Nemzet, 1884. július (3. évfolyam, 658-688. szám)

1884-07-01 / 658. szám

tűnő hazafias érzelmű publicista iránti részvét egyéb­iránt száz és száz megindító módon és alakban mu­tatkozik, így a »Nádor« szálloda tulajdonosa, Hauer ur vendégének a legelegánsabb szobáit nyitotta fel, s őt tőle telhetőleg minden kényelemmel, minden fize­tés nélkül ellátta s kérte Táncsics urat, hogy minél tovább maradjon vendége. Az ünnepelt iró azonban már visszavonult a Josefinum közelében levő saját házába.« — Kötetgyüjtemények a tanintézetek számára. A földtani intézet igazgatóságának javaslatára a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter dr. Schafarzik Ferencz segédgeológust kiküldte az ország különböző vidékeire azzal a megbízatással, hogy az országban előforduló nevezetesebb kőzetek­ből oly mennyiségben gyűjtsön mintákat, hogy azok­ból mintegy 50—60, iskolai czélokra való gyűjtemény legyen egybeállítható. E gyűjteményekben első­sorban az állami tanintézetek részesíttetnek, melyek ez iránt kérvényeikkel az új tanév kezdetéig a földtani intézet igazgatóságához fordulhatnak. — A szegedi közúti vaspálya műtanrendőri vizsgálata, mint onnan távírják, ma történt meg a közlekedési miniszter és vasúti főfelügyelőség képvi­selője, Storch felügyelő vezetése alatt. Képvi­selve voltak : Szeged város közigazgatási bizottsága, az államépítészeti hivatal, a miniszteri kirendeltség, az osztrák-magyar államvasúttársaság, az alföldi vasút és a közúti vasúti vállalat. A bizottság egy gőz­mozdony által vont salonkocsin bejárta az egész vo­nalat, megvizsgálta a kocsiraktárt, a gépek szerke­zetét, a személyzet szolgálatképességét és mindent rendben talált. A vasút holnap átadatik a közforga­lomnak. A pálya hoszsza 10 kilométer , végpontjai a gyártelep és a két vasút indóházai. A teherkocsi szállító gőzmozdonyok Pálffy és Kállay neveket viselnek.­­ A felhőszakadás, mely ma délután zuhogott le a fővárosra, mint azt már esti lapunkban említik, több helyütt okozott jelentékeny károkat. A rendkí­vül gyorsan, nagy tömegekké összegyűlt víz alacsony fekvésű házak pinczelakásait elöntötte, úgy, hogy több helyen, — mint a Csengeri utcza 28 és a Hácsfa­­utcza 30. száma alatt, — csak szivattyúk segélyével­­lehetett a vizet a lakásokból eltávolítani. E víztöme­geket azonban a csatornák sem bízták meg mindenütt, s így a Gyöngytyuk­ utczában a csatorna ketté repedt, s ötnyi magas vízzel borította el az egész ház összes pinczelakásait. A mocskos, földszinti viz e szobákba olyan erővel, s annyira gyorsan tört be, hogy a lakók alig tudtak megmenekülni, martalékul hagyva min­den bútorukat. A tűzoltók két szivattyúval is késő estig dolgoztak e pinczelakások vízmentessé tételén.­­ A pozsonyi marhavásár ügyében Pozsony vá­ros egy küldöttsége, mely a polgármesterből s a ke­reskedelmi kamara elnökéből áll, időzik Budapesten. A küldöttséget ma délelőtt Trefort Ágoston minisz­ter, mint Pozsony város egyik képviselője, vezette a kereskedelmi minisztériumba. — Dr. Vivenot Rudolf lovag udv. tanácsos, a bécsi orvosok Nestora, tegnap éjjel bronchitisben, Lilienfeld melletti birtokán meghalt. Az el­hunyt fia volt dr. Vivenot Domokosnak, ki 1830-ban a cholera idején kiváló érdemekre tet szert. 1832- ben Ferdinand trónörököst mentette meg halálos be­tegségéből, s ekkor kapta a nemességet. — Borzasztó gyilkosság. Május hó első napjai­ban, Passy mellett a Szajnában egy ember törzsét ta­lálták meg, nemsokára pedig a hozzá való két lábat. A környékbeliek visszaemlékeztek, hogy pár nappal azelőtt Francis Lebond baromfikereskedő kis­kutyája keservesen vonílva futkározott föl-alá a parton. A rendőrség nyomozásai kiderítették, hogy Lebondot, ki különben rossz hirü ember volt, ápril 28-án egy bizonyos Mielle kávéházi pinczérrel látták együtt sé­tálni, s azután az utóbbinak lakásába mentek. A szomszédok esti 7 órakor Mielle lakásából segélykiál­tást hallottak s oda csoportosultak, Mielle azonban azzal küldött el mindenkit, hogy szeretőjével czivako­­dott, de a dolgot már kiegyenlítették. Másnap reggel Mielle hordárt hivatott, s egy ládát adott át neki, hogy vigye a közeli vendégfogadóba. Ő is vele ment, ezt az utat kétszer téve meg. A ketté vágott holttes­tet azután titokban a Szajnába dobta. Azalatt Le­bond lakásáról valószínűleg elhozta ennek megtaka­rított pénzét, mert a lakásán semmi értéket sem ta­láltak, holott mindenki tudta, hogy Lebondnak sok a pénze. A gyilkost eddig nem találták meg. — Hatujjú gyermek. Hitz Antal tizenhárom éves gymeknek bal lábán hat ujja volt s a hatodik épen derékszöget képezvén a többivel, sok alkalmatlan­ságot okozott. A Rókus-kórház sebészeti osztályán operálták s a hatodik ujjat eltávolitván, már el­hagyta a kórházat. — Uj tankönyv. Dr. Szinnyei József »Is­kolai magyar nyelvtan«-át, az országos közoktatási tanács ajánlatára, a vallás és közoktatásügyi minisz­térium gymnasiumi és reáliskolai használatra en­gedélyezte. — A fegyvergyakorlatok szabályzatának meg­felelőleg e gyalogezredeknél és vadászzászlóaljaknál jun. 20-ikán s a lovasságnál és tüzérségnél június 30-ikán végződik századok kiképzési időszaka és kez­dődnek a zászlóalj- és hadosztály-gyakorlatok, me­lyeket július 20-ikán az ezred gyakorlatok és a kü­lönböző fegyvernemekkel kevert gyakorlatok követ­nek. Az utóbbiak a folyó évben nagyobb programmal fognak lejátszatni mint ez előző években. A csapatok több helyen csak négy-öt hétre hagyják el a garni­­sont. A hadtestmanőverek ezentúl épp oly rendes pontjai lesznek az évi programmnak, mint a lovas hadosztályok gyakorlatai. Abból a szempontból indul­nak ugyanis ki, hogy csupán az ily nagyobbszabású hadgyakorlatok képesek a tisztekkel elsajátíttatni azt a képzettséget, ügyességet, éberséget, a nagy tö­megekkel való könnyed elbánást , a lélekjelenlétet, egyszerű és czélravezető parancsolást, a­mire az igazi táborban szükségük van. A tiszteknek taktikai gya­korlatai s kémszemle-utazásai ezentúl is a szokott mó­don eszközöltetnek. A lovas hadosztályok gyakorlatai között ez évben egy nevezetes újítás fog behozatni a lovas tiszteknek nagyobb kiképeztetésére: a lovassági menetgyakorlatok. A tiroli és carinthiai hegységekben tartatni szokott hadgyakorlatok is rendszeresebben fognak eszközöltetni, hogy növeljék a tiszteknek a he­gyeken és erdőkben való tájékozási képességét s a csa­patok physicai erejét. Továbbá úgy a gyalogságnál mint a lovasságnál nagyobb gondot fordítanak a lő­­gyakorlatokra. Nagyobb távolságokra gyakoroltatják a katonákat s oly szétszórt harczvonalra czéloztatnak velők, a milyenben ők állanak. S a tüzérség lőgyakor­latait is változatosabbá és gondosabbá teszik. — Senorita Spelterini, a hires kötéltánczosnő, ki holnap, kedden végzi ötödik productióját. Prog­ramm­jába két új számot vett be. A kötélen velocipéd­­del megy végig, s azután kezein s lábain nehéz lán­­czokkal megrakva megy át a kötelén. A rossz idő da­czára vasárnapi mutatványait közel hatezren, nézték. — Óriási táviratforgalom. Az Egyesült­ Államok négy napig tartó választási ideje alatt csak a hírla­pok számára 2 millió szót küldött szét a »Western Union Telegraph Co.« A »Baltimore et Ohio« tár­saság ez idő alatt 429,576, a »Bankers et Marchants« 100,000, a »Postal Telegraph« 50,000 szót távírt el, igy, hogy e négy nap alatt az elsürgönyözött szók száma 2.575.000. Daczára e roppant forgalomnak, a táviratok olyan pontosan mentek minden irányban, hogy egyik lapnak sem volt oka táviratai késése miatt panaszkodni. — Zala rendjele. Falk­eres közoktatásügyi mi­niszter e hó 28-án fogadott több képviselőből álló küldöttséget, melynek szónoka D’Osmoy gróf arra kérte a minisztert, hogy a július 14-ei kitüntetések alkalmával Zola Emilt is díszítsék föl a becsület­­renddel. — Coelestina-bolygó. E hó 27-én éjjel a bécsi csillagvizsgáló őre, Palisa, új bolygót fedezett föl, melynek tüzetes meghatározását eleinte gátolta ugyan a felhő, de a következő éveken határozottan meg lehe­tett azt állapítani. A bolygó 237 foko­s Coelestina­­bolygó nevet nyert. — Ragadozók pusztítása. A bükszegi uradalom­hoz tartozó contratói erdőben, mint Aradról írják lapunknak, a farkasok és vaddisznók a községi és uradalmi marhaállományban és vetésekben, az utóbbi hetek alatt tetemes károkat okoztak. A hivatalból való haj­tó­vadászat, az elszaporodott ragadozók ellen, Arad megye közigazgatási bizottságának f. hó 26-án tartott ülésében elrendeltetett. — A svábhegyi fogaskerekű vasut­ jubileuma. Julius 9-én lesz tiz éve, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasutat megnyitották. Ez alkalommal a svábhegyi vasút igazgatósága ünnepélyt rendez a svábhegyen, melyre a fővárosi tanácsot meghívta. — Látványos párbaj. A napokban érdekes pár­baj folyt le Párisban: L­a­­­o­u, a»France« főszerkesz­tője és Yeil-Pi­car­d, a »Paris« tulajdonosa vere­kedtek kardra a lóversenytéren. A párbaj azonban nemcsak a segédek és az orvosok, de a verekedők barátainak jelenlétében folyt le, s a barátok, — ne­hogy az érdekes színjátékot csak maguk élvezzék önzőkül, — elvitték magukkal — barátnőiket is. Így aztán volt egy csinos, elegáns, vidám kis társaság, mely őszinte gyönyörrel, és érthető kíváncsisággal várta a történendőket. A párbaj kardra ment. Az első összecsapásnál Lalou megsebesült, — ami a pár­bajnak azonnal véget vetett. Ekkor lélekszakadva vágtat a helyszínére két rendőr, kijelentve, a törvény hathatós támogatásával élvén, hogy e párbajnak meg­történni nem szabad, — ami a felizgatott társaságot jótékony derültségre hangolta. Lalou sebe nem ve­szélyes. — Románia legöregebb embere és papja halt meg a múlt kedden Galatzon, ki nem volt más, mint az egész országban ismert Préda pápa, ki 120 éves kort ért el. 101 évig volt pap. 50 év óta nem evett húst. Temetése — mint a »Bukaresti Híradó« írja — nagy részvét mellett ment végbe. — Kirándulás kerékpáron. A budapesti kerékpár­egyesület által rendezett kiránduláson kilenczen vet­tek részt s kevéssel 5 óra után indultak el tarka cso­portban. A 10 kilométernyi utat 1 óra alatt tették meg Soroksárra. Itt részt vettek a tűzoltó-ünnepélyen és 9 óra után indultak a fővárosba. Fővárosi ügyek. — Ipariskolák segélyezése. Az országos ipar­egyesületnek egy Mudrony Soma, Krausz Lajos és Samuel Ferencz tagokból álló küldöttsége tisztelgett tegnap gróf Zichy Jenő vezetése alatt Kamermayer polgármesternél s felkérte, intézkednék az iránt, hogy az ipariskolák tetemes költségeinek viseléséhez, a főváros is hozzájáruljon bizonyos rendkívüli segély­­lyel. A polgármester kijelentette, hogy ha e czélra alapot fog találni, szívesen teljesíti az egylet kérését s ez esetben a rendkívüli segélyt még ez év folyamán folyóvá teszi. — Kórházak tűzbiztonsági vizsgálata. Az ál­landó tűzrendészeti bizottság tegnapelőtt vette tüze­tes vizsgálat alá a fővárosi közkórházakat. Az elöl­járóság, a városi mérnöki hivatal s a rendezőség ki­küldöttjein kívül, a fővárosi tűzoltóság részéről Szcer­­bovszky segédtiszt s mint szakértő Devecis a kémény­seprő ipartársulat elnöke voltak jelen. A bizottság a Rókus-kórházban mint a dologházi és barakk fiók­kórházakban tűzbiztonsági tekintetben nagyobb kifo­gás alá eső hiányt nem talált, csupán a Rókusban rendelte el egy-két kémény átalakítását és a dolog­házi kórház vegyes női osztályában a petróleum lám­páknak olajlámpákkal való helyettesítését.­­ A magánépítési bizottság mai, Weber An­tal elnöklete alatt tartott ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba: Jäger József­nek VI. Vörösmarty­ utcza 32. sz. a. kétemeletes lak­házra, a részvényserfőződének Kőbányán szivattyú­­épületre, Neubauer M.-nek váczi út 78. sz. a. egyeme­letes lakházra, Hegyi és Majorossy czégnek VII. Práter­ utcza 61. sz. földszintes házra, Ganz és társa r. társaságnak a II. ker. kis és nagy-rókus-utcza közti telken három egyemeletes munkáslakra,Engel Herman­­nakváczi-ut 1321. sz. a. munkáslakásokra, a svábhegyi fogaskerekű vasuttársulatnak a svábhegyen munkásla­kokra , Böhm Mátyásnak az Ernő-utczában őrházra; a közúti vaspálya társulatnak a f. bikaréten 1503 sz. a. istálló toldalékra, istálló fölé emelet építésre és színre; Weber és Fleischmann czégnek a váczi­ uton hat üvegházra, a főváros közönségének a városliget­ben kiállítási pavillonra, az államvasutaknak a kőbá­nyai állomás mellett lévő munkáslaktanyára és szá­mos toldalék és szárny építkezésekre. Végre ma tár­gyaltatott Rózsa Péter előterjesztése és az egész­ségtelen lakások delogh­ozhatása végett barakkszerü házak tömeges építése iránt. Egyesületek és társulatok. — A magyarországi kir. közjegyzők egyesületé­nek központi bizottsága tegnap tartotta első ülését. Jelen voltak: Gánóczy Flóris Székes-Fehérvárról,dr. Grubiczy László, Jeszenszky Danó, Rupp Zsigmond és Tokaji Nagy Lajos Budapestről, Nánássy László Debreczenből és Pongrácz Kálmán Nyitráról. Az ülést Jeszenszky Dana korelnök nyitotta meg s bejelentette, hogy az egyesületnek f. évi febr. 2-án tartott alakuló közgyűlésén a központi bizottságba választott öt taghoz a vidéki bizottságok a maguk ke­beléből is megválasztották a reájuk eső egy-egy ta­got. E szerint a központi bizottság tagjainak szá­ma teljes lévén, felkéri a megjelenteket, határoz­zák el a központi bizottság megalakulását s válaszszák meg a tiszti kart. Megválasztottak: elnöknek Tokaji Nagy Lajos, alelnöknek Jeszenszky Danó, titkárnak dr. Grubiczy László, segédtitkárnak dr. Pósfai Lajos, pénzkezelőnek dr. Weinmann Fülöp. Az így megala­kult bizottság elintézte ezután a tárgysorozatnak az egyesület belügyeire vonatkozó tételeit s a kir. köz­jegyzőkről szóló törvény módosítását és kiegészítését czélzó törvényjavaslat feletti véleményezésre előadóul Rupp Zsigmondot bízta meg, ki e czélból az igazság­ügyminiszter ajánló leveleivel ellátva, önköltségén külföldi tanulmányútra indul. Végül elhatározták, hogy a közp.­bizottság ülését minden hó­t-ik vasár­napján déli 12 órakor fogja tartani. Ezzel az ülés be­fejeztetett. Törvényszéki csarnok. Savanyu Józsi és társainak bűnügyét a szombat­­helyi kir. törvényszék fogja tárgyalni. Illetékességi kérdés merült föl ugyanis a zalaegerszegi és szombat­­helyi törvényszékek között. A kir. Ítélő tábla, mint egy kőnyomatú lap írja, a szombathelyi törvényszék illetékességét állapította meg. »Biró mint vádlott« czím alatt jelentettük esti lapunkban, hogy Kranitz József törvényszéki biró ügyében a szombathelyi törvényszék előtt holnap fog megtartóztatni a végtárgyalás. Megemlítjük még, hogy Kranitz több rendbeli hivatali sikkasztás és magánokirat hamisítás bűntettével van vádolva. A Stellmacher pör. Dr. Wolf­ Eppinger védő holnap terjeszti be semmiségi panaszát a Stellmacher perben hozott­ Ítélet ellen. E panasz a bttkv. 284. §-ára támaszkodik. Azt állítja, hogy az ítélet indoko­lása ellenmondásokat és hiányosságokat tartalmaz. Azt állítja különösen, hogy a szakértők nyilatkozata az Eisert-üzletben talált gyutacsokról az indokolásban nincsen helyesen idézve s az ítélet azon következ­tetése, hogy e gyutacsoknak Stellmaebertől kell eredniök, világosan kimutatva nincsen. Azt ál­lítja továbbá, hogy Poppenwimmer tanú vallo­másából csak az világíik ki, hogy Kämmerer tudott arról, hogy Stellmacher Svájczból leveleket kapott, de nem az, hogy Kämmerer levelezett vagy érintke­zett volna Stellmacherrel. Végre kifejti, hogy a ká­rosult tanú, Berger Katalin csak hasonlatosnak mon­dotta Stellmachert ahhoz az emberhez, a­kit ő ütött, de az állítás, mintha Berger Katalin felismerte volna Stellmachert, nem áll kétségen felül. Utal azon el­lenmondásokra is, melyek Berger Katalin és ifj. Eisert Henrik vallomásai között megállapíthatók. Irodalom, színház és művészet. Az utolsó operai előadás. A nemzeti színház ma jelentős eseménynek volt színhelye-Az opera búcsúzóját ünnepelték abban az épületben, melyben az opera és a dráma egyenlő sze­rető gondoskodással ápolt ikertestvérek gyanánt növe­­kedtek, izmosodtak és nagyra nőttek. A hatalmas fej­lődési processus végeredményképen a különválásra vezetett. Az opera átköltözik fényes új palotájába, a drá­ma ura marad annak a csarnoknak, mely egy ember­öltőn át néma tanúja volt a becsületes, nagyra törő küzdelem közös munkájának, mely művészi gazdag­ságban és messze vágó kulturális vívmányokban lelte megérdemelt jutalmát. Az operára nézve, bár ezentúl szabadabb, kor­látlanabb lesz szárnyalása, kétségtelenül fájdalma­sabb a megválás. Nehéz elszakadnia onnan, ahová a traditiók és az emlékek özönéből összerakosgatott szokás fűzi. És a bucsuzás estvéren átvonult az a ke­­gyeletes vonás, mely az ünnepies színhez megadta a komoly jelleget is. Az egész lefolyt ünnep emlékezés a régiekről. A nemzeti színház első operai előadásának folyton zengő, édes visszhangja volt az idő folyamá­ban dússá lett opera búcsúja. Az egykori Pesti magyar színház 1837. augusz­tus 29-én tartotta első operai előadását. Tárgya »A sevillai borbély« volt, Rossini dalműve. Ugyanennek az operának szentelték ma a búcsúelőadást is. A közönség soraiban szétosztott színlapok mű történelmi jelentőséggel bíró adatokat tartalmaztak. Egyik ha­sábjuk a múltat tárta fel: az úttörők neveit, a nemzeti színház operai szereplőinek lajstromát. Ezzel szem­ben olvasható volt a mai személyzet: operánk még itt időző tagjainak szine-java egész összeségében, a legcsekélyebb szerepek is kipróbált magánéneke­sekre bízva. Jobb kedvvel, nagyobb ambitióval tel­jesített előadást kívánni is alig lehet. Pezsgett is az élet a színpadon, a régi, de elavulhatatlan opera egész állagában megifjodott, melyet minden részletében a közönség tomboló tetszészaja kísért. Pauli finom zenei ízléssel énekelt Almavivája, Kőszeghi ragyogó egészséges humorral áthatott Bartholója, Odry pom­pásan átgondolt és művészi találékonysággal felruhá­zott Basiliája,L­á­n­g élénk Figarója, zavartalan sikeré­ben meglepő kiegészítést nyertek Risley Lélia kitűnő Rosinájában. Operánk erre az énekesnőre büszkén tekinthet. Coloraturájának vakító virtuozitását nem először bámuljuk, szorgalmáról, melyet a magyar nyelv elsajátítása körül kifejtett, nem egyszer emlé­keztünk meg őszinte elismeréssel. De ilyen eredmény­re, amilyennel ma ez az idegenajkú hölgy a közönsé­get ámulatba ejtette, nem voltunk elkészülve. A vas­szorgalom és a leggyorsabb röptű tanulékonyság ma valóságos diadalra jutottak. Risley k. a. szerepé­nek prózai részét oly tisztán csengő,olyan kifogástalan hangsúlyozású magyarsággal mondta el, hogy a kö­zönség az egészet érzéki csalódás játékának vélte. De azután a jutalomban sem fukarkodott. A derék éne­kesnő oly zajos ovatiókban részesült, melyek a szín­házban a ritkaságok közé tartoznak. Briliáns énekét szünetlen tapsok kisérték és az énekfeczke betéte után (»Rondo« Rossini »Hamupipőkéjéből«) a zene­karból egy nemzeti szin szalagú ékes virágbokrétát nyújtottak át a rövid idő alatt teljesen megmagyaro­­sodott művésznőnek, kiben a magyar dalmaszinház leghivatottabb coloraturénekesnőinek egyikét fogja leírni. Ha megemlítjük még, hogy Saxlehner Emma igen zamatosan énekelte Marcellina szerepét és hogy a legapróbb szerepekben Ney, Gassi, Hajós, Dalnoki és a fiatal énekesek egész gárdája osztozott, a mai siker jelentékenyebb tényezőit majdnem kime­rítettük. De tartozunk még számot adni a rendezői ügyesség és leleményesség egyik szép példájáról. A »borbély,« mely ma Paisello hasonló czímű operájá­ból némi bővítést nyert, első finaléjében hangbőség tekintetében is igen kellemesen gyarapodott. Az egyes női hangokra a fiatal énekesnők egész f­ia vállalko­zott és jótevő euphoniát nyújtott, mikor a felvo­nás-záradékban Szigetin­é, Kordin Ma­riska, Spányi Isma, Ábrányiné, Ko­má­­r­o­m­y Mariska, Gr­o­z­e­r Adél, Doppler Ilka és Tarnai Sarolta nagy élénkséggel részt vettek. A férfi énekkar, melyben a legrégibb gárda kardalno­kai is sorakoztak, nagy hatással működött közre, úgy­szintén a zenekar is, melynek soraiban örömmel lát­tuk az érdemes nyugalomba vonult veterán primhe­­gedűsöket: Ellenbogen Adolfot, az opera legelső előadásának részesét és S­a­p­h i­r­t. Az opera végeztével a taps mindaddig meg nem szűnt, míg a közönség zajos hívására az összes közreműködők, K­á­­­d­y Gyula főrendező és E­r­­k­e­l Gyula karnagy búcsút nem intettek. A függöny legördült és látható határjel gya­nánt bezárta a magyar művészet történetének egyik jelentékeny számot tevő epocháját. Majdnem hat év­tizeden át volt a nemzeti színház a zenei fejlődés köz­pontja, melyből hatalmas sugár kévékben áradt széjjel az ízlés és a művelődés számtalan tényezője. A magyar zeneszerzők, élükön mély tisztelettel környe­zeti vezérükkel, Erkel Ferenczczel, itt merítettek lel­kesedést, ösztönzést a munkára. Hódolattal és meg­­illetődéssel tekintünk vissza e lezárt korszakra. Minden egyes részecskéje magában hordta kincsét a fejlesztő és éltető erőnek, mely a hazai operát az eu­rópai szívónál magaslatára emelte. A sugárút fé­nyes palotája felé tekintünk most reménykedve, ahol a művészi aspirátiók végleges teljesülését ígéri a biz­tató jövő. A nagy feladathoz erőt és kitartást kívá­nunk Podmaniczky Frigyes bárónak, operánk ügye kipróbált lelkes vezérlő bajnokának, társadalmi, irodalmi és politikai kérdéseket könnyebb feldolgozásban kedvelő közönség pártolását megér­demelje. A Budapesti Szemle új kötetét Szász Károly egy nagyobb műfordítása nyitja meg: Tennyson Király-idy­ljeinek sorozatából a »Gareth és Lynette« kedves idyll, melyből a jeles fordító most az első részt (ez is 44 oldalt foglal el) mutatja be. Pálffy Albert, e megtermékenyült veteránunknak »Anya és grófnő« regényéből pedig a befejező részt teszszük. Téglás Gábor is befejezi e számban a trójai ásatások ősembertani jelentéséről írt dolgozatát; Lukács Béla pedig hosszabb és közérdekű czikksorozatot kezd »Az ingatlan vagyon megadóztatásának fejlődése és mai állása Poroszországban« czímen. Ifj. Apáthy István tömör czikke »Az élő anyag és az egyéniség« egy fontos természettudományi kérdést fejteget, azt, mely az élő egyénnek az élethez, illetőleg az élet anyagához a protoplasmához való viszonyára vonatkozik. Ambrus Zoltán is érdekesen irt Bourget Pálnak a Pessimis­mus ellen szóló művéről.A könyvbirálatok közt Pálffy Albert »Esztike kisasszony professzora« szintén is­mertetve van. — A »Magyar Salon« tartalma úgy van összeállítva, hogy családi olvasmányul szolgáljon. Számos illustrátióval is élénkíti tartalmát, s cul­­tiválja ezt a művészi gén­et is, melynek hogy szük­­sége van a gyámolításra, még egyik-másik il­­lusztrátión meglátszik. De több igazán sikerültet nyújt ezekből is. Az illusztrátorok közt van­nak: Jankó János, Dörre Tivadar, Jókai Róza, K. Mednyánszky, Stetka Gyula, Mesterházy Kálmán, Balló, stb. A kötet Helvey Laura arczképét adja, Kürthy Emiltől írt sorok kíséretében. A változatos tartalomból elsőnek említjük Jókai regényét »Az ap­ja fia«, Jókai Róza rajzaival. Miletz János, ki a »Bánk bán« költőjére vonatkozó sok új adat és kéz­irat birtokában van, Katonának egy eddig teljesen is­meretlen színművét (»A tündér alma, vagy Nádir és Nádine«) közli. Elbeszélést Borostyáni Nándor­tól, továbbá Daudet Alfonztól ád, költeményeket Endrődi Sándortól, Ábrányi Emiltől, Reviczky Gyu­lától, egyéb ismertető vagy pedig eleven tárcza-közle­­ményeket Agaytól, Adorján Sándortól, Koroda Pál­tól, Szterényi Hugótól, Hevesi Józseftől, Gabányi Árpádtól, dr. Dubay Miklóstól. Van szó tudományos apróságokról, egyvelegről, kertészetről, divatról s akad adoma és rebus is. A sokféleség mellett váloga­tott a tartalom s mint a közreműködők neve mutatja, jó nevű h­ók sorakoznak a vállalat körül. Ez a har­madik szám a »Magyar Salon«-ból, mely minden hó­ban egy terjedelmes kötetben jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 7 frt, évnegyedre 1 frt 75 kr, egyes füzet pedig 60 kr.­­ A népszínházban holnap, kedden »Rip van Winkle« ez évadban utoljára kerül színre, szerdán »Hoffmann meséi« ez évadban szintén utoljára és Hegyi Aranka utolsó fellépésével szabadság­­ideje előtt.­­ A krisztinavárosi színkörben holnap az I. ker. polgári kör, hogy a közönség közönyét megtörje, ismét tömegesen fog megjelenni a »Nap és hold« elő­adásán. Ez alkalommal a kör két pompás bokrétát fog átnyújtani a társulat két primadonnájának Pajor Emíliának és Réthy Laurának. — Jótékonyczélu gyermek-előadás volt tegnap délután Feleki Miklós lakásán, a magy. gazdasszonyok javára.Előadák a »Cox és Box« és »Barátságból* czi­mü angol pohózatokan _ Kisfaludy Károly »Mátyás diák« czirati vigjátékát. Szereplők voltak Tárnoky Géza, Ba­rcsay Etel, Feleki László, Turchányi Elemér, Popper Sándor és Berthóty Károly. Az előadás igen sikerült, —­ Kitüntetés. P­e­tt­y­k­ó Imre, a brüsseli kir. zeneakadémián Huba­y Jenő tanítványa, az idei concursus alkalmával a belga kir. zeneakadémia első aranyérmét nyerte­ el. Pettykó hegedű tanul­mányi 310 a budapesti ne­mzeti zenedében végezte és innét- három évvel ezelőtt szintén aranyéremmel lé­pett­­p­á . Nemzetközi irodalmi közvetítő­ intézet­ kezd műlö­dn holnap, július 1-étől fogva, mint kifolyása az immár életbelépő szerzői jogról szóló törvénynek, s mint ilyen kétségkívül nagy szolgálatot van hivatva teljesíteni. S hogy e szolgálatokat az intézet pontosan és ügyesen fogja teljesíteni, arról kezeskedik a vállal­kozó »Révai-testvérek« czég, mely úgy buzgalmánál, mint széleskörű összeköttetéseinél fogva teljesen al­kalmas az intézethez kötött igényeknek megfelelni. A következőkben összegezte feladatát: Külföldi iro­dalmi művek magyar nyelven, és magyar irodalmi mű­vek újságokban, folyóiratokban és könyvalakban való kiadásának közvetítése. Külföldi illustratiók és csickék beszerzése külföldi lap- és könyvkiadóktól. Nevezete­sebb irodalmi müvek külföldi időszaki vállalatokban való ismertetése és viszont jelentékeny külföldi iro­dalmi müvek hazai lapokban való ismertetése. Min­den e szakba vágó tudakozódások elintézése. A tör­vény által megkívánt beiktatás elintézése. Jogvédelem úgy a honi mint a külföldi írók részére, utánnyomás vagy jogosulatlan fordítás esetére. — A népszínházban jövő hétfőn Tábori Róbertné assz., a budapesti színi iskolának volt nö­vendéke, ki hosszabb ideig élt Berlinben és ott mint Oberlaender Henrik tanítványa folytatta színészeti tanulmányait, a »Két Árva« Henriette szerepében fog először fellépni. D­ 1. — A »Budapesti Szemle« és »Magyar Salon« júliusi köteteit egyszerre kaptuk. A legterjedelmesebb havi folyóiratok ezek, és tartalmukra nézve is a leg­­átalánosb érdeklődésre számíthatnak. A »Budapesti Szemle« a maga sokévi múltjával, szerkesztőjének és munkatársi törzs­körének tekintélyével, gazdag tar­talmával , a magyar revue-irodalomnak vezér­válla­lata. A »Magyar Salon« pedig, melyet Fekete József és Hevesi József indítottak meg, jó úton halad eddigi köteteivel, hogy a több olvasmányt, a felszínen levő Naptár. Kedd, julius 1. Nap kél 4­6. 7 p., nyug. 8­6. — Held kél 1 ó. 54 p. h. u., nyug. éjfélkor. — Jupiter eleinte még nyugaton látható , ké­sőbb eltűnik. — Szaturnus az est későbbi óráiban kele­ten csillog. Uranus este nyugaton látható. Rom. kath. Theodorik, Prot. Tibold. Görög-orosz: (jun. 19.) Ju­­dás apostol. Zsidó : (t­am. 8.) Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5-ig. Földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 5-6-ig. Az országos dijnok segélyegylet választmányi ülése d. u. 5 óra­kor saját helyiségében. Gyümölcsállítás a Köztelken délelőtt 8—12 és délután 2—4. I Üügyés­zeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész- 8 fert mellett) nyitva egész nap díj nélkül. iparműi­észeti múzeum a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 1-ig. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A kelenföld-ujszonyi vasútvonal műtani és rendőri bejárása Gyöngyössy János osztály­­tanácsos elnöklete alatt július 4-kén fog megtörténni. A vonal megnyitása és a közlekedésnek átadása iránt később fog intézkedni a közlekedési minisztérium, a megnyitás azonban igen valószínűleg még július hó első felében megtörténik. A nagy­kikinda-nagybecskereki vasút részvény­társulat, mint Nagy-Becskerekről távírják, ma tar­totta rendes évi közgyűlését Dániel Ernő elnöklete alatt. Az elnök constatálja, hogy 19 részvényes 12344 darab részvényt deponált és így a gyűlés határozat­­képes. A kormány részéről Buzeczky miniszteri tanácsos volt jelen. A közgyűlés az igazgatóság je­lentését tudomásul vette és a zárszámadásokat jóvá­hagyta. Elhatároztatott, hogy a közlekedésügyi mi­niszter engedélyével a tartalék­alapból fedeztessék azon 31.125 frtnyi építési költségtöbblet, mely azál­tal merült fel, hogy vassínek helyett aczélsínek alkal­maztattak. E czélra a tartalékalapból 415 db elsőbb­ségi részv Országos bank a szerzőifeel.­^e betett, azokat , .„vén. A felügyelő bizottság jele!ft&.?a^k mellet ^tt. Az­­ igazgatóság és felügyelő bizottra^18,1” , ya elfogad- i tatván, 22071 frt 46 kr tiszta üzleti ei ^gjjyből az előző évi veszteség fedezésére 8480 forint io,fittatni, 10812 db. elsőbbségi részvény szelvényei 1 írttal le­bélyegeztetni, 1900 frt 19 db elsőbbségi részvény be­váltására fordittatni és a maradvány a f. évi számlára átvitetni határoztatott. Egyúttal a felmentvény az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak megadatott. A jelenléti jegyek a régi összegben váltandók be a jövőre is. A felügyelő bizottság tagjaivá a miniszté­rium által kinevezett Kupecz Ödönön kívül újra meg­­választottak: Bischitz János, Papp Simon, Gerenday László. A közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta Tallián alispánnak következő indítványát. Az igaz­gatóság megbizatik, hogy Török-Becsén át a szabad­kai vonalat, mint a n.-becskerek-t.-becsei vonal folytatásának kiegészítését tanulmányozza, s erre vo­natkozólag javaslatot tegyen; az osztrák-magyar ál­­lamvasút igazgatóságával a n.-kikindai vasút restau­­rátiója létesítése tárgyában érintkezésbe lépjen; a személyvonatokra nézve az arad-csanádi vasútnál en­gedélyezett menetgyorsaságot, tekintettel a töltés­test jobb voltára, a közlekedési minisztériumnál kiesz­közölje. Aratógép-próba. Az orsz. m. gazd. egyesület ist­­vántelki telepén július hó 2-án, szerdán délután 2 órakor Tarnóczy Gusztáv fővárosi gépraktártulajdo­­nos aratógép-próbát rendez a legújabb amerikai rendszerű Marsh-Withney-féle kévekötő aratógéppel. A nálunk még ismeretlen gépet Bánó László gépész­­mérnök fogja kezelni, ki a kormány megbízásából Amerikában a gazdasági gépeket tanulmányozta. Ez érdekesnek ígérkező nem mindennapi géppróbán az érdeklődök szívesen láttatnak. Az aratás Oláhországban, Nagy-Oláhország róna vidékein és egész Kis-Oláhországban kezdetét vette az aratás.Nagy-Oláhországban átalánosan rossz a termés. A kőolaj finomítógyár részvénytársaság ma dél­után tartotta évi rendes közgyűlését Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt. Az elnök constatálván,hogy 20 részvényes 9950 db részvényt tett le, melyek 197 szavazatot képviselnek, a közgyűlést határozatképes­nek jelentette ki s megnyitotta. Az igazgatóság mű­ködéséről az elnök szóbeli jelentést tett s a társaság megalakulása után az igazgatóság első kötelessége volt oda törekedni, hogy Fiuméban a gyártelep felál­­líttassék. Sikerült e czélra oly telket szerezniük, mely közvetlen összeköttetésben van úgy a tengerrel, mint a monarchia összes vasutaival. A gyár működését csak a múlt év október hó végén kezdhette meg s akként van berendezve, hogy havonként 30,000 hordó kőolajat dolgozhat fel. Eddigi termelése 21.303,823 kg kőolaj és 3.261,458 kg benzin volt. A mérleg szerint az üzleti veszteség 70,735 frt 09 krt tesz. En­nek oka részben abban rejlik, hogy a gyártelep szik­lás talaján az építkezés igen költséges volt, részben pedig abban, hogy a gyári felszerelés elhasználása ál­tal okozott értékcsökkenés pótlására 99,892 frt 99 kr, biztosítási tartalékalapra pedig 16,669 frt 68 kr véte­tett fel a mérlegbe. A felügyelő bizottság jelentésének felolvasása után a közgyűlé­s a mérleget tudomásul vette s a felmentvényt megadta. Felügyelő bizottsági tagokat megválasztottak: Ghyczy Géza, Ossoi­ack Lajos és Schubert Vilmos. Az igazgatóságnak és fel­ügyelő bizottságnak tiszteletdíja az eddigi maradt. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az első erdélyi vasút részvénytársaság mai köz­gyűléséről szóló tudósításunkban az igazgatóság tag­jai között Laczkó László helyett Laczkó Antalt irt tudósítónk, mit ezennel helyreigazítunk. A fiumei kőolajfinomító gyár részvénytársaság­nak 1883—1884. évi mérlege 79,735 frt 09 kr. vesz­teséget tüntet elő, a­mit a jövő évi nyereség és vesz­teség számlára ajánl átvinni. A mérleg vagyon tételei különben a következők: A c­­­­­v a 1883—84. évi első üzletszaki mérleg. Gyári telek: Fiuméban 158,000 frt, Martinschizzában 55,000 frt, összesen 213,000 frt, Lakház és melléképületek 23,374 frt 20 kr, Gyári épület és berendezés, gép és kazánteleppel 765,847 frt 85 kr. Gyártási anyagok 16,273 frt 69 kr. Irodai bú­torzat 2,614 frt 89 kr. Szerszámok és eszközök 8,186 frt 61 kr. Hordó-készlet 157,141 frt 79 kr. Szén­készlet 9,797 frt 65 kr. Pénztári készlet 356 frt 85 kr. Áru-készletek: Nyers kőolaj 930,049 frt 90 kr. Finomított kőolaj 377,267 frt 52 kr. Mellékgyártmá­nyok 145,777 frt 73 kr, összesen 1.453,095 frt 15 kr­. Előre fizetett biztosítási dijak 9,474 frt 42 kr. Érték­papír készlet: M. kir. állampénztári jegyek 10.000 frt., Alapítási költségek 8,435 frt 47 kr. Adósok 798,742 frt 23 kr. Átmeneti tételek 632,865 frt 12 kr. Üzleti veszteség 79,735 frt 09 kr. Összesen 4.188,941 frt 01 kr. Passiva. Részvénytőke: 10.000 darab 200 frtos részvény 75°/0 befizetéssel 1.500.000 frt. Tartalék a gyári felszerelés elhaszná­lása által okozott értékcsökkenés pótlására 99,892 frt 99 kr. Biztosítási tartalékalap 16,669 frt 68 kr. .Hi­telezők 1.721,440 frt 91 kr. Átmeneti tételek 850,937 frt 43 kr. Összesen 4.188,941 frt 01 kr. A gyár ösz­­szes termelése tett 21.303,823 kiló kőolajat és 3.261,458 kiló benzint. Budapest, 1884. április hó 30-án. Kőbányai sertésü­zlet. A setétkereskedelmi csarnok jelentése. mnin8 30. Az üzlet szilárd. - i­yar, urasági, öreg, nehéz —.--------. —, fiatal nehéz 51.—— 51.50, közép 51. —51.50, könnyű, 51.50—52.50. Erdélyi nehéz 49.-----50., közép—.-------.—, könnyű 50.------51. — . Románia és bako­nyi, nehéz 51.-----51.50 átmeneti, közép 51.-----51.50 átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 51.50 — 52.— átmeneti, közép 51.----52.— átmeneti, könnyű 51.------52.— átmeneti. Hízó 1 éves élőtályban 4% levonással —.-----.—, 2 éves —.----.—. öreg —.-----.—. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 4%/, levonással kilogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, a vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejé­ben megtéríttetik. Főszerkesztő : Torcai Felelős szerkesztő : "Visi Imre, Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 30. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­­­án folyamán eladatott búza őszre 9.78, 9.80 forin­ton, tengeri május—júniusra 6.58, 6.57 forinton. Értéküzlet. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) A javulás, mely ma reggel beállt, ma délután is folytatódott külföldi vásárlásokra. Egyáltalában a nézetek tisztulni kezde­nek és a bizalom lassan kint visszatér. Jegyezünk: Új arany járadék 91.121/2—90.921/a—91.1712 —91.121/a. Papírjáradék 87.90—87.971/s. — Osz­trák hitelbankrészvények 298.70—297.50—299.50— 299.10. Magyar hitelbankrészvények 299.25—298 —299.75. — Leszámitolóbank 88.75—89. Osztrák m. álamvasuti részvények 314.25 üzlet nélkül. A zárlat 5 órakor kissé csendesebb volt. Jegyezünk: Új aranyjáradék 91.15—. 5 százalékos magyar papirjáradék 88.—. Osztrák hitelbank részv. 299.—. Magyar hitelbank részvények 299.75. Leszámítoló bank 88.75. — Osztrák-magyar államvasuti részvény 314.25. Jelzálogbank 111.—.

Next