Nemzet, 1883. december (2. évfolyam, 450-478. szám)

1883-12-10 / 458. szám

A közgyűlésen Jókai Mór, egy egészen uj s ez alka­lomra irt elbeszélé­sét személyesen fogja felolvasni. — Az orsz. m. képzőművészeti társulat választ­mánya tegnapelőtt tartotta meg Ipolyi Arnold elnöklete alatt, a tagok élénk részvéte mellett ez év­ben utolsó ülésétAz igazgatósági jelentésből kiemel­jük, hogy az őszi kiállítás II. sorozata a kedvezőtlen időjárás miatt kevésbbé volt látogatott, mint az első sorozat; mindazáltal mostanig összesen 44 mű és pe­dig 24 magyar 8325 frton, 20 külföldi 6701 frt 60 kron vásároltatott meg, mihez még a társulat által sorsolásra vásárlandó művek, úgy a Wahrmann Mór elnöklete alatt álló művásárló szövetkezet és a kormány által a nemzeti múzeum részére veendő mű­vek fognak hozzájárulni. A választmány ezután elfogad­ta a művásárló bizottságnak javaslatát, mely szerint az őszi kiállításból 14 magyar mű­ összesen 4095 frtért fog sorsolásra megvétetni, s ezen felül felhatalmazta a bizottságot, hogy ezen összeget 5000 írtra kiegé­szítve, 905 irtot a karácsonyi kiállításon kisebb nyere­ménytárgyak beszerzésére fordítson. Az ez évi rendes sorsolás f. hó 20-án tartatik meg; sorsolási biztosokal a válasz­tmány Barabás Miklós alelnök és Morelli Gusztáv tanárt küdte ki. Az ülésen 32 új tag jelen­tetett be, név szerint: Maj­tényi Károly, Weisz Gyula, Kubinyi Géza, Mlinko László, Vörös Ákos, Würtz­­ler Vilmos, Kiss Gyula, Horváth István, dr. Kogler János, Bárczy István, dr. Heffinger Frigyes, dr. Gombár Tivadar, Boldizsár Piroska, Reinisch Hen­rik, dr. Félegyházy Ágost, Brestyánszky Ödön, Glósz Imre, Eigl József, Grün Ignácz,Lőwy Vilmos, Grün­­wald Béla, Mitterdorfer Henrik, Rott József, Schau­­rer Lipót, Weisz Fülöp, dr. Szohner Lajos, Szendrei János, Roschán László, Rayner Kálmán, Kovács Jó­zsef, Hódossy Gedeon, Ráth János. — A »hajléktalanok menhelyének« megnyi­tása. A »hajléktalanok menhelye« czimü egylet rot­­tenbiller-utczai uj épületit ma délelőtt nyitotta meg az egylet választmánya nevében báró Podmaniczky Frigyes elnök. A megnyitásra jelen volt a választ­mány többi tagja, Somssich Pál, Ráth Károly főpol­gármester, Kamermayer Károly polgármester, Patru­­bány Gergely tiszti főorvos, Feszty, a menhely épí­tője, Fuchs Gusztáv, s mások. Báró Podmaniczky Frigyes a jelenlevőket üdvözölvén, köszönetet­­ a­­dott a polgármestereknek azért, hogy a főváros a men­hely felépítésének ügyét nagyban előm­ozdította Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer polgármester biztosították a bárót, hogy a főváros az egyletet ez­után is támogatni fogja. A beszédek végeztével Gundl, a menhely igazgatója a vendégeket körülvezette a tá­gas és tiszta helyiségekben. A menhely egyemeletes épülete június hó közepe táján kezdett épülni, s ok­tóber 15-én fejeztetett be. Az épület hat teremből áll, melyekben 120 ágy van berendezve, az egész csak 28.000 írtba került. A háznak csak egyik fele áll még készen, a másik fele a főváros által adományo­zott telken még felépítésre vár. Ha az is készen volna, még kétszáz ágy férne el, amire nagy szükség van, mert naponkint sok szegényt kell elutasítani hely szűke miatt. Egy-egy ágy alapítvány 100 frt — Szegény gyermekek felruházása. A VI—VII. kerületi jótékony egyesület tegnap és ma a két kerü­let segénysorsú tanulói közt 900 frt értékű ruhát és lábbelit osztott ki, mintegy 300 fiú és leány növendék közt. Az egyesület alelnöknője, Pucher Józsefné teljesítette a kiosztást. — Duna-gőzhajózási társaság. A személyszálltó hajók közlekedése Budapest és Győr között megszün­­tettetik ; utolsó hegymenet decz. 8-án, utolsó völgyme­net decz. 9-én. Harta, Szalk és Apostag állomások is egyúttal megszüntettetnek. Dec­ember hó 9-étől a helyi hajók csakis a plébánia­templom és Ó-Buda között közlekednek, a vámpalota és császárfürdői ál­lomások nem érintettek. A tétényi helyi kikötés, úgymint a kikötés a déli vasútnál Promontoron be­­szüntettetik és a hajók a fő­ kikötőhelyen fognak megállani. — K állítási sorsjáték Az orsz. kiállítási bizott­ság pémüffyi albizottsága elhatározta, hogy a kiállí­tási sorsjáték sorsjegyeinek átvétele ügyében felszó­lítja a helybeli egyes bankházakat ajánlatok benyúj­tására. — A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint az újvidék-zimonyi vonalrész megnyitása napjától kezdve a 2101,2102., 2111. és 2112. számú vonatok az Újvidék és Pr­térvárad állo­mások között levő előbbi állomástól 2,9 kilométer tá­volságra fekvő 184 sz­ őrháznál személyek és uti­­padgyász felvétele illetőleg leadása czéljából egy-egy perczig feltételesen meg fognak állani. Az említett vonatok a következő időkben fognak a 184. sz. őrház­tól indulni és p. a 2101. sz. vonat d. e. 10 óra 44 perczkor, a 2102. sz. vonat d. u. 4 óra 44 perczkor, a 2111. sz. vonat d u. 5 óra 42 perczkor, a 2112. sz. vonat d. e. 9 óra 57 perczkor. — Fővárosi krónika. Öngyilkos katona. Teg­­nap esti felé a császárfürdő egyik szobájában egy közös had­­seregbeli huszár közvitéz egy forgópisztolylyal agyonlőtte magát. Az öngyilkos a szobában egy »Józsi« aláírással ellátott levelet hagyott hátra. Kiléte eddig még nem tudható. Éjjeli megtámadás. Rottenberg Lipót nőtlen pinczérsegéd tegnap este az Abeles-féle dob utczai bor­­kereskedésben egy Pirkász nevű pinczérrel összeveszett s ez utóbbi boszut forralván ellene, a sip-utczában rálesett, megtá­madta, késsel négyszer a fejébe szúrt s elmenekült. Elfogott szélhámos. Nehány nap előtt egy urias fiatal ember ment be Illés Pál özvegyének boltjába, a hol több apróságot vásárolt s a holmit a bolti szolgával maga után vitette, hogy majd odahaza fizeti ki. Egy kettős kijáratu ház előtt megállva, a szolgától átvette a csomagot, le ment az emeletre, onnan pedig a másik lépcsőn le az udvarra, honnan megugrott. A rendőrség a nyomozást megindította s a közlött személyleirás alapján sike­rült a tettest tegnap H­e­i­m­e­r Sa­lamon személyében letartóztatnia. Fővárosi ügyek. — Budavár visszafoglalása. A főváros képző­művészeti bizottsága tegnapi, G­e­r­l­ó­c­z­y Károly al­polgármester elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalta a kiküldött albizottság javaslatait a kétszázados ünnepek programmjára nézve. A történelmi kiál­lítás eszméjét (1886. aug 15- okt. 31-ig) azzal fogad­ták el, hogy a hely iránt az elhatározást tartsák füg­gőben! Erre 6000 főt fog előlegül kéretni a közgyű­léstől. Helyesléssel vette a bizottság azt is, hogy 1881. szeptember 1-én a történelmi társulat közgyűlése, szeptember 2-án a hálaadó isteni tisztelet a Mátyás­templomban és az emléktábla leleplezése a bástyafo­kon, szeptember 3-án a főváros közgyűlése s utána alá­írás utján bankett legyen s végre szeptember 8-án népünnep rendeztessék, este tánczvigalommal a re­­douteban. Az ünnepélyek napján a színházakban fel­váltva díszelőadás tartassák. Vita volt a felett, hogy a főváros közgyűlésén lotharingiai Károly és Petne­­házy Dávid arczképeinek vagy mellszobrainak lelep­lezése szintén ily praecisitással javasoltassék-e, mivel kétséges, hogy Petneházy Dávid arczképe meg van-e. Eszményi arczképet készíttetni pedig nem felel meg a czélnak. A leleplezésre nézve a bizottság tehát csak azt fogja mondani, hogy készíttessék a közgyűlés al­kalmára valamely az eseményt megörökítő művészeti tárgy, s az lepleztessék le. Ilyképp a végrehajtásnál szabad keze lesz a bizottságnak arczképet, szobrot, vagy történeti képet állíttatni elő, a szerint, a mint jobbnak bizonyul. Az ünnep egyik lényeges részének ismertetik el a történeti monographia. »Budapest 1686«-ban. Képekkel, térképpel, topographiai rajzok­kal és facsimilékkel lesz ékítve s többen ma javaslatba is hozták, hogy a mű megírására Salamon Ferenct keressék föl. Felhozták azt is, hogy jobb lenne e mű megi­atását általában a történelmi tár­sulatra bízni. A közgyűlés elé e tárgyban még positiv indítvány nem megy. Helyesnek találták az olcsó, népszerű monographa megh­atását is. Az érmekre nézve, a­melyeknek veretése aranyból ezüstből, bronzból hasonlóan ajánltatik, Thaly ajánl­­ja, hogy az érmek egyik lapja az 1686-ban a fel­­szabadítás emlékére veretett érmekről vézessék. A társadalmi utón létesíendő díszmenetet a bizottság nem a népünepre, hanem a szeptember 2-iki, budai felvonulásra kívánja felhagyni. Mindent összevéve, az albizottsági programm az említett csekély változta­tással a közgyűlés elé pártolólag fog vitetni s a költ­ségekre a bizottság kérni fog mindössze 20,650 frtot, s remélhető jövedelműi 13,200 frtot vesz föl, tehát 7400 frt deficit lenne, ha föl nem volna tehető, hogy a történelmi kiállítás (fegyverek, jelvények, iratok, rajzok stb.) kielégítőiig jövedelmezend. Az ünnepé­lyekre az uralkodóház minden tagja, s mindazon csa­ládok meg fognak hivatni, a melyeknek ősei Buda ostromában részt vettek. Törvényszéki csarnok. Legfőbb fegyelmi bíróság. Decz. 7-kén ismét azon ritka esetek egyike fordult elő, hogy a bírói fe­lelősségről szóló 1871. évi VIII. törvényczikk 35-dik szakaszában szabályozott legmagasb fegyelmi bírósá­got kellett összehívni, mely fele részben a felsőház ál­tal önkebeléből választott tagokból, másik fele rész­ben pedig a m. kir. Curia tanácselnökeiből alakul. A m. kir. Curia harmadik polgári tanácsá­nak egyik bírája mint előadó, névszerint Halmosi Endre, s a vele egyértelműleg szavazó birák (Di­­mics Emil, ki azóta elhalt, Czorda Bódog és Szent­­györgyi Imre) voltak vádolva, hogy Kányavár köz­ségének Belső József örökösei ellen lefolyt telek­könyvi kiigazítás iránti perében hozott ítéletük által, a felperes községnek, nem ugyan szándékosan, hanem vétkes gondatlanságból, kárt okoztak, s minthogy e kár a törvényben meghatározott perorvoslattal el nem hárítható, teljes kártérítéssel tartoztak. Hogy ezen kártérítési kereset polgári úton megkezdethes­sék, a magát megkárosítottnak állító felperes község kérte a kereshetőséget a szabályszerű fegyelmi el­járás útján, előzetesen megállapíttatni, s kimondatni, hogy a nevezett előadó s bírótársai, ítélet­hozásuk­ban, vétkes gondatlanságot követtek el azáltal, hogy figyelembe nem vették a Kányavár község birtok­­viszonyait rendező régibb perek iratait, melyek a két alsóbb bíróságok előtt feküdtek, s melyek alapján hoztak ezen bíróságok a felperes községre nézve kedvező ítéletet, kimondván, hogy az alperes malmá­hoz tartozó udvar és szomszédos földdarab, azon periratok szerint, a közlegelőhöz tartozik, s a köz­ség tulajdona, a telekkönyv tehát ily értelemben kiiga­zítandó. A kir. Curia nevezett tanácsának többsége az egybehangzó két alsóbb bírósági ítéletet megváltoz­tatta, s a kérdéses földdarabot az alperes molnár, Belső József örökösei tulajdonául jelentette ki, anél­kül, hogy a perben szerepelt tagositási perbeli irato­kat, melyek hozzá fel nem terjesztettek, felkivánta s ezekből ítélt volna. A fegyelmi nagy tanács tagjai voltak a főrendek részéről: Szögyény-Marich László főrendiházi elnök ő excellentiája elnöklete alatt gróf Cziráky János, gróf Bánffy Miklós, báró Vay Miklós, gróf Zichy Lajos, Kubicza Pál trencsénmegyei főis­pán s b. Rudnyánszky József mint előadó; a m. kir., Curia részéről pedig: Mihajlovich Miklós alelnök s­ Szabó Sámuel, Daruváry Alajos, Csemegi Károly, Fabini Teofil s Tóth Lőrincz tanácselnökök. Kime­rítő előadás, a vádlevél, az ítéletek, a vádoltak és a kir. főügyész nyilatkozatainak felolvasása után a ta­nácskozás eredménye az lett, hogy a panaszló fel­peres község,­­kérelmével elutasíttatott, s az előadó és a tanácsbeli bírák többségének eljárása olyannak mondatott ki, melyben a kártérítési keresetre alapul szolgálható vétkes gondatlanság vagy mulasztás fenn nem forog. Egyesületek és társulatok. — A budapesti ügyvédi kör tegnap tartotta B­u­r­­­a­n János elnöklete alatt közgyűlését. Az elnök az ülést megnyitván, B­e­r­n­á­t­h Béla titkár felolvassa az évi jelentést, melyből kitűnik, hogy a kör úgy a speciális ügyvédi érdekek, v­alamint az igaz­ságügyi reform körül a lefolyt évben is élénk tevé­kenységet fejtett ki. Ezután az alapszabályok akként módosíttattak, hogy a közgyűlés szavazatképességéhez elegendő 40 tag jelenléte. Az ügyvédgyűlés tárgyá­ban beadott indítványok tárgyalásánál, dr. Dell’Ada­­mi elfogadta a választmány indítványát és fejtegette a mozgalom előzményeit és szükségességét. Dr. Sik Sándor a pessimistákkal szemben, kik az ügyvédgyűlés eszméjét hiábavalónak tartják, kifejti hogy éppen ná­lunk igen fogékony a talaj a szellemi megművelésre. Ezután élénk vita fejlődött azon kérdés fölött, vájjon egy bizottság mérlegelésére bizassék-e a gyűlés össze­hívása, vagy pedig a bizottság egyenesen ezen meg­bízással küldessék ki. Szavazás előtt dr. U­n­g­e­r Alajos indítványára előbb aziránt szavaztak, hogy az ügyvédgyűlés eszméjét elvben elfogadják. A bizott­ság hatáskörére nézve a többség a választmány szö­vegét fogadta el. A bizottság tagjainak száma 45-re tétetett. Az orsz. ügyvédgyűlés előkészítésére és ösz­­szehívására kiküldött bizottságba a következők vá­­lasztottak: Andaházy László, Baintner Imre, Bernát Béla, Burián János, Chorin Ferencz, Darányi Ignácz, Dell’Adami Rezső, Fábry István, Fayer László, Fried­­valszky Sándor, Funták Sándor, Győry Elek, Hodossy Imre, Hegedűs Károly, Imre Aurel, Kisbáry Kiss Ferencz, Kelecsényi Ödön, Környei Ede, Králik La­jos, Liedemann Károly, Literáty Ödön, Lovrich Gusztáv, Mezey Mór, Morlin Imre, Morzsányi Ká­roly, Kovák Sándor, Német József, Rácz Károly, Sámuel Lázár, Siegmund Vilmos, Sik Sándor, Szedenics, István, Ssselényi Károly, Schmidt Ig­nácz, Schmidt Titusz, Schreyer Jakab, Stiller Mór, Teleszky István, Tarnay János, Unger Alajos, Végh Arthur, Virawa József, Zsigmondy Jenő. A tisztviselői kar következőleg választatott meg: elnök Burián János, alelnök Unger Alajos, gazda Baintner Imre, titkár Bernáth Béla, pénztárnok Novák Sándor, ügyész Morzsányi Károly, könyvtár­nok Sámuel Lázár. Választmányi tagok: Brüll Ignácz, Darányi Ignácz, Dell Adami Rezső, Friedmann Bernát, Győry Elek, Hegedűs Károly, Hódossy Imre, Jeszenszky Danó, Liedemann Károly, Lovrich Gusz­táv, Mezei Mór, Matuska István, Milassin Mihály, Melczer Lajos, Németh József, Nyiri Lajos, Schreyer Jakab, Siegmund Vilmos, Somogyi Miksa, Schmidt Titusz, Stiller Mór, Virava József, Szohner Lajos, Szedenics János. Számvizsgálók : Fábry István, Krá­lik Lajos, dr. Zsigmondy Jenő. — Disztornázás. A »budapesti tornaegylet« szépen berendezett termében válogatott közönség gyűlt össze tegnapelőtt este a disztornázásra. Többek közt báró Lipthay Béla nejével, Rohonczy Gida és báró Edelsheim Gyulai, kit titkára kisért és az egy­let elnöke , Jenny József fogadott. A jelenvoltak nagy érdekkel nézték az ügyes tornászok gyakorla­tait : az ünnepélyes fölvonulást, az együttes mutatvá­nyokat, a magas ugrást, a nyújtón és a lovon végzett gyakorlatokat, s végül a birkózást svájczi módra, mely mindenkit megkaczagtatott. Éder Antal és dr. Magyar Gyula urak győztek. A disztornázás után kedélyes lakoma következett. — Czédhe. F. hó 10-én hétfőn d. u. a pestti első bölcsőde-egylet 1/24 órakor, a budapesti első gyermekmenhely-egylet pedig 1/25 órakor tartja meg ez évben utolsó választmányi ülését a lipót-utczai új városház társalkodó termében.­­ A »Népnevelők Budapesti Egyesülete« teg­nap délelőtt 10 órakor F­a­­­v­a­y Antal elnöklete alatt, közgyűlést tartott. Viharos vitát idézett elő az egylet választmányának azon eljárása, hogy a »Ma­gyar Paedagogiai Szemle« és »Ungarischer Schul­bote« czimü tanügyi lapokat az egylet helyiségéből kitiltotta. A vitát György Aladár nyitotta meg, ki beszédében kijelentette, hogy őt a választmánynak határozata megdöbbentette s ez eljárás felett napi­rendre térést indítványozott. Lakits Vendel szintén megbotránkozását fejezi ki a választmány eljárása felett s annak megsemmisítését és a »Szemle« párto­lását indítványozta. Göndöcs István okmányilag mu­tatja ki, hogy a nevezett lapok kitiltására vonatkozó közlemény, a választmány egyik tagja útján jutott a lapokhoz, s a választmánynak ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi határozatából kitűnik, hogy a választ­mány a fent említett két lap kitiltását nem határozta el, hanem csak javasolta a közgyűlésnek. A választ­mány ellen szóltak még Soltész Kálmán, Somlyai József és mások. Ezekkel szemben Bánó József a választmány álláspontjának védelmére kelt. Végül a közgyűlés többsége a választmány határozati javasla­tát megsemmisítette. Ezután a volt szerkesztő T­a­n­o­s Imre újra megválasztatott. — A fehérmegyei társaskörben f. hó 8-án sikerült fel­olvasó-estély volt, mely alkalommal Beleki Béla joghallgató felolvasást tartott a fényűzésről. Irodalom, színház és művészet. — A népszínházban, holnap hétfőn »Hoff­mann meséi«-t adják Hegyi Arankával, kedden a »Csókon szerzett vőlegény«-t ismétlik. Szerdán új szereposztással a rég nem adott »Lili« fog színre­­kerülni.­­ A népszínház bérlete ügyében ma döntött a népszínházi bizottság, melynek ülésén a tagok teljes számmal jelentek meg. Az eredmény az, hogy E­r­va Lajos kapta meg a népszínházát további három esz­tendőre megint. Ugyanezt javasolta az albizottság is, a­melynek véleményét a teljes ülés egészen magá­évá tette.­­ Sarah Bernhardtot és volt férjét Damalát, a párisi kereskedelmi törvényszék 110.000 frank meg­fizetésére ítélte. A jelentékeny összeg kárpótlás Mayer impressariónak, kivel Sarah Berdnardnak és Dama­­lának művészi körutat kellett volna tenniök. Jókai Mór a németeknél. Az »Illustrirte Deutsche Monatheste« czimű német folyóiratban dr. Kohut Adolf életrajzi és criticai czikket közöl Jókai Mórról, s a »Nord und Süd« egyik közleménye szin­tén Jókaival foglalkozik. Mind a két dolgozat a leg­nagyobb rokonszenvvel és elismeréssel emlékszik meg róla.­­ Az őszi kiállításon a két ünnepnap alatt a látogatók száma megközelítette a kétezret. Megvásá­roltattak újabban : gróf L­o­r­a­n­z­o József velen­­czei szobrásznak »A kis inas« czimü bronzszobra Aigner Ferencz által; I­m p e­n s Josse belga festőnek »A rögtönző« czimü műve Euchs Gusztáv által; és Ligeti Antalnak »Vajda-Hunyad« czimü festménye gr. Zichy Nép. János által. KÖZGAZDASÁG. Tiszavölgyi társulat közgyűlése. A tiszavölgyi társulat ma délelőtt tartotta évi közgyűlését gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt. Elnök a gyűlést megnyitván, bemutatta a m. kir. pénzügymini­zterium részéről Fejér Miklós és Hegedűs Imre, a közlekedési minisztérium részé­ről pedig R­a­p­a­i­c­s Radó és P­é­c­s József kir. tanácsos a kiküldött osztálytanácsosokat, bemutatta továbbá a meghívó hirdetését igazoló hírlappéldányo­­kat s ezzel kezdetét vette a napirend tárgyalása. Dr. Darányi Ignácz titkár bejelentette, hogy az árvíz szabályozó társulat időközben a társu­latba lépett. A közgyűlésen megjent társulatok s azok képviselőinek constatálása után fel­olvastatott a köz­ponti bizottság jelentése. A jelentés behatóan foglalkozik a tiszavölgyi árm. és szabályozó társulatok iga­zgatási szervezetéről szóló törvényjavaslattal. A közp. bizottság kijelentette, hogy a helyzet gyökeres javulását csak akkor reményiheti, ha törvényhozásilag megállapittatnak azon elvek is, melyek a Tiszavölgy jövőjét financiális irányban biztosítják s melyeknek már a múlt évi közgyűlés határozott kifejezést adott. A közp. bizottság jelentéséhez gróf Károlyi Sándor szólott, hangsúlyozván, hogy a pénzügyi kér­dés rendezése nélkül a magukban véve czélszerű mű­szaki és administratív rendelkezések is igen könnyen czért tévesztettekké válhatnak. E végből indítványoz­ta, hogy a közgyűlés kérje fel a pénz- és közlekedés­­ügyi minisztereket, hogy a benyújtott törvényjavasla­tot ily irányban módosítsák. Ha pedig ezután a kí­vánt c­él elérhető nem lenne, hatalmazza fel a köz­gyűlés a központi bizottságot, hogy a maximális meg­­terheltetésnek a törvénybe leendő fölvételét a képvi­­selőházról kérelmezze. Az indítvány egyhangúlag el­fogadtatott. A tiszavölgyi kölcsön állását illetőleg felsorolta a jelentés a hetes bizottság által az egyes társula­toknak megszavazott kölcsönöket, melyek összege 23.610.201 frt 72 kr. A kölcsön­ök tárgyalásánál Jankovich Miklós a temes-begavölgyi társulat nevében arra kérte a közgyűlést, hogy keresse meg a pénzügyminisztert az iránt, hogy ez az egyes társula­tokat a közp. bizottságnál levő tartozásaikról s kamat­hátralékaikról értesítse. Ugyancsak a kölcsönkérdést illetőleg jelentette a közp. bizottság, hogy a tartalékalap m. kbr. 6°/0-os aranyjáradékkötvényben 451,400 frtot, 4°/0-os arany­­járadékkötvényben 307,000 frtot, 41/2°/0 os m. föld­­hitelintézeti záloglevélben pedig 252,400 frtot tesz. Ezenkívül készpénz számlán 10 frt 29 kr a tartalék­­alap javára, előleg számlán pedig 221,200 frt a tar­talékalap terhére esik. Ami a társulatok által felvett állami előlegek és kölcsönök után járó törlesztési részeket illeti, nagy­mérvű hátralékok mutatkoznak. Daczára a pénzügy­­miniszter erélyes rendeleteinek, daczára a közp.­bizott­ság által a társulatokhoz intézett felhívásoknak, az ápr. 1-től szept 30-ig terjedő félévre előírt 586407 frt 12 kr tör­esztési részletből 227,028 frt 68 kr maradt hátralékban. Ennek folytán felkérte a közp.­bizottság a pénzügyminisztert, hogy az adózók által történő be­fizetések a községi adók számára oly arányban osztas­sanak az adók és vízszabályozási tartozások közt meg amely arányban ezek egymáshoz állanak. A pénzügy­­miniszter azonban eddigi álláspontjától eltérni nem kíván. Indítványozta tehát a közp.­bizottság, hogy a fenti indítványának elfogadására a pénzügyminiszter küldöttségileg keressék fel. Ehhez az indítványhoz a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult s a küldöttség tag­jaiul megválasztottak gróf Szapáry István elnök­lete alatt: gr. Andrássy Aladár,gr. Dessewffy Aurél, Dániel Ernő, Dániel Pál, Mailáth József, Horváth Gyula, Csávossy Béla és Melczer Gyula. A jelentés felolvasása után gróf Lónyay el­­­nök mondott meleg szavakban köszönetet az iránta­­ nyilvánult bizalomért és támogatásért s a változott­­ viszonyok közt, tekintettel egészségi állapotára, az­­ elnökség alóli felmentését kérte. Megígérte, hogy mint egyes tag, jövőben is iparkodni fog kötelességét teljesiteni. Ulrich sajnálattal vette tudomásul az elnök visszalépését s kérte, hogy legalább a dolgok befe­jezéséig tartsa meg elnöki tisztét. Lónyay gróf ezt­­ megígéri, ha a társulat érdemdús elnöke gróf K­á­­r­­­o­l­y­i Sándor őt nehéz tisztében támogatni fogja. A közgyűlés az elnöknek bölcs és tapintatos vezeté­­s­­éért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Dessewffy Aurél gróf sérelmesnek találta­­ az igazgatási szervezetről szóló törvényjavaslat azon intézkedését, hogy a közp. bizottság elnöke jövőben a közlekedési miniszter által fog kineveztetni. Indítvá­nyozza, kérje fel a közgyűlés a minisztert, hogy a közp. bizottság elnökét ezután is az érdekeltség vá­laszthassa s erről a minisztert értesítvén, azt ő felségé­hez megerősítés végett felterjeszsze. A közgyűlés az indítványt elfogadta s annak foganatosításával a ki­­küldött bizottságot bízta meg. Beterjesztetett a közp.bizottság által megvizsgált 1882. évi számadás, mely szerint a bevétel tett 10913 frt 78 krt, a kiadás 5738 frt 86 krt s igy a pénztári maradvány 5174 frt 92 kr. Jóváhagyatott s a felment­vény megadatott. Az 1883. évi költségvetés a következőkben ál­líttatott össze: Szükséglet összege 5324 frt 16 kr., a fedezet 1.129.663 hold terület után 1/1 krjával befo­­lyand 5324 frt 16 kr. Az indítványok pontjánál a felső-szabolcsi tár­sulat részéről annak igazgatója Szögyény Emil a következő indítványt terjesztette elő: »Határozza el a közgyűlés, hogy a tiszavölgyi társulat nevében azon alázatos kérelem intéztessék a nm. pénzügy­­miniszter úrhoz, miszerint a 33.645 sz. pénzügymi­niszteri intézkedést oda módosítani kegyeskednék, hogy a gátfentartási költségek czimén cumulatív meg­térítendő összegek csak az esetben fordíttassanak első­sorban az illető társulatok és érdekeltségek állami vagy magán kölcsöntartozásainak törlesztésére, vagy esetleg közös adóhátralékokra, ha a társulatok és érde­keltségek tartozásaikat egyénileg pontosan ki nem mutatják. Ugyanily irányú indítványt nyújtott be a bodrogközi árm. társulat alelnöke, Diószeghy János. Dr. Darányi jelezte a közp. bizottság ál­láspontját, mely szerint a beszámítás cumulatív megtérítésnél csupán társulati tartozások törleszté­sére terjedhet ki s ez is csak abban az esetben, ha az illető társulat ezt maga kéri és kívánja. Többek hozzászólása után elfogadtatott a közp. bizottság indítványa s annak a pénzügyminiszternél leendő szorgalmazásával a fentebbi bizottság bíza­tott meg. Végül a kilépett közp. bizottsági tagok egy­hangúlag felkiáltás utján ujból megválasztattak s ezzel a közgyűlés véget ért. Közlemények: Nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasút. A hivatalos lap mai száma közli az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, és ő felségének Bécsben, 1883. november 9-én kelt legfelső elhatározása alapján, a nagytapol­csány-béliczi helyi érdekű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi miniszter által kiadott engedélyokmányt. A gépgyárosok a kiállításon. Az ország összes gépgyárosaihoz és gazdasági gépeszközök készítőihez a következő felhívás küldetett: Alulírottak elhatá­rozták együttesen élj­árai az irányban, hogy a hazai gépiparnak az orsz. kiállításon teljes képét nyújthas­sák, amiért is felkérik a szaktársakat működésüknek szíves pártolására. Mindenekelőtt szükséges megha­tározni a gépiparosok által igényelt térfelületet, mi­vel az előirányzat ezt elégtelennek tünteti fel. Amiért is ezennel fölkérjük az ország összes gépiparosait, hogy saját érdekükben, ezt illető bizalmas kérelmei­ket haladéktalanul tudassák a körünkből meg­választott elnökkel, Havas Sándor úrral (lakik Bu­dapest, V. ker. nádor-utcza 52. sz.) Brogle József, Eisele József, Ganz és társa részéről Mechwart An­drás, Geittner és Rausch, Grossmann és Rauschett­­bach, Gubicz László, Gutjahr és Müller, Havas Sán­dor, Kühne Ede, Láng László, Nicholson W. Fülöp, Oetl Antal, Prágai gépgyár újpesti fiókja részéről Danczenberger Iván, Rock István, Schlick-féle gép­gyár, Strobl, Barics és Kollerich, Wörner Jakab. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget, a szer­kesztőség.) Az elűzött gonosz lélek »Csak már ettől az iszonyú fejszakgatástól megszaba­dulhatnék, úgy fáj a fejem, mint ha valami gonosz lélek gyöt­­rené.« Ez a kínos, beteges állapot pedig egyszerűen abból származik, hogy a gyomor s a máj nem végzik rendesen mű­ködésüket. Vegyen ön be néhány Brandt Richárd-féle svájczi labdacsot — 70 kvért a gyógyszertárakban kapható — s attól a gonosz lélektől, gyötrő fejfájásától meg fog szabadulni. De arra ne gondoljon, hogy majd elmúlik az magától is, mert örökké szenvedni fog. 1487 Ajánlati felhívás vb. Gans H. csődtömeggondnoka részéről közhírré tétetik, hogy a csődtömeghez tartozó 16632 frt 80 krra becsült arany- és ékszeráruk — ajánlat útján — a legtöbbet ígérőnek — a Csődválaszt­­mány jóváhagyásának fentartásával — készpénzfize­tés mellett eladatnak. Felhivatnak tehát a venni szándékozók, hogy vételi ajánlatukat, a becsérték 10V%-ának készpénzben bánatpén­zül való egyidejüleges lefizetés mellett, alólirott tömeggond­nokhoz — a kinél (XV. magyar-utcza 32. sz. a.) az áruk hétköz­napokon d. u. 3 — 6 óra közt megtekinthetők — folyó (le®*. 18-ig bezárólag írásban adják be. Giczey Samu, ügyvéd, 1366 mint vb. Gans H. csődtömeggondnoka. Bu­dapesti áru- és értéktőzsde. Deczember 8. Értéküzlet. (Ünnepi tőzsde.) A mai ün­nepi tőzsde szilárd irányzat mellett élénk forgalom­nak örvendett. Kiválóan keresettek a járadékok voltak. A zárlat szilárd. Jegyzünk: 4°/0 magy. arany­járadék 87.75 -87.85, 5°/0 magy. papirjár. 85.25— 85.321/2, magy. hitelr. 281.50—282.50, osztrák ál­­lamvasut 312.50, leszámítoló bank 87.75—88, osztr. hitelr. 282.50—284.10. 12 óra 30 perczkor zárulnak: 4°/0 magyar aranyjáradék 87.85, 5°/0 magy. papírjáradék 85.30, magyar hitelbankrészvények 282.50, Osztrák-magyar államvasuti részvények 312.50, osztrák hitelrészvé­nyek 284.10, leszámítoló bankrészvény 88. Dec­ember 9. Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgal­­­o­m.) A mai magánforgalomban amerikai magasabb árakra szilárd lett az üzlet iránya. Búzában tavaszra mintegy 25,000 méter mázsára terjedő forgalmat je­gyeztetünk fel, mely 10­ 08—10.09—10.10 írton ada­tott el; tengeriben május—júniusra egy kötés tör­tént 6.74 írton. Értéküzlet. A vasárnapi tőzsde igen szi­Főszerkesztő: CTok­ai 3VEOX. Felelős szerkesztő :­­ViSi Imre. Deczember 15-iki húzásra Magyar­ sorsjegyekre A k 8 frt és bélyeg.....................................^ ^0 Főnyeremény 120,000 frt o. ért. Földhitel-sorsjegyekre A1 frt és bélyeg.......................................1^0 Főnyeremény 50,000 frt o. ért. Húzás január 15-én. TISiZAVÖLK­YI-SORSJEGYEKRE á I frt 50 kr. és bélyeg......................2 — Főnyeremény 100,000 frt o. ért. 1 darab államsorsjegy . . . 2 — Mind a 4 darab taesen 8 frt osztr. ért. Tőzsdemegbizások csekély fedezet mellett coulansan kivitetnek. A MERCUR tájának­­ 1608 bank- és váltó-kiaesete . VDAPEST£ir Dorottya-ntca 12. Politzer Z. Dorottya-ntca 12. Színházak. Budapest, hétfőn, 1883. deczember 10-én. Nemzeti színház ODETTE. Dráma 4 felv. Irta Y. Sardou. Személyek : Clermont-Latour gr. Nagy I. Clermont-Latour tb. Bercsényi Philippe Náday Béchamel Latabár Olíva Szigeti I. Morisot Újházi Frontenac Hetényi De Mergan Mihályfi Valangon Kőrösmezei Narcisse Vízvári Cardeilban Benedek Don Ignatio Egressy Odette Helvey L. Báróné Molnárné Morisonné Lendvayné Olga Adorján B. Holnap, kedden : TUROLLA EMMA kisasszony és PEROTTI GYULA úr vendégjátékául. Másodszor: G i 0 c 0 n d a. Opera 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Várszínház. A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Ze­néjét szerz. Rossini Személyek : Gróf Alm­aviva Pauli Bartolo Kőszeghy Rosina Risley L. Bazilio Tallián Figaro Fektér Bertha Saxlehner K­örtiszt Szekeres Fiorillo Kiss D. Jegyző Róther Ambrozio Rónai Padro Császár Kezdete 7 órakor. Népszínház. Hoffmann meséi. Regényes operette 5 felv. Irta Jules Barbier. Ford. dr. Váradi Antal. Zenéjét szerz. Jaquss Offenbach. Személyek: Hoffmann, meseíró Kápolnai Lindorf ) Coppélius ) Victor Miracle ) Spallanzani Solymosi Crespel Komáromi J. Stella ) Olympia) Hegyi A. Antonia ) Miklós Sik G. Luther Mezei András ) Cochenille ) Kassai Ferencz ) Nathaniel Munkácsy Antonia L.-né J. A. A múzsa Vidorné Holnap, kedden : Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor, lord hangulatban nyílt meg, élénk forgalom mellett, emelkedő árakkal. Később a bécsi tőzsde lanyha ár­folyamokat jelzett, itt is a hangulat lanyhasággá vált és igen lanyhán zárult. Jegyezünk: 4°/0 magyar aranyjáradék 87.85—87.75, 5°/0 magy. papirjáradék 85.30—85.25, magyar hitelbank­­részvény 282.50—282, osztrák-magyar államvasuti részvények 311—311.25, osztrák hitelbankrészvény 283.90—282.90, leszámitolóbank 87.75. 1 óra 30 perczkor zárulnak. 4°/0 magy. arany­járadék 87.25, 5°/0 magy. papirjáradék 85.221/*, ma­gyar hitelrészvények 282, osztrák hitelrészvények 283, osztrák-magyar államvasuti részvények 310.75, leszámitoló bankrészvények 87.75. Időjárás dec­ember 9. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Ittek magyarázatai: © = szélcsend ; O =» tiszta, derült; © = '/. felhős ;Q = ■/« felhős ;© = «/. felhős; O «= borult; ------------) VF — --- /« lOllUlO , UUllUl , •I— eső; * — hóeső ; A “= jég; ~ = köd ; 00= gőz; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A depressio (756—758) Oroszor­szágban ; a nagy légnyomások (773) egyike Magyarország­ban, másika a continens nyugati részében van. — Az idő Közép-Európában mérsékelt szelekkel, nagyobbodó hőmér­séklettel többnyire derűs. Hazánkban: különböző irányú mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet valamint a légnyomás is nagyobbo­dott. Az idő az északkeleti széleken borús, helyenkint kevés havazással ; a délnyugati nagyobb rész többnyire derűs, száraz. Az e hó 7-én előrejelzett idő derülő jellegével végző­dik s változó jelleget öltve jövőre enyhébb hőmérséklettel helyenkint csapadékkal lesz. Kilátás a jövő időre Hazánkban: Növekedő hőmérséklettel, változó felhőzet, helyenkint csapadékkal várható. I I I Lé Szél A hő-­­ Állomások ! nyomás h­í”-v‘ és “érsék!«‘ c«~pa- Felh«. 1*TM+ „-ti­­dék^ TM Arad....................... 73.4 DK 4 —3.9 — • Besztercze ... — _ _ _ _ Beszterczebánya . . 70.8 K 1 —12.1 Q Budapest . . . 71.5 ENT 2 —2 2 — Q Csáktornya . . . 72.2 @ —8.2 — 0 Debreczen . . . 71.7 DNT 4 —5.0 — 9 % er.................. 73.5 K 2 —10.4 — 1i. Eszék....................... — _ _ _ 7. Fiume ..... 68.6 K 3 2.4 — Q Késmárk .... 72.5­­ —4.5 — * Keszthely . . . 72.3 NT 2 —6.4 — q Kolozsvár . . . 73.4 NT 1 —8.3 — fk Magyar-Óvár . . 72.7 @ —6.0 — Akna-Szlatina . . 71.8 DK 1­­98 5 q Nagy-Enyed . . 73.5 K 2 —9.0 — Q Nagy-Szeben . . 72.2 NT 1 —5.3 — g Nagyvárad ... — — — — q Orsova .... 73.3 ÉNT 4 8—.8 — Pancsova . . . 73.4 D 1 —2.8 — m Selmeczbánya . . 73.2 DK 3 —6.5 — Sopron .... —Él —6.4 — ® Szatmár-Németi . 71.0 NT 3 —3.7 — n Szeged .... _ — _ _ Sepsi-Szt.-György . — ÉNT 1 —6.1 * 1 • Szolnok .... 73.0 K 2 —9.9 — g Temesvár . . — D 2 —4.4 — f Trencsén .... 72.5 DK 2 —2.4 — m Ungvár .... 70.1 K 2 —5.8 * 2 * A Zágráb .... — EK 1­­9.4 — a Bécs................... 72 4 NT 4 —22 — m Bregenz .... 72.0 _ @ —9.6 ^4­­ Konstantinápoly . 70.1 K 1 1.4 20 |\ Lesina .... 68.6 K 1 2.8 — Q Pola................... 69.0 EK 2 2.0 — Q Prága................... 71.5 D 2­­1.3­­ A Sulina .... _ I _ _ X Szerajevo . . . 72.0 | @ j 1.0 ! — Q Nyomatot a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület

Next