Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)

1884-11-20 / 798. szám

Ennek befejeztével Tóth Sámuel felolvassa a máramarosszigeti főiskola állami segély iránti kérvényét, melynél élénk vita fejlődött. A vi­tában részt vettek Mocsáry Lajos, Kun Ber­talan püspök, Szilágyi Dező, gr. Degenfeld Jó­zsef, György Endre, Körmendy Sándor, Filó Lajos, gr. Ráday Gedeon, Szász Károly és Ker­­kápoly Károly.­­ Az elvi eltérések abban culminál­­tak, hogy egyes protestáns iskolák nem köthetnek semmiféle szerződést az állammal; mások ajánlják addig várni, mig az álta­lános segély kérdése eldől; némelyek akárhogy akarnak az iskolán segíteni; né­melyek ajánlják, hogy az illető iskola eddigi lépéseit hagyja helyben a convent, miután azt a legnagyobb szükségből tette. A hosszas vita után elnek feltevén a kérdést, 17 szótöbbséggel 12 ellenében ez ügyben elfogadtatik Mocsáry Lajos határozati javaslata, melynek értel­mében a marmarosi iskola állami segély ügye az ál­talános segély sorsának eldőlése utánra halasztatik. Ezután beterjesztetik a tiszántúli egyházkerület kérvénye a nazarénusok és az angol biblia társulat ügynökei ellen a belügyminisztériumtól kérendő óvó közigazgatási intézkedések iránt. — Helyeslőleg elfo­gadtatott. Evvel az ülés napi­rendje kimerittetvén, 1 óra 30 perczkor az ülés berekesztetett. Holnap d. e. 10 órakor a convent folytatja tárgyalásait. H­ÍREK­November 20. — Hivatalos. Kinevezések. A debreczeni m. kir. pénz­­ügyigazgatóság, a szarvasi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött vl. oszt. ellenőri állomásra Bíró Jánost, a nagyváradi kir. adóhivatalnál alkalmazott V- k oszt. adótisztet; a n.-váradi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött két VI. osztályú adótiszti állomásra pedig : Andrássy Miklóst, a b.-gyulai adófelügyelő mellett alkalmazott III. oszt. számtisztet végleges minőségben és Gólián Istvánt, a szarvasi kir. adóhivatalnál alkalmazott adóhivatali gyakornokot ideigl. minőségben ; a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Risztics Jánost a temesvári adóhiva­talhoz végleges, és Czárán Jánost az aradi m. kir. adóhivatal­hoz ideigl. VI. adótisztté nevezte ki. — Távírda. A szabadalmazott osztrák-magyar állam­­vasuttársaságnak Csaczától az ország határáig Saybusch felé kiépitett új vonal-része mentén Czernén és Szkalitón felállított vasúti állomásai állami és magán-táviratok kezelésére felha­­talmaztattak, s ebbeli működésüket megkezdették. — Az ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara lajstromából Szondy Béla felső-csöppönyi ügyvéd elhalálozása folytán kitöröltetett s irodája részére Bartheldy Antal nagy­­szombati ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A debreczeni ügy­védi kamara Beréti István volt nagy­kun­madarasi, jelenleg ismeretlen tartózkodású ügyvédet felhívja, hogy a kamara ügyésze által ellene az ügyvédi lajstromból kitöröltetése iránt beadott fegyelmi panaszra 8 nap alatt nyilatkozzék, vagy­ ez iránt a részére ügygondnokul kinevezett dr. Hrehuss Viktor debreczeni ügyvédet utasítsa, mert­ különben ellene a fegyelmi eljárás el fog rendeltetni. — Posta. A székely-udvarhelyi kir. postahivatal f. é. nov. hó 1-én kincstárivá alakíttatott át. f. évi november hó 26-án Szepes megye Sztrázsa városában és sopronmegyei Dőr és Pordány községben kir. postahivatalok lépnek életbe. — Gazdasági tudósítók. A földművelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter, Gráte János beszterczei lakost Besz­­tercze-Naszód megye jaádi, Gerasim Dániel ó-radnai lakost az ó-radnai, és Terentel Basil romosi lakost a naszódi járásra nézve és Dániel Elek széplaki lakost Kis-Küküllő megye er­zsébetvárosi járására nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. — Névváltoztatások: Goldstein József (Ambró) egri ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevének »Göndör«-re, Küplen máskép (Kipler) József szombathelyi illetőségű budapesti la­kos vezetéknevének »Kölesvölgyi«-re, Baussnitz Ignácz és kis­korú Baussi­tz Gusztáv budapesti illetőségű ugyanottani lako­sok vezetéknevének »Bados«-ra, Brüll Móricz budapesti illető­ségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Balog«-ra és Braun Vilmos budapesti illetőségű ügyi­nottani lakos saját, valamint Henrik, Béla és Gyula nevű kiskorú gyermekei vezetéknevé­nek »Barna«-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi ren­delettel megengedtetett. — Ő Felsége a király kíséretével együtt ma reggel 6 óra 19 perc­kor a magyar államvaspálya külön udvari vonatával a fővárosba érkezett. A pá­lyaházban a rendőrség részéről P­ekáry József he­lyettes főkapitány volt jelen. A király ma este 9 óra 30 perczkor az osztrák-magyar­ államvasuton Bécsbe utazik. — Személyi hírek. J­ó­z­s­e­f főherczeg, kísére­tével együtt tegnap délután 4 óra 15 perczkor Alcsut­­ról a fővárosba érkezett. — Gróf Taaffe osztrák miniszterelnök, gróf Welserheimb és Dunajev­­s­z­k­y osztrák miniszterek ma reggel Bécsből Buda­pestre érkeztek. — Kihallgatás. Ő Felsége a király ma d. e. 10 órakor általános kihallgatást adott, melyen összesen 39, nagyobbára katonai személy nyert kihallgatást. Ott voltak : dr. Smolka az osztrák delegatio elnöke, libloyi Graef Ede lovassági tábornok, József főher­czeg adlátusa, gr. Török nyug. altábornagy, Brecht von der Wallwacht Károly vezérőrnagy a 68. gyalog­dandár parancsnoka, Kiének Károly vezérőrnagy a 17-ik lovasdandár parancsnoka, Kollarz Adolf vezér­őrnagy a 7-ik hadtest tüzérigazgatója, Lukinácz Ede vezérőrnagy a 83-ik m. kir. honvéddandár pa­rancsnoka, glickfeldeni Schüch Ferencz vezérőrnagy a 66-ik gyalogdandár parancsnoka, Balogh Imre Jász- Nagykun- Szolnok megye főispánja, Simon Gyula Mo­­son megye főispánja, Perczel István Tolna megye volt főispánja, Nostitz Rimeck gróf alezredes, ő felsége szárnysegéde, Dittrich József ezredes a köz­i had­ügyminisztérium X. osztályának főnöke, dr. de Fin Hamilkár ezredes a tiroli vadászezred parancsnoka, Lehman ezredes, Gellén József curia biró, Simon Ödön sopronmegyei alispán stbben. A kihallgatás 11 órakor ért véget. A király, mint már említettük, ma este 11i 10 órakor az osztrák­ államvasut különvonatá­­val pár napi idézésre Bécsbe utazik. — Titkos tanácsos. Ő Felsége dr. A­ngerer Ede czimzetes püspöknek, a bécsi főegyházmegye érseki helytartójának, a titkos tanácsosi méltóságot ado­mányozta. — Kitüntetés. Ő Felsége Ohnhausz József 3. honvéd-huszárezredbeli számvivő őrmesternek, egy embernek a megégés halálától, saját élete veszélyez­tetésével véghezvitt megmentése elismeréséül, a koro­nás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Közgazdasági előadó. A fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Versecz szab. kir. város közigazgatási bizottságának közgazdasági el­adójává, Rottler Ferencz helyébe, Hösch Frigyes ver­­seczi polgárt nevezte ki. — Horvát tudósok Oroszországban. Mint a­­P. Lloydsnak Zágrábból írják, dr. R­a­c­s­k­i Ferencz, a délszláv tud.­akadémia elnöke, és dr. Ljubics Simon a nemzeti múzeum igazgatója tiszteletbeli tagjaivá lőnek az odessai új­ orosz egye­temnek. E kitüntetés jogczime az, hogy ez urak részt­vettek a VI. orosz régészeti congressuson a múlt évben. — Halálozások. Bloksay István beregszászi kir. közjegyző tegnapelőtt 58 éves korában tüdőszélhü­­désben elhunyt. — Nagyváradon általános és mély részvétet keltett Sólyom Sándor kir. mérnök halála. A korán elhunyt férfiban fiatal neje és féléves leány­kája legfőbb támaszukat, a­z állami építészeti hivatal pedig buzgó tisztviselőjét gyászolja. — Némethy Norbert altábornok tegnap reggel 5 órakor Döbling­­ben 56 éves korában meghalt. — Bacillus­ cursus.Berlinben a birodalmi egész­ségügyi hivatalnál tegnapelőtt tizenegy napig tartó cholera-bacillus tanfolyamot nyitottak. Részvételre több porosz törzsorvost rendeltek be. — Egy vonatvezető hősiessége. A hanaui nagy vasúti szerencsétlenségről utólag a következőket írják: Midőn a vészjel fölhangzott, Claust a mozdonyvezető azonnal fölismerte a nagy veszélyt. Kiugrott a kocsi­ból, s végig futva a lépcsőkön, amilyen gyorsan lehe­tett, kinyitotta a szomszédos kocsik ajtaját, minden­hová bekiáltva: »Meneküljön mindenki, a vonat ki­siklik !« Ezzel számos ember életét mentette meg, kik kiáltására gyorsan kiugrottak. Néhány pillanattal ké­sőbb megtörtént az­ összeütközés, és Claustot a kocsik törmelékei összezúzták. A szerencsétlen könnyen megmenekülhetett volna, ha kötelességét az utolsó pillanatig hűen nem teljesíti. — Esküvő. Dr. Ruzsits György kikindai ügy­véd f. hó 16-án vezette oltárhoz Temesvárott Bran­­kovits György gör. kel. püspök leányát, Angelinát. — Ösztöndíjak: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kardos Gyula, Tornai Gyula, Száríts Imre, Stettka Gyula és Pörge Gergely festészeti mes­teriskolai növendékeknek egyenként hatszáz frtnyi művészi ösztöndíjat adományozott. — A posta és a hírlapok. A »Debreczeni El­lenőr« tegnapelőtti számában a következő megjegy­zés foglaltatik: »A »N­emzet«és a»Pesti Napló« szerkesztősé­geit felhívjuk, hogy járjon utána, váljon a kiadóhivatal vagy a posta-e az oka annak, hogy az esti lapok legalább is heten­ként háromszor elmaradnak.« E felhívás következtében eljártunk ez ügyben, úgy a postaigazgatóságnál,mint a mozgóposták főnök­ségénél és azt tapasztaltuk, hogy a hiba a mozgópos­ták rendkívül hiányos kezelésében van. Az egy-egy vonatra összecsomagolt esti lapok külön-külön a köz­ponti pályaudvar postahivatalába vizetnek ki, minden csomag az illető vonat elindulása előtt félórával. Ott átveszi azokat egy alantas tisztviselő — legtöbbször a szolga — és a keze ügyében levő üres asztalra, má­zsáiéra, székre leteszi. Ha később aztán eszébe jut, beadja a vasúti kocsiba, ha nem — akkor itt marad a csomag és az előfizető szidhatja a­­ kiadóhivatalt. Pedig a kiadóhivatal az elküldésnél már csak azért sem késhet el, mert az esti lapokat vivő vonatok közül a legelső is csak az esti lapok megjelenése után egy órával később indul. A hiba tehát, mint említettük, a postai kezelésben van, és ezen a hanyagságon kellene úgy az előfizető közönség, mint postaintézetü­nk jó híre érdekében a lehető leggyorsabban segíteni. — Nyomoz a berlini egyetemen. A berlini egye­tem egyik hallgatója, egy fiatal vegyész, kérelmet in­tézett a német főváros utczatisztítási bizottságához az iránt, hogy vegyék őt fel az éjjeli utczaseprők közé. Kérelmében megemlíti, hogy ő sokkal büszkébb, sem­hogy kegyadományt fogadna el, s minthogy máskép megélni és tanulni nem tud, intézi kérelmét a bizott­sághoz. Egyúttal tanáraitól kitűnő bizonyítványokat csatolt be, melyek tekintetbe vételével a kért foglalko­zásra csakugyan alkalmazták, s az egyetemi hallgató valóban söpri éjjente Berlin utczáit. — Két láb-négy kéz. A berlini anthropologok e hó 15-iki közgyűlésén Virchow bemutatta Untbant, a kezek nélkül született, lábbal dolgozó művészt. Vir­chow előbb értekezett arról, hogy a vademberek lába mennyivel több mozgékonysággal bír, mint a cultur­­embereké, s arra a következtetésre jut, hogy kellő gyakorlás után mi sokkal többet vagyunk képesek vé­gezni lábainkkal, mint a vademberek. Ezt bizonyítja a bemutatott Unb­an is. E porosz származású ember kezek nélkül, csonka félkarral született, de már gyer­mekkora óta arra tudta használni lábait, hogy azokkal fogjon. Lassankint eltanulta egészen azt, hogy lábait kezek helyett és gyanánt használja; járt iskolába, később a gymnasiumba adták, majd a lipcsei zeneis­kola növendéke lett, ahol hegedülni tanult, s cornet és pistont is futt. Tud lőni, lovagolni, úszni, felöltöz­ködik minden segítség nélkül, és már tett Ameriká­ban is nagyobb utazásokat. Unb­an egy teljesen művelt ember benyomását teszi. Széken ülve föltette lábait egy asztalra, rágyújtott egy cigarettáre, s elő­véve egy csomag kártyát, összekeverte, fölírta nevét egy táblára, összekulcsolta ujjait, nagy ujjaival mal­mozott, s más mindenfélét mutogatott. Bámulatos volt az, hogy mind e dolgok alatt a néző egészen el­feledte, hogy lábaival tesz-vesz, annyira ügyesen és könnyen ten mindent. Elővett aztán egy tollkést, egyik ágát kinyitotta, s meglegyezett egy irónt. Ezt a rendkívüli mozgékonyságot a bokák, térd és ctomb­­izületek rendkívüli fejlettsége nagy mértékben elő­mozdítja. Amikor Untban elbúcsúzott, Virchow a társaság nevében köszönetét fejezte ki, mosolyogva téve hozzá, hogy nagyon örömest szorítana vele ke­zet, ha ez lehetséges volna. Untban úr erre udvarias meghajlással nyujtá feléje — jobb lábát, melyet Vir­chow a gyűlés tetszészaja közt szorított meg. — A brüsseli egyetem jubileuma. A szabad brüsseli egyetem ötven éves jubileumának ünnepélyei tegnap este kezdődtek. A külföldi tanulókat fáklyás­zenével fogadták. Az utczák föl voltak lobogózva, a házak kivilágítva.­­ A sternbergi törvényszék ellen intézett dyna­­mit merénylet okozóját, mint írtuk, egy Zimmer Já­nos nevű rabban vélték föltalálhatni, mivel a robba­nás történte előtt őt azon a helyen látták dolgozni, a­hol a robbanás történt. E gyanút leginkább az erősí­tette meg, hogy Zimmernél találtak is oly szert, me­lyet dynamitnak néztek. Utólag azonban Zimmer nemcsak alibit tudott kimutatni, de bebizonyult az is, hogy a nála talált szer nem dynamit, hanem közönsé­ges festék, a mivel az ácsok, — s Zimmer is az, — dolgozni szoktak. — A szultáni hárem asszony­ titkára, Attar Kalfa, nyolc­vanhárom éves korában meghalt a mait csütörtökön, s a szultán egyenes parancsára olyan pompával temették el, mint valami c­abinet, a szul­tán nejét. Attar Kalfa 1829-ben II. Mahmud ural­kodása alatt jutott a hárembe mint alme, rabnő, ké­sőbb odaliszkká lön, s legutóbb h­asike, kegyelt. E szultán halála után nyugalomba lépett, s titkárává lön a háremnek.­­ Nagy lopás történt tegnap Bécsben a Nord­bahn II. oszt. várótermében. Délután 5 órakor érke­zett oda Nilov orosz államtanácsos Armfeld udvari tanácsossal, s letéve bőröndjeiket a váróterembe, az étkezőbe mentek. Mire visszatértek, a bőröndök leg­­kisebbike, melyben azonban mintegy 10,000 forint értékű franczia bankjegyek és aranypénzek voltak, eltűnt. A bőröndben volt azonfelül több értékpapír is. — Kivégzett nihilista. Hiteles forrásból jelentik, hogy a legutóbbi politikai per alkalmával halálra ítélt, de azután kegyelmet nyert Aschenbrenner al­ezredes mégis kivégeztetett Schlüsselburgban. A ka­zamatákba való szállításkor ugyanis Aschenbrenner összeveszett egy a hajón levő katonaorvossal s arczal ütötte őt. A schlüsselburgi parancsnok jelentést tett az esetről, mire az az utasítás érkezett Pétervárról, hogy Aschenbrenner lövessék agyon, a­mi meg is történt. — A vigyázatlanság. Tegnap Bécsben majdnem egy egész család jön áldozatává vigyázatlanságának. Polzer Lipót építő, neje és gyermekei ugyanis, amint az ebédnél ülnek és esznek köménymagos levest, egyenkint lettek rosszul, hánytak, s valameny­­nyiükön a mérgezés tünetei voltak észlelhetők. Az előhívott orvosoknak nagy fáradságába került kiderí­teni, hogy a levesben patkányméreg van, amely való­színűleg vigyázatlanság következtében jutott a kamarában a zsír vagy a liszt közé. A megmérgezett családot gyors orvosi segély kimente a halálos ve­szélyből. A Budapest főváros személyi kiadásai az 1877 —1883 években. A fővárosi statisticai hivatal által kiadott statisticai havi füzetek szeptemberi számá­ban össze vannak állítva a főváros személyi kiadásai 1877—1883-ig, a zárszámadások alapján. Kitetszik ezen összeállításból hogy a főváros személyi kiadásai ez időszak alatt emelkedtek ugyan, de ezen emelkedés egészben véve csekély. Tettek ugyanis a személyi kia­dások a két utolsó évben: 1877-ben 1.700,209 frt 19 krt,1878-ban 1.725,958 frt 24 krt, 1879-ben 1.781,509 frt 61 krt, 1880-ban 1.813,029 frt 40 krt, 1881-ben 1.856,709 frt 63 krt, 1882-ben 1.901,417 frt 52 krt, 1883-ban 1.998,264 frt 55 krt.­­ A főváros személyi kiadásai eszerint az utolsó hét évben mintegy 300,000 forinttal emelkedtek. Ez összeg, tekintve a város nagymérvű emelkedését, valamint azon fokozot­tabb igényeket, melyek, a közigazgatás minden ágá­ban a korszerű javítások keresztülvitele folytán fel­merültek, nem is mondható nagynak. Különösen azért nem, mivel ezen emelkedés majdnem két­har­madrésze — 170.000 frt — a tanügyi személyzet szükségszerű szaporítása által idéztetett elő. A tan­ügy személyi kiadásai 1877-ben csak 531,000 frtot tettek, 1883-ban pedig már 702,000 frtot. A tulajdon­­képeni központi közigazgatás személyi kiadásai csak csekély mérvű emelkedést mutatnak; lévén 1877-ben 618,000 frtot, 1883-ban pedig 658,000 frtot. Teteme­sebb emelkedés ezeken kívül csak a kórházi, vízveze­téki és az ideiglenes bijnoki kiadásoknál észlelhető. A két közkórház személyzetére fordított kiadások 1877-ben tettek 97.000 forintot, 1883-ban pedig 121.000 forintot. A vízvezeték személyi kiadásai 24.000 forintról 45,000 forintra és az ideigle­nes dijnokok napi díjai 30,000 forintról 47,000 forintra emelkedtek. Ha a személyi kiadások emelkedését a lakosság szaporodásához viszonyít­juk, azaz az egy fejre eső jutalékot kiszámítjuk, azt találjuk, hogy a személyi kiadások emelkedése nem­csak hogy nem tartott lépést a lakosság szaporodásá­val, hanem inkább csökkent. Mert míg 1877-ben egy-egy lakóra 5 frt 60 kr. esett, addig 1883-ban csak 4,85 , sőt ha csakis a központi kiadásokat vesz­­szük tekintetbe, azt találjuk, hogy az 1877-ben fejen­ként 2 frt és 3 krba került, míg jelenleg csak 1 frt és 59 krba. A más nagyvárosokkal való összehasonlítás igen meg van nehezítve az által, hogy egy részük csak­is a tulaj­donképeni központi igazgatás kiadásait mutatja ki. Ilyeneket egészen figyelmen kívül hagyva, alább 14 városról megkísértjük az összehasonlítást, bár itt tekintettel az összehasonlításoknál felme­rülő nehézségekre és kételyekre, az eredményeket csakis nagyjából vehetjük figyelembe. A következő nagyvárosokban 1881-ben a személyi kiadások tettek fejenként: Washington 9.45 frt, Frankfurt M/m8.04 frt, Stockholm 6.18 frt, Trieszt 5.56 frt, Genua 5.36 frt, Bécs 5.36 frt, Christiania 5.19 frt, Amsterdam 5.16 frt, Budapest 4.85 frt, Turin 4.82 frt, Düssel­dorf 4.39 frt, München 4.27 frt, Prága 3.92 frt, Stutt­gart 3.61 frt. Az itt felsorolt 14 nagy város közül te­hát csak öt mutat kisebb személyi kiadást, mint Bu­dapest. Törvényszéki csarnok. Utóhangok Schenk életéből. Tegnapelőtt Prágá­ban egy cseléd állott a törvényszék előtt azon vád alatt, hogy gazdájától 776 frtot ellopott. Gazdája azt állítja, hogy e pénzt 1883-ban pocsékolta el szerető­jével Schenk Hugóval, akivel akkor folyton kocsizga­­tott, mulatott. A lány nem tudja, hogy azt az »urat« hogy hívják, amíg asszonya azt mondja, hogy a Schenk Hugó személyleírása tökéletesen ráillik arra az »úrra«. A tolvaj cselédet három esztendei börtönre ítélték el. Az eszéki vasúti szerencsétlenség tárgyalását ma délelőtt is folytatták; a tárgyalás ma csupán az iratok és a szakértői vélemények felolvasására ter­jeszkedett ki. A vád- és védbeszédeket a délutáni tár­gyaláson fogják megtartani. Irodalom, színház és művészet. — Molnár Lászó úr múlt vasárnap lépett föl először a szegedi városi színházban mint Bogár Imre a »Sárga csikó«-ban. Az érdekes színi kísérletről a »Szegedi Híradó« melegen emlékezik meg és egyebek között így ír Molnár úrról: »Föllépése eléggé biztos és csakhamar helyt fog állni a színpadon, s szép, fér­fias alakja kedvező benyomást tesz. A Bogár Imre nótáját, a­mit szép mélybariton hangjával igen csino­san énekelt el, a közönség zajosan megtapsolta.« — A meiningeniek hangversenye. Szombaton, f. hó 22-én esti 71/2 órakor lesz a főv. vigadó nagytermé­ben a szász-meingeni herczeg udvari zenekara által rendezett első hangverseny dr. Bülow János vezény­lete és közreműködése mellett. A Beethoven-estély műsora: 1. Nyitány Görhe »Egmont«-jához, 84. mü (1810.) 2. Első Sinfonia C.-dur, 21. mü (1800.) 3. Negyedik zongora-verseny nagy zenekar-kisérettel, G.-dur, 58. mü (1805.) 4. Ötödik Sinfonia C.-moll 64. mü (1807—8.) 5. Nagy nyitány »Leonore«-hez, 3. sz. (1806.) — Uj színdarab. A párisi »Menus-Plaisirs« színházban Busnack és Debril-től adtak egy uj víg­játékot »A feleségem nem chices« — »Ma femme manque de chic«, mely azonban nem a legjobban sikerült. Maga a tárgy nem új, s már ügyesebb föl­dolgozásban ismeretes. Tárgya, mint cziméből is lát­ható, az, hogy a férj nem találja eléggé mulattató­­nak a neje társaságát, mert a fiatal asszonyban, ki különben meggazdagodott vidéki kereskedő gyermeke, hiányzik az az élénkség, az a szellemi mozgékonyság, szóval a »chic«, mely a vidéken nem terem meg, csak Párisban. A darab színhelyévé csakhamar Páris egyik mulató helye lesz, ahol a férj egyik régi­­ szeretőjében találja meg azt a chicet, amit nejében nélkülözni vél, de itt aztán — némi nem mindig eléggé mulatságos bonyodalom után — fölfedezi az ifjú asszonykában az­­ anyát, s örömmel mond le a diicről. — Folyóiratok. A »Természettudomá­nyi Közlöny« novemberi száma közli Szily Kál­mánnak az akadémia egyik közelebbi ülésén felolva­sott dolgozatát: »Adatok Bolyai Farkas életrajzához.« A nagy mathematikusnak nevezetes tudományos mű­ködéséről, életéről vajmi keveset írtak eddigelé ná­lunk. Életrajzi adatainak egy része már el is kalló­dott a huszonnyolcz év előtt elhunyt tudósnak. Most fia némelyeket még összejegyzett, s ezeket és a tanít­ványaitól nyert adatokat állította össze Szily. Ezt kö­veti : »A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban«, dr. Ilosvay Lajostól; »A művész rova­rokról«, Dudich Endrétől. Továbbá apróbb közlemé­nyek, melyek e füzetben mindig tanulságosak és köz­érdekűek.­­ A »Philologiai Közlöny« új számában Némethy Géza nagyobb czikket közöl »Ho­ratius és Alcaeus« czímen, s azt fejtegeti benne, hogy mily hatással volt Horatiusra a görög költészet, nevezetesen hogy ódáin mennyire meglátszik Alcaeus. Heinrich Gusztáv bevégzi tanulmányát a Faust-mon­­dáról, azok feldolgozásairól s történeti esz­méről. Szin­tén befejező részeket adnak Schreiber Márton »A talmudi tudomány történetéből«, Kont Ignácz »Az 1883-iki franczia philologiai irodalomról.« Könyvis­mertetések, vegyes közlemények egészítik ki a füzet tartalmát. — A »Magyar Nyelvőr« novemberi számának főbb czikkei: Hangtani alapelvek, Balassa Józseftől. A helynevekben levő népetymologiáról, Ku­nos Ignácztól. A göcseji nyelvjárás, Kardos Albert­­től. Olasz kölcsönszók, Körösi Sándortól. A névragok és névutók használata, Könnye Nándortól, Kazinczy és a nyelvőr, Szarvas Gábortól, ki arról ír, hogy a »Nyelvőr« ellen vádul hozzák föl Kazinczy megtáma­dását is, pedig a »Nyelvőr« elismeri Kazinczy érde­meit. Nyelvtörténeti adatok, Olasz Kár­oly­tól. Adatok a nyelvújítás történetéhez. Kulcsár Endrétől. Helyre­­igazítások. Magyarázatok. Aprólékok. Népnyelvhagyo­mányok. Szólásmódok. Hasonlatok. Orvosi kifejezések a nép ajkán. Tájszók. Felköszöntések. Mestermászók, Frecskay Jánostól. — A Fényképészeti La­pok újabb füzetét is megkaptuk Kolozsvárról. Tar­talma most is sokféle s a fényképészek érdeklődésére számíthat. Egyesületek és társulatok. — A Szent­ László társulat budapesti tagjai a társulat védszentjének, szent Erzsébetnek teljes bú­csúval egybekötött ünnepét f. hó 2- án, az ünnep nyolczadába eső vasárnapon, a szent Ferenczrendiek belvárosi templomában, reggeli 8 órakor tartandó miseáldozattal fogják megülni.­­ A magyar bortermelők országos szövetkezete 1. évi deczember 1-én délelőtt 10 órakor a szövetke­zet helyiségében, V. Rudolf-rakpart 7. sz. a. tartja rendkívüli másodközgyűlését, melynek tárgysorozata: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak jelentése. 2. Az üzletévi zárszámadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Az alapszabályok némely szakaszának módosítása. 4. Folyó ügyek. 5. Alelnök és egy igazgatósági tag választása.­­ A budapesti asztalos­segédek önképző-egylete a fővá­rosi iparos kör dísztermében (ferencziek bazárja I. emelet II. lépcső, bemenet a ferencziek térről) műkedvelői előadás és tán­­ccal egybekötött VII. évfordulós ünnepélyt rendez, melyen szinre kerül »a vén bakancsos és fia a huszár« három felvo­­násos népszínmű. Mulatságok. — A magyar tisztviselők országos egyesülete özvegy- és árva-segélyalapja javára jövő hó 6-án a fő­városi vigadó melléktermeiben zártkörű tánczes­­télyt tart. — A jogász bál bizottsága f. hó 20-án tartott ülésében megalakulván, elnökké megválasztatott: Zichy Aladár gr. Alelnökökké: Balázs Béla, Bittó Au­rél .Pénztárnok: Ligeti Sándor. Ellenőr: Hertelen­­dy László. Jegyzők: Rudnyánszky Béla és Beöthy Pál. Bizottsági tagok: Ádám Géza, ifj. Agerasztó Miklós, Bajza Aladár, ifj. Balásy Antal, Birly Lajos, Blaskovich Elemér, Brezovay László, Eszterházy Dé­nes gr., Böldváry László, Karácsonyi Kamilló gr., ifj. Kármán Lajos, Lakat­ István, Malatinszky Kál­mán, Radvánszky György, Rakovszky Géza, Révay Simon br., Schlauch Lajos, Szabó Jenő, Szabó Jó­zsef, Szapáry György gr., Szapáry László gr., ifj. S­zász Károly, legifj. Szász Károly, Széchenyi Andor gr., Szemere György, Tamássy Árpád, legifj. Teleki Sándor gr., Tóth Elemér, Toldy Géza, ifj. Wenzel Gusztáv, Zichy István gr. ifj. Zichy Nándor gr. A megalakult bálbizottság által 1885. évi január hó 15-ik napja tűzetett ki a bál napjául. Időjárás november 20. reggeli 7 órakor. Jelek magyarázatai: © = szélcsend ;q = tiszta, de­rült ; 0 = v* felhős ; 3 = V. felhős ;© = •/­ felhős ; © = borult; • : == eső ; * = hóeső ; * = jég ; = köd ; OO = gőz ;­­4­ = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában:A depresszió­ (756 — 758) a continens keleti, a nagy légnyomás (769—770) annak északnyugati ré­szében van. Mérsékelt szelek, az idő Közép-Európában válto­zó éjjel fagyos, részben havazásokkal. Hazánkban: Többnyire északnyugatias, mérsé­kelt szelek mellett, a hideg északon nagyobb, keleten ki­sebb lett, a légnyomás nyugaton fölebb­, keleten alább szállt. Az idő keleten és nyugaton változó, a középben borús havas csapadékokkal minden részben. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Északnyugaton derül és ; délkeleten változó idő helyenkint csapadékkal, éjjel többnyire fagygyal várható. Az időjelző-intézet távirati jelentése: i Jjéz- I Szél i A kö- i Állomások . avomi ',k­inJ’*. *• Cjjp«- j »|^IOU : ereje Celsius- \ \ -/.el _ __ ' ** i (1-12) | fokban !____|_ Arad................... 62 5­­ NT 1 !­­3.8 *11 0 Besztercze . — j — j — — __ Beszterczebánya . 60.2 DNY 1 —2.4 1 — 0 Budapest . . . 61.4 ENY 4 —2.0 * 8 Csáktornya ... — NY 1 —4.1 i — 0 Debreczen . . . 60.7 ENY 1 — *8 (J Eger.................... 62.9 NY 4 —5.8 * 2 0 Eszék ..... j — — — i — Fiume . . . . j 63.5 EK- 3 . 0 8 1 — 0 Késmárk . . . j — — i ■ — j — — Keszthely . . . j 64.1 ES 2 —1.0 i * n 0 Kolozsvár ... I 61.8 NY 3 ^ —3.4 — (g Magyar-Óvár . . — — j — | — — Akna-Szlatina . . . 58.9 NY 1­­ —3.2 ; * 9 Nagy-Enyed . . . 63 8 NY 1 — 9.1 — 3 Nagy-Szeben . . 60.7 NY 1 —6 2*1 Q Nagyvárad . . . 60.7 E 2­­2.1 * 6 *1 Orsova .... 62.5 ENY 3 0.9 ; *14 0 Pancsova . . . 63.1 ENY 1 —4 8*1 0 Selmeczbánya . . 62.5 ENY 6 —5.0 * 3 Sopron .... — —­­ — — — Szatmár-Németi . 58.9 ENY 4 1 —4 2 1 *10 Q Szeged .... 61.7 © 1­­5.7 j * 2 3 Sepsi-Szt.-György . 32.5 © 1 —5.0 1­0 Szolnok . . . . j 61.0 E 2 —5.8 * 8 & Temesvár . . . . 64.8 NY 3 i — 5.0­­ 2 0 Trencsén . . . j 63.9 EK 1 j —2.5 i — 0 Ungvár . . . . 58.5 ENY 2 | —2.2­­* 1 Q Zágráb | 65.4 DNY 1 , —4.9 — 0 Bécs...................| 64.4 ENY 2 , —1.4­­* 4 ® Bregenz . . . . ; 67.7 DNY! j —1.4 *4 $ Konstantinápoly . — — i — 1 _ — Lesina . . . . 62.0 K 2 j 5.4 j 6 O Pola....................1 62.3 K 4 I 3.0 í — 3 Prága....................| 66.0 E 2 | —4.5 — 3 Sulina ... 58.1 ENY 1 0.2 1 <j$ Szerajevo . . . 62.1 E 1 0.0 — $ KÖZGAZDASÁG. Bányatörvényjavaslat. — Az 1884. február 4-től május 3-ika közti időközben tartót értekezlet határozatai alapján, a második olvasás számát átdolgozva. — (Folytatás.) Nyolczadik fejezet. A bányabirtokosok­nak hivatalnokaikhoz és munkásaik­hoz való viszonyáról. 122. §. A bányászat köréhez tartozó telepnél munkarendnek kell kifüg­gesztve lenni, melybe következők veendők fel: a) a felvigyázó és dolgozó személyzet különféle osztály­zata és foglalkozása, jelesül a nők és gyermekek al­kalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre és az utóbbiak iskolai kötelezettségére; b) a munkaidő tartama; c) a leszámolás idejére és a munkabér ki­fizetésére vonatkozó határozat ; d) a felvigyá­zók jogai; e) a munkásokkal való bánásmód meg­betegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott pénzbírságok; g) a felmondás határideje és azon esetek, melyekben a szolgálati viszony azonnal felbontható. A munkarend nem tartalmazhat semmi olyant, a­mi a törvény ren­delkezéseivel ellenkezik. A munkarend a bánya­­hatóságnak jóváhagyás végett bemutatandó, mely a jóváhagyott munkarend másolatát az illetékes szolgabíróhoz (illetőleg megfelelő állású hivatal­nokhoz) átte­si. A kifüggesztett munkrendre a munkások figyelmeztetendők, illetőleg ha olvasni nem tudnak, az nekik megmagyarázandó. 123. §. Minden vállalkozó köteles műveiben saját költségén mindazt létesíteni és fentartani, a­mi, tekintettel az üzlet és telep minőségére, a munkások élének és egészségének lehető biztosítására törvény vagy hatósági rendelet által kötelességévé tétetik vagy az illető mű természeténél fogva szükséges. 124. §. A vállalkozó köteles összes munkásai­ról rendes könyvet vezetni, abba minden munkás ne­vét, születésének évét és helyét, foglalkozását, bérét beiktatni s e könyvet a bányahatóságnak vagy szol­­gabirónak (illetőleg megfelelő állami hivatalnoknak) kivonatára bármikor előmutatni. 125. §. Iskolaköteles gyermekeket, 12 éves ko­rukig, munkára alkalmazni nem szabad. Kik a 12 éves kort meghaladták, de a 14 éves életkort még be nem töltötték, naponkint csak 8 órai munkára alkal­mazhatók. Oly ifjak, a­kik a 14 éves életkort betöl­tötték, de a 16 évest még el nem érték, naponként csak 10 órai munkára alkalmazhatók. 126. §. A vállalkozó köteles időt engedni arra, hogy munkásai vallásuk ünnepnapjain az isteni tiszte­letet látogathassák. Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig 16 éven aluli munkások általában nem alkalmazhatók, oly műveknél azonban, melyek űzése éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, a bányahatóság, tekintettel az ifjú munkás testi fejlett­ségére megengedheti, hogy a 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb munkás a 125. §-ban megsza­bott munkaóráknak legfölebb felét éjjeli munkában dolgozza le. 127. §. A munkás 24 órában legfeljebb 12 órai munkára kötelezhető. Ezen szabályoktól csak szeren­csétlenség esetében és csak a segélyhozás szükségé­nek tartamára szabad eltérni. Azon bánya- vagy ko­fa óműveknél, melyekben a munka éjjel-nappal foly­­tattatik, a tulajdonos az éjjeli munkások kellő felvál­tásáról köteles gondoskodni. Földalatti bányamun­kákra nők alkalmazása tilos. 128. §. A vállalkozó köteles munkása bérét készpénzben, és pedig, ha máskép nem egyezkedett, havonkint kifizetni és legalább is évnegyedenkint, a szolgálatból való kilépésnél pedig azonnal leszámolni. Árukat és szeszes italokat munkásainak nem hite­lezhet. Lakással, tűzifával, földhaszon - élvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal és orvosi segély­­lyel azonban a munkást, ha az beleegyez, el­láthatja, s az értük járó összegeket a bérfize­tés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen fel­tétel alatt láthatja el a vállalkozó a munkást a­­ szükséges szerszámokkal és anyagokkal, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik meg­szerezni. 129. §. Oly árukért való követelések, melyek a munkásoknak az előbbi §-ban foglalt tilalom daczára hiteleztettek, a munkaadó által sem törvény útján nem érvényesíthetők, sem beszámítás tárgyát nem képezhetik. 130. §. Oly szerződések, melyek a 128. és 129. §§-ok rendeleteivel ellenkeznek, kötelező erővel nem bírnak. Hasonlóal érvénytelen a munkaadó és mun­kás közt történt oly megállapodás, mely szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből meg­szerezni, vagy bérének egy részét más czélokra, mint sorsának javítására fordítani köteles. 131. §. A­mennyiben szerződés vagy munka­rend máskép nem intézkedik, a kölcsönös felmondási idő hivatalnokra és a felvigyázói személyzetre nézve három hó, munkásra nézve 15 nap. Habár kellő idő­ben történt is a felmondás, a munkás addig nem lép­het ki, mig a netán felvállalt alkumunkát be nem fejezte s a munkabérére kapott előleget le nem dol­gozta, vagy meg nem térítette. 132. §. A munkás felmondás nélkül azonnal el­bocsátható : a) ha nyereményből eredő bűncselekményt követ el; b) ha a munkaadó, helyettese vagy a mun­kaadó egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességei tel­jesítését makacsul megtagadja, vagy a munkaadó akarata ellenére egy egész munkanapon át szünetel; c) ha megint és daczára a mű biztonságát vigyázatlan­sága által veszélyezteti; d) ha 3 napnál tovább tartó szabadságvesztés­ büntetés alá kerül; e) ha a szerző­désileg elvállalt munka teljesítésére képtelen; f) ha undorító vagy ragályos betegségben szenved. 133. §. A munkás felmondás nélkül azonnal ki­léphet : a) ha munkaképtelenné válik; b) ha a vállal­kozó vagy helyettese őt vagy családja tagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenük becsületsértést követnek el; c) ha a vállalkozó szerződési kötelettsé­­geit nem teljesíti; d) ha a vállalkozó vagy helyettese őt vagy családja tagjait erkölcstelen vagy törvény­­ellenes cselekedetre csábítják.A vállalkozó, ki munká­ját törvényes ok nélkül a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, köteles neki — amennyiben a szerződés másként nem intézkedik — azon bért vagy illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, megadni. 134. §. Ha ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona, hadi­tengerész vagy honvéd munkásnak áll be, s a katonai hatóság által behivatik, a munkaszer­ződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Ugyan­ez áll azokra nézve is, kik ujonczállítás alkalmával katonai szolgálatuk megkezdésére behívatnak. El­lenben, ha a tartalékos vagy honvéd a törvényszerű évenkinti gyakorlatra behivatik, ez a munkaszerző­dést meg nem szünteti, de a gyakorlat idejére munka­bér nem jár. 135. §. Az 1884 : XVII. törvényczikkbe foga­lást ipartörvénynek a munkakönyvekre vonatkozó in­tézkedései a bányavállalatoknál alkalmazott munká­sokra is irányadók. 136. §. A bányavállalkozó oly munkást fel nem fogadhat, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződés­nek törvényes megszűnését nem igazolja. Kilenczedik fejezet. A társpénztárakról. 137. §. Addig is, mig a munkások segélyezési ügye külön az 1884: XVII. törvényczikk 142. §. által ki­látásba helyezett törvény által rendeztetik: — a mun­kások segélyezése iránt a következő határozatok irányadók. 138. §. A bányavállalkozó gondoskodni tartozik arról, hogy munkásai (illetőleg özvegyeik és árváik) akár külön társpénztár alakítása által, akár más vál­lalat társpénztárához csatlakozva szükség esetében segélyben részesüljenek. 139. §. A társpénztári vagyon kezelésére és el­lenőrzésére a befolyás mind az abba befizető munkás­személyzetet, mind a bányavállalkozót illeti meg. 140. §. Minden társpénztár számára alapszabá­lyok alkotandók, melyeknek tervezete a munkások köréből választandó bizottság közreműködésével ki­dolgozandó és a bányahatóságnak jóváhagyása végett bemutatandó. A már létező társpénztáraknál köte­les a bányahatóság az alapszabályokat átvizsgálni s mennyire szükséges, azoknak e törvényhez alkalma­zását elrendelni. Hol a létező társpénztáraknál alap­szabályok hiányoznának, a bányahatóság a bánya­­vállalkozót az alapszabályok készítésére s beterjesz­tésére három hónapnál tovább nem terjedő határidő kitűzése mellett szólítja fel. (Folytatása ki­vetkezik.) Közlemények: A bánya társpénztárak reorganisatiója folya­matban van Ausztriában; az előmunkálatok erre nézve már tökéletesen befejeztettek, különösen a társ­pénztárak állására vonatkozó számítások. De mivel a reorganisatio a bányatörvény reformjával val­atlan kapcsolatban áll, ennek megtörténte előtt azt sem lehet végrehajtani. Ilyen nagy organikus törvénynek a meghozatala pedig rendszerint tovább tart egy ülésszaknál, azért addig kísérlet gyanánt csak néhány

Next