Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-19 / 287. szám

SZERKESZTŐSÉG: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. ________REGGELI KIADÁS__________________ Budapest, 1883. péntek, október 19. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, fő ideáink. Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ál esti kiadás együtt: 1 hónapra ...................................... % írt. 8 hónapra g , 6 hónapra ....................................... .. „ .. 18 » Az esti kiadás politi­ku­önktüdéséért föld­­fizetés negyedévenként „ ................. 1 . 287. szám. Budapest október 18. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. Az 1883. évi október hó 10 től 17-ig a földmi­­velés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések szerint az ősziek elvetése általában kedvező időjárás mellett nagy részt már befejeztetett. A vetések kevés kivétel­lel jól kikeltek s szépen gyarapodnak. Némely vidé­keken azonban a hernyók a rozsvetésekben, a balbák pedig a repczékben nagy pusztításokat visznek vég­hez. A burgonyatermés általában kielégítőnek jelez­­tetik. Több helyt azonban rothadásról panaszkodnak. A szüret a szőlő rothadása miatt sok helyt a rendes­nél korábban kezdetett meg s ily helyeken a ter­més a minőségre nem szolgáltatott kielégítő eredményt. I. Felvidék: Abauj-Torn­a megye. (Csereháti,szikszói, füzéri alsó és gönczi alsó járás.) A csereháti járásban a vetések bevégeztettek; a burgonya jó termést ad; a szikszóiban a vetés bevégeztetett, a szőlő helyenkint jó termést igér; a füzériben a vetések szépen kelnek; a tengeri, burgonya és a répa középtermést ád; a göncziben a burgonya jó, a répa középtermést ad. Árvamegye. (Námesztói és trsztenai járás.) A námesztói járásban az aratás a havasokban még most sincs bevégezve; a korai vetések szépen kelnek; a trsztenaiban az aratás vége felé jár; a burgonya ro­hamosan rothad. Barsmegye. (Oszlányi és verebélyi járás.) Az oszlányi és verebélyi járásban a vetések szépen kikeltek; a kapásnövények kielégítő eredményt ad­tak ; a verebélyiben a vetések bevégeztettek; kapások jó középtermést adtak; a burgonya rothad. Gömörmegye. (Nagyrőczei, rozsnyói és rima­szécsi járás.) A nagyrőczei járásban a vetések folyamatban vannak; a rozsnyóiban a vetések nagy részben befejeztettek; a burgonya középtermést ad; a r­raa-szécsiben a tengeri­ termés gyenge. Hontmegye. (Ipolysági, balogi és bozóki járás.) Az ipolysági járásban a vetések bevégeztet­tek ; a szüret a múlt évinél jobb eredményt szolgál­tat ; a balogiban a szőlő rothad; a vetések szépen ki­keltek ; a bozókiban korai vetések szépen kikeltek; a tengeri rosszul fizetett; a gyümölcstermés középen felüli. Liptó megye liptó-uj­vári járásban a vetések a túlságos hidegek miatt fejlődésükben visszamarad­tak ; a burgonyaszedés folyamatban van. Nyitramegye. (N.-tapolcsányi, galgóczi, érsekujvári, szeniczi, zsámbokréti, pöstyéni és vág­­sellyei járás.) A n.-tapolcsányi járásban a vetések be­végeztettek ; a kapások betakarittatott; a galgócziban a burgonya középen alul, a répa jól fizetett; a vetések szépen kelnek; az érsekujváriban a répa jó, a burgo­nya és a tengeri kielégítő termést szolgáltattak; a repczék szépek; a szenicziben a burgonya jól sike­rült ; a zsámbokrétiban az őszi vetések befejeztettek, a burgonya rothad, a termés középszerű; a pöstyéni­­ben a vetések szépen kelnek; a répa középen alul fizet; a vágsellyeiben a vetés részben befejeztetett; a burgonya rothad. Nógrádmegye. (Losonczi és gyarmati já­rás.) A losonczi járásban a repcze szépen áll; a bur­gonya középtermésü ; a gyarmatiban a vetések szépen kelnek. Pozsonymegye. (Csallóközi, pozsonyi és szempczi járás.) A csallóközi járásban a vetések szé­pen kelnek ; a tengeri és a répa jó termést adott; a pozsonyiban a vetések szépen kelnek ; a tengeri és a burgonya jó, a takarmányrépa középtermést adott; a szempcziben a répa igen bő termésű volt; a vetések szépen kikeltek. Sárosmegye girálti járásában a burgonya szép és jó, de kevés ; a sarjuk elromlottak. Szabolcs megye nagy­kállói járásában a vetések szépen kelnek ; a burgonya jó termést adott; a répa apró maradt. Szepesmeg­ye. (Poprádvölgyi és tátrai já­rás.) A poprádvölgyi járásban a burgonya kitűnő ter­mést adott; az őszi vetések szépen kelnek ; a tátrai­ban a vetések jól fejlődnek. Ungmegye.(Nagy-bereznai, nagy-kaposi és ungvári járás.) A nagy-bereznai járásban a burgonya bő termésű; nagy-kaposiban a tengeri féltermést adott, a vetések szépen kikeltek; az ungváriban a tengeri jó­ középtermést adott. Ugocs­amegye tiszáninneni járásában a vetések befejeztettek; a tengeri középen aluli ter­mést szolgáltatott; a burgonyatermés kielégítő. Trencsén megye csaczai járásában a bur­gonya gyenge középtermést adott; a cséplések még folyamatban vannak. Zemplén megye. (S.-a.-ujhelyi, varannői, szirmai, tokaji és homonnai járás.) A s.-a.-ujhelyi já­rásban az őszi vetések szépen kelnek, a varanyiban a repczék szépek, a tengeri középtermést adott; a bur­gonyatermés kielégítő; a szinnaiban a vetési mun­kálatok a sok eső miatt alig eszközölhetők; a tokaji­ban a burgonya és répa jó termést adott; a ho­­monnaiban a burgonya jól fizetett; a tengeri közép­termést adott. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Mohácsi és siklósi járás.) A mohácsi járásban a korai vetések szépen kelnek; a siklósiban a vetések jól fejlődnek, a tengeri jó ter­mést adott: Fejérmegye. (Sárbogárdi, vaáli, moóri,ado­­nyi járás.) A sárbogárdi járásban a vetések szépen kelnek; a repczék középszerűek; a burgonya rodhad a vaáli-alsóban a vetések szépen kelnek, a szüret rész­ben befejeztetett;­ a moóriban a vetést a féreg pusz­títja ; a kapások jó termést ígérnek; a szőlő rothad; Győrmegye. (Pusztai-alsó, szigetközi, szi­geti és sokoróaljai járás.) A pusztai-alsó járásban a vetések hibátlanul kelnek; a tengeri és répa jó ter­mést ad, a szőlő rothad; a szigetköziben a kapások jó termést adnak ; a tószigetiben a vetések kelnek, ka­pások középtermést adnak, a repczék szépek; a sokoró­­aljaiban a vetések szépen kelnek, a kapások középter­mést ígérnek, a szőlő rothad. Komárommegye. (Gesztesi, csallóközi,ud­­vardi és tatai járás.) A gesztesi járásban a tengeri és a répa középtermést ad; a vetések szépen kelnek; a csallóköziben a tengeri és a burgonya jó középtermést adott; az udvardiban a vetések szépen kelnek; a szőlő rothad; a tataiban a répa jó termést igér. Mosonmegye. (Nezsideri, m.-óvári és rajkai járás.) A nezsideri járásban a vetések szépen kelnek, a kapások középtermést ígérnek; a m.-óváriban a ve­tések bevégeztettek, a kapások jól fizetnek, a szőlő rothadni kezd; a rajkaiban a vetés szépen gyarapszik, a répa jó termést ad. Somogymegye. (Szigetvári és lengyeltóti járás.) A szigetvári járásban a burgonya és répa gyenge középtermést adnak, a vetések szépen kelnek; a lengyeltótiban a repczék gyengék; a rozsvetést a drótféreg pusztítja; a tengeri igen középszerű, a répa rossz termést ad. Sopron megye (Kapuvári és soproni járás.) A kapuvári járásban a repczék szépek, a kapások jó termést ígérnek; a soproniban a vetések befejeztettek a tengeri kielégítő termést ád, a répa középtermést igér. Tolnamegye központi járásában a tengeri férges és gyenge; a vetések szépen kelnek. Vasmegye (Felső-eőri,szt.-gotthardi, sárvári kemenesi, muraszombati és körmendi járás.) A felső­­eőri járásban a repczék jók; a szt.-gotthardiban a ten­geritermés jója sárváriban a vetések gazosak és arány­talanul kelnek, a burgonya rothad; a kemenesiben a vetések szépen kelnek, a burgonya és tengeri közép­termést igér, a répa apró; a muraszombatiban a vetés befejeztetett; tengeri és répa középtermést igér; a körmendiben a vetések befejeztettek, a gyümölcs közép­termést adott. Veszprém megye. (Enyingi, devecseri, pá­pai és zirczi járás). Az enyingi járásban a vetések be­fejeztettek, a burgonya és a répa jó termést ad; a devecseriben a vetések befejeztettek, a burgonya kö­zép, a kukoricza és a szőlő jó termést szolgáltattak ; a pápaiban a vetések szépen kelnek, a burgonya kö­zéptermést adott; a zircziben a vetések szépek, bur­gonya kevés, de jó termett. Zala megye. (Letenyei, tapolczai, egerszegi, keszthelyi, Csáktornyai, sümegi, pacsai, novai és a­­­lendvai járás.) A letenyei járásban a tengeri tó, a répa középtermésű ; a tapolczaiban a vetések rosszul kelnek; az egerszegiben a vetés befejeztetett; a keszt­helyiben a repczékben a drótféreg pusztít, tengeri és répa középszerűen, a szüret gyengén fizet; a Csáktor­nyaiban a tengeri jós, a repczék kitűnően állanak; a sümegiben a vetések szépek, a szőlő középtermésű; a pacsaiban a burgonya és répa, a novaiben a tengeri és a répa középtermést adott, a szőlő rothad, szüretel­nek ; az a­-lendvaiban a vetések szépen kelnek, a rep­cze kitünően áll. III. Alföld északi része, Arad megye. (Világosi, aradvidéki és pécs­­kai járás.) A világosi járásban a tengeri jól sikerült, az esők a vetési munkálatokat hátráltatják ; az arad­­vidékiben a tengeri és dohány igen jó termést adott; a pécskaiban a kapások gyenge termést adtak. Békésmegye. (Békési, orosházi és gyomai járás.) A békési járásban a tengeri jó­ középtermést adott; a repczéket a bolha pusztítja; az orosháziban a repcze gyenge, de jól kikelt; a tengeri jó termést adott; a gyomaiban a vetések megkezdettek; a tengeri­ termés középnél rosszabb és férges, a szüret befejeztetett. Beregmegye. (Munkácsi és tiszaháti járás.) A munkácsi járásban a vetések jól állanak; a tengeri és répa jó termést adott; a burgonya gyenge közép­termést adott; a szüret középtermést igér ; a tiszaháti járásban a vetések szépen kelnek; a repczevetéseket a fekete hernyó pusztítja; a tengeri termés silány ; a szőlő közép­termést ad. Biharmegye, (Derecskei, beési, robogányi, ugrai és m.-telegdi járás.) A derecskei járásban a ten­geritörés és a szüret folyamatban van; a vetések jók; a beéliben a tengeri középtermést ad ; a széna jól fi­zetett, a robogányiban a sarja a sok eső folytán meg­feketedett ; a tengeri jó­ középtermést ad, az ugraiban a tengeri gyenge középtermést ad; a m.-telegdiben a tengeri középtermést adott. Borsodmegye. (Csáthi, szendrői és egri­felső járás.) A csáthi járásban a tengeri gyenge ter­mést adott; a szendrőiben a tengeri alig féltermést ad; a szőlőtermés jó ; az egri­ felső járásban a vetések szépen kelnek; a burgonya rothad; a repczék silá­nyak. Csanádmegye makói járásában a korai ve­tések szépen kikeltek. Csongrád megye. (Tiszáninneni és tiszán­túli járás.) A tiszáninneni járásban a tengeri és a burgonya­termés silány; a tiszántúliban szántás, ve­tés folyamatban van ; a tengerik kitörettek. Hajdumegye, hadházi járásában a tengeri középtermést ad. Hevesmegye. (Tarna-középi, alsó-tarnai patai és felső-tarnai járás.) A középtarnai járásban­ a vetések szépen kelnek ; a szüret középtermést adott; az alsó-tarnaiban a tengeri középtermést adott ; a dohány silány termést adott ; a pataiban a répater­més rossz ; a burgonya rothad , a felső-tarnaiban a vetések jól kelnek; a tengeri­ termés gyenge; a dohány silány. Jásznagykun-Szolnok megye. (Közép-tiszai és felső-tiszai járás.) A közép-tiszai já­rásban a repczét a fekete hernyó pusztítja; kukori­cza közép-, a répa jó termést adott, a felső-tiszaiban a repcze gyenge ; tengeri és burgonya kevés termett. Máramarosmegye. (Vissói, huszti és szigeti járás.) A vissói járásban a tengeri gyenge ter­mést ád; a husztiban a tengeri jó­ közép-, a burgonya silány termést ad; a korai vetések szépen zöldelnek ; a szigetiben a tengeri közép-, a burgonya jó ter­mést ad. Pest-Pi­l­is-So­l­t-Kiskun megye. (Pesti­közép-, pesti-felső és pilisi-felső járás.) A pesti-közép járásban a burgonya apró ; a pesti-felsőben a vetés bevégeztetett; a burgonya középtermést adott; a pi­lisi­ felsőben a vetések jól kelnek; a tengeri középter­mést adott. Szabolcs megye. (Nyírbátori, alsó-dadai és felső-dadai járás.) A nyírbátori járásban a vetések bokrosodni kezdenek; az alsó-dadaiban a répa kevés ; a tengeri tűrhető; a dadai felsőben a kapások közép­termést adnak. Szatmármegye szamosközi járásában a rep­czét a bolha elpusztította; a kapásnövények csak 1/4-ed termést adnak; a dohány­termés gyenge. IV. Alföld déli része. Bács-Bodrogmegye. (Felső II., III. al­só, telecskai II., tiszai I., tiszai II., felső I. és közép járás.) A felső II. járásban a vetések jól fejlődnek; a tengeri férges; a III. alsóiban a repczék szépek; a tengeri só középtermést ád; a telecskai II.-ban a rep­cze gyenge; a tengeri férges; az I-só tiszaiban a ten­geri­ termés jó; a szőlő rothad; a tiszai II-ban a ten­geri férges; a repczék szépek; a sarju és a köles kö­zéptermést adott; ez­­­ső felsőben a vetések szépen kelnek; a tengeri középtermésű; a középiben a rep­­czevetések szépek; a burgonya középtermést ad. Krassó-Szörénynyegye. (Krassovai,ma­rosi, oraviczai, bégai, bozovicsi és jám­i járás.) A kras­sovai járásban a tengeri középtermést ad; a szüret megkezdetett; a marosiban a tengeri­ termés rossz; a burgonya közép; a szőlő jó termést igér; az oraviczai­­ban a tengeri középtermést adott; a bégaiban a ten­geri rossz; a bozovicsiban a tengeri közép-, a jámiban gyenge termést ad. Temesmegye. (Verseczi, kubini, csákovai, vingai, lippai és fehértemplomi járás). A verseczi já­rásban a tengeri jó középtermést adott, a burgonya gyenge; a kubiniban a tengeri és a burgonya közép­termést ad, a repczék szépen keltek; a csákovaiban a repczék szépek; a vingaiban a vetések folyamatban vannak, a tengeri közép, a répa gyenge termést adott; a lippaiban a vetések folyamatban vannak, a repczék szépen kelnek, a tengeri gyenge termést ad; a fe­hértemplomiban a tengeri és a burgonya gyengén fizetett. Torontálmegye. (Cseneji, zichyfalvi já­rás.) A cseneji járásban a tengeri­ termés tűrhető jó, a dohány jó középtermésű, gyümölcs bőven van; a zichyfalviban a repczék kikeltek, a tengeri félter­mést ad. V. A volt erdélyi megyék és Szilágymegye. A­l­s­ó-F­ehérmegye. (Maros-újvári, ba­­lázsfalvi és csombordi járás.) A m.­ujvári járásban a tengeri gyengén fizet, a szőlő gyenge termést ad; a balázsfalviban a vetések szépen kelnek; tengeri kevés, de jó termett; a csombordiban a tengeri csak fél ter­mést ad; a vetések szépen kelnek; a bortermés gyenge leend. Besztercze-Naszód megye nagy­sajói járásában a tengeri gyenge középtermést ad. Brassó megye brassói járásában a ten­geri­ termés gyenge. Csikmegye. (Tölgyesi, szépvizi és gy.-szt.­­miklósi járás.) A tölgyesi járásban a sarju középter­mést adott; a szépviziben a vetések szépen fejlődnek; a gy.-szent-miklósiban a vetések befejeztettek, a len­termés középeredményt szolgáltatott; burgonyater­més gyenge. Fogarasmegye fogarasi járásban a vetések folyamatban vannak; a tengeri jó középtermést ad. Háromszékmegye. (Sepsi-alsó, orbai és kézdi-alsó járás.) A sepsi-alsó járásban a vetések gyengén keltek; az orbaiban a rozsok jól kelnek; tengeri, burgonya középtermést ígérnek; a kézdi­­alsó járásban a vetések szépen kelnek; a tengeri fél­termést adott; a cséplések folyamatban vannak. Hunyadmegye. (Szászváros­ és lapusnyaki járás.) A szászvárosi járásban a tengeri gyenge, a la­­pusnyakiban a vetések szépen kelnek; a tengeri és a burgonya középtermést ad. Kisküküllőmegye. (Erzsébetvárosi és hosszúaszói járás.) Az erzsébetvárosi járásban a ten­geri féltermést, a sarja jó termést adott. A hosszú­­aszóiban a tengeri középen aluli termést ad; a veté­sek jól fejlődnek. Kolozsmegye. (M.-örményesi, almási, ko­­lozsi járás.) A m.-örményesi járásban a vetések szé­pek, a tengeri gyenge; az almásiban­ a vetések bevé­geztettek ; a tengeri jó középtermést adott; a kolozsi­­ban a tengeri középtermést adott. Maros-Torda megye. (Kisküküllőmenti, marosjárai, marosmenti, görgényi és magyarói járás.) A kisküküllőmenti járásban a tengeri silány termést adott; a vetés folyamatban van ; a marosjárasban a tengeri féltermést adott; a repczék gyengék; a maros­mentiben a tengeri gyenge; a görgény-szent­imreiben a tengeri gyenge termést ad; a vetések szépen diszle­­nek; a magyaróiban a tengeri jó termést adott; a ve­tések szépen kelnek. Nagyküküllőmegye. (Kőhalmi, zsiberki és keresdi járás.) A kőhalmi járásban a burgonya gyenge, a tengeri jó középtermést adott; a zsiberki­­ben a vetések befejeztettek; a burgonya középter­mést adott; a tengeri gyenge, a keresdiben a veté­sek befejeztettek; a tengeri középtermést adott, a szőlő éretlen. Szolnok-Doboka megye. (N. - ilondai, m.-láposi és deési járás.) A nagy-ilondai járásban a a tengeri féltermésen aluli; a m.-láposiban a tengeri- és burgonya jó középtermést ad ; a deésiben a tengeri termés gyenge. Szilágymegye sz.-somlyói járásában a tengeri termés eredménye kielégítő ; a vetések szépek. Torda-Aranyosmegye. (Toroczkói, me­zőségi, alsó-járai és m.-ludasi járás.­­A toroczkói já­rásban a vetések befejeztettek; a tengeri gyenge; a mezőségiben a rozsvetés bevégeztetett; a tengeri gyenge termésű­­ gyümölcs bőven van; az alsó-járai­­ban a tengeri termés középen aluli; a vetések bevé­geztettek ; a m.-ludasiban a korai vetések szépek; a szőlő jó termést ad. Udvarhelymegye. (Homoródi és ke­resztúri járás.) A homoródi járásban a sarjutermés kielégítő ; a zab silány; a keresztúriban a tengeri ki­tűnő, a zab gyenge, a répa jó termést szolgáltatott. Közlemények. Az országos kiállítás központi bizottsága az összes kerületi és helyi bizottságokhoz a következő körlevelet intézte : »Miután a szervezési szabályzat 15. §-ának 1. pontja szerint a kerületi bizottságnak egyik fontos feladatául ki van tűzve, hogy a kerület versenyképes iparosait és gazdáit a kiállításban való részvételre serkentse és a részvételt esetleg buzgó iparpártolók előzetes megrende­lései által lehetővé tegye, miután továbbá az általános kiállítási szabályzatot, valamint az egyes csoportok részletes programmjait, nemkü­lönben a bejelentési íveket a két­ bizottságnak meg is küldöttem ; miután végre kívánatos, hogy a folyó év végéig kitűzött bejelentési határidő lejár­táig a kiállítók tényleg bejelentsék kiállítandó tárgyaikat, felkérem a kér. bizottságot, hogy a fel­adat megoldása végett most már minden hala­dék nélkül erélyesen intézkedjék.­­ Ezen feladat minél sikeresebb teljesítése végett sze­rezze meg az illető ipar- és kereskedelmi kamarától a kerületében létező iparosok névlajstromát, sze­melje ki azon iparosok neveit és lakhelyeit, akiket oly tárgyak kiállítására képeseknek tart, melyek­nek bemutatása a nemzeti ipar versenyterén szük­ségesek vagy a hazai iparnak teljes feltünteté­se végett kívánatosak.­­ Forduljon továbbá a kerületben levő gazdasági egyletekhez a végett, hogy a jelesebb gazdák névsorát közölje a kerületi kiállítási bizottsággal, nevezetesen azoknak, kik a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik ágában kitűnő eredményeket tudnak felmutatni és mind­ezeket vagy szóval a helyi bizottságok útján vagy külön megbízottak által vagy ott, ahol az nem igen lehetséges, levélben szólítsa fel az egyúttal beküldendő bejelentő ivek kellő kitöltésére és beküldésére. — A bejelentési iveknek kellő kitöltése végett szolgáltas­son szóbeli vagy, ha kívántatik. írásbeli útbaigazítást. A szétküldött bejelentési iveket tartsa jegyzékben és a bizonyos rövid határidő alatt vissza nem érke­zőket sürgesse szóval vagy írásban addig, míg vá­laszt nem nyer. A beérkezett bejelentési íveket vizs­gálja meg a végből, hogy azok a szabályzat értel­mében kellően ki vannak-e töltve, a netán e te­kintetben felmerülő hiányokat rövid uton iga­­zíttassa ki vagy ha ez lehetetlen volna, új ívek betöltéséről gondoskodjék. Ha a bejelentési iv rend­ben van, akkor megvizsgálandó, vájjon a bejelentett tárgy a bizottság nézete szerint a kiállításra bocsát­ható-e. Erre vonatkozó esetleges megjegyzéseit vagy magán a bejelentési iv egyik példányán, mely aztán az orsz. bizottság levéltárában marad és a bejelentővel nem közöltetik, vagy külön hozzá fűzött ivén tegye meg. Végre a bejelentési íveket koronkint és pedig minden bő végén csoportok szerint rendezve küldje meg az orsz. bizottságnak. Az első ily küldeményt már f. évi november hó 1-én elvárom. Matlekovics s. k. b. államtitkár, elnök.« Az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya ma délután 4 órakor ülést tartott. Jelen voltak Korizmics László egyesületi alelnök, gr. Károlyi Sándor, S­o­m­s­s­i­c­h Pál, gr. A­p­p­o­­n­y­i Albert, Szilágyi Virgil, Tóth Lőrincz, dr. Darányi Ignácz, kapriornai ,W­o­d­i­a­n­e­r Albert, Rakovszky István, Weisz B. Ferencz, Steiger Gyula, dr. Putkány Ödön, Dorner Ede, Niki Mihály, Fehér Miklós, dr. F­á­y An­dor, Biró Géza, jegyző dr. Szabó Ferencz. A szakosztályi ülés tárgyait az igazságügyi miniszté­riumnak a váltójog megszorítása tárgyában az egye­sülethez intézett átirata, továbbá Trencsén megye gazd.­egyesületének a szeszadó törvény kibővítésére vonatkozó átirata képezték. A gyűlést a szakosztályi elnökök távollétében Korizmics László egyesületi alelnök nyitotta meg, ki tekintettel a kitűzött tár­gyak fontosságára, és azon körülményre, hogy ily tág keretű kérdések minden részletesebb előkészítés nél­kül, egy számos tagú szakosztály által czélszerűen nem tárgyalhatók, azt indítványozta, hogy mindkét tárgy előbb egyes bizottságokban tárgyaltassék le, és hogy a szakosztály csak is ezen bizottságok véle­ményének meghallgatása után hozzon határozatot. A szakosztály ezen indítványt elfogadva, az igazságügyi minisztérium átiratát tárgyazó bizottságba gróf Ap­­ponyi Albert, gr. Károlyi Sándor, dr. Darányi Ignácz, Rakovszky István, Szilágyi Virgil; a trencsén megyei gazd.­egyesület átiratának tárgyalására kiküldendő bizottságába pedig­ Korizmics László, Sponer Andor és Leipcziger Vilmost választá, s ezzel az ülés vé­get ért. A budapesti közúti vaspálya társaság bejelen­tette a fővárosi tanácsnak, hogy a lóversenytéri vo­nal terveit, a­melyek még 1880-ban készültek, — te­kintettel a m. kir. államvasutak személy pályaudvará­nak kiépítése és a tervezett 1885. évi országos kiállí­tásra, lényegesen módosítani fogja, s hogy a tanulmá­nyok befejezése után ujóbbi tervezetet fog a hatóság­hoz előterjeszteni. Az uj vonal az 1884. évi építési idény alatt mindenesetre létesülni fog. A zugligeti vonal második vágánya tekintetében jelenti a társu­lat, hogy annak a forgalomra leglényegesebb részét az idén kiépítette ; a hátralevő rész, terület kisajátítá­sokat igényelvén, még tanulmány tárgyát képezi, s annak elintézése csak a jövő évben lesz foganato­sítható. Erdélyi ásványforrás társulat. A tusnádi és elő­­pataki fürdők kezelését egy társulat vette át, mely nagymérvű befektetésekre kötelezte magát a mostani birtokossággal szemben. Egy bukaresti lap a következő adatokat közli e társulatról: A részvénytársaság »Er­délyi ásványforrás-társulat« név alatt megalakult s alapító tagjai a következők:: báró Apor Károly, báró Apor Gábor, b. Bánffy Ádám, b. Bánffy Albert, b. Bánffy Ernő, b. Szentkereszty, gr. Bethlen András, gr. Eszterházy Kálmán, gr. Kálnoki Imre, gr. Kál­­noky Félix, Mikó Bálint főispán, Mikes grófné, gróf Mikes Miklós, gr. Nemes János, gr. Pejacsevics Ar­thur, Pócsa József főispán, Boos Gusztáv angol gyá­ros, Zsigmond Dezső, Seethal Ferencz, Maurer Vik­tor, Kónya Károly, Prager Zsigmond romániai ipa­ros, Bogdán András és István, Künte József. Ezen alapító bizottság már kibocsátotta a részvény aláírási íveket. Jegyzések történhetnek párisi, bécsi, budapesti, kolozsvári, brassói, konstantinápolyi, athéni és buka­resti bankczégeknél. A befizetési határidő 1884. év május 1., október 1. és 1885. május 1. A részvény­­tőke két millió frankban, azaz nyolczszázezer arany forintban van megállapítva. Nyolczezer darab 100 fo­rintos részvény van kibocsátva. Czélja a társulatnak Tusnádon és Előpatakon fürdőket, vízgyógyintézetet, köztermeket és vendéglőket építeni. Az előpataki bir­tokosság 29 évre, a tusnádi 40 évre mondott le a köz­javadalmakról a társulat érdekében. Az aláírási felhí­vás prospektust ad a remélhető bevételekről s szá­mításai szerint Tusnád évi osztalék­­­jövedelmét 151.500, Élőpatakét 110.500 írtban állapította meg, a­mi a befektetési tőkéhez képest 21­5 százaléknak felelne meg. Budapesti és vidéki közraktárak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank közraktári vállalatának forgalmi kimutatása 1883. október be 1-től 15-ig bezárólag. I. Budapesti vállalat. Készlet Beraktá- Kiraktá- Benmna- Az áruk megnevezése roztatott roztatott radt métermázsákban Búza.................... 130,943 18,236 22,773 126,406 Bozs.................... 11,976 7,301 1,912 17,365 Árpa.................... 9,486 1,811 2,360 8,937 Zab .................... 1,156 261 261 1,156 Tengeri .... 33,513 187 2,410 31,290 Összesen mm. 251,193 31,940 32,703 250,430 Biztosítási érték: Készlet 2.859,970 forint, be­raktározás 363,090 forint, kiraktározás 362,180 fo­rint, fenmarad 2.860,880 forint Naponkinti átlag a beraktározásnál: 2130 mm. és 24.206 forint biztosítási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 2181 mm. és 24.145 forint biztosítási érték. II. Vidéki raktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1883. okt. 1-én készlet . . . 16,152 191,360 » » 1—15. beraktároztatott 564 7,100 A készlet tett mindössze . 16,716 198,450 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 3,503 27,500 » » 15-én fenmaradt . . 13,213 170,900 II. Temesvári közraktárak. 1883. okt. 1-én készlet .... 37,069 292,260 » » 1—15. beraktároztatott 8,901 69,500 A készlet tett mindössze . 45,970 361,760 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 6,107 45,600 » » 15-én fenmaradt . . 39,863 316,260 III. Barcsi közraktárak. 1883. okt. 1-én készlet . . . 73,195 626,880 » » 1—15. beraktároztatott 3,766 34,700 A készlet tett mindössze . 76,661 761,580 1883. okt. 1—15. kiraktároztatott 7,433 66,180 1883. okt. 15-én fenmaradt . . 69,528 595,400 I. Szegedi közraktárak: Készlet Beraktá- Kiraktá- Fenma- Az áruk megnevezése roztatott roztatott radz­i métermázsákban Repcze........ 32,244 60 1,738 30,566 Köles........ 310 100 — 410 Hüvelyesek ... 737 698 1,101 334 Magvak .... 390 — 102 288 Bükköny .... 44 — — 44 Liszt és korpa . . 3,352 1,600 126 4,827 Szilva és szilvaiz. . 121 680 42 659 Gubacs és valenca . 400 — 169 231 Czukor...... 877 — 59 818 Kávé...... 1,356 122 92 1,886 Egyéb gyarmat- és fűszeráruk . . . 423 110 143 390 Kézműáruk ... 24 10 — 34 Bor és bőráruk . . 127 — 8 119 Gyapjú és gyapot . 362 — 18 344 Zsir és zsiradék . . — — — — Olajok..... 168 — 6 162 Vas és vasáruk . .­­.321 622 115 1,868 Czement és föld­nemek .... — — — — Bor.......... 624­­ 125 449 Dió......................... — 49 — 49 Olajpogácsa ... — — — — Dohány .... 18,475­­ — 18,475 Fa.......... 8 100 100 8 Különfélék . . . 2,756 53 44 2,765 Mai számunkoz fél iv melléklet van csatolva. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 18-án megtar­tott heti marhavásárra felbújtatott összesen 2557 darab nagy és 4558 darab apró marha. Elada­tott: 42 bika, darabja 40—145 forint; 1120 ökör, párja 220—290 forint; 1000 d­b tehén vágója, párja 175—240 forint; 149 db fejős tehén, darabja 100— 170 forint; 246 darab bivaly, párja 150—200 frt; 358 borjú, db­ja 10—24 frt; 4000 birka, párja 10 —16 forint. Ökörhús 54—60 frt; tehénhús 52— 54 frt; borjúhús 70—80 frt; bivalyhús 48—52 frt; nyers szalonna 68—70 frt; sertészsír 72—74 frt 100 klarmonkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 18-án megtartott heti lóvásárra felhajtottak összesen 318 darab lovat. Ebből eladatott átíratás mellett 130 darab, új lóle­vél mellett 40 darab, összes eladás 170 darab. Adás-vételi árak 23 forinttól 68 forintig, jobbak 72 forinttól 110—115 írtig fizettettek. Bécsi vágóra ve­tetett 17 drb 24 forinttól 32 írtig. A vásár csekély minőségű volt. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 18. Az üzlet élénk. — Magyar, urasági öreg nehéz 49.-----50.—, fiatal nehéz 51.------­52.—, közép 51.50—52.50, könnyű 53.-----54.—. Eredeti nehéz —.— közép 51.-----52.—, könnyű 52.------54.—. — Romániai bako­nyi, nehéz —.----.— átmeneti, közép 53.------.— átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.——.— átmeneti, közép 52.50—53 átmeneti Szerbiai nehéz 53.—53.50 átmeneti, közép 53.-----54.— átmeneti könnyű 58.-----54.— átmeneti. — Hízó 1 */1 éves élősúlyban 4% levonással----— Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 18. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán lanyha irányzat mellett folyt az üzlet, miután Berlin is olcsóbb árakat küldött. Eladatott búza tavaszra 10,30, 31, 32 forinton, őszre 9,62 fo­rinton, tengeri május—júniusra 6.53, 6.54 forinton, zab őszre 6.70 forinton, zab tavaszra 7.05 és 7.03 forinton. Szokványbuza tavaszra 10.32—10.34. — Szok­­ványbuza őszre 9.67—9.70—­ Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.53—6.55—. — Szokványzab ta­vaszra 7.05—7.07. — Szokványzab őszre 6.75—.—. — Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 166/s -16.6/s. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Majdnem kifogy­hatatlanul dobálják az értékeket a piaczokra, részint Berlinből, hol azelőtt hosszú időn át folyton vásárol­tak, s most realizálnak, részint Bécsből és Budapest­ről, hol a realisatiót nem akarják a külföldnek mód felett megkönnyíteni. Ez az, a mi ma ismét teteme­sen lenyomta, az árakat, és a mi sokak nézete szerint már nagyon szükségessé vált, mielőtt általános javu­lást remélhetnénk. Uj aranyjáradék 86.85—86.65—86.80. — 5 százalékos papírjáradék 85.65—85.35—85.45. — Osztrák hitelrészvények 282.60—282.10—283.50. — Magyar hitelbank részvények 282—282.25. — Le­­számitoló­ bank 88—Osztrák magyar államvas­­uti részvények igen bágyadtan 313.50—312.75. A zárlat 6 órakor fedezésekre ismét kissé feléledve volt.

Next