Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)
1884-11-20 / 798. szám
Ennek befejeztével Tóth Sámuel felolvassa a máramarosszigeti főiskola állami segély iránti kérvényét, melynél élénk vita fejlődött. A vitában részt vettek Mocsáry Lajos, Kun Bertalan püspök, Szilágyi Dező, gr. Degenfeld József, György Endre, Körmendy Sándor, Filó Lajos, gr. Ráday Gedeon, Szász Károly és Kerkápoly Károly. Az elvi eltérések abban culmináltak, hogy egyes protestáns iskolák nem köthetnek semmiféle szerződést az állammal; mások ajánlják addig várni, mig az általános segély kérdése eldől; némelyek akárhogy akarnak az iskolán segíteni; némelyek ajánlják, hogy az illető iskola eddigi lépéseit hagyja helyben a convent, miután azt a legnagyobb szükségből tette. A hosszas vita után elnek feltevén a kérdést, 17 szótöbbséggel 12 ellenében ez ügyben elfogadtatik Mocsáry Lajos határozati javaslata, melynek értelmében a marmarosi iskola állami segély ügye az általános segély sorsának eldőlése utánra halasztatik. Ezután beterjesztetik a tiszántúli egyházkerület kérvénye a nazarénusok és az angol biblia társulat ügynökei ellen a belügyminisztériumtól kérendő óvó közigazgatási intézkedések iránt. — Helyeslőleg elfogadtatott. Evvel az ülés napirendje kimerittetvén, 1 óra 30 perczkor az ülés berekesztetett. Holnap d. e. 10 órakor a convent folytatja tárgyalásait. HÍREKNovember 20. — Hivatalos. Kinevezések. A debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóság, a szarvasi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött vl. oszt. ellenőri állomásra Bíró Jánost, a nagyváradi kir. adóhivatalnál alkalmazott V- k oszt. adótisztet; a n.-váradi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött két VI. osztályú adótiszti állomásra pedig : Andrássy Miklóst, a b.-gyulai adófelügyelő mellett alkalmazott III. oszt. számtisztet végleges minőségben és Gólián Istvánt, a szarvasi kir. adóhivatalnál alkalmazott adóhivatali gyakornokot ideigl. minőségben ; a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Risztics Jánost a temesvári adóhivatalhoz végleges, és Czárán Jánost az aradi m. kir. adóhivatalhoz ideigl. VI. adótisztté nevezte ki. — Távírda. A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak Csaczától az ország határáig Saybusch felé kiépitett új vonal-része mentén Czernén és Szkalitón felállított vasúti állomásai állami és magán-táviratok kezelésére felhatalmaztattak, s ebbeli működésüket megkezdették. — Az ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara lajstromából Szondy Béla felső-csöppönyi ügyvéd elhalálozása folytán kitöröltetett s irodája részére Bartheldy Antal nagyszombati ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A debreczeni ügyvédi kamara Beréti István volt nagykunmadarasi, jelenleg ismeretlen tartózkodású ügyvédet felhívja, hogy a kamara ügyésze által ellene az ügyvédi lajstromból kitöröltetése iránt beadott fegyelmi panaszra 8 nap alatt nyilatkozzék, vagy ez iránt a részére ügygondnokul kinevezett dr. Hrehuss Viktor debreczeni ügyvédet utasítsa, mert különben ellene a fegyelmi eljárás el fog rendeltetni. — Posta. A székely-udvarhelyi kir. postahivatal f. é. nov. hó 1-én kincstárivá alakíttatott át. f. évi november hó 26-án Szepes megye Sztrázsa városában és sopronmegyei Dőr és Pordány községben kir. postahivatalok lépnek életbe. — Gazdasági tudósítók. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Gráte János beszterczei lakost Besztercze-Naszód megye jaádi, Gerasim Dániel ó-radnai lakost az ó-radnai, és Terentel Basil romosi lakost a naszódi járásra nézve és Dániel Elek széplaki lakost Kis-Küküllő megye erzsébetvárosi járására nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. — Névváltoztatások: Goldstein József (Ambró) egri illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Göndör«-re, Küplen máskép (Kipler) József szombathelyi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Kölesvölgyi«-re, Baussnitz Ignácz és kiskorú Baussitz Gusztáv budapesti illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének »Bados«-ra, Brüll Móricz budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Balog«-ra és Braun Vilmos budapesti illetőségű ügyinottani lakos saját, valamint Henrik, Béla és Gyula nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Barna«-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Ő Felsége a király kíséretével együtt ma reggel 6 óra 19 perckor a magyar államvaspálya külön udvari vonatával a fővárosba érkezett. A pályaházban a rendőrség részéről Pekáry József helyettes főkapitány volt jelen. A király ma este 9 óra 30 perczkor az osztrák-magyar államvasuton Bécsbe utazik. — Személyi hírek. József főherczeg, kíséretével együtt tegnap délután 4 óra 15 perczkor Alcsutról a fővárosba érkezett. — Gróf Taaffe osztrák miniszterelnök, gróf Welserheimb és Dunajevszky osztrák miniszterek ma reggel Bécsből Budapestre érkeztek. — Kihallgatás. Ő Felsége a király ma d. e. 10 órakor általános kihallgatást adott, melyen összesen 39, nagyobbára katonai személy nyert kihallgatást. Ott voltak : dr. Smolka az osztrák delegatio elnöke, libloyi Graef Ede lovassági tábornok, József főherczeg adlátusa, gr. Török nyug. altábornagy, Brecht von der Wallwacht Károly vezérőrnagy a 68. gyalogdandár parancsnoka, Kiének Károly vezérőrnagy a 17-ik lovasdandár parancsnoka, Kollarz Adolf vezérőrnagy a 7-ik hadtest tüzérigazgatója, Lukinácz Ede vezérőrnagy a 83-ik m. kir. honvéddandár parancsnoka, glickfeldeni Schüch Ferencz vezérőrnagy a 66-ik gyalogdandár parancsnoka, Balogh Imre Jász- Nagykun- Szolnok megye főispánja, Simon Gyula Moson megye főispánja, Perczel István Tolna megye volt főispánja, Nostitz Rimeck gróf alezredes, ő felsége szárnysegéde, Dittrich József ezredes a közi hadügyminisztérium X. osztályának főnöke, dr. de Fin Hamilkár ezredes a tiroli vadászezred parancsnoka, Lehman ezredes, Gellén József curia biró, Simon Ödön sopronmegyei alispán stbben. A kihallgatás 11 órakor ért véget. A király, mint már említettük, ma este 11i 10 órakor az osztrák államvasut különvonatával pár napi idézésre Bécsbe utazik. — Titkos tanácsos. Ő Felsége dr. Angerer Ede czimzetes püspöknek, a bécsi főegyházmegye érseki helytartójának, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — Kitüntetés. Ő Felsége Ohnhausz József 3. honvéd-huszárezredbeli számvivő őrmesternek, egy embernek a megégés halálától, saját élete veszélyeztetésével véghezvitt megmentése elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Közgazdasági előadó. A fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Versecz szab. kir. város közigazgatási bizottságának közgazdasági eladójává, Rottler Ferencz helyébe, Hösch Frigyes verseczi polgárt nevezte ki. — Horvát tudósok Oroszországban. Mint aP. Lloydsnak Zágrábból írják, dr. Racski Ferencz, a délszláv tud.akadémia elnöke, és dr. Ljubics Simon a nemzeti múzeum igazgatója tiszteletbeli tagjaivá lőnek az odessai új orosz egyetemnek. E kitüntetés jogczime az, hogy ez urak résztvettek a VI. orosz régészeti congressuson a múlt évben. — Halálozások. Bloksay István beregszászi kir. közjegyző tegnapelőtt 58 éves korában tüdőszélhüdésben elhunyt. — Nagyváradon általános és mély részvétet keltett Sólyom Sándor kir. mérnök halála. A korán elhunyt férfiban fiatal neje és féléves leánykája legfőbb támaszukat, az állami építészeti hivatal pedig buzgó tisztviselőjét gyászolja. — Némethy Norbert altábornok tegnap reggel 5 órakor Döblingben 56 éves korában meghalt. — Bacillus cursus.Berlinben a birodalmi egészségügyi hivatalnál tegnapelőtt tizenegy napig tartó cholera-bacillus tanfolyamot nyitottak. Részvételre több porosz törzsorvost rendeltek be. — Egy vonatvezető hősiessége. A hanaui nagy vasúti szerencsétlenségről utólag a következőket írják: Midőn a vészjel fölhangzott, Claust a mozdonyvezető azonnal fölismerte a nagy veszélyt. Kiugrott a kocsiból, s végig futva a lépcsőkön, amilyen gyorsan lehetett, kinyitotta a szomszédos kocsik ajtaját, mindenhová bekiáltva: »Meneküljön mindenki, a vonat kisiklik !« Ezzel számos ember életét mentette meg, kik kiáltására gyorsan kiugrottak. Néhány pillanattal később megtörtént az összeütközés, és Claustot a kocsik törmelékei összezúzták. A szerencsétlen könnyen megmenekülhetett volna, ha kötelességét az utolsó pillanatig hűen nem teljesíti. — Esküvő. Dr. Ruzsits György kikindai ügyvéd f. hó 16-án vezette oltárhoz Temesvárott Brankovits György gör. kel. püspök leányát, Angelinát. — Ösztöndíjak: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kardos Gyula, Tornai Gyula, Száríts Imre, Stettka Gyula és Pörge Gergely festészeti mesteriskolai növendékeknek egyenként hatszáz frtnyi művészi ösztöndíjat adományozott. — A posta és a hírlapok. A »Debreczeni Ellenőr« tegnapelőtti számában a következő megjegyzés foglaltatik: »A »Nemzet«és a»Pesti Napló« szerkesztőségeit felhívjuk, hogy járjon utána, váljon a kiadóhivatal vagy a posta-e az oka annak, hogy az esti lapok legalább is hetenként háromszor elmaradnak.« E felhívás következtében eljártunk ez ügyben, úgy a postaigazgatóságnál,mint a mozgóposták főnökségénél és azt tapasztaltuk, hogy a hiba a mozgóposták rendkívül hiányos kezelésében van. Az egy-egy vonatra összecsomagolt esti lapok külön-külön a központi pályaudvar postahivatalába vizetnek ki, minden csomag az illető vonat elindulása előtt félórával. Ott átveszi azokat egy alantas tisztviselő — legtöbbször a szolga — és a keze ügyében levő üres asztalra, mázsáiéra, székre leteszi. Ha később aztán eszébe jut, beadja a vasúti kocsiba, ha nem — akkor itt marad a csomag és az előfizető szidhatja a kiadóhivatalt. Pedig a kiadóhivatal az elküldésnél már csak azért sem késhet el, mert az esti lapokat vivő vonatok közül a legelső is csak az esti lapok megjelenése után egy órával később indul. A hiba tehát, mint említettük, a postai kezelésben van, és ezen a hanyagságon kellene úgy az előfizető közönség, mint postaintézetünk jó híre érdekében a lehető leggyorsabban segíteni. — Nyomoz a berlini egyetemen. A berlini egyetem egyik hallgatója, egy fiatal vegyész, kérelmet intézett a német főváros utczatisztítási bizottságához az iránt, hogy vegyék őt fel az éjjeli utczaseprők közé. Kérelmében megemlíti, hogy ő sokkal büszkébb, semhogy kegyadományt fogadna el, s minthogy máskép megélni és tanulni nem tud, intézi kérelmét a bizottsághoz. Egyúttal tanáraitól kitűnő bizonyítványokat csatolt be, melyek tekintetbe vételével a kért foglalkozásra csakugyan alkalmazták, s az egyetemi hallgató valóban söpri éjjente Berlin utczáit. — Két láb-négy kéz. A berlini anthropologok e hó 15-iki közgyűlésén Virchow bemutatta Untbant, a kezek nélkül született, lábbal dolgozó művészt. Virchow előbb értekezett arról, hogy a vademberek lába mennyivel több mozgékonysággal bír, mint a culturembereké, s arra a következtetésre jut, hogy kellő gyakorlás után mi sokkal többet vagyunk képesek végezni lábainkkal, mint a vademberek. Ezt bizonyítja a bemutatott Unban is. E porosz származású ember kezek nélkül, csonka félkarral született, de már gyermekkora óta arra tudta használni lábait, hogy azokkal fogjon. Lassankint eltanulta egészen azt, hogy lábait kezek helyett és gyanánt használja; járt iskolába, később a gymnasiumba adták, majd a lipcsei zeneiskola növendéke lett, ahol hegedülni tanult, s cornet és pistont is futt. Tud lőni, lovagolni, úszni, felöltözködik minden segítség nélkül, és már tett Amerikában is nagyobb utazásokat. Unban egy teljesen művelt ember benyomását teszi. Széken ülve föltette lábait egy asztalra, rágyújtott egy cigarettáre, s elővéve egy csomag kártyát, összekeverte, fölírta nevét egy táblára, összekulcsolta ujjait, nagy ujjaival malmozott, s más mindenfélét mutogatott. Bámulatos volt az, hogy mind e dolgok alatt a néző egészen elfeledte, hogy lábaival tesz-vesz, annyira ügyesen és könnyen ten mindent. Elővett aztán egy tollkést, egyik ágát kinyitotta, s meglegyezett egy irónt. Ezt a rendkívüli mozgékonyságot a bokák, térd és ctombizületek rendkívüli fejlettsége nagy mértékben előmozdítja. Amikor Untban elbúcsúzott, Virchow a társaság nevében köszönetét fejezte ki, mosolyogva téve hozzá, hogy nagyon örömest szorítana vele kezet, ha ez lehetséges volna. Untban úr erre udvarias meghajlással nyujtá feléje — jobb lábát, melyet Virchow a gyűlés tetszészaja közt szorított meg. — A brüsseli egyetem jubileuma. A szabad brüsseli egyetem ötven éves jubileumának ünnepélyei tegnap este kezdődtek. A külföldi tanulókat fáklyászenével fogadták. Az utczák föl voltak lobogózva, a házak kivilágítva. A sternbergi törvényszék ellen intézett dynamit merénylet okozóját, mint írtuk, egy Zimmer János nevű rabban vélték föltalálhatni, mivel a robbanás történte előtt őt azon a helyen látták dolgozni, ahol a robbanás történt. E gyanút leginkább az erősítette meg, hogy Zimmernél találtak is oly szert, melyet dynamitnak néztek. Utólag azonban Zimmer nemcsak alibit tudott kimutatni, de bebizonyult az is, hogy a nála talált szer nem dynamit, hanem közönséges festék, a mivel az ácsok, — s Zimmer is az, — dolgozni szoktak. — A szultáni hárem asszony titkára, Attar Kalfa, nyolcvanhárom éves korában meghalt a mait csütörtökön, s a szultán egyenes parancsára olyan pompával temették el, mint valami cabinet, a szultán nejét. Attar Kalfa 1829-ben II. Mahmud uralkodása alatt jutott a hárembe mint alme, rabnő, később odaliszkká lön, s legutóbb hasike, kegyelt. E szultán halála után nyugalomba lépett, s titkárává lön a háremnek. Nagy lopás történt tegnap Bécsben a Nordbahn II. oszt. várótermében. Délután 5 órakor érkezett oda Nilov orosz államtanácsos Armfeld udvari tanácsossal, s letéve bőröndjeiket a váróterembe, az étkezőbe mentek. Mire visszatértek, a bőröndök legkisebbike, melyben azonban mintegy 10,000 forint értékű franczia bankjegyek és aranypénzek voltak, eltűnt. A bőröndben volt azonfelül több értékpapír is. — Kivégzett nihilista. Hiteles forrásból jelentik, hogy a legutóbbi politikai per alkalmával halálra ítélt, de azután kegyelmet nyert Aschenbrenner alezredes mégis kivégeztetett Schlüsselburgban. A kazamatákba való szállításkor ugyanis Aschenbrenner összeveszett egy a hajón levő katonaorvossal s arczal ütötte őt. A schlüsselburgi parancsnok jelentést tett az esetről, mire az az utasítás érkezett Pétervárról, hogy Aschenbrenner lövessék agyon, ami meg is történt. — A vigyázatlanság. Tegnap Bécsben majdnem egy egész család jön áldozatává vigyázatlanságának. Polzer Lipót építő, neje és gyermekei ugyanis, amint az ebédnél ülnek és esznek köménymagos levest, egyenkint lettek rosszul, hánytak, s valamenynyiükön a mérgezés tünetei voltak észlelhetők. Az előhívott orvosoknak nagy fáradságába került kideríteni, hogy a levesben patkányméreg van, amely valószínűleg vigyázatlanság következtében jutott a kamarában a zsír vagy a liszt közé. A megmérgezett családot gyors orvosi segély kimente a halálos veszélyből. A Budapest főváros személyi kiadásai az 1877 —1883 években. A fővárosi statisticai hivatal által kiadott statisticai havi füzetek szeptemberi számában össze vannak állítva a főváros személyi kiadásai 1877—1883-ig, a zárszámadások alapján. Kitetszik ezen összeállításból hogy a főváros személyi kiadásai ez időszak alatt emelkedtek ugyan, de ezen emelkedés egészben véve csekély. Tettek ugyanis a személyi kiadások a két utolsó évben: 1877-ben 1.700,209 frt 19 krt,1878-ban 1.725,958 frt 24 krt, 1879-ben 1.781,509 frt 61 krt, 1880-ban 1.813,029 frt 40 krt, 1881-ben 1.856,709 frt 63 krt, 1882-ben 1.901,417 frt 52 krt, 1883-ban 1.998,264 frt 55 krt. A főváros személyi kiadásai eszerint az utolsó hét évben mintegy 300,000 forinttal emelkedtek. Ez összeg, tekintve a város nagymérvű emelkedését, valamint azon fokozottabb igényeket, melyek, a közigazgatás minden ágában a korszerű javítások keresztülvitele folytán felmerültek, nem is mondható nagynak. Különösen azért nem, mivel ezen emelkedés majdnem kétharmadrésze — 170.000 frt — a tanügyi személyzet szükségszerű szaporítása által idéztetett elő. A tanügy személyi kiadásai 1877-ben csak 531,000 frtot tettek, 1883-ban pedig már 702,000 frtot. A tulajdonképeni központi közigazgatás személyi kiadásai csak csekély mérvű emelkedést mutatnak; lévén 1877-ben 618,000 frtot, 1883-ban pedig 658,000 frtot. Tetemesebb emelkedés ezeken kívül csak a kórházi, vízvezetéki és az ideiglenes bijnoki kiadásoknál észlelhető. A két közkórház személyzetére fordított kiadások 1877-ben tettek 97.000 forintot, 1883-ban pedig 121.000 forintot. A vízvezeték személyi kiadásai 24.000 forintról 45,000 forintra és az ideiglenes dijnokok napi díjai 30,000 forintról 47,000 forintra emelkedtek. Ha a személyi kiadások emelkedését a lakosság szaporodásához viszonyítjuk, azaz az egy fejre eső jutalékot kiszámítjuk, azt találjuk, hogy a személyi kiadások emelkedése nemcsak hogy nem tartott lépést a lakosság szaporodásával, hanem inkább csökkent. Mert míg 1877-ben egy-egy lakóra 5 frt 60 kr. esett, addig 1883-ban csak 4,85 , sőt ha csakis a központi kiadásokat veszszük tekintetbe, azt találjuk, hogy az 1877-ben fejenként 2 frt és 3 krba került, míg jelenleg csak 1 frt és 59 krba. A más nagyvárosokkal való összehasonlítás igen meg van nehezítve az által, hogy egy részük csakis a tulajdonképeni központi igazgatás kiadásait mutatja ki. Ilyeneket egészen figyelmen kívül hagyva, alább 14 városról megkísértjük az összehasonlítást, bár itt tekintettel az összehasonlításoknál felmerülő nehézségekre és kételyekre, az eredményeket csakis nagyjából vehetjük figyelembe. A következő nagyvárosokban 1881-ben a személyi kiadások tettek fejenként: Washington 9.45 frt, Frankfurt M/m8.04 frt, Stockholm 6.18 frt, Trieszt 5.56 frt, Genua 5.36 frt, Bécs 5.36 frt, Christiania 5.19 frt, Amsterdam 5.16 frt, Budapest 4.85 frt, Turin 4.82 frt, Düsseldorf 4.39 frt, München 4.27 frt, Prága 3.92 frt, Stuttgart 3.61 frt. Az itt felsorolt 14 nagy város közül tehát csak öt mutat kisebb személyi kiadást, mint Budapest. Törvényszéki csarnok. Utóhangok Schenk életéből. Tegnapelőtt Prágában egy cseléd állott a törvényszék előtt azon vád alatt, hogy gazdájától 776 frtot ellopott. Gazdája azt állítja, hogy e pénzt 1883-ban pocsékolta el szeretőjével Schenk Hugóval, akivel akkor folyton kocsizgatott, mulatott. A lány nem tudja, hogy azt az »urat« hogy hívják, amíg asszonya azt mondja, hogy a Schenk Hugó személyleírása tökéletesen ráillik arra az »úrra«. A tolvaj cselédet három esztendei börtönre ítélték el. Az eszéki vasúti szerencsétlenség tárgyalását ma délelőtt is folytatták; a tárgyalás ma csupán az iratok és a szakértői vélemények felolvasására terjeszkedett ki. A vád- és védbeszédeket a délutáni tárgyaláson fogják megtartani. Irodalom, színház és művészet. — Molnár Lászó úr múlt vasárnap lépett föl először a szegedi városi színházban mint Bogár Imre a »Sárga csikó«-ban. Az érdekes színi kísérletről a »Szegedi Híradó« melegen emlékezik meg és egyebek között így ír Molnár úrról: »Föllépése eléggé biztos és csakhamar helyt fog állni a színpadon, s szép, férfias alakja kedvező benyomást tesz. A Bogár Imre nótáját, amit szép mélybariton hangjával igen csinosan énekelt el, a közönség zajosan megtapsolta.« — A meiningeniek hangversenye. Szombaton, f. hó 22-én esti 71/2 órakor lesz a főv. vigadó nagytermében a szász-meingeni herczeg udvari zenekara által rendezett első hangverseny dr. Bülow János vezénylete és közreműködése mellett. A Beethoven-estély műsora: 1. Nyitány Görhe »Egmont«-jához, 84. mü (1810.) 2. Első Sinfonia C.-dur, 21. mü (1800.) 3. Negyedik zongora-verseny nagy zenekar-kisérettel, G.-dur, 58. mü (1805.) 4. Ötödik Sinfonia C.-moll 64. mü (1807—8.) 5. Nagy nyitány »Leonore«-hez, 3. sz. (1806.) — Uj színdarab. A párisi »Menus-Plaisirs« színházban Busnack és Debril-től adtak egy uj vígjátékot »A feleségem nem chices« — »Ma femme manque de chic«, mely azonban nem a legjobban sikerült. Maga a tárgy nem új, s már ügyesebb földolgozásban ismeretes. Tárgya, mint cziméből is látható, az, hogy a férj nem találja eléggé mulattatónak a neje társaságát, mert a fiatal asszonyban, ki különben meggazdagodott vidéki kereskedő gyermeke, hiányzik az az élénkség, az a szellemi mozgékonyság, szóval a »chic«, mely a vidéken nem terem meg, csak Párisban. A darab színhelyévé csakhamar Páris egyik mulató helye lesz, ahol a férj egyik régi szeretőjében találja meg azt a chicet, amit nejében nélkülözni vél, de itt aztán — némi nem mindig eléggé mulatságos bonyodalom után — fölfedezi az ifjú asszonykában az anyát, s örömmel mond le a diicről. — Folyóiratok. A »Természettudományi Közlöny« novemberi száma közli Szily Kálmánnak az akadémia egyik közelebbi ülésén felolvasott dolgozatát: »Adatok Bolyai Farkas életrajzához.« A nagy mathematikusnak nevezetes tudományos működéséről, életéről vajmi keveset írtak eddigelé nálunk. Életrajzi adatainak egy része már el is kallódott a huszonnyolcz év előtt elhunyt tudósnak. Most fia némelyeket még összejegyzett, s ezeket és a tanítványaitól nyert adatokat állította össze Szily. Ezt követi : »A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban«, dr. Ilosvay Lajostól; »A művész rovarokról«, Dudich Endrétől. Továbbá apróbb közlemények, melyek e füzetben mindig tanulságosak és közérdekűek. A »Philologiai Közlöny« új számában Némethy Géza nagyobb czikket közöl »Horatius és Alcaeus« czímen, s azt fejtegeti benne, hogy mily hatással volt Horatiusra a görög költészet, nevezetesen hogy ódáin mennyire meglátszik Alcaeus. Heinrich Gusztáv bevégzi tanulmányát a Faust-mondáról, azok feldolgozásairól s történeti eszméről. Szintén befejező részeket adnak Schreiber Márton »A talmudi tudomány történetéből«, Kont Ignácz »Az 1883-iki franczia philologiai irodalomról.« Könyvismertetések, vegyes közlemények egészítik ki a füzet tartalmát. — A »Magyar Nyelvőr« novemberi számának főbb czikkei: Hangtani alapelvek, Balassa Józseftől. A helynevekben levő népetymologiáról, Kunos Ignácztól. A göcseji nyelvjárás, Kardos Alberttől. Olasz kölcsönszók, Körösi Sándortól. A névragok és névutók használata, Könnye Nándortól, Kazinczy és a nyelvőr, Szarvas Gábortól, ki arról ír, hogy a »Nyelvőr« ellen vádul hozzák föl Kazinczy megtámadását is, pedig a »Nyelvőr« elismeri Kazinczy érdemeit. Nyelvtörténeti adatok, Olasz Károlytól. Adatok a nyelvújítás történetéhez. Kulcsár Endrétől. Helyreigazítások. Magyarázatok. Aprólékok. Népnyelvhagyományok. Szólásmódok. Hasonlatok. Orvosi kifejezések a nép ajkán. Tájszók. Felköszöntések. Mestermászók, Frecskay Jánostól. — A Fényképészeti Lapok újabb füzetét is megkaptuk Kolozsvárról. Tartalma most is sokféle s a fényképészek érdeklődésére számíthat. Egyesületek és társulatok. — A Szent László társulat budapesti tagjai a társulat védszentjének, szent Erzsébetnek teljes búcsúval egybekötött ünnepét f. hó 2- án, az ünnep nyolczadába eső vasárnapon, a szent Ferenczrendiek belvárosi templomában, reggeli 8 órakor tartandó miseáldozattal fogják megülni. A magyar bortermelők országos szövetkezete 1. évi deczember 1-én délelőtt 10 órakor a szövetkezet helyiségében, V. Rudolf-rakpart 7. sz. a. tartja rendkívüli másodközgyűlését, melynek tárgysorozata: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak jelentése. 2. Az üzletévi zárszámadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Az alapszabályok némely szakaszának módosítása. 4. Folyó ügyek. 5. Alelnök és egy igazgatósági tag választása. A budapesti asztalossegédek önképző-egylete a fővárosi iparos kör dísztermében (ferencziek bazárja I. emelet II. lépcső, bemenet a ferencziek térről) műkedvelői előadás és tánccal egybekötött VII. évfordulós ünnepélyt rendez, melyen szinre kerül »a vén bakancsos és fia a huszár« három felvonásos népszínmű. Mulatságok. — A magyar tisztviselők országos egyesülete özvegy- és árva-segélyalapja javára jövő hó 6-án a fővárosi vigadó melléktermeiben zártkörű tánczestélyt tart. — A jogász bál bizottsága f. hó 20-án tartott ülésében megalakulván, elnökké megválasztatott: Zichy Aladár gr. Alelnökökké: Balázs Béla, Bittó Aurél .Pénztárnok: Ligeti Sándor. Ellenőr: Hertelendy László. Jegyzők: Rudnyánszky Béla és Beöthy Pál. Bizottsági tagok: Ádám Géza, ifj. Agerasztó Miklós, Bajza Aladár, ifj. Balásy Antal, Birly Lajos, Blaskovich Elemér, Brezovay László, Eszterházy Dénes gr., Böldváry László, Karácsonyi Kamilló gr., ifj. Kármán Lajos, Lakat István, Malatinszky Kálmán, Radvánszky György, Rakovszky Géza, Révay Simon br., Schlauch Lajos, Szabó Jenő, Szabó József, Szapáry György gr., Szapáry László gr., ifj. Szász Károly, legifj. Szász Károly, Széchenyi Andor gr., Szemere György, Tamássy Árpád, legifj. Teleki Sándor gr., Tóth Elemér, Toldy Géza, ifj. Wenzel Gusztáv, Zichy István gr. ifj. Zichy Nándor gr. A megalakult bálbizottság által 1885. évi január hó 15-ik napja tűzetett ki a bál napjául. Időjárás november 20. reggeli 7 órakor. Jelek magyarázatai: © = szélcsend ;q = tiszta, derült ; 0 = v* felhős ; 3 = V. felhős ;© = •/ felhős ; © = borult; • : == eső ; * = hóeső ; * = jég ; = köd ; OO = gőz ;4 = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában:A depresszió (756 — 758) a continens keleti, a nagy légnyomás (769—770) annak északnyugati részében van. Mérsékelt szelek, az idő Közép-Európában változó éjjel fagyos, részben havazásokkal. Hazánkban: Többnyire északnyugatias, mérsékelt szelek mellett, a hideg északon nagyobb, keleten kisebb lett, a légnyomás nyugaton fölebb, keleten alább szállt. Az idő keleten és nyugaton változó, a középben borús havas csapadékokkal minden részben. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Északnyugaton derül és ; délkeleten változó idő helyenkint csapadékkal, éjjel többnyire fagygyal várható. Az időjelző-intézet távirati jelentése: i Jjéz- I Szél i A kö- i Állomások . avomi ',kinJ’*. *• Cjjp«- j »|^IOU : ereje Celsius- \ \ -/.el _ __ ' ** i (1-12) | fokban !____|_ Arad................... 62 5 NT 1 !3.8 *11 0 Besztercze . — j — j — — __ Beszterczebánya . 60.2 DNY 1 —2.4 1 — 0 Budapest . . . 61.4 ENY 4 —2.0 * 8 Csáktornya ... — NY 1 —4.1 i — 0 Debreczen . . . 60.7 ENY 1 — *8 (J Eger.................... 62.9 NY 4 —5.8 * 2 0 Eszék ..... j — — — i — Fiume . . . . j 63.5 EK- 3 . 0 8 1 — 0 Késmárk . . . j — — i ■ — j — — Keszthely . . . j 64.1 ES 2 —1.0 i * n 0 Kolozsvár ... I 61.8 NY 3 ^ —3.4 — (g Magyar-Óvár . . — — j — | — — Akna-Szlatina . . . 58.9 NY 1 —3.2 ; * 9 Nagy-Enyed . . . 63 8 NY 1 — 9.1 — 3 Nagy-Szeben . . 60.7 NY 1 —6 2*1 Q Nagyvárad . . . 60.7 E 22.1 * 6 *1 Orsova .... 62.5 ENY 3 0.9 ; *14 0 Pancsova . . . 63.1 ENY 1 —4 8*1 0 Selmeczbánya . . 62.5 ENY 6 —5.0 * 3 Sopron .... — — — — — Szatmár-Németi . 58.9 ENY 4 1 —4 2 1 *10 Q Szeged .... 61.7 © 15.7 j * 2 3 Sepsi-Szt.-György . 32.5 © 1 —5.0 10 Szolnok . . . . j 61.0 E 2 —5.8 * 8 & Temesvár . . . . 64.8 NY 3 i — 5.0 2 0 Trencsén . . . j 63.9 EK 1 j —2.5 i — 0 Ungvár . . . . 58.5 ENY 2 | —2.2* 1 Q Zágráb | 65.4 DNY 1 , —4.9 — 0 Bécs...................| 64.4 ENY 2 , —1.4* 4 ® Bregenz . . . . ; 67.7 DNY! j —1.4 *4 $ Konstantinápoly . — — i — 1 _ — Lesina . . . . 62.0 K 2 j 5.4 j 6 O Pola....................1 62.3 K 4 I 3.0 í — 3 Prága....................| 66.0 E 2 | —4.5 — 3 Sulina ... 58.1 ENY 1 0.2 1 <j$ Szerajevo . . . 62.1 E 1 0.0 — $ KÖZGAZDASÁG. Bányatörvényjavaslat. — Az 1884. február 4-től május 3-ika közti időközben tartót értekezlet határozatai alapján, a második olvasás számát átdolgozva. — (Folytatás.) Nyolczadik fejezet. A bányabirtokosoknak hivatalnokaikhoz és munkásaikhoz való viszonyáról. 122. §. A bányászat köréhez tartozó telepnél munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel: a) a felvigyázó és dolgozó személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők és gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre és az utóbbiak iskolai kötelezettségére; b) a munkaidő tartama; c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozat ; d) a felvigyázók jogai; e) a munkásokkal való bánásmód megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott pénzbírságok; g) a felmondás határideje és azon esetek, melyekben a szolgálati viszony azonnal felbontható. A munkarend nem tartalmazhat semmi olyant, ami a törvény rendelkezéseivel ellenkezik. A munkarend a bányahatóságnak jóváhagyás végett bemutatandó, mely a jóváhagyott munkarend másolatát az illetékes szolgabíróhoz (illetőleg megfelelő állású hivatalnokhoz) áttesi. A kifüggesztett munkrendre a munkások figyelmeztetendők, illetőleg ha olvasni nem tudnak, az nekik megmagyarázandó. 123. §. Minden vállalkozó köteles műveiben saját költségén mindazt létesíteni és fentartani, ami, tekintettel az üzlet és telep minőségére, a munkások élének és egészségének lehető biztosítására törvény vagy hatósági rendelet által kötelességévé tétetik vagy az illető mű természeténél fogva szükséges. 124. §. A vállalkozó köteles összes munkásairól rendes könyvet vezetni, abba minden munkás nevét, születésének évét és helyét, foglalkozását, bérét beiktatni s e könyvet a bányahatóságnak vagy szolgabirónak (illetőleg megfelelő állami hivatalnoknak) kivonatára bármikor előmutatni. 125. §. Iskolaköteles gyermekeket, 12 éves korukig, munkára alkalmazni nem szabad. Kik a 12 éves kort meghaladták, de a 14 éves életkort még be nem töltötték, naponkint csak 8 órai munkára alkalmazhatók. Oly ifjak, akik a 14 éves életkort betöltötték, de a 16 évest még el nem érték, naponként csak 10 órai munkára alkalmazhatók. 126. §. A vállalkozó köteles időt engedni arra, hogy munkásai vallásuk ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogathassák. Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig 16 éven aluli munkások általában nem alkalmazhatók, oly műveknél azonban, melyek űzése éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, a bányahatóság, tekintettel az ifjú munkás testi fejlettségére megengedheti, hogy a 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb munkás a 125. §-ban megszabott munkaóráknak legfölebb felét éjjeli munkában dolgozza le. 127. §. A munkás 24 órában legfeljebb 12 órai munkára kötelezhető. Ezen szabályoktól csak szerencsétlenség esetében és csak a segélyhozás szükségének tartamára szabad eltérni. Azon bánya- vagy kofa óműveknél, melyekben a munka éjjel-nappal folytattatik, a tulajdonos az éjjeli munkások kellő felváltásáról köteles gondoskodni. Földalatti bányamunkákra nők alkalmazása tilos. 128. §. A vállalkozó köteles munkása bérét készpénzben, és pedig, ha máskép nem egyezkedett, havonkint kifizetni és legalább is évnegyedenkint, a szolgálatból való kilépésnél pedig azonnal leszámolni. Árukat és szeszes italokat munkásainak nem hitelezhet. Lakással, tűzifával, földhaszon - élvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal és orvosi segélylyel azonban a munkást, ha az beleegyez, elláthatja, s az értük járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja el a vállalkozó a munkást a szükséges szerszámokkal és anyagokkal, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik megszerezni. 129. §. Oly árukért való követelések, melyek a munkásoknak az előbbi §-ban foglalt tilalom daczára hiteleztettek, a munkaadó által sem törvény útján nem érvényesíthetők, sem beszámítás tárgyát nem képezhetik. 130. §. Oly szerződések, melyek a 128. és 129. §§-ok rendeleteivel ellenkeznek, kötelező erővel nem bírnak. Hasonlóal érvénytelen a munkaadó és munkás közt történt oly megállapodás, mely szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből megszerezni, vagy bérének egy részét más czélokra, mint sorsának javítására fordítani köteles. 131. §. Amennyiben szerződés vagy munkarend máskép nem intézkedik, a kölcsönös felmondási idő hivatalnokra és a felvigyázói személyzetre nézve három hó, munkásra nézve 15 nap. Habár kellő időben történt is a felmondás, a munkás addig nem léphet ki, mig a netán felvállalt alkumunkát be nem fejezte s a munkabérére kapott előleget le nem dolgozta, vagy meg nem térítette. 132. §. A munkás felmondás nélkül azonnal elbocsátható : a) ha nyereményből eredő bűncselekményt követ el; b) ha a munkaadó, helyettese vagy a munkaadó egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességei teljesítését makacsul megtagadja, vagy a munkaadó akarata ellenére egy egész munkanapon át szünetel; c) ha megint és daczára a mű biztonságát vigyázatlansága által veszélyezteti; d) ha 3 napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetés alá kerül; e) ha a szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen; f) ha undorító vagy ragályos betegségben szenved. 133. §. A munkás felmondás nélkül azonnal kiléphet : a) ha munkaképtelenné válik; b) ha a vállalkozó vagy helyettese őt vagy családja tagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenük becsületsértést követnek el; c) ha a vállalkozó szerződési kötelettségeit nem teljesíti; d) ha a vállalkozó vagy helyettese őt vagy családja tagjait erkölcstelen vagy törvényellenes cselekedetre csábítják.A vállalkozó, ki munkáját törvényes ok nélkül a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, köteles neki — amennyiben a szerződés másként nem intézkedik — azon bért vagy illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, megadni. 134. §. Ha ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona, haditengerész vagy honvéd munkásnak áll be, s a katonai hatóság által behivatik, a munkaszerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Ugyanez áll azokra nézve is, kik ujonczállítás alkalmával katonai szolgálatuk megkezdésére behívatnak. Ellenben, ha a tartalékos vagy honvéd a törvényszerű évenkinti gyakorlatra behivatik, ez a munkaszerződést meg nem szünteti, de a gyakorlat idejére munkabér nem jár. 135. §. Az 1884 : XVII. törvényczikkbe fogalást ipartörvénynek a munkakönyvekre vonatkozó intézkedései a bányavállalatoknál alkalmazott munkásokra is irányadók. 136. §. A bányavállalkozó oly munkást fel nem fogadhat, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszűnését nem igazolja. Kilenczedik fejezet. A társpénztárakról. 137. §. Addig is, mig a munkások segélyezési ügye külön az 1884: XVII. törvényczikk 142. §. által kilátásba helyezett törvény által rendeztetik: — a munkások segélyezése iránt a következő határozatok irányadók. 138. §. A bányavállalkozó gondoskodni tartozik arról, hogy munkásai (illetőleg özvegyeik és árváik) akár külön társpénztár alakítása által, akár más vállalat társpénztárához csatlakozva szükség esetében segélyben részesüljenek. 139. §. A társpénztári vagyon kezelésére és ellenőrzésére a befolyás mind az abba befizető munkásszemélyzetet, mind a bányavállalkozót illeti meg. 140. §. Minden társpénztár számára alapszabályok alkotandók, melyeknek tervezete a munkások köréből választandó bizottság közreműködésével kidolgozandó és a bányahatóságnak jóváhagyása végett bemutatandó. A már létező társpénztáraknál köteles a bányahatóság az alapszabályokat átvizsgálni s mennyire szükséges, azoknak e törvényhez alkalmazását elrendelni. Hol a létező társpénztáraknál alapszabályok hiányoznának, a bányahatóság a bányavállalkozót az alapszabályok készítésére s beterjesztésére három hónapnál tovább nem terjedő határidő kitűzése mellett szólítja fel. (Folytatása kivetkezik.) Közlemények: A bánya társpénztárak reorganisatiója folyamatban van Ausztriában; az előmunkálatok erre nézve már tökéletesen befejeztettek, különösen a társpénztárak állására vonatkozó számítások. De mivel a reorganisatio a bányatörvény reformjával valatlan kapcsolatban áll, ennek megtörténte előtt azt sem lehet végrehajtani. Ilyen nagy organikus törvénynek a meghozatala pedig rendszerint tovább tart egy ülésszaknál, azért addig kísérlet gyanánt csak néhány