők —mint a Bud.Corr. jelenti— ma délelőtt 10 órakor rövid értekezletet tartottak, melyen a tegnap kiküldött deputáció közlé, hogy a miniszterelnök legközelebb válaszolni fog a neki teg­nap átnyújtott pontozatokra.­­ A képviselők ezt követőleg nem tartottak tovább formaszerű konferen­­ciát, de a hosszabb ideig folytatott magán megbeszé­lések folyamában, több oldalról utalás történt arra, hogy néhány lapban a h­orvát képviselők határozatai felől hozott tudósítások r­észben egészen hamisak, mi­után a kiegyezési törvény revisióját illető óhajról ab­solute sehol sincs szó, s a dolog csak a kiegyezési tör­vény határozmányainak pontos végrehajtása körül fordul meg, melyekre n­­zve az utóbbi évek folyamá­ban néhány Tis&*,«élés ' rendellenesség csúszott be, mely visszaéléseket és abálytalanságokat azonban a miniszterek — ha akarj­a — kivétel nélkül közigaz­gatási úton megszüntethetik, s a törvénynek ország­gyűlési és horvát tartománygyűlési határozatok, eset­leg regnicoláris küldöt­tségek útján való inter­­pretációjának szüksége csak azon esetre állana be, ha a miniszterek egy v.v.y más törvényes határozat felfogása tekintetében es­etleg egymástól eltérő véle­ményen lennének. Azon kifejezett óhaj, hogy a czime­­rek úgy mint azelőtt mag­yar felirat nélkül alkalmaz­tassanak, nem jelenti azt, hogy a horvátok csak hor­vát feliratokkal bíró czime­reket kívánnak, hanem csak azt, hogy a törvény ponto­s megtartását kívánják, mely sehol sem szól feliratról, úgy hogy ennélfogva a czi­­merek minden felirat nél­kül is alkalmazhatók. A képviselőház legközelebbi ülésein, a horvát képviselők közül senki sem jelenik meg, habár ez nem is lett határozottan kijelentve. Pest megye törvényhatósági képviselő bizottsága október hó 8-án tartja rendes őszi évnegyedes közgyűlését, amelyen, a folyó ügyeken kívül, a jövő tisztújítás határideje valmint a jövő évre választandó bizottsági tagok választás­ának határnapjai is ki fog­nak tűzetni. A folyó ügyek tárgysorozatát most állítja egybe a megye főjegyzőke s az oly tetemes, hogy előre láthatólag a közgyűlés több napot fog igénybe venni. Az állandó választmány e hó 4-én ülést tart. Minthogy a képviselőház holnap választja alelnö­­keit, jegyzőit és háznagyát és ha ezen választások hosszabb időt is vennének igénybe, valószínűleg az osz­tályok is ki fognak holnap soroltatni s eszerint kedden megtörténhetik a szakbizottságok választása, a minisz­terelnök — a­mint a »Bud. Corr.« értesül — már a szerdai ülésen indítványokat fog tenni a kormány ne­vében a horvát czimerkérdés ügyében. Szerdán tudva­­főleg a házirend értelmében interpellációk és indít­ványok is létezhetnek a képviselők részéről. Az országos kiállítás bizottsága a kiállításon az 1867. óta működött összes minisztériumok tevékeny­ségének részletes képét akarja bemutatni. E czélból fölszólította az egyes minisztériumokat, hogy egy ily­en összeállítása fölött nyilatkozzanak. Az egyes mi­niszterek képviselői elvileg kimondták, hogy az egyes szakmák monographiákat fognak összeállítani s ezek könyv alakjában egyenkint és összegyűjtve kaphatók lesznek a kiállítás alatt. — Olasz hang Fiuméról. A római »Diritto« egyik legutóbbi számában, reproducálván a fiumei »Avvenire« egy czikkét Fiume kereskedelmi hely­zetéről, a czikkhez a maga részéről a következő meg­jegyzéseket fűzi: »Fiume városának egyre növekedő fontossága, lakosságának gyarapodása és a jólét, melynek pol­gárai a magyar kormány alatt örvende­nek, oly tények, melyek figyelmet érdemelnek, külö­nösen az olaszok részéről, kiknek az adriai kereske­delemben legjobb alkalmuk nyílik a szomszéd orszá­gokkal és népekkel való viszonyt fentartani és mind barátságosabbá tenni. Opportunusnak tartjuk te­hát reproducálni az »Avvenire« czikkét e város kereskedelmi helyzetéről. Fiume rendes összeköt­tetésben van Európa és Amerika kiváló kikötői­vel és nagy concurrentiát csinál, különösen Tri­­estnek. Nagy munkák eszközöltetnek a kikötőben, a város és a magyar hatóságok közreműködésével és minden arra mutat, hogy a város nagy kereskedel­mi fejlődés, útján áll. Az érdeklődés, melyeket az egész magyar sajtó Fiume iránt tanúsít, azt bizonyítja, hogy a régi Liburnia fővárosát az osztrák­magyar monarchia legfontosabb kikötő­helyévé akar­ják tenni. És minél jobban hanyagolják el Triestet, annál nagyobb előny lesz a suli alpesek keleti lejtő­jén, a Quarnero-öbölben levő városra nézve.­ Az országgyűlési füngetlenségi párt mai napon tartott értekezletén a kiieralelnök s egy jegyzői helyre szóló képviselőházi kijelölés ügye intéztetett el. Az alelnöki helyekre ezúttal a párt senkit sem jelöl. A jegyzői helyre szótöbbséggel Duka Ferencz jelöl­tetett ki. Ezzel az ülés véget ért. A hadsereg újjászervezéséhez. Az ujocczok holnap vonulnak be illető ezredeikhez. Ez az éven­­kint ismétlődő katonai esemény az idén különös jelen­tőséggel bír. A hadsereg újjászervezése folytán, az új terri­toriális hadtestbeosztásnak megfelelőleg, három tü­zérezred, egy műszaki zászlóalj és két vadászzászlóalj ezentúl azon hadtestek kiegészítési kerületeiből fog­nak ujonczoztatni, amely hadtestekbe újabban be­osztattak. Az 5. sz. (cseh) és 10 sz. (alsó-ausztriai) magyar csapattestekhez, a 7. sz. (eddig morva) tü­zérezred gács-sziléziai, a 4. és 13 sz. (morva és cseh) vadász zászlóaljak, gácsországi legénységből, a 2-ik műszaki ezred 5. zászlóalja, mely most Budapesten van, magyar legénységből fognak állni. — Hogy e csapatokra elég magyar és gácsországi úton ez jus­son, az az intézkedés történt, hogy a felállított 22 új ezred közül (81—102 számuak) csak hat fog Magyarországból kiegészíttetni és Gács­­országból csak három. Ennek következtében a régi magyar és gács ezredek ötödik zászlóaljainak egy ré­szét új cseh, morva-sziléziai és egyéb ezredek alakítá­sához kellett használni, a­mennyiben a magyar ezre­dek ötödik zászlóaljait ausztriai zászlóaljakkal olvasz­tották össze és egész osztrák ezredek­et alakítottak magyar vagy gács zászlóaljakból, így a 92. és 98. sz. cseh ezredeket három cseh és egy magyar zászlóalj­ból, a 93. morva ezredet 4 gáci zászlóaljból, a 94. cseh ezredet 3 magyar gyalogsági és egy cseh va­dászzászlóaljból, a 97-ik számú krajnai ezredet há­rom krajnai és egy horvát zászlóaljból, a 92-dik sz. morva és a 102-ik sz. cseh ezredet 4—4 magyar zászlóaljból, a 100-ik morva-sziléziai ezredet egy szi­léziai vadászzászlóaljból és három erdélyi gya­logzászlóaljból alakították. Mindezen csapattestek­nél a holnap bevonuló újonczok lesznek az új ki­egészítési kerületből való első legények. Minden következő évben a régi kerületből való legények egy-egy korosztálya átmegy a tartalékba, illetve a honvédségbe és az új kiegészítési kerületből vett kor­osztállyal pótoltatik, úgy hogy a régi és az új kiegé­szítési kerületből való legények együtt fognak szol­gálni és a kérdéses csapattestek csak kilenc­ év múlva fognak egy kiegészítési kerületből való, tehát egyönte­tűbb elemekből állni. A­ddig s­ok nehézséget fog okozni a különböző elemek összeolvasztása egyöntetű katonai egységgé és e nehézségek mozgósítás esetén még nö­vekednének. Csanád megye közgyűlése, mint táviratilag je­lentettük, f. hó 26-án elhatározta, hogy a miniszterel­nökhöz, a Horvátországgal szemben tett erélyes in­tézkedéséért, bizalmi feliratot intéz. Az indítványt N­á­v­a­y Imre főjegyző terjesztette elő, ki azt követ­kezőleg indokolta: »Ismeretes a tekintetes megyei bizottság előtt, miszerint Horvátország a legutóbbi időben komoly eseményeknek vált színterévé. Az ország egész terü­letén a magyar állam ellen ellenséges érzelmek vertek gyökeret — sőt lelketlen izgatók be­folyása alatt a magyar állam jelképe — a magyar czimer a felbujtogatott tömegek által Zágrábban a hivatalos helységek épületeiről le­­tépetett és sárba tiportatott. A magyar nem­zet a legnagyobb megbotránkozással vett tudo­mást ezen zavargásokról és az egész ország figyelme a kormány felé ir­ányult, várva, hogy miként fog az megsértett nemzeti becsületünknek a sértés nagysá­gához illő elégtételt szerezni. Ez a magyar kormány nem is késett a megsértett nemzeti becsületnek elég­tételt szolgáltatni és a letépett czímer visszahelyezé­sével, valamint a botrányokat előidézőknek tör­vényes bíróságaik elé állításával a rend és tör­vény iránti tiszteletet biztosítani, — és most már a legközelebb öszszeülő országgyűlés feladata le­­end, oly intézkedéseket tenni, hogy hason üzelmek­­nek a jövőben egyszers mindenkorra eleje vétessék. Én úgy vagyok meggyőződve, tisztelt bizottság, hogy a magyar kormánynak a lefolyt válságos körülmények közt tanúsított erélyes és hazafias fellépése az egész országban a felizgatott kedélyek megnyugtatására szolgált és pártkülönbség nélkül megelégedéssel fo­gadtatott és épp ezért bátor vagyok indítványba hoz­ni, miszerint méltóztassék a jelen alkalomból a kor­mányelnök úr ő nagyméltóságához a horvátügyben tanúsított erélyes és hazafias fellépéséért bizalmi és elismerő feliratot intézni.« Az indítvány éljenzéssel fogadtatott s a felirat szerkesztésével a megye főjegyzője megbizatott. Monarchiánk és Románia viszonyáról a »Times« ma érkezett száma vezérczikket közöl, melynek lénye­ges passusait a következőkben reproducáljuk: »Romániának legjobb okai vannak azt óhajtani, hogy Ausztria-Magyarországgal barátságos viszonyt létesítsen. Noha tiltakozott a londoni értekezlet ellen és nem akart benne résztvenni, a Dunahajózás kér­dése mégis megoldatott és nem remélhető, hogy az egyesült Európa elhatározásait egyhamar halomra lehessen dönteni. Természetes tehát, hogy Károly ki­rály és Bratiano az Ausztria-Magyarországgal egyet­értésre igyekeznek jutni. Mert a többi nagy­hatal­mak nehézség nélkül fogják szentesíteni azt, amibe Kálnoky gróf megegyezik. Romániának más, ennél erősebb indoka is van mostani actiójához. A herczegovinai és boszniai fel­kelés folytán néhány évvel ezelőtt Oroszország hábo­rúba keveredett Törökországgal az elnyomott szlávok érdekében. Románia nem kívánt résztvenni a conflic­­tusban, de miután egy hatalom sem támogatta, nem óvhatta meg semlegességét, részt vett egy költséges bábomban, amelyből kevés hasznot húzott. Most, hogy a Balkán-félszigeten ismét izgatottság nyilvánul, ért­hető, ha a bukaresti kormány a pánszláv izgatás meg­újulásától és nemzetközi bonyodalmaktól tart és ezért idejekorán biztosítani igyekszik magának Ausztria- Magyarország támogatását oly czélból, hogy az orosz önkénteseknek, sőt egy orosz hadseregnek is az át­vonulást megtagadhassa. Romániának vasúti össze­köttetése van Magyarországgal és Gácsországgal. Ausztria-Magyarország tehát szükség esetén gyorsan szállhatná meg a királyságot. De ez nem is volna szükséges. Orosz sereg nen­ merlle végig vonulni Ro­mánián, ha oldalvást osztrák-magyar haderő fenye­getné. Az Ausztria-Magyarországgal való egyetértés tehát megoltalmazná alkalom­adtán Romániát a külső pressió ellen. Sőt ez az egyetértés békére kényszerí­tené a Balkán-félsziget nyugtalan nem­zetiségeit. Ha ezek tudnák, hogy a szárazföldi út az orosz haderő előtt el van zárva, nem re­mélhetnék, hogy Oroszországot újabb török hadjáratba rántják. A Bécs és Bu­karest közti egyetértés nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy délkeleti Európában a nyugalom fentartassék. A román szövetséget Ausztria-Magyarországra vagy Oroszországra nézve a földrajzi fekvés teszi tehát becsessé. De becses más okból is. Erdélyben, Magyarország északkeleti részeiben és B­e­s­s­a­rá­biában 3—4 millió román lakik. Ha tehát Orosz­ország, vagy Ausztria-Magyarország — úgy mint Cavour és Napoleon 1858-ban — háborúra ürügyet keresnének, az a hatalom, melynek befolyása Buka­restben dominál, ott könnyen támaszthatja a keresett bonyodalmat. És egy államot, mely ennyi bajt okoz­hat, nem szabad kicsinyelni.« A »Times« ezután igen elismerőleg szól a ro­mán hadseregről, Románia pénzügyi helyzetéről, a románok politikai tulajdonságairól, kiemeli azonban, hogy az ország a kiterjedéshez képest, fölötte gyéren van lakva, és így végzi czikkét: »A modern erények tendentiája a nagy államok alakulása , de a román lakosság, nyelvére és jellemére nézve lényegesen különbözik a körülötte lakó népek­től (a magyarországi és bessarábiai románokat kivéve) és ezért ezekkel nem szívesen fog­ Szövetkezni.« HÍREK. Szeptember 30. Hivatalos. Kinevezések. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. miniszter, a pozsonyi kerületi kiállítási bi­zottságban Neusiedler Károly lemondása folytán megüresedett tagsági helyre Schmitt Adolf nagy-bossáni bőrgyárost nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter, Szathmáry Károly beszter­­czei kir. törvényszéki fogházőrmestert a gyula­fehérvári kir. törvényszéki fogházhoz fogházfelügyelővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter, Popovics György fehér­templomi községi szerb tannyelvű ideiglenes minőségű rendes igazgatótanítót jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter, Péntek Par­kas és Császár Lajos szilágy­csehi állami elemi iskolai rendes tanítókat, Tóth Ida rendes tanítónőt és Quirini Júlia fehértemplomi állami elemi leányiskolai rendes ta­nítónőt jelen állásukban végleg megerősítette. Egy­házossá Ván­yaigazgatóság által dr. Bánk Antal budapesti kir. egyetemi tanársegéd a rodnai m. kir. bánya- és kohóhiva­talhoz bányaműorvossá neveztetett ki. A fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság, Bitzler János díjtalan adóhivatali gya­kornokot díjas fogyasztási adóhivatali gyakornokká, Irasek Sándor egyéves vártüzér-önkéntest pedig fogyasztási adó­hivatali gyakornok-jelöltté nevezte ki. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Gruber Miklós szántai lakost Bács-Bodrogmegye I. közép (apatini), és Wzsentek Lajos f.-szentiváni lakost ugyanezen megye II. felső járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — A földmi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Galgóczy Béla zsélyi lakost Nógrádmegye balassa-gyarmati, Laszkáry Gyula romhányi lakost ugyanazon megye nógrádi, Berzeviczy Béla kozárdi, és Világhy Nándor erdőtarcsai lakost ugyanazon megye sziráki járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Alapszabályok. A szemezi társaskör alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — Posta. Trencsénmegyei Papradnó községben és Po­­zsonymegyei Vizkelet községben f. évi október hó 1-én uj postahivatal lép életbe. — Személyi hírek. József főherczeg tegnap este a magyar államvaspálya vonatával a fővárosba érkezett. — Dr. Schlauch Lőrincz szatmári püs­pök és báró F­­­á­t­h Ferencz veszprémi főispán ma reggel székhelyeikre visszautaztak. — Gróf Esz­terházy István főispán Pozsonyból a fővárosba érkezett. — Mauthner Zsigmond, a magyar ált. hitelbank igazgatója, ma ünnepelte szolgálatának 25 éves jubileumát. — Nyári zivatar vonult el az esti órákban a fő­város fölött. Tiz óra után esni kezdett s a záporral együtt menydörgés és szapora villámlás köszöntött be. — Milán szerb király a ma délutáni gyorsvo­nattal elhagyta Bécset s keresztül utazott Budapes­ten. A király csak rövid időt töltött a budapesti indó­­háznál s 10 óra után ismét folytatta útját Belgrád felé, a hová holnap délután érkezik meg.­­ A pozsonyi Wiedermann-jubileumi ünnepély közbejött akadály miatt oki 3-dikán fog lefolyni. A sorrend következő : Délután 5 órakor intézeti ünne­pély a megyeház nagytermében és esti 8-kor bankett a »zöld fához« czimzett szállóban. Távirati vagy le­vélbeli üdvözletet Kalmár József tanár fogad el. A rendezőség, — Főuri esküvő volt Pozsonyban szombaton délelőtt a székesegyházban. Gróf G­r­i­m­a­u­d d’O­r­­s­ay Terézi vezette oltárhoz Thurn és Taxis- L­a m­o­r­a­­ Ferencz Miksa herczeg. Az esketést Heiller püspök végezte fényes segédlettel. Vő­félyek voltak Thurn és Taxis Alfréd herczeg, D’Or­say Miksa gróf; nyoszolyó-leányok Thurn és Taxis Mária herczegnő és D’Orsay Ella grófnő. Tanuk voltak a menyasszony részéről gróf D’Orsay Oszkár és gróf Eszterházy Ernő, a vőlegény részéről gróf Sztáray Antal s Thurn és Taxis Adolf herczeg. Az esküvőn jelen voltak többek közt, az ifjú pár szülein kívül Herberstein, Ezterházy István, Rosenberg Miksa, D’Orsay Olivér, Eszterházy Miklós, Batthyá­nyi Géza és Béla grófok, Taxis Fanny, Taxis Kle­mentina herczegnők, Rohan herczeg, Eszterházy Gi­zella, D’Orsay Betty, D’Orsay Felicia grófnők, Mar­burg bárónő. Nagy feltűnést keltett gr. Rosenberg Orsini, a német lovagrend ornátusában, fehér köpeny­ben, lovagkereszttel. Az ifjú pár a menyegző után Olaszországba utazott.­­ A spanyol király Párisba érkezése, egy hét óta igen élénken foglalkoztatja az európai közvéle­ményt. Az intransigens franczia lapok tudvalevőleg igen hevesen támadták meg a spanyol királyt, amiért a Strassburgban állomásozó német dsidás ezred tulaj­donosává neveztetett ki; kilátásba helyezték, hogy a párisi nép tüntetni fog ellene. A higgadtabb lapok igyekeztek a népet csillapítani, de kevés sikerrel, mert a tüntetés, melytől tartottak, nem maradt el, sőt na­gyobb volt, mintsem hitték. Tegnap, a megérkezés napjának reggelén, még semmi feltűnőt sem lehetett észrevenni Páris utczáin, a Concorde-téren. Strassburg város szpbr° heves nép járt: az északi A­denázában, melynek egy termét szőnyegekkel, pálmákkal díszítették, nem volt több közönség mint rendesen. De már déli egy órakor munkásokból és szegényebb polgárokból álló nagy tömeg lepte el az indóház előtti rövid de széles boulevard Denaint. A rendőrök nagy szám­mal jöttek, helyet csinálni az érkező kocsik számára. Az újságárusok nagy kiabálással kínáltak egy lapot, melynek homlokán ökölnyi betűkkel volt nyomatva a vezérczikk czíme: »Az uhlánus király megérkezése« és egy életlapot, melyben Alfonz király mint uhlanus volt lerajzolva. A tömeg nem tanúsított lelkesedést, de csendesen engedelmeskedett, mikor a rendőrök cordont húztak, sőt »Vive la république«-et kiáltott, mikor az indóházon franczia és spanyol zászlókat tűz­tek ki. Időközben a tömeg egyre növekedett és elfog­lalta a hosszú Lafayette-utczát le az operáig és a Con­­cordia-téren is sorfalat képezett. Eső kezdett esni, de a tömeg nem oszott szét. A rend sehol sem zavarta­tott meg. Három órakor dobszó hangzott az indóház­­ban; a garde republicans zeneszóval vonult be és állást foglalt a piros szőnyegekkel kirakott perronon. A hírlapírókat az első sorba állították. Ezután meg­érkeztek a spanyol nagykövetség tagjai aranyhímzésű díszegyenruhában; a franczia miniszterek frakkban rendjelek nélkül, a párisi katonai parancsnok, továbbá Rothschild Alfonz és Gusztáv bárók, mint az északi vasúttársulat elnökei. A hadügyminiszter nem jött el. Fél négykor megérkezett G­r­é­v­y köztársasági elnök, mellén a becsületrend nagykeresztjével. A díszített teremben halk hangon folyt a társalgás, különösen arról, hogy künn mennyire csoportosul a nép. A vo­nat közeledtekor, 3 óra 40 perckor, megszólalt a zene­kar, a katonaság tisztelkedett és a vonat berobogott a csarnokba. Mollard, a nagykövetek bevezetője, a spa­nyol nagykövettel a király elé ment és bevezette a díszterembe. Itt Grévy köztársasági elnök igen ad-

Next