Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)

1884-11-23 / 801. szám

— Ő felsége holnap esti 8 óra 24 perczkor kü­lön vonattal Bécsből Budapestre indul. Itt az osztrák­­magyar pályaudvaron érkezik meg, de rögtön tovább utazik Gödöllőre, a­hova hétfőn reggel 6 óra 50 percz­kor érkezik meg. — Gombos Gusztáv miniszteri tanácsos jelenleg körutat tesz Felső-Magyarországon az adóhivatalokat felülvizsgálandó.­­ A Beniczky Ferencz államtitkárnál tegnap elkövetett lopás tetteseinek egyikét Korech (igazab­­ban Korics) Lajos személyében a rendőrség elfogta. Ez kihallgatásakor bűntársáról azt vallotta, hogy is­meri ugyan, de nevét rem tudja, s az illető a Leblo­­vics-féle kávéházr­a szokott járni. Itt keresték is a tolvajt, de nem találták. Más oldalról azonban meg­tudta a rendőrség, hogy a megugrott tettes Rosen­­baum Ignácz nyitramegyei sárfői születésű 21 éves éves jól ismert zsebtolvaj, a­ki »jó reggelt« kívánva szokott a házakba betolakodni és ott le párokat elkö­vetni. Kiderült az is Rosenbaum Korechchel a Pe­­tőfi­ utcza 5. számú házban egy Fischer nevű egyén­nel együtt lakott s Bosenbaum bejelentő lapján ha­misan budapesti illetőségűnek vallotta magát. A főkapitányság kiadta ellene a nyomozó levelet s most körözik. — A m. tud. akadémia f. november hó 24-én (hétfőn) d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tár­gyai a következők : 1. T­ó­t­h Lőrincz r. t. emlék­beszéde Zsivora György r. t. fölött. 2. Folyó ügyek. — A szünidei gyermektelepek tárgyában ma küldöttség volt Trefort miniszternél. A küldöttség tagjai voltak: Tatay és Glück orvosok és Szabó ta­nár. Trefort miniszter igen szívélyesen fogadta a kül­döttséget s kijelenté, hogy a szünidei gyermekte­lep eszméjét úgy humanitárius, mint közegészségügyi tekinteteknél fogva pártolja, s annak anyagi és erköl­csi támog­­ását kilátásba is helyezi. A miniszter élénk érdeklődése a valóban üdvös intézmény iránt méltán kelthet örömet minden emberbarátban. — Vas Gereben hamvainak hazaszállítása. A negyvenes évek kedvelt népies írójának hamvai tud­valevőleg Bécs egyik köztemetőjében nyugszanak, hol sírja fölé a múlt évben díszes márvány síremléket ál­lított egyik bécsi szobrász hazánkfia. E temetőt azon­ban a bécsi községtanács határozata következtében cassálják s a­ nevezetese­bb sírokat egy uj temetőbe költöztetik át. Nehogy azonban itt nyugvó jelesünk hamvai végenyészetre jussanak, Budapesten a napok­ban mozgalom indult meg azok hazaszállítása s a ke­­repesi­ uti temetőben való elhelyezése iránt. Sőt tegnap e czél érdekében bizottság is alakult, melynek tagjai: dr. Lévay Imre veszprémi főgymnasiumi igazgató, dr. Fenyvessy Ferencz és Kissovits József orsz. képvise­lők, dr. Vali Béla tanár, dr. Sziklay János és Nyáry Sándor bécsi hazánkfia. E bizottság már kieszközölte a főváros tanácsánál, hogy az egy dísz sírhelyet egész ingyen engedett át Vas Gereben hamvainak, sőt a ha­zaszállítás költségeire is tekintélyes összeget gyűjtött. Minthogy azonban ez összeg még a czélra nem elég, a bizottság legközelebb adakozásra szólítja fel tudomá­nyos és irodalmi testületeinket. S miután ezek pártfo­gására bizton számíthatni, remélni lehet, hogy Vas Gereben hamvai még ez év deczember havában vagy legkésőbb január elején az őt megillető helyen fognak örök nyugalomra tétetni. — Adományozás. Berky József katholikus esperes, a csurgói népnevelési egylet gyűlésén — mint lapunknak távirják, — ezer forintos alapítványt tett a felá­litandó kisdedovóra. — Vadászat. Kolozsvárról távirják : Nopcsa Elek br. Válya község határában az »Izvor« nevű havason medvevadászatot tartott, melyen Kéméndi Jenő müncheni festő is részt vett. A hajtásra került medvére Nopcsa br. rálőtt és találta, de a golyó nem halálosan találván a medvét, ez átcsapott és Szurdu erdőkerülőt megtámadta. Hosszabb és vér­­fagyasztó harcz fejlődött ki erre az erdőkerülő és a medve között, melynek Kéméndy vetett véget, leterít­­vén egy jól talált lövéssel a feldühödt medvét. Szurdu öt nagyobb harapás folytán súlyosan megsebesittetett és felgy­ógyulása tetemes időt fog igénybe venni. — Magyarok sorsa Amerikában. Pocahontas­­virginiai községb­en (az Egyesült Államokban) ez év márczius 31-én 32 magyar állampolgár életét vesz­tette szénbányarobbanás következtében. A m. királyi belügyminisztérium a külügyminisztérium útján hiva­talos tudomást vevén ez esetről, közölte a hazai ható­ságokkal az életüket vesztett magyarok neveit s fel­hívta őket, hogy ezek származási helyét derítsék ki. Az elveszettek névsora a következő: Novák József, Mucsata vagy Matchala József, Tóth József, Takács György, Vasas vagy Vasat András, Csuhán János, Bakura András, Csissik András, Hornyák János, Szalkó Ferencz, Bogdán István, Kisvárdi János, Csernitzky István, Jakabka János, Bikresz Mihály, Hrabovszky János és Jakab, Futs András, Latzko István, Ladics Mihály, Thranszky Dávid, Csucsár Já­nos, Haris Péter, Mihalszki János, Takács István, Schultz Lajos, Dehmil Ágost, Burgetti Jakab, Gutt­­mann Emil, Boggendorf Péter és Szkajonie Karara. — Két uralkodó vadászatának eredménye. V­i­l­­mos császár 1859 óta, hogy uralkodóvá lett, egész az 1883-ki vadészévig leterített: 669 gímszarvast, 1175 dámvadat, 1660 vaddisznót, 90 őzet, 655 fá­­czánt, 1369 nyulat, 17 rókát, 14 borzot, 24 tengeri nyulat, 9 zergét, 1 foglyot, 1 gyöngytyúkot és 1 bag­lyot stb. A lelőtt vadak összes száma e 23 év alatt 5688 db.­­ A magyar király, 1848.óta 1884-ig 43.138 db vadat ejtett el. Ezek között van 14,175 fá­­czán, 8270 fogoly, 6456 nyúl, 4418 tengeri nyúl, 1570 zerge, 1404 kacsa, 1279 vaddisznó, 825 fogoly, 807 szarvas, 922 ünő, 562 fajdkakas, 377 őz, 286 fürj, 204 dámvad, 197 róka, 54 nyirkfajd, 6 császár­­fajd, 1 medve, 40 prémes állat, és 1287 tollas raga­dozó, mint sas, keselyű, stb.­­ A fővárosi magánhivatalnokok körének ma saját helyiségében rendezett társas vacsorája, igen kedélyesen folyt le. Esti nyolcz óra előtt már szép számban gyűltek össze a kör tagjai és a meghívottak. 8 óra után néhány perczc­el érkezett meg dr. Matle­­kovics Sándor államtitkár, a kör védnöke, kit a ren­dező bizottság elnöke, Burghardt Konrád fogadott s kit midőn a terembe lépett, az egybegyűltek megél­jeneztek. Az államtitkár megtekintette a kör helyisé­geit, és bemutattatta magának a kör tisztviselői karát. Fél kilenczkor ült a társaság a terített asz­talokhoz, melyek három teremben voltak felál­lítva. Mintegy 106 személy vett részt a va­csorán. Asztal fölött számos pohárköszöntő mondatott. Dr. Matlekovics Sándor államtitkár mondta az elsőt, és humoros toaszban éltette a kört és kívánta, hogy az nyerjen erőt és belső erejéből virágozzék. Utána Burg­hardt Konrád éltette a kör védnökét, Matlekovics Sándort. Ullman Adolf ékes szavakban emelte ki B­urghardt Konrádnak a kör megalapítása körül szer­zett érdemeit és az ő egészségéért emelte poharát. Horovitz Zsiga a magyar sajtót éltette. Székely Fe­rencz és Steiner József a kör egyetértésére ürítettek poharat. Az utolsó toastot Matlekovics Sándor mon­dotta és azután a közönség éljenzése közt távozott. A társaság tovább is a legvidámabb hangulatban ma­radt együtt és csak késő éjjel oszlott szét.­­ A kun­szentmártoni takarékpénztárnál elkö­vetett sikkasztás ügyében a vizsgálat kiderítette, hogy Bozóky Lajos takarékpénztári könyvelőnek c­inkostársa Bedő Lajos ügyvéd volt, a­ki a buda­pesti főkapitánysághoz érkezett jelentés szerint 6000 frtot sikkasztott el. A jelentésben Bedő személyle­­irását is megküldték, e szerint a szökésben levő ügy­véd 48—50 éves jól táplált, magas kerek arczu egyén, szeme kancsal, álla előrenyomult, szája a rendesnél nagyobb, fogai roszak s beszédje rekedt. A főkapi­­ság a főváros területén megtette a szükséges intéz­kedéseket. — A műcsarnok őszi kiállítása iránt a közönség mindegyre fokozódó érdeklődést tanúsít. A képes tárgy­mutatóból — mely daczára annak, hogy sokkal több illustrátióval van ellátva mint a múlt években, mégis leszállított áron, 50 krért kapható — megjele­nése után mindjárt az első napokban 180 példány kelt el. Újabban gróf Wilczek Henrik megvette Weber Theodorenak »Elinduló halászbárka Trouvillenál« czimű festményét; továbbá gróf Zichy Nép. János az »Erdőrészlet« czimü tájképet báró Mednyánszky Lászlótól, dr. Királyffy Ármin a »Jobbra vagy balra« czimü festményt Feledi Tivadartól, végül dr. Darázsy Albert »A mama névnapja« czimü kedélyes életképet Margittay Tihamértől vásárolta meg.­­ A hírlapírók nyugdíjintézetéhez újabban a következő adományok érkeztek: Érkövy Adolf hagya­téka 225 frt, a m. kir. dalmaszínház igazgatósága 2000 frt, Groedl testvérek 500 frt, aranyozók beteg­­segélyző egyesülete 5 frt, huszti takarékpénztár 10 frt, Dangl Antal 5 frt, Feld Zsigmond, a városligeti német színház igazgatója 150 frt, Csóka Sándor a krisztinavárosi színkör volt igazgatója, 11 frt 49 kr, Jäger Gusztáv tanár Stuttgartból, egy felolvasás tiszta jövedelme 65 frt 65 kr. Az intézet igazgatósága e helyen is háláját fejezi ki a nemes adakozók­ iránt. A hírlapírók nyugdíjintézete által ren­dezett sorsjáték főnyereményei már a legköze­lebbi napokban ki fognak állíttatni. Tekintve azt, hogy egy sorsjegy ára csak 20 kr, a nyere­mények valóban rendkívülieknek mondhatók. Főnye­remény : egy rendkívül pompás és értékes gyémánt­ékszer, mely a magyar ötvösművészetnek igazán be­csületére válik. Második nyeremény: egy thea- és ká­vé-service, harmadik nyeremény: evőkészlet 12 sze­mély számára. E három nyeremény a nyerő kívána­téra haladéktalanul visszaváltotik 5000, illetőleg 1000 és 500 frtért, készpénz fizetés mellett, minden levonás nélkül. Ezeken kivü­l 1700 különféle nyere­mény van, u. m. műtárgyak, háztartási eszközök, könyvek stb. E sorsjegyek már eddig is nagy kelen­dőségnek örvendettek az egész országban. A sorsolás 1885. jan. 2-án történik, úgy hogy a szerencsés nye­rők az uj évet mindenesetre nagyon kellemes módon kezdik meg. „­­ Az esztergomi múzeum. Mint a »Magyar Állam« írja, az esztergomi primási palota második emeletét majdnem egészen a prímás által gyűjtött múzeum foglalja el. A bíboros főpap Kölnben a Schnütgen-féle műgyűjteményből számos nagyérdekű egyházi régiséget vásárolt. Ezek megérkeztével három szép osztályból fog állani a Simor-múzeum: könyv­tárból, képtárból és régiségtárból. — A »Paedagogiai társaság« ma délután tar­totta meg első fölolvasó ülését az akadémia Kisfa­ludy termében. Nagyszámú férfi és nőközönség gyűlt egybe s maguk a társaság tagjai is igen nagy szám­ban jelentek meg. Első felolvasó Verédy Károly kas­sai kir. tanfelügyelő volt, aki a hasznossági elv és a nevelési materialismus leküzdéséről értekezett. Ko­­runk a leghelyesebb paedagogiai elveket túlozza. Du­ Bois-Raymond azon amerikai felfogást stigmatizálta, neo-barbarismusnak, mely a gyorsan elérhető siker­nek előnyt ad a később jelentkező, de tartósabb ered­ményű sikerek fölött. Oly népiskolai tanterv ki­dolgozását sürgeti, mely a nevelő oktatás elvének megfeleljen. A gyűlés a felolvasást általános helyes­léssel fogadta s miután György Aladár és Kármán Mór érdekes eszmecserét indítottak meg, a Verédy felolvasásában foglalt indítványt elfogadta. Ezután Radó Vilmos értekezett az elemi iskolai tananyag revisiojáról és előadta azon panaszokat, melyeket népiskolai tanításunk ellen emelnek s elismeri, hogy ezeknek alapos okai vannak. Végül Bihari Péter ér­tekezett »A jutalmazás és büntetés szellemi eszkö­zeiről a nevelésben.« Ezután a társaság zárt ülést tartott, melyen folyó és belügyek tárgyaltattak. — A városligeti tó befagyott s a korcsolyapályát, ha az időjárás is így marad, még e hét folyamán megnyitják. — Az időjárásról a következő heti jelentést közli a budapesti központi időjelző állomás. Euró­pában a közelebb múlt héten egy erélyes, szára­zabb és hidegebb nagy légnyomásnak tartós levonu­lását a continensen csak részben és csekély mérben szakíthatták meg azon erélytelen depressiók, melyek részben északról Skandinávia és a keleti tenger felől, részben délről, a Földközi tenger felől jőve, a hét utófelében két ízben is találkoztak Közép-Európában. Ezért volt a kontinens m­érsékelt szelek mellett, többnyire hidegebb, szárazabb, részben ködös­­ csapa­dékok, többnyire hóval, a hét utófelében, inkább az észak déli közép részekben, az osztrák-magyar-német­­olasz- és lengyel földeken voltak többször. A hideg egyre nagyobbodott, a continens nagy része éjjel fa­­­gyossá lett s a hét vége f­elé a Kárpátok közelében a fagy olykor 14—16 foknyira is keményedett. Nagy- Brittánia és a délnyugati tengerek körüli részek, ke­vés hőváltozás mellett, fagyponton felül enyhék ma­radtak. Hazánkban nagy légnyomás, a hét vége felé részben depressió alatt, nagyobb­részt északnyugati és nyugati mérsékelt sze­lek mellett ; az idő többnyire csendes, felhős, részben ködössel változó, eleinte szárazabb volt, fagypont körü­li, északkeleten éjjel fagyos hő­mérséklettel, helyenkint szórványosan havazással, mi a hét utófelében egy pár ízben az ország minden ré­szében, helyenkint nagy mennyiségben is volt. Erősebb éjjeli fagyok a hét utófelében az észa­ki és keleti részekben voltak. Az időjárási ténye­zők jelen állásában a jövő hétre, eleinte csendes, szá­razabb, fagyos időt várhatni, mely a hét közepe táján enyhébb, szelesebb, csapadékokkal változó lesz s a hét vége felé ismét hidegebbre, derűsebbre fordul. — Szavazás jótékony czélra. Az országos kiál­lítás szépségalbumának bizottsága elhatározta, hogy a felajánlott nagy díjon kívül, mely egy nevezetes ma­gyar ötvösmű motívumai után készülő ékszerből fog állani, még 10 diszokmányt is fog fölajánlani. A nagy díjat és a 10 diszokmányt általános szavazás útján fogják a szépeknek odaítélni, még­pedig olyformán, hogy minden látogató 10 kvnyi összegért válthat egy szavazó­lapot, melylyel a számokkal ellátott arczké­­pek bármelyikére szavazhat. Az ily módon begyűlő összeg a kiállítás után a hirlapirók nyugdíjintézeté­nek fog átadatni. A bizottság már tudatta ez intéz­kedését Fálk Miksával, a hirlapirói nyugdíjintézet elnökével s a kiállítási nagybizottsággal s most még csak ez utóbbinak engedélye van hátra, hogy a szép tett megvalósuljon. — Halálozás. Thaly Antal a kir. curia ny. a. h. igazgatója élete 80-ik évében meghalt. Thaly a Feren-József rendnek volt lovagja. — »A magyar szent korona«. A magyar szent koronáról az akadémia kiküldött bizottsága által felvett hiteles műtörténelmi rajzok chromolithogra­­phiai másolatai már mind megérkeztek az akadémiá­hoz. A szöveg megírására fölkért Ipolyi Arnold püspök szintén befejezte munkálatát s benyújtotta azt a műrégészeti bizottsághoz, mely azonnal sajtó alá bocsátotta s igy a nagyszabású mű, mely Szent István koronájának első hiteles szinmását, részletraj­zait, művészeti és történelmi leírását tartalmazza, már a jövő hó elején meg fog jelenni az akadémia kiadá­sában. — A fővárosi rendőrség kapitányságai közül csak a III. ker. Engelbach Károly és a X-ik ker. Szlávy László vezetése alatt van azon helyzetben, hogy összes hátralékaikat feldolgozták, miért Jekel­­falussy Lajos min. biztos Pekáry József főkapitányi helyettes utján nevezetteknek elismerését fejezte ki. — A kinevezendő 16 dijnok e szerint a munka arányában a többi kerületek közt fog felosztatni. — A Schweninger-ü­gy. Mint a berlini lapok ír­ják, a berlini orvosi egyetem tanári karának minden tagja egy iratban eltiltotta Schweningert attól, hogy velük érintkezzék, Schweningernek müncheni viselt dolgai miatt. — Kéjvonat. Boldogasszony fogantatásának ün­nepe alkalmából i. é. deczember hó - án kéj menetek rendeztetnek a szab. osztr. magy. államvasuttársaság valamennyi vonaláról Bécsbe (osztr. államvaspálya), továbbá a vágvölgyi vonal, valamint a nagy-tapol­­csány-tótmegyeri vonal állomásairól Budapestre igen mérsékelt menetdijak mellett. — Az említett napon Budapesttől Bécsig (osztr. államvaspálya) és megfor­dított irányban egy-egy kérmenet rendeztetik nagyon leszállított menetjegyek mellett. — A menettérti je­gyek 10 napi érvényességi tartammal bírnak. — A külön vonat elindulása Budapestről 9 óra 30 percz­kor este; a külön vonat elindulása Bécsből 8 óra 25 perczkor este. — Visszautazásra, a futárvonatok ki­vételével, bármely menetrendszerű vonat használható.­­ Visszamenetkor az utazást tetszés szerint bármely á­lomáson a térfijegyek érvényességi tartamán belül egyszer lehet félbeszakítani, mi mellett az utazó, mi­helyt a vonatot elhagyja, azonnal az állomási főnök­nél tartozik bemutatni jegyét, hogy az utazás félbe­szakítását a jegyen előjegyeztesse.­­ A ragadozók pusztításáról, a téli idény hir­telen beálltával egyre sűrűbben érkeznek a belügy­miniszterhez a hivatalos jelentések, így újabban Krassó Szörény megyéből jelentik, hogy a verendini és mehadiai községi határokban a farkasok a mar­haállományban érzékeny kár­okat okoztak, Szeben me­gyében pedig Szász-Orbó és Hahalom községek ha­tárában mutatkoznak nagyobb számban a farkasok. Mindkét megye közigazgatási bizottsága elrendelte a fenyegetett községek határára a hivatalból való vadászatot. — Korcsolyacsarnok Budán. Christen-féle tég­lavető telkén levő tavat a tartós fagy következtében máris 6 centiméter vastagságú jégréteg borítja, az ezen korcsolyázó pályát bíró I. ker. polgári kör az idényjegyek kiadását megkezdte. A jegyek, melyek árai — mint már említettük — a körtagok és ezek családtagjai részére 1 írt 50 í­rban, a Duna jobb partján levő társasegyletek tagjai, valamint a közös hadseregbeli és m. kir. honvédlisztek úgy, mint ezek családtagjai részére 3 írtban, idegen személyek ré­szére pedig 4 írtban állapitják személyenként meg, — mától fogva naponta délutáni 4 és 7 óra között egyelőre az alagút melletti közhelyiségben (I. kerület Attila­ utcza 58. sz.), a jégpálya megnyílta napjától pedig naponta délután 2 órától fogva a jégpálya te­rületén épített kényelmes korcsolyacsarnok pénztárá­nál is lesznek válthatók. A jégpálya ünnepélyes meg­nyitása, a beállott időjárás tartóssága esetén, már a közeli napokban remélhető. Hogy a látogató­közön­ségnek a jégpályán való tartózkodása egyébként is minél kényelmesebb és kellemesebb legyen, az egylet díszes csarnokot építtetett, mely tágas nézőteremből, továbbá a szükséges mellékhelyiségekből, u. m. előtér­ből, ruhatárból, női piperéből, valamint buffetből áll­­ván, nagyobb mérvű igényeknek is megfelelni képes. Gondoskodva van arról is, hogy a jégpályán a kor­csolyázásban szakszerű oktatás adathassák, mely czél­ra Petzke Lajos ismert korcsolyamester naponkint reggeli 8 órától délutáni 5 óráig a közönség szolgá­latára áll. — Az erénydij. A franczia akadémia Montyon 20,000 frank hagyatékát, az »erénydijat«, mely fölött a párisiak annyit szoktak élerelni, különösen ha fiatal ember kapja meg, — tegnapelőtt osztotta ki az aka­démia, a 20,000 frankot 400—1500 frankos jutal­makra osztván föl. A jutalmazásokról P a­­ 11 e r o n olvasott jelentést, mindjárt bevezető szavaiban meg­említve, hogy minő sok bajt okozott már az, hogy e díjnak éppen »erényes« a jelzője. »Annyi bizonyos, úgymond, hogy ma, legalább én, nem merném mon­dani egy asszonyról, hogy »erényes barátnőm«, külö­nösen, ha fiatal, sem barátaim közül nem merek sen­kit erényesnek nevezni — különösen ha öreg. Robes­­pierre és Saint-Just óta a francziák nem akarnak eré­nyesek lenni.« Azután megfordítja a dolgot s azt a kérdést veti föl, hogy a francziák valóban oly rosszak-e mint aminőknek őket mondják, olyan rosszak-e, mint aminőknek ők magukat föltüntetik ? Pailleron büszkén mutat a franczia nemzet ellenkező, kiváló tulajdon­ságainak egész seregére, de azt kénytelen bevallani, hogy a franczia mindenka sértésnek fogja tekinteni, ha felőle egyéb dicsérőt nem mondanak, mint hogy jó férj vagy jó feleség — bárha ez képezné is fő büszke­ségét. Az erénydíjak szétosztásánál főszempont volt a megjutalmazandók jószívűsége, emberszeretete, s az, hogy teljesítik-e kellőleg kötelességüket hűen ? S hiába mondják azt, hogy kötelességet teljesíteni a legkönnyebb , amikor azt cselekszik a legkevesebben ! S minő embereknek adták ki az erénydíjat ? Jean Bap­­t­ste Le Bacheley házmester,aki húsz esztendőn át soha, még hivatalában sem követett el megróható cselek­ményt. Egyik napon a házi úr hirtelen beteggé jön, me­ghal, mielőtt más, mint a házmester erről értesül­hetett volna. Bacheley elvégez minden teendőt a rendőrségnél, értesíti a rokonságot, s a halott szek­rényében volt 26,000 frankot átadja hiány nélkül kapott érte 15 frank borravalót. Egy fiatal tanuló a házban súlyos beteggé lön; Bacheleyék ápolják há­rom hónapon át, kigyógyítják, ellátják ruhával, ingyen, s elküldik haza egészségesen. Egy özvegy asszony súlyás beteggé lesz a házban ; a Bache­­ley-pár önfeláldozóig ápolja; az asszony meghal, s ők örökbe fogadják árváját. Az académia 600 frankkal jutalmazta meg jószívűségüket. — Aman­dine Pecqueur magához vette vidékének minden el­hagyott nyomorult betegét s addig ápolta őket, amig ki nem gyógyultak . 2000 frank jutalmat kapott; egy matróz, aki számosakat mentett ki a biztos halálból saját élte veszélyeztetésével stb. stb. Pailleron egész hosszú sorát mutatja be a valóban nemeslelkü férfiak­nak, kik az erénydij­ban részesülnek s büszkén mutat arra, hogy még ezren meg ezren vannak, akiket ös­­mernek, de már meg nem jutalmazhatnak s tízszer annyian vannak, akiket nem ismernek, de a jutalma­zást megérdemlik. — Tűzrendőri vizsgálat az operaházban. Az operaházban tegnap délelőtt 10 órakor ejtetett meg a tazvizsgálat Szalay VI. kerületi tollnok, Nagy De­zső rendőrfogalmazó, Kovács Gusztáv fővárosi mér­nök, Szcerbovsky Szaniszló tűzoltó h,­parancsnok, Janza kéményseprő és Szilágyi Lajos miniszteri fő­mérnök, az operaház műszaki felügyelője jelenlétében. A bizottság a gázkiömlés okát abban találta, hogy a légszesz lángzó rendes eloltásakor a kulcsnak a csa­varból való lehúzása alkalmával a csap véletlenül el­fordult s a cső nyitva maradt. Húsz óra alatt azután az egész földszinti helyiség, mely a jegyszedő ellenőr szobájául szolgál, gázzal telt meg s mikor a munká­sok lámpával beléptek, a gáz felrobbant. A bizottság vétkes mulasztást már csak azért sem constatálhatott, mert a műszaki felügyelő a többi ilynemű helyiségek­ben már eltávolította a lángzókat s helyettük gyer­tyalámpákat alkalmazott. E szobában volt az utolsó lángzó s a két munkás, a­ki a robbanást előidézte, éppen e lángzó leszerelése végett ment e helyiségbe. A munkások különben már felgyógyultak, s a jövő héttől fogva munkába állanak. Az esetről és a tűzvizs­­gálatról felvett jegyzőkönyvet a bizottság fölterjesz­tette a belügyminisztériumhoz is. — Kis tigris az állatkertben. A Batthyány Ele­mér féle ritka szép nőstény tigristől eddig még nem sikerült fiát nevelni, noha már többször megkölked­­zett. A rendkívül vad, ingerlékeny állat kölykeit ren­desen felfalta, vagy megfojtotta. Elvenni sem lehetett tőle a­míg életben voltak, mivel a­mint háborgatva lett, azonnal rájuk feküdt, és nem volt mód őt eltávo­lítani. Legutóbb ismét hármat fiadzott, egyet pár óra múlva felfalt, egyet agyon­nyomot, a harmadikat azonban nem bántotta, sőt engedte szopni, s napon­ként nagyobb gonddal ápolta, gyengéd és figyelmes lett hozzá, kezdte félteni, s ha emberek jöttek ket­­recre közelében, azok elől elrejtette a szalmába. Ezóta teljesen megváltozott, s a­mennyire vad és dü­höngő volt előbb, annyira gyengéd és szerető anya most életben hagyott kicsinyéhez, a­mely már elérte az öthetes kort, és így valószínű, hogy életben marad. — Szénmérgezés. K­a­­­z­e­r József kőmives, a kecskeméti­ utcza 12-ik sz. ház alházmestere ma dél­előtt költözködött be uj lakásába, hol első dolga volt, hogy egy kis kályhát felállítson, melybe kokszszal de­rekasan be is sütött. Ezután munkába ment s otthon hagyta nejét, Grima Máriát és 13 éves leányát. Mi­kor azonban délután hazatért, mindkettőt eszmélet­len állapotban a földön fekve találta. Hamarjában rendőrt hozott, a­ki aztán a két magánkívüli nőt a Bókumba szállította. Itt a kezelőorvos constatálta, hogy mind akettőt a nagy mértékben kifejlődött szén-­ gáz kábította el, de állapotuk nem életveszélyes. — Orgyilkosság a stáczió-utczában. Mint annak idejében említettük, e hó 11-én éjjel egy Német Jó­zsef nevű fuvarost a józsefvárosi templom előtt, a­mint egy leánynyal beszélgetett, hátulról három ember megtámadott s úgy összeszurkált a késekkel, hogy összerogyott. A tettesek elmenekültek. Arra járók észrevették a vérében fetrengőt s beszállították a Ró­­kus kórházba, hol másnapra, daczára az orvosi ápo­lásnak, meghalt. Az orgyilkosok közül kettőt ma si­került az erélyesen nyomozó rendőrségnek kézreke­­ríteni, s valószínűleg elfogják a harmadikat is, kinek személye szintén ismeretes, de most bujdokol a rend­őrség elől. — öngyilkos virágárus leány. Menner Erzsé­bet 22 éves hajadon virágárus leány, aki f. hó 16-án gyufaoldattal megmérgezte magát, daczára a gondos orvosi kezelésnek, tegnap, hosszú és kínos szenvedés után a Rókus-kórházban meghalt.­­ A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 237 gyermek, elhalt 171 személy, a születések tehát 66 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 157 törvényes, 80 törvénytelen; nemre nézve 127 fiú, 110 leány. Halva született 21 gyermek, köztük 16 törvényes, 5 törvény­telen. A halottak közt volt 96 finemű, 75 nőnemű.­­ Egy éven aluli gyermekek száma 37. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 10. Ez év 46 he­tében élve született összesen 12,774 gyermek, elhalt 11,275 egyén. A születetések többlete 1399. Születések arányszá­ma 1000 lakosra : 29­6. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában 294, az egy éven felüli lakosoknál 17­2, az öt éven felüli lakosoknál 16'0. — (az útról jöttek leszámításával 20'4°/o). Az elhaltak kora: 0—1 éves 37; 1—5 éves 19 ; 5—20 éves 12 ; összesen 0—20 évig 68 ; 20—30 éves 13 ; 30—40 éves 22 ; 40—60 éves 35 ; 60—40 éves 25 ; 80-on túl 8, ismeretlen korú —. Halálozások kerületen­­ként: I. kerület 13, II. kerület 9, III. kerület 20, IV. kerület 4, V. kerület 6, VI. ker. 20, VII. ker. 26, VIII. ker. 82, IX. ker. 15, X. ker. 4, egyéb kórházi halott 18, katona 4. — Összehasonlító statistica. A f. évi november 2-től november hó 8-ig terjedő héten hazánkban a következőleg áltak a születések és halálozások arányszámai : Budapesten szül. 290, meghalt 178, Debreczenben született 42, elhalt 81, Pozsonyban született 29, elhalt 29, Kecskeméten született 45, elh. 29, Aradon szül. 2, elh. 15, Temesvárott szül. 21, elh. 21, Nagyváradon szül. 23, elh. 21. — Főváros krónika. Sikkasztó ügynök. Bed­­lich E. ügynök Heischmann Gyula kereskedő megbízásától, egy kávéházban 72 süveg czukor árát, 253 frt 50 krt felvett, de ahelyett hogy az összeget megbízójának átadta volna, azt el­sikkasztotta s megszökött vele. Még kabátját is ott hagyta a kávéházban. Két őrültet szállítottak ma be a Rókus-kórház megfigyelő osztályára. Az egyik Nagy Antal 34 éves, nős, nógrádmegyei földmives, vallási őrjöngésben szenved s a má­sik S­k­a­­­i­c­s­á­n János 31 éves nőtlen fővárosi napszámos a mértéktelen pálinkaivásnak lett áldozata, a mennyiben rajta delirium tremens jeleit constatálták. Öngyilkossági kísérlet. Fekete Eliz győri születésű leány tegnap este az alsó dunai rakpartról a Duna hullámai közé ugrott, de az elősiető matrózok még elég korán megmentették. — Helyreigazítás. Lapunk mai esti kiadásában, a református egyetemes conventről szóló tudósításunk­ban, értelem­zavaró sajtóhibák vannak, így az, hogy »Fejes István emel szót a határozati javaslat mellett« — így értendő »Fejes István emel szót az általa be­adott határozati javaslat mellett«. Továbbá ezen ki­tétel »Filó Lajosnak azon megjegyzésére, hogy ha valamely ügy elveinkkel nem egyező, de azért fogad­juk el opportunitási szempontból, megjegyzi, hogy nem sarkalatos dogmatikai elvekre gondolt,« Így ér­tendő: »Filó Lajosnak e reá vonatkozó azon meg­jegyzésére, mintha ő (t. i. Fejes István) azon véle­ményben volna, hogy ha valamely ügy elveinkkel nem egyező, azért csak fogadjuk el opportunitási szem­pontból, kijelenti, hogy midőn azt mondta, nem sar­kalatos dogmatikai elvekre gondolt.« Mocsáry Lajos ezen mondatából »hogy ő a javaslat elfogadását az­ért javasolja, mert convulsiora vezet«, kimaradt egy »nem« szó, s a mondat igy hangzik: »hogy ő a javaslat elfogadását azért nem javasolja« sat. Mo­csáry Lajos szavai után pedig kimaradt e passus: »Ezután a convent imposans többsége elfogadta a felsőházi tagsági kérdés megvitatására kiküldött bi­zottság nagy része által elfogadott és Szász Károly püspök által szövegezett és benyújtott (tegnapi tudó­sításunkban közölt) határozati javaslatot.­ A convent e határozata különben tudósításunk vonatkozásaiból is kitűnik. — Hangverseny. A szász-meiningeni herczeg udvari zenekara dr. Bülow János vezénylete alatt ma tartotta első hangversenyét a vigadó nagy termé­ben. A vezér nevét környező nymbus átháramlott az egész művészi gárdára. Körútját ez idő szerint min­­denüt a legnagyobb mérvű érdeklődés kíséri. És mél­tán ! Ez az aránylag kicsiny zenekar, melynek meg­törhetetlen művészi disciplina kölcsönöz életerőt ég hódító hatalmat, nagy feladatokra termett és fu­tólagos megfigyelés mellett is feltétlenül impo­nál. Az érdem első­sorban Bülowé. A zenekar előadási módjában nyilvánuló geniális önkény, a műsor összeválogatása az ő merész röptű esz­méinek megtestesülése. ..Ma Beethove­n-e­s­­t­é­­­y­­­y­e­­ állott elő. Öt remekművet hallottunk egy huzamban, fokozódó bámulattal, de a kimerülés legcsekélyebb nyoma nélkül. Az Egmont-nyitány, az első symphonia, a negyedik zongoraverseny, az ötö­dik symphonia és 3. számú Leonora-nyitány szorosan egymásután. E rövid tudósításnak nem lehet feladata az épp oly jelentős, mint kiváló művészi pro­­ductiónak kimerítő méltatása. A benyomások sokkal szélesebb körűek és sokkal rohamosabban torlódtak, semhogy a megfigyelés egyes phasisaitól különválasztva számot adhatnánk. Az kétségtelen, hogy a közönség teljesen ,Bülownak excentricitásra hajló de geniális művészi természetének varázsa alatt állott. Beethovennek alaposabb ismerője Bülownál alig léte­­zik. A­ nagy zGBeB0orB^ UoTc­tLv«utwo uuitusa öt o te*»« valóságos tudóssá avatta. Ebben rejlik a meininge­­niek sikerének titka. Az előadás ezernyi finomsága, számtalan szellemes fordulata, a nuance-ok dúsgaz­­dagsága akkor is káprázatosan érvényesült, mikor a dirigens palctája pihent és az egész vezény­­ést Bülow csak egy-egy könnyed fejmozdu­­lttal jelezte. A végletekig figyelmes betaní­tás minutiosus gondja a meiningenieknél dúsan gyümölcsözött. Bülow különben ma nemcsak mint dirigens, hanem mint zongoraművész is valóságos dia­dalt aratott. A g-dúr verseny zongoraszólamát ő ját­szotta azzal a nála megszokott didacticai éllel, de elragadó szépen, a zenekar pedig kísérte külön ve­zénylet nélkül remek simulékonysággal.­ A vigadó nagytermében, melyet egészen elárasztott a nagy kö­zönség, rég hangzott olyan zajos, lelkes és hosz­­szan tartó taps, mint ma. Meglepte a közön­séget az ovatio, melyben Liszt Ferenczet a mei­­ningeniek részesítették. Mikor a maestro a te­rembe lépett, a zenekar tussal üdvözölte. — A rendezés hiányai gyanánt fel kell említenünk, hogy a meiningeni zenekar a báli orchester számára fen­tar­tott helyen volt összezsúfolva. A közönség kényelmé­ről pedig annyiban nem történt kellő gondoskodás, hogy a hangverseny látogatóinak — ha helyeiket meg akarták találni — a teremben külön felfedező útra kellett indulniok. — Petőfi Sándor összes költeményei. Az Athe­naeum részvény társulat kiadásában megjelent Petőfi költeményeinek hazai művészek rajzaival diszített második népies kiadása a költő arczképével. Költé­szeti irodalmunk e legnépszerűbb alakjának összes verses műveit veszi e kötetben az olvasó. Hogy e köl­temények a nép körében, melynek e kötet olcsóságá­nál fogva szánva van, minő nagy tért hódítottak s egyre terjednek, tanúsítja az a körülmény, hogy a je­­en kötethez hasonló, de kevesebb illusztráczióval el­átott első népies kiadás megjelenése óta, rövid idő­közökben, három más kiadás került a könyvpiaczra. Az előttünk fekvő díszes kötetet a költő arczképe s 85 sikerült illusztráczió ékesíti, melyek közül 53, a nagy díszkiadás válogatott képei után, kizárólag e kiadás számára készült. A mű nyomdai kiállítása, az anyag terjedelme daczára, nem túltömött, mint az e­ffajta külföldi remekírók kiadványai, sőt apró, de tiszta betűi könnyen olvashatók s a szemet nem ront­ják. Külseje pedig oly díszes, hogy »népies« elneve­zése mellett a szalon asztalán is helyet foglalhat. Azoknak, kik a nagy költő összes költeményeit, ille­tőleg ily alakú teljes kiadását még nem bírják, mele­gen ajánljuk e szép s a mellett jutányos kötetet. Ára­szes­zipiros vászonkötésben 2 frt 50 br. — A budai várszínház pályázata meddő volt, amennyiben a beérkezett művek közt egy sincs figye­lemre méltó s igy a dijat egyiknek sem ad­hatják ki. — Uj népszínmű a várszínházban. A várszín­ház igazgatósága elfogadta Berényi László hirlapiró­­nak a »Budapesti Hírlap« derék segédszerkesztőjé­nek »A varróleány« czimű három felvonásos fővárosi népszínművét. A darab, melynek czimszerepét Blaha Lujza asszony fogja játszani, január első felében ke­rül színre. — Hangverseny. Hétfőn f. hó 24 én, esti fél 8 órakor lesz a főv. vigadó nagytermében a szász-meinin­geni herczeg udvari zenekara által rendezett második és utolsó hangverseny dr. Bülow János vezénylete és dr. Brahms János közreműködése mellett. A műsor ez: 1. Wagner Richard: »Faust« nyitány (1840). 2. Brahms János: Második zongora-verseny zenek­ar­­kisérettel, kemény B, 83. mü. 3. Berlioz Hector: Nyi­tány Byron »Corsar«-jáhz, 21. mü. 4. Schubert Fe­rencz: Nagy ábránd kemény C, 15. mü, zongorára átírta Liszt Ferencz. (Zongora: dr. Bülow János.) 5. Raff Joachim : Suite magyar modorban, kemény F, 184. mü. I. A határnál — nyitány. II. A pusztán — álomkép. III. A honvédek kivonulása — induló. IV. Népdal változatokkal. V. A csárdában — vége. — A m. kir. operaház igazgatósága a czélból, hogy darabváltozás esetében a színházlátogató kö­zönséget a netalán elforduló zavaroktól megkímélje, a következő újabb intézkedést léptette életbe: Darab­változás ezentúl nem fog mint eddig új színlapokat nyomatni, hanem gyorsabb kezelés czéljából és hogy a változás mindenkinek feltűnjék, az utczasarkokon kiragasztott szinlapok­ra világos zöld szalagot fog ra­­gasztatni, melyen a változás oka és az elmaradt opera helyett adandó mű czíme lesz olvasható. Darabválto­zás esetén mind a napi, mind az előre váltott jegy ér­vényessége megszűnik; de hogy azok kívánalmai, kik már jegyet váltottak, lehetőleg kielégíttessék, elren­deltetett, hogy az illetők jegyeiket az előadás napján d. u. 5 óráig a nappali (hajós-utc­ai) pénztárnál az adandó operai előadásra érvényes (vörös) jegygyel cseréltessék ki­, vagy esetleg a váltott jegy árát visz­­szakérhessék. Öt órán túl a ki nem cserélt jegy ára az előadás végéig a főcsarnok (baloldali) pénztárnál visszafizettetik. — »Magyarország története.« A magyar tudo­mányos akadémia kebelében ez év elején tudvalevő­leg mozgalom indult meg az iránt, hogy az akadém­a írassa meg és adja ki Magyarország egy oly nagysza­bású történetét, a­minő a trónörökösnek az ország jelenlegi viszonyait feltüntető könyve lesz, hogy így a műveit magyar osztály egyszerre ismerhesse meg ha­zánk múltját és jelenét. A tervezet elkészítésére ki­küldött bizottság már befejezte munkálatait, de mi­előtt az az intéző fórumok elé kerülne szükséges volt a mű technicai kiállítása iránt tájékozást szerezni. E végből az akadémia felkérésére jelenleg beható tár­gyalások folynak a közoktatásügyi és pénzügyminisz­térium között, hogy az államnyomda jelenlegi felsze­relése mellett, mennyiben volna képes e nagy mű elő­állítására, illetve e czélból minő beruházások volnának szükségesek. Ennek elintézése után fog a nagyszabású tervezet az akadémia plénuma elé kerülni. Irodalom, színház és művészet. — Színházi játékrend a jövő hétre. A magy. kir. operaház műsora: hétfőn 24-én zárva; kedden 25-én »Lohengrin« Turolla E. k. a. vendég­játékával; havi bérl. 11. sz. páholy bérlet 25. sz. föl­emelt helyárak; kezdete 6112 órakor; szerdán 26-án zárva; csütörtökön 27-én »Zsidónő« Turolla E. k. a., vendégjátékával, havi bérl. 12. sz.. páholybérl. 26. sz. fölemelt helyárak, kezdete 7 órakor , pénteken, 28-án zárva, szombaton 29-én »Carmen«, havi bérl. 13. sz. páholybérl. 27. sz. rendes hely­árak, kezdete 7 órakor kor, vasárnap 30-án »Ördög Robert« Perotti Gy. vendégjátéka; havi bérlet 14-ik szám, páholybérlet 28-ik szám, fölemelt helyárak, kezdete 7 órakor. — A nemzeti színház műsora: hétfőn 24. »A­hol unatkoznak« ; kedden 25-én »Egy asz­­szony története«, bérletszünet: szerdán, 26. »A vas­gyáros« ; csütörtökön 27. »Az ember tragédiája«, bérletszünet; pénteken 28. »Keztyű és legyező«, »Tűz a zárdában«, új betanulással; szombaton 29. »Nóra«; vasárnapon 30. »Az áldozat.« — A népszínház műsora : vasárnap »Az árendás zsidó«-t ad­ják harmadszor, hétfőn, szerdán és csütörtökön ugyanezt ismétlik. Keddre: »Magdolna« van kitűzve. Szombaton (29-én) kerül először színre »A gerolsteini nagyherczegnő« Offenbach operetteje.

Next