Nemzet, 1884. szeptember (3. évfolyam, 720-748. szám)

1884-09-07 / 726. szám

Remek palotája van Hong-Kongban és Shanghaiban. A chinai kereskedelmi flotta hajói jelenleg amerikai zászlókkal járnak a tengeren. A flotta eddigi chinai igazgatója ugyanis nem rég Angliában járt, hogy a haj­ókra kölcsönt vegyen fel, de az angol tőkepénze­sek nem akartak hitelezni, miután a zálog nagyon tá­­vol lett volna tőlük. Russel kitűnő üzletet csinált a flotta megvásárlásával, de különben a hajóknak eddig is inkább csak zászlóik voltak chinaiak. — Rendőrfőorvosi statistica. A lefolyt augusz­tus hóban a rendőrfőorvosi hivatal kiadott 7 orvosi bizonylatot, 132 látleletet, rendőrorvosi vizsgálat volt 712, elmebeteg a megfigyelő osztályba küldetett 37, nyilván­tartatott 340 kéjnő, kéjnő megvizsgáltatott 3060 esetben, ebmarás volt 4. Orvosrendőri bonczol­­­ás eszközöltetett 46 esetnél és pedig vízbefulásnál 5, lövés általi halálnál 11, egyéb módon a halálnál 3 esetben, baleset folytán elhalt bonczoltatott 1 és is­meretlen okból elhalt 26. Orvosrendőrileg megvizs­gáltatott piacz 31, hentesüzlet 139, mészárszék 145, pálinkás bolt 5, szatócsüzlet 3, lakás 20, pékműhely 5, vágóhíd 33, haláruló hely 18, tejcsarnok 28, gyü­­mölcspiacz 78, korcsma 59, kávémérés 55. Elkoboz­tatok marhahús 97 kilo, tej 289 liter, gyümölcs 23 kosár, dinnye 130 darab, gomba 4 kosár, Hoffmann­­csepp 24 üveg, hal 5 kilo, ónmáz hiánya miatt 15 darab rézedény. — Öngyilkosság tengeri betegség miatt. Egy wersiti polgár, bizonyos Niemann közelebb a brémai kikötőn felszállt az »Ems« nevű futár-gőzösre, mely Newyorkba indult. Midőn a gőzös Wremenig haladt, a szerencsétlent elfogta a tengeri betegség s ő a kor­láton keresztül a habokba vetette magát kétségbeesé­sében. Egy másik utazó valami Mollin szintén követni akarta Niemann példáját, de még idejében megfogták s megakadályozták az öngyilkosság végrehajtásában. Egy csónakot r­ögtön vízre bocsátottak, de az elme­rült Niemannt már nem lehetett megmenteni, sőt holttestét sem foghatták ki. Mollint pedig egy kis gőzösön kivitték a partra. — Lóárverés a magyar kir. állami ménesekben. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. miniszté­rium közhírré teszi, hogy a kisbéri, bábolnai és mező­hegyesi magyar királyi ménesekből részint számfeletti, részint kisorolt lovak, s a mezőhegyesi gulyából egy­úttal gulyabeli tenyész­marha is, nyilvános szóbeli ár­verés útján azonnali készpénzfizetés mellett, fognak a legtöbbet ígérőknek eladatni. Az érdekes árverés részleteire nézve lapunk mai mellékletére utaljuk az olvasót. — Fővárosi krónika. Veszedelmes laktárs. Poty­emszky Márton 40 éves galicziai születésű napszá­mos a vele lakó Czi­d­er József napszámostársa megtakarí­tott és elzárt szekrényben őrzött, pénzéből tegnapelőtt 45 iitot ellopott. Károsult feljelentésére a rendőrség letartóztatta, de már akkor az egész összeget elköltötte. Fiatal gonosztevő, Chost Adolf 13 éves rovott előéletű szabóinas tegnap a dunaparti pireton egy vásárló úri nő zsebéből ennek tárczáját ki akarta lopni, de egy rendőr észrevette és letartóztatta. Egy kopott kabát titka. Budán nem rég halt meg egy kü­d­­­zködéseiről ismeret öreg ember, Med­­nyánszky József, ki bár meglehetősen gazdag volt, mindig a legszegényesebben élt. Hagyatékának egy részét Dr. Kupphár közjegyző tegnapelőtt árvereztette el, s midőn egy kopott régi kabátra került a sor, az egyik szebből egy csomó sárga papír hullott ki; midőn közelebbről megnézték, kitűnt, hogy benne két takarékpénztári könyv, melyek több ezer forintról szóla­nak, az egyik 1854-ből való s 8600 írtról szól. Meglopták alvás közben. Weiszmann Mór kereskedő segéd tegnapelőtt a városligetben egy fa árnyé­kában elaludt k alvás tűzben zsebéből tárczáját, melyben 3 fi­a volt, F­­­e­­­s­e Ferencz 16 éves győri születésű foglalkozás nélküli bádogosse­nd k lopta. Mig azonban a tolvaj a pénzen őrt álló­­ árv­ával osztozkodott, W. fe ébredt, a megfutott tet­test elfogta s egy rendőrrel bekísérte te. A b­a­k­t­e­r f­e­l s­é­g­e királyné. Benyó Valentin fővárosi éjjeli­őr egy idő óta szokatlan gyöngé­sséget tanúsított felsége iránt, aki nyáron át gyümölcsárulással szo­kot foglalkozni. Különféle magas czimekkel ruházta fel, végre felséges asszonynak kezdte hivni s midőn e miatt úgy neje, mint mások kinevették, ő egész komolysággal állította, hogy az úgy van jól, mert az ő felesége királyné. Az ellenkezés mind ingerültebbé tette a szegény embert, hogy végre tegnap csal­it­tatlan jelekben kitört rajta az elmezavar; gyöngytyuk­­utcza 1. szám alatti lakásán mindent törni-zúzni kezdett, mi­nek folytán 3 órakor Osváth rendőrorvos utasítására be­szállították a Rókus megfigyelő osz­ályára. Megkerült tolvaj. Machar Árpád biztosító társul­ti hivatalnok a napokban meglo­pta a nála lakó Schul­­­­a­i István 23 éves bécsi születés­ű foglalkozásnélküli pinczért, hogy téli kabátját s egyébb posztó ruháit kijavítás végett vi­gye el a szabóhoz, s mindjárt átadott neki 10 irtot, hogy abból a szabót kifizethesse. S átvette a ruhanemüeket s a pénzt, eltá­vozott és többé nem tért vissza Tegnap délután azonban M. véletle­nül találkozott vele az utczán s egy rendőrrel letartóz­tatta. Seb vallomása szerint a ruhákat zálogba tette s a pénzt elköltötte. Fővárosi ügyek. — A pesti végleges vízmű terveinek meditálá­­sára és javaslattételre kiküldött vegyes bizottság ma tartá első ülését. A rövid ülésen Gerlóczy Károly alpolgármestert választották elnökké s elhatározták, hogy a vízvezetéki igazgató által kidolgozott program­­mot és terveket sokszorosítják és a tagok köz­tanul­mányozás végett kiosztják.­­ A központi választmány az 1885. évi válasz­tói lajstrom ellen beérkezett 270 reclamatiot elintéz­vén, a hozott határozatok f. szeptember hó 20-ikától 30-ikáig a régi városházán az elnökségben közszem­lére lesznek kitéve s ezen idő alatt d. e. 9—12-ig s d. u. 3­­­6-ig megtekinthetők, lemásolhatók s ellenök esetleg a felebbezés a Curiához benyújtható lesz. — A III. kerületi iskolaszék f. hó 3-án megala­kult. Ez alkalommal elnöknek Harrer Pál, alelnö­­köknek dr. T­a­t­a­y Adolf és M­á­r­y Gyula, jegyző­nek Havranek Nándor és gondnoknak Grosz József választattak meg. — Légszesz világítás. A tanács elrendelte az I. kerületi buda-győri ut­alkotás-utcza és győző-utcza, valamint a VIII. ker. Magdolna-utcza légszeszszel való világítását. A VI. ker. felső erdősor-utcza kőolaj világítását is elrendelte, s egyszersmind azt is, hogy ezen utcza nyugati oldala járdával láttassák el.­­ A fővárosi közmunkák tanácsából. A nyári szünidő után a tanács K. Podmaniczky Frigyes elnök­lete alatt f. évi szept. 4-én tartotta első ülését, melyen — a jegyzőkönyv hitelesítésével dr. Poór Imre és Pu­­cher József tanácstagok hivatván meg — első­sorban az állandó országház környékének sza­bályozási ügye vétetett tárgyalás alá. A parlament épülete előtt alakítandó tér terve­zetét a tanács igen szerencsésnek tartja s örömmel járul hozzá. Az ezen térre főbejáratul szolgálandó alkotmány-utc­a a tanács részéről is elfogadott terv szerint, 28 méter széles leend, és maga az épület úgy fog elhelyeztetni, hogy kelet felőli középső kiugrásá­nak tengelye épen egy vonalban legyen az alkotmány­­utcza tengelyével. A tér északi, illetőleg déli sarkába sarkaló Szalasi- és Báthory-utczák szélessége, és­pe­dig az előbbinél a honvéd-utczáig, az előbbinél pedig a hold-utczáig terjedőleg 28 méterben állapították meg. Mindamellett a Báthory-utcza jelenlegi 16 öl szélessége a nyugati vasút palotája előtt továbbra is meghagyatik, így helyes átmenet lesz a 8 öl széles gyapjú-utczába. A főváro­s felső dunasort és az aka­­démia-utczát tölcsérszerű kiszélesítéssel tervezi a térbe betorkoltatni, hogy az országház a fegyvergyár-utczá­­ból nagyobb mértékben legyen látható. E terv hátrá­nyainál fogva, melyek különösen az ily tölcséralakú utczák burkolásánál mutatkoznak, a tanács azt hatá­rozta, hogy az említett utczák vonalai egyenkezűen haladjanak egymással. Ezen elrendezés mellett mind­egyik utcza végén egészen egyenforma telektömb jö létre, mely körülmény az arányosság szempontjából ki­válóan előnyös hatással leend magára a környezetéből impozánsan kiemelkedő országházra is. Szükséges azonban, hogy a Géza-utczával megfelelőleg a tér má­sik oldalán egy hasonló utcza nyittassák, mit a tanács el is határoz. A főváros az alkotmány-utczából a Bá­­thory-utczába szintén egy új utczát tervez, mely által a Kálmán-utcza az országház felől elzáratnék. E rész­ben a tanács a határozathozatalt függőben kívánja tartani. Az országház és környékének fekszínére vo­natkozó terv, valamint az ellen, hogy a rakpartra a Markó­ és Zoltán utczák irányában egy-egy lejáró létesíttessék, a tanácsnak nincs észrevétele. Az operaházépítési bizottság kivo­­natára a tanács a főváros hatóságával egyetértőleg elhat­ározta, hogy a dalszínház két oldalán levő mel­lék utcza a sugár­úti főbejárat terjedelmének megfe­lelőleg szintén telített fák­ocskákkal burkoltassék, hogy az itt közlekedő kocsik zöreje ne legyen oly nagy, mint kőburkolatnál.­­ A közmunka- és közlekedési miniszter megadta az engedélyt a tanácsnak arra, hogy a Kasselik-féle ingatlann­ak a népszín­­ház-utcza szabályozására szükséges részletét kisajátíthassa. Ennek folytán a tulajdonosokkal a barátságos egyezség újból megkí­sérelhetett, miután azonban ők a kisajátítási tervben és a megajánlott kártalanítási árban ezúttal sem vol­tak hajlandók belenyugodni, a közlekedési miniszter­hez a kisajátítási eljárás megindítása iránt felterjesz­tés fog létetni. A sugárút új faburkol­ót Reisgers Guidó teljesen elkészítvén, a felülvizsgáló bizottmány jelentése alapján a tanács azt átvette és a vállalkozó kereseti összegét — beszámítva az előirány­zaton felül teljesített némely apróbb munkákat is — 275,958 frt 10 krban állapította meg. — A főváros a Budáról átvettendő víz kímélése czéljából, azt — a házakba való bevezetés mellőzésével — a balparti oldalon különböző pontokon felállítandó 49 közkút által szándékolta szolgáltatni. E végből — mintegy 60,000 frt költséggel külön csővezetéket kel­lene létesíteni, mi által a kettős csővezeték elve ön­ként érvényre jutna. Ez utóbbi fontos kérdésre való tekintettel a tanács azt kívánta, hogy az említett köz­­kutak ügye a balparti végleges vízmű érdekében ki­küldött vegyes bizottmány által tárgyaltassék s a fő­város azon átiratát, hogy ehez a maga részéről is hozzájárul, tudomásul veszi.­­ A vízvezetéknek az V. ker. újpesti rakpartra és a Pannonia-utczába leendő kiterjesztésére vonatkozó tervet a tanács elfo­gadja ; tudomásul veszi továbbá a főváros átiratát, mely szerint az V. ker. Rudolf-rakpart alsó részének átkövezése elrendeltetett.­­ Az I. ker. Orbánhegyi vízlevezető árok rendezését a tanács azzal hagyja jóvá, hogy a hegyi vizek levezetésére megálla­pított többi műveletek is mielőbb végrehajtassanak. A III. ker. királyhegy, határ- és pacsirta mező-utczák sarkán, továbbá a III. ker. koronatéren felállítandó közkút terve ellen észrevétel nincsen. — A VIII. ker. örömvölgy és sárkány utczák, továbbá az I. ker. szarvas- és kereszttér csatornázási terve hely­­benhagyatik. — A m. kir. államvasutak ferencz­­városi állomásának lecsapolását tár­­gyazó tervhez a tanács annak kikötése mellett járul hozzá, hogy a csatorna azon a ponton, hol az üllői úti közkórház csatornáját éri el, vízzáró aknával láttas­sák el. Csonka Simonnak az I. ker. alagút és Lógody­­utcza 498/a. sz. telken bazár és fényképészeti mű­terem felállítására az engedély megtagadta­­tott. Elintézést nyert továbbá Hinz Rudolf,­­Walther Ágost és neje, valamint Enzesséry Gézáné felfolya­modása, Schlenker János és dr. Wagner Dániel épí­­tésrendőri ügye. Az elnök ezután jelentést tesz az időközben elintézett tárgyakról, mit a tanács tudomásul vesz. Ezek közt nevezetesebbek a következők: A hat­vani utczában levő orvoskari épületnél két emeletre építés és átalakítás jön engedélyezve, oly kikötéssel, hogy az épületnek a szabályozásba eső része 1906-ban lebontandó lesz. A közúti vaspá­rának új vonalaira a csömöri után, az arena­ után, valamint a városligetbe, a kiállításhoz vezető vágányra vonatkozó tervek hely­­benhagyattak, a régi vonalakon (a pesti oldalon) pe­dig több megállóhely és várócsarnok létesítése len en­gedélyezve.­­ Ezeken kívül nagy számban intéztettek el építési ügyek is. Építési engedélyt ezúttal a következők fognak nyerni: Tauszky Miksa VIII. József-körut és stáczn­o-utcza sarkán fakódéra. A m. kir. államvasutak budapesti üzletvezetősége I. ker. Kelenföldön jégverem építésére. A m. kir. államvasutak I osztálymérnöksége kőbányai állomáson őrbódé felállítására.— Brunbuber Lőrincz VII dohány u. 11/4483 sz. a. 2 em. lak­házra. A budapesti közúti vaspálya társaság V. ker. újpesti állomáson kocsiszín építésére. — Engel Ármin V kér. váczi­­ut 1321. sz. a. munkás lakások építésére. — Hercz Ármin és Beimel Jakab I. ker. Kelenföld 10669—10684. sz. a. sgyárépü­­letnek munkáslakásokká átalakítására . Kelet Napoleon VIII. ker. felső vámvonal 7296 — 7207/29 sz. a.­­ em. lakházra. — Laib János és Teréz VII. Bakos, Szt. Mihályi-ut és vértes­­utcza sarkán 2001 sz. a. földsz. ház és favázas árnyékszék épí­tésére. Nicholson Fülöp és társa ezégnek VI. ker. váczi-ut 2830/a sz. a. kovácsmühely, kazán és gépház építkezésére. Stark Márton VIII. köztemető u. 79/6496. sz. a. földsz­­olda­lékra . Wekerle László VII. k. Rotten­biller u. és István-ut sar­kán 1361 sz. a. em. és két em. bérház építésére. Mayer Ferencz I. k.öröm-u. 13. sz. a. toldalék épit. A főváros kerepesi ország­úton 7304— 7308/6 sz. a. lovassági laktanya építésére. — A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 2­0 gyermek, elhalt 186 személy; a születések tehát 84 esettel múl­ják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 188 törvé­nyes, 82 törvénytelen ; nemre nézve 132 fiú, 138 leány. Halva született 21 gyermek, köztük 13 törvényes, 8 törvénytelen. A halottak közt volt 87 finemű, 99 nőnemű. — Egy éven aluli gyermekek száma 62. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 10. — Ez év 35-ik he­tében született összesen 9835 gyermek, elhalt 9383 egyén, a születések többlete tehát 452. — Születések arány­száma 1000 lakosra : 23­2. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában —.—, az egy éven felüli lakosoknál 1599 az öt éven felüli lakosoknál 14’3. — Az elhal­tak kora: 0—1 éves 62; 1—5 éves 21; 5—20 éves 15; 20—30 éves 16 ; 30—40 éves 16 ; 40—60 éves 33 ; 60—80 éves 19 ; 80-on túl 4, ismeretlen korú —. Halálozások kerüle­­tenkint : (a kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint osztván be) : I. kerület 5, II. kerület 10, III. kerület 16, IV. kerület 5, V. kerület 11, VI. kér. 23, VII. kér 29, VIII. kér. 35, IX. kér. 29, X. kér. 9, egyéb kórházi halott 20, katona —. Betegforgalom a városi közkórháziakban : Szt. Ró­­kus : állapot a múlt hét végén 1098, szaporodás 318, csökke­nés 283, állapot e hét végén 1133. Szt. János kórházban : ál­lapot a múlt hét végén 146, szaporodás 48, csökkenés 42, álla­pot e hét végén 15. Összesen : állapot a múlt hét végén 1244, szaporodás 366, csökkenés 325, állapot e hét végén 1285. Törvényszéki csarnok. A tőzsdebíróság elvi jelentőségű határozata. Az e czím alatt a lapokban megjelent közleményre vo­natkozólag, félreértések kikerülése czéljából, illetékes helyről felkérettünk annak kijelentésére, hogy a kér­déses perben kimondott ítélet semmiféle »felette fon­tos elvet« nem hozott be a tőzsdebírósági gyakorlatba és pedig egyrészt azért nem, mert a dolog természe­téből folyó s különben a tőzsdei szokások legelső sza­kaszában is kifejezett azon elvet, hogy a tőzsdei szo­kások csak oly ügyletekre nyerhetnek alkalmazást, melyekre nézve a felek által határozottan kiköttettek, a tőzsdebíróság már régóta követi, másrészt meg az­ért sem, mert a szóban forgó perben felperes egé­szen más indokból utasíttatott el, mint a köz­lemény állítja. (E helyreigazításra csak azt jegyezzük meg, hogy a kérdéses közleményt a Magyar Hiradó czimü kőnyomatu lapból vettük át. A szerk.) Feloszlott szünidei tanácsok. A királyi Curia és tábla szüneti tanácsai, — minthogy a törvényes szü­net szeptember elsejével véget ért s a bírák legna­gyobb része már visszatért a fővárosba, — tegnap­ Irodalom, színház és művészet. — A dalmaszínház végleges belső berendezése körül szakadatlanul és serényen folyik a munkálko­dás. Most már alig szenvedhet kétséget, hogy a szep­tember 27-ikére tervezett megnyitó díszelőadást meg­előzőleg jókor, minden készen fog állani és jut még elég idő, hogy a szükséges te­ljes színpadi próbák za­vartalanul folyhassanak. A nézőtér­en a király dísz­páholya körül központosul a munka és a legélénkebb sürgésforgás az ott emelt magas állvány közelé­ben észlelhető. A színpadon is akad egyen­getni való, a­mit a sok munk­ás kéz gyorsan és alaposan végez. Ma a hatalmas színpadi gé­pezet, a legmélyebb alapzattól fel a zsinór­padlás hosszú méretű felső erkélyéig, a repülő­gépek a szolgá­­lattételre teljesen fel vannak szerelve. Az imposáns épület mellékhelyiségei, különösen a hivatalos helyisé­gek, teljes berendezésükkel már­is igénybe vannak vé­ve, ezek a második emeleten sorban következnek egy­másután. Külön termek az intendáns, az igazgató, a főrendező, a titkár, az ügyelők és az összes kezelő és felügyelő személyzet számára. Feljebb a tánczkar­­próbaterem vonja magára a figyelmet széles dimen­­sióival és annak jóval kisebb kiadását képezi az ének­kar próbaterem, de ez sincs a kényelem hijján. Fölötte érdekes a negyedik emelet, melyen a bútorraktár, a férfi és női ruhatár, a díszletfestő és a cachirozó terem vannak elhelyezve. A ru­határ egymásba nyíló széles ter­mei egyaránt hatnak az összehalmozott óriási új kész­let rendszeres elhelyezésével és az anyag fényűző pom­pájával. A repertoire minden darabja számára felira­tos, külön szekrényekben van összerakosgatva a jel­mez­ek és díszruhák tarka sokasága. Ragyogó magyar díszöltönyök , selyem és bársony, arany és ezüst hím­zéssel átszőve és áttörve. Minden fajú korhű jelmezek fényes kiállítással dús változatosságban. Feltűnően gazdag a fegyvertár és a díszjelvények csoportja. A magyar diszkardok válogatott ízléssel kiállítva épp oly meglepő látványt nyújtanak, mint a karcsú német spádék gazdag ékítményű kosaraikkal. Egész halmaza a kardkötőknek megfelelő (rococo, renais­sance stb.) stílben : alabárdok, szekerezők, buzogá­nyok, koronák, jogarok és clenodiumok , minden új­­donat új fényes kiállításban. Nem kevésbbé változatos a bútortár, melyben a kor és styl szerint rendezett, nagyobbára művészi faragványokkal ékített bútorda­rabok sorozata külön-külön felemlítésre volna méltó. És e luxuriosus ruha- és bútortár láttára fokozódik az öröm annak tudatában, hogy a dalmaszínház dús új készletét majdnem kizárólag a ma­gyar ipar szolgáltatta.­­ A díszletfestő terem­ben, mely egy csapó ajtóval zárható, hosszú nyilas­sal közvetlen összeköttetésben áll a színpaddal, S­­­a­n­­n­a­f­­ Ágost vezetése szintén serényen folyik a munka. Ma egy háttért képező hatalmas díszlet festését — »Bánk-bán« számára a Tisza-partot — kezdték meg. A nagy műterem szomszédságában fekszik a kisebb terve­ző terem, melyben a távlati miniature-színpadok és a díszletminták egész halmaza jelzi a tervbe vett mun­ka változosságát. — Podmaniczky Frigyes báró a fáradhatatlan intendáns, minutiosus gon­dossággal, és önfeláldozó buzgalommal szemé­lyesen teljesíti a megnyitási előkészület fárasztó felügyeletét. Kitűnő példája fokozza a munkakedvet. K­á­­­d­y Gyula úr az opera jeles főrendezője szintén megfeszített munkával és czélra vezető szakértelemmel (A t s z e g b i ur az opera derék ügyelőjének segéd­­kezése mellett) teljesíti nehéz feladatát. A tapasztal­tak után igaz örömmel nézünk a megnyitó előadás elé, melynek műsora már végleg meg van állapítva. Bánk­ bán és Lohengrin első felvonásaira esett a vá­lasztás. A legkisebb szerepekre is operánk elsőrendű tagjai vállalkoztak. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Hétfőn aug. 8-án »A 47-ik czikk« ; 9-én a színház zárva ; 10-én »Essex gróf« ; 11-én a színház zárva; 12-én »A hol unatkoznak« ; 13-án a színház zárva; 14-én »A csók« és »Közügyek«. — Előkészületre kitüzettek : »Erdő szépe«, »Két év múltán«, »Nő­uralom«, »III. Richard«, »Proletárok«. — A műcsarnokból. Munkácsy Mihály re­mekműve »Krisztus a kálvárián« ugyanoly általános és folyton növekedő érdeket kelt országszerte, mint an­nak idején a »Krisztus Pilátus előtt« . A képző­művészeti társulat azt az értesítést vette, hogy Eger­ben nagy társaság állott össze a polgárság legelőke­lőbb köréből, mely legközelebb Budapestre fog rán­­dulni Munkácsy alkotásának együttes megtekintése végett; az egri közönség példáját számos más vidéki város követni fogja. Máig a látogatók száma megha­ladta a másfélezret A következő két ünnepen a kiállítás alkalmából érkező kéjvonatokkal a vidéki közönség is valószínűleg oly tömegesen fog érkezni hogy a rend fenntartása végett külön intézkedésekről kellett gondoskodni. A műcsarnokban úgy a pénz­tárnál, mint a ruhatárnál a személyzetet szaporítani fogják — Benczúr Gyula a hó vége felé fog Buda­pestre visszatérni, hogy Munkácsy Mihálylyal, kihez régi barátság fűzi, össze itt találkozzék. — Munkácsy Mihály festménye e hó végéig lesz látható Budapesten. Munkácsy, ki jelenleg Huszár Adolffal együtt Bars-Szent-Kereszturon Ipolyi püs­pök vendége, öt napig marad, ott aztán Andrássy Gyu­la grófhoz utazik Tőke-Terebesre. — A népszínház műsora a jövő hétre követke­zőkép van megállapítva: holnap vasárnap »Metuza­­lem herczeg« Hegyi Aranka és Tarnás Sarolta föllép­tével harmadszor, hétfőn »A vereshajú« Blaha L. fölléptével, kedden »Metuzálem herczeg«, szerdán »Huszárcsiny« Blaha L. asszony és Tamássy föllép­tével. »Ez alkalommal lép fel először Tóth Antal mint szerződött tag. Csütörtökön »Metuzálem her­czeg«, pénteken »A tót leány- Blaha X­. asszonynyal szombaton, »Donna Junaita« először, Prímos Il­kával. — A népszínház által népszínművekre hirdetett pályázat 1. évi október hó 1-én déli 12 órakor jár le. A pályázati hirdetés 7. pontja szerint a pályázó mű­vek idegen kézzel, tisztán lemásolva, bekötve, lapszá­mozva és jeligés levélkével ellátva a népszínházi bi­zottmány jegyzőjéhez Már­ku­s József úrhoz (régi városháza) küldendők be. Ugyanez áll a nyitány­zenére hirdetett pályázatra is. — Vidéki színészet. Orsováról Jáni Já­nos színtársulata legközelebb Turnuszeverinbe, Ro­mániába teszi át állomását. — Pesti Ihász Lajos színtársulata Nagykőrösről Czeglédre és Fél­­egyházára teszi át állomását. — Baján Balog A. színtársulata szept. 4-ikén kezdte meg előadásai sorozatát. — Gaál Sándor 12 tagból álló társulatá­val, Tornalljára tette át állomását. — Deb­­reczenben szept. 27-ikén nyitja meg a téli idényt Krecsányi színtársulata.— Iglón Komlósy József okt. 4-én kezdi meg működését. — Csóka Sándor már beküldte társulata névsorát Kassára, hol az előadásokat szept. 27-ikén kezdi meg. — A krisztinavárosi színkörben f. hó 18-án a színház fiatal festője, Beczkóy József jutalmára: Ilda, a szép kunleány czimű történeti és tündéri látványos­ságot adnak elő. A díszletek és jelmezek újak ; a da­rab énekkel és tánczczal van élénkítve. — A soproni irodalmi és művészeti kör által 1884. évi márczius hó 28-án közrebocsájtott pályá­zati hirdetés folytán a záros határidő alatt v. is f. évi aug. hó 31-ig beérkezett: a) a komoly prózai érteke­zésre 11, b) a komoly vagy humoros költeményre 18, c) humoristicus felolvasásra 10, d) a magyar műdalra 13 darab pályamű. Az a), b), c) alatt említett pálya­művek megbirálás s véleményadás végett az alakított bíráló bizottságoknak kiadattak. A d) alatti zenemű­vek megbírálására pedig a budapesti zeneakadémia k­éretett fel. A bírálat eredménye annak idejekor hír­lapok utján közzé fog tétetni. Kelt a soproni iro­dalmi és művészeti kör igazgató tanácsának 1884. évi szept. 1-én tartott üléséből. Tomsich Bertalan elnök. — Az országos magyar szinészegyesületnek leg­utóbb F­e­­­e­k­y Miklós elnöklete alatt tartott igaz­gató tanácsi ülésében L­á­s­z­y Vilmos színigazgató bejelenté a színigazgatói és színpályáról való lemon­dását s kérte az igazgató tanácsot, hogy mint a be­tegsége következtében munkaképtelenné vált, a leg­közelebbi közgyűlés elé terjesztendő segélyezési kér­vényét pártolja. Az igazgató­tanács e lemondást saj­nálattal tudomásul veszi s egyszersmind elismerését nyilvánítja Lászy Vilmos színigazgatónak a színészet terén buzgó és lelkiismeretes működéséért. Ami pe­dig segély iránt való kérvényét illeti, azt az igazgató­­tanács a legmelegebb ajánlattal fogja a közgyűlés elé terjeszteni. — A magyar helyes­írás elvei és szabályai. E czim alatt most már harmadik kiadásban adja ki a M. T. Akadémia ezen, a magyar helyes irás egyönte­tűségére nézve oly annyira fontos művecskét. A revi­deált szabályokat, több évre terjedő tanácskozás és vitatás eredményét, a M. T. Akadémia hivatalos ve­zérfonalut fogadta el. Ára 10 kr. — Tengerészeti és révügyi szolgálatra vonat­kozó törvények és rendeletek. A fiumei m. kir. tenge­részeti hatóság beküldte hozzánk az e hatóság és a triesti tengerészeti hatóság által közösen összeállított és olasz-német szövegben közzétett »A tengeré­szeti és révügyi szolgálatra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye« c­ímű munka eddig megjelent I. és II. kötetét. A munka összesen négy kötetből fog állani és tekintet­tel arra, hogy a rendeletek legnagyobb része olasz és német szövegű volt, a tegerészek legnagyobb része az olasz nyelvet bírja és a magyar fordítás tetemes költ­ségbe került volna, olasz-német szövegben készült. Az I. és II. kötet példányonként 2 forintért a fiumei tenge­részeti hatóság segédhivatalánál rendelhető meg. — A törvényhatósági közigazgatás kézi­könyve, Grünwald Béla képviselő nagy terjedelmű, s közhasz­nú művének második és bővített kiadásából a negye­dik füzetet most bocsátotta közre Ráth Mór. Ára 80 krajczár. — Római világ, művelődéstörténeti rajzok a császárság fénykorából. » B­riedl Bender, Jung, Bender és mások« művei nyomán átdolgozta dr. Bozóky Alá­n­dos, a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója, s ki­adja Ráth Mór, ki a 10—12 füzetre tervezett mun­­kával új sorozatot nyit meg a »Magyar nemzet csa­ládi könyvtárában.« Macaulay, Buckle, Boissier ama művei mellett, melyek a hajdani Rómáról és életéről szólnak, Briedlaender Lajos négy kötetes mun­káját is dicsérőleg szokás emlegetni. Dr. Bozóky ezt választotta ki átdolgozásra, könyvének prospectusa csakis erről szól, említvén, hogy a munka lefordítá­sára megnyerte a szerző engedélyét, valamint arra is, hogy rövidítéseket tegyen rajta. A régiségtanhoz jó alapot szolgáltató munka ígérkezik ebben, s ilyenre szükségünk is van. Másrészt a római hatalmas kul­túra és társadalom részletes leírása is oly ága a tör­ténelemnek, melyet a nagy történeti munkák csak mellékesen tárgyalnak. Róma pedig soha sem szű­nik meg érdekes lenni, mint a civilisátió su­­gároztatója, s ép oly érdekes művelődési vi­szonyai közt látni, mint világhódító hatalmában. Friedlaender a teljesen kifejlődött Rómát írja le, a Krisztus utáni két századot, mikor a világ ura lett, s fővárosa elérte fénykorát. Ebből az időszakból elég sok anyag maradt a történetíróra, hogy egy állam életének nem csak főesemény­i emel­kedjenek ki, hanem a korszakot jellemző finomabb árnyalatok is biztosan fölismerhetőkké váljanak. Az előadás sem száraz, hanem vonzó. Kezdődik Róma városának leírásával, miképen szépül, és épül újra a Nero alatt ért tűzvészből, hogyan emlékeznek meg róla az egykorú írók. Majd az udvarnak a szokásokra s a társas érintkezések formáira gyakorolt befolyását adja elő, bemutatva az egész római társadalmat. A munkából most az első füzet hagyta el a sajtót. Az egész három kötetre van tervezve, s azok további fel­osztása ez lesz: A három rend. A társas érintkezés. A nők. Az utazások. A színjátékok. A fényűzés. A művészetek. A szépirodalom. A vallási viszonyok.­­ A bölcsészet, mint nevelési tényező. A halhatatlan­­sági hit. — A munkához illusztrálok is járulnak. Egy füzet ára 60 kr. — Arany és Eötvös összes műveinek kiadásából Ráth Mórnál uj füzetek jelentek meg. »Arany ösz­­szes munkáiból« a huszonharmadik füzet hagyta el a sajtót, mely a nagy költő becses prózai dolgoza­tainak közlését folytatja. Benne vannak egészen a magyar vers-idomról, és naiv eposunkról irt neveze­tes tanulmányai, továbbá a saját szerkesztette »Fi­­gyelő«-ben irt több széptani dolgozata. A füzet ára 60 kr. Aranynak a magyar versidomról és naiv epo­sznkról irt tanulmányát külön is kiadta Ráth »A magyar nemzet családi könyvtára« 74-ik füzete gyanánt, s ára 40 kr. — Eötvös összes munkáiból a 12-ik füzet jött meg, folytatva »Ma­gyarország 1514-ben« czimü történeti regényét, mely­ből a hetedik füzetet adja most közre. Ára 50 kr. Szigligeti arczképének megfestésére az írók és művészek körének megbízásából, S­i­p­o­s­s Antal al­­elnök, V­a­s­t­a­g­h György festőművészünket kérte fel, aki a megbizást készséggel elvállalta. Az arczkép, életnagyságú térdkép lesz s Szigligetinek legutolsó és leed­Forin­tebb arczképe után fog készülni, melynek átengedése írt, a társaság alelnök­e a családot már megkereste. Az arczkép tudvalevőleg a »ui számára készül. — »A jegyesek«, Manzoni regénye uj kiadás­ban indult meg a Ráth-féle »Magyar nemzet családi könyvtárában.« A nagynevű olasz költő híres művét már a korábbi évtizedekben átültették irodalmunkba. E kiadás régen elfogyhatott már, mert a költészet ne­mes terméke, s azok számára is keresték, kik a modern regények bántó realizmusa helyett több élvezetet találnak a költői alkotásban és a pikánsság fölött előnyt adnak a vallásos hangnak. Manzoni regényé­nek színhelye Milano, s a kora a XVII. század. Méltó újra kiadni. Eddig egy füzet jelent meg belőle, mely­nek ára 60 kr. — Füzetek. Budapesten megjelent mint külön lenyomat a »Magyar Igazságügy« folyóiratból: »A honossági elv a nemzetközi magánjog­ban«, különös tekintettel a készülő magyar magán­jogi törvénykönyvben elfoglalandó álláspontra, irta dr. Biermann Mihály szebeni jogtanár. — »A m­a­­gyar kir. országos levéltárra vonat­kozó máig érvényes törvények és ren­deletek,« kiadta az országos levéltár; kapható ifj. Nagel Ottó bizományában, ára 50 kr. — »A tizen­két apostol tanítása«, az »Editio Princeps«­­ből fordította és bevezetéssel ellátta Boros György,, a kolozsvári unitárius papnövelde hittani és biblia magyarázó tanára, ki a füzetben, mely először a »Ke­resztény Magvető«-ben jelent meg, Bryennios nikode­­miai metropolita által 1875-ben Konstantinápolyban talált s 1056-ból való, azonban jóval régibb korszak­ból eredő kéziratot ismertet; ára 30 kr. — A z­s­i­d­ó reformmozgalom«, kulturtörténelmi vázlat, illet­ve futólagos visszapillantás száz évre, írta Szterényi Albert rabbi, kinek nevét az utóbbi napokban több­ször emlegetik, mint egy reformálandó izraelita hit­község szervezésére irányuló mozgalom vezetőjét. A füzetben előadja Chorin Áron néhai aradi rabbi sza­badelvű törekvéseit, és sürgeti, hogy a hazai zsidóság közelebb álljon azon milliókhoz, a kiknek nemzeti­ségét vallja.« Ára 10 kr. — »Az igeragozása gb ö I» »» O O »1 Á-O—H vr l - L ---7 r £--■--- -- ----Jp - “­szeti fejtegetés Székely Salamontól. Megjelent Székes- Fehérvárott, — Folyóiratok. Az erdélyi múzeum-egylet böl­cseleti, nyelv és történettudományi szakosztálya által megindított folyóiratból (az osztály »kiadványai«) a 2-ik füzetet kaptuk Kolozsvárról. Első közleménye szanszkrit tanulmány, a Hitopadesa (jó tanács) beve­zetése és első meséje, Brassai Sámuel érdemes tudó­sunktól. »Hegedűs István eleven fejtegetést ad »Bánk-bán« jelleméről, s megjegyzéseket tesz dr. Ferenczi Zoltánnak ugyan­ e tárgyról tartott felolva­sására. Dr. Csernátoni Gyula »Petőfi hatásának pár titka« czím alatt közöl széptani dolgozatot, Máthé György pedig Catullust mint Sappho és Callimachus utánzóját mutatja be. — Az Ungarische Revue új száma a tud. akadémia júniusi nagygyűlésének tár­gyait adja. Keleti Károly nagy érdekű felolvasását »Magyarország a világforgalomban« egész terjedel­mében, továbbá gróf Lónyay elnöki megnyitó­ját, a titkári jelentést; Szász Károlynak Arany fölött tartott emlékbeszédéből pedig kivonatot. Ezenkívül meleg megemlékezés van a füzetben Frankenburg Adolfról. — A Magyar-Zsidó Szemle (szerkesztik Bacher Vilmos és Bánóczi Jó­zsef) hetedik füzete is változatos és érdekes tartalmú, a zsidók irodalmára, történetére, műveltségi ügyeire vonatkozó közleményekkel. Maybaum Zsigmond czik­­ke a nők állásáról szól a bibliai ó­korban. Astrus Arisztid folytatja »Az antisemitismus eredete és tör­téneti okai« czímű hosszabb közleményét. Ezenkívül »Irodalom«, »Társadalom«, »Értesítő«, »Kútfők«, »Vegyes« czímű rovatok alatt találunk számos közle­ményt . A hazai zsidóság pártolását érdemlő vállalat havi füzetekben jelenik meg s ára egész évre 6 frt, rabbiknak 3 frt. — A Magyar Igazságügy szeptemberi füzetének czikkei ezek: Manoilovich Emil­től : A házasság­bontó okok a keleti keresztény­ egy­házban. Dr. Zsögöd Benőtől: Kereskedelmi jogunk egynémely alapfogalmához. Dr. Kapdebó Ferencztől: A váltó-gazdagodási kereset jogi természete. Dr. Bier­­mann Mihálytól: Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó részére. (Harmadik közlemény.) Dr. Baumgarten Izi­dortól : Esküdtszéki tanulmányok. (Harmadik közle­mény.) Dr. Lukács Adolftól: Az ártatlanul letartóz­tatottak vagy elitéltek állami kártalanítása. (Harma­dik, befejező közlemény.) Battlay Imrétől: A kísér­let. (Harmadik közlemény.) Külföldi jogélet. Uj köny­vek. Külföldi jogtudományi könyvészet. Döntvény­melléklet. Csődnaptár­ előtt feloszlottak s a jövő héten már a rendes taná­csok fogják üléseiket megkezdeni. Egyesületek és társulatok.­­ A Balaton-egylet aug. 31-én tartott közgyű­lésével befejezte ez idei nyári működését, az egylet székhelye alapszabályszerűleg a téli hónapokban ismét Budapest lesz. Az által, hogy a módosított és a kor­mány által megerősített alapszabályok vidéki körök alakítását tűzik ki, az egylet szélesebb körű és sikere­sebb működést fog kifej­tetni. A közgyűlés, melyen gr. Esterházy László elnökölt, élénk érdeklődés mel­lett folyt le; 68 tag jelent meg; képviselve volt Buda­pesten kívül Balaton-Füred, Veszprém, Badacsony, Tapolcza, Rév-Fülöp, Kővágó-Őrs, a somogyi tagok, Pécs, Pápa stb. Az egyleti titkár dr. Sziklay János bemutatván a módosított alapszabályokat, a közgyű­lés megválasztotta az új igazgatóságot, mely a tiszt­viselőkön kívül következő 15 tagból áll: Kerkápoly Károly, gr. Széchenyi Imre, Kállay Gyula, Kopácsy Árpád, Szarvasy Sándor, Thaisz Elek, dr. Her­­czegh Mihály, dr. Fromm Pál, Jalsovics Aladár, Écsy László, gr. Esterházy Andor, dr. Andrássy Géza, Rapaich Richárd, Suján Ferencz, Brahm Miksa. A vidéki körök megalakítását az igazga­tóság legközelebb meg fogja kezdeni. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az egylet által az idén a Balaton több parti helye és Füred közti sűrűbb összeköttetésre c­élzó kirándulások rendezését s elha­tározta, hogy az igazgatóság megfelelő összeg meg­szavazása által e téren jövőre még nagyobb működést fejthessen ki; az egyleti titkár mellé e czélból két­­három tagból álló bizottságot fog időről-időre válasz­tani, mely őt működésében támogassa. Gr. Esterházy László elnöknek és gr. Nádasdy Ferencz alelnöknek (a­ki az igazgatóság elnöke) a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az igazgatóság a pénztárnoki állásról időközben lemondott (és az igazgatóságba vá­lasztatott) Jalsovics Aladár helyébe id. Ádám Ká­rolyt (Budapest) választotta.­­ A szünidei gyermek­telep egyesület választ­mánya e hó 7-én, vasárnap d. e. 10 órakor az V. ker. polg. kör nagytermében (nádor-utcza, Tigris szálló) ülést tart. Tárgyak: jelentés az idei kitelepítésről; indítványok.­­ A nemzeti tornaegyesület igazgató választ­mánya tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a tor­nacsarnok és vívóterem Siemens-féle lámpákkal láttas­sák el. A munkálatokat rövid idő alatt megkezdik s úgy fogják végrehajtani, hogy a tornázás rendes me­netét ne akadályozza. Naptár. Vasárnap, szeptember 7. Nap kél 5 ó. 28 p., nyug. 6. 6. 27 p. — Hold kél 7 ó. 23 p este, nyug. 7 ó. 39 p. reg. Rom. kath. E. 14. Regina szűz. vértanú. Prot. Regina. Görög­orosz : (aug. 26 ) G. 13. Adorján, Nathalia. Zsidó : (elül. 17.) Görögök elűzetése. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16-től d. u. 2-ig. A budapesti nőcselédek elhelyező és segélyegyesületének ala­kuló közgyűlése d. u. 4 órakor az iparoskörben. Az »Egyetértés« budapesti férfidalegylet tánczvigalommal egy­bekötött dalestélye a régi polgári lövöldében. (A továbbiakra nézve az alábbi naptárra utalunk. A szerk.) Hétfő, szeptember 8. Nap kél 5 ó. 29 p., nyug. 6 ó. 25 p. — Hold kél 7 ó. 56 p. este, nyug. 8 ó. 52 p. reggel. Róm. kath. Kisasszony ünnepe. Prot. Kisasszony napja. Görög­orosz : (aug. 27.) Poemen. Zsidó : (elül. 18.) Rózel. »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban d. e. 9 órától d. u. 5 óráig. Belépti dij 50 kr. Gyümölcskiállitás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 16—12 és délután 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi­ úton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1-ig.

Next