Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)
1883-10-22 / 290. szám
Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. . Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. KIADÓ-HITATK: Barátok-tere, Athenaeum-épület, fő ideáin*. Előfizetési díj: Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ce eati kiadás együtt: 1 hónapra _ _ ...................... 2 főt 5 hónapra .......................... 6 » 6 hónapra ...................................................... 18 » Az esti kiadás postai különkiadáséért felül fizetés negyedévenként .................... 10 REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. hétfő, október 22. 290. szám. Táviratok. Bécs, okt. 21. Az »Armee-Verordnungsblatt« szerint ő felsége az 1. és 11. hadtest-parancsnokságnak alárendelt lovassági ezredek egy-egy lovassági osztályályá való egyesítését helyben hagyta. Bécs, okt. 21. Az »Armee-Verordnungsblatt« a következő kinevezéseket közli: Vlasits al altábornagy a lembergi lovassági hadosztály parancsnokává, Lassolaye vezérőrnagy a jaroslavi lovassági hadosztály parancsnokává, Ruiz de Boxas vezérőnagy a 33. gyalogsági hadosztály parancsnokává, Croy herczeg vezérőnagy a 30. gyalogsági hadosztály parancsnokává, Monte-Arabicoi Mayer vezérőrnagy az 1. gyalogsági hadosztály parancsnokává, Fischer Károly ezredes a 31. gyalogsági dandár parancsnokává, Holbeinsbergi Holbein ezredes a 6. lovassági dandár parancsnokává, Ehr Dániel ezredes a 11. lovassági dandár parancsnokává, Savodok Kakasovic ezredes a 39. gyalogsági dandár parancsnokává, Hotze Frigyes ezredes a 16. gyalogsági dandár parancsnokává, Hambeck János ezredes a 18. gyalogsági dandár parancsnokává, Pelican Henrik ezredes az 54. gyalogsági dandár parancsnokává, Gradl Vilmos ezredes a 21. lovassági dandár parancsnokává, Tranzia ezredes a 12. hadtest tüzérségi igazgatójává és Hansbergi Bach ezredes párisi és brüsseli katonai attachévá neveztetett ki. Bécs, okt. 21. Mukhtár pasa Konstantinápolyba utazott. Madrid, okt. 21. Mint Opertából jelentik, 2000 egyén a gabonaadó eltörlését kérte. A kereskedelmi kamara a kérdés eldöntését elhalasztotta, ami nagy izgatottságot idézett elő. A nép elhatározta, hogy az adót, nem fizeti. Madrid, okt. 21. A Fabra-ügynöksége communiqeja így szól : Madrid politikai körei a »Post« czikkének semmiféle politikai jelentőséget nem tulajdonítanak és azt, hiszik, hogy Spanyolországra nézve a legjobb politika, a be nem avatkozás. A Pyrentiusok természetes és hadászati határt képeznek, mely a két országot elválasztja. Ezek érdekei semmiesetre sincsenek egymással ellenkezésben. Spanyolország a Pyrenäusokon túl semmiféle területre sem törekedhetik. Szomorú történelmi tapasztalatok tanusítják, hogy Spanyolország hanyatlását az európai ügyekbe való beavatkozása okozta, amelyekhez semmi érdek sem fűzte. Spanyolország semmiféle ok és semmiféle érdek által nem látja magát arra kötelezve, hogy lemondjon semleges politikájáról és barátságáról Európával szemben, amelylyel kereskedelmi szerződéseket óhajt kötni. Páris, okt. 21. A hivatalos lap a francziaországi búzatermés eredményének megközelítő kimutatását közli. A megyei főnökök jelentése szerint Francziaországban összesen 6,718,729 hectárnyi terület volt búzával bevetve, mely 100,646,216 hectoliternyi termést adott. Hectáronkét tehát 14 hectoliter 98 liter búza termett, melynek átlagos súlya 76 ldgr. 32 dgr. hectoliterenként. Konstantinápoly, okt. 21. A »Vakit« czikket közöl, melyben a közmunkákra nézve engedmények adása mellett szól és tagadja, mintha a porta az ily engedményekért folyamodó külföldiek elé akadályokat szándékoznék gördíteni. — Törökország — mondja nevezett lap — mindig hajlandó minden tőkét megragadni, hogy az ország gazdagságait fejleszsze. Minthogy a »Vakit« elsőrangú félhivatalos lap, e czikk, melyet még több is fog ugyanezen ügyre nézve követni, itt nagy figyelmet keltett. London, okt. 21. A »Lloyd« kereskedelmi társulathoz érkezett távirat szerint az »Aline Wörmann« hamburgi gőzös Terschelling mellett törést szenvedett és teljesen szétroncsoltatott. Zágráb, October 21. (Eredeti távirat.) Kresztics, a horvát tartománygyűlés elnöke, dr. Zsifkovics és Miskatovics országos levéltárnok kíséretében holnap Bécsbe utazik. Ez utazásnak itt politikai jelentőséget tulajdonítanak, mert a magyar kormány tagjai a delegátiok tárgyalásai alatt Bécsben lesznek, s a nemzetipárt óhajtja, hogy minél előbb egyetértés jöjjön létre, és a politikai helyzet tisztáztassék. — A petrinjai törvényszék ítélete, mely a vádlottakat az izgatás vádja alól felmentette , általános sensatiot keltett, nem ugyan a fölmentő ítélet, hanem annak indokolása miatt. Az »Tidri udri in der Stadt, Magyaronom Strick Zavrat« (Üsd, üsd a városban, Kötelet a magyaronok nyakára)kezdetű dal most már rendőrileg tiltva, biróságilag ellenben megengedve van, mert a törvényszék, ítélete indokolásában kijelentette, hogy a magyaronok hazaárulók s ezek kötelet érdemelnek. A dalnak egy változata is van, melyben a »magyaron« helyett »szerb« áll s e változat már több kihágásra szolgáltatott alkalmat. A »Wiener Allgemeine Zeitung« magyar lapok által is átvett közleményt hoz, melyben előadatik, hogy Vanutelli pápai nuntius, Tisza Kálmán miniszterelnöknél tett látogatása alkalmával, a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot kifogásolta, továbbá elmondatik, hogy a miniszterelnök mit felelt erre. Mint illetékes helyről értesítenek, az egész közlemény teljesen alaptalan, a polgári házasság a miniszterelnök s a nuntius közt szóba sem jött. Szavazhatnak-e a megyei tisztviselők az átalános tisztujitást eszközli közgyűléseken. Több megyében felmerült azon kérdés, hogy azon megyei tisztviselők, kik a megyei bizottságnak sem választás, sem legtöbb adófizetés alapján nem tagjai, — azonban az 1870. XLII. t.-cz. 47. §-ának rendelkezése szerint a közgyűléseken szavazattal bírnak, szemben azon körülménynyel, hogy a tisztikar közvetlenül a választást megelőzőleg testületileg lemond hivataláról, gyakorolhatják-e a tisztújító közgyűlésen szavazati jogukat ? Mint értesülünk, a belügyminiszter, egy különben már az 1877. évi tisztújitások alkalmával létesült megállapodáshoz képest, újabban is kimondotta, hogy miután a megyei tisztikar, a tisztújítás tartama alatt is létező testület, melynek tagjai, bárha választás alá esnek is, a tisztükkel járó kötelességek teljesítése, és az abból folyó felelősség alól, addig, míg utódjaik hivatalukat szabályszerűen el nem foglalják, fel nem menthetők, — ebből természetesen következik, hogy az általuk még tényleg betöltött tisztviselői állásokkal egybekötött törvényes jogaik gyakorlásától nem foszthatók meg, vagyis, hogy hivatalukkal összekötött szavazati jogaikat, a tisztikar lemondása után foganatosított választások alkalmával is, minden akadály nélkül gyakorolhatják. E határozat a küszöbön álló választások alkalmából kétségtelenül fontossággal bír. A magyar delegáció elnöke előreláthatólag Haynad Lajos bibornok-érsek, alelnöke Tisza Lajos képviselő lesz. A hadügyi költségvetés előadójává valószínűleg Rakovszky István képviselő — aki a képviselőházban is a honvédelmi költségvetésnek előadója — fog megválasztatni. Tisza Kálmán miniszterelnök — amint értesülünk — a delegatió ülésszakának megnyitására, holnap este Bécsbe utazik . Dr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter a jövő hét első napjaiban érkezik Bécsbe a delegatió tárgyalásaihoz. Az izraelita anyakönyvek vezetéséről szóló szabályrendelet tervezete feletti tárgyalások, mint értesülünk, a vallás és közoktatási minisztériumban már odáig haladtak, hogy a szabályrendeleti tervezet pár nap múlva az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből, s több meghívottból álló tanácskozmány elébe fog terjesztetni. A tanácskozmány elnökségével a cultusminiszter Tanárky Gedeon államtitkárt bízta meg. A »Gazeta Warszawska« e hó 16-kán megjelent száma hosszú vezérczikket közöl a horvát viszályról. Ismerteti e czikkben az említett lengyel lap az ügyet részletesen, foglalkozik behatóan Tisza, Szapáry miniszterek, valamint az ellenzéki szónokok beszédeivel s végül teljesen helyesli azt a politikát, melyet ez ügyben Tisza s vele a szabadelvű párt követett. Némely vasutaink államosításáról különböző hírek foglalkoztatják a sajtót. Közöljük e hírek közül két tekintélyes lap értesülését, az illető hírlapokra hárítván az azokban foglaltakért a felelősséget. A »Pester Lloyd« a következőket írja ma reggeli számában: »Mint halljuk, a kormány az első erdélyi vasút igazgatóságához felszólítást intézet, hogy bocsátkozzék vele tárgyalásokba a vasút államosítása iránt. A kormány a részvényeseknek ajánlatot fog tenni részvényeik beváltására, részvényenként bizonyos összegért és csak az esetre, ha a megegyezés létre nem jöhetne, fogja a vasutat a törvény értelmében állami kezelés alá venni. Az értekezletek már a legközelebbi napokban megkezdődnek.« A »Neue Freie Presse«-nek a következőket táviratozzák Budapestről tegnapi kelettel : Az a hir volt itt elterjedve, hogy a kormány az alföldi vasút igazgatóságához átiratot intézett, melyben a csekély jövedelmezőségű vasutakról szóló törvény értelmében felszólítja, hogy a kezelés átvétele, illetőleg a vasút államosítása iránt a kormánynyal tárgyalásba bocsátkozzék. Legilletékesebb helyen való megkérdezés után megtudtam, hogy e hét nem felel meg a tényeknek. A kormány jelenleg csak azt a kérdést tanulmányozza, mily módon juthatna az alföldi vasút birtokába, de ő részben csak a budapest-zimonyi és budapest-újszőnyi vonalak kiépítése után fog csak actot kezdeni, mert az alföldi vasút államosításával igen mélyrevágó vasút-politikai problémák kapcsolják össze. Az alföldi vasút igazgatósága, az általa a csekély jövedelmezőségű vasutakról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a képviselőházhoz beadott kérvényéhez képest, minden törvényes eszközzel igyekezni fog azon, hogy e törvény alkalmazását meghiúsítsa, sőt esetleg a perubra is lép. Az igazgatóság fentartja azt a nézetét, hogy a vasút lefoglalása, illetőleg az állami kezelésnek a részvényesek költségén való alkalmazása,által a részvényesek érdeke megsértetik s a lefoglalást azért sem tartja lehetségesnek, mert az engedélyokmány kétoldalú szerződés, mely egyoldalúlag fel nem oldható. De kész a vasút igazgatósága a teljes államosításhoz segédkezet nyújtani. Valószínű is, hogy a kormány az államosítás mellett lesz. Eddig nem került a nyilvánosság elé, hogy az annak idején a magyar kormány s az osztrák államvasút között létrejött egyezményben, annak hatodik pontjaképp az a határozmány foglaltatott, hogy a magyar kormány az alföldi vasút államosítása esetére lekötelezi magát egyrészt az osztrák államvasút birtokában levő arad-temesvári vasúti részvényeket átvenni, másrészt az alföld-fiumei vasútnak szeged-csabai, illetve Szeged-Csaba-Szabadka vonalát az osztrák-magyar államvasutnak eladni. Szapáry pénzügyminiszter sürgetése folytán e pontot akkor az államvasúttal kötött szerződésből törölték; ugyanekkor elhatározta a minisztertanács és e határozat az államvasút vezérférfiainak hivatalos tudomására hozatott, hogy ez ügyben külön megállapodás jöjjön létre. Eltekintve a csaba-szegedi vonaltól, a kormánynak még az is a szándéka, hogy az alföldi vasutat államosítás esetében még jobban szétdarabolja. Legalább nemrég a kormány a budapest-pécsi vasút üzletvezetőségéhez azt a kérdést intézte, vájjon hajlandó-e az alföldi vasút villány-eszék-zombori vonalát megszerezni ? Ez ajánlat, mint halljuk, nem fogadtatott el. Végre mindezen ügyekkel a budapest-zimonyi vasút ügye is összefüggésben látszik lenni. Jóllehet a vasút még nem kész, máris combinatiók merültek fel birtokára nézve, sőt beavatott körökben beszélik, hogy az osztrák államvasútnak szándéka azt egészben vagy részben megszerezni. Miután e komplicált vasúti kérdések mind az alföldi vasút jövendő sorsával vannak összefüggésben, a kormány az érettebb megfontolásra még időt fog venni magának. Az a körülmény is, hogy Szapáry gróf expozéjában nem említette fel az államosítási actiót, e feltevés mellett szól.« A községjelző táblák újbóli alkalmazását Borsodmegye közönsége, mint értesülünk, Czakó Lajos királyi főmérnök indítványa folytán, igen helyesen, az egész megyében elrendelte. Az ötvenes évek idejében ilyen községjelző táblák, melyeknek haszna magyarázatra nem szorul, minden községben fel voltak állítva. Az alkotmányos korszak beálltával a jelzőtáblák sárgafekete oszlopai Magyarország színeivel felülfestettek, — de az elmúlt 15 év a jelzőtáblák legnagyobb részét elpusztította, — a veres-fehér-zöld szín az oszlopokról lekopott, s most nem egy helyütt a sárgafekete szinti czölöp mutatja csak, hogy volt idő, midőn az utas, minden kérdezősködés nélkül megtudhatta, hogy a községnek, hova érkezett, mi a neve, s az mely megyéhez és járáshoz tartozik. Borsodmegye a községjelző táblák felállítása iránt hozott határozatában, az absolut korszakból még netán fenmaradt jelzőtáblák, s oszlopok eltávolítása iránt is intézkedett. Gróf Berchem budapesti német főconzul Bécsbe utazott, hogy a két hétre távozott Reusz herczeg helyett a német nagykövetség ügyeit vezesse. Törökország. Konstantinápolyból a következőt írják a»Politische Correspondenznek:« A külföldön levő török diplomaták rendkívül nagy tevékenységet fejtenek ki és nemcsak a minisztériumba küldenek jelentéseket, hanem a palotába is. Az európai lapokat kiváló figyelemmel kisérik és a fontos czikkeket gyakran távirati úton jelzik. A nevezetesebb újságokból minden postával küldenek kivonatokat, közük a jelentékenyebb államférfiak nyilatkozatait és szakadatlanul a politikai fordulatok jóslásával foglalkoznak. Az utóbbi időben az a hit kering, itt tudniillik nincsenek titkok, hogy több török követségtől nyugtalanító tudósítások érkeztek. E tudósítások azt állítják, hogy Európában mindenütt feszült politikai viszonyok uralkodnak. A törökök ennél fogva még óvatosabbak és mérsékeltebbek, másrészt pedig iparkodnak a reform útjára térni. A szultán, Szaid pasa, Aarif pasa külügyminiszter és Edhem pasa belügyminiszter meg vannak győződve, hogy nagy veszedelem fenyegeti a birodalmat és hogy azért teljesíteni kell a nemzetközi kötelezettségeket. A kérdés csak az, hogy hol kezdjék e kötelezettségek teljesítését. Főképpen Anglia magatartása okoz aggodalmat a törököknek. Dufferin a második audientia alkalmával is biztosította a szultánt, hogy a brit kormány ki fogja üríteni Egyptomot és, ami a fődolog, az örményországi reformokra nézve semmiféle követelésekkel nem lépett föl. A találkozás is oly barátságos volt, hogy a szultán kívánságát fejezte ki, hogy meg akar ismerkedni az angol nagykövet nejével is. Ennek következtében okt. 17-én az egész angol társaság a szultánnál, a palota és porta főméltóságaival ebédelt. De a kölcsönös biztosítások mellett is félnek a törökök, hogy Lord Dufferin hordoz valamit a zsebében és azt rögtön előveszi, mihelyt egészen háttérben lesz az egyptomi kérdés. Itt azt fontolgatják tehát, hogy meddig terjednek a porta nemzetközi kötelezettségei és váljon Törökország a berlini szerződés végrehajtása után is félhet-e a külföld beavatkozásától. Vájjon a belügyi reformok is ebbe a kategóriába tartoznak-e ? A berlini szerződés ugyan belügyi reformok végrehajtására is kötelezte a portát, de a törökök azt hiszik, hogy ez utóbbi kötelezettség nem bír oly határozott nemzetközi jelleggel, mint az előbbi. A törökök most arra fordítják egész diplomatiai tehetségüket, hogy e nézet számára tért hódítsanak Európában. Talán ez volt Mukhársasának is legfőbb feladata. Noailles marquist, a franczia nagykövetet, is elhalmozzák udvariassággal. Őt és nejét meghívták a Bairam-szertartásra és legközelebb mind a kettő a szultán vendége lesz a Yildizkioszkban. A szultán azért teszi mindezt, hogy valamennyi állam iránti barátságáról tegyen bizonyságot és hogy ne legyen ok Németország és Ausztria-Magyarország iránti féltékenységre. A helvét hitv. egyház tanács ülése. — okt. 21. A budapesti helvét hitvallású egyház tanácsa ma tartotta meg a lelkész választási előkészületekre s a boldogult Török Pál lelkész püspök halálával szükségessé lett egyéb teendőkre vonatkozó gyűlését. Az egyház jelenleg rendes világi és egyházi elnök nélkül lévén, a gyűlés vezetésére Tóth Lőrincz legfőbb itélőszéki biró, mint egyháztanácsos, kéretett fel. Jelen volt a gyűlésen, a netalán szükséges felvilágosítások megadása végett, a pesti egyházmegyei esperes Sipos Pál is. Az egyházi tanács tagjaiszép számmal jelentek meg, s a helyzethez illő buzgósággal karolták fel az ügyeket. A tárgysorozatban első helyet foglalt el a boldogult püspök temetésének rendezésével megbízott küldöttség jelentése, mely Gönczy Pál miniszteri tanácsos s Giczey Samu és Szilágyi Sándor ügyvéd urakból állott, kik közöl utóbbi az egyházközség nagyérdemű főjegyzője s jogtanácsosa. A kimutatott költségeket az egyház pénztára fogja viselni. A felejthetlen lelkész érdemeiről tett meleg említés után, miután az egyháztanács már teljesítette azon kegyeleti kötelességet, hogy a családnál részvétének és fájdalmának a nagy veszteség felett kifejezést adjon, indítványozta az elnök, hogy Török Pál érdemeinek emlékezete a jegyzőkönyvben méltó szavakkal megörökítessék, de ezenfelül is szükségesnek tartatván egy még fényesebb és maradandóbb megörökítés, e czélra Ballagi Mór, Beöthy Zsigmond, Gönczy Pál, Szilágyi Sándor és Várady Károly urakból álló bizottság küldetett ki, melynek feladata lesz s a megörökítés legczélszerűbb módjáról tanácskozni 8 javaslatot terjeszteni elő, összeköttetésbe tévén magát az érdekelt egyházkerülettel, sőt gondoskodván, hogy a kegyeletes czél létesítésére az egész ország, s különösen az egész országbeli protestáns közönség figyelme s részvéte felhivassék, miután Török Pál üdvös működése s alkotásai nem csak a budapesti egyházra, s a dunamelléki egyházkerületre, hanem az egész hazára kiterjedtek. A másik fontos tárgyát képezte az egyházi tanács gyűlésének a boldogultnak kezelése alatt volt, s általa kitűnő rendben, erélylyel s lelkiismeretességgel kezelt különféle egyházi pénztárak, oklevelek s irományok leltározása. A megtörtént zár alá vételről jelentés tétetvén, megtétettek a leltározásra vonatkozó intézkedések s Szilágyi Sándor egyházi jogtanácsos, Kiss Károly egy. pénztárnok és Hajdú József egyháztanácsos bízattak meg, hogy a leltározást, az egyházkerület s a convent által ugyan e czélra kiküldött bizottmányokkal kezet fogva s egyetértve eszközöljék, a tárgyakat elkülönítsék, a kerületet s conventet illetőket a küldöttségeknek átbocsássák, az itteni egyházat illetőket pedig addig is, mig a jelen ideiglenes állapot tart, a pesti első hazai takarékpénztárban letéteményezzék, mely azok elfogadására fel fog kéretni. — Átmenve ezután a tanácskozás legérdekesb tárgyára, t. i. a lelkészválasztás előkészületeire, Várady Károly indítványt tett, hogy miután egy részről a lelkészválasztás az egyházi törvény szerint, bizonyos (két havi, s esperesi engedélylyel 3 havi) határidőhöz van kötve, más részről pedig, fontos okokból, különösen a boldogult püspök által létrehozott alkotások fentartása, erélyes megőrzése és gyarapítása czéljából igen kívánatosnak mutatkozik, hogy a püspök budapesti lelkész, s a budapesti lelkész püspök legyen, a püspökválasztás pedig a lelkészválasztásra kitűzött rövid idő alatt meg nem történhetik; s miután a már 20 ezeren felül szaporodott hívekből álló nagy budapesti egyháznak két lelkészre okvetlenül szüksége van, elvileg azonnal mondassék ki, hogy az egyháztanács a közgyűlésnek két lelkészi hely felállítását fogja ajánlani. Ajánlani fogja továbbá, hogy ez indítványnak pénzügyi s anyagi tekintetben is kellő megalapítása czéljából, bizottság küldessék ki, mely az egyház körülményeinek, pénzügyi alapjainak és tehetségének, s a még netalán megnyitható forrásoknak megvizsgálása után, már a jövő vasárnap okt. 28-án tartandó folytatólagos egyháztanácsi ülés elébe véleményes javaslatot terjesszen, úgy hogy november 4-re már egyházi közgyűlés legyen összehívható, mely a kérdésben döntőleg határozzon, és határozatát az esperesség jóváhagyása alá terjeszthesse. Ezen indítvány elfogadtatott, s a mondott előkészítő és javaslattevő bizottmányba Várady Károly kir. tanácsos elnöklete alatt, Ballagi Mór, Giczey Samu, Kiss Károly (pénztárnok) Szilágyi Sándor (jogtanácsos), Gelléri Szabó János és Farkas tanár, mint jegyző neveztettek ki. Ugyanezen bizottmány fog véleményt adni a boldogult özvegyének nyugdija iránt is. Felemlittetett e tárgyban azon indítvány is, hogy a budapesti II. és III. kerületi (budai) mintegy 2300 főre menő reformált vallásunk részére nem volna-e czélszerű külön leányegyházat (filiálét) állítani ? — a fővárosi reform, egyház ilyen megosztásának eszméje azonban határozott ellenzésre talált az egyháztanácsban selejtezett. — Végre még a Balassa Antal-féle alapítvány ügye felől, nevezetesen az 1882. évi jövedelem felosztásáról s a kihúzott értékpapírok beváltásáról s uj értékpapírokkal helyettesítéséről tétetett, Szilágyi Sándor által, helyben hagyással fogadott értesítés; és a főváros részéről a reform, egyház segélyezésére eddig csak 2000 frt évi járuléknak 8000 forintra történt fölemeléséről tétetett jelentés; a fővárosi törvényhatóságnak e miatt hálás köszönet szavaztatott, mely meleghangú átiratban fog kifejeztetni s ezen segélypénz szabályszerű felvétele és elhelyezése iránt történt intézkedés. Az ekként előkészített kérdések az okt. 28-kan tartandó egyháztanácsi ülés, s azután az eklézsiai közgyűlés elé fognak terjesztetni, s a végérvényes határozathozatal után, melynek előbb még az egyházmegyei esperesség jóváhagyása alá is kell kerülni, fog a »személyes kérdés«, a közérdekeltséget ébresztő lelkészválasztás, eldöntetni. Érdesnek tartjuk még közzétenni azon részvétiratot, melyet a pesti iraelita hitközség, az egyháztanácshoz Török Pál elhunyta alkalmából intézett, s mely ma felolvastatván, örvendetes tudomásul vétetett, bár az alkalom, mely azt Goldzieber titkár tollába adá, igen szomorú. A részvétirat igy hangzik : »Mély megilletődéssel esett tudtunkra az a gyászos hir, hogy a t. tanács vezetése alatt álló egyházközség felejthetlen pásztorát, főtisztelendő Török Pál superintendenst, az isteni gondviselés akarata kiszállította földi hatásköréből, melyben annyi szent és nemes munka örökíti meg emlékét, és melyben oly szép példáját nyújtá a valódi lelkipásztor szeretetteljes hivatásának. Felejthetlen marad közöttünk annak emléke hogy a boldogult, ki mindig és minden viszonyok közt az emberszeretet és valódi mély vallásosság apostolaként működött, mily hathatósan emelé ékes szavát a mi hitfelekezetünk tagjainak emberi jogai mellett, mily műveit érzéssel és fenkölt gondolkodással méltatá ő e hitfelekezet jelentőségét a történelemben, mily nemes erélylyel törekedett útját állani a türelmetlenség szellemének és gátat vetni a hitfelekezet ellen támasztott gyűlölség minden kifakadásának. Az emberszeretet és a kölcsönös becsülés fénye világította be a boldogultnak egész pályáját, kezdettől fogva utolsó lehelletéig. Már papi pályája kezdetén, a szószékről hirdeté híveinek a zsidóság irányában tartozó méltányosság elvét. Ez örök emlékezetű szónoklata nyomtatásban is megjelent és a pesti református egyházközség történetének egyik felejthetlen lapját képezi, és az ifjúságában hirdetett igazságoktól el nem tántorodott élte fogytáig. Igaz, mi is a fenkölt szellemű papot gyászoljuk ő benne. Vajha az úr vigaszt nyújtana önöknek e pótolhatlan veszteség fájdalmai között. Engedjék meg, hogy a mi hitközségünk őszinte részvétének ez után adjunk kifejezést: »Váljék az igazságosnak emléke áldássá!« Aláírva: Neuwelt elnök, Goldzieber titkár. — E hálás és meleg nyilatkozat kétségkívül egy szép levelet képez azon koszorúban, melyet Török Pál sírjára tett a köztisztelettel a soproni pénzügyigazgatósághoz számtanácsossá, Brandstadter József számtisztet a pozsonyi pénzügyigazgatósághoz III. oszt. számtisztté ; Hell Kornél számgyakornokot pedig az érsekujvári kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű III. oszt. számtisztté. — Hilvey Béla okleveles gazdát a gödöllői koronauradalom igazgatóságához gazd. gyakornokká nevezte ki. — Posta. Iszka máramarosmegyei községben okt. 21 -én uj postahivatal lép életbe. — Alapszabályok. A hodrusbányai vadászati védegylet alapszabályai megerősítettek. —Udvari és személyi hírek. Lajos bajor királyi herczeg ő fensége, ma reggel a 7. számú vonattal Gödöllőről a fővárosba érkezett. — Báró Ramberg horvátországi királyi biztos, a tegnap délutáni gyorsvonattal Zágrábba utazott. — Gróf Gyürky Ábrahám nógrádmegyei főispán ma reggel a fővárosból székhelyére Losonczra visszautazott. — Királyi adományok. A király a gabolcai római kath. hitközségnek építkezési czélokra 200 frtot, a penczi római kath. hitközségnek iskola-helyreállitási czélokra 100 frtot; a mutinei római kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 frtot; Fris görög kath. hitközségnek templomfelépitésére 100 frtot; a homorogdi görög kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 frtot; és a sáros-reviczei kath. hitközségnek iskolaépitkezési czélokra 100 forintot engedélyezett. — A magyar királyi miniszterelnök,az »első magyar általános biztositó társaság«-nak, a magyar korona országai egyesitett czimerének, valamint Magyarország külön czimerének további használhatását, az 1883. évi XVIII t.-cz. 5. §-a alapján megengedte. — Főúri esküvő. Fényes esküvő folyt le tegnapelőtt a Pálffyak ősi fészkében, a malaczkai kastélyban. Gróf Festetich Pál vezette oltárhoz Pálffy Fanni grófnőt Az esküvőn jelen voltak Szapáry gr. pénzügyminiszter, Thurn Taxis herceg, gróf Zichy Pál, mint násznagyok, nászasszonyok voltak Károlyi Georgina grófnő és Zichy grófnő. Nyoszoló leányok a menyasszony hugái. A fényes vendégseregben voltak továbbá Károlyi Alajos gróf nagykövet, Schaffgotsche és Wolkenstein grófok, Pejachevics tábornok, Bacsák kir. tanácsos stb. Esküvő után az uj pár a vőlegény birtokára utazott. — Uj főrendiházi tag. Gróf Horváth Toldy Lajosnak jogosultsága a főrendiházba való meghivatásra igazoltatván, mint értesülünk, részére a királyi meghívó közelebb kiállíttatott és kézbesittetett is. — Udvari vadászatok. Káposztás-Megyerről írja tudósítónk : A hivatalos jellegű parforce vadászatok már megkezdődtek.Ma Czinkota környékén nyulvadászat volt, mely jó félórai run után a nyúl elfogatásával végződött. Jelen voltak egyebeken kívül Nádasdy Ferencz gróf, Twickel br., Kégl István, Offermann Iván báró, Baltazzi Hector és Aristid, a falkanagy Eszterházy Miklós gr. stb. A jövő heti udvari vadászatokra kiadott programm a következő: Hétfő: Meet: Sikátor, rókavadászat.Szerda: Találkozás : a cinkotai őrháznál, rókaütés. Péntek: Meet: Megyer, róka-bajsza.A közbeeső napokon nyulakra fognak vadászni. — Perczel Gyula halála. A »Szekszárd és Vidéke« beszéli a következőket: A közszeretetben és köztiszteletben álló Bonyhády Perczel Gyula cs. kir. kamarás neje s leánya Crescence még a nyár folyamán utaztak Amerikába New-York városába Iván fia illetve testvér bátyja látogatására. Ezen hosszú veszedelmes utat szerencsésen minden veszély nélkül átélték. Ott voltak fiuknál s megismerkedtek annak szeretett családjával. Jól érezték magukat s boldogok voltak. Szebbnél szebb tartalmú levelek érkeztek a világ másik oldaláról, melyeknek elolvasásakor az apának örömkönyei hullottak. De az örömet csakhamar hú váltotta fel. Bonyhády Iván, ki 18 évvel ezelőtt ment ki Amerikába, sokat nélkülözött s küzdött az élettel, a szabad Amerikában a saját vasszorgalma s kezemunkája által felküzdötte magát. Eleinte szénbordó, szakács, pinczér, később több hajó élelemszállitója s most még több hajó intendánsa. Szóval most már jól ment dolga — gazdag ember volt. A múlt héten hozta a táviró azon lesújtó hirt, hogy »Iván a vízbe fúlt« ! Bővebb tudósítás eddig még nem érkezett, mint az, hogy a New York-ból Havannába menő hajó hajótörést szenvedett, a hajó árbocza, a hajó fedélzetén levő mindennemű holmi az azon levő étteremmel együtt a hullámok által lesodortatott. A legszomorúbb az egészben az, hogy a 300-nál több utazó a »Texas« nevű hajóra menekülhetett s csak két ember lett a hullámok áldozata. E kettő Bonyhády Iván és egy matróz volt. A kesergő szülők és rokonok fájdalma nagy. A részvét általános. — A »Függetlenség« ügye. Czárán vizsgáló bírónak a vizsgálatot és Verbovay Lajos előleges letartóztatását elrendelő végzése ellen dr. Nagy Dezső, Verhovay Lajos védője, ma adta be írásban a felebbezést. A törvényszék e felebbezés fölött holnap fog dönteni. Az ügy előadója Thold János bíró. A »Függetlenség« ügye a hirlapíróegylet mai, igen látogatott igazgatósági ülésében is szóba került. A hirlapiróegyletnek Verbovay nem tagja, s így az egyesület minden nyilatkozatot fölöslegesnek tart; arról azonban, hogy a »Függetlenség« és szerkesztője kívül áll az egyesület keretén, szükségesnek tartja tájékozni a közönséget. A hirlapírói egyesület ez ülésről szóló jegyzőkönyvi kivonata a lapok keddi számában jelenik meg. A »Pester Lloyd« nyomán azt a hírt közöltük, mintha a főkapitánysághoz jelentés érkezett volna, hogy a »Függetlenség« tavaly egy szegény özvegy részére könyöradományokat gyűjtött volna, azokat nyilvánosan nyugtázta is, de rendeltetési helyére mind ez ideig nem juttatta. A »Függetlenség« erre megjegyzi, hogy ezen állítás nem igaz, hogy igenis gyűjtött egy szegény özvegy, özv. Solymosi Jánosné részére, de a gyűjtött s nyilvánosan nyugtázott összegeket azonnal el is küldötte Sólymosinénak, amit különben eddig megjelent nyugtái is elismernek. A befolyt csángópénzek kezelésére vonatkozólag az »Egyetértés« következő adatokat közli: Az adományokba Függetlenség vezérépostai utalványokkal és pénzes levelekben érkeztek. Az utalványokkal érkezett pénzeket, akár előfizetés végett, vagy más czélból küldettek be, a Wilckens és Waidl cég kezelte, miután előbb Verhovay Lajos tudomást szerzett arról naponkint, hogy mennyi pénz érkezett. A pénzes leveleket egyenesen Verhovay Lajoshoz vitték a postáról; ő bontotta föl azokat, igy tehát a csángók hírek. Október 21. Hivatalos. Kinevezések. A király Gretzmacher Gyula m. k. bányatanácsost, a selmeczi m. k. bányászati és erdészeti akadémia bányatani tanszékhez I. osztályú rendes tanárrá, — Bondár István 34. sz. gyalogezredbeli főhadnagyot, a m. k. honvédgyalogság tettleges állományában főhadnagygyá, — a m. kir. pénzügyminiszter Sólyom Balázs I osztályú számtisz