Nemzet, 1883. december (2. évfolyam, 450-478. szám)

1883-12-22 / 470. szám

aljegyzővé nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság , Szábó Lajos szegedi IV-ed osztályú adótisztet a hódmezővá-­­­sárhelyi adóhivatalhoz Ill­ád osztályú e­lenőrré , Huszthy Gyula nagykállói adóhivatali gyakornokot pedig a n.­kikindai adóhivatalhoz Yl-od oszt. adó­tisztté nevezte ki. A budai m. kir. pénzügyigazgatóság Aczél Ferencz fogalmazógy­akornokot és Botka István végzett joghallgatót dijas fogalmazó-gyakor­nokokká nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter, Vertánszky Tivadar hódsági kir. járásbirósági írnokot, a zombori kir. törvényszékhez helyezte át. — A h­nvédség körébfir. Dr. Kohn Mózes Mór észak­­temesi 15-ik zászlóaljbeli honvéd-főorvos, a birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok honvédelmi ministeré­­vel egyetértőleg, f. évi deczember hó 15-ével a theresienstadti 89-ik sz. és kir. cseh Landwehr- zászlóalj nem tettleges állo­más­­ába áthelyeztetett. — Posta Január 1-én veszprémm­egyei Vörösberény községben postahivatal lép életbe, me­g levél- és S kigr. súlyt meg nm haladó kocsipostai küldemények felvételével, továb­bításával és kézbesítésével fog foglalkozni ; összeköttetését pedig a Vörösherény és Szt.-Király-Szabadja közt berendezed gyalogjárat által nyeri. Kézbesítő körét Vörösherény és Al­mádi községek képezendik. — Titkos tanácsos. Ő felsége, gróf Seilern- A­s­pang Károly cs. és kir. kamarásnak, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. — Wenckheim Ilona grófnő, ki 1882. ápril 25 én ment férjhez Seilern Fermcz grófhoz , Morva­­országb­a meghalt 23 éves koréban. A grófnő egyike volt Bécs főúri körei bajosabb jelenségeinek, s néhány nappal egy fiú szülése után alig két napi súlyos be­tegség következtében meghalt.­­ A villamossági kiállítás defcitjéről az a leg­újabb hír, hogy a kiállítás zárszámadásaiban nem fog szerepelni. Rudolf trónörökös, ki mint a kiál­lítás prote­ctora oly meleg érdeklődést tanúsított, arra a hírre, hogy a kiállítás deficitet eredményezett, Bom­­belles gróf által értésére adatta Erlanger bárónak, hogy kész a deficitet saját pénztárából fedezni, nehogy a kiállítás sikere a bevétel és kiadás közti ked­vezőtlen arány folytán utólag csekélyebbnek tűn­jék fel. Erlanger báró azt felelé a trónörökös­nek, hogy a 100.000 forintnál nagyobb garantia­­alap aláírói , a­kik közt a trónörökös első he­lyen áll, már eleve kijelentették, hogy a defi­citet, mely a garantia­alapnak úgyis c­ak egy ré­szét képezi, fedezni fogják és a deficitet nem s­erepel­­tetik a zárs­ámadásban. A deficit okairól a követke­zőket jelentik : Oly igények merültek fel, melyekre az igazgatóság nem számított, nevezetesen azon kiál­lítók részéről, kik az erőmotorokat szolgáltatták és a szállításért, felállításért és munkáért nagyobb összeget kívántak, mint a­mennyire az igazgatóság számított. A száma­dásokban kitüntetett és a tényleges kiadások közt jelentékeny eltérés mutatkozott. A kiállítási szabályzat szerint az igazgatóság szolgáltatta a kiál­lítóknak a villamos világításhoz és készülékekhez szükséges gőzerőt és egy-egy lóerő gőzért egy órára 20 krajczárt igényelhetett, de miután sok száz lámpa nem az egyes kiállítmányok, hanem a rotunda, a bejá­rat és a csarnokok kivilágítására szolgált, méltányta­lannak találták ezt az illetéket minden kiállítótól hiány nélkül beszedni. — Pető­fi gyermekkorából ismét érdekes voná­sokat jegyez föl a »Vasárnapi Ujság«-ban dr. Sass István. Petőfi szülei, beszéli Sass István, még jómód­ban lehettek akkor, amidőn Sándor fiukat Lőrinczre adták, mert a módos Bittig jegyzőnél lakott, s úgy el volt látva mindennel, de leginkább ruhával, mint az szegény sorsú szülőktől ki nem telhetett volna. Édes­anyja még a távo­lól is a leggondosabb szeretettel övezte körű, s ellátta fiát süteményekkel, illatos gyü­mölcsökkel bőven. K­esi gazdagságát meg is osztotta Pe­pfi igazi jó pajtássá­gal mindenkor. Anyja gyöngéd sz­eretete mélylyé és érzővé tette az ő szere­tőjét is, mely azonban senki iránt nem nyilvánult olyan szabadon és meghatott módon, mint a jó egyszerű anyákkal szen­ben, a­kik közül senkit sem magaviseletében, sem nyilatkozataiban meg nem sér­tett volna. Mint kis diák jó kedvű, mozgékony, vidám volt, a makacsságnak és dacznak még látszata nélkül is. De azért az önérzet nem kevésbbé erőteljesen je­lentkezett már jellemében akkor is, mit bizonyít a kö­vetkező eset. Egyszer télen a fiúk kerestek valami jó csúszkáló helyet, mert a régi rossz volt. Az új csúsz­kálóra azonban a nagy fiúk csak azon föltétel alatt akarták bocsátani a kicsinyeket, ha egy közbe fekvő kis patakot átugornak.A kicsinyek közül egyedül Petőfi volt az, aki a patakot átugorta, mert a többi visszaret­tent a föltételtől,nyilvánvaló lévén,hogy ők azt átugorni nem képesek. Pető­fi bele is esett a patakba térden fölül, de nem tette azt, hogy ő is körülsompolyogva jusson a csúszkáló helyre, mint a többi. A zajos összejövetele­ket, utczai csoportosulásokat nem szerette, s inkább sétált egy-két pajtásával a szabadban, vagy maradt otthon. Hogy otthon szívesen időzött, abban nagy ré­sze volt házi­gazdája Amália nevű kis leánykájának, akivel valódi testvéri szeretet fűzte össze. Megosztot­ták egymással minden örömüket, minden bánatjukat, s Petőfinek későbbi költeményei is bizonyítják, hogy ez időre úgy emlékezett vissza, mint boldog gyermek­korára. Ami szabadideje maradt, azt tavaszszal a ma­darászatra fordítá. De nem vadászott a madarakra, csak rö keresve fészkeiket, gyöngéd szeretettel megfi­gyelte őket pelyhesedésükben, szárnyrakelésük idején, fejlődésükben. — A német trónörökös a Quirinálban. Római lapok a német trónörökös utazásából a következő részletet beszélik: »Midőn a német trónörökös a Quirinálba érkeztek­or Marguerita ki­állást megpil­lantotta, hozzáéhtett, s e szavakkal csókolta meg ke­zét : »Ezt atyámért!« — aztán megcsókolta homlo­kát, s igy szólt: »Ezt magamért!« — Megérkezését követő napon m­eglátogatta a tizennégy éves trónörö­köst, Victor Emánuelt, tanuló szobájában, kihallgatta több tantár­gyból, s gyakorlatfüzeteit is átnézte. — Wein Jánost, a fővárosi vízvezetéki igazgató­ság kitű­nő főnökét — mint részvéttel értesülünk — ma reggel az Albrecht-uton szélbüdés érte, de már kissé jobban érzi magát és orvosai a teljes felépülést reméllik. A legújabb időben az anélkül is buzgó igaz­gató a vizn­iseriák javítása czéljából rendkívüli erőfe­szítést fejtett ki, s tűzttársai a túlfeszített munkálko­dásnak tulajdonítják a bekövetkezett gyászos esetet.­­ A határőrvidéki képviselők Mihalovics bí­bornoknál, Mihalovics József zágrábi bibornok érsek­nél e hó 20-án huszonkét terítékű diszebéd volt, me­lyen Héderváry-Khuen gr. bánon, Bedekovics Kálmán miniszteren, Ramberg báró altábornagyon, továbbá Podrocy és Krsnjavi főispánokon kivül, csupán ha­tárőrvidéki képviselők voltak jelen. Héderváry-Khuen gróf mondá az első felköszöntőt a határőrvidék né­pére, és képviselőik egészségére. Megemlékezve a ha­tárőrök dicséretes tulajdonságairól, biztosított, hogy a tartomány e részének emelésére, úgy anyagi, mint sz­llemi tekintetben mindig teljes erejéből fog töre­kedni, s kifejezte abbeli reményét, hogy a határőrvidék képviselőinél meg fogja találni azt a bizalmat és tá­mogatást, melyet a sikeres munkálkodás e téren igé­nyel. A határőrvidékiek nevében Pejahovic­, Petrinja képviselője, mondott köszönetet. Többek között így szólt: Amint századokon keresztül a barettéror, fé­keztek a határőrvidékiek az uralkodóház iránti hűsé­güket és ragaszkodásukat kimutatni, úgy fognak most, minthogy tevékenységük előtt az alkotmányos mező me­gnyílt, igyekezni azon, hogy hasznosokká váljanak itt is, s komoly munkálkodással emeljék a haza jólétét. A bán, bár években még fia­tal, már bizonyítékát adta nemes szellemi tu­lajdonainak és erélyesen határozott akaratának, amiért is a határ képviselői bizalommal viseltet­nek iránta, s hogy ha a bán rálép arra az útra, me­lyen tényleges működéssel törekszik a nép jólétét emelni, a képviselők szintén nem fogják elmulasztani, hogy a bánt teljes erejükből támogassák. A bán ez után nemcsak a nép rokonszenvét fogja megnyerni, de az ország történetében is el nem múló emléket emel magának. Ezután Radovinai Miklós, nagy tanácsos slunji képviselő köszöntötte föl a bíbor­nok érseket, ki olyan szeretetre méltó módon nyúj­tott alkalmat e megbeszélésre, és a közelebbi érint­kezésre. — Azután ismét Pejacsevics szólott, poharát Bamberg báróra emelve. — Krsnjavi Mirko főispán a horvát-slavon miniszterre Bedekovics Kálmánra ülite poharát. — Az ebédnél lelkes, kedélyes hangu­lat uralkodott, s a határőr vidéki képviselők többször fejezték ki hálájukat a bibornok-érseknek, hogy mó­dot nyujtott nektek az ország legfőbbjeivel megis­­merkedni. — Féltékeny asszonyok gyilkos merénylete. Bécset most a következő rémes eset tartja izgatott­ságban : Tegnap délelőtt 10 órakor Nelson Anna,egy férjétől elvált 27 éves bába meglátogatta Mang ara­nyozó nejét, s kért tőle kölcsön egy baltát. Hangné adott baltát. Nelsonné ezután arra kérte, hogy ke­resse meg azt a hímzést, mit nemrég­­ a lakásukban hagyott. Mialatt Mangné egy fiók fölé hajolva kere­sett, neki esett ököllel ütötte, majd a baltával ütöt­t főbe többször, aztán leöntöt­t egy csöbör vízzel. Aztán még a csöbröt is hozzá akarta vágni, de Mangnénak volt még annyi ereje, hogy ez ellen megvédelmezhette magát. Mangné állítása szerint e jelenet alatt sem nem fenyegetőztek, sem nem beszéltek. Nelsonné e véres tett után saját lakásába ment, s ott bezárkó­zott. Nolsonné ellenben azt állítja, hogy Mangné kezdett vele czivódást, minthogy ő miatta félté­keny az urára; állítása szerint Nolsonné eb­be állott a baltával, s azt mondál :No megállj, adok én neked szép karácsonyi ajándékot. Kapsz tő­lem olyan emlékezet, hogy nem fogsz többé úgy tet­szeni az uramnak !« Nolsonné ezt eleinte tréfának vet­te, midőn azonban Mangné valósággal ívegtámadca, kivette kezéből a baltát s önvédelemből megsebesítő. Nolsonné ezután saját lakására ment, s vas­­chloriddal meg akarta magát mérgezni, de csak kárt tett magában, s már kívül van minden veszélyen. Mangnét elvitték a kórházba. Ez eset megí­télésében talán nem hagyandó tekinteten kívül az, hogy Nolsonné fejét mintegy hat hava férjének szülei összeverték, s hogy Nolsonné azóta állandó főfájás­ban szenved. Azóta folytonos orvosi kezelés alatt áll, s a kórháznak psychiatricus osztályán is gyó­gyították. — Dr. Strousberg, ki jelenleg Londonban él, könyvet ír Németország politikai és gazdasági viszo­nyairól. Ez a könyv folytatása lesz Strousberg egy korábbi könyvének, melyben a parlamentarismussal foglalkozott. — Nők mint hajóskapitányok. New Orleansban egy Mary A. Miller nevű asszony az ottani szövet­ségi hajózási felügyelőtől az előírt vizsgák kiállása után kapitányi szabadalmat kért. A felügyelő a nőt a kapitányi teendők elvégzésére alkalmasnak találta ugyan, de a szabadalom kiállítását mégis megta­gadta, s az ügyet fölterjesztette a felsőbb hatósághoz. — Látogatás a tanárképző-intézet iskolájában. Azon alkalomból, hogy a tanárképző-intézet gyakorló iskolájában az évharmadi vizsgálatok tartottak, Szász Károly mint tanácsos, akinek osztályához csatolhatott újabban a tanárképző, pénteken a gya­korló iskolát meglátogatta és az egész délelőttöt ott tölte. Különös figyelemmel kisérte a classicus nyel­vekből és mathematicából tartott vizsgálatokat, maga is intézvén a fiukhoz kérdéseket. — Halmi síremléke javára rendez előadást a várszínházban a nemzeti színház drámai igazgatósá­ga f. hó 25-én, karácsony első napjának estéjén. Szín­re kerülnek »A szép Armand« és »Kölcsönkért fe­leség« c­ímű vígjátékok,melyeknek tegnap volt bemu­tató estéjük a nemzeti szinházban. — Ártatlanul elitélt. Gnesenben 1873 ban egy Krüger Ágost nevű korcsmárost számlétos gyújto­gatás gyanúja miatt, mi egy embernek halálát okozta, életfogytiglani fegyházra ítéltek. Most kitűnt, hogy ártatlanul ítélték el, mert a valódi tettes a napokban halálos ágyán bevallotta, hogy Krüger ártatlan. Krü­­gert természetesen azonnal szabadon bocsátották, mi­után már tíz hosszú évet töltött el a rawitseki fegy­házban. — Rablók Zala megyében. E hó 18-án esti 5 órakor Zala-Csányban Schorisch János birtokoshoz több fegyveres rabló hatolt be. A rablók egy része a kastély körül auró lövésekkel fenyegette a közeledni akaró cselégséget, hárman pedig bementek az uraság lakába. Schoriseh és a rablók között dulakodás támadt de előbbit csakhamar leteperték a földre, megkötöz­ték, aztán kirabolták. A Dohányzóknak. A dohányjövedék­i központi igazgatóság közhírré teszi, hogy f. hó 23-tól kezdve Bock Celorio et Co. havannai szivargyáros El Aquila di Oro nevű gyárából származó »Valódi havanna szi­­varkák 500 drbnyi dobozokban, és 20 drbnyi kötege­k­­ben fognak áruba bocsáttatni. Ezen, a valódi havanna szivarok különlegességi árjegyzékébe sorolt szivarkák 500 drbonkint 12 frt 50 kr, 20 drbonkint 50 krral fognak eladatni. — A Budapest józsefvárosi jótékony nőegylet ru­hakiosztást rendez f. hó 25-én d. u. 3 órakor a zerge­­utczai reáltanodában. — Villamos világítás Kaposvárt. Kaposvárott villamos világítás behozatalát tervezi az ottani polgár­­mester, Német Ignácz. Egy kis géppel, melyet a buda­pesti Ganz és társa gyára készített, e hó 18-án tar­tottak világítási kísérletet. A kísérlet teljesen sikerült. — Hajóégés Pólában. E hó 19-én esti 11 óra­kor Póla mellett egy téglákkal megrakott ravennai hajó, »Vetreria«, kigyuladt. A hajó égését a »Dan­­dolo« nevű osztrák-magyar kikötői őrhajó vette észre. Egy csónakot legénységgel s a szükséges oltókészü­lékkel együtt a Vetreriához küldtek, a tengeré­szeknek a tüzet fél óra alatt sikerült eloltani s a hajót megmenteni. Mikor a hűza Verrerián kiütött, e hajó legénysége javában aludt a Zivatar. Tegnapelőtt reggel 6 órakor nagy zivatar dühöngött Salzburg környé­kére, villámlással. Háromszor egymásután hasította keresztül az égbol­tozatot egy-egy hatalmas sugár, három iszonyú dör­gés dübörgött végig a havasok fölött. Míg a villámlás és a dörgés tartott, iszonyú mennyiségben esett a hó, úgy hogy méter magas réteg bontotta a földet. Mire a villámlás megszűnt, hirtelen megszűnt a hóesés is. — Rémjelenet egy orosz törvényszék előtt Két lengyel, Wierzbicki és Wilezynski, kiket az 1863-iki lengyel fölkelésben való részvétel miatt Szibériába száműztek, nemrég visszaszöktek Szibériából, de Vol­­hyniában ismét elfogták őket s a luzki törvényszék elé állították. A törvényszék Wierzbickit 90 korbács­ütésre, s életfogytiglani bányamunkáig a mg.8ikat 10 évi szibériai bán­y^n]linj£^ra g grgköS száműzetésre ívelte. "Wierzbicki az ítélet hallatára kést rántott elő, s e szavakkal: »Veszszetek el lélekgyilkosok, holnap reggel már nem fogtok látni«, nyakon szúrta magát. E jelenetre az egész közönség szétszaladt a fogházőrök­kel együtt. Ez alkalmat Wilczynski föl akarván hasz­nálni, kiosont a teremből, de a városban elfogták. Wierzbicki nehezen fog fölgyógyulni. —­­ Fővár­osi krónika. E 1 f o 11 b e t ö r­ö k. A múlt szombatról vasárnapra virradó éjjelen a sugárúti bazárban levő L­ü­d­e­y­s S. festékkereskedő boltját feltörték s onnan mintegy 500 frt értékű különféle festékeket, ecseteket stb. elloptak. A rendőrségnek sikerült a tetteseket, a m­a­i Lipót, A vaticani magyarországi okirattár. A vaticani magyarországi okirattár ügyében f. hó 15-én Ipolyi Aln.­püspök elnöklete alatt tartott értekez­leten F­r­a­k­n­ós­i Vilmos bemutatta az évi jelentést Az okirattár ügyében az ajánlattevők június 4-én tar­tott értekezlete, Ipolyi Arnold elnöklete alatt, Dankó József, Römer Flóris, Tárkányi Béla, Knauz Nándor és Fraknói Vilmos kanonokokból álló bizottságot kül­dött ki a vállalat ügyeinek vezetésére. Fraknóinak most előterjesztett jelentése szerint a befolyó adomá­nyok, a vállalat anyagi szükségleteit bőségesen födözik és a pápa engedélye által megnyitott forrásokból már­is oly mértékben meríthetett a bizottság, hogy a vál­lalathoz kapcsolt várakozásnak megfelelni képes lesz. Az alakuló értekezleten kimondatott, hogy az okirattár két sorozatban fog megjelenni. Az egyik okiratokat és számadásokat, a másik nuntiusi jelen­téseket van hivatva tartalmazni. A bizottság az első sorozat számára mindenek­előtt lemásoltatta a vaticani titkos levéltárban és a vaticani könyvtárban Gentilis bibornok, (1307— 1311. évben) magyar­országi legátus irományait, me­lyek hazá­r történetének azon átmeneti korszakára vetnek világot, mikor az Árpádház kihalta után a szentszék az A­njou-dynastia trónrajutását vitte ke­resztül. A bizottság, hogy a palaeographiai képzett­ségű római levéltári tisztviselők által készült másola­tok pontossága iránt teljesen meg legyen nyugtatva, dr. Fejérpataki Lászlót, a m. n. muzeum levéltárno­kát küldötte Rómába, hogy ott a másolatokat az ere­detiekkel összevesse és sajtó alá készítse. Ezen iro­mányok egy kötetbe lesznek foglalva, melyből már 22 iv van kiszedve, Gentilis követségével szoros összefüggésben ál­lanak azon pápai tizedek, melyek a XIV. század ele­jétől kezdve a magyar egyházi javadalmakra ki vol­tak vetve, és a­melyek behajtásáról pontos lajstromo­kat vezettek. Ezen lajstromok, melyek hazánk közép­kori topographiája szempontjából nagy fontosságúak, hibás másolatok után vannak közrebocsátva. A­ bi­zottság Pesty Frigyes akadémiai tagot bizta meg a lemásolással. E tized­lajstrom­ok a szükséges commen­­tárokkal, és mindegyik egyházmegye XIV. század­beli térképével, az 1884-ik év folytán fognak meg­jelenni. . A bizottság az első sorozat első kötetébe az Árpádház korából fönmaradt kiadatlan emlékeket szánta. Ezek között a legjelent­ékenyebb a IV. Béla király leánya, Margit canonis­­tiójára vonatkozó jegy­zőkönyv, melyet 1276-ban a Rómából Magyarországba küldött pápai biztosok fölvettek. E jegyzőkönyvet a múlt század végén Erdély püspöke, gróf Batthyány Ignácz Rómában lemásoltatta. A 160 fok­o­ lapra terjedő másolatot Lenhardt Ferencz erdélyi püspök a bizottság rendelkezésre bocsátotta. De miután a római levéltárakban az eredeti példány kinyomozására eszközölt kutatások ekkorig nem vezettek eredményre, ezen kötet kiadását el kellett halasztani. A második sorozat első kötete, mely a mohácsi vészt megelőző időkből (1524—6) fönmaradt nuniusi jelentéseket tartalmazza, sajtó alá adatott, és abból ekkorig 42 ív van kiszedve. Három kötetre fogn­ak terjedni az I. Ferdinánd és János király udvaránál működő pápai nuntiusok jelentései, melyek jó részben már le vannak másolva. Külön kötetet fognak igénybe venni a Marti­­nuzzi György meggyilkoltatása után a pápai biztosok által vezetett vizsgálat irományai és jegyzőkönyvei. A bizottság tagjai körében fölmerült azon terv, hogy Budavára visszafoglalásának kétszázados emlékün­nepe alkalmából, a pápai nuntiusok 1686-ik évi je­lentéseit és a szent­széknek a magyarországi hadjá­ratra vonatkozó levelezéseit önálló kötetben bocsás­sák közre. A nuntiusok olasz nyelven írt jelentései­nek lemásolása a vaticani levéltár tisztviselői által eszközöltetik. Az olasz szöveg sajtó alá készítését Óvári Lipót or­ságos allevéltárnok vállalta el. Mivel III. Pál pápa (1534—1549.) iratainak nagy része Nápolyba került, a bizottság szükségesnek látta a Nápolyban őrzött nuntiusi levelezéseket lemásoltatni. Ezen munkálat végrehajtását szintén Óvári Lipótra bízta. A bizottság élénk sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy nem sikerült megnyer­nie egyházi szakférfiút, a­ki hajlandó volna erejét a Vaticáni Okirattárnak szen­telni és hosszabb időt az örök városban tölteni. A bizottság elnöke 1882. tavaszán, a vaticani levéltár at­kori aligazgatóját, Bálán Péter pápai praelatust kérte föl a vállalat munkálatainak Rómában vezetésé­re. Bálán folyó év szept. végén lemondott hivataláról és időközben a vaticáni levéltár két tisztviselője foly­tatja az iratok collationálását. A könyvben a bevezetések és czímlapok magyar és latin nyelven, a jegyzetek és rubrumok csak latin nyelven adatnak. A kiadvány formátuma negyedrét. A példányszám 500. A bizottság szükségesnek látta, hogy a munka kiállítása lehetőleg diszes legyen és a fővárosi nyomdák közül a Franklin társu­latot választotta. A példányok fele merített, fele velin papíron nyomatik. A munka számára kü­lön merített papirost gyártottak, melynek vizje­­gyei a magyar és a pápai czimert tüntetik föl.­­ Az Okirattár alapjának vagyoni állása a következő: Készpénzben 4387 frt 98 ft a földhitelintézetnél folyó számlára; 5 °­ 0 földhitelintézeti záloglevelek 4000 frt értékben a magyar földhitelintézetnél letéve és 925 frt a Szent-István-Társulat pénztáránál. Az értekez­let a felolvasott jelentést tudomásul vette, az abban foglalt munka­tervet jóváhagyta, a bizottságot a munkálatok folytatásával megbízta, a számadások fe­­lü­lvizsgálatát elrendelte, és a jelentésnek az ajánlat­tevők részére elküldését elhatározta. Kolbe Mór is Grosz Jakabot az ijjes lakásukon is tar­tóztatni. A tettesek a rendőrség előtt beismerték a betörést. Véres verekedés. P­­­e­s­k­ó János kocsis, gazdájával, Schleisz János fuvarossal 70 kr. fuvarbére miatt Ugy összeveszett, hogy az utóbbi dühében egy vasvillát ragadt fel és avval oly szerencsétlenül sújtott Pleskó felé, hogy annak bal szemét kivágta. Fővárosi ügyek. — Torna statistika. Szomorít világot vet a leg­ifjabb nemzedék egészségi állapotára azon statistikai táblázat, melyet a tiszti főorvos a főváros községi elemi iskoláiba járó tornaköteles tanulóiról bemuta­tott. E kimutat­ás szerint a fővárosi elemi iskolákba járó 10043 tornaköteles fiúgyermek közül csak 8758 találtatott arra alkalmasnak, ellenben 624 a szertor­­názás, 661 pedig az egész tornázás alól felmentetett a kerületi orvosok által s így a testi épség hiánya miatt felmentetett tanulók összes száma 1285-re rúg, vagyis éppen 100-zal többre, mint az előző évben. A felmentett tanulók közül 87 csontbántalomban, 116 angol- és görvélykórban, 40 gerinczoszlop-görbülés­­ben, 80 izületi bajban, 176 vérszegénységben, 72 szervi szívbajban, 229 általános testi betegségben, 65 légzési szervbántalomban, 44 sérvbajban, 18 fülbán­­talomban, 103 szembajban, 43 idegbajban és 212 egyéb bántalmakban szenved. — Rögtöni pénztárvizsgálat. A tanács mai ülé­séből az artézi fürdő pénztárának rögtöni megvizsgá­lását rendelte el, e f­őzésből K­a­d­a Mihály alpol­gármester elnöklete alatt Haberbauer János tanácsnok, Batizfalvy és Klenovics biz. tag­ból álló vizsgáló bizottságot küldött ki.­­ A közvágóhídhoz még egy baromorvosi állo­más válván szükségessé, az illető szakbizottság ezen állomás szervezése iránt a tanácshoz előterjesztést tett. Törvényszéki csarnok. A tisza-eszlAri per a kir. t&bl*n. — Hatodik nap, deczember 22. — . A budapesti kir. ítélő tábla ma délelőtt »/* 12 .tab?r hirdette ki a tisza-eszlári perben hozott ítéle­tét. Nagyszámú közönség jelent meg a 11 órára hir­detett ítélethirdetésre és teljesen megtöltötte a ter­met. Vaj­kay Károly, a kir. tábla elnöke, a tanács agjaival a terembe lépve és elfoglalva helyet­t, a következő szavakkal kezdte meg az ítélet kihirdeté­­nük melyét a birói tanács és a közönség állva hallgat­ Ő Felsége a király nevében . A budapesti kir. ítélő tábla gyilkosságról, ab­­ban való részességről és bűnpártolás miatt vádolt Schwarcz Salamon és társai e­leni bűnügyben, mely­a ny.re£­’házai kir. törvényszék 1882. aug. 2 án 2844. sz. a. valamennyi vádlottra nézve felmentő íté­letet hozott, most következőleg ítélt: A budapesti kir. ítélő tábla a kir. törvényszék ülnek­ helybenhagyja- birák és a közönség le­.. Az imént kihirdetett ítélet indokainak kihirde­­tését teszi kötelességemmé elnöki tisztem. Mielőtt ezt teljesíteném, szükséges, hogy előrebocsássak néhány szót, melyek egy megjegyzést tartalmaznak. E meg­jegyzés nem tartozik szorosan az ítélet indokaihoz, de­e szavak indokolják az eljárást, melyet az ítélet indokainak kihirdetésénél követni fogok. A bírói ügyviteli szabályoknak ez esetre vonat­kozó 285., illetve 152. szakaszai azt tartalmazzák, hogy az elnök az indokolásnak főbb pontjait hirdesse ki Szóval. Ezt a rendelkezést egyrészt a gyakorlati szük­ség követelménye idézte föl, szem előtt tartva azt, hogy teljes lehetetlenség megkövetelni a bíróságtól, hogy a tárgyalt, sok esetre menő ügy mindegyikében az ítélet indokolását nyomban részletesen szövegezve hirdesse ki, vagy annak kihirdetésére az ügymenet egészére zavarólag ható újabb határidőt tűzzön ki. Másrészt ama rendelkezés éppen az említett okból jogot ruház az elnökre, belátására bízva, miket tart az ítélet indokaiból a ma nyilvánosan kihirdetendő főbb pontoknak; rábízva, hogy ő szemelje ki az el­­mondandókat és azt, mit elhallgatni kell, elhallgatni lehet. Kijelentem, hogy ezen reám ruházott joggal ez esetben élni nem akarok, élni nem fogok. Ki fogom hirdetni a kir. ítélőtábla ítéletének indokolását nem­csak főbb pontjaiban, közölni fogom ezt egész terje­delmében úgy, a­mint azt a kir. ítélőtábla maga meg­állapította. Teszem ezt megfontoltan. Midőn törvényhozá­sunk bölcs intézkedése megnyitotta felsőbb bírósá­gainknak eddig zárt ajtóit és elrendelte, hogy a pe­rek előadása ott, a szóbeli tárgyalás érvényesüléséig is, nyilvánosan történjék: ezen tényével kifejezte azt is, miszerint akarja, hogy a bíró a körülötte élő tár­sadalom tagjának érezze magát, megfigyelje annak szükségeit, érezze az érlüktetést, mely a szíveket gyor­san dobogtatja vagy szorongatja. Én legalább a magam részéről nagy hibának tartanám, ha akadna bíró, ki elzárkózna az élettől, figyelmen kívül hagyná azt, mire a törvényhozás rá­mutatott, így fogván fel tisztemet, nem kerülhette el figyel­memet, hogy mohó kíváncsiság lesett itt e teremben minden szót, mely a most idézett bűnper előadása köz­ben kiejtetett. Oda vezetett ez, hogy a mi felsőbb bí­róságaink körében teljesen szokatlan volt, gyorsírói jegyzetek alapján hosszas tudósítások bocsáttassanak világgá az itt történtekről és mondottakról. Készséggel elismerem, hogy azok, kik ezzel fog­lalkoztak, lelkiismeretesen törekedtek elvállalt fela­datuknak megfelelni. Tévedések, hibák még­sem vol­tak teljesen elkerülhetők. A bírósági terem nem ta­lal a szónoklatokra. A tett jegyzetek nem voltak tá­mogathatók köziratok átadásával, utólagos összehason­lítások­kal és helyesbítésekkel. Itt a pillanat, a hamar múló alkalom szüli a szót, az ötletet, a kérdést és feleletet. Mondatok kike­­rekítésére gondolatok kicsiszolására nem jut idő. In­nen van, hogy történt az is, hogy szavak emlittettek, a­melyek éppen nem, vagy legalább nem a kitünte­tett összefüggésben mondattak és említtettek oly sza­vak is, melyek talán csak a szomszéd figyelmeztetéseül használva, az ügy előadására és méltatására befolyás­sal nem bírhattak és czéljuk sem volt ez. Az ilyen té­vedések hátrányát mindenki észrevehette és tapasz­talhatta. Reményeket keltettek egyfelől, nyugtalanságot okoztak másfelől, jogosulatlanul az egyik, alaptalanul a másik irányban. Ennek folytatását gátolni, a­meny­nyiben tőlem telik, és függ, köt­elességemnek tar­tom. Abban a szerencsés helyzetben is vagyok, hogy azt tehetem. Birotársaim odaadása és kitartása le­hetővé tette, hogy a kir. tábla kimondott ítéletének indokolása már most részletes szövegezésében meg­állapítva legyen. Azt h­szem, nem vétek az ügyviteli szabályok rendelete és szelleme ellen, ha ezt ama té­vedések elkerülése végett, melyeket a gyorsan kiejtett szó okozhatna, egész terjedelmében felolvastatom. Felkérem ennek folytán a tábla eljárt tanácsjegyző­­jét, dr. Forsvásy Ferencz urat, hogy mint a tábla kö­zege a hirdetett ítéletnek megállapított indokolását egész terjedelmében olvassa fel. (Az indokolást egész terjedelmében reggeli lapunkban közöljük.) A »Függetlenség« ügye. Verhovay Gyulát ma folytatólag hallgatta ki Czárán vizsgálóbíró. A ki­hallgatás ezúttal is több óráig tartott A. vizsgáló biró végzése legközelebbre várható. A budavári gyilkosság, Böck kir. ügyész ma adta be felebbezését a kir. táblai ítélet ellen. Az ira­tok, miután már minden felebbezés beadatott, a jövő hét elején fognak a kir. Curiához beterjesztetni. Idegenek névjegyzéke. Deczember 22. Erzsébet szálloda: Mizsey P. Jászberény. — Vályi M. Veszprém. Katinszky J. Beregszász. — Jetter F. Günsz. — Krabner 3. Kirchbuch. — Gyarm­athy P. Pécs. — Stu- Pall A. Bécs. — Fekete A. Jászberény. — Ujlaky F. M.­­Óvár. — Hankus J. Tráczkeve. Fehér 16 szálloda: Prezovits A. Lemberg. — Skope­­cza A. Moldva. — Hercz 8. Gyöngyfie. — Terbe M. Kis- Majsa. — Ördög K. Róka. — Gerö F. T -Tarján. — Tachy A. Mácsa. — Barna A. Erdély. Feszt J N -Várad. — Bauer 8. Tass. — Weisz J. Bécs. — Braun A. Pozsony. — Lupecz A. Szeged. Garni szálloda: Borsody M- Szatmár. — Stojanovits J. Lugos. — Szabó L. Páty. — Fodor L. Tarda. — Pa­­czák B. Szatmár. — Zsgmond J. Kolozsvár. — Teodoro­­vics K. Ipolyság. — Binger Gy. Ipolyság. — Philip N. Bennisch. - Hamider K Zombor. — Ami... I. Töpliczer. — Karacsányi Ch. Töpliczer. — Esztegar T. Sz.-Ujvár.­­— Oszuly Gy. Sz.-Ujvár. — Teodorffy Ch.. Sz.-Ujvár. — Ugró J. N.-Kőrös. — Rakoczy F. Versecz. — Mentusz L. P.­­Vásár. — Nagy M. Bezsály. — Kernyey L. Tiszabeö. Holzwarth-Frohner szálloda: Sonnenthal A. Bécs. — Tschibul T. Dorogh. — Horn J. N.-Sáros. — Heimler J. és neje, Szombathely. — Lippmann S Debreczen. — Pollák K. N.-Szombat. — Wessely E. Bpest. — Schlesinger B. Brünn. — Bettelheim A. Arad. — Krakovszky E. M.-Os­­trau. —■ Bauer J. Brassó. — Hovanietz L. Römerstadt. — Britting A. Halle. — Nemetz Q. Prága. Hungária szálloda: Gr. Lessencour­t. Homonna. — Br. Perényi O. Abaujmegye. — Dr. Herz V. Bécs. — Bris­­tazzi H. Bécs. — Ramasetta P. Pécs. — Weinberger R. Páris. — Hardt J. M. Bécs. — Hiller V. Bécs. — Specht J. Bécs. — Mayer A. Debreczen. — Ungrinck­ A. Bécs. — Klein M. Zenta. — Strasz Zs. T.-Severin. — Weisz J. C. Szeged, - Magyar király szálloda • Sternthal A. B.-Gyula. — Boros J. Szt-Gotthard. — Balassa M. Bukovecz. — Roheim C. Bezdan. — Weisz A. B.-Gyarmath. — Heinz E. Bran­denburg. — Bakonyi F. Kaposvár. — Sidlay L. Trencsén. — Szombatváry Gy N.-Kanizsa. — Dénes A. Szombathely. — Kl­in D. V. Eszék. — Havas J. Miskolcz. — Robicsek J. Miskolcz. — Hlatki A. Szombathely. — Resel J. Trieszt. Nemzeti szálloda: Br. Radvánszky E. Radvány. — Nagy J. Bölcske. — Holländer L. Eperjes. — Dr. Glück L. Eperjes. — Schiller M. Kolozsvár. — Páth J. Kolozs­vár. — Dr. Zipser N. D.­Szerd­hely. — Basd­oroff N. N.­­Novgorod. — Paczora J. A.­Szt-Iván. — Reberits K. Mo­hács. Reberits M. Mohács. — Leitersdorfer J. Szegszárd. — Goldberger M. Szegszárd. — Leopold 8. Szegszárd. — Molnár F. Zemplén. — Kovács S. Losoncz. — Hartmann R. Bécs. — Schlesinger R. Bécs. — Farkas E. Nyitrs. — Neumann P. Pozsony. Pannónia szálloda : Flatt K. A.-Lugos. — Stand M. Heves. — Dörner R. Újlak. — Gaskó D. S.-Tarján. — Skvor J. N.-Oroszi. — Dr. Szabó F. Kalocsa. — Fittler F. Kalocsa. - Berger S. Harta. — Spiegel L. K.-Várda. — Hangay F. K.-Cserte. — Brüts J. Győr. — Joós J. Diós- Győr. —­ Zitterbarth J. H.­Halom. — Szakáts M. Bajmok. — Szürcs M. Bajmok. Vadászkürt szálloda : Gr. Gyürky P. Terenye. — Gáb­­ry L. Győr. — Mikusevits V. Zenta. — Hoffman L. Bécs. Sátor J. Győr. — Laszszek B. Zircz. — Keresztes J. Pécs. Frenkel Tr. Pécs. — Müller K. Kassa. — Beiutzeaber­­ger M Pasaau. Kivonat a hivatalos iapbúl. Deczember 22. f . v -r ver^*ek » fővárosban. LSv János 304 írtra b. ingatl. I. Attila­ utcza 47 sz. decz. 31.8p»csek Eleo­nora­­224 írtra b. ingatl. IV. járásbíróságnál jsn 22. f^rVer^Se^s vidéken. L&czhegyi Frigyes 3966 írtra b. ingatl. jan. 14. N.­Hódos. Böhm Terézia 1868 frtra b. ingatl márcz. 27. Derecskén. Fuchs Kontárt és neje 452 frtra b. ingatl. f­br. 16. Kis-Tormás. Kilay Ákosáé 1tTM0? frtra b- ingatlan 3. T.-Lök. Hajdú Já­nené 2508 frtra b. ingatl. febr. 21. M.-bád. Papp József 3338 frtra b. ingatl. febr. 6. Dara. Turóczy Illés 027 frtra b. in­­gati. decz. 24. Ráczkevén. Kreisz Gergely 400 frtra b. in­gat­. jan. 2. Taksony­­ozj Csődök. Karácsonyi Miklós ellen csődb. Onácsy Sándor, tömegg. Gödy János, febr. 12. Brassó. Nikolits M. ellen a csőd megszüntettetett. Újvidék. Pollácek Ferencz ellen a csőd megszüntettetett. Budapest. Bocsani testvérek eben a csőd megszüntettetett. Deésen. Pályázatok. A szabadkai adóhivatalnál m. oszt. számtiszti áll. 3 hét alatt. A szabadkai jbir­óságnál aljbirói áll. 4 hét alatt. Újbánya városában (Barasm­egye) városi er­­dészi áll. jan. 15. Az aradi tszéknél I. osz­t. jegyzői áll., II. oszt., jegy­zői áll. 4 hét alatt Tizenhat II. oszt. posta segéd­tiszti áll. hat hét alatt. N.-Várad. Az ornovai vám és erdő őri felügyelői áll. 4 hét alatt. A nagyh.Atai járásbíróságnál jbmn . 1. 2 hét alatt. IV. ujvilág-utczti, megyeház. Időjárás deczember 22. figgali 7 órakor. Az Időjelző-intézet távirat,­ jelentése: jeles; magyaválatai; @ — szélcsend; O “= tiszta, derült; ® *» */« felhős ;3 — V« felhős ; ® */« felhős; 9 = borult; • I *= eső; * «0 hóeső; A. = jég; ~ «=köd; 00=»« gőz; »jk 0= zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—768) a continens délnyugati, a depressio (757—759) annak északkeleti ré­szében van Nagyobbodó hőmérséklet mellett, az idő csen­desebb, ré­gint borús, részint változó, részben ködös, helyen­ként csapadékokkal. Hazánkban: Többnyir délien, részben észak­­nyugati mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet, valamint a légnyomás is nagyobbodtak. Az idő változó felhőzetű, rész­ben borús, nyugaton fagyponton fe­nti enyhe, keleten éjjel gyenge fagyos. E­g­yenkint csapadékok inkább az északi félben voltak. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Többnyire enyhe, csendes, észa­kon borús, délen változó felhőzetű időt várhatni, helyenkint csapadékkal. Vízállás 1383. deczember 22. Nyilt tér. (E rovat alatt közlöitekért, nem vállal felelősséget a szer­­kesz­tőség.) Karácsonyi ajándékok. Ajánlom dús választékú féli-, hős- ŐS gytr­BSk Csípők*­ből korcsolyázó c­izmák úgyszintén báli és estélyi czipő .b 1 Megrendelések mérték után gyorsan és a legpontosabban telje­­sittetnek. Mély tisztelettel 1639 RICHWILDELEK. Csász. kir. Ő felsége Clotilde főherczegnő udv. szállítója. Budapest, Koronaherczeg-utcza 8. szám. Tartalékbeli tiszteknek teljes egyenruhák a legpontosabban készittethesei.Rosenthal­­nál az első honvédkerület és a 86-ik gyalogezr­d tiszti egyenruházatnak szállítója. Árjegyzékek bérmentesen megkülde­nek. Budapest, Gizella-tér 1. szám, 1672 A FISCHER IF.-féle egyedüli budapesti porczellán és majolicagyár főraktára bécsi­ utcza 3. sz. a. ezennel meghívja a t. ez. közön- porát Cd­árímű­­séget dús választékú és ízléses öntöl Si* Il­id 1620 nyíl Újdonságai megtekintésére. V­égeladás, ipf franczia és magyar pezsgőkben Benedic­tine, Chartreuse, Fockink, Allasch és egyéb finom likőrökben, a beszerzési áron IWeinvi­nfi 11 At­hi­vor‘ teR rum-üzletükben V. IrOlöllyl Co­llUUal Dorottya-utcza­lé, az. 1668­ ­ i Léff- 8eél A brf-Allomások j cvomás i­*D7* 1* mérséklet Csap»- Felkö* I «L.700-t. ere.i© Celsius- dok^. set— ____fg?an Arad...... «5.1 D 5 1.0 — @ Besztercze . . . 63.6 @ —3.0 * 2 & Beszterczebánya . 61.8 Ł —3.0 * 3 0 Budapest . . . 62.9 NY 3 4.6 — • Csáktornya . . . 64.1 ÉNY 1 —3.0 — 0 Debreczen ... 613 DN* 4 —2.2 £ 6 O Eg er....... 63.8 K 1 —1.4 * 2 9 Eszék....................... — — — _ — Fiume..... 65.5 DK 1 6.5 — • Késmárk .... 64.7 © —3.8 — Keszthely . . . 65.0 EK 2 —1.4 __ ® Kolozsvár . . . 65.8 ÉNY 1 —3.9 __ — Magyar-Óvár . . 64.2 © 3.2 n • Akna-Szlatina . . 63.4 DK 1 —2.2 £ 4 Df • Nagy-Enyed . . — — — — Nagy-Szeben . . 64.9 DK 2 —2.9 £ 1 ^ $ Nagyvárad . . . 64.0 K 2 — — 0 Orsova .... 65.7 ÉNY 2 —1.0 — £ Pancsova . . . 64.9 K 1—2.6 _ 8 Selmeczbánya . . 63.1 DNY 3 10 7 a Sopron .... — ENY —4.8 — 9 Szatmár-Németi . 62.4 D 5 —1.6 £ 8 Szeged .... 63.2 DNY­­ 1.0 — £ Sepsi-Szt.-György . — EK 1 —4.0 — 9 Szolnok .... 63.8 — 1.1 £ 6 © Temesvár . . . 86.0 D 3 0.0 — 9 Trencsén .... 62.0 © 2.1 £ 4 9 Ungvár .... 61.6 DK 2 —1.4 *10 •* Zágráb .... 64.6 ÉNY 2 1.8 — O Bécs..... 68.8 NY 4 4.4 — ® Bregenz .... 67.2 DNY 1 0.8 — ® Konstantinápoly . 67.7 © 7.4 — 9 Lesina .... 66.6 K 3 7.6 — 3 Pola ..... 66 2 © 7.0 — 9 Prága..... 62.4 DNY 3 3.6 — 9 Snlina . , . . 64.7 ENY 2-24 — O Szarajevó. . . . 66.0 © 7.0 — ® |M é t e rl Méter, Névszerint Ö Változik Névszerint Ö Változik fölött »tau­­ fölött | start Duna Tisza Pozsony 2.55 — apadó M.-Sziget 0.74 — apadó Komárom 2 45 — » Peregsz. — — — Budapest 2 77 — » Sárosp. — — — Mohács 3.40 — áradó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 1.47 — áradó Újvidék 2 65 — áradó Szeged 1.00 — áradó Pancsova 1­03 — — Szolnok 0 84 - apadó Orsova 1.91 — » Körül Síriva B.­Gyula — — — Baros 1.08 — áradó Gyoma — — — Eszék 1.13 — változatl. Maros Arad — — — Száva Sziszek 2.55 — apadó Béga Mítrovicza 3 77 — áradó Temesvár 0.34 — apadó

Next