Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)

1883-11-01 / 300. szám

Táviratok. BéCS, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« értesül, hogy Bogicsevics szerb külügyminiszter tudatta már az osztrák-ma­gyar külügyminiszterrel, hogy a szerb kor­mány Pirocsanácz volt miniszterelnököt szán­dékozik kinevezni bécsi követté. Az osztrák­magyar külügyminiszter beleegyezett ebbe a választásba. Bécs, október 31. A »Bud. Corr.« jelentése. Gr. Kuefstein rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Matlekovics államtitkár Párisból ma ideérkeznek ; a franczia szerződési tárgyalásokhoz kiküldött többi osztrák és magyar kormánymegbízot­tak még tovább maradnak Párisban. A szerződés iránt megállapodás eddigelé még nem létesülhetett, a hajózási szerződés megkötésére nézve valószínűleg nem fognak ugyan nagyobb akadá­lyok felmerülni, ellen­ben alig van kilátás arra, hogy Francziaországgal állat­egészségügyi konventió és tarifaszerződés létesüljön. A tárgyalások most félbeszakittattak s habár Matle­kovics államtitkár nem tér vissza többé Párisba, azok részben írásbeli utón fognak tovább folytattatni. Fran­­cziaország, melynek jelenleg öt külállam irányában van 1892-ig érvényes tarifaszerződése, úgy látszik, hogy az osztrák-magyar monarchiával, melynek csak egyetlen egy állam irányában van kevés vámtételre kiterjedő szerződése, még kedvezményes szerződést sem igen hajlandó megkötni, ámbár Francziaország az ottani törvények értelmében nem léptethet vámhá­­borút involváló tételeket életbe, a­miben az osztrák­magyar monarchiát tudvalevőleg mi sem gátolja. Le­hetséges azonban, hogy a tárgyalások a tárgyaló álla­mok külügyminisztériumai közt, kedvezőbb ered­ményre fognak vezetni. Pak­s, okt. 31. A kamara ü­­­é­p­e. Clémen­­c­e a­z élénk bírálat alá veszi a kabinet eljárását. Megjegyzi, hogy senki sem kívánja a szégyenteljes visszavonulást. Azonban mi határozott felvilágosítá­sokat követelünk. Itt nem tárczáról, hanem a ha­záról van szó és Francziaországot nem szabad ve­szélybe vinni. Ferry miniszterelnök válaszában kifejti, hogy a tonkingi expeditió nem személyes műve a ca­­binetnek. Továbbá megjegyzi, hogy léteznek diploma­­tiai és katonai praecedensek. Nekünk — úgy­mond — nem szabad szárazföldi haderőnket gyengítenünk, de felednünk sem szabad, hogy Francziaország a máso­dik tengeri hatalom A köztársaságnak kötelessége a gyarmati hatalom integritásának megtarthatását a jövő nemzedék számára is biztosítani. A miniszter visszautasítja az észszerűtlenségre vonatkozólag tett szemrehányást. Kifejti, hogy a kormány a Chinával folytatott tárgyalásoknál mérsékletességének legszél­sőbb határáig ment. Francziaország és China között nem létezik szakadás. A kormány éppen most vette Tricounak f. hó 29 ikéről kelt táviratát, melyben ez azt jelenti, hogy az alkirály ragaszkodik ahhoz, hogy őt visszatartsa, továbbá, hogy az alkirály igen nyug­hatatlan és Tseng nagykövetet nyíltan meghazudtolja. (Tetszés.) Ha a tárgyalások még nem is vezettek czélhoz, még­is feltehető, hogy ha Sontay-t és Bac­­ninh-t elfoglaljuk, a chinaiak békés hajlamokat fog­nak mutatni. A miniszter nem hiszi, hogy China háborút üzenne és megjegyzi, hogy Francziaország sem szán­dékozik ezt tenni. Megtelepedünk — úgymond — a deltában és senki sem fog onnan bennünket elűzni. A gyarmatpolitika nem jár azonnal eredménynyel, de mi utódaink számára dolgozunk. Legjobb szer a ve­szély elkerülésére az, ha megmutatjuk, hogy nem fé­lünk attól, a kamara meg fogja ezt mutatni szavaza­tával. (Élénk tetszés.) Clémenceau nem tartja kielégítőnek Ferry válaszát. Hosszabb beszédében korholja a kormány gyarmatpolitikáját s átalában az egész külpolitikát és szemére hányja a kormánynak, hogy Algirt meg­fosztja a csapatoktól s Francziaország haderejét szét­forgácsolja, holott egész Európa összpontosítja erőit. Végül a tapasztalatlanság vádjával illeti a miniszté­riumot és oda nyilatkozik, hogy a kormány a kamara bizalmát nem érdemli meg. Campenon hadügyminiszter kijelenti,hogy Algír semmi esetre sem hagyatik kellő véderő nélkül s megjegyzi, hogy a kormány gyarmatpolitikáját foly­ton alárendelte a szárazföldi politikának. Erre a vita Clémenceau rövid válasza után befejeztetett. Ezután a kamara 339 szavazattal 194 ellené­ben elvetette az egyszerű napirendet és 339 szava­zattal 160 ellenében a következő indokolt napirendet fogadta el. A kamara a kormánynak Francziaország érdekei és becsülete megvédésére tett intézkedéseit elfogadja s bízik a kormány szilárdságában és böl­­cseségében, hogy a fennálló szerződéseket végre fogja hajtani. Páris, okt. 31. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Hír­lik, hogy Brazza, a franczia congol­ expedició vezére harczban elesett. Páris, okt. 31. A »Temps« szerint Thibau­­d­i­n volt hadügyminiszter ellen fegyelmi eljárás in­­díttatik azon körülmény miatt, hogy a tonkingi kör­höz levelet intézett, melyben volt minisztertársairól korholólag nyilatkozik. Madrid, okt. 31. Alfonz király ma Martost fogadta, ki a köztársaság korában miniszter volt. A hírlapok nagy fontosságot tulajdonítanak e fogadtatásnak, melyet elője­léül tekintenek annak, hogy a pártok a mon­archia érdekében egyesülni fognak. Róma, okt. 31. Kendell nagykövet ide ér­kezett. Róma, okt. 31. A hivatalos lap rendeletet kö­zöl, mely a parlamentet november 26-ra hívja össze. London, okt. 31. (Eredeti távirat.) Tegnap este a földalatti vasúton három egy­mástól távol eső helyen borzasztó robbanás történt. Az egyik és legnagyobb robbanás Praedstreet és Edgwareroad közt történt 8 órakor, midőn a vonat Praedstreetből elindult. Egyszerre nagy dörrenés hallatszott, az állo­más valamennyi világa és a vonat lámpái ki­aludtak és sűrű porjelleg keletkezett. Lámpá­kat hoztak rögtön, megvizsgálták az alagutat és nagy lyukat találtak ütve a tömör alag­­uton; a tégla­fal nyolcz láb szélességben por­rá volt törve és a talaj földje kivájva, mintha ásóval szedték volna ki a földet. A távíró dró­tok szétszaggatva, szóval a hatás olyan volt, a­minőt annak idejében a dynamitrobbanás tett a londoni közigazgatási hivatalban. A vonat három utolsó kocsija megrongáltatok, az ablakok mind összetörtek, de a kocsik farészei szerencsére ellenállottak. Öt ember súlyosan megsebesült a zökkenés és az üveg­cserepek által. Harminc­an csekélyebb sérü­léssel szabadultak meg. Ugyanekkor robbanás volt ezen a vas­úton a Charingcross és a Westminster állomás közt is, és ez a robbanás is oly pusztítást okozott az állomáson és az alagút falában, de itt nem ment akkor vonat, hanem az állo­máson szenvedett zúzódást néhány ember. A vizsgálat alkalmával négy bombát találtak a robbanás helyéhez közel; azt még nem lehet tudni, vájjon dynamittal vannak e megtöltve. A robbanás rémítő volt, mert az alagút szilárd fala is összemorzsoltatott és a dörrenés mértföldekre elhallatszott. A sebe­sültek mind munkások. A gyanú természete­sen a fém­ek ellen irányul. A földalatti vasúton félbeszakadt a közle­kedés. London, okt. 31. (Eredeti távirat.) Tegnap mindkét párt legkitűnőbb szónokai beszéltek, Dilke, Hartington és Salis­bury. Ez utóbbi a külügyi politikára vonat­kozó ama vádra, hogy lord, Beaconsfield kormánya, a Németország és Ausztria-Ma­­gyarország irányában táplált barátság miatt kevésbbé szívélyes magatartást tanúsított Fran­­cziaország irányában, a következőket válaszol­­ja: »Váljon a jelenlegi cabinet politikája eredményesebb-e e tekintetben? —Egyptom, Tonking, Madagascar, Congo, a newfound­­landi kereskedelmi szerződés, a Suez-csator­­na, mind oly kérdések, melyekkel szemben a jelen cabinet, a legjobb akarat mellett is csak alig kerülhetné el a szakítást Francziaország­gal. Francziaország hangulata Anglia irá­­­nyában bizonyára nem barátságosabb most, mint volt abban a pillanatban, midőn lord Beaconsfieldet azzal vádolták, hogy Fran­cziaországot megsértette, midőn a német­osztrák - magyar szövetséget, mint a béke biztosítékát örömmel üdvözölte.­­ Dil­ke és Salisbury egyiránt igen éle­sen nyilatkoztak a tervben levő válasz­tási reformokról, Salisbury azonban elis­merte, hogy habár e reformokban nagy ve­szélyt lát is Angliára nézve, mégis el van ha­tározva arra, hogy az országnak az alsóház által nyilvánított akarata előtt meghajoljon. Ily körülmények között a felsőház ellenállása lehetetlen. — A »Times« a franczia kamara tegnapi üléséről szólva megjegyzi: »Azt hisz­­szük Angolország osztatlan közvéleményének adunk kifejezést, midőn azt állítjuk, hogy Fran­cziaország kevés eszély­ességgel rohan oly hely­zet felé, a­mely Angolországhoz való viszo­nyát nagyon kényessé teheti. Angolország kényszerítve lehet ez­által oly állásfoglalásra, amely ez időszerint óhajaival ellenkezik. Ed­dig az angol államférfiak és az angol sajtó egyiránt, csak susogva szóltak. Francziaor­szág valószínűleg félreértette e tartózkodást, de most már elérkezett az ideje, hogy ennek végét szakítsuk. Francziaország kormánya oly ösvényre lépett, amely az Angolországgal való jó viszonyt kellemetlenül megzavarhatja. — Francziaországnak azt a törekvését, hogy Chinát háborúra kényszerítse, nem tekinthet­jük közönyösen. London, okt. 31. (E r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) A leg­közelebbi robbanások tárgyában megindított vizsgá­lat még mit sem derített ki. A hivatalos szemle con­­statálta, hogy a Charingcross alagút falazatában 18 hüvelyk mélységű lyukak vannak, mintha nehéz löve­­gek ütésének nyomai volnának. A sebesültek közül ma már csak három gyógykezeltetik a kórházban. (N. Fr. Pr.) London, okt. 31. A földalatti vasútvonalon tör­tént robbanás okát még nem sikerült kipuhatolni. A jelekből ítélve, a robbanást valószínűleg dynamit okozta. Az egészet különben a fém­ek merényletének tartják. London, okt. 31. Londonban 1884-re közegész­ségügyi kiállítás rendezését tervezik. Ezenkívül 1885- re ipari találmányokból, a munkamegtakarítást czélzó gépekből, és 1886-ra az angol gyarmatok és India terményeiből terveznek kiállítást. London, okt. 31. A nemzetközi halászati kiállí­tás ma a diplomatiai testület néhány tagjának jelen­létében a walesi herczeg által bezáratott. A herczeg ez alkalommal az idegen hatalmaknak köszönetét fe­jezte ki, hathatós támogatásukért és a következő há­rom évre is hasonló kiállítások rendezését helyezte kilátásba. Berlin, okt. 31. A »Reichsanzeiger« tegnapi kelettel a rendőrileg eszközlendő egészségügyi el­lenőrzésről szóló rendeletet teszi közzé és egy­szersmind a cholerajárványnak Peking­­ben való kitörését jelenti. Frankfurt, (Majna mellett) okt. 31. A robbanás alkalmából elfogott egyének, miután alibijüket bebi­zonyították, mindnyájan szabadon bocsáttattak. A robbanás színhelyén tegnap megejtett szemle alkal­mával a törmelék között kilencz golyót találtak, me­lyek galambtojás nagyságúak és likacsosak. A golyók csekély mennyiségű nitroglycerint tartalmaztak. Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Jó forrásból azt jelenti a »Pol Corr.«, hogy a hadügyminiszteren és a pénzügyminiszteren kívül Nabukov igazságügyminiszter is lemond legközelebb és hogy az utóbbinak Volovcsev lesz az utódja. Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) A Kálnoky külügyminiszter által a magyar delegáció­­ban elmondott nyilatkozatból azt következteti a »No­­voje Vremja««, hogy a külügyminiszter szakított a viszonosság eddigi politikájával. Vájjon szükségte­lennek tartják-e Bécsben a boszniai lázadás leverése után továbbra is tekintettel lenni Oroszországra és Oroszország beleegyezése nélkül más irányt akarnak-e adni a keleti ügyeknek ? Ezt kérdi a »Novoje Vrem­ja«, de azt is megjegyzi, hogy Kálnoky megemléke­zett a két szomszéd állam barátságos előzékenységé­ről mint a béke zálogáról. A kölcsönösség bizonyíté­ka volna, mondja végre az említett lap, ha az osztrák­magyar diplomácia nem avatkoznék a bolgár ügyek­be, talán azért sem, mert Oroszország nem kér fölvi­­lágosítást Bosznia megszállásának határidejéről, sem arról, hogy belföldi csapatok szerveztetnek a félig török tartományokban. Közgazdasági táviratok. Posen, okt. 31. A schildbergi, adelhaui, ple­­scheni, krotoschini és krebeni kerületekre nézve a szarvasmarhának vasúton való szállítása ellen kibo­csátott tilalom megszüntettetett. Értéktőzsde. Bécs, okt. 31. (Eredeti távirat.) Érték­­üzlet. A lanyha párisi boulevardárak és a nyo­masztó üzletpangás daczára a mai előtőzsdén szilárdabb a coulissapapírok irányzata, különösen ál­­lamvasúti s tartományi bankrészvényeket vásárol egyik nagyobb speculáns, miért is ezek megtartják áraikat. A sorompók közt az északi vasúti részvények kereslete folyton tart, úgy hogy ára ismét leszállt, a­mi lehangoló hausset vont az általános irányzatra. Járadékokban kevés a forgalom. A valutákat a teg­napi legmagasabb áron fizetik. Az utótőzsde gyenge. Bécs, okt. 31. (Eredeti távirat.) Esti tőzsde. Párisból érkezett kedvező zárlati jelentések folytán, az esti tőzsde is szilárd hangulatot tanúsított. Osztrák hitelrészvények 281.80. Magyar hitel­részvények 280.75. Anglo­ bank 107.—. Unio-bank 108.50. Bécsi bankegylet 110.50. Osztrák államvasut 314.40. Lombardok 142.75. Elbevölgyi vasút 195.—. Osztrák papírjáradék 78.65. 4°­0-os magyar jár. 87.12. A circus leégése. A tegnapi tűzvészről hozott tudósításunkban azt írta egyik tudósítónk, hogy a circus nem állott távirati összeköttetésben a tűzoltók főőrségével. Ez tévedés volt, melyet azonban jogosulttá tett az a föl­­világosítás is, amit ma a főváros tűzoltóságának főpa­rancsnokától nyertünk. E fölvilágosítás abban állt, hogy a tüzet legelőször nem a circusb­ól jelez­ték, hanem a malomból, jelezték pedig pontban 6 óra 5 perczkor; ezután, 6 óra 7 perczkor érkezett a circusból annak a jelentése, hogy tűz van s a vész he­lyén természetes, hogy nem hitték el azt, hogy a cir­­cusban később tudták meg, hogy ég a circus, mint a szomszéd malmok valamelyikében. Emiatt írhatta tu­dósítónk azt, hogy a circus nem állott összeköttetés­ben a tüzérséggel. E két percznyi különbség a következőképp tá­madt: Délután 6 órakor a circusban alkalmazott tűzoltók, mint szabályszerűleg szokás, jelentették a központnak, hogy semmi baj sincs. Aztán fölmentek szobájukba, hogy a napi szolgálattételre magukra ve­gyék fölszerelésüket. Ekkor üthetett ki a tűz, a­mit a szomszédos malomból hamarabb észrevehettek, mint a tűzoltók a circusban. A circus tűzoltó őrei kü­lönben megfeszített munkásságot fejtettek ki, s a mentés érdemében a legnagyobb rész őket illeti, ami annyival inkább méltányolandó, mivel saját holmjai­kat mind oda hagyták veszni. * A gáztársulat részéről történt mulasztást illetőleg, hogy a váczi körút fővezetékét csakis szinte egy óráig tartó babrálás után tudták elzárni, a társu­lat igazgatósága ma jónak látja a P. Lloydban egy nyilatkozatot közzétenni, melyben van egy-két följegy­zésre méltó mondás. Ilyen az, amire különös súlyt lát­szik fektetni, hogy »a gáz a csövekben egyáltalán f­ö­l nem robbanhat«, é­s ezt általánosan elterjedt téves nézetnek mondja. E fölött nem vitázunk, de azért egy esetet mégsem hallgathatunk el. Ezelőtt két évvel ugyanis Londonban történt meg, hogy egy gáz­cső kijavítása alatt a kiömlő gáz lobot vetett, a tűz behatolt a csövekbe, s négy utcza földjét ha­sította föl egymásután a robbanás, s tördelte össze az azon fekvő házakat. Másik mentegetőzés, hogy a társulatot a tűz­ről nem értesítették. Nagy mulasztás! Persze, hogy az igazgatóság nem veheti tudomásul a tűzvészt, mint ahogy vette az egész főváros, abból, hogy láng pirí­totta meg az égboltozatot, hogy a tűz fénye ellátszott Óbudáig,­­ a gáztársulat igazgatóságáig valószínű­­leg csak akkor látszhatik el, ha erre a polgármesteri igtató útján érkezik írásbeli jelentés. Kár, hogy erre elég idő nem volt. Mondja továbbá, hogy ez idén a társulatnak egyátalán sohasem volt orgánuma a cir­cusban. Ez egyszerűen vallomás, de nem mentség. Az a hely, a­hol a gázt elzárják, mentegetőzik to­vább, el volt fedve fával. Hát ez mentség ? Sőt ellen­kezőleg ! Ennyi mutatvány talán elég annak kitünte­tésére, hogy a gáztársulat valóban rendesen járt el, s mindenben megfelelt kötelességének. * A tegnapi tűzvész alkalmával az a veszedelem is megvolt, hogy a főváros egyszerre elszakad az egész világtól: távirati összeköttetésben, mert a hold­­utczai táviratsodronyt tartó póznák egyike meggyu­­ladt s már majdnem tetejéig leégett, amidőn Kempe­len főparancsnok észrevette, s elejét vette a bajnak. * A tűzről a rendőrség részéről kiküldött Balogh fogalmazó, mint a »Hök« irja, a következő jelentést terjesztő elő: A tűz 6 óra után 10 perczc­el ütött ki (ez adat téves, mert 6 óra 5 perczkor a tűzoltó főparancs­noknak már tudtul adták egy malomból a vészt), ami­kor Wilbich János polgári biztos és Bolla János 11. számú ellenőr 2 lovas és 10 gyalogrendőrrel már a helyszínen voltak. Balogh Albin felügyeletet tartó tisztviselő 112­7 óra előtt 5 perc­c­el érkezett meg. A tüzet, mely az istálló mögött felhalmozva levő széna és szalmatörmelékből tört elő, legelsőbben Wilbich polgári biztos vette észre s a jelen volt két lovas rend­őr közül az egyiket azonnal a főkapitányi hivatalba jelentéstételre, a másikat pedig a rendőrlaktanyába a legénység kirendelése végett küldte, a visszamaradt gyalogrendőröket pedig Bolla ellenőr a tűzhöz ve­zényelte s hozzá kezdtek a mentéshez. A tűz kiütése után körülbelül (?) egy félórával érkezett meg az első tűzoltóság s ezután rohamosan jöttek a töb­biek is. Az önkéntes tűzoltók részéről 3 fecskendő 80 emberrel vonult ki s a városi tűzoltóságtól az 5. számú őrséget kivéve, mind a hat őrség teljes felszerelésével és személyzetével vett részt az oltásban s ezek vala­mennyien mindvégig a helyszínen maradtak.­­ A le­égett mülovardából s annak mellékhelyiségeiből min­dent megmentettek, csupán a ruhatárban maradt visz­­sza néhány öltözék s egy kevés diszitmény. A mentés­nél különösen kitüntették magukat Wilbich polg.­biztos és Bolla ellenőr, kik a mint észrevették, hogy a tűz már a circus épületébe kapott, az öltözőkbe ro­hantak s az ott levő személyzetet, mely már az elő­adáshoz öltözködött, távozásra szóllitották fel. A veszély hallatára a női személyzet közül többen elájultak s ha ezeket a nevezett polgári biztos és el­lenőr karjaikon ki nem viszik, menthetetlenül odaégtek volna. A többi jelen volt rendőrök is a legnagyobb erélyt és bátorságot tanúsították a mentésben, amit leginkább az bizonyít, hogy a személyzet életén kívül, az összes vagyont sikerült megmenteniük. Balogh Albin fogalmazó 11 lovat mentett meg az odaégéstől, amennyiben megérkezésekor azonnal a már égő is­tállóba rohant, s a lovak közé hatolva, azok kötőfék­szárait elvagdalta s a nyitva hagyott kapun a sza­badba kergette, majd pedig a mellékhelyiségekben összerakott lószerszámokat hajigálta ki. — A tűz ki­ütésekor a közönség bebocsátására szolgáló ajtók még mind zárva voltak, még a jegyszedők sem foglalták el helyeiket, igy az egész nézőtér teljesen szabad és üres volt s ennek tulajdonítható, hogy emberéletben kár nem történt. HÍREK. Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A magyar beteg társadalom és orvosai. Irta Tiszamelléki. — Tárcza : A lőcsei fehér asszony. Történelmi regény. Irta Jókai Mór. — Danse macabre. Irta Balogh Pál. —Kit nap egy né­ger fejedelem udvarában. — A tortúra Olaszországban. — Ga­lilei Páduában. Irta dr. Darvas Móricz. — A Kisfaludy-társa­­ság ülése. — Színpadi fényűzés. — Hírek. — A főváros köz­gyűlése. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és társula­tok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegy­zéke. — Időjárás. — Kivonat a hivatalos lapból. — Nyílt tér. — Személyi hírek. Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter tegnap este felvidéki utjából visszaérkezett a fővárosba. — Bordiau G. épí­tész, az 1880. évi brüsseli nemzeti kiállítás nagy­szabású építkezéseinek tervezője és építésze Buda­pestre érkezett. — B­é­k­e­y Imre miniszt. osztály­­tanácsos s budapesti kir. tanfelügyelő hivatalát f. é. nov. 1-től kezdve a Ferencz József rakparton 25 sz. alatti házba helyezi át. — Udvari vadászat. Káposztásmegyeri tudósí­tónk irja: Ő felsége a király az idei róka-vadászatok iránt különös érdeklődéssel viseltetik. Ebből folyólag igen gyakori látogatásaira lehetünk elkészülve. Ma ismét jelen volt a lefolyt róka­hajszán. Fél tíz óra­kor szép barna csődörön érkezett meg Berzeviczy ez­redes és Wolkenstein gróf kíséretében. Ő felsége ma is tábornoki egyenruhát viselt. Szt-Mihályon tartot­ták meg a meetet, melyre fényes társaság jelent meg. Jelen volt több hölgy is, így br. Edelsheim-Gyulainé, Andrássy Irma grófnő és Baltazzi-Ugarte grófnő. A férfiak közül fölemlítjük: Andrássy Gyula grófot, br. Üchtritz Zsigmondot, br. Edelsheim-Gyulait, Fleeps angol főconsult, gr. Károlyi Gyulát, gr. Eszterházy Móricz és Miklóst stb. Háromnegyed tízkor megadat­ta ő felsége a jelt a vadászatra. 18 rókakopó hosszú szimat után végre Rákospalota mellett felverte a ró­kát és űzte köralakban Sikátorig, a­hol a ravasznak sikerült lyukba bújni, így tehát a mai vadászat is kilt nélkül végződött. Ő felsége kíséretével visszatért Gödöllőre.­­ A német trónörökös alkotmányos érzületét szépen jellemzi az a tény, hogy a berlini választások alkalmából táviratilag intézkedett, melyben a legha­tározottabban eltiltotta, hogy alkalmazottjai a vá­lasztásokra bárminemű befolyást gyakoroljanak. — Bárói rang átruházása. A hivatalos lap mai szám a következő kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán a keselő­­keői báró Majthényi László és neje szül. báró Maj­­thényi Natalia, úgyszintén Paczolay János és neje szül. báró Majthényi Camilla között, ez utóbb neve­zetteknek Deménden 1864. évi január hó 11-én szü­letett Antal nevű fiuk örökbefogadása iránt Buda­pesten, 1883. évi április hó 10-én létrejött szerződés­nek magára az örökbefogadás tényére vonatkozó részét jóváhagyom, az örökbefogadott Paczolay Antalra a Majthényi család nevét, előnevét, bárói rangját és czimerét kegyelemből átruházom. Kelt Szegeden, 1883. évi október hó 16-án, Ferencz Jó­zsef, s k. br. Orczy Béla, s. k. — Volkmann Róbert temetése előreláthatólag fölötte fényes lesz. A gyászszertartás alkalmával a ra­vatal fölött Győry Vilmos fog beszédet tartani, míg a temetőben Doleschal vagy Schranz lelkész mond bú­csúztatót. A temetésen a nemzeti színház magánéneke­sei és férfikara Erkel Ferencznek »A halál éjszakája« czímű gyászdalát fogják énekelni. Az orsz. zeneakadémia igazgatóságánál egymást érik a részvéttáviratok nemcsak az ország különböző részeiből, hanem külföldről is. A bécsi conservatorium tanárai táviratilag ér­tesítették az igazgatóságot, hogy a nagy halott teme­tésén magukat képviseltetni fogják. A Rózsavölgyi­­czéget, mely Volkmann művei legnagyobb részét ki­adta, azok a külföldi intézetek, — melyeknek az elhunyt tiszteletbeli tagja volt, — felkérték, hogy ne­vükben a ravatalra koszorút tegyen. Ez intézetek a következők: a berlini »Akademie für Kunst u. Wis­senschaft«, az ottani »Singakademie«, Reinecke mint a lipcsei »Gewandhaus« hangversenyek igazgatója, a bécsi Conservatorium, a bécsi zenekedvelők egylete, a bécsi Philharmonikus társaság, végül a new-yorki »Peabody« hangverseny-egylet. Itt a fővárosban számos intézet és testület szán­dékozik a holnap d. u. 3 órakor tartandó temetésben résztvenni. Koszorúkat küldöttek eddig: a nemzeti színház igazgatósága, a zenetanárok orsz. egylete »A felejthetlen zeneköltőnek«, a pozsonyi egyház zene­egylet, mely pálma és borostyán koszorút küldött ezen felirattal: »Volkmann Róbert tiszteletbeli tagjának, a szomorkodó pozsonyi egyház zeneegylet« ; ezeken kivül számos család által hozott koszorú borítja máris a ravatalt. A »Zenetanárok országos egylete« felkéri ren­des és pártoló tagjait, hogy holnap, csütörtökön dél­után fél 2 órakor az egyleti helyiségben (Ferencziek bazára, iparos kör) minél számosabban jelenjenek meg. Hasonló kérést intéz a Harmonia saját tagjai­hoz, kérve, hogy holnap délután 2 órakor a társulat zongoratermében (váczi­ utcza 3. sz.) jelentkezzenek, honnan fél 3 órakor fog a küldöttség elindulni a m. kir. zeneakadémia palotájába. A zeneakadémia termében fölállított ravatalt a délután folyamában sokan látogatták. A teljesen fe­ketébe vont terem félhomályában, égő gyertyák köze­pette, fekszik a zeneköltők s művészek méltán sira­tott halottja. Arczát a halál fagyasztó lebe alig változ­tatta el, mintha csak ágyán alva látnák őt. — Megjutalmazott pályatervek. Az orsz. ipar­egyesület mű- és építés­ipari szakosztályának S­­­e­­­n­dl Imre és elnöklete alatt ma tartott ülésén fölolvasták a 19-ik pályázat eredményéről szóló jelentést. Be­érkezett összesen 12 pályaterv ; a bizottság azt aján­lotta, hogy a kitűzött díj 2 részre osztassák, s egyik fele a »Keramik« jeligéjű tervnek, másik fele pedig a »Hass, alkoss, gyarapits« jeligéjű tervezetnek adas­sák. Elismerő nyilatkozattal tüntettessenek ki: »Min­den kezdet nehéz.« »In magnis et voluisse sat est« és »A 3 Grácziák« jeligéjűek, melyek szerzői hirlapilag megkérdeztetnek, hogy jeligés leveleik felbontásába be­leegyeznek-e? Az elnök indítványára elhatározta,a szak­osztály,hogy a szakosztály,hogy a díjfelosztást illetőleg a bíráló bizottság javaslatát elfogadja, de ezeken kívül még a 3 Grácziát is 5 arany jutalomban részesíti. A jeligés levelek felbontatván,a »Keramik« szerzője Med­­veczky J. G. Ede, a »Hass alkoss, gyarapits« jeligéjűé Tordai Kádár Gábor, a 3 Grácziaé pedig Feszi László. A dicséretre méltatott pályaművek jeligés le­velei szerzőik nyilatkozata után fognak felbontatni.­­ A Függetlenség ügyében ma délig semmi újabb tanút nem hallgattak ki. A­z á­r­á­t vizsgáló bíró jelenleg azzal foglalkozik, hogy a számszerű adatokat összeállítsa. Azért az eredeti okmányokról, melyekre a vizsgálóbírónak a föntemlitett czélból szüksége van, csak másolatokat készítenek s eze­ket küldik föl a felebbezéssel együtt a királyi táblához. A cautióra vonatkozólag Verhovay Gyula a mai nap folyamában pótlólag beküldötte a polgár­­mesteri hivatalhoz a 10.500 forint biztosítéki összeg­ről szóló kötelező nyilatkozatot, mely most már Csatár Zsigmondnak nemcsak haraszti birtokára, hanem budapesti házára is be van táblázva. Be­­mutatta továbbá a budapesti házra vonatkozó telek­könyvi kivonatot is, kijelentvén, hogy az ingatlanok bírói megbecslése iránt a szükséges lépéseket meg­tette s ennek megtörténtével a bírói becsleveleket szintén beküldendi. A polgármester a biztosíték el­vagy el nem fogadása iránt csak a bírói becslevél be­küldése után határozhat. A »Függetlenség« czímű lapot újabban a ko­lozsvári kör és a h.-böszörményi 48-as kör tiltották ki helyiségeikből. — Boszniából, Szegeden nagy ünnepélyesség­gel fogadták tegnap a Boszniából hazatért első zász­lóalját a 40-ik gyalogezrednek. A derék katonákat, kik az alföld-fiumei vasút külön vonalán érkeztek, a vasútnál a város nevében Veszelinovits Bazil helyettes polgármester üdvözölte. A zászlóalj vezetője Pahr­­mann őrnagy a szívélyes fogadtatást megköszönvén, a legénységet sorakoztatta s indulást vezényelt. A zász­lóalj, élén a katonai zenekarral, amely magyar dara­bokat játszott, a budapesti­ sugárúton, Széchenyi-téren és a Laudon-utczán át bevonult a mars-téri lakta­nyába. A bevonult katonaságot mindenütt nagy nép­tömeg kisérte. A legénység azonnal leszereltetett s a kaszárnya korcsmájában a város számlájára megven­­dégeltetett. A tisztikar számára pedig ma este rende­zett a város lakomát. A zászlóalj Boszniából jött s létszáma 22 tiszt és 550 főnyi legénység. A jó baba­gyerekek mind nagyon jó színben vannak s nem tud­nak hova lenni afölötti örömükben, hogy haza jö­hettek. — Botrányok a bécsi egyetemen. Ma valószínűleg a tanárok erélyes közbelépte véget vetett a botrá­nyoknak. Lorenz tanár tágas tartermében, mely tömve volt hallgatókkal , beszédet intézett a ta­nulókhoz, melyben kijelentette, hogy azon ese­mények , melyek tegnap Maassen tanár tan­termében történtek, az egyetem valamennyi tan­székét sértik és őt arra bízták, hogy felolvasásait mindaddig felfüggeszsze, míg a nyugalom teljesen helyreáll. Kijelenti, hogy a történtek által ő is meg van sértve, és egy kartársának meggyalázása által ő is meggyalázva érzi magát. Sajnálja, hogy tavaly e kartársával szemben ellentétes álláspontot foglalt el és szinte hibásnek érzi magát, hogy oly ügy miatt, mely­ben véleményük közt nem annyira tárgyi, mint inkább formai ellentét volt, egyenetlenség támadt köztök. Maassen tanár kiváló tudományossága következté­ben a bécsi egyetem egyik legnagyobb díszét ké­pezi. Szóló kijelenti, hogy a­mi e férfiú hírnevét és a német tudományos világban elismert nagyságát illeti, ő (szóló) nem méltó arra sem, hogy saruszijját megoldja. Ha az eddig történtek ezentúl is ismét­lődni fognak, szóló habozás nélkül le fog köszönni állásáról, mert méltóságán alulinak tartja, hogy oly egyetemen tanítson, hol a tanítási szabadság megza­­vartatik. »Ha ez, kiálta föl végül, az én rectorságom alatt történik, akkor én szemébe nézek a demon­­strálónak, s önök közül sokan bánták volna meg ke­serűen a tüntetést...« S ekkor Lorenz tanár fölállt, botját nagy izgatottságában megforgatta feje fölött, s indulatosan csapta le az asztalra. A hallga­tók egy része profttot kiáltott, de néhányan a nem tetszés kifejezéseit is hallaták. Lorenz e zajra kese­rűen nevetett, s így szólt: »Hagyják abba ! Én nem törődöm az önök prosttkiáltásaival, s nem egyéb tün­tetéseikkel ... S addig itt előadásokat tartani nem fogok, amig ezek a megszégyenítő tüntetések véget nem érnek ; inkább nyugdíj­aztatom magamat !« — Ezalatt Maassen Exner dékán kíséretében szabadon haladt át a tömött folyosókon, s lépett hall­gatói elé. Exnert folytonos prosti kiáltásokkal fo­gadták, s Maassen megköszönte a dékánnak, hogy az előadások folytatását lehetővé tette. »De meggyőző­désemtől engem senki eltántorítani nem fog . . .« folytatá, s erre megint irtózatos zsivajban tört ki a »Pereat Maassen ! Pereat Kork ! a »Prosti« még a Nazdar!« — A dékán kisietett a folyosóra, s igy szólt a tanulók tömegéhez : »Nagyon veszélyes a játék uraim, amiatt, amire vezet. Mi tanárok nem bírják majd megakadályozni , hogy végre más ható­ság is, mely physikai erőszakot gyakorol, be­avatkozzék.«­­ Ugyanekkor előjöttek a tanács­kozási teremből a többi tanárok, Lorenz, Stein, a két Menge­r, Demelins, Dant­­scher­stben, a tanulók folytonos »proftt!«-kiáltá­sai között. A tanárok a dékán köré csoportosultak s Exner néhény szót intézve a tömeghez, azt mondá, hogy »menjünk a nagy lépcsőházba, a második nép­­gyülésre!« (Zajos derültség.) A lépcsőházban Exner a burschenhhaftok seniorait kérte föl, hogy a rend föntartásában segédkezzenek s rövid beszédében hang­súlyozta, hagyják abba a tüntetéseket, »a jó ügy ér­dekében, melynek valamennyien szolgálatában állunk! (Viharos profitkiáltások). Azt mondom tehát: ex a tüntetésekkel!« A tanulók zajosan megéljenezték Ezaert s szétoszoltak. — Maassen 1 órakor hagyta el a tantermet, körülötte a burschok alkottak testőr­séget. A tanulók egész nyugodtan viselték magukat s azt hiszik, hogy ezzel a zajos botrányok egyszer s min­denkorra véget értek.­­ Az oldenburgi tüntetések Steinmann őrnagy ellen immár véget értek. A városban tökéletes nyu­galom uralt. Vilmos császár mély sajnálatát fe­­jezé ki a történtek fölött, s szigorú vizsgálatot indítta­tott. A császárnak egy szárnysegédje és az oldenburgi (91.) gyalogezrednek közvetlen parancsnokai Olden­­burgba utaznak a tényálladék megállapítása végett. Másrészt azt hirelik, hogy Albrecht herczeg, a tizedik hadtest parancsnoka fog Oldenburgba utazni. — A peres főnyeremény czímű közleményünkre vonatkozólag ma P­o­­­ó­n­y­i Géza orsz. képviselő úr­tól, mint Kristóffy László meghatalmazottjától a következő nyilatkozatot vesszük: A napokban majd­nem összes napilapjaink közölték azt a hírt, hogy a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság a­z. évi október hó 15-én rendezett sorsjáték alkalmá­val nyertessé vált sorsjegy tulajdonosának a főnyere­mény kiszolgáltatását megtagadta. Az igazsághoz hűen kijelentem, hogy a főnyereménynek kiszolgálta­tása csupán egy felmerült tévedés alapján tagadtatott meg időlegesen. A tévedés kiderülvén, a társulat igazgatósága a felvilágosítás után a főnyereményt képező teljesen felszerelt négyes fogatot a nyerő Kristóffy László úrnak azonnal rendelkezésére bocsá­totta s az ügyet teljes megelégedésére véglegesen — Síremlék Vahot Imrének. Mint lapunknak jelentik, Losoncz város és egyesek pártfogásából el­hunyt irótársunk, Vahot Imre számára siremlékkövet állítottak föl. Naptár. Csütörtök, november 1. Nap kél 6 ó. 46 p., nyug. 4­6. 41 p. — Hold két­­ óra 1 percz, reg., nyug. 5­6. 37 p. d. u. — Vénus a Hold mellett s Mars nyugati négyszögfényében van. R. kath. Minden szentek ünnepe, Prot. Viktor Győző. Gorög­orosz , (okt. 20.) Artémius vértanú. Zsidó, (markesván 1.) Koschodes. Az egyetemi ifjúság kivonulása a kerepesi köztemetőbe d. u. 2 órakor az egyetemtérről. Az orsz. erdészeti egyesület választmányi ülése d. u. 4 órakor. A vas- és fémáru munkások önképző egylete helyiségének megnyitó ünnepélye este 8 órakor (sugárút 46.) A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának folytatóla­gos közgyűlése d. u. 4 órakor. (Uj városháza.) Ellenőrzési szemle a cs. és kir. honvédzászlóaljbeli legénység­gel reg. 8 órakor (az üllői­ uti kaszárnyában.) (Hírek folytatása a mellékleten.)

Next