Nemzet, 1883. december (2. évfolyam, 450-478. szám)

1883-12-01 / 450. szám

m­űvésziesen rendezett csoportozatban lassan bocsá­tották alá a zsinórpadlásról a művésznőnek az egyle­tek s társulatok által adományozott számos impozáns babérkoszorút. A­mily hatalmas és kitörő volt a taps­vihar, annál nagyobb volt a csend, mely annak megszűnte után beállott. Visszafojtott lélekzettel leste mindenki a művésznő szavait. Jókainé hangja, midőn a taps szüntével szóhoz jutott, egy pillanatra rezgett a megindulástól, de már a második mondatnál a szín­pad felett uralkodó művésznő öntudatával erőt vett magán és classicus nyugodtsággal szavalta s mű­vészi tökélylyel játszotta tovább, mindvégig szerepét, úgy hogy a közönség minden legkisebb szünetet fel­használt arra, hogy nyílt jelenetben is, de különösen felvonásközökben tetszésének hangos jelei adja. Min­den jelenete végeztével zajosan hívták háromszor­­négyszer a művésznőt, és a harmadik és negyedik felvonás közötti időt egészen betöltötte a tapsvi­har, melynek engedve az ünnepelt hatszor volt kénytelen a lámpák előtt megjelenni. Minden le­írásnál ékesebben szólnak a közönség tetszésének e nyilvánításai s legjobban mutatják, hogy Jókainé a hosszú szünetelés daczára sem felejtette el művészetét, nem veszítette el annak hatalmas erejét s megőrizte azt olyan épen s ugyanazon a fokon, a melyen akkor ál­lott, midőn művészi pályája zenithjén a színpadot oda­hagyta. Azokban a jelenetekben, midőn a harczból ha­zatérő fiát fogadja, férje dicső tetteit büszkén em­legeti s rámutat fiának sebeire, — midőn rábeszéli a gőgös, daczos vezért, hogy engesztelje meg az ellene bő­szült népet és végre — a mit legelől kellett volna említe­nünk — midőn gyászolva, megtörtén megy a hazája ellen lázadó fiú elé, oly alakításokat mutatott be, a­melyeket bármelyik európai első rangú színház mű­vésznői megirigyelhettek volna tőle. Pathosának ter­­mészetes bája, szavalatának sajátos tisztasága, egész magatartásának nemes fensége, megragadóvá tette e jeleneteket. E jelenetekben kiváltképp magával ra­gadta közönségét, mely, mint mondtuk, nem is fukar­kodott tapsaival. Jókainé mellett nem mulaszthatjuk el, hogy a többi szereplőkről is meg ne emlékezzünk. Szigeti József Menenius Agrippa szerepében s még jobbat nyújtott, mint más előadásokon szokott s magát múl­ta felül művészi játékával. Föltétlen elismerés illeti a czímszerep buzgó személyesítőjét Nagy Imrét is. P. Márkus Emilia szintén kitűnő alakot mutatott be a gyenge szivü Virgiliában. A kisebb és a mellék­szerepek mind legjobbjaink kezében voltak, Feleki és Gyenes mint római vezérek, Bercsényi és Pintér mint néptribunok,Egressy és Benedek, mint voltak vezérek, Lendvayné mint Valéria hozzájárultak az est sikeré­hez. De még a legapróbb szerepeket is avatott művé­szek vállalták magukra. A népjelenetek sikerültéért kezeskedett, hogy Vízvári, Szigeti Imre, Újházi, Komáromi, Földényi, Mihályfi voltak a »népség, katonaság«, sőt még az őrt álló katonákat is Náday és Latabár személyesítették. Gyönyörű csoport volt az, midőn Volumnia jön a volsk táborba női kíséretével fiát megengesztelni. A néma személyekből álló kíséret tagjai voltak Prielle Kornélia, Felekiné, Jászai Mari, Szathmáryné, Hel­­vey Laura, Lendvayné, Vizváriné, Csillag Teréz, Györgyné, Gaal Irma, Adorján Berta, szóval a nem­zeti színház drámájának összes nőtagjai. Csoda-e, ha ily szereposztás mellett, az est sikere biztosítva volt s csoda-e, ha ilyképp az előadás, melyet Jókainé fellé­pése úgyis felejthetetlen ünneppé tett, az összevágó előadás miatt kétszeresen feledhetetlenné vált ? * A művésznő ötvenéves jubilaeuma alkalmából való ünnepeltetéséhez hozzá akart járulni a »Nem­zet« szerkesztősége is, melyet a művésznő iránt ér­zett hódolatán kívül az a benső ragaszkodás és odaadó tisztelet is csatol Jókainéhoz, a mely a viszonyból ered, a melyben a »Nemzet« Jókai Mórhoz áll. A koszorún kívül, melylyel a mai ünnephez járultunk, megrendeltük Jókainé arc­képét, a mai emlékezetes előadás jelmezében, s az olajfestésű kép — Baditz Ottó művészi ecsetjének műve — nem sokára egészen elkészül. A képet a »Nemzet« szerkesztősége Jókainénak ajánlja fel, a­ki azt elfogadni szíveskedett. Átadásáról lesz még alkalmunk tudósítani olvasóinkat. * A magyar színészegyesület igazgató választmá­nya a következő feliratot intézte az ünnepelthez: Mélyen tisztelt művésznő! Az ünnepély alkal­mából, melyet a nemzeti színház igazgatósága Nagy­ságod érdemdús művészetének 50 éves emlékére ren­dezett, az összes magyar színészet örömteljes, dicső ünnepén, legyen általunk szívből köszöntve és üd­vözölve. Nagyságod, mint a valódi tragicai színművészet kiváló képviselője, a magyar színészet hitelének meg­alapítói között kezdettől fogva hű papnője, kenettel­jes, ékesajku hirdetője volt nemzeti nyelvünknek, me­lyet mindig oly bájjal hangoztatott, hogy annak szép­ségeit szinte Kegyed után tanulták valódiságában megismerni és megszeretni. Egész színi működése alatt — kiváló tehetségei által odaemelkedve — mindig oly magasban járdáit, hová csakis a leghivatottabbak juthatnak el. Nagy alkotásaiban az erő, géniusz és művészet nyilvánult mindenha, s mi önérzettel hivatkozhattunk önre, mondván : ez a művésznő, ki színészetünk megte­remtésének h­acsából egyszerre állt elő, felküzdve magát a legmagasabb polczra, ez a színművésznő ma­gyar, szívvel, lélekkel és ez a mienk. Igen, színészetünk büszkesége Ön! Működése és művészete — méltó kor- és kortársaival együtt — alapítá meg hazánkban s annak fővárosában a szavaló művészet templomát, melyben a hálás kegyelet az Ön tiszteletére ünnepet ült. Mindnyájunk, az egész színész-egyesület ünnepe ez, melyben, midőn szives készséggel, örömmel részt veszünk, hálás szívvel adózva művészeti érdemeinek, az összes színészet érzelmeit tolmácsolva kívánjuk, hogy Önt, a lelkes honleányt, koszorús költőnk hű élettársát, mindnyájunk öröme és büszkeségét a mű­vészet istene sokáig éltesse. * A mai ünneplésnek méltó folytatása lesz a holnapi d­i­s­z e­b­é­d, mely — az eddigi előzmények­ből ítélve — az e nemű ünnepélyek legdiszesbjei, legemelkedettebbjei, s legsikerültebbjei közé fog so­rakozni. Táviratok. Bécs, nov. 30. A királynő ő felsége ma dél­ben Hohenlohe főherczegnőnél, a főudvarmester nejénél hosszabb látogatást tett. — A királyné és Mária Valéria főherczegnő holnap délelőtt Gö­döllőre utaznak. BéCS, nov. 30. (Eredeti távirat.) Alexandriából érkezett hírek szerint a had­ügyminiszter közvetlen felügyelete alatt 3500 bombagyutacs és ágyutalp készíttetik, hogy azután Sudanba szállíttassák. Az »Edinburgh« angol gőzös az angol hadsereg számára szánt felszerelésekkel és élelmi­szerekkel oda ér­kezett. Bécs, nov. 30. (Eredeti távirat.) A Pol. Corr. Madridból e hó 20-ról keltezve, a politikai hely­zetről érdekes levelet közöl. A levél vagy a Posada Herrera kabinet lemondását, vagy pedig a cortes föl­­oszlatását helyezi kilátásba, miután a cabinet nem rendelkezik a kellő parliamenti többség fölött. A ki­rály még habozik, mindazáltal valóbbszinű, hogy a minisztérium fog lemondani, mert Posada-Herrerá­­nak tulajdonítják az 1869-diki alkotmány visszaállí­tásának tervét, melyben a király választhatóságának elve van kimondva, s e tervet conservativ részről ha­tározottan perkorrestálják. Valószínű­, hogy egy sza­badelvű vagy szabadelvű-conservativ kabinet fog ala­kíttatni. Tartanak katonai zendülésektől is, általában azonban azt hiszik, hogy a király erélyének és ta­pintatának sikerülni fog nyugodtabb helyzetet te­remteni. Bécs, nov. 30. A »Bud Corr.« jelentése: A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket jelenti: Kinevezések: Manforti báró Maufroui sorhajókapitány, a pólai tengerészeti arzenál igazgatójává; Schröder Ru­­dolf sorhajókapitány, a matróz-csapat parancsnokává és Rohrscheidt Anna sorhajókapitány az állan­­dó tüzérségi bizottság ideiglenes elnökévé. M­e­g­b­i­­zatott: Kleemann József I. osztályú tengeré­szeti főbiztos a tengerészeti osztály 8 osztályának ve­zetésével. Róma, nov. 30. A kormány és az egy­házi hatóság között létrejött egyezség követ­keztében Viktor Emánuel sírja a pantheon bejáratánál a jobbra fekvő­ középkápolnában fog elhelyeztetni. Róma, nov. 30. Az »Osservatore Romano« a leghatározottabban megc­áfolja egy bécsi és buda­pesti lap által közölt azon hírt, mintha Strossma­­yer püspök a vatikáni levéltárból Magyaror­szágra vonatkozó fontos okiratot szer­zett volna meg. Berlin, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »National Zeitung« közli a hírt, hogy Fran­­cziaország kérte Anglia közvetítését a chinai viszályban. E hír valószínűleg azon a tényen alapszik, hogy Anglia ismételten és önként lord Lyons által sürgette a béke fen­­tartását. — Ferrynek a kamarában tett nyi­latkozatait itt békés fordulat kezdetének te­kintik. Páris, nov. 30. (Eredeti távirat.) A kormánypárti »National« jelenti, hogy a né­met trónörökösnek Francziaországon való visszautazása tárgyában megindultak a tárgyalások. Ha e tárgyalások sikerre vezet­nek, a trónörökös a déli provinciákon át fog hazatérni. Páris, nov. 30. A kamara mai ülésében befejezte a költségvetés általános tárgyalását s a pénzügyminisztérium költségvetésének több fejezetét végleg elfogadta. Páris, nov. 30. A tengerészeti miniszté­riumhoz ma délután Courbet tengernagy­tól távirat érkezett, mely Ha-Noiból nov. 23-tól van keltezve s közigazgatási ügyekre vonatkozik. A távirat egyszersmind azt is je­lenti, hogy az előkészületek a franczia csa­patok előnyomulására folyamatban vannak. Páris, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A franczia kormány­nak a chinai memorandumra adott válasza körülbelül ismétlése annak, a­mit Ferry kül­ügyminiszter a kamarában mondott. Különö­sen kiemeli a válasz, hogy Francziaország, a­midőn protectorátusi jogait érvényesíti Ton­­kingra nézve, a­nélkül, hogy túllépné e jogait, nem visel háborút China ellen. Madrid, nov. 30. A német trónörökös ma délelőtt a király kíséretében a kaszárnyákat látogatta meg, hol a csapatok gyakorlatokat tartottak. Délután Bárdi gróf és a braganzai her­­czegnő Lissabonba való átutaztukban ideérkeznek. A mai udvari bálra 2000 személy hivatott meg. Az »Estandarte« jelenti, hogy a német trónörökös C­a­­n­o­v­a­s-sal folytatatott beszélgetése alkalmával ak­­kor nyilatkozott, hogy a császár és a trónörökös re­ményük, hogy Canovas jövő évben, Karlsbadba való utazása alkalmával Berlint is meg fogja látogatni. Páris, nov. 30. Saintmeen mellett a Bretagne­­ban, két munkás­szállító vonat összeütközött, mely alkalommal 18 ember életét vesztette és tizenheten megsebesültek. Újvidék, nov. 30. A »Bud. Corr.« jelentése: Ma nagy ünnepélyességgel leplezték le Flatz Endre újvidéki volt főispán arczképét, melyet a város tanács­kozási terme részére készíttetett. A zsúfolásig meg­telt teremben az ünnepelten kívül jelen voltak töb­bek közt Angelics patriarcha, Petrovics püspök, Köves tábornok és péterváradi várparancs­nok ; a városi bizottsági tagok közül Szende és Po­­­yt orsz. képviselők, Lobmayer törvényszéki elnök. A Par­esetiek Felix főispán megnyitó be­szédében kiemelte, hogy ez alkalommal is, midőn egy politikai téren működő férfinak vallás- és nemzetiség­­különbség nélkül egyhangúlag nyujtatik az elismerés koszorúja, örömmel látja újólag bebizonyulni a nem­rég Szegeden ő felsége a királyhoz mondott szavait, hogy Újvidéken a nemzetiségek békés egyetértésben élnek. Újvidék, nov. 30. Az Újvidék és Pétervárad kö­zött épített nagy dunai vasúti híd terheltetési próbái szerencsésen és teljesen kielégítő eredményekkel men­tek végbe. A megfigyelt sülyedések, az ívek központ­ján az állandó megterhelés alkalmával következők voltak: a két 76 méter szélességű ívnél 35 millimé­ter, a két 92 méteres ívnél 46 milliméter és a 96 mé­ternyi nagy ívnél 52 milliméter. A mozgó terheltetés­­nél a következő sülyedéseket figyelték meg: és pedig a két 76 méternyi ívnél 30 milliméter, a 92 méteres ívnél 41 milliméter és a 96 méternyi ívnél 43 millimé­ter. Az állandó sülyedések a különböző íveknél 3 és 4 milliméter közt válta­koztak, nem különben az oldal­ingásoknál. Temesvár, nov. 30. A kisbecskereki kerületből ma mintegy 200 választó tisztelgett Rá­cz Athanáz királyi tanácsos alispánnál, hogy a képviselő­jelöltség elfogadására felkérje. A választók osztatlan tisztele­tét Igaz László magyar­, Schmidt német­ és B­a­r­b­o­s­u román nyelven tolmácsolták, mire R­á­c­z szintén magyar, német és román nyelven válaszolva, hazafias lelkesedéstől áthatott beszédében ígéri, hogy feladatát mindig úgy fogja betölteni, miszerint a ma­gyar államegységet, a magyar állameszmét soha meg­sérteni, megcsonkítani nem engedi, s szavazatát min­dig csak hazafias ügyekre adja, szűnni nem akaró éljenek szakították többször félbe beszédét, melynek végeztével a választók lelkesülten emelték válaikra a szeretett képviselőjelöltet, kinek egyhangú megválasz­tatása teljesen biztos. Temesvár, nov. 30. Temes megye mai közgyűlé­sén a temesvári magyar szinügy gyámolitó egylet ja­vára hétszáz forint szavaztatott meg. — Elhatározta­tott továbbá e közgyűlésen, hogy a Vinga város tisztviselői ellen megejtett vizsgálatokra vonat­kozó iratok a fegyelmi választmánynak fognak ki­adatni. Közgazdasági táviratok. Bécs, nov. 30. A »Presse« szerint az osztrák kereskedelmi minisztérium a Ferencz József-vasút igazgatótanácsának átküldte az államosítási szerző­dés kiigazított tervezetét, azon megjegyzéssel, hogy a kormány az egyes határozatok módosítására nézve kész az igazgatótanácscsal a legnagyobb előzékenység­gel egyezkedni, a részvényjáradékra vonatkozó külön­bözeti kérdés eldöntése azonban nem az igazgatóta­nács, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az igazgatótanács ennélfogva felszólíttatott, hogy decz. 12-ig rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Bécs, nov. 30. (Eredeti távirat.) Ér­téküzlet. Az esti tőzsde meglehetős szilárdul nyílt meg, de később, a párisi utótőzsde alacsonyabb jegyzései folytán ellanyhult. Forgalom jelentéktelen. Osztrák hitelrészvények 279.30. Osztrák ál­­lamvasut 310.60. Angol-osztrák bank 107.75. Húsz frankos arany Déli vasút 139.60. Magyar hi­telrészvények 277.50. 4°/0-os magyar aranyjáradék 87.10. Károly Lajos vasút 283.25. 4'2°/0 papirjáradék 79.02. 4°/0 aranyjáradék 98.60. HÍREK.­­ November 10. —­ Kinevezés. Az »Országgyűlési Értesítő« je­lenti : A­s­b­ó­t­h János ismert jónevű magyar publi­cistát, ki a külügyminisztérium sajtó­osztályában hosszabb ideig sikeresen működött, ő felsége a kü­­ügyminisztériumban osztálytanácsossá nevezte ki. Asbóth János e kitüntetéséhez a »Nemzet« szerkesz­tősége egész őszintén kíván szerencsét mind a kitünte­tettnek, mind a minisztériumnak, mely e kinevezéssel e kitűnő erő számára megfelelő munkakört biztosított. — József főherczeg f. hó 27-én délután 4 óra­kor külön vonaton érkezett Székudvarra. Kísé­retében voltak: Báró Nyáry udvarmester, Horváth tábornok, Gaucza altábornagy és Ormós Péter kir. tanácsos, aradmegyei alispán. A vonat megérkezése­kor taraczklövések hirdették az ünnepélyes bevonu­lást. A vidék értelmisége és a hivatalos küldöttségek Péczely Elek főszolgabíró üdvözlő beszédjében adtak kifejezést hódoló tiszteletüknek. A főherczeg válaszá­ban örömét fejezte ki a felett, hogy a vasút már el­készült és reméli, hogy áldásossá válik a vidékre nézve. A tisztelgők tömege harsogó éljennel fogadta a főherczeg beszédét, mire aztán Kis-Jenőbe hajtat­tak, kisérve temérdek diszfogat által, sat. A vadászat tegnap vette kezdetét, de azért még tegnap is számo­san érkeztek a fővárosból és a távolabb vidékekről. Koburg herczeg is oda érkezett és valószínű, hogy csak a vadászat befejezése után távozik a főherczeg­­gel együtt. — Adomány. Szlávy József korona­őr 50 frtot adományozott az iskolai takarékpénztárakat ke­zelő tanítók számára végrehajtatni szokott kisorsolási alapra. — Zsivora György "­*. Közéletünknek ismét ha­lottja van. Zsivora György, volt legf.­itélőszéki biró s kir. táblai tanácselnök, jogtudományunk egyik dísze és a jogszolgáltatás egyik legtevékenyebb munkása, ma délután hat órakor hosszabb szenvedés után el­hunyt. Nyilvános szereplése inkább a forradalom előtti időkre esik és azóta csakis az ötvenes évek vé­gén került neve ismét a felszínre, midőn első kísér­letté meg megegyezést hozni létre a nemzet s a ki­rály, illetőleg Ausztria között; tudvalevőleg az első kísérlet nem sikerült, de mégis impulzust adott a későbbi kiegyezési alkudozásokhoz. Az elhunyt, ki most már 79 éves volt, akadémiánk legelső tagjai között foglalt helyet s a bölcsészet­­ tör­téneti osztály legrégibb levelező tagja volt , kit csak a múlt hóban tisztelt meg az akadé­mia jubiláris akadémiai tagsága alkalmából üd­vözlő felirattal, melyre azonban Zsivora betegsége miatt már nem volt képes köszönő válaszát megadni. A politikai élettől végkép visszavonult. Csak a hat­vanas években került gyakrabban szóba a politikai körökben, mert minden fontosabb alkalommal kikér­ték mértékadónak tekintett tanácsát. Deák Ferencz­­nek igen jó barátja volt. A haza bölcse éles esze,bon­­czoló gondolkodásmódja s talpraesett eszméi miatt kedvelte társát a politikai küzdelmeken. A hazai mű­vészet nagy pártolót veszit benne s a szegények közül is igen sok fogja halálát siratni, mert egyike volt a legjótékonyabb embereknek. Temetése holnapután lesz.­­ Az omnibusz vállalat ügyében ma ült össze a főv. rendészeti bizottság K a d a M. alpolgármes­ter elnöklete alatt. A nagybizottság azon megállapo­dásra jutott, hogy mindenekelőtt az omnibusz szabályt kell kidolgozni, hogy az mielőbb életbe léptettethessék, annak határozmányait szigorúan alkalmazni kell az engedélyesekre. Csak ha az uj helyzet ilykép meg lesz teremtve, s a szabály életbe lép, gondolhatunk az uj pályázat kiírására s remélhetünk eredményes ajánlati tárgyalást. A bizottság ily értelemben teszi meg előterjesztését a tanácshoz. — Természettudományi estély. A természettu­dományi társulat ma d. u. 6 órakor kezdette meg népszerű felolvasási estélyeit, melyek a főváros intel­ligens körei részéről oly nagy pártfogásnak örvende­nek. A mai estélyen dr. Török Aurél egyetemi tanár tartott nagy és igen díszes közönség előtt elő­adást, az Írás fejlődéséről. Hogy az írást ki találta fel, nem tudjuk, de ránk maradtak az ősi kor egyes emlékei, melyek az írás fejlődésének egyes phasisaira fényt vetnek. Nincs még 20 éve, hogy egy franczia búvár Francziaország déli részében egy mész­­barlangban határozottan difluvialis rétegben kavicsot talált, melyen karczolat volt látható. Miután a kavi­csot gondosan letisztította, a karczolat medvei barlang körrajzát tüntette elő. Ugyancsak Francziaországban két tudós a déli megyékben barlangokat ásatott fel, melyekben a csontok egész sorozatát találták. E csontok valamennyijén állatalakokat feltüntető kar­­czolatok voltak. De nemcsak az őskori, hanem az új­kori vadnépek rajzai is ily képeket tüntetnek elő, a­mi­ből következtetést lehet vonni az írás keletkezésére. Az írás mint eszmerajz — ideographia — keletkezett. A további fejlődés az volt, hogy e jeleket egymással bi­zonyos összefüggésbe hozták. Kitűnő képírók még ma is az indiánok, kiknek több ily tárgyát mutatta be a felolvasó, ki azután számos rajzzal, képpel és példá­val illustrálva ismertette az írás fejlődésének külön­böző phasisait, nevezetesen a quipo (csomós) írást, a vampun (gömbszem) írást, melyek ma is divatoznak Peruban, ahol az indián egyes csomókból és sze­mekből tudja meg, mit kell tennie, továbbá a külön­böző egyptomi és chinai írásmódokat és végül ecse­telte az átalakulást, melyet a phoeniciek által felta­lált betűírás a culturában előidézett. A felolvasót élénken megtapsolták. — öngyilkossági kísérlet. Egy ismeretes fővá­rosi c­ég egyik tagjának öngyilkossági kísérlete okoz feltűnést városszerte. Az eset felől a következőket je­lentik nekünk: A Rókus-kórház halottas házában al­kalmazott egyik bonczoló szolga kis leánya ma d. u. öt óra tájban látta, hogy az intézet kertjébe belép egy úr, leül az egyik padra, leveszi kalapját, s egy kis re­volverrel háromszor a fejébe lő. A gyermek rémült kiáltására s a lövésekre elősietett a szolgaszemélyzet, s a pad mellett vérében fetrengve találta a szerencsét­lent. Azonnal átvitték a Rókus-kórházba, hol Navra­­til tanár, s Diel és Móczán orvosok azonnal szemle alá vették. A három golyó közül az egyik a homlok jobboldali domborulatán elsiklott s a levegőbe ment, a másik kettő a homlokcsontban fennakadt. Szeren­csésen sikerült kivenni mindkettőt. A rendőrség ki­küldötte megérkezvén, a teljesen eszméleténél levő sebesült megmondta a kilétére vonatkozó adatokat, de minden felvilágosítást megtagadott az öngyilkos­­sági kísérlet oka felől. Felvilágosítást csak az a levél adhatna, melyet közvetlenül a tett elkövetése előtt irt meg, s küldött el egy közszolgával övéinek. A be­teget családja azonnal haza szállíttatta. Sebei nem életveszélyesek.­­ Jótékonyczélű hangverseny folyt le ma a Vigadó kisebbik termében a budapest józsef­városi jótékonynőegylet javára, nagyszámú és válogatott közönség előtt. A gondos műsor, a köz­reműködők igaz buzgalma az est sikerét eleve bizto­sította és a derék egyesület mindent elkövetett, hogy a közönség jótékonyságát lehetőleg meghálálja. A hangversenyen közreműködött Schwei­da Rezső, aki sokat és szépen zongorázott, majd saját szerzemé­nyű férfi négyesét (»Waldesstimmung«) adatta elő Vas, Rudas, Melles és Szendrőy urakkal. Hajós Zsig­­mond ur énekét zajosan megtapsolta a közönség, mely élénk figyelemmel kisérte Pártonyi úr sza­valatát és Frankhauser ur hegedüjátékát. A műsor utolsóelőtti számára Hegyi Aranka k. a. vál­lalkozott és a fiatal művésznőnek jutott legtöbb a za­jos tetszésnyilatkozatokból. Egy Strauss-féle keringő­vel kezdte és magyar népdalokkal végezte. A közön­ség alig győzte tapssal és nem is nyugodott addig, mig az előzékeny énekesnő meg nem toldotta műso­rát. A sikerült hangversenyt, mely bizonyára szépen jövedelmezett a jótékony czélnak, fesztelen tánczviga­­lom fejezte be. — Fővárosi krónika. Sikkasztó szakácsnő. Kovacsics Zsuzsánna, aki mint szakácsnő a beszter­­czebányai plébánosnál szolgált, a gazdája adósság törleszté­sére adott 35 frtot elsikkasztotta és megszökött. Időközben fel­jött Budapestre, s közelebb férjhez akart menni. E végből el­ment a józsefvárosi plébániára, hol az egyik lelkész felismerte s letartóztatta. Harcz a rendőrökkel. Egy 83 éves vak koldus kéregetett ma délben egy a király- és Laudon-utczák­ sarkán levő üzletben. Az ott állomásozó rendőr megpillantotta az öreg koldust le akarta tartóztatni, mire az földhöz vágta magát és hangosan segélyért kiáltott. Az arra menők kérték a rendőrt, hogy ereszsze szabadon az öreget, ez azonban nem hallgatott a kérésre, hanem meg akarta kötözni a koldust. Ez alatt nagy néptömeg gyűlt össze, úgy hogy a közlekedés fennakadt, követelte a koldus ki­adatását és ütni kezdték a rendőrt, ki segélyért sípolt, mi­re egy másik rendőr jött oda társa segítségére. Míg az egyik rendőr kocsiért ment, hogy a koldust elszállítsa, a közönség közül több fiatal ember lefogta a rendőrt és az agg koldust addig elkísérték egy közeli házba. Fővárosi ügyek. — A hit- és erkölcstan a főváros iskoláiban" Utóbbi időben több iskolaszék részéről, sőt a közgyű­lésen is panasz emeltetett az iránt, hogy a főváros is­koláiban a hit- és erkölcstan tanítása általán véve, különösen pedig a római kath. hitfelekezet részéről nem a kívánt eredménynyel eszközöltetik; minélfogva a tanács megkereste C­s­e­­­k­a Nándor esperes-plé­­bánost, hogy a hit- és erkölcstan sikeresebb oktatása iránt saját hatáskörében sürgősen intézkedjék. Neve­zett esperes eme megkeresvényre egy bővebben indo­kolt választ küldött, melyben kijelenti, hogy a felhí­vásnak legjobb akarat mellett sem felelhet meg, mert a főváros által fentartott 516 elemi, polgári és reál­iskolai osztályokba járó több mint 20,000 római kath. növendéknek nincs külön hitoktatója, hanem csupán a fővárosban levő 41 káplán áll e czélra rendelkezésre, kiknek pedig a hittanítás nem első, nem fő és nem egyedüli teendője, kik tehát egyáltalában csak akkor mehetnek iskolába, ha lelkipásztori teendőik megen­gedik. Felemlíti továbbá, hogy minden iskolánál egy káplánnak folytonosan otthon kell tartózkodni s hogy igy alig 25—30 káplánnak kellene adni ez egymástól oly távolra fekvő iskolákban a vallásoktatásra eső 1032 órát. Ezen phisikai okokhoz hozzájárul, hogy a hittan csak a rendes előadási időn kívül ta­nítható ; továbbá, hogy a hittanból nyert elégtelen osztályzat a felsőbb osztályokba való menést nem gá­tolja, igy a hitoktató köteles tanítani, de a gyerme­kek nem kötelesek hittant tanulni! — A tanácsi VIII. ügyosztály az előadottak valóságát kétségbevonhatatlan­nak találván, a hit- és erkölcstan sikeresebb tanítgatása czéljából javaslatot dolgozott ki, mely egyrészről az ösz­­szes felekezetek hitoktatásának rendezésére vonatko­zik, másrészről pedig azt állítja, hogy a­mint a többi felekezet, úgy jövőre a tanulók létszámának 2/3-ad ré­szét szolgáltató róm. kath. hitfelekezet is, a hittan sikeresebb oktatása czéljából pénzsegélyben részesit­­tessék. E javaslat főbb pontjai következők: 1. A r. kath. egyházmegyének kellő számú hitoktatók alkal­mazására évenként 20,000 frt segély adományoztas­­sék, mi által a káplánok száma is apasztható lenne. 2. Minden felekezetnél a hittan a rendes szorgalmi időben adassék elő. 3. Minden felekezetnél a hittan köteles tantárgy legyen s abból az elégtelen tanjegy úgy számittassék, mint más tárgyból. 4. A hitoktatók sajátkezüleg írják be az osztályzatot s aláírják a bi­zonyítványokat. 5. Az iskolaszékek minden felmerül­hető visszásságot bejelenteni kötelesek legyenek. 6. A két reáltanodához, az új középiskolai törvény által előírt óraszámra való tekintettel, külön hitoktatói ál­lomások rendszeresíttessenek. 7. Minden felekezet hit­oktatója az illető iskola tantestületének rendes tagja. — Ezen javaslatot a közoktatásügyi bizottság a jövő héten veszi tárgyalás alá. — Telephon a kerületi kapitányságoknál. A belügyminiszter megengedte, hogy a kerületi kapi­tányságoknál a délutáni telephon-szolgálatot nem csupán a tisztviselők, hanem a polgári biztosok is teljesíthessék s igy tegnap óta már a polgári biztosok is alkalmaztatnak a délután 2—8 óráig tartó tele­phon-szolgálatra. Naptár. Szombat, deczember 1. Nap kél 7 6. 29 p., nyug. 4 6. 10 p. — Hold két 8 ó. 40 p. reggel, nyug.­­­6. — Vénus a hold mellett van. R. kath. Eligius pápa. Prot. Longin. Görög-orosz. (nov. 19.) Abadiás próféta. Zsidó, (kizlev 2.) Sabbat Vátezze. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délben 12—2 óra közt. A szabadságharcz-szobor nagybizottságának ülése d. u. 4 óra­kor az uj városháza társalgó termében. A műkedvelők zeneegyletének társas vacsorája és ismerkedési estélye (üllői­ út 12. szám.) A magyar tisztviselők országos egyesületének első tánczesté­­lye a Vigadó éttermében. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása (II. sorozat) sugárúti műcsarnokában. Nyitva d. e. 9-től d. u. 5 óráig. Belépti dij 50 kr. Egyetemi füvészkert az üllői­ úton d. e. 8—12 és d. u. 2—4. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­kert mellett) látható egész nap dij nélkül. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A vasúti főfelügyelőség legújabban egy az osz­trák-magyar vasút budapesti igazgatóságához intézett átiratával felszólította ezen igazgatóságot, hogy a tár­sulat magyarországi vonalain alkalmazott tisztviselők és szolgák magyar nyelvismerete felől megállapított osztályozás alapján rövid idő alatt tegyen tüzetes elő­terjesztést. Az osztályozás négy fokra terjed ki, mely­nek utolsója a magyar nyelv teljes nemtudását jelzi. A­mint halljuk, a folyamatban levő felvétel eddigelé kedvező eredményt szolgáltatott annyiban, hogy csak sporadikus esetekben, még­pedig a műszaki személy­zetnél konstatáltatott a magyar nyelv nemtudása. A magyar országos szesztermelők egyesületé­nek igazgató választmánya ma délután K­o­r­­­z­m­i­cs László elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Spéner Andor és Leipziger Vilmos alelnökök, Ludwigh János miniszteri tanácsos, Mittel­mann Ferencz, Leidenfrost László, Adler Károly, Stern Ignácz, Ordódy Lajos, Mandl Lipót és mint jegyző Bosányi Endre. A választmány tanácskozásainak tárgyát több igen fontos kérdés ké­pezte, jelesül a felvidéki hizlalók szállítási érdekeire vonatkozó előterjesztés, a hazai nagyobb szeszgyárak berendezésének és kezelésének tanulmányozásából a kisebb, nevezetesen mezőgazdasági szeszgyárak vezeté­sére nézve vonható instructiók terjesztése, a vegyé­szeknek a szeszgyártás gyakorlatában való alkalmaz­tatása eredményei, a villamossági iparnak a szesz­­gyártásban fontossággal bíró vívmányai, egy új szesz­gyártási nyersanyagnak (mely Dari néven ismere­tes) hazánkban való kísérleti termesztésének mikénti módozatai stb. Legfontosabb volt azonban Leip­ziger alelnöknek az új szeszadó tekintetében szükséges előintézkedésekre vonatkozó előterjesztése, mely a terményadó mellett dolgozó külföldi szeszgyá­rak kezelési eljárásának tanulmányoztatására s hazai érdekelteinknek ez után való lehető alapos tájékozta­tására vonatkozott. Ezen fontos előterjesztés kapcsá­ban az új szeszadóra vonatkozólag még több indítvány is merülvén fel, az igazgatóválasztmány beható esz­mecsere után az új szeszadó behozatalával szem­ben szükséges előintézkedések ügyét az egyesület végrehajtó bizottságához utasította, ugyanazt kérvén fel­ a szesziparnak az 1885. évi országos kiállításon való méltó képviseltetése módozatainak és a szeszipar­­kiállítás organisatiójának megállapítására is. Egyéb tárgyak elintézése után az igazgatóválasztmánynak mai ülése véget ért. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 30. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán lanyha maradt az irányzat, zárlat felé azonban kis javulás volt észrevehető. Búza eladatott ta­vaszra 10.03, 10.04, 10.05, 10.06 írton, őszre 10.36 forinton, tengeri május—júniusra 6.66 forinton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 10.05—10.07. — Bá­náti tengeri május—júniusra 6.63—6.65—. — Szok­ványzat tavaszra 7.26—7.28. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A forgalom nem volt élénk a mai délutáni tőzsdén és ilyenkor a hanyatlás közelebb esik, mint az áremelkedés. — Bismarck herczeg betegeskedése, de mindenesetre annak mentegetése, hogy a chinai követet nem fogad­hatja, nem hatott kedvezően a vásárra. — Külföldi jegyzések szinte gyengébbek. Jegyezünk: Uj aranyjáradék 87.071/2—87.10. — 5 száza­lékos papirjáradék 85.10, ezek szilárdak. — Osztrák hitelrészvények 279.50—279. Magyar hitelbank­részvény 277.50—277. — Leszámítolóbank 87.50— 87.75. Osztrák magyar államvasuti részvények 310, forgalom nélkül. A zárlat 6 órakor változatlan maradt a fen­tebbi legutolsó árakon. Színházak: Budapest, szombaton, 1883. deczember 1-én: Nemzeti szinház. Rózsa G- Csillag I. Rezgeiné Adorján B. TUROLLA EMMA kisasszony Kondori Benedek és PEROTTI GYULA ur Terka Vizváriné vendégjátékául: Julcsa Gaál I. A Troubadour. Vendég Faludi Opera 4 felv. Irta Cammarano Salvator. Olaszból fordította Kezdete 7 órakor. Nádaskay Lajos. Zenéjét szer­zette Verdi. Népszínház. Népszínház. Személyek: Először: Luna gróf Bignio L. u Leonora Turolla E. Azucena Bartolucci Manrico Perotti Gy. Fernando Tallián Ines Doppler I. Ruiz Kiss Hírnök Stoll K. Egy czigány Szekeres Holnap, vasárnap : Csongor és Tünde. Színmű a magyar regevilágból 3 szakaszban, kardánokkal és tánczc­al. Várszínház. A nő-uralom. A gróf Teleki alapítványból 100 arany pályadijjal jutal­mazott eredeti vígjáték 3 fel­vonásban. Irta Szigligeti Ede. Személyek: Szirtfoki Jenő Nagy I. Ilon, neje Helvey Laura Somkuti Lajos Náday Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felvonásban. Irta Szigeti Jó­zsef. Zenéjét szerzette St­rly Lajos. Személyek: Csontai Lőrincz Béla Eszti Ábrás Irén Barnyai Kálmán Olga, neje Trauer Irm­ay Irmayné Elöljáró Pataki Ripacs Nefelejts Egy ur Horváth Rónai Gy. Vidorné Pálmai I. Szabó Tóth I. Kassai Mezei Pesti Mari V. Kovács Solymosi Tihanyi Pártényiné Komáromi Holnap, vasárnap . Ugyanez. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Tokai Isrtór. Felelős szerkesztő: Visi Imre. Nyilt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) Későn legyetek! Ha azt érzitek, hogy testeteknek tisztításra, erősítésre vagy élénkítésre van szüksége, tartózkodjatok bármely helyen, akár hivatalszobákban, gyárakban s műhelyekben vagy falusi lakásokban, ne késlekedjetek, ne gondoljatok, hogy a veszély nincs jelen, ne várjátok be a betegség kitörését, ne sajnáljátok a 70 krajczárnyi csekély költséget , hanem vegyetek azonnal egy doboz Brandt Richard-féle svájczi labdacsot a legközelebbi gyógyszertárban. E labdacsak életüket menthetik meg ! 1924 A vételnél ügyelni kell, hogy a doboz czimlapján a fe­hér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása megvan-e. „FIUME“ kávéház A múzeum-körút 13. sz. alatt levő házban a Gróf Károlyi u utcza sarkán, a műegyetem átellenében FIUME-hez czimzett kávéházamat f. évi deczember hó 1-én megnyitom. Kávéházamat párisi mintára a lehető legnagyobb kénye­lemmel és elegancziával rendeztem be és különös súlyt fektet­tem arra, hogy ott az összes h­elyi, vidéki és külföldi sajtok feltalálhatók legyenek. A nagyérdemű közönség becses látogatását kéri tiszte­lettel STEUER GYULA kávés, 1577

Next