Nemzet, 1884. augusztus (3. évfolyam, 689-719. szám)
1884-08-13 / 701. szám
ogos vádlására indokul szolgál azon beismerése, hogy az elősorolt tárgyakat Wondracsektől elismervény mellett valóban átvette s azokból 2 darab gyűrűt Robert nevű fia által Markovinovits Edénél elzálogosittatott, a többi tárgyakra állítása szerint nem emlékezik, de fia Marlin Robert, ki ez ügyben bűnrészességgel van vádolva, előadja, hogy azon tárgyak közül egy ezüst órát atyja tudta nélkül Simonis Alfréd Ferencznél ő zálogosított el, ez utóbbi kihallgatása rendén azt adván fel, hogy az ügyletet Martin Rezső később megtudván, azt helyben hagyta. Martin Róbert azt is elmondja, hogy egy arany medaillont, 3 db gránát gombot, egy arany lánczot és egy arany gombot atyja Martin Rezső a nagyszebeni zálogházban zálogosított el 11 írtért, ő maga pedig a zálogjegyet ismét elzálogosította, egy kettős fedelű ezüst órát pedig atyja megbízásából dr. Friedenwangernél zálogosított el, mely óra kiváltásának ürügye alatt egy ízben gyilkossági szándékkal el is ment Kleeberger Fridemwangerhez, de büntettük meghiúsulván, a gyanú elhárítása végett akkor kiváltotta az órát és eladta. Ezekkel szemben Martin Rezsőnek felhozott azon mentsége, hogy ő Paszku Aloysia által a mondott tárgyak elzálogosítására megbízva volt, Pasku Aloysia vallomása által meg van czáfolva, ki határozottan mondja, hogy a Haupt Mihálytól kért 10 frt kölcsönzéséről sem tudott semmit, különben is a fenforgó körülmények, és nevezetesen, hogy Martin Rezsőnek egyenes utasítása volt Haupt Mihálynak a kérdéses tárgyakat átadni, Martin Rezső eljárásának jogosultságát kizárják. Minthogy pedig Marlin Robert beismeri, hogy ő tudva azt, hogy atyjánál, Martin Rezsőnél, Pascu Aloysia részére átadott ékszerek vannak, a melyekből ő atyja felhívására némelyeket eladott, másokat eltogosított, tehát tudva azt, hogy azon tárgyak atyjánál csak mint Pascu Aloysia megbízott ügyvédjénél mintegy letéteménykép vannak s hogy azok elidegenítésére atyja feljogosítva nincs, az ezen elidegenítésnél tett közreműködése által az atyja által közvetlenül elkövetett s a btk. 355., 356. §-aiban irt sikkasztás bűntettében tette magát, mint a btk. 69. §. 2. pontjában irt bűnsegéd bűnössé és beismerése alapján ez irányban vádolása igazolva van. A fentebbi pont alatt elősoroltak alapján vádlott Martin Rezső a határozat VIII. pontja alatt megjelölt Haupt Mihály kárára elkövetett csalás bűntettével is saját beismerése alapján jogosan vádolható és pedig tekintet nélkül az összeg nagyságára, ezen tett bűntettnek volt minősítendő, mivel azt vádlott, mint ügyvéd megbízása körében követte el. Neidlein Alajos eskü mellett adta fel, hogy Martin Rezső tőle 1883. évi november 26-án 55 irtot 14 nap alatti visszafizetés kötelezettsége mellett kölcsönzött és ezen összeg biztosítására egy közjegyzői okiratot adott át, melyből az látszott, hogy Martinnak Ikrich András érdekében tett munkái dijául 500 frt biztos követelése van s később 30 frtot kölcsönzött s ezen összeg biztosítására anyjának egy nyugtáját adta át, melyre 1883. év deczember hó elején ő a szászsebesi pénztárból 30 frtot volt felveendő, hogy azt Neidlein azon nyugtára vegye fel. Később Martin Rezső fiát, Róbertet azon kéréssel küldötte Neidleinhoz, hogy a most említett nyugtát lelkészszel leendő láttamozás végett adja át, és ekkor postautalvány utján Neidlein pénzét pár nap múlva megkapja. Neidlein szerint az 500 frtos közjegyzői okmány a neki történt átadás előtt már másnak telekkönyvileg lekötve volt, a 30 frtos nyugtát pedig Martin neki nemcsak vissza nem adta, de a pénz megkapásának ígérete daczára Martin a pénzt felvette és Neidleint mindkét összegben ezen rászedések által megkárosította. Neidleinnak ezen előadása szerint a rászedés általi megkárosítása a btk. 379. 380. §-aiban irt csalás bűntettét képezi, mert Jáhn Gyula és Schwabe Gyula tanult eskü mellett tett vallomásaiból bizonyos lett, hogy az 500 frt iránti jog Martin által megelőzőleg már Jáhn Gyulára lett átruházva, és hogy a 30 frtot Martin a nyugtának visszakérése után felvette s Neidleinnak át nem adta; ezt Martin Rezső maga is beismeri. Ezért Martin Rezső ezen két rendbeli csalás bűntettének elkövetésével jogosan vádolható, mert azon mentséget, hogy a biztosítékok nélkül is kölcsönzött volna neki Neidlein annyi pénzt, Neidleinnak és nejének ellenkező bemondása megcáfolja s különben is ő, mint ügyvéd biztosan tudta, hogy az 500 forint követelés biztosítására Ikrich Frigyesnének lekötött háza, ha eladatik is, abból 14 nap alatt a kölcsön törleszthető nem lesz, mivel az árverés, árfelosztás ily rövid idő alatt meg nem történhetik. Hozzájárul ehez még azon körülmény, hogy Neidlein egyik követelése sem lett még a mai napig törlesztve, daczára, hogy az Ikrich Frigyesné háza már eladatott s igy a bekövetkezett megkárosodásban véghez vitt ravasz fondorlattali rászedés világos. A Hahn Erzsébet kárára elkövetett s a btk. 355. 356. §-aiban irt sikkasztás bűntettének tárgyi bizonyítására most nevezett károsnőnek eskü alatt tett azon feladása szolgál teljes bizonyítékul, hogy ő Martin Rezső ügyvédet megbízván, hogy Gunesch György ellen fennálló 600 frt követelését behajtsa, az ez alapon behajtott összegből Martin Rezső a károsnő felszólításai daczára 120 frtot visszatartott. Ezen bűntett elkövetésével Martin Rezső jogosan vádolható, mert magát a tettet a feladás szerint beismeri; azon mentségét pedig, hogy a 120 frtot a Hahn Erzsébet beleegyezésével tartotta vissza, Hahn Erzsébetnek ellenkező feladása megcáfolja, mely cáfolat erősségéül szolgál azon körülmény, hogy mint a mostani indokokból is látszik, Martin Rezső hasonló cselekmények elkövetésétől nem vonakodott. Mindezen elősoroltak alapján nevezett vádlottaknak a határozatban jelzett büntettek — és vétségek —érti vád alá helyezése indokoltnak tűnik föl, a vizsgálati fogság fenntartása pedig a bpr. 156. §. a) pontján alapszik. A nagyszebeni k. törvényszéknek mint büntető bíróságnak. 1884. julius 22-én tartott üléséből. Szeged. — Weisz I. N.-Kanizsa. — Weisz J. Dinnyés. — Steiner M. N.-Becskerek. — Schvarcz H. H.-Vásárhely. — Kaltner B. Bresztovatz. — Gaul F. Obrovac. — Natonik E. Prága. — Kohn A. Alba. — Blumenstok J. Bonyhád. — Schlesinger B. N.Perkáta. Pannónia szálloda: Eötvös G., Skoff N., Mihalovits A. Pécs. — Szalay A. Sz.-Szállás. — Vasska Gy. Pozsony. — Főkövi L. Szeged. — Csiky V. Kolozsvár. — Bánhidy J. Félegyháza. — Matisz J. Fiume. — Elek J. K.Helmetz. — Sághy M. Kecskemét. — Bankovits S. Belgrád. — Dr. Vujits J., Grünwald I. Zombor. — Dr. Nagy G. Piski. — Mautner Gy. Veszprém. — Brody N. Miskolcz. — Löwy A. Ócsa. — Kázár M. Surány. — Baukal V. Prága. — Hellmann J. Hamburg. — Schik V. Butka. — Weiszkirchner E. Schaessburg. — Beck K. Arad. — Heller F., Fischer L. Bécs. Angol királynő szálloda: Gr. Eszterházy J., Brolli T. Pozsony. — Gr. Zichy D., Kaufman S. Bécs. — Gr. Nemes N. K.Szt-Miklós. — Néppel F. N.-Abony. — Hafner K. Újvidék. — Stoisic S. Pétervárad. — Breinsterter K. N.Szeben. — Picker M. Barcs. — Weisz M. Szatmár. — Simo C. Belgrád. Európa szálloda : Haage A. Dorfrecht. — Traibler K. Stuttgart. — Simay B., Török B. Sarló. — Kalmár D. Szeged. — Cashpbell J. Richmond. — Wights K. Hamptonkirck. — Blackwell D. Shrewsburry. — Elston B. Anglia. — Alguináz J., Posacz B. Sevilla. — Gatalani A. Konstantinápoly. — Zawadsky S. Sofia. — Michaloponlos T. Athén. • Schmidt Gy., Lighter J. London. — Legier F. Bécs. — Markus D. N.-Várad. — Szabó P. K.-Várda. — Engel J. Nyitra. István föh. szálloda : Gyorgyevits Gy. Szeged. — Mletes A. Bécs. — Boller A. Zürich. — Artner A. Tata. London szálloda: Havel F., Weldin J. Temesvár. — Martini D. N.-Szeben. — Andreovits E. Lublin. Nemzeti szálloda: Nagy P. Esztergom. — Mocsy Gy. N.-Kőrös. — Markus L.-né, Komárom. — Bonis D. Arad. - Schlesinger S., Schenk A., Endl A., Krebs tr., Stőhr S. Bécs. — Buchwalder J. Szirak. — Benaldy B. Sziszek. — Hottinger L. Hódságh. — Hüttenbacher H. Nischburg. — Urtzig F. Neiche. Hungária szálloda: Duportai E. B.-Agros. — Löwy F. Vojszka. — Madelung J., Protze B., Hille M. Lipcse. — Heiner A. Lemberg. — Pálffy F. Szeged. — Dr. Berger L. Gradiska. — Fittier D. Tata. — Gairard A., Bocichi D. Schadelock T. Trieszt. — Ivanov Gy. Szt-Pétervár. Fried K., Wilms Gy., Guttmann A. Bécs. — Lichtenecker J., Herz Ö. Becskerek. — Bösch F. Sopron. — Bittner Zs. Körmöczb. — Bedlich S. B.-Igló. — Nemes K. M.-Vásárhely. — Schnitzer S., Sehlesinger L. Arad. — Kroms F. Prága. — Feitler A. Páris. — Oallmann K. Darmstadt. Berger F. Pápa. Vadászkürt szálloda: Gr. Monarszkyné, Galiczia. — Gr. Batthyány L. és Gy., Kornis A. és J. Élesd. — Serger J. Kassa. — Harsányi M. K.-Várda. — Suttay M. Brassó. — Ivacskovits H. és J. Pancsova. — Aidinger J., Németh J., Hildebrand J. Pécs. — Pintér M. Ipolyságh. Kobsan K., Lund V. London. — Skopian J. Élesd. — Lázár V. Baja. - Hauk L. Zilah. Idegenek névjegyzéke. Augusztus 13. Aranysas szálloda: Beöthy B. Törtei. — Jakobovits J. -né, Debreczen. — Borsitzky G. Trencsén. — Horváth K. Veszprém. — Benedicty A., Szalay J. K.-Kőrös. — Hahonay S. Mosony. — Horváth M. Szusnyafürdő. — Lengyel E. Eger. Grimm J. Szarvas. Erzsébet szálloda: Herczeg J. Tótfalu. Bauchbauer J. N.-Károly. — Ifj. Szilágyi L., Kuti A. Báczkeve. — Beszédes S. Esztergom. — Visy P. Pécs. — Bittich A. N.-Falu. — Oerzsen O. Mohács. — Molnár P., Baktay A., Braun P. Kecskemét. Holzwart-Frohner szálloda: Kupka, Bonchetti M., Spitzer D., Steiner W. Bécs. — Stem J. N.-Várad. — Jakahffy J. K.-Uj"szállás. — Barth K. Nürnberg. — Schochterusz K. és családja, N.-Szeben. — Wex E. Hamburg. — Schőlhorn J. Wintertur. — Deutsch L. Berlin. — Kohn J. MiskQlcz. — Singer S. M.-Hradisch. — Gedeon M. Kassa. — Weinberger S. N.-Bittse. — Singer S. Győr. — Deutsch L. Ó-Kanizsa. — Szoika K. Trautenau. Fehér ló szálloda : Kovács K. Debreczen. — Molnár J. Szeged. — Árvay M. Bánát. — Müller H. Zseitz. — Ferenczy L. Munkács. — Boros J. N.Várad. — Palumby G. Boglár. — Belányszky Gy. Zenta. — Lustsek F.Soóvár. — Bossier G. Svájcz. Weisz J. Bécs. — Fischl Gy. Sz.Fehérvár. — Haáz L. T.-Várkony. — Schwartz W. T.-Szt- Miklós. — Tóth B. Mihályfalva. — Wolf A. Veszprém. Magyar király szálloda: Hoffman J. Zombor. — Boissiére P., Fleury P. Rouen. — Komlóssy D. Debreczen. — Prinz E., Kamiensky T., Fleischman J., Tummeley T., Képpich N., Lőwy P. Bécs. — Nagy J. Kassa. — Fóliák . Kivonat a hivatalos lapból. Augusztus 13. Árverések a fővárosban. Heller Manó 738 forintra b. ingói VII. Kerepesi ut 46. sz. aug. 18. König Lászlóné 1400 forintra b. ingatl. Lőrincz utcza 37. sz. aug. 28. Újpest. Verhovay Gyula 905 írtra b. ingói VI. városligeti fasor 7. sz. aug. 13. Szerényi Miklós 2110 írtra b. ingói IX. nyul-utcza 24. sz. aug. 18. Árverések a vidéken. Stramutz Józsim és társai 1434 írtra b. ingatl. okt. 10. Giróthon. Klacsaris Henrik 13,494 írtra b. ingói szept. 9. Temesvár. — Weisz Dávid 1868 írtra b. ingatlan okt. 25. Dedrád. Moskovits Zsigmond 15,000 írtra b. ingatlan decz. 11. Csetneken. Blum Mór 2050 írtra b. ingatlan aug. 24. Kaposvár. Bogyó Rezső 10,845 írtra b. ingatl. okt. 29. Buszkocz. Sath József 1800 írtra b. ingatl. szept. 1. P.Szt-Kereszt. Borda Erzsébet 334 írtra b. ingói szept. 3. Pócsmegyer. Deutsch Mihály 6322 írtra b. ingatlan aug. 25. Bathban. br. Perényi Zsigm. és társai 4480 írtra b. ingatl. aug. 18. N.-Szöllősön. Sattelberger Sebestyén és neje 4081 forintra b. ingatl. szept. 4. T.Bálint. Pályázatok. A megyesi mezőgazdasági tanintézetnél főtanitói áll. szept. 10. A karczagi tszéknél albirói áll. 4 hét alatt. A nagyváradi tszéknél aljárásbirói áll. 4 hét alatt. Színházak. Budapest, szerdán, 1884. augusztus 13-án . Népszínház. Fővárosi színkör PÁLMAI ILKA első fellépte Budán, a Krisztina-városban, szabadsága után. Az eleven ördög. NAP és HOLD. Vig Operette 3 felvonásban, Ba-Operette 3 felvonásban. írták yard után szabadon színre al- A. Vanloo és E. Leterrier halmazta Deréki Antal. Zene- Forditották Evva Lajos és Fáidét szerző Konti József. (Ben- J. Béla, Zenéjét szerz. Charles dező : Follinus.) Lecocq. Személyek: Személyek : Soubise herczeg Veszprémi Picrates de Cala- Herczegné Ebergényiné hazas herczeg Kassai Hermine Závodszky T. Don Braseiro Solymosi Thibull Mene-Miguel Kápolnai laus báró Follinus Don Degomez Komáromi Letorieres Pajor E. Manola Pálmai I. Pomponius Mezei Beatrix SzelényiA. Desperrieres Boross Sanchette Vidorné Veronika Gondáné Catana Őri M. Margót Marczellnó Gonzalez Újvári Grevin, szabó Kiss Portos Galambos B. Marianne, neje Réthy L. Kezdete fél 8 órakor. A chatouixi biró Marczell __ Rendőrtiszt Beczkóy Holnap, csütörtökön: Limnque gróf Gulyás Hegyi Aranka első fellépése szó- Kezdete 7 órakor, hadsága után és ,, , , Holnap, csütörtökön: Tharaszovics Margit k. a. a szegedi színház tagja mint vendég. Tőkés Emília jutalomjátékául: A furcsa háború. Czigány vér. Operette 3 felvonásban. Eredeti népszínmű 3 felv. Időjárás augusztus 13. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése, Jelek magyarázatai: © = szélcsend; O = tiszta, derült ; ® = */« felhős ; 3 = V« felhős ; © = */4 felhős ; @ «= borult; • : = eső ; 4(8 = hóeső ; A = jég ; =■ köd ; OO = gőz ; — zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressió (755 — 756) a continens keleti, a nagy légnyomás (764—765) annak északnyugati részében van. Mérsékelt szelekkel az idő keleten változó, helyi esőkkel, északnyugaton derűs. A hőváltozás csekély. Hazánkban: Többnyire északnyugatias, mérsékelt szelek mellett, a meleg keveset változott, a légnyomás mindenütt, keletről leginkább kisebbedett. Az idő északkeleten változó, közben napos, a délnyugati kisebb részben keve közgazdaság. Az ipari képesítés keresztülvitele. Irta: Dr. Heltai Ferenc*. I. Akarja-e valaki a qualificatiot vagy nem, helyes-e vagy helytelen az, ez nem kérdés többé; ezt eldöntötte a törvényhozás, amidőn a mesterségek önálló űzésének jogát más föltételekhez kötötte, mint a többi iparágakét. Legyen-e qualificatio vagy ne, ez a kérdés annak idején elég érdeklődést keltett, úgy a sajtóban mint az iparosok között, demmint az eladt, az érdeklődés megcsappant, sőt talán egészen meg is szűnt. Így van ez nálunk különben minden ügygyel; az elvi kérdések nagy harczokat keltenek, a részletek iránt pedig, amelyek sokszor fontosabbak az elveknél, nem érdeklődik senki, ezeket már unalmasaknak találják. Ez a fölfogás helytelen mindig, de különösen megmagyarázatlan a qualificationál, amelynek a lényege épen a részletes kérdésekben van. A qualificatio a legfontosabb mindazon kérdések között, amelyek az ipartörvény végrehajtása körül fölmerülnek s ez talán indokolttá teszi, ha most, szinte az utolsó órában, még egyszer behatóan kívánunk azzal foglalkozni. A képesítés keresztülvitelének kétségtelenül a törvényre kell támaszkodnia, abból kell mint alapból kiindulniuk azon rendeleteknek, amelyekben a kormány a törvényhozás intenzióihoz képest megállapítja a törvényben csak érintett, képesítés alá eső mesterségeket. A képesítés törvénybe iktatásánál a törvényhozásnak nem volt az a czélja, hogy ezáltal az ipar önálló üzése megnehezíttessék, ellenkezőleg ezt mindenkép ki akarta kerülni, amit a 6. 7. és 8. §. bizonyítanak ; nem volt az a szándéka sem, hogy a képesítés által megkönnyítse a jelenlegi iparosok helyzetét, az esetleg támadható verseny megnehezítésével. A képesítés egyedüli indoka az volt, hogy a szakbeli kiképzést a többinél jobban igénylő bizonyos iparágakban a jövendő iparos nemzedék kiképzése lehetőleg biztosíttassék. Hogy ez volt a czél, az kitűnik a közgazdasági bizottság és a képviselőház tárgyalásaiból ; ha pedig ez volt a czél, akkor egyedül ez képezheti ezen kritériumot, amelyet a jövendőben mesterségeknek tekintendő iparágak megállapításánál alkalmazhatni. A törvény 5. §-a szerint a földművelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter rendelet által állapítja meg és sorolja föl azon mesterségeket, amelyeknek űzéséhez a kellő képzettséget a törvény 4. §-a értelmében ki kell mutatni. A 4. §-ban törvényhozásunk az osztrák törvény mintájára megállapítja azon ismérveket, amelyek valamely iparágat mesterséggé tesznek. Ezen határozat így hangzik: »Ha... a gyakorolni szándékolt iparág oly mesterség, mely kézműves természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás útján sajátítható el, akkor a tanonczbizonyitvány bemutatandó és igazolandó a gyakorlati alkalmazás stb.« Az osztrák törvény rokon határozata a következő .... »als handwerksmässige Gewerbe jene anzusehen sind, bei denen es sich um Eertigkeiten bandelt, welche die Ausbildung durch Erlernung und längere Verwendung in demselben erfordern und für welche diese Ausbildung in der Regel ausreicht.« Ha akár az osztrák, akár a magyar törvény ezen idézett határozataiban, illetőleg definitióiban praecisitást és helyességet keresnénk, akkor hiábavaló munkát végeznénk. Ezen definitiók rosszak és szükségtelenek, a törvényhozó definitio nélkül is nyilváníthatta volna akaratát. A mi törvényünk határozatában ezenkívül még két kifejezés is van, amelynek jogi értelme ma már tökéletesen elveszett; az egyik a mesterség, a másik a kézműves. A régi magyar nyelv — a jogi műnyelv sem — nem ismerte az ipar és iparos szókat, amelyek egészen új keletűek, a modern jog pedig nem ismeri a mesterséget és a kézművest. Ezeknek definitióit, amelyeket még a tudomány sem állapított meg, kár volt a törvényben keresni, annál inkább, mivel akármit mond is a tudomány, a jog szerint csak az a foglalkozás lesz a mesterség, amit a tételes jog annak tekint, akár kézműves természetű az, akár nem. Mesterség lesz ezentúl azon iparág, amelyet a miniszter annak declarál. Pl. a fényképészet vagy a kertész ipara nem kézműves természetű, nem is volt soha mesterség, de ha, amint javaslatba hozatott, annak nyilváníttatnék, akkor kétségtelenül mesterség lenne. Ezeket a scrupulusokat, a definitiókból származó aggodalmakat tehát félre kell tennünk, ne keressük, hogy kézműves természeténél fogva melyik iparág mesterség; ezt a feladatot soha sem oldhatnék meg; az az iparág lesz a mesterség, amelyet a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter annak fog nyilvánítani. Az egyetlen kérdés az: melyek legyenek ezen iparágak? Ezen kérdés tisztázásához óhajtunk néhány észrevétellel hozzájárulni. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, amint az köztudomású, fölszólíta az összes kereskedelmi és iparkamarákat és az országos iparegyesületet, hogy tegyenek indokolt javaslatokat arra nézve, mely iparágak nyilváníttassanak mesterségeknek. A kamarák üléseiről szóló tudósításokat meglehetős figyelemmel kísértük és ezekből azt láttuk, hogy legelőször a pécsi kereskedelmi és iparkamara határozott ezen ügyben. Ezen kamara még csak hatvanhárom iparágnak képesítéshez való kötését javasolta, időközben azonban napvilágra került az országos iparegylet és a budapesti kereskedelmi és iparkamara azonos javaslata, amely már 108 iparágat kívánt qualificatióhoz kötni. Ezzel megjött a többi kamarák étvágya is, mindegyik csatolt a lajstromhoz egy-két újabb, addig föl nem vett iparágat, úgyhogy összesen 145 iparág lett olyanul kijelölve, mint amelyre nézve szükséges a képesítést kimondani. A javaslattételre fölszólított testületek véleményeire irányadó befolyást gyakorolt az országos ipar- egylet ,mondhatnók azt is, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara előterjesztése, azért ezt közelebbről is jellemeznünk kell. Az országos iparegylet javaslatának nyolcz soros indokolása azt mondja, hogy e javaslat az érdekelt iparoskörök véleményének meghallgatása után állapíttatott meg. Mi úgy tudjuk, hogy az érdekelt iparoskörök véleményének meghallgatása abból állott, hogy az egylet kézműipari és ipartársulati szakosztályának együttes ülésén az elnök előterjesztő a kész lajstromot, amely ezután változtatás nélkül elfogadtatott. A gyáripari szakosztály, amely pedig szintén érdekelve van az ügy által, nem hallgattatott meg, holott idő lett volna arra elég, mert a miniszter fölszólítása május végén érkezett az egyesülethez, amely azt csak június végén vette tárgyalás alá. Az országos iparegylet ezt a nagyon fontos ügyet igen könnyedén vette, de nem is csatolt javaslatához indokolást, pedig a miniszter azt kérte, hogy ezen lajstrom »kellően indokolt jelentéssel« terjesztessék elője, indokai az országos iparegyletnek nem voltak, a mint kijelölt 108 iparágat, és úgy kijelölhetett volna 200-at is. Ezen alaki dolgokat nem tartjuk nagyon lényegeseknek, de a javaslatot és az országos iparegylet eljárását mindenesetre jellemzik. Az ipari vezértestületnek csak egy mentsége lehet; ezen elsőrendű fontosságú ügy fölmerülése a nyárra esett, amidőn az egyletek rendszeres működése már szünetel; a nyári bőség befolyása nagyon meg is látszik az összes testületek javaslatain. A javaslattételre fölszólított testületek a következő iparágaknak qualificatióhoz való kötését ajánlották : 1. ács; 2. arany- ezüstműves, ékszerész; 3. aranyozó; 4. arany-, ezüst- és fémverő; 5. asztalos; 6. bádogos; 7. bocskoros; 8. bognár; 9. borbély; 10. fodrász; 11. parókakészítő; 12. bőröndös; lecsapó; 14. gubás; 15. csatos ; 16. cserép- és palafedő; 17. csizmadia; 18. csontmetsző; 19. csatolás; 20. czimfestő ; 21. czipész; 22. czukrász; 23. diszmóárukészítő; 24. dobozkészítő; 25. enyvfőző; 26. építész; 27. esztergályos; 28. faragó; 29. faszerszámkészítő; 30. fazekas; 31. fegyverkovács; 32. fehérítő; 33. fémnyomó; 34. fémöntő; 35. fényképész; 36. carton-, kék-, ruha- és selyemfestő; 37. szobafestő; 38. porcellánfestő; 39. fésűs; 40. gépészlakatos; 41. gépműves; 42. gombkötő; 43. hangszerkészítő; 44. harisnyaszövő ; 45. harangöntő; 46. hentes; 47. hurkakészitő; 48. búrkészitő; 49. irhás; 50. kádár; 51. kályhás; 52. kalapos; 53. kapakészitő ; 54. kaptafavágó ; 55. kardkészítő; 56. kárpitos; 57. kefekötő ; 58. kéményseprő; 59. képkeretkészítő ; 60. kerékgyártó ; 61. kertész ; 62. késes; 63. kertyüs; 64. sérvkötő-készítő; 65. kocsigyártó; 66. kocsifényező; 67. kordoványos; 68. szattyámos; 69. kosárfonó; 70. kovács; 71. kőfaragó; 72. kőműves; 73. kő- és könyvnyomdász; 74. könyvkötő; 75. köszörűs; 76. köteles; 77. kötő-szövő; 78. követő; 79. kútmester; 80. lakatos; 81. lánczkovács; 82. látszerész ; 83. legyezőkészítő; 84. lemezelő; 85. mázoló; 86. fényező; 87. mérlegkészítő; 88. mészáros; 89. mézeskalácsos; 90. molnár; 91. műszerész; 92. mavakoló; 93. nap- és esernyőkészítő; 94. nyerges ; 95. ónöntő ; 96. órás; 97. ostorkészitő; 98. paplanos ; 99. paszományozó ; 100. pipaégető; 101. pipa kupakok); 102. pokróczszövő; 103. posztós; 104. puskaműves; 105. reszelővágó; 106. rézmetsző; 107. rézöntő és rézműves; 108. bronzműves; 109. sipkacsináló; 110. sarkantyúkészítő; 111. sörfőző; 112. sütő; 113. szabó, férfi; 114. szabó, női; 115. szalámi készítő; 116. szalmakalapos; 117. szappanos és gyertyamártó; 118. szerkovács; 119. szíjjgyártó; 120. szitakötő és rostás; 121. szobrász; 122. szűcs; 123. szűrszabó; 124. tabakos; 125. tajtékfaragó; 126. pipafaragó; 127. takács ; 128. tímár; 129. tűrnivés; 130. üveges; 131. varga; 132. vállfűző készítő; 133. vésnök; 134. viaszöntő. Ha ez a lajstrom a számozás szerint csak 134 iparágat ölel is föl, mégis tulajdonképen többet foglal magában, mert vannak benne oly általánosan megnevezett iparágak is, amelyek alatt nem csak egyet lehet értenünk, igy pl. a gépművés alatt bízvást érthetni a gépgyárosok összes fajait. Erre azonban még vissza fogunk térni. A testületek javaslatain tagadhatlanul érezhető az osztrák kormány azon rendeletének befolyása, amelylyel az a kézműszerű iparágakat megállapította. Ezen 1883. szeptember 17-én kelt és 1884. június 30-án módosított rendelet 47 pont alatt sorolja föl az Ausztriában kézműszerűnek tekintett, tehát qualificatio alá eső iparágakat. Ámbár az reánk nézve nem lehet irányadó, hogy minő iparágakat tekintenek Ausztriában kézműszerűeknek, mégis annyit eleve is concedálhatni, hogy amely iparágakat ott nem tekintenek kézműszerüeknek, azoknak kézműves természete nagyon kétes lehet nálunk is. A kézműszerű iparágak megállapítása egészen önkényes ott is, itt is, annak nem szolgálhat sem elv, sem az iparágak jellege alapul, mert akkor még a 47. pont alatt foglaltakat sem lehet mind kézműszerveknek tekinteni. Az osztrák kormány, amely az iparrendtartás előkészítésénél és tárgyalásánál oly előzékenynek mutatkozott minden, az iparosok által támasztott követelés iránt, mindössze 78 iparágat jelentett ki kéziműszerveknek. Az osztrák kormány által kibocsájtott jegyzékben nincsenek meg a következő iparágak, amelyeknek qualificatióhoz való kötését nálunk követelik : 1. Ács ; 2. bocskoros; 3. csapó; 4. gubás; csutorás; 6. czimfestő; 7. enyvfőző; 8. építész; 9. faragó ; 10. faszerszámkészítő; 11. fegyverkovács; 12. fehérítő; 13. fémnyomó; 14. fényképész; 15. karton, kék, ruha és selyemfestő; 16. porczellánfestő; 17. gépészlakatos; 18. gépműves; 19. harangöntő; 20. harisnyaszövő; 21. hurkakészítő ; 22. búrkészitő; 23. irhás ; 24. kályhás; 25. kapakészitő; 26. kaptafavágó; 27. kardkészítő; 28. kéményseprő; 29. képkeretkészítő ; 30. kertész; 31. kordoványos; 32. szattyános; 33. kőfaragó ; 34. kőmives; 35. kő- és könyvnyomdász; 36. kötőszövő ; 37. követő; 38. kútmester; 39. lánczkovács ; 40. mérlegkészitő; 41. molnár; 42. mavakol; 43. pokrócz-szövő; 44. posztós; 45. puskaműves; 46. rézmives; 47. sörfőző; 48. szalámikészitő; 49. szappanos és gyertyamártó; 50. szobrász; 51. szűrszabó ; 52. tabakos; 53. takács; 54. szalmakalapos; 55. vállfűzőkészítő, 56. résnök. Nem hiszszük, hogy a javaslattevő testületek kiszámították volna azt, hogy javaslataik elfogadása esetén a hazai iparnak mily nagy része lenne megkötve. Az alábbi táblázatban összeállítottuk dr. Jekelfalussy József statistikai munkájából azon iparágak űzőinek számát, amelyeknek képesítéshez való kötését javasolják. Ha e lajstromból egyik-másik iparág kimaradt, az annak tulajdonítható, hogy az iparstatistikában nincs külön rovat alatt fölvéve. Ezen föntartással a következő számokat nyerjük: összesen : 274,342 230,781 505,123 Ezen az iparstatistikában talált 112 iparág ezek szerint Magyarország összes iparűzőinek 67 szá* | r, \ Sz| | A hő- j . i | iánya | mérséklet] Csapa- Felhő’ Állomások • | nyom. ^ , Celsius. , déli*^ zet -TM100 I (1-12) | fokban |_ | i | | Arad.................. 59.2 | NY 2 18.9 10 0 Besztercze . . . 58.3 , NY 1 ! 17.4 3 © Beszterczebánya . 58.5 , ÉN 1 1 17.5 ^ 3 ® Budapest . . . 59.0 NY 1 i 18.6 ^ 3 © Csáktornya . . 60.0 E 1 18.7 10 ® Debreczen . . . 57.9 1 — I 17.9 — © Eger....... 59.9 ENY 2 17.5 £•— © Eszék................... — — — — Fiume .... 59.7 E 1 22.4 ( Késmárk . . . — — — — — Keszthely . . . 60.8 ENY 4 19.0 n ® Kolozsvár . . . 57.6 ÉK 2 16.7 13 . 0 Magyar-Óvár . . 60.7 ENY 1 19.0 j — @ Akna-Szlatina . . 58.9 DNY 1 15.6 j 13 Nagy-Enyed . . 59.3 D 1 19.0 j — 3 Nagy-Szeben . . 57.2 K 2 16.9 3 3 Nagyvárad ... — — — — — Orsóvá .... 58.3 — 19.8 — @ Pancsova . . . 59.0 ENY 1 19.3 ] — ® Selmeczbánya . . 60.5 NY 5 16.6 — 3 Sopron .... — ENY 1 18.8 44 — Szatmár-Németi . 57.2 ENY 2 17.2 — © Szeged .... 58.2 © 19.2 1 © Sepsi-Szt.-György . — — — — — Szolnok .... 57.7 © 19.6 & 2 ® Temesvár . . . 60.5 E 2 21 0 9 1 © Trencsén . . . 59.7 © 17.5 9 | ® Ungvár .... 57.1 ENY 2 17.8 | ^25 . 3 Zágráb — 1 — ! — . — Bécs...................! 61.8 ENY 1 18.0 ! 4 0 Bregenz .... 63.2 DNY 2 19 0 i 1 «S Konstantinápoly . 57.8 © 24.0 ! — 3 Lesina .... 58.7 © | 23.1 i — 1 Q Pola................... 58.9 @ 22.5 — ® Prága................... 62.5 @ 16.0 — 3 Sulina .... — — | — — I — Szerajevo . . . 60.4 K 2 17.0 — @ Iparág ,?,nr.110 segf,db . összesen vállalkozók személyzet 1. ács................... 10,345 12,152 22,497 2. arany-ezüstműves 524 697 1,221 3. aranyozó ... 91 166 257 4. asztalos . . . 15,229 15,680 30,909 5. bádogos . . . 1,478 2,083 3,561 6. bognár (kerékgyártó) . . . 11,563 5,532 17,095 7. borbély, fodrász . 3,037 2,605 5,642 8. bőröndös ... 20 76 96 9. csapó .... 371 213 584 10 csatos .... 93 12 11. cserép-és palafödő 593 1,000 1,593 12. csizmadia . . . 28,335 18,470 46,805 13. csatolás ... 56 32 88 14. czimfestő ... 17 1£ 26,518 15. czipész .... 21,034 1 ,756 1,323 , 504 5 18. dobozkészitő 19. dobozkészitő (fa) 39 98 137 20. enyvfőző ... 19 7 26 21. építész .... 739 117 856 22. esztergályos . . 1,264 973 2,237 23. faragó .... 1,563 1,444 3,007 24. faedény és faszerszámkészitő . . 1,264 1,340 2,604 25. fazekas.... 6,538 3,439 9,977 26. fegyverkovács (gyáros) . . . 209 106 315 27. fényképész . . 257 219 476 28. karton, ruha-selyemfestő ... 701 535 1,236 29. szobafestő . . . 735 947 1,682 30. porczellánfestő . 8 65 73 31. fésűs .... 478 277 755 32. gépész (lakatos) . 2,600 1,804 4,404 33. gombkötő . . . 332 329 661 34. hangszerkészítő . 142 119 261 35. harisnyaszövő . 438 460 898 36. harangöntő . . 41 39 80 37. hentes .... 2,646 1,881 4,527 38. borkészitő. . . 12 11 23 39. irhás .... 10 20 30 40. kádár .... 6,847 4,723 11,570 41. kályhás ... 104 93 197 42. kalapos. . . . 2,506 2,425 4,931 43. kaptafakészitő . 55 50 105 44. kardkészitő . . 1 2 3 45. kárpitos . . . 512 985 1,497 46. kefekötő . . . 483 651 1,134 47. kéményseprő. . 621 995 1,583 48. kertész . . . 3,286 3,233 6,519 49. késműves . . . 341 419 760 50. kettyűs . . . 204 364 568 51. kocsigyártó . . 107 139 246 52. kocsifényező . . 10 19 29 53. kordoványos . . 73 56 129 54. szattyános . . 70 43 113 55. kosárfonó . . . 1,955 2,409 4,364 56. kovács .... 28,604 20,705 49,309 57. kőfaragó . . . 631 1,575 2,226 58. kőműves . . . 10,335 20,588 30,923 59. kő- és könyvnyomdász .... 304 3,156 3,460 60. könyvkötő. . . 595 954 1,549 61. köszörűs . . . 246 65 311 62. köteles .... 2,435 2,546 4,981 63. követő .... 110 278 388 64. kútmester . . 80 70 150 65. lakatos . . . 4,988 9,940 14,928 66. látszerész ... 48 36 84 67. lemezelő ... 20 120 140 68. mázoló .... 194 573 767 69. fényező (fénymázoló) .... 23 52 75 70. mérlegkészitő ,33 71. mészáros . . . 7,887 6,740 14,627 72. mézeskalácsos (bábos). ... 721 416 1,137 73. molnár. . . . 21,303 17,933 39,263 74. műszerész ... 30 63 93 75. nap- és esernyő készítő .... 160 51 211 76. nyerges . . . 928 843 1,771 77. ón (czin) öntő . 14 26 40 78. órás................... 889 660 1,549 79. ostorkészitő . . . 8 13 80. paplanos ... 62 78 140 81. paszományos . . 18 17 35 82. pipaégető (és faragó) .... 102 197 299 83. pipa kupakoló (és kötő) .... 39 49 88 84. pokróczszövő. . 57 58 115 85. posztós. . . • 604 1,205 1,809 86. ráspoly és reszelő készítő ... 59 110 169 87. réz és (fa) metsző 11 33 44 88. rézöntő. . • • 164, 254 418 89. bronzműves . . 18 28 46 90. sapkás .... 113 85 198 91. sarkantyús . . 10 8 18 92. sörfőző .... 143 508 651 93. sütő (pék). . . 4,631 6,928 11,559 94. szabó (férfi) . . 19,065 18,793 37,858 95. szabó (női) . . 1,907 1,972 3,879 96. szalámi készítő (gyáros) ... 25 7 32 97. szalmakalapos . 340 164 504 98. szappanos és gyertyamártó . . • 758 494 1,252 99. szerkovács . . 99 127 226 100. szíjgyártó . . . 3,216 1,669 3,785 101. szitakötő . . . 1,724 1,457 3,181 102. kőfaragó, szobrász 49 37 86 103. szűcs .... 7,861 3,567 11,428 104. szűrszabó . . • 1,555 1,172 2,727 105. tabakos ... 35 30 65 106. takács .... 14,558 5,294 19,852 107. tímár .... 3,729 3,327 7,056 108. tümives ... 3 4 7 106. üveges .... 1,334 1,027 2,364 110. varga .... 2,072 1,287 3,359 111. vállfüzőkészitő .213 112. vésnök .... 75 57 132 sebb, északkeleten számosabb esőkkel, melyek helyenként nagyobb mennyiségben, itt-ott zivatarral voltak. Kilátás a jövő időre : Hazánban : Változó, közben napos időt várhatni, helyi esőkkel, itt-ott zivatarral, északkeleten kisebbedő meleggel. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) ------ 1022 ^ savaNYaKIV , szánsavdú*természetes,aikslikus asztali vir.. Elismert a lé légzőszervek és gyomor bántalmák ellen iKúVvá\\a\a\'. És T — YvabsbtA meWt' Főraktár Budapesten Göbel és Slim VII. Klánia -utcza 6. további kapi.gtó Emmerling és Rabchnál koromthere^gTite/a.vHmnint a ver,dóri Öltben. Elismert a lélegzőszervek és gyomor iánjalmák ellan - VAÁvá\\a\a\'. KikWV És T — Minor.áotlban YvaásbtÁ meWr*' Főraktár Budapesten Göbel és Stiff! VII., Kiaura -utcza 8. további kapilltóEmmerline és Rab-chnál koron»herCT.»orntcia,vlamint a vendég 81.hon