Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)
1883-10-19 / 287. szám
SZERKESZTŐSÉG: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. ________REGGELI KIADÁS__________________ Budapest, 1883. péntek, október 19. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, fő ideáink. Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ál esti kiadás együtt: 1 hónapra ...................................... % írt. 8 hónapra g , 6 hónapra ....................................... .. „ .. 18 » Az esti kiadás politikuönktüdéséért földfizetés negyedévenként „ ................. 1 . 287. szám. Budapest október 18. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. Az 1883. évi október hó 10 től 17-ig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések szerint az ősziek elvetése általában kedvező időjárás mellett nagy részt már befejeztetett. A vetések kevés kivétellel jól kikeltek s szépen gyarapodnak. Némely vidékeken azonban a hernyók a rozsvetésekben, a balbák pedig a repczékben nagy pusztításokat visznek véghez. A burgonyatermés általában kielégítőnek jeleztetik. Több helyt azonban rothadásról panaszkodnak. A szüret a szőlő rothadása miatt sok helyt a rendesnél korábban kezdetett meg s ily helyeken a termés a minőségre nem szolgáltatott kielégítő eredményt. I. Felvidék: Abauj-Torna megye. (Csereháti,szikszói, füzéri alsó és gönczi alsó járás.) A csereháti járásban a vetések bevégeztettek; a burgonya jó termést ad; a szikszóiban a vetés bevégeztetett, a szőlő helyenkint jó termést igér; a füzériben a vetések szépen kelnek; a tengeri, burgonya és a répa középtermést ád; a göncziben a burgonya jó, a répa középtermést ad. Árvamegye. (Námesztói és trsztenai járás.) A námesztói járásban az aratás a havasokban még most sincs bevégezve; a korai vetések szépen kelnek; a trsztenaiban az aratás vége felé jár; a burgonya rohamosan rothad. Barsmegye. (Oszlányi és verebélyi járás.) Az oszlányi és verebélyi járásban a vetések szépen kikeltek; a kapásnövények kielégítő eredményt adtak ; a verebélyiben a vetések bevégeztettek; kapások jó középtermést adtak; a burgonya rothad. Gömörmegye. (Nagyrőczei, rozsnyói és rimaszécsi járás.) A nagyrőczei járásban a vetések folyamatban vannak; a rozsnyóiban a vetések nagy részben befejeztettek; a burgonya középtermést ad; a rraa-szécsiben a tengeri termés gyenge. Hontmegye. (Ipolysági, balogi és bozóki járás.) Az ipolysági járásban a vetések bevégeztettek ; a szüret a múlt évinél jobb eredményt szolgáltat ; a balogiban a szőlő rothad; a vetések szépen kikeltek ; a bozókiban korai vetések szépen kikeltek; a tengeri rosszul fizetett; a gyümölcstermés középen felüli. Liptó megye liptó-ujvári járásban a vetések a túlságos hidegek miatt fejlődésükben visszamaradtak ; a burgonyaszedés folyamatban van. Nyitramegye. (N.-tapolcsányi, galgóczi, érsekujvári, szeniczi, zsámbokréti, pöstyéni és vágsellyei járás.) A n.-tapolcsányi járásban a vetések bevégeztettek ; a kapások betakarittatott; a galgócziban a burgonya középen alul, a répa jól fizetett; a vetések szépen kelnek; az érsekujváriban a répa jó, a burgonya és a tengeri kielégítő termést szolgáltattak; a repczék szépek; a szenicziben a burgonya jól sikerült ; a zsámbokrétiban az őszi vetések befejeztettek, a burgonya rothad, a termés középszerű; a pöstyéniben a vetések szépen kelnek; a répa középen alul fizet; a vágsellyeiben a vetés részben befejeztetett; a burgonya rothad. Nógrádmegye. (Losonczi és gyarmati járás.) A losonczi járásban a repcze szépen áll; a burgonya középtermésü ; a gyarmatiban a vetések szépen kelnek. Pozsonymegye. (Csallóközi, pozsonyi és szempczi járás.) A csallóközi járásban a vetések szépen kelnek ; a tengeri és a répa jó termést adott; a pozsonyiban a vetések szépen kelnek ; a tengeri és a burgonya jó, a takarmányrépa középtermést adott; a szempcziben a répa igen bő termésű volt; a vetések szépen kikeltek. Sárosmegye girálti járásában a burgonya szép és jó, de kevés ; a sarjuk elromlottak. Szabolcs megye nagykállói járásában a vetések szépen kelnek ; a burgonya jó termést adott; a répa apró maradt. Szepesmegye. (Poprádvölgyi és tátrai járás.) A poprádvölgyi járásban a burgonya kitűnő termést adott; az őszi vetések szépen kelnek ; a tátraiban a vetések jól fejlődnek. Ungmegye.(Nagy-bereznai, nagy-kaposi és ungvári járás.) A nagy-bereznai járásban a burgonya bő termésű; nagy-kaposiban a tengeri féltermést adott, a vetések szépen kikeltek; az ungváriban a tengeri jó középtermést adott. Ugocsamegye tiszáninneni járásában a vetések befejeztettek; a tengeri középen aluli termést szolgáltatott; a burgonyatermés kielégítő. Trencsén megye csaczai járásában a burgonya gyenge középtermést adott; a cséplések még folyamatban vannak. Zemplén megye. (S.-a.-ujhelyi, varannői, szirmai, tokaji és homonnai járás.) A s.-a.-ujhelyi járásban az őszi vetések szépen kelnek, a varanyiban a repczék szépek, a tengeri középtermést adott; a burgonyatermés kielégítő; a szinnaiban a vetési munkálatok a sok eső miatt alig eszközölhetők; a tokajiban a burgonya és répa jó termést adott; a homonnaiban a burgonya jól fizetett; a tengeri középtermést adott. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Mohácsi és siklósi járás.) A mohácsi járásban a korai vetések szépen kelnek; a siklósiban a vetések jól fejlődnek, a tengeri jó termést adott: Fejérmegye. (Sárbogárdi, vaáli, moóri,adonyi járás.) A sárbogárdi járásban a vetések szépen kelnek; a repczék középszerűek; a burgonya rodhad a vaáli-alsóban a vetések szépen kelnek, a szüret részben befejeztetett; a moóriban a vetést a féreg pusztítja ; a kapások jó termést ígérnek; a szőlő rothad; Győrmegye. (Pusztai-alsó, szigetközi, szigeti és sokoróaljai járás.) A pusztai-alsó járásban a vetések hibátlanul kelnek; a tengeri és répa jó termést ad, a szőlő rothad; a szigetköziben a kapások jó termést adnak ; a tószigetiben a vetések kelnek, kapások középtermést adnak, a repczék szépek; a sokoróaljaiban a vetések szépen kelnek, a kapások középtermést ígérnek, a szőlő rothad. Komárommegye. (Gesztesi, csallóközi,udvardi és tatai járás.) A gesztesi járásban a tengeri és a répa középtermést ad; a vetések szépen kelnek; a csallóköziben a tengeri és a burgonya jó középtermést adott; az udvardiban a vetések szépen kelnek; a szőlő rothad; a tataiban a répa jó termést igér. Mosonmegye. (Nezsideri, m.-óvári és rajkai járás.) A nezsideri járásban a vetések szépen kelnek, a kapások középtermést ígérnek; a m.-óváriban a vetések bevégeztettek, a kapások jól fizetnek, a szőlő rothadni kezd; a rajkaiban a vetés szépen gyarapszik, a répa jó termést ad. Somogymegye. (Szigetvári és lengyeltóti járás.) A szigetvári járásban a burgonya és répa gyenge középtermést adnak, a vetések szépen kelnek; a lengyeltótiban a repczék gyengék; a rozsvetést a drótféreg pusztítja; a tengeri igen középszerű, a répa rossz termést ad. Sopron megye (Kapuvári és soproni járás.) A kapuvári járásban a repczék szépek, a kapások jó termést ígérnek; a soproniban a vetések befejeztettek a tengeri kielégítő termést ád, a répa középtermést igér. Tolnamegye központi járásában a tengeri férges és gyenge; a vetések szépen kelnek. Vasmegye (Felső-eőri,szt.-gotthardi, sárvári kemenesi, muraszombati és körmendi járás.) A felsőeőri járásban a repczék jók; a szt.-gotthardiban a tengeritermés jója sárváriban a vetések gazosak és aránytalanul kelnek, a burgonya rothad; a kemenesiben a vetések szépen kelnek, a burgonya és tengeri középtermést igér, a répa apró; a muraszombatiban a vetés befejeztetett; tengeri és répa középtermést igér; a körmendiben a vetések befejeztettek, a gyümölcs középtermést adott. Veszprém megye. (Enyingi, devecseri, pápai és zirczi járás). Az enyingi járásban a vetések befejeztettek, a burgonya és a répa jó termést ad; a devecseriben a vetések befejeztettek, a burgonya közép, a kukoricza és a szőlő jó termést szolgáltattak ; a pápaiban a vetések szépen kelnek, a burgonya középtermést adott; a zircziben a vetések szépek, burgonya kevés, de jó termett. Zala megye. (Letenyei, tapolczai, egerszegi, keszthelyi, Csáktornyai, sümegi, pacsai, novai és alendvai járás.) A letenyei járásban a tengeri tó, a répa középtermésű ; a tapolczaiban a vetések rosszul kelnek; az egerszegiben a vetés befejeztetett; a keszthelyiben a repczékben a drótféreg pusztít, tengeri és répa középszerűen, a szüret gyengén fizet; a Csáktornyaiban a tengeri jós, a repczék kitűnően állanak; a sümegiben a vetések szépek, a szőlő középtermésű; a pacsaiban a burgonya és répa, a novaiben a tengeri és a répa középtermést adott, a szőlő rothad, szüretelnek ; az a-lendvaiban a vetések szépen kelnek, a repcze kitünően áll. III. Alföld északi része, Arad megye. (Világosi, aradvidéki és pécskai járás.) A világosi járásban a tengeri jól sikerült, az esők a vetési munkálatokat hátráltatják ; az aradvidékiben a tengeri és dohány igen jó termést adott; a pécskaiban a kapások gyenge termést adtak. Békésmegye. (Békési, orosházi és gyomai járás.) A békési járásban a tengeri jó középtermést adott; a repczéket a bolha pusztítja; az orosháziban a repcze gyenge, de jól kikelt; a tengeri jó termést adott; a gyomaiban a vetések megkezdettek; a tengeri termés középnél rosszabb és férges, a szüret befejeztetett. Beregmegye. (Munkácsi és tiszaháti járás.) A munkácsi járásban a vetések jól állanak; a tengeri és répa jó termést adott; a burgonya gyenge középtermést adott; a szüret középtermést igér ; a tiszaháti járásban a vetések szépen kelnek; a repczevetéseket a fekete hernyó pusztítja; a tengeri termés silány ; a szőlő középtermést ad. Biharmegye, (Derecskei, beési, robogányi, ugrai és m.-telegdi járás.) A derecskei járásban a tengeritörés és a szüret folyamatban van; a vetések jók; a beéliben a tengeri középtermést ad ; a széna jól fizetett, a robogányiban a sarja a sok eső folytán megfeketedett ; a tengeri jó középtermést ad, az ugraiban a tengeri gyenge középtermést ad; a m.-telegdiben a tengeri középtermést adott. Borsodmegye. (Csáthi, szendrői és egrifelső járás.) A csáthi járásban a tengeri gyenge termést adott; a szendrőiben a tengeri alig féltermést ad; a szőlőtermés jó ; az egri felső járásban a vetések szépen kelnek; a burgonya rothad; a repczék silányak. Csanádmegye makói járásában a korai vetések szépen kikeltek. Csongrád megye. (Tiszáninneni és tiszántúli járás.) A tiszáninneni járásban a tengeri és a burgonyatermés silány; a tiszántúliban szántás, vetés folyamatban van ; a tengerik kitörettek. Hajdumegye, hadházi járásában a tengeri középtermést ad. Hevesmegye. (Tarna-középi, alsó-tarnai patai és felső-tarnai járás.) A középtarnai járásban a vetések szépen kelnek ; a szüret középtermést adott; az alsó-tarnaiban a tengeri középtermést adott ; a dohány silány termést adott ; a pataiban a répatermés rossz ; a burgonya rothad , a felső-tarnaiban a vetések jól kelnek; a tengeri termés gyenge; a dohány silány. Jásznagykun-Szolnok megye. (Közép-tiszai és felső-tiszai járás.) A közép-tiszai járásban a repczét a fekete hernyó pusztítja; kukoricza közép-, a répa jó termést adott, a felső-tiszaiban a repcze gyenge ; tengeri és burgonya kevés termett. Máramarosmegye. (Vissói, huszti és szigeti járás.) A vissói járásban a tengeri gyenge termést ád; a husztiban a tengeri jó közép-, a burgonya silány termést ad; a korai vetések szépen zöldelnek ; a szigetiben a tengeri közép-, a burgonya jó termést ad. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. (Pestiközép-, pesti-felső és pilisi-felső járás.) A pesti-közép járásban a burgonya apró ; a pesti-felsőben a vetés bevégeztetett; a burgonya középtermést adott; a pilisi felsőben a vetések jól kelnek; a tengeri középtermést adott. Szabolcs megye. (Nyírbátori, alsó-dadai és felső-dadai járás.) A nyírbátori járásban a vetések bokrosodni kezdenek; az alsó-dadaiban a répa kevés ; a tengeri tűrhető; a dadai felsőben a kapások középtermést adnak. Szatmármegye szamosközi járásában a repczét a bolha elpusztította; a kapásnövények csak 1/4-ed termést adnak; a dohánytermés gyenge. IV. Alföld déli része. Bács-Bodrogmegye. (Felső II., III. alsó, telecskai II., tiszai I., tiszai II., felső I. és közép járás.) A felső II. járásban a vetések jól fejlődnek; a tengeri férges; a III. alsóiban a repczék szépek; a tengeri só középtermést ád; a telecskai II.-ban a repcze gyenge; a tengeri férges; az I-só tiszaiban a tengeri termés jó; a szőlő rothad; a tiszai II-ban a tengeri férges; a repczék szépek; a sarju és a köles középtermést adott; ezső felsőben a vetések szépen kelnek; a tengeri középtermésű; a középiben a repczevetések szépek; a burgonya középtermést ad. Krassó-Szörénynyegye. (Krassovai,marosi, oraviczai, bégai, bozovicsi és jámi járás.) A krassovai járásban a tengeri középtermést ad; a szüret megkezdetett; a marosiban a tengeri termés rossz; a burgonya közép; a szőlő jó termést igér; az oraviczaiban a tengeri középtermést adott; a bégaiban a tengeri rossz; a bozovicsiban a tengeri közép-, a jámiban gyenge termést ad. Temesmegye. (Verseczi, kubini, csákovai, vingai, lippai és fehértemplomi járás). A verseczi járásban a tengeri jó középtermést adott, a burgonya gyenge; a kubiniban a tengeri és a burgonya középtermést ad, a repczék szépen keltek; a csákovaiban a repczék szépek; a vingaiban a vetések folyamatban vannak, a tengeri közép, a répa gyenge termést adott; a lippaiban a vetések folyamatban vannak, a repczék szépen kelnek, a tengeri gyenge termést ad; a fehértemplomiban a tengeri és a burgonya gyengén fizetett. Torontálmegye. (Cseneji, zichyfalvi járás.) A cseneji járásban a tengeri termés tűrhető jó, a dohány jó középtermésű, gyümölcs bőven van; a zichyfalviban a repczék kikeltek, a tengeri féltermést ad. V. A volt erdélyi megyék és Szilágymegye. Alsó-Fehérmegye. (Maros-újvári, balázsfalvi és csombordi járás.) A m.ujvári járásban a tengeri gyengén fizet, a szőlő gyenge termést ad; a balázsfalviban a vetések szépen kelnek; tengeri kevés, de jó termett; a csombordiban a tengeri csak fél termést ad; a vetések szépen kelnek; a bortermés gyenge leend. Besztercze-Naszód megye nagysajói járásában a tengeri gyenge középtermést ad. Brassó megye brassói járásában a tengeri termés gyenge. Csikmegye. (Tölgyesi, szépvizi és gy.-szt.miklósi járás.) A tölgyesi járásban a sarju középtermést adott; a szépviziben a vetések szépen fejlődnek; a gy.-szent-miklósiban a vetések befejeztettek, a lentermés középeredményt szolgáltatott; burgonyatermés gyenge. Fogarasmegye fogarasi járásban a vetések folyamatban vannak; a tengeri jó középtermést ad. Háromszékmegye. (Sepsi-alsó, orbai és kézdi-alsó járás.) A sepsi-alsó járásban a vetések gyengén keltek; az orbaiban a rozsok jól kelnek; tengeri, burgonya középtermést ígérnek; a kézdialsó járásban a vetések szépen kelnek; a tengeri féltermést adott; a cséplések folyamatban vannak. Hunyadmegye. (Szászváros és lapusnyaki járás.) A szászvárosi járásban a tengeri gyenge, a lapusnyakiban a vetések szépen kelnek; a tengeri és a burgonya középtermést ad. Kisküküllőmegye. (Erzsébetvárosi és hosszúaszói járás.) Az erzsébetvárosi járásban a tengeri féltermést, a sarja jó termést adott. A hosszúaszóiban a tengeri középen aluli termést ad; a vetések jól fejlődnek. Kolozsmegye. (M.-örményesi, almási, kolozsi járás.) A m.-örményesi járásban a vetések szépek, a tengeri gyenge; az almásiban a vetések bevégeztettek ; a tengeri jó középtermést adott; a kolozsiban a tengeri középtermést adott. Maros-Torda megye. (Kisküküllőmenti, marosjárai, marosmenti, görgényi és magyarói járás.) A kisküküllőmenti járásban a tengeri silány termést adott; a vetés folyamatban van ; a marosjárasban a tengeri féltermést adott; a repczék gyengék; a marosmentiben a tengeri gyenge; a görgény-szentimreiben a tengeri gyenge termést ad; a vetések szépen diszlenek; a magyaróiban a tengeri jó termést adott; a vetések szépen kelnek. Nagyküküllőmegye. (Kőhalmi, zsiberki és keresdi járás.) A kőhalmi járásban a burgonya gyenge, a tengeri jó középtermést adott; a zsiberkiben a vetések befejeztettek; a burgonya középtermést adott; a tengeri gyenge, a keresdiben a vetések befejeztettek; a tengeri középtermést adott, a szőlő éretlen. Szolnok-Doboka megye. (N. - ilondai, m.-láposi és deési járás.) A nagy-ilondai járásban a a tengeri féltermésen aluli; a m.-láposiban a tengeri- és burgonya jó középtermést ad ; a deésiben a tengeri termés gyenge. Szilágymegye sz.-somlyói járásában a tengeri termés eredménye kielégítő ; a vetések szépek. Torda-Aranyosmegye. (Toroczkói, mezőségi, alsó-járai és m.-ludasi járás.A toroczkói járásban a vetések befejeztettek; a tengeri gyenge; a mezőségiben a rozsvetés bevégeztetett; a tengeri gyenge termésű gyümölcs bőven van; az alsó-járaiban a tengeri termés középen aluli; a vetések bevégeztettek ; a m.-ludasiban a korai vetések szépek; a szőlő jó termést ad. Udvarhelymegye. (Homoródi és keresztúri járás.) A homoródi járásban a sarjutermés kielégítő ; a zab silány; a keresztúriban a tengeri kitűnő, a zab gyenge, a répa jó termést szolgáltatott. Közlemények. Az országos kiállítás központi bizottsága az összes kerületi és helyi bizottságokhoz a következő körlevelet intézte : »Miután a szervezési szabályzat 15. §-ának 1. pontja szerint a kerületi bizottságnak egyik fontos feladatául ki van tűzve, hogy a kerület versenyképes iparosait és gazdáit a kiállításban való részvételre serkentse és a részvételt esetleg buzgó iparpártolók előzetes megrendelései által lehetővé tegye, miután továbbá az általános kiállítási szabályzatot, valamint az egyes csoportok részletes programmjait, nemkülönben a bejelentési íveket a két bizottságnak meg is küldöttem ; miután végre kívánatos, hogy a folyó év végéig kitűzött bejelentési határidő lejártáig a kiállítók tényleg bejelentsék kiállítandó tárgyaikat, felkérem a kér. bizottságot, hogy a feladat megoldása végett most már minden haladék nélkül erélyesen intézkedjék. Ezen feladat minél sikeresebb teljesítése végett szerezze meg az illető ipar- és kereskedelmi kamarától a kerületében létező iparosok névlajstromát, szemelje ki azon iparosok neveit és lakhelyeit, akiket oly tárgyak kiállítására képeseknek tart, melyeknek bemutatása a nemzeti ipar versenyterén szükségesek vagy a hazai iparnak teljes feltüntetése végett kívánatosak. Forduljon továbbá a kerületben levő gazdasági egyletekhez a végett, hogy a jelesebb gazdák névsorát közölje a kerületi kiállítási bizottsággal, nevezetesen azoknak, kik a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik ágában kitűnő eredményeket tudnak felmutatni és mindezeket vagy szóval a helyi bizottságok útján vagy külön megbízottak által vagy ott, ahol az nem igen lehetséges, levélben szólítsa fel az egyúttal beküldendő bejelentő ivek kellő kitöltésére és beküldésére. — A bejelentési iveknek kellő kitöltése végett szolgáltasson szóbeli vagy, ha kívántatik. írásbeli útbaigazítást. A szétküldött bejelentési iveket tartsa jegyzékben és a bizonyos rövid határidő alatt vissza nem érkezőket sürgesse szóval vagy írásban addig, míg választ nem nyer. A beérkezett bejelentési íveket vizsgálja meg a végből, hogy azok a szabályzat értelmében kellően ki vannak-e töltve, a netán e tekintetben felmerülő hiányokat rövid uton igazíttassa ki vagy ha ez lehetetlen volna, új ívek betöltéséről gondoskodjék. Ha a bejelentési iv rendben van, akkor megvizsgálandó, vájjon a bejelentett tárgy a bizottság nézete szerint a kiállításra bocsátható-e. Erre vonatkozó esetleges megjegyzéseit vagy magán a bejelentési iv egyik példányán, mely aztán az orsz. bizottság levéltárában marad és a bejelentővel nem közöltetik, vagy külön hozzá fűzött ivén tegye meg. Végre a bejelentési íveket koronkint és pedig minden bő végén csoportok szerint rendezve küldje meg az orsz. bizottságnak. Az első ily küldeményt már f. évi november hó 1-én elvárom. Matlekovics s. k. b. államtitkár, elnök.« Az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya ma délután 4 órakor ülést tartott. Jelen voltak Korizmics László egyesületi alelnök, gr. Károlyi Sándor, Somssich Pál, gr. Apponyi Albert, Szilágyi Virgil, Tóth Lőrincz, dr. Darányi Ignácz, kapriornai ,Wodianer Albert, Rakovszky István, Weisz B. Ferencz, Steiger Gyula, dr. Putkány Ödön, Dorner Ede, Niki Mihály, Fehér Miklós, dr. Fáy Andor, Biró Géza, jegyző dr. Szabó Ferencz. A szakosztályi ülés tárgyait az igazságügyi minisztériumnak a váltójog megszorítása tárgyában az egyesülethez intézett átirata, továbbá Trencsén megye gazd.egyesületének a szeszadó törvény kibővítésére vonatkozó átirata képezték. A gyűlést a szakosztályi elnökök távollétében Korizmics László egyesületi alelnök nyitotta meg, ki tekintettel a kitűzött tárgyak fontosságára, és azon körülményre, hogy ily tág keretű kérdések minden részletesebb előkészítés nélkül, egy számos tagú szakosztály által czélszerűen nem tárgyalhatók, azt indítványozta, hogy mindkét tárgy előbb egyes bizottságokban tárgyaltassék le, és hogy a szakosztály csak is ezen bizottságok véleményének meghallgatása után hozzon határozatot. A szakosztály ezen indítványt elfogadva, az igazságügyi minisztérium átiratát tárgyazó bizottságba gróf Apponyi Albert, gr. Károlyi Sándor, dr. Darányi Ignácz, Rakovszky István, Szilágyi Virgil; a trencsén megyei gazd.egyesület átiratának tárgyalására kiküldendő bizottságába pedig Korizmics László, Sponer Andor és Leipcziger Vilmost választá, s ezzel az ülés véget ért. A budapesti közúti vaspálya társaság bejelentette a fővárosi tanácsnak, hogy a lóversenytéri vonal terveit, amelyek még 1880-ban készültek, — tekintettel a m. kir. államvasutak személy pályaudvarának kiépítése és a tervezett 1885. évi országos kiállításra, lényegesen módosítani fogja, s hogy a tanulmányok befejezése után ujóbbi tervezetet fog a hatósághoz előterjeszteni. Az uj vonal az 1884. évi építési idény alatt mindenesetre létesülni fog. A zugligeti vonal második vágánya tekintetében jelenti a társulat, hogy annak a forgalomra leglényegesebb részét az idén kiépítette ; a hátralevő rész, terület kisajátításokat igényelvén, még tanulmány tárgyát képezi, s annak elintézése csak a jövő évben lesz foganatosítható. Erdélyi ásványforrás társulat. A tusnádi és előpataki fürdők kezelését egy társulat vette át, mely nagymérvű befektetésekre kötelezte magát a mostani birtokossággal szemben. Egy bukaresti lap a következő adatokat közli e társulatról: A részvénytársaság »Erdélyi ásványforrás-társulat« név alatt megalakult s alapító tagjai a következők:: báró Apor Károly, báró Apor Gábor, b. Bánffy Ádám, b. Bánffy Albert, b. Bánffy Ernő, b. Szentkereszty, gr. Bethlen András, gr. Eszterházy Kálmán, gr. Kálnoki Imre, gr. Kálnoky Félix, Mikó Bálint főispán, Mikes grófné, gróf Mikes Miklós, gr. Nemes János, gr. Pejacsevics Arthur, Pócsa József főispán, Boos Gusztáv angol gyáros, Zsigmond Dezső, Seethal Ferencz, Maurer Viktor, Kónya Károly, Prager Zsigmond romániai iparos, Bogdán András és István, Künte József. Ezen alapító bizottság már kibocsátotta a részvény aláírási íveket. Jegyzések történhetnek párisi, bécsi, budapesti, kolozsvári, brassói, konstantinápolyi, athéni és bukaresti bankczégeknél. A befizetési határidő 1884. év május 1., október 1. és 1885. május 1. A részvénytőke két millió frankban, azaz nyolczszázezer arany forintban van megállapítva. Nyolczezer darab 100 forintos részvény van kibocsátva. Czélja a társulatnak Tusnádon és Előpatakon fürdőket, vízgyógyintézetet, köztermeket és vendéglőket építeni. Az előpataki birtokosság 29 évre, a tusnádi 40 évre mondott le a közjavadalmakról a társulat érdekében. Az aláírási felhívás prospektust ad a remélhető bevételekről s számításai szerint Tusnád évi osztalékjövedelmét 151.500, Élőpatakét 110.500 írtban állapította meg, ami a befektetési tőkéhez képest 215 százaléknak felelne meg. Budapesti és vidéki közraktárak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank közraktári vállalatának forgalmi kimutatása 1883. október be 1-től 15-ig bezárólag. I. Budapesti vállalat. Készlet Beraktá- Kiraktá- Benmna- Az áruk megnevezése roztatott roztatott radt métermázsákban Búza.................... 130,943 18,236 22,773 126,406 Bozs.................... 11,976 7,301 1,912 17,365 Árpa.................... 9,486 1,811 2,360 8,937 Zab .................... 1,156 261 261 1,156 Tengeri .... 33,513 187 2,410 31,290 Összesen mm. 251,193 31,940 32,703 250,430 Biztosítási érték: Készlet 2.859,970 forint, beraktározás 363,090 forint, kiraktározás 362,180 forint, fenmarad 2.860,880 forint Naponkinti átlag a beraktározásnál: 2130 mm. és 24.206 forint biztosítási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 2181 mm. és 24.145 forint biztosítási érték. II. Vidéki raktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1883. okt. 1-én készlet . . . 16,152 191,360 » » 1—15. beraktároztatott 564 7,100 A készlet tett mindössze . 16,716 198,450 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 3,503 27,500 » » 15-én fenmaradt . . 13,213 170,900 II. Temesvári közraktárak. 1883. okt. 1-én készlet .... 37,069 292,260 » » 1—15. beraktároztatott 8,901 69,500 A készlet tett mindössze . 45,970 361,760 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 6,107 45,600 » » 15-én fenmaradt . . 39,863 316,260 III. Barcsi közraktárak. 1883. okt. 1-én készlet . . . 73,195 626,880 » » 1—15. beraktároztatott 3,766 34,700 A készlet tett mindössze . 76,661 761,580 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 7,433 66,180 1883. okt. 15-én fenmaradt . . 69,528 595,400 I. Szegedi közraktárak: Készlet Beraktá- Kiraktá- Fenma- Az áruk megnevezése roztatott roztatott radzi métermázsákban Repcze........ 32,244 60 1,738 30,566 Köles........ 310 100 — 410 Hüvelyesek ... 737 698 1,101 334 Magvak .... 390 — 102 288 Bükköny .... 44 — — 44 Liszt és korpa . . 3,352 1,600 126 4,827 Szilva és szilvaiz. . 121 680 42 659 Gubacs és valenca . 400 — 169 231 Czukor...... 877 — 59 818 Kávé...... 1,356 122 92 1,886 Egyéb gyarmat- és fűszeráruk . . . 423 110 143 390 Kézműáruk ... 24 10 — 34 Bor és bőráruk . . 127 — 8 119 Gyapjú és gyapot . 362 — 18 344 Zsir és zsiradék . . — — — — Olajok..... 168 — 6 162 Vas és vasáruk . ..321 622 115 1,868 Czement és földnemek .... — — — — Bor.......... 624 125 449 Dió......................... — 49 — 49 Olajpogácsa ... — — — — Dohány .... 18,475 — 18,475 Fa.......... 8 100 100 8 Különfélék . . . 2,756 53 44 2,765 Mai számunkoz fél iv melléklet van csatolva. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 18-án megtartott heti marhavásárra felbújtatott összesen 2557 darab nagy és 4558 darab apró marha. Eladatott: 42 bika, darabja 40—145 forint; 1120 ökör, párja 220—290 forint; 1000 db tehén vágója, párja 175—240 forint; 149 db fejős tehén, darabja 100— 170 forint; 246 darab bivaly, párja 150—200 frt; 358 borjú, dbja 10—24 frt; 4000 birka, párja 10 —16 forint. Ökörhús 54—60 frt; tehénhús 52— 54 frt; borjúhús 70—80 frt; bivalyhús 48—52 frt; nyers szalonna 68—70 frt; sertészsír 72—74 frt 100 klarmonkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 18-án megtartott heti lóvásárra felhajtottak összesen 318 darab lovat. Ebből eladatott átíratás mellett 130 darab, új lólevél mellett 40 darab, összes eladás 170 darab. Adás-vételi árak 23 forinttól 68 forintig, jobbak 72 forinttól 110—115 írtig fizettettek. Bécsi vágóra vetetett 17 drb 24 forinttól 32 írtig. A vásár csekély minőségű volt. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 18. Az üzlet élénk. — Magyar, urasági öreg nehéz 49.-----50.—, fiatal nehéz 51.------52.—, közép 51.50—52.50, könnyű 53.-----54.—. Eredeti nehéz —.— közép 51.-----52.—, könnyű 52.------54.—. — Romániai bakonyi, nehéz —.----.— átmeneti, közép 53.------.— átmeneti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.——.— átmeneti, közép 52.50—53 átmeneti Szerbiai nehéz 53.—53.50 átmeneti, közép 53.-----54.— átmeneti könnyű 58.-----54.— átmeneti. — Hízó 1 */1 éves élősúlyban 4% levonással----— Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 18. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán lanyha irányzat mellett folyt az üzlet, miután Berlin is olcsóbb árakat küldött. Eladatott búza tavaszra 10,30, 31, 32 forinton, őszre 9,62 forinton, tengeri május—júniusra 6.53, 6.54 forinton, zab őszre 6.70 forinton, zab tavaszra 7.05 és 7.03 forinton. Szokványbuza tavaszra 10.32—10.34. — Szokványbuza őszre 9.67—9.70— Bánáti tengeri május—júniusra 6.53—6.55—. — Szokványzab tavaszra 7.05—7.07. — Szokványzab őszre 6.75—.—. — Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 166/s -16.6/s. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Majdnem kifogyhatatlanul dobálják az értékeket a piaczokra, részint Berlinből, hol azelőtt hosszú időn át folyton vásároltak, s most realizálnak, részint Bécsből és Budapestről, hol a realisatiót nem akarják a külföldnek mód felett megkönnyíteni. Ez az, a mi ma ismét tetemesen lenyomta, az árakat, és a mi sokak nézete szerint már nagyon szükségessé vált, mielőtt általános javulást remélhetnénk. Uj aranyjáradék 86.85—86.65—86.80. — 5 százalékos papírjáradék 85.65—85.35—85.45. — Osztrák hitelrészvények 282.60—282.10—283.50. — Magyar hitelbank részvények 282—282.25. — Leszámitoló bank 88—Osztrák magyar államvasuti részvények igen bágyadtan 313.50—312.75. A zárlat 6 órakor fedezésekre ismét kissé feléledve volt.