Nemzet, 1884. szeptember (3. évfolyam, 720-748. szám)
1884-09-07 / 726. szám
Remek palotája van Hong-Kongban és Shanghaiban. A chinai kereskedelmi flotta hajói jelenleg amerikai zászlókkal járnak a tengeren. A flotta eddigi chinai igazgatója ugyanis nem rég Angliában járt, hogy a hajókra kölcsönt vegyen fel, de az angol tőkepénzesek nem akartak hitelezni, miután a zálog nagyon távol lett volna tőlük. Russel kitűnő üzletet csinált a flotta megvásárlásával, de különben a hajóknak eddig is inkább csak zászlóik voltak chinaiak. — Rendőrfőorvosi statistica. A lefolyt augusztus hóban a rendőrfőorvosi hivatal kiadott 7 orvosi bizonylatot, 132 látleletet, rendőrorvosi vizsgálat volt 712, elmebeteg a megfigyelő osztályba küldetett 37, nyilvántartatott 340 kéjnő, kéjnő megvizsgáltatott 3060 esetben, ebmarás volt 4. Orvosrendőri bonczolás eszközöltetett 46 esetnél és pedig vízbefulásnál 5, lövés általi halálnál 11, egyéb módon a halálnál 3 esetben, baleset folytán elhalt bonczoltatott 1 és ismeretlen okból elhalt 26. Orvosrendőrileg megvizsgáltatott piacz 31, hentesüzlet 139, mészárszék 145, pálinkás bolt 5, szatócsüzlet 3, lakás 20, pékműhely 5, vágóhíd 33, haláruló hely 18, tejcsarnok 28, gyümölcspiacz 78, korcsma 59, kávémérés 55. Elkoboztatok marhahús 97 kilo, tej 289 liter, gyümölcs 23 kosár, dinnye 130 darab, gomba 4 kosár, Hoffmanncsepp 24 üveg, hal 5 kilo, ónmáz hiánya miatt 15 darab rézedény. — Öngyilkosság tengeri betegség miatt. Egy wersiti polgár, bizonyos Niemann közelebb a brémai kikötőn felszállt az »Ems« nevű futár-gőzösre, mely Newyorkba indult. Midőn a gőzös Wremenig haladt, a szerencsétlent elfogta a tengeri betegség s ő a korláton keresztül a habokba vetette magát kétségbeesésében. Egy másik utazó valami Mollin szintén követni akarta Niemann példáját, de még idejében megfogták s megakadályozták az öngyilkosság végrehajtásában. Egy csónakot rögtön vízre bocsátottak, de az elmerült Niemannt már nem lehetett megmenteni, sőt holttestét sem foghatták ki. Mollint pedig egy kis gőzösön kivitték a partra. — Lóárverés a magyar kir. állami ménesekben. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minisztérium közhírré teszi, hogy a kisbéri, bábolnai és mezőhegyesi magyar királyi ménesekből részint számfeletti, részint kisorolt lovak, s a mezőhegyesi gulyából egyúttal gulyabeli tenyészmarha is, nyilvános szóbeli árverés útján azonnali készpénzfizetés mellett, fognak a legtöbbet ígérőknek eladatni. Az érdekes árverés részleteire nézve lapunk mai mellékletére utaljuk az olvasót. — Fővárosi krónika. Veszedelmes laktárs. Potyemszky Márton 40 éves galicziai születésű napszámos a vele lakó Czider József napszámostársa megtakarított és elzárt szekrényben őrzött, pénzéből tegnapelőtt 45 iitot ellopott. Károsult feljelentésére a rendőrség letartóztatta, de már akkor az egész összeget elköltötte. Fiatal gonosztevő, Chost Adolf 13 éves rovott előéletű szabóinas tegnap a dunaparti pireton egy vásárló úri nő zsebéből ennek tárczáját ki akarta lopni, de egy rendőr észrevette és letartóztatta. Egy kopott kabát titka. Budán nem rég halt meg egy küdzködéseiről ismeret öreg ember, Mednyánszky József, ki bár meglehetősen gazdag volt, mindig a legszegényesebben élt. Hagyatékának egy részét Dr. Kupphár közjegyző tegnapelőtt árvereztette el, s midőn egy kopott régi kabátra került a sor, az egyik szebből egy csomó sárga papír hullott ki; midőn közelebbről megnézték, kitűnt, hogy benne két takarékpénztári könyv, melyek több ezer forintról szólanak, az egyik 1854-ből való s 8600 írtról szól. Meglopták alvás közben. Weiszmann Mór kereskedő segéd tegnapelőtt a városligetben egy fa árnyékában elaludt k alvás tűzben zsebéből tárczáját, melyben 3 fia volt, Fese Ferencz 16 éves győri születésű foglalkozás nélküli bádogossend k lopta. Mig azonban a tolvaj a pénzen őrt álló árvával osztozkodott, W. fe ébredt, a megfutott tettest elfogta s egy rendőrrel bekísérte te. A bakter fel sége királyné. Benyó Valentin fővárosi éjjeliőr egy idő óta szokatlan gyöngésséget tanúsított felsége iránt, aki nyáron át gyümölcsárulással szokot foglalkozni. Különféle magas czimekkel ruházta fel, végre felséges asszonynak kezdte hivni s midőn e miatt úgy neje, mint mások kinevették, ő egész komolysággal állította, hogy az úgy van jól, mert az ő felesége királyné. Az ellenkezés mind ingerültebbé tette a szegény embert, hogy végre tegnap csalittatlan jelekben kitört rajta az elmezavar; gyöngytyukutcza 1. szám alatti lakásán mindent törni-zúzni kezdett, minek folytán 3 órakor Osváth rendőrorvos utasítására beszállították a Rókus megfigyelő oszályára. Megkerült tolvaj. Machar Árpád biztosító társulti hivatalnok a napokban meglopta a nála lakó Schulai István 23 éves bécsi születésű foglalkozásnélküli pinczért, hogy téli kabátját s egyébb posztó ruháit kijavítás végett vigye el a szabóhoz, s mindjárt átadott neki 10 irtot, hogy abból a szabót kifizethesse. S átvette a ruhanemüeket s a pénzt, eltávozott és többé nem tért vissza Tegnap délután azonban M. véletlenül találkozott vele az utczán s egy rendőrrel letartóztatta. Seb vallomása szerint a ruhákat zálogba tette s a pénzt elköltötte. Fővárosi ügyek. — A pesti végleges vízmű terveinek meditálására és javaslattételre kiküldött vegyes bizottság ma tartá első ülését. A rövid ülésen Gerlóczy Károly alpolgármestert választották elnökké s elhatározták, hogy a vízvezetéki igazgató által kidolgozott programmot és terveket sokszorosítják és a tagok köztanulmányozás végett kiosztják. A központi választmány az 1885. évi választói lajstrom ellen beérkezett 270 reclamatiot elintézvén, a hozott határozatok f. szeptember hó 20-ikától 30-ikáig a régi városházán az elnökségben közszemlére lesznek kitéve s ezen idő alatt d. e. 9—12-ig s d. u. 36-ig megtekinthetők, lemásolhatók s ellenök esetleg a felebbezés a Curiához benyújtható lesz. — A III. kerületi iskolaszék f. hó 3-án megalakult. Ez alkalommal elnöknek Harrer Pál, alelnököknek dr. Tatay Adolf és Máry Gyula, jegyzőnek Havranek Nándor és gondnoknak Grosz József választattak meg. — Légszesz világítás. A tanács elrendelte az I. kerületi buda-győri utalkotás-utcza és győző-utcza, valamint a VIII. ker. Magdolna-utcza légszeszszel való világítását. A VI. ker. felső erdősor-utcza kőolaj világítását is elrendelte, s egyszersmind azt is, hogy ezen utcza nyugati oldala járdával láttassák el. A fővárosi közmunkák tanácsából. A nyári szünidő után a tanács K. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt f. évi szept. 4-én tartotta első ülését, melyen — a jegyzőkönyv hitelesítésével dr. Poór Imre és Pucher József tanácstagok hivatván meg — elsősorban az állandó országház környékének szabályozási ügye vétetett tárgyalás alá. A parlament épülete előtt alakítandó tér tervezetét a tanács igen szerencsésnek tartja s örömmel járul hozzá. Az ezen térre főbejáratul szolgálandó alkotmány-utca a tanács részéről is elfogadott terv szerint, 28 méter széles leend, és maga az épület úgy fog elhelyeztetni, hogy kelet felőli középső kiugrásának tengelye épen egy vonalban legyen az alkotmányutcza tengelyével. A tér északi, illetőleg déli sarkába sarkaló Szalasi- és Báthory-utczák szélessége, éspedig az előbbinél a honvéd-utczáig, az előbbinél pedig a hold-utczáig terjedőleg 28 méterben állapították meg. Mindamellett a Báthory-utcza jelenlegi 16 öl szélessége a nyugati vasút palotája előtt továbbra is meghagyatik, így helyes átmenet lesz a 8 öl széles gyapjú-utczába. A főváros felső dunasort és az akadémia-utczát tölcsérszerű kiszélesítéssel tervezi a térbe betorkoltatni, hogy az országház a fegyvergyár-utczából nagyobb mértékben legyen látható. E terv hátrányainál fogva, melyek különösen az ily tölcséralakú utczák burkolásánál mutatkoznak, a tanács azt határozta, hogy az említett utczák vonalai egyenkezűen haladjanak egymással. Ezen elrendezés mellett mindegyik utcza végén egészen egyenforma telektömb jö létre, mely körülmény az arányosság szempontjából kiválóan előnyös hatással leend magára a környezetéből impozánsan kiemelkedő országházra is. Szükséges azonban, hogy a Géza-utczával megfelelőleg a tér másik oldalán egy hasonló utcza nyittassák, mit a tanács el is határoz. A főváros az alkotmány-utczából a Báthory-utczába szintén egy új utczát tervez, mely által a Kálmán-utcza az országház felől elzáratnék. E részben a tanács a határozathozatalt függőben kívánja tartani. Az országház és környékének fekszínére vonatkozó terv, valamint az ellen, hogy a rakpartra a Markó és Zoltán utczák irányában egy-egy lejáró létesíttessék, a tanácsnak nincs észrevétele. Az operaházépítési bizottság kivonatára a tanács a főváros hatóságával egyetértőleg elhatározta, hogy a dalszínház két oldalán levő mellék utcza a sugárúti főbejárat terjedelmének megfelelőleg szintén telített fákocskákkal burkoltassék, hogy az itt közlekedő kocsik zöreje ne legyen oly nagy, mint kőburkolatnál. A közmunka- és közlekedési miniszter megadta az engedélyt a tanácsnak arra, hogy a Kasselik-féle ingatlannak a népszínház-utcza szabályozására szükséges részletét kisajátíthassa. Ennek folytán a tulajdonosokkal a barátságos egyezség újból megkísérelhetett, miután azonban ők a kisajátítási tervben és a megajánlott kártalanítási árban ezúttal sem voltak hajlandók belenyugodni, a közlekedési miniszterhez a kisajátítási eljárás megindítása iránt felterjesztés fog létetni. A sugárút új faburkolót Reisgers Guidó teljesen elkészítvén, a felülvizsgáló bizottmány jelentése alapján a tanács azt átvette és a vállalkozó kereseti összegét — beszámítva az előirányzaton felül teljesített némely apróbb munkákat is — 275,958 frt 10 krban állapította meg. — A főváros a Budáról átvettendő víz kímélése czéljából, azt — a házakba való bevezetés mellőzésével — a balparti oldalon különböző pontokon felállítandó 49 közkút által szándékolta szolgáltatni. E végből — mintegy 60,000 frt költséggel külön csővezetéket kellene létesíteni, mi által a kettős csővezeték elve önként érvényre jutna. Ez utóbbi fontos kérdésre való tekintettel a tanács azt kívánta, hogy az említett közkutak ügye a balparti végleges vízmű érdekében kiküldött vegyes bizottmány által tárgyaltassék s a főváros azon átiratát, hogy ehez a maga részéről is hozzájárul, tudomásul veszi. A vízvezetéknek az V. ker. újpesti rakpartra és a Pannonia-utczába leendő kiterjesztésére vonatkozó tervet a tanács elfogadja ; tudomásul veszi továbbá a főváros átiratát, mely szerint az V. ker. Rudolf-rakpart alsó részének átkövezése elrendeltetett. Az I. ker. Orbánhegyi vízlevezető árok rendezését a tanács azzal hagyja jóvá, hogy a hegyi vizek levezetésére megállapított többi műveletek is mielőbb végrehajtassanak. A III. ker. királyhegy, határ- és pacsirta mező-utczák sarkán, továbbá a III. ker. koronatéren felállítandó közkút terve ellen észrevétel nincsen. — A VIII. ker. örömvölgy és sárkány utczák, továbbá az I. ker. szarvas- és kereszttér csatornázási terve helybenhagyatik. — A m. kir. államvasutak ferenczvárosi állomásának lecsapolását tárgyazó tervhez a tanács annak kikötése mellett járul hozzá, hogy a csatorna azon a ponton, hol az üllői úti közkórház csatornáját éri el, vízzáró aknával láttassák el. Csonka Simonnak az I. ker. alagút és Lógodyutcza 498/a. sz. telken bazár és fényképészeti műterem felállítására az engedély megtagadtatott. Elintézést nyert továbbá Hinz Rudolf,Walther Ágost és neje, valamint Enzesséry Gézáné felfolyamodása, Schlenker János és dr. Wagner Dániel építésrendőri ügye. Az elnök ezután jelentést tesz az időközben elintézett tárgyakról, mit a tanács tudomásul vesz. Ezek közt nevezetesebbek a következők: A hatvani utczában levő orvoskari épületnél két emeletre építés és átalakítás jön engedélyezve, oly kikötéssel, hogy az épületnek a szabályozásba eső része 1906-ban lebontandó lesz. A közúti vaspárának új vonalaira a csömöri után, az arena után, valamint a városligetbe, a kiállításhoz vezető vágányra vonatkozó tervek helybenhagyattak, a régi vonalakon (a pesti oldalon) pedig több megállóhely és várócsarnok létesítése len engedélyezve. Ezeken kívül nagy számban intéztettek el építési ügyek is. Építési engedélyt ezúttal a következők fognak nyerni: Tauszky Miksa VIII. József-körut és stáczno-utcza sarkán fakódéra. A m. kir. államvasutak budapesti üzletvezetősége I. ker. Kelenföldön jégverem építésére. A m. kir. államvasutak I osztálymérnöksége kőbányai állomáson őrbódé felállítására.— Brunbuber Lőrincz VII dohány u. 11/4483 sz. a. 2 em. lakházra. A budapesti közúti vaspálya társaság V. ker. újpesti állomáson kocsiszín építésére. — Engel Ármin V kér. vácziut 1321. sz. a. munkás lakások építésére. — Hercz Ármin és Beimel Jakab I. ker. Kelenföld 10669—10684. sz. a. sgyárépületnek munkáslakásokká átalakítására . Kelet Napoleon VIII. ker. felső vámvonal 7296 — 7207/29 sz. a. em. lakházra. — Laib János és Teréz VII. Bakos, Szt. Mihályi-ut és vértesutcza sarkán 2001 sz. a. földsz. ház és favázas árnyékszék építésére. Nicholson Fülöp és társa ezégnek VI. ker. váczi-ut 2830/a sz. a. kovácsmühely, kazán és gépház építkezésére. Stark Márton VIII. köztemető u. 79/6496. sz. a. földszoldalékra . Wekerle László VII. k. Rottenbiller u. és István-ut sarkán 1361 sz. a. em. és két em. bérház építésére. Mayer Ferencz I. k.öröm-u. 13. sz. a. toldalék épit. A főváros kerepesi országúton 7304— 7308/6 sz. a. lovassági laktanya építésére. — A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 20 gyermek, elhalt 186 személy; a születések tehát 84 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 188 törvényes, 82 törvénytelen ; nemre nézve 132 fiú, 138 leány. Halva született 21 gyermek, köztük 13 törvényes, 8 törvénytelen. A halottak közt volt 87 finemű, 99 nőnemű. — Egy éven aluli gyermekek száma 62. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 10. — Ez év 35-ik hetében született összesen 9835 gyermek, elhalt 9383 egyén, a születések többlete tehát 452. — Születések arányszáma 1000 lakosra : 232. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában —.—, az egy éven felüli lakosoknál 1599 az öt éven felüli lakosoknál 14’3. — Az elhaltak kora: 0—1 éves 62; 1—5 éves 21; 5—20 éves 15; 20—30 éves 16 ; 30—40 éves 16 ; 40—60 éves 33 ; 60—80 éves 19 ; 80-on túl 4, ismeretlen korú —. Halálozások kerületenkint : (a kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint osztván be) : I. kerület 5, II. kerület 10, III. kerület 16, IV. kerület 5, V. kerület 11, VI. kér. 23, VII. kér 29, VIII. kér. 35, IX. kér. 29, X. kér. 9, egyéb kórházi halott 20, katona —. Betegforgalom a városi közkórháziakban : Szt. Rókus : állapot a múlt hét végén 1098, szaporodás 318, csökkenés 283, állapot e hét végén 1133. Szt. János kórházban : állapot a múlt hét végén 146, szaporodás 48, csökkenés 42, állapot e hét végén 15. Összesen : állapot a múlt hét végén 1244, szaporodás 366, csökkenés 325, állapot e hét végén 1285. Törvényszéki csarnok. A tőzsdebíróság elvi jelentőségű határozata. Az e czím alatt a lapokban megjelent közleményre vonatkozólag, félreértések kikerülése czéljából, illetékes helyről felkérettünk annak kijelentésére, hogy a kérdéses perben kimondott ítélet semmiféle »felette fontos elvet« nem hozott be a tőzsdebírósági gyakorlatba és pedig egyrészt azért nem, mert a dolog természetéből folyó s különben a tőzsdei szokások legelső szakaszában is kifejezett azon elvet, hogy a tőzsdei szokások csak oly ügyletekre nyerhetnek alkalmazást, melyekre nézve a felek által határozottan kiköttettek, a tőzsdebíróság már régóta követi, másrészt meg azért sem, mert a szóban forgó perben felperes egészen más indokból utasíttatott el, mint a közlemény állítja. (E helyreigazításra csak azt jegyezzük meg, hogy a kérdéses közleményt a Magyar Hiradó czimü kőnyomatu lapból vettük át. A szerk.) Feloszlott szünidei tanácsok. A királyi Curia és tábla szüneti tanácsai, — minthogy a törvényes szünet szeptember elsejével véget ért s a bírák legnagyobb része már visszatért a fővárosba, — tegnap Irodalom, színház és művészet. — A dalmaszínház végleges belső berendezése körül szakadatlanul és serényen folyik a munkálkodás. Most már alig szenvedhet kétséget, hogy a szeptember 27-ikére tervezett megnyitó díszelőadást megelőzőleg jókor, minden készen fog állani és jut még elég idő, hogy a szükséges teljes színpadi próbák zavartalanul folyhassanak. A nézőtéren a király díszpáholya körül központosul a munka és a legélénkebb sürgésforgás az ott emelt magas állvány közelében észlelhető. A színpadon is akad egyengetni való, amit a sok munkás kéz gyorsan és alaposan végez. Ma a hatalmas színpadi gépezet, a legmélyebb alapzattól fel a zsinórpadlás hosszú méretű felső erkélyéig, a repülőgépek a szolgálattételre teljesen fel vannak szerelve. Az imposáns épület mellékhelyiségei, különösen a hivatalos helyiségek, teljes berendezésükkel máris igénybe vannak véve, ezek a második emeleten sorban következnek egymásután. Külön termek az intendáns, az igazgató, a főrendező, a titkár, az ügyelők és az összes kezelő és felügyelő személyzet számára. Feljebb a tánczkarpróbaterem vonja magára a figyelmet széles dimensióival és annak jóval kisebb kiadását képezi az énekkar próbaterem, de ez sincs a kényelem hijján. Fölötte érdekes a negyedik emelet, melyen a bútorraktár, a férfi és női ruhatár, a díszletfestő és a cachirozó terem vannak elhelyezve. A ruhatár egymásba nyíló széles termei egyaránt hatnak az összehalmozott óriási új készlet rendszeres elhelyezésével és az anyag fényűző pompájával. A repertoire minden darabja számára feliratos, külön szekrényekben van összerakosgatva a jelmezek és díszruhák tarka sokasága. Ragyogó magyar díszöltönyök , selyem és bársony, arany és ezüst hímzéssel átszőve és áttörve. Minden fajú korhű jelmezek fényes kiállítással dús változatosságban. Feltűnően gazdag a fegyvertár és a díszjelvények csoportja. A magyar diszkardok válogatott ízléssel kiállítva épp oly meglepő látványt nyújtanak, mint a karcsú német spádék gazdag ékítményű kosaraikkal. Egész halmaza a kardkötőknek megfelelő (rococo, renaissance stb.) stílben : alabárdok, szekerezők, buzogányok, koronák, jogarok és clenodiumok , minden újdonat új fényes kiállításban. Nem kevésbbé változatos a bútortár, melyben a kor és styl szerint rendezett, nagyobbára művészi faragványokkal ékített bútordarabok sorozata külön-külön felemlítésre volna méltó. És e luxuriosus ruha- és bútortár láttára fokozódik az öröm annak tudatában, hogy a dalmaszínház dús új készletét majdnem kizárólag a magyar ipar szolgáltatta. A díszletfestő teremben, mely egy csapó ajtóval zárható, hosszú nyilassal közvetlen összeköttetésben áll a színpaddal, Sannaf Ágost vezetése szintén serényen folyik a munka. Ma egy háttért képező hatalmas díszlet festését — »Bánk-bán« számára a Tisza-partot — kezdték meg. A nagy műterem szomszédságában fekszik a kisebb tervező terem, melyben a távlati miniature-színpadok és a díszletminták egész halmaza jelzi a tervbe vett munka változosságát. — Podmaniczky Frigyes báró a fáradhatatlan intendáns, minutiosus gondossággal, és önfeláldozó buzgalommal személyesen teljesíti a megnyitási előkészület fárasztó felügyeletét. Kitűnő példája fokozza a munkakedvet. Kády Gyula úr az opera jeles főrendezője szintén megfeszített munkával és czélra vezető szakértelemmel (A t s z e g b i ur az opera derék ügyelőjének segédkezése mellett) teljesíti nehéz feladatát. A tapasztaltak után igaz örömmel nézünk a megnyitó előadás elé, melynek műsora már végleg meg van állapítva. Bánk bán és Lohengrin első felvonásaira esett a választás. A legkisebb szerepekre is operánk elsőrendű tagjai vállalkoztak. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Hétfőn aug. 8-án »A 47-ik czikk« ; 9-én a színház zárva ; 10-én »Essex gróf« ; 11-én a színház zárva; 12-én »A hol unatkoznak« ; 13-án a színház zárva; 14-én »A csók« és »Közügyek«. — Előkészületre kitüzettek : »Erdő szépe«, »Két év múltán«, »Nőuralom«, »III. Richard«, »Proletárok«. — A műcsarnokból. Munkácsy Mihály remekműve »Krisztus a kálvárián« ugyanoly általános és folyton növekedő érdeket kelt országszerte, mint annak idején a »Krisztus Pilátus előtt« . A képzőművészeti társulat azt az értesítést vette, hogy Egerben nagy társaság állott össze a polgárság legelőkelőbb köréből, mely legközelebb Budapestre fog rándulni Munkácsy alkotásának együttes megtekintése végett; az egri közönség példáját számos más vidéki város követni fogja. Máig a látogatók száma meghaladta a másfélezret A következő két ünnepen a kiállítás alkalmából érkező kéjvonatokkal a vidéki közönség is valószínűleg oly tömegesen fog érkezni hogy a rend fenntartása végett külön intézkedésekről kellett gondoskodni. A műcsarnokban úgy a pénztárnál, mint a ruhatárnál a személyzetet szaporítani fogják — Benczúr Gyula a hó vége felé fog Budapestre visszatérni, hogy Munkácsy Mihálylyal, kihez régi barátság fűzi, össze itt találkozzék. — Munkácsy Mihály festménye e hó végéig lesz látható Budapesten. Munkácsy, ki jelenleg Huszár Adolffal együtt Bars-Szent-Kereszturon Ipolyi püspök vendége, öt napig marad, ott aztán Andrássy Gyula grófhoz utazik Tőke-Terebesre. — A népszínház műsora a jövő hétre következőkép van megállapítva: holnap vasárnap »Metuzalem herczeg« Hegyi Aranka és Tarnás Sarolta fölléptével harmadszor, hétfőn »A vereshajú« Blaha L. fölléptével, kedden »Metuzálem herczeg«, szerdán »Huszárcsiny« Blaha L. asszony és Tamássy fölléptével. »Ez alkalommal lép fel először Tóth Antal mint szerződött tag. Csütörtökön »Metuzálem herczeg«, pénteken »A tót leány- Blaha X. asszonynyal szombaton, »Donna Junaita« először, Prímos Ilkával. — A népszínház által népszínművekre hirdetett pályázat 1. évi október hó 1-én déli 12 órakor jár le. A pályázati hirdetés 7. pontja szerint a pályázó művek idegen kézzel, tisztán lemásolva, bekötve, lapszámozva és jeligés levélkével ellátva a népszínházi bizottmány jegyzőjéhez Márkus József úrhoz (régi városháza) küldendők be. Ugyanez áll a nyitányzenére hirdetett pályázatra is. — Vidéki színészet. Orsováról Jáni János színtársulata legközelebb Turnuszeverinbe, Romániába teszi át állomását. — Pesti Ihász Lajos színtársulata Nagykőrösről Czeglédre és Félegyházára teszi át állomását. — Baján Balog A. színtársulata szept. 4-ikén kezdte meg előadásai sorozatát. — Gaál Sándor 12 tagból álló társulatával, Tornalljára tette át állomását. — Debreczenben szept. 27-ikén nyitja meg a téli idényt Krecsányi színtársulata.— Iglón Komlósy József okt. 4-én kezdi meg működését. — Csóka Sándor már beküldte társulata névsorát Kassára, hol az előadásokat szept. 27-ikén kezdi meg. — A krisztinavárosi színkörben f. hó 18-án a színház fiatal festője, Beczkóy József jutalmára: Ilda, a szép kunleány czimű történeti és tündéri látványosságot adnak elő. A díszletek és jelmezek újak ; a darab énekkel és tánczczal van élénkítve. — A soproni irodalmi és művészeti kör által 1884. évi márczius hó 28-án közrebocsájtott pályázati hirdetés folytán a záros határidő alatt v. is f. évi aug. hó 31-ig beérkezett: a) a komoly prózai értekezésre 11, b) a komoly vagy humoros költeményre 18, c) humoristicus felolvasásra 10, d) a magyar műdalra 13 darab pályamű. Az a), b), c) alatt említett pályaművek megbirálás s véleményadás végett az alakított bíráló bizottságoknak kiadattak. A d) alatti zeneművek megbírálására pedig a budapesti zeneakadémia kéretett fel. A bírálat eredménye annak idejekor hírlapok utján közzé fog tétetni. Kelt a soproni irodalmi és művészeti kör igazgató tanácsának 1884. évi szept. 1-én tartott üléséből. Tomsich Bertalan elnök. — Az országos magyar szinészegyesületnek legutóbb Feeky Miklós elnöklete alatt tartott igazgató tanácsi ülésében Lászy Vilmos színigazgató bejelenté a színigazgatói és színpályáról való lemondását s kérte az igazgató tanácsot, hogy mint a betegsége következtében munkaképtelenné vált, a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő segélyezési kérvényét pártolja. Az igazgatótanács e lemondást sajnálattal tudomásul veszi s egyszersmind elismerését nyilvánítja Lászy Vilmos színigazgatónak a színészet terén buzgó és lelkiismeretes működéséért. Ami pedig segély iránt való kérvényét illeti, azt az igazgatótanács a legmelegebb ajánlattal fogja a közgyűlés elé terjeszteni. — A magyar helyesírás elvei és szabályai. E czim alatt most már harmadik kiadásban adja ki a M. T. Akadémia ezen, a magyar helyes irás egyöntetűségére nézve oly annyira fontos művecskét. A revideált szabályokat, több évre terjedő tanácskozás és vitatás eredményét, a M. T. Akadémia hivatalos vezérfonalut fogadta el. Ára 10 kr. — Tengerészeti és révügyi szolgálatra vonatkozó törvények és rendeletek. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság beküldte hozzánk az e hatóság és a triesti tengerészeti hatóság által közösen összeállított és olasz-német szövegben közzétett »A tengerészeti és révügyi szolgálatra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye« című munka eddig megjelent I. és II. kötetét. A munka összesen négy kötetből fog állani és tekintettel arra, hogy a rendeletek legnagyobb része olasz és német szövegű volt, a tegerészek legnagyobb része az olasz nyelvet bírja és a magyar fordítás tetemes költségbe került volna, olasz-német szövegben készült. Az I. és II. kötet példányonként 2 forintért a fiumei tengerészeti hatóság segédhivatalánál rendelhető meg. — A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve, Grünwald Béla képviselő nagy terjedelmű, s közhasznú művének második és bővített kiadásából a negyedik füzetet most bocsátotta közre Ráth Mór. Ára 80 krajczár. — Római világ, művelődéstörténeti rajzok a császárság fénykorából. » Briedl Bender, Jung, Bender és mások« művei nyomán átdolgozta dr. Bozóky Alándos, a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója, s kiadja Ráth Mór, ki a 10—12 füzetre tervezett munkával új sorozatot nyit meg a »Magyar nemzet családi könyvtárában.« Macaulay, Buckle, Boissier ama művei mellett, melyek a hajdani Rómáról és életéről szólnak, Briedlaender Lajos négy kötetes munkáját is dicsérőleg szokás emlegetni. Dr. Bozóky ezt választotta ki átdolgozásra, könyvének prospectusa csakis erről szól, említvén, hogy a munka lefordítására megnyerte a szerző engedélyét, valamint arra is, hogy rövidítéseket tegyen rajta. A régiségtanhoz jó alapot szolgáltató munka ígérkezik ebben, s ilyenre szükségünk is van. Másrészt a római hatalmas kultúra és társadalom részletes leírása is oly ága a történelemnek, melyet a nagy történeti munkák csak mellékesen tárgyalnak. Róma pedig soha sem szűnik meg érdekes lenni, mint a civilisátió sugároztatója, s ép oly érdekes művelődési viszonyai közt látni, mint világhódító hatalmában. Friedlaender a teljesen kifejlődött Rómát írja le, a Krisztus utáni két századot, mikor a világ ura lett, s fővárosa elérte fénykorát. Ebből az időszakból elég sok anyag maradt a történetíróra, hogy egy állam életének nem csak főeseményi emelkedjenek ki, hanem a korszakot jellemző finomabb árnyalatok is biztosan fölismerhetőkké váljanak. Az előadás sem száraz, hanem vonzó. Kezdődik Róma városának leírásával, miképen szépül, és épül újra a Nero alatt ért tűzvészből, hogyan emlékeznek meg róla az egykorú írók. Majd az udvarnak a szokásokra s a társas érintkezések formáira gyakorolt befolyását adja elő, bemutatva az egész római társadalmat. A munkából most az első füzet hagyta el a sajtót. Az egész három kötetre van tervezve, s azok további felosztása ez lesz: A három rend. A társas érintkezés. A nők. Az utazások. A színjátékok. A fényűzés. A művészetek. A szépirodalom. A vallási viszonyok. A bölcsészet, mint nevelési tényező. A halhatatlansági hit. — A munkához illusztrálok is járulnak. Egy füzet ára 60 kr. — Arany és Eötvös összes műveinek kiadásából Ráth Mórnál uj füzetek jelentek meg. »Arany öszszes munkáiból« a huszonharmadik füzet hagyta el a sajtót, mely a nagy költő becses prózai dolgozatainak közlését folytatja. Benne vannak egészen a magyar vers-idomról, és naiv eposunkról irt nevezetes tanulmányai, továbbá a saját szerkesztette »Figyelő«-ben irt több széptani dolgozata. A füzet ára 60 kr. Aranynak a magyar versidomról és naiv eposznkról irt tanulmányát külön is kiadta Ráth »A magyar nemzet családi könyvtára« 74-ik füzete gyanánt, s ára 40 kr. — Eötvös összes munkáiból a 12-ik füzet jött meg, folytatva »Magyarország 1514-ben« czimü történeti regényét, melyből a hetedik füzetet adja most közre. Ára 50 kr. Szigligeti arczképének megfestésére az írók és művészek körének megbízásából, Siposs Antal alelnök, Vastagh György festőművészünket kérte fel, aki a megbizást készséggel elvállalta. Az arczkép, életnagyságú térdkép lesz s Szigligetinek legutolsó és leedForintebb arczképe után fog készülni, melynek átengedése írt, a társaság alelnöke a családot már megkereste. Az arczkép tudvalevőleg a »ui számára készül. — »A jegyesek«, Manzoni regénye uj kiadásban indult meg a Ráth-féle »Magyar nemzet családi könyvtárában.« A nagynevű olasz költő híres művét már a korábbi évtizedekben átültették irodalmunkba. E kiadás régen elfogyhatott már, mert a költészet nemes terméke, s azok számára is keresték, kik a modern regények bántó realizmusa helyett több élvezetet találnak a költői alkotásban és a pikánsság fölött előnyt adnak a vallásos hangnak. Manzoni regényének színhelye Milano, s a kora a XVII. század. Méltó újra kiadni. Eddig egy füzet jelent meg belőle, melynek ára 60 kr. — Füzetek. Budapesten megjelent mint külön lenyomat a »Magyar Igazságügy« folyóiratból: »A honossági elv a nemzetközi magánjogban«, különös tekintettel a készülő magyar magánjogi törvénykönyvben elfoglalandó álláspontra, irta dr. Biermann Mihály szebeni jogtanár. — »A magyar kir. országos levéltárra vonatkozó máig érvényes törvények és rendeletek,« kiadta az országos levéltár; kapható ifj. Nagel Ottó bizományában, ára 50 kr. — »A tizenkét apostol tanítása«, az »Editio Princeps«ből fordította és bevezetéssel ellátta Boros György,, a kolozsvári unitárius papnövelde hittani és biblia magyarázó tanára, ki a füzetben, mely először a »Keresztény Magvető«-ben jelent meg, Bryennios nikodemiai metropolita által 1875-ben Konstantinápolyban talált s 1056-ból való, azonban jóval régibb korszakból eredő kéziratot ismertet; ára 30 kr. — A zsidó reformmozgalom«, kulturtörténelmi vázlat, illetve futólagos visszapillantás száz évre, írta Szterényi Albert rabbi, kinek nevét az utóbbi napokban többször emlegetik, mint egy reformálandó izraelita hitközség szervezésére irányuló mozgalom vezetőjét. A füzetben előadja Chorin Áron néhai aradi rabbi szabadelvű törekvéseit, és sürgeti, hogy a hazai zsidóság közelebb álljon azon milliókhoz, a kiknek nemzetiségét vallja.« Ára 10 kr. — »Az igeragozása gb ö I» »» O O »1 Á-O—H vr l - L ---7 r £--■--- -- ----Jp - “szeti fejtegetés Székely Salamontól. Megjelent Székes- Fehérvárott, — Folyóiratok. Az erdélyi múzeum-egylet bölcseleti, nyelv és történettudományi szakosztálya által megindított folyóiratból (az osztály »kiadványai«) a 2-ik füzetet kaptuk Kolozsvárról. Első közleménye szanszkrit tanulmány, a Hitopadesa (jó tanács) bevezetése és első meséje, Brassai Sámuel érdemes tudósunktól. »Hegedűs István eleven fejtegetést ad »Bánk-bán« jelleméről, s megjegyzéseket tesz dr. Ferenczi Zoltánnak ugyan e tárgyról tartott felolvasására. Dr. Csernátoni Gyula »Petőfi hatásának pár titka« czím alatt közöl széptani dolgozatot, Máthé György pedig Catullust mint Sappho és Callimachus utánzóját mutatja be. — Az Ungarische Revue új száma a tud. akadémia júniusi nagygyűlésének tárgyait adja. Keleti Károly nagy érdekű felolvasását »Magyarország a világforgalomban« egész terjedelmében, továbbá gróf Lónyay elnöki megnyitóját, a titkári jelentést; Szász Károlynak Arany fölött tartott emlékbeszédéből pedig kivonatot. Ezenkívül meleg megemlékezés van a füzetben Frankenburg Adolfról. — A Magyar-Zsidó Szemle (szerkesztik Bacher Vilmos és Bánóczi József) hetedik füzete is változatos és érdekes tartalmú, a zsidók irodalmára, történetére, műveltségi ügyeire vonatkozó közleményekkel. Maybaum Zsigmond czikke a nők állásáról szól a bibliai ókorban. Astrus Arisztid folytatja »Az antisemitismus eredete és történeti okai« czímű hosszabb közleményét. Ezenkívül »Irodalom«, »Társadalom«, »Értesítő«, »Kútfők«, »Vegyes« czímű rovatok alatt találunk számos közleményt . A hazai zsidóság pártolását érdemlő vállalat havi füzetekben jelenik meg s ára egész évre 6 frt, rabbiknak 3 frt. — A Magyar Igazságügy szeptemberi füzetének czikkei ezek: Manoilovich Emiltől : A házasságbontó okok a keleti keresztény egyházban. Dr. Zsögöd Benőtől: Kereskedelmi jogunk egynémely alapfogalmához. Dr. Kapdebó Ferencztől: A váltó-gazdagodási kereset jogi természete. Dr. Biermann Mihálytól: Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó részére. (Harmadik közlemény.) Dr. Baumgarten Izidortól : Esküdtszéki tanulmányok. (Harmadik közlemény.) Dr. Lukács Adolftól: Az ártatlanul letartóztatottak vagy elitéltek állami kártalanítása. (Harmadik, befejező közlemény.) Battlay Imrétől: A kísérlet. (Harmadik közlemény.) Külföldi jogélet. Uj könyvek. Külföldi jogtudományi könyvészet. Döntvénymelléklet. Csődnaptár előtt feloszlottak s a jövő héten már a rendes tanácsok fogják üléseiket megkezdeni. Egyesületek és társulatok. A Balaton-egylet aug. 31-én tartott közgyűlésével befejezte ez idei nyári működését, az egylet székhelye alapszabályszerűleg a téli hónapokban ismét Budapest lesz. Az által, hogy a módosított és a kormány által megerősített alapszabályok vidéki körök alakítását tűzik ki, az egylet szélesebb körű és sikeresebb működést fog kifejtetni. A közgyűlés, melyen gr. Esterházy László elnökölt, élénk érdeklődés mellett folyt le; 68 tag jelent meg; képviselve volt Budapesten kívül Balaton-Füred, Veszprém, Badacsony, Tapolcza, Rév-Fülöp, Kővágó-Őrs, a somogyi tagok, Pécs, Pápa stb. Az egyleti titkár dr. Sziklay János bemutatván a módosított alapszabályokat, a közgyűlés megválasztotta az új igazgatóságot, mely a tisztviselőkön kívül következő 15 tagból áll: Kerkápoly Károly, gr. Széchenyi Imre, Kállay Gyula, Kopácsy Árpád, Szarvasy Sándor, Thaisz Elek, dr. Herczegh Mihály, dr. Fromm Pál, Jalsovics Aladár, Écsy László, gr. Esterházy Andor, dr. Andrássy Géza, Rapaich Richárd, Suján Ferencz, Brahm Miksa. A vidéki körök megalakítását az igazgatóság legközelebb meg fogja kezdeni. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az egylet által az idén a Balaton több parti helye és Füred közti sűrűbb összeköttetésre célzó kirándulások rendezését s elhatározta, hogy az igazgatóság megfelelő összeg megszavazása által e téren jövőre még nagyobb működést fejthessen ki; az egyleti titkár mellé e czélból kéthárom tagból álló bizottságot fog időről-időre választani, mely őt működésében támogassa. Gr. Esterházy László elnöknek és gr. Nádasdy Ferencz alelnöknek (aki az igazgatóság elnöke) a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az igazgatóság a pénztárnoki állásról időközben lemondott (és az igazgatóságba választatott) Jalsovics Aladár helyébe id. Ádám Károlyt (Budapest) választotta. A szünidei gyermektelep egyesület választmánya e hó 7-én, vasárnap d. e. 10 órakor az V. ker. polg. kör nagytermében (nádor-utcza, Tigris szálló) ülést tart. Tárgyak: jelentés az idei kitelepítésről; indítványok. A nemzeti tornaegyesület igazgató választmánya tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a tornacsarnok és vívóterem Siemens-féle lámpákkal láttassák el. A munkálatokat rövid idő alatt megkezdik s úgy fogják végrehajtani, hogy a tornázás rendes menetét ne akadályozza. Naptár. Vasárnap, szeptember 7. Nap kél 5 ó. 28 p., nyug. 6. 6. 27 p. — Hold kél 7 ó. 23 p este, nyug. 7 ó. 39 p. reg. Rom. kath. E. 14. Regina szűz. vértanú. Prot. Regina. Görögorosz : (aug. 26 ) G. 13. Adorján, Nathalia. Zsidó : (elül. 17.) Görögök elűzetése. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16-től d. u. 2-ig. A budapesti nőcselédek elhelyező és segélyegyesületének alakuló közgyűlése d. u. 4 órakor az iparoskörben. Az »Egyetértés« budapesti férfidalegylet tánczvigalommal egybekötött dalestélye a régi polgári lövöldében. (A továbbiakra nézve az alábbi naptárra utalunk. A szerk.) Hétfő, szeptember 8. Nap kél 5 ó. 29 p., nyug. 6 ó. 25 p. — Hold kél 7 ó. 56 p. este, nyug. 8 ó. 52 p. reggel. Róm. kath. Kisasszony ünnepe. Prot. Kisasszony napja. Görögorosz : (aug. 27.) Poemen. Zsidó : (elül. 18.) Rózel. »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban d. e. 9 órától d. u. 5 óráig. Belépti dij 50 kr. Gyümölcskiállitás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 16—12 és délután 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi úton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1-ig.