Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-03 / 271. szám

eljárásnak, ha az­által akarja a ház megrövidíteni e határidőt, hogy a megfontolásra szükséges idő vonas­sák el. Ennélfogva azon indítványt terjeszti a ház elé, hogy a határozati javaslat tárgyalása a szombati ülésre tűzessék ki. (Helyeslés balról, ellenmondások jobbfelől.) Mocsáry Lajos elismeri, hogy az ellenzék padjairól sürgettetett és kéretett ugyan a kormány­nak nyilatkozata ezen kérdésben, de az, hogy miután nyilatkozott, hogy ezen nagyfontosságú kérdés elha­markodva tárgyaltassék, egyátalában nem volt a szél­sőbal padjai senkinek intenziója. Azért csatlakozik Szilágyi indítványához, annyival is inkább, mert az, amit a miniszterelnök előterjesztése tartalmaz, lénye­gesen eltér attól ,­mint a hírlapok közöltek. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én azt, hogy megsürgethetett az ügy, nem más­ czélból mondot­tam,csak constatálni kívántam a tényt. Másrészről meg­vallom, azon meggyőződésben voltam, hogy ezen ügy­gyel annyit foglalkoztak már pártok, hírlapok, egyle­tek, annyira nyilvánosan és már hetek előtt megmon­dottam szándékomat magam is, hogy tájékozva lehet iránta mindenki, (ügy van, a jobb oldalon).’ Ha azon­ban a képviselő urak azt t ártják, hogy nem, ám le­gyen, én csak constatálni kivánom, hogy rajtam nem múlt s ez után elfogadom az indítványt. (Helyeslés !) Madarász József sajnálattal constatálja, hogy éppen a miniszterelnök mai felszólalása következté­ben kénytelen pár napi időt kérni, mert a miniszterel­nök oly kifejezésekkel élt, melyeket a törvényekkel el­lenkezőknek talál. Hogy csak egyet említsen, a minisz­terelnök beszélt magyar-horvát kormányról. Szóló is­meri drága testvéreinket (derültség a szélső balon), ismeri azon viszonyt, a­melyben élünk, s nem óhaj­tana legkevésbbé sem alkalmat adni arra, nem óhajt a horvátoknak megragadható eszközt nyújtani arra nézve, hogy majdan hivatkozhassanak Magyarország miniszterelnökének szavaira, hogy itt a házban ma­gyar-horvát közös kormányról beszéljenek. (Élénk helyeslés a szélső balról, mozgás jobbfelől.) Mert a­hogy lassankint megszületett az osztrák-magyar biro­dalmi intus, úgy megszülethetik lassankint a magyar­­horvát közös országgyűlés is. Pártolja Szilágyi indít­ványát. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! A tör­vény nincs kezemnél, s különben is lesz alkalmam azokra, miket a t. képviselő úr felhozott, annak ide­jében reflectálni. Legyen a képviselő úr meggyőződ­ve, hogy,­mit eléggé hangsúlyoztam is, én a törvényen sem jobbra, sem balra túlmenni nem akarok és nem fogok. A többit fentartom magamnak későbbre, azt pedig, hogy részemről sajnálom ugyan, de nem ellen­zem, ha szombatra tűzetik is ki a tárgy, már meg­mondtam. Méltóztassék a t. ház határozni. Elnök: A határozati javaslat kinyomatása iránt intézkedni fogok, hogy az a t. ház tagjainak kézbesit­­tessék. Ami pedig a napirendre tűzést illeti, erre néz­ve a miniszterelnök hozzájárult a szombati naphoz. A tárgyalás tehát a szombati ülésben lesz. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés 12 óra 10 perczkor véget ért. Mailáth országbíró gyilkosainak pere. — okt. 3. A ma délelőtti tárgyalásnak Berecz János volt­ a hőse. Tagadásának hiábavaló voltát igyekezett vele a bíróság megértetni; szembesítette dr. Péchy és dr. Steffek urakkal, akik ki voltak küldve, hogy megvizs­gálják elmebeli állapotát. Ez urak szeme közé mond­ták, hogy előttük is beismerte, hogy Pitélyt és Spangát felvette a Mailáth-házba, elhelyezte őket a maga szobá­jába, majd bevitte őket a salonba és rájuk zárta az ajtót. Berecz azt felelte nekik, hogy azért mondta, miszerint Pitélyt és Spangát 1/2­2 órakor bevezette, mert az orvosok véleménye azt­­bizonyította ellene, hogy a gyilkosság 11 és 12 óra közt történt; a többi részle­tekre nézve, melyeket ő akkor elismert, most válto­zatlanul azt feleli, hogy »nem emlékszik«. Felolvasták azután Mailáth György komornyik­jának, Schubert Venczelnek vallomását, mely arról szól, miképp viselte magát Berecz, mikor a gyilkos­ság kitudott. A vallomás több terhelő körülményt tartalmaz Berecz ellen és Berecz a keresztkérdésekre több ízben zavart feleleteket adott, de konokul meg­maradt tagadása mellett. Kihallgatták ezután Szabó, Mailáth volt por­tás szolgáját, ki vallja, hogy Berecz a postáról vissza­jőve, a palotából iratcsomaggal a kezében újra ki­ment. Cserey orvos kiegészíti vallomását azzal, hogy Mailáth papucsait sem találta az emlékezetes reggelen helyükön. Szalay Károly, Nagy Antal, Kiss Gyula, Szokolay Laura, László Józsefné László Irma és Á­c­s János tanúk mind terhelőleg vallanak Bereczre, a­ki azonban tagadása mellett megmaradt. A tárgyalást d. u. 1 órakor félbesza­kították. Az elnök fél 10-kor megnyitja a tárgyalást és elővezetteti a három vádlottat, kik szuronyos őrök­től közrevéve, leülnek a vádlottak padjára. Miután tegnap az orvosokat illetőleg ki volt merítve a kihallgatás, a beidézett Kovács Imre rend­őrorvos kihallgatását elnök mellőzhetőnek véli ; ebbe az ügyész és az ügyvédek is beleegyeznek. Özv. Mailáthné képviseletében eljött­­ a Ha­vi­rin­i Ede őrgróf. Az elnök az ő kihallgatását rendeli el első­sorban. Pallavicini Ede őrgróf, 37 éves, katholi­­kus, Paduában született, lakik Budapesten, veje az elhalt országbírónak, hallgattatik tehát ki. Elnök, miután ez a hagyatékot érdekli, fel­mutatja tanúnak az elrablott órát, lánczot és gyűrűt. Tanú felismeri e tárgyakat, arany értéküket mintegy 60—70 írtra teszi. Elnök: Egyéb körülményekről nincs tudo­mása , csak azt kérdezhetem tanú úrtól, mit tud Be­recz magaviseletéről ? Tanú: Egészben véve kötelességeit teljesí­tette ; magaviselete és magatartása azonban nekem személyesen nem tetszett; antipathicus volt előttem, mert szokása volt hallgatózni; többször figyelmez­tettem ipamat ezen hallgatózásra, egyébként keveset törődtem vele, nevét is csak a gyilkosság napján tud­tam meg. Elnök: Egy vasbotról is volt szó, van tudo­mása róla ? Tanú: Van, rendesen apám szobájában volt az ágy mellett vagy az ablak sarokban, mikor a szo­morú eset történt, nem találtam a botot, kerestem, de az nem került elő most sem. Ez már akkor is fel­tűnt nekem. Elnök: Berecz, hova tette e botot ? Berecz: Az ablak sarkába tettem rendesen. Elnök: Cserey orvos úr azt mondta tegnap, hogy az mindig az ágy mellett szokott lenni. Berecz: Mindig az ablaksarokban volt. Elnök: Az őrgróf úr is támogatja Cserey úr állítását. Tanú: Az ablak vagy az ágy mellett volt, de rendesen az ablak mellett láttam, abból, hogy eltűnt, következtethetem, hogy szándékosan elvitték, mert ez volt az egyetlen védőeszköz, mivel apám ren­delkezett. Berecz: Nem tudok róla semmit. B­ö k­e ügyész : Őrgróf úr este is látta a vas­­botot ? Tanú: Reggel bejártam gyakran, de csak ké­sőbb és akkor már többnyire az ablaksarokban volt a vasbot. B ö k h : Cserey ur szerint minden reggel az ágy mellett volt, mert az országbíró ur este rendesen az ágyhoz tette a vasbotot.­ Tanú: Cserey ur bizonyosan jobban tudja, mert ő minden reggel jött és korábban, mint én. B ö k h : Előtte való este meddig volt fenn a kegyelmes ur ? Tanú: Zichy grófnéval lement tőlem úgy 9-kor; 3/410 kor újra feljött. El.: Kétség nincs az elvitt tárgyak iránt, és igy azokat kiszolgáltatjuk a családnak. Tanú megtekinti és átveszi a tárgyakat és azután leteszi az esküt. Ezután Péchy János orvos hallgattatott ki. Em­.: Orvos úr megszemlélte a vádlottakat, hogy megvizsgálja lelki és testi állapotukat; erről orvos urak adtak is jan. 3-án észlelett jelentést; ebből kivehető, hogy hosszabb ideig észlelték a vádlottakat, továbbbá, hogy a sajnos eseményről is folyt a beszéd. Véleményükben kiemelik, hogy a vádlottak erre vo­natkozólag önök előtt is úgy nyilatkoztak mint a vizsgáló­bíró előtt, t. i. beismerték bűnös tettüket. Miután most a vádlottak, de nevezetesen Berecz me­reven tagadnak, kérdjük orvos úrtól, hogy ezen szó­­beli értekezések alkalmával milyen nyilatkozatokat tett Berecz ? Dr. Péchy: Bereczre vonatkozólag határo­zottan mondhatom, hogy az eset legapróbb részleteit kérdeztük, hogy megítélhessük beszámíthatóságát; ő a legapróbb részleteket is elmondta, nevezetesen hogy ő vitte fel Pitélyt és Spangát, hogy utasításokat adott nekik, a kendőt miképp használják, hogy rájuk zárta az ajtót, így következtethettük, hogy elméje nem volt za­varban. Ein: tehát ő részletesen elmondta, hogy felve­zette őket ? Dr. Péchy: Jegyzeteket is csináltam magam­nak és azokban is benne van, hogy ő a felvezetésről milyen részleteket mondott el. Berecz: Ez ellen csak azt mondhatom, hogy megismertem az orvos urak előtt, hogy 1/2 - kor be­vezettem őket. Az orvos úr kérdezte, mikor vezettem be , csak azért, hogy elhárítsam azt, mintha 11 és 12 óra közt történt volna a gyilkosság. Ein: Tehát beismerte, hogy bevezette. Minek mondta el. Bér: Hogy elhárítsam a gyanút. Ein: Tehát azzal elhárítja a gyanút, ha beis­meri, hogy bevezeti őket ? Berecz: Azt hittem, hogy elhárítom, ha el­mondom, hogy messzebb időben mint 12 órakor volt a gyilkosság. Ein: Tehát nem 11 és 12, hanem 1 és 2 óra közt. Ha ön 1/­ 2 órakor vezette be őket, akkor való­színű, hogy a gyilkosság akkor történt. Berecz:­­C­sak úgy mondtam. Elnök: Ön részletesen elmondta, hogy őket szobájában helyezte el. Berecz: Csak arra emlékszem, hogy a fel­vezetésről szóltam, másra nem emlékszem. (Mozgás a hallgatóság közt.) Péchy: Nem emlékszik, hogy családi dolgok­ról is beszélt nekem ? Berecz: Igen. Péchy: Miért mondta hát akkor, hogy 1—2 óra közt vezette be őket ? Berecz: Mert az orvosi vélemény azt bizo­nyította ellenem, hogy 11 —12 óra közt történt a gyilkosság. Péchy (Berecz szeme közé néz): Nem emlék­szik rá, mikor azt mondta nekem, hogy töredelmes vallomást tett és már csak istentől és a bíróságtól vár kegyelmet. Berecz: Nem emlékszem. (Mozgás.) Péchy: Pedig úgy volt, még panaszkodott is a sorsa miatt, gyermekeiről beszélt. Berecz: Nem emlékszem. Péchy: Pedig sokat beszélt, ismétlem, hogy úgy volt, hogy elmondta, hogy bevezette és bebocsá­­totta őket szobájába. B­ö k h: Mit akart elhárítani annak beisme­résével, hogy 1/82-kor vezette be őket ? Berecz: Nem ismertem be teljesen, csak azért mondtam 1 /82-őt, mert az orvosok azt mondták, hogy 11 és 12 közt történt a gyilkosság. B­ö k h: Mikor feküdt le ? Bér. 11-kor. B­ö k h: Meddig vetkőztette a kegyelmes urat? Berecz: Mintegy 10 perczig. Bökh: Nem vitt ki ruhát? vagy czipőt? Berecz: A ruha meg a czipő benn maradt. Bökh: Mindjárt lefeküdt ? Mikor ? Berecz: Az órát nem néztem, a lámpát elol­tottam. Ezután Steffek Adolf fogházorvos hallgatta­tik ki, a­ki Péchyvel együtt észlelte a vádlottak elme­beli állapotát, és hosszabb ideig érintkezvén velük; ez alatt a gyilkosságról is beszélt velük, a vádlottak önbeismerő nyilatkozatát ő is hallotta. Elnök felhívja a tanút, mondja el, minő beis­merést tett előtte Berecz. Dr. Steffek: Emlékszem, hogy midőn dr. Pé­chyvel együtt kérdeztük tőle a gyilkosság részleteit, Berecz elmondta, miképp jöttek el Pitély és Spanga, miképp vezette fel őket, hogy ő t. i. őket a lépcsőn felvezette a maga szobájába, ott elhelyezte őket, utóbb a salonba vezette őket és rájuk csukta az ajtót. Elnök: Mutatott-e megbánást ? Dr. Steffek: Mutatott kis megbánást; el­mondta, hogy mindig jó indulattal volt ura iránt, de utóbb azt mondta, hogy rossz ember volt. Berecz: Nem emlékszem. (Derültség.) erre nem emlékszem. Dr. Steffek: Mikor ott volt, maga mondta, hogy most már jobban érzi magát, miután bevallott mindent felmesélte nekem, hogy lement értük; felve­zette őket az emeletre; elhelyezve tartotta őket ma­gánál ; később bevitte a salonba és rájuk zárta az ajtót. Berecz: Nem emlékszem, nem is mondtam. Dr. G­r­a­n­e­r védő: Az orvos urak véleményé­ben Spangát illetőleg is van említés ? Elnök: Ebben az okmányban csak Bereczről van szó, de van három vélemény, t. i. a vádlottak mindegyikéről. Dr. Grauer: Spangára nézve az orvos urak, úgy tudom, azt jegyezték meg, hogy Spangánál a jellem azon irányát tapasztalták, mely feltünteti az erkölcsi szándékot, hogy az igazságot felderítse és meggyőzze; kérem ezt felolvastatni és erre nézve az orvos urakat szóval is kihallgatni. Elnök: Az elmeállapotot vizsgálták az or­vos urak , talán kelleténél többet is mondtak, mint amire kiküldve voltak , de a fő az volt, mi a vélemé­­ményükben benne van, t. i. az, miszerint Spanga el­­mebántalomban nem szenvedett, hogy a tett elköve­tésekor nem volt semmi, ami szabad akaratát és gon­dolkozását befolyásolhatta volna. Ami a többit illeti, arra nézve nem hivatottak nyilatkozni, az orvos uraknak ez irányban való kihallgatását mellőzendő­nek vélem. Dr. G­r­á­n­e­r : Akkor kérem in extenso fel­olvastatni a Spangára vonatkozó orvosi véleményt. Bökh: Azt, hogy Spanga valóban igazat akar mondani, mindnyájan tudjuk, igaz vallomása tekintetbe fog vétetni­; az orvosok nézete erről nem szükséges. Dr. Füzesséry védő: Szerencsétlen előz­mény volna, hogy itt tanuk szereztessenek és a szak­értők tanúképp hallgattassanak ki, ezen tendencia ellen óvást teszek, a szakértők véleménye arra nézve lényeges, a­mire nézve kiküldettek, de más egyéb te­kintetben, véleményem szerint, nem hallgatandók ki. Dr. Gráner: Az orvosok kihallgatását a szóbeliség elvénél fogva kérem, a­melynél fogva vol­taképp mindent itt kellene constatálni szóbeli utón; rám nézve nem közönyös, hogy az orvos urak itt con­­firmálják, amit 6 hó előtt mondtak; ez becses volna a védelem tekintetében. A bíróság visszavonul és rövid tanácskozás után kimondja, hogy miután az orvosok véleményében teljesen benfoglaltatik az észleletük, külön kihallga­tásuk nem szükséges, de véleményük in extenso fog felolvastatni, a­mikor a védő úr kívánja. Dr. Gráner: Az közönyös, hogy mikor olvas­­tatik fel. Elnök: Tehát nem most olvastatik fel, hanem később, hogy a tanuk elmehessenek. Ezután dr. Péchy orvos, miután még mint törvényszéki orvos nincs meghitetve, leteszi az esküt. Dr. Steffek nem eskettetik meg, miután hi­vatalos esküjét letette. Schubert Venczel, a meghalt országbíró komornyikja, szintén meg volt idézve a tárgyalásra, de azóta Bécsbe költözött és fel nem található. A vizsgálat alatt tett vallomása olvastatik fel. Több ízben történt kihallgatásakor előadta, hogy ő csak a házkezelést vezette; személyes szolgálat alól fementve volt betegeskedése miatt; a gyilkosság napján reggel Berecz »némi kis izgatottság­gal« jött hozzá jelenteni, hogy »a bak­onajtó nyitva van« ; pár perczre elmenvén, visszajött és jelen­tette, hogy ő excellentiája halva van. Az ő szo­bája a dolgozó szoba mellett van, a­mely soha sem szokott elzárva lenni; ő márczius 28-dikán csak háromszor látta a kegyelmes urat. Berecz neki azt említette, hogy a kegyelmes úr Palla­­viciniéknál van ebédelni és azután színházba megy; ő tehát este 9 órakor aludni ment és reggelig senkit se látott. Reggel Berecz feltűnő halvány arczc­al mondta neki, hogy a balcon-ajtó nyitva van, hogy valaminek történnie kellett, azután kifutott tanú szobájából, mintegy 40 másod­­percz múlva visszajött jelenteni, hogy a kegyelmes úr halva van; azután a tapétaajtóhoz sietett és ezt zárva találván, ezt mondja »mindjárt gondol­tam, hogy ez az ajtó is be van zárva.« Tanú arról nem győződött meg, hogy a tapéta­ajtó csakugyan csukva van. Tanú felemlíti továbbá, hogy a cselédségnek tiltva volt barátokat elfogadni, és hogy az elfogadó szoba ajtaját Berecz szokta becsukni és magánál tartotta mindig a kulcsot reggelig. A Veranda ajtaja zárva szokott lenni, hogy annak kul­­csa miképp került le az Albrecht-útra, ahol megtalál­ták, azt tanú nem tudja felfogni; a fürdőszobában egy palac­k bort találtak; tanú nem tudja elképzelni, ki vihette azt oda; a Berecz szobájában talált agancs­­kést Berecznél látta; az nem az exolás úré. Ő volt a második, a­ki bement a dolgozó szo­bába, az első Berecz volt; ő értesítette tanút a szo­morú esetről, és előttük senki se tudott felőle. Berecz azelőtt Jekelfalussy min. tanácsosnál és Szapá­­ry gróf p. v. miniszternél szolgált, de csak rövid ideig, sürgősen kellett fogadni két inast; úgy fogadták fel Majorossy Imrét és Bereczet; amazt, mert rendetlen volt, elküldték. Bereczet egyébiránt csendes, de nem nyílt embernek ismerte; azt hitte, hogy a kegyelmes ur meg van vele elégedve; csak utolsó időben hal­lotta, hogy a kegyelmes úr ismételten összeszidta Bereczet és hogy ez emiatt április 1-én felmon­dani szándékozott, a vacsorát nem elégtette, és pa­naszkodott, hogy a kegyelmes úr goromba vele ; úgy tudja azonban, hogy Berecz nem mondott fel. A ru­hákat Berecz csak reggel szokta kivinni tisztogatni. A vallomás felolvasása után az elnök Bereczhez több kérdést intéz. Elnök: E vallomásból kitűnik, hogy maga volt az első, ki bement a kegyelmes úrhoz és jelentette, hogy gyanús dolgot észlelt az irószobában és midőn másodszor ment jelenteni, hogy a kegyelmes úr halva van, azonnal a tapéta ajtóhoz ment és igy szólt: »Mindjárt gondoltam, hogy ez is zárva van.« Mi in­dította arra, hogy e kifejezést használja ? Berecz: Erre nem emlékszem, olyan voltam mint az őrült, mikor láttam, hogy a kegyelmes úr meg van ölve. E­­ n­ö k: Maga tartozott zárva tartani a spa­­létaajtót, az nyitva találtatott sértés nélkül, hogy nyithatták azt ki ? Berecz: Olyanok tehették, a­kik belülről jöttek. Elnök: De hogy jöhettek oda és mikor ? Berecz: Mikor nem voltam ott, más szobá­ban lehettek elrejtve; minden szoba nyitva állott, csak a hálószoba volt zárva. Elnök: A salonajtón nem mehettek, mert az zárva volt; maga nem mert távozni, mert őrködött a kötelek miatt. B­erecz: Nem is voltam sehol, csak vacsorál­­ni és szivarért. Elnök: Ön szerint a spalétatábla zárva volt, holott a komornyik azt mondja, hogy azokat egészen nyitva találta. Berecz: Hogy egészen nyitva lett volna, nem tudtam. Elnök: Szólt a felmondásról Schubertnek? Berecz: Igen, úgy ahogy ő mondja. L­a­s­z­y biró: Mikor látta, hogy a bab­onajtó nyitva van, mért került a folyosónak, mikor a komor­nyikhoz ment, hisz ennek a szobája csak 1—2 lé­pésre volt ? Berecz: Először azt akartam nézni, hogy a kapu nyitva van-e; nem akartam belépni, hogy ne mondják, hogy lopok. Spanga: Berecz azt mondta nekünk, hogy a tapéta ajtót bezárjuk, ez legyen az első. L a s z­y: Ez volt indoka a kerülésnek, mert ezt akarta előbb megnézni. Bökh: Mondta-e magának a kegyelmes úr, hogy színházba megy ? Berecz: Nem. Bökh: Miért mondta hát a komornyiknak, hogy a színházba megy a kegyelmes úr ? Berecz: Gyanítottam, hogy színházba megy. B­ö­k­h: Ön a spalétatáblákat betette este; reg­gel bejött jelenteni, hogy valami történt, aztán el­szaladt ; visszajött 40 másodpercz múlva, hogy a ke­gyelmes úr halva van ; ez idő alatt senki sem nyit­hatta ki a spalétaajtót. Csak maga nyithatta ki, tehát előbb volt a kegyelmes urnál, még mi­előtt bement Schuberthez. Berecz: Mikor Schuberttől elmentem, akkor nyitottam ki a spalétatáblákat. Bökh: Akkor volt ott először ? Berecz: Igen. Bökh: Talán másodszor. A k­é­s , melynek lenyomata meglátszott a törölközőn, okvetlen benn volt a gyilkosság alatt a hálószobában. Hogyan került az vissza a maga szobájába? Pi­tély csak nem vitte oda! Maga, mielőtt bement Schuberthez, nyilván bement a hálószobába nézni, hogy minden rendben van-e és akkor nyitotta ki a spaléta-ajtót. Berecz: Azt ők nyithatták ki, mikor nézték, nincs-e valaki az Albrecht-úton. Bökh: Éjjel bizony hiába néznek ki. Berecz: Okosak voltak ők és lenéztek. Bökh: Tehát nem ismeri be, hogy benn volt a hálószobában és kinyitotta a spaléta-ajtót, még mielőtt elment Schuberthez jelenteni, hogy »valami­nek történnie kellett« ? Berecz: Nem voltam, a spaléta-ajtót ők nyi­tották ki, nem én. Spanga: Miért nyitottuk volna ki, ha látni akartuk, van-e valaki az Albrecht-úton, csak a bal­­conra kellett lépnünk. Felolvastatik ezután Schubert Venczelné vallomásának jegyzőkönyve. A tárgyalás további folyamáról reggeli la­punkban. HÍREK. Október 8. Hivatalos Egyházi kitüntetések, ő felsége Matkovic Ist­ván zágrábi főegyházmegyei kanonoknak, 50 évet meghaladó lelkészkedése közben az egyház körül és a közoktatás terén szerzett kiváló érdemei elismerésül, a Ferencz József-rend lo­­vagkeresztét adományozta. Ő felsége továbbá Flora X. Ferencz nagyváradi latin szerz, kanonoknak s a püspöki finövelde kor­mányzójának a Szt.­Péterről nevezett b­olti, és dr. Steiner Fü­­löp ugyancsak nagyváradi latin szert, kanonok, pápai kamarás, t. udvari káplán s papneveldei igazgatónak a Gyertyaszentelő- Boldogasszonyról nevezett máskép schavniki czimzetes apát­ságot adományozta ; egyúttal pedig Palotay László váradolaszi plébánost, váradkerületi alesperest tanítónőképezdei igazgatót s tanfelügyelőt a nagyváradi lat.­szert, székesegyház tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki ; a szepesi székesegyházi káptalanban : Pisch Károly árvái főesperesnek a székesegyházi főesperességre, Liptay László liptói főesperesnek az árvai főesperességre, és dr. Richnavszky Pál idősb mesterkanonoknak a liptói főesperes­ségre való fokozatos előléptetését jóváhagyta, végre Góry An­tal szentszéki ülnököt, vasvárkerületi alesperest és kérni plé­bánost, valamint Stirling Antal szentszéki ülnököt, alsólendvai kerületi alesperest és alsólendvai plébánost, a szombathelyi székesegyház tiszti kanonokaivá nevezte ki. — Kinevezések. A közoktatási miniszter Ruby Mirosz­­láv középiskolai rajztanárjelöltet a sixetnémák váczi orsz. in­tézetében rajztanárrá nevezte ki. Ugyancsak e minszter Berze­­viczy Bélát Ecsegh, Csécse és Kozár, Pongrácz Györgyöt pe­dig Divény, Divény-Oroszi, Buda-Lehota, Rózsa Lehota, Prága, Kis-Sugár, Fűrész, Lentvora és Videfalva községek részére ideiglenes iskolalátogatókká nevezte ki. — Áthelyezések. A magyar királyi igazságügyminisz­­ter Stojancsev Simon pancsovai kir. járásbirósági aljegyzőt az antalfalvi kir. járásbírósághoz, Mihajlovics Lyubomir pan­­csovai kir. törvényszéki aljegyzőt a pancsovai kir. járásbíró­sághoz, Buday Gábor antalfalvi kir. járásbirósági aljegyzőt a pancs­ovai kir. törvényszékhez, és Gaal Soma szeghalmi kir. járásbirósági írnokot az orosházai kir. járásbírósághoz he­lyezte át. — Alapszabályok. A battonyai temetkezési egylet alap­szabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — A képviselő­ház mai ülése iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozott. Nemcsak a karzatok voltak tele (ez gyakran megtörténik), hanem még a ház pad­jai is. »Furcsa, hogy ez a ház jobban tele van, mikor a horvátok nincsenek itt, mint mikor itt vannak«, jegyezte meg erre valaki. De a karzatokon s a ter­men kívül tele volt még a ház folyosója, s a ház előtti utcza is. Pulszky Ferencz, a­ki Fr­o­q­u­e­t-t kisérte az ülésre, sietett a franczia vendéget megnyugtatni, hogy az ott időző tömeg nem alkotmányos jogokért, hanem belépti jegyekért ostromolja a parlamentet, mely azonban — »mint a nép minden követelményé­vel szemben« — tehetetlenségre van kárhoztatva. Floquet és neje az idegenek karzatán foglaltak he­lyet s az egész ülést végig várták. Az ülés megnyitása és Tisza felszólalása közt a teremben igen élénk moz­gás folyt ; a miniszterelnököt azonban csöndben nagy figyelem közt hallgatta a ház; csak beszéde markán­sabb pontjain voltak hangulatnyilatkozatok, helyes­lések és éljenzések a többség részéről; mozgás a szél­sőbalon, a­mely több ízben hangoztatott helyeslésé­vel nem egyszer tette általánossá a tetszést.Az ülésen — a főrendiek karzatán — jelen volt H­a­y­n­a­­­d Lajos kalocsai bibornokérsek is. — A pancsovai csángóbizottság Hergler Antal elnöklete alatt a héten tartotta legutolsó ülését. Né­hány kisebb, a múltból maradt ügyet intézett el s azzal feloszlottnak tekintette magát. A bizottság — írja róla a Végvidék —a­ telepités súlyosabb napjaiban igen nagy tevékenységet fejtett ki, s mindenha dicsé­retes tanúsága lesz a polgárság hazafias és humánus erényeinek s maradandó érdeme a buzgó elnöknek. — »Vive la Pologne!« A képviselőház azon olda­lán történt , mely legközelebb van az elnök baloldalán levő újságírói karzathoz. Két képviselő nézte a hölgykarzat érdekes ven­dégét, Floquet képviselőt. — Csak furcsa náczió az a franczia, szólalt meg az egyik képviselő. Nálunk akárhányszor kiálthatja egy-egy szolnoki választó, hogy: »Éljen Polónyi!« észre se akarják venni. Ez a franczia pedig, a­hogy a vén Pulszky bizonyítgatja, csak egyetlen egyszer mondta: »Vive le Polonyi!« s világhírre tett szert vele. — Hogy is juthatott neki az eszébe — jegyezte meg csodálkozva a másik. — A zalaegerszegi vásár. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi magy. kir. miniszter, folyó évi 43.705. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Zalamegye területéhez tartozó Zala-Eger­­s­z­e­g községben, a­z. évi szeptember hó 10-re esett, de felsőbb helyről történt betiltás folytán akkor még nem tartathatott országos vásár helyett, f. évi októ­ber hó 8-án pótvásár tartassék. — A dunagőzhajózási társaság Pécs mellett levő bányáinak Pécsett székelő igazgatósága f. évi november hóban feloszlattatik s helyette a társaság bécsi igazgatóságánál a bányászati ügyekre egy kü­lön osztály szerveztetik. A bányák közvetlen igazga­tása , illetve kezelésére Pécs-bányatelepen egy né­hány tisztviselőből álló felügyelőség állíttatik fel. A dunagőzhajózási társaság igazgatóságát ezen intézke­désre takarékossági szempontok indították. A Luther-ünnepélyek az erdélyi részekben. A négyszázados Luther-ünnepélyek, melyek Németor­szág több helyén oly kiváló fénynyel tartattak meg, az erdélyi részekben is visszhangra találtak, különö­sen az ág. hitvallásnak körében, kik több helyütt meg­ülik az emlékezetes napot, így nagyban készülődnek Szász-Sebesen is. Brassóban az egyházi ünnepély november 10-én tartatik meg s kiállítással lesz egy­bekötve, melyen az egyház birtokában lévő lutheri iratok és más, a reformátió idejéből származó hazai és külföldi sajtótermékek lesznek közszemlére kitéve. Kétszáztiz ilyen kiállítandó tárgy van, melyek írók és korok szerint 7 csoportba lesznek beosztva. Egyes ritkább példányokhoz felvilágosító jegyzetek mellé­keltetnek. A Lutherről szóló egyházi beszéd-cyclust Brassóban Thomas Károly szeptember 28-dikán kezdte meg. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest barátok­ tere, Athenaeum-épület — Kirabolt postakocsi. A sárosmegyei Lyubo­­tin és Ó-Lubló között közlekedő kocsipostát szept. 29-én a Palocka és Plavnicza közt levő Scholczak­­erdőben esti 9 óra tájban kirabolták. A postakocsist kővel leütötték, hogy eszméletét veszítette, mire a ko­csit fejszével feltörték és kirabolták. A kár, a csoma­gok értékét nem számítva, 1160 frt. A postakocsis később eszméletre térvén, a kocsival véresen érke­zett Lyubotinba. A tettesek ismeretlenek. Közgazdasági táviratok. Árutőzsde. Páris, okt. 2. Este. (Áruüzlet.) Búza folyó hóra 24.90, novemberre 25.60, novembertől négy hóra 126.60, négy első hóra 26.90. — Liszt (9 márkás) folyó hóra 56.—, novemberre 56.60, novembertől négy hóra 57.60, négy első hóra 58.60. — Olaj folyó hóra 79.75, novemberre 79.75, novem­ber—deczemberre 80.—, négy első hóra 80.50. — Szesz folyó hóra 50.50, novemberre 50.50, novem­ber—deczemberre 51.—, négy első hóra 51.75. — Szállítási díj Budapest-Páris 8.27 frank. — Irány­zat : búza, liszt csendes, szesz, olaj szilárd. New-York, okt. 2. Petroleum helyben átvéve 80/g, Philadelphiában átvéve 81/4, liszt 400, szalonna —.—, vörös őszi búza helyben 113—, októberre 111.8/*, novemberre 1137/s, deczemberre 116.— im­­perialquarterenként. — Szállítási dij imperial-quar­­terenként Észak-Amerikából az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe .—. Zsír Wilcox jegyzése —.—. Fair­banks jegyzése —.—. Tengeri 61.—. Gyapotbeho­zatal —.—. Liverpool, október 2. (G a b o n a ü z l e t.) Bú­za ára 1 sh. drágább, tengerié 1/s sd. olcsóbb. Liszt szilárd. — Időjárás: Szép. Értéktőzsde, Bécs, október 3. (Megnyitás.) Oszt. hitelrész­vény 291.20. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasúti rész­vény —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 száza­lékos magyar aranyjáradék 87.10. 5 százalékos magyar papír­­járadék —.—. Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut —.—. Unió­bank —.—. 20 frankos arany 9.501/1. Magyar jel­záloghitelbank —.—. Cs. kir. arany —.—. Magyar leszámí­toló és pénzváltó bank —.—. Csendes, B ics, október 3. (I. E 1 ö t ö z s d e.) Osztr. hitel­részvény 291.—. Magyar hitelrészvény —. Déli vasúti részvény 153.30. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 87.10. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Osztrák pa­­pirjáradék —.—. Angol-osztrák bank —. . Osztrák állam­vasut 318.60. 20 frankos arany 9.501/,. Cs. kir. arany —.—. Unió­bank —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Magyar jelzáloghitelbank —. Károly­ Lajos vasúti részvény —.—. Gyönge. Páris, okt. 2. (Zárlat.) A tőzsde irányzata: gyönge. 3 százalékos franczia évjárulék 77.95. Osztrák államvasuti részv. 676.—. Osztrák földhitelrészv. 745.—. 6 százalékos ma­gyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 294.—. Unio­­bankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Ma­gyar országos bankrészv. —.—. 4­­, százalékos franczia évjára­dék 107.70. Déli vasúti részv. 332.—. Franczia törleszthető járadék 79.70. 4 százas, osztrák arany­járadék 81.20. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 74.25. Magy. leszámít, és váltóbankrész. —.—. Olasz jára­dék —. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 3. Gabonaüzlet. Az izraelita ünnepek miatt ma nem volt üzlet. Értéküzlet. (R­eg­gel­i tőzsde.) A mai máso­dik ünnepen némileg mégis több mozgalom volt lát­ható és egyáltalában a hangulat is sokkal kedvezőbb volt, alkalmasint, mivel a horvát kérdésben az eddigi értekezések kedvező és gyors elintézést ígérnek, más­részről pedig a szerb miniszteri válság is sokaknak kevésbbé veszélyes alakúnak tűnik fel. (Csak a párisi miniszterválság és az ottani havi liquidatio gyakorol még nyomást a vásárokra. Holnap-holnapután ennek is vége lesz. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.12—87.15—. — Pa­­pirjáradék 85.90—87.97112­ — Osztrák hitelrészvé­nyek 291.00—291.50—291.60. — Magyar hitelrész­vények —.—. — Leszámítoló bankrészvények 90­6/g. Osztrák magyar államvasuti részvények 3181/s. A déli tőzsdén az árak még valamicskével javultak, de a látogatottság és a forgalom igen cse­kély maradt. Jegyzünk: Új aranyjáradék 87.25—87.271/a. — Papír­­járadék 86. — Osztrák hitelbankrészvény 291.70— 291.90—291.75. — Magyar hitelbankrészvények —... — Leszámítoló bank 905/a—905/4. — Osztrák magyar államvasuti részvények 318.50.— Anglobank 109. — Unicbank 111.50. — Közúti vasút —.—. Sertéshizlaló —.—. Bankegylet —.—. Erzsébet —.—. Jelzálogb. —.—. Első m. iparb. —.—. Pesti főv. 6°/0- os kölcsön —.—. Bécsi bizt. —.—. Molnárok és sütők —.—. Pannónia visszh. —.—. Concordia —.—. — P. m. ker. bank —.—. Lombardok 153.25. — Magy. I. bizt. —.—.Dräsche 152.75—152. Luiza —.—. Arany és valuták gyengébben. Húsz fran­kos arany 9.50­0/s­ A zárlati óra 30 perczkor szilárd maradt változatlan árakon. Előfordult kötések: M. kir. 4°/0 aranyjáradék 87.25—87.171/*, osztrák hitelintézet 291.90—291.70. Vízállás 1883. október 3. Főszerkesztő: Tok­ai Ivvér. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött jalatt­­ fölött jalatt Dana Tisza Pozsony 2.05 — apadó M.-Sziget 0.84 — áradó Komárom 1.84 — áradó Beregsz. — — — Budapest 2 ’00 — áradó Sárosp. — — — Mohács 2.73 — áradó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 6.62 — áradó Újvidék 2.60 — — Szeged 1.47 — változatl. Pancsova 0.66 — áradó Szolnok 1.12 — apadó Orsova 1.60 — áradó Kőrös Dráva B.­Gyula — 02 változatl. Barcs 0.84 — apadó Gyoma 0.09 —­­ apadó Eszék 1.18 —­­ Maros Arad — 87 ; áradó Száva Sziszek 2.55 — áradó Béga Mitrovicza 1.43 — apadó Temesvár — 02 ! apadó Nyílt tér. E rovat alatt közléttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) A Magy. Ora. Bank részvény­társulat. Budapest, nádor-utcza 9. szám. a bemutatóra szóló pénztárjegyeket bocsát ki, melyek után további intézkedésig : 2 napi felmondás mellett Se*/n 10/o 8 napi felmondás mellett 4°/o 100 forint után minden napra 1 krajczár kamatot fizet. Intézetünk pénztárjegyei a bécsi k. k. priV. Oesterreich. Sftuderbank­nál is levonás nélkül be­váltatnak, ha ugyanott mondattak fel. 1294 (Utánnyomat nem díjaztatiki)

Next