Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)
1884-11-13 / 791. szám
mint a közös kormánynyal egyenesérintkezésbe lépjen. (Helyeslés.) Steiger kéri, hogy további indokolás nélkül, — hisz mindenki ismeri a helyzetet — fogadja el a közgyűlés az indítványt, hogy a régen megkezdett s évekig folyt tárgyalás fonala újból felvétethessék. A közgyűlés az indítványt elfogadta, az elnök javaslatára Gerlóczy elnöklete mellett a bizottságba Steiger Gyula, Wahrmann Mór, Hegedűs Sándor, Luczenbacher Pál és Burián János tagokat választá meg s a közmunkatanácsot is átiratban felkérni határozta öt tag kiküldése végett. A sajtóügyi esküdtek 1885. évi lajstromának elkészítésére Havas Ignácz elnöklete alatt a tavalyi bizottság küldetett ki. Ezután a gazdasági ügyosztály előterjesztése alapján a javadalmi díjszedés bérbeadása tárgyában a kikiáltási árt 225000 írtban állapították meg; ebből — külön ajánlatok tétele esetén Pestre 175000 frt, Budára 50000 frt esik. Dr. Baumgarten Izidor és Károly ajánlatát egy Hunyady-téri telek megvétele iránt függőben hagyták s visszaadták a tanácsnak, mert a kérdéses helyre a cultusminiszterium is reflectál. Az alkotmány utczai 1030 hrsz. telket nyilvános árverésre bocsátják. Mocsáry Ernőnek egy a soroksári ut és csepel rakpart közt fekvő telket négyszögölenkint zárttal, lenolajgyár czéljára átengednek s a magyar államvasutaknak egy váltó-torony épitésére kisebb területet eladnak a Rákoson. A kerepesi-uti régi vámház le fog romboltatni, mely határozatot a közgyűlés zajos helyeslés közt hozta meg. A kültelki fogyasztási adó 1885. évi megváltása ügyében felirat fog menni a kormányhoz. A fogyasztási adópótlék és javadalmi díjjegyzékek a kormány által jóváhagyatván, az új árverés azok alapján iratik ki. Most nagy mozgás és »halljuk« kiáltások közt Nagy Lajos főjegyző olvasta föl Medrey Zsigmond ismert indítványát a rendőrség ügyében. Az indítvány, két irányban kíván hatni, jör, hogy a kormány is annyi költséget fizessen a rendőrség fentartásához, mint a város, s 2. tétessék lehetővé, hogy a főváros ellenőrzési joga a rendőrséggel szemben ne legyen illustrius, hanem a kormány bizonyos befolyást engedjen a törvényhatóságnak e tekintetben. Nagy Lajos a felolvasás után indítványozta, hogy tekintettel az ügy nagy fontosságára, adja ki a közgyűlés a tárgyat a tanácsnak, hogy ez a közrendészeti bizottság meghallgatása mellett, javaslatát mutassa be. Ráth főpolgármester szintén megjegyezte, hogy ily fontos indítványok érdemleges tárgyalás előtt a tanácsnak szoktak kiadatni. Medvey Zsigmond megjegyzi, hogy elállott abbeli szándékától, hogy indítványát többek aláírásával láttassa el, mert az indokok és a tárgy súlya elég arra, hogy figyelemben részesüljön. Tudja, hogy általánosságban tartott indítványa nem tarthat igényt arra, hogy azonnal elfogadtassák, de bizton hiszi, hogy a tanács és szakbizottsága a legközelebbi közgyűlésig megtalálják a helyes alakot a főváros igényeinek praecisirozására. Elnök kimondja határozatul, hogy Medvey indítványa véleményezés végett a tanácsnak, s a tanács útján a rendészeti szakbizottságnak adatik ki azzal, hogy javaslatát erre nézve mielőbb mutassa be. Polónyi Géza szólni akar, de az elnök utal arra, hogy a határozat már ki van mondva. Polónyi igazolja, hogy felíratta magát szólásra. Csak azt jegyzi meg, hogy a rendészeti bizottság ezen indítványnyal együtt azt a kérdést is tárgyalja, hogy a főváros környékén levő falvak — már csak a toloncozások sikeressége végett is — a főváros rendőri területéhez csatoltassanak. Elnöknek nincs észrevétele, ha e kérdés is a bizottsághoz utasíttatik, bár a Medvey-féle indítványnyal ez igen csekély összefüggésben van. Most Horvát J. tanácsnok lépett az előadói asztalhoz s bemutatta a fogadós, korcsmáros, pálinkamérő, kávés és kávémérő iparok szabályozásáról készült tervezetet. Az általános rész 1. és 2. §-a kisebb viták után a tanács szövegezése szerint fogadtatott el. — A 3. §. igy hangzik: »A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű s a magyar nyelvben járatos egyének alkalmazandók.« Ez ellen Rémi Róbert tett kifogást. Beszédében a magyar nyelvkényszer ellen szólt, de nem volt világosan kivehető, megértette-e a szakaszt, mert azt hajtotta egyre, hogy első rangú szállodákban,hova Európa különféle részeiből jövő idegenek sereglenek, nem lehet boldogulni oly pinczérrel, a ki csak magyarul tud. Majd a magyar pinczérek kevés számáról szólt s kérte, hogy a magyar nyelv tekintetében a 3. §. hatálya alól az első rangú szállodák kivétessenek. Máttyás Arisztid hálát mond a fővárosnak, hogy a magyar nyelv megszilárdítása érdekében éveken keresztül annyi üdvös rendelkezést tett, de a magyar nyelv ma már annyira erős, hogy ilyen kicsinyes javaslatok támogatása nem szükséges. Ha mégis kívánja a főváros, módosítsa a szöveget igy: »a magyar nyelvben járatos egyének is alkalmazandók.» (Derültség). Polónyi Gra csodálkozik, hogy most a pinczéreknél hangok emelkednek a magyarositó törekvés ellen. Mikor a bérkocsisok, társaskocsisokról folyt szó, ott is kimondatott, hogy a magyar nyelvben járatosak legyenek — s ez ellen nem szólt senki. Üdvözli a tanácsot javaslatáért. (Helyeslés.) Walter Ferencz azt panaszolja, hogy nincs elég alkalmas magyar pinczér, külföldről is kell hozatni, ő örvend a magyarság terjedésének, de kéri a magyar nyelvkényszernek itt czélszerűségi szempontból elhagyását. Steiger Gyula chauvinistának tartja magát, és helyeselte, hogy a magyar nyelv hatósági kényszerrel érvényre emeltetett a város közgyűlési termében, de a pinczérekkel szemben ilyesmit nem érdemes tenni, s ezen szabály meghozatala után az effectuálásnál a város nevetség tárgyává lenne. (Zaj.) — Rémi Róbert személyes kérdésben kért szót. Ingerülten mondá, hogy ő is oly jó hazafinak tartja magát, mint Polónyi s magyarnak is. A germanisatiót a pinczérek közt — úgymond — mi vendégek terjesztjük, mert a pinczér azon a nyelven beszél, amelyen szólnak hozzá. Az elnök figyelmezteti Rémit, hogy miután magyar hazafiságát senki sem támadta meg, felszólalására semmi szükség nem volt. A közgyűlés szavazott s a többség a 3. §-ból elhagyni határozta »a magyar nyelvben járatos« szavakat. A tárgyalás folyamán azután még kimondták (5. §), hogy a fogadókban a szobákban kifüggesztendő árjegyzékek nem kell hogy iparhatóságilag láttamozva legyenek; hogy a fogadók (8. §.) zárórának alávetve nem lesznek; ellenben a vendéglők, korcsmák, sorházak (az eredeti szöveghez híven) éjjeli 1 órától reggeli 4-ig zárva tartandók. Élénk vita támadt a pálinkamérések fejezeténél. A tervezetben a záridő esti 9 órától reggel 4, illetve 5 óráig van fölvéve. A pálinkamérők és szeszgyárosok folyamodtak, hogy a záridő reggel 4-ig tartson este 10-től. Fülöp Károly pártolt ezen kérvényt számos polgár adófizetési képességének oltalmáért, őt támogatta Kunváry Fülöp és Busbach Péter, egyedül Fuchs Gusztáv szólt a pálinkaivás korlátozásának fentartása mellett. Jobb volna 8 órakor bezárni e boltokat, melyek mérhetlen romlást hoznak a társadalomra. A közgyűlés nem fogadta el a tanács javaslatát, hanem a pálinkamérések záridejét 22 szóval 19 ellen általában este 10 órától reggeli 4-ig határozta meg. Ekkor a jelenlevők nagy része távozott és a további tárgyalás 16—18 bsz. tag jelenlétében folyt. Hosszas eszmecserére adott alkalmat Máttyás egy oly indítványnyal, mely, mint később kimutatták, a kihágási törvény egyik §-a által meg van haladva. A pálinkamérés fejezetének letárgyalása után a közgyűlés folytatása holnap d. u. 4 órára halasztatott. * — A kötő utczai iskolaépület egyik tantermét az országos iparegyesület a saját czéljaira kérte a főváros tanácsától. A tanács a kérelmet nem teljesíthette, mivel az iskolaépület földszinti helyiségeiben levő két tanterem egyikét a fővárosi iparrajziskola foglalta el, a másik pedig az országos kiállítási lakásiroda részére fog berendeztetni. Törvényszéki csarnok. Gyermek a törvényszék előtt. A budapesti fenyitő törvényszék előtt egy tizennégyéves gyermek állott ma. Salzer Ferencznek hívták s lopásra való felbujtás vádja alatt állott. Prohaszka Károly özvegyének tizennégy éves fiát felbujtogatta ugyanis, hogy anyja szivaros boltjából szivart és pénzt lopjon. A fiú rá is állt s igy Prohaszkáné mintegy 200 forint erejéig megkárosodott. A vádlott tagadta bűnét s azt vallotta, hogy ajándékba kapott mindig egy-egy szivart a kis Prohaszka Károly anyjától, mert a fiút az iskolából hazavitte kocsiján; továbbá a kis Prohaszka Károly többször elment vele a vendéglőbe s itt sört fizetett neki. Ezzel azonban ellentétben áll a kis Prohaszka Károly vallomása, a fiú ugyanis hosszasan leírta, hogy miként csábította Salzer a lopásra. Salzer ugyanis egy lovat ígért neki, ha szivart s később pénzt visz neki. A kihallgatott tanuk, nevezetesen Salzer munkaadója s ennek társai kedvező vallomást tettek Salzerre vonatkozólag. A bizonyítási eljárás végeztével Jenny Antal kir. alügyész a bűnre csábítás helyett csupán az orgazdaság vétségében kérte bűnösnek kimondatni Salzert s a biróság (elnök dr. Kéri) dr. Gruber Lajos védbeszéde meghallgatása után tizennégynapi fogságra s tíz forint pénzbírságra ítélte. A vádlott védője s a kir. ügyész felebbeztek. Az anarchisták ügyében hozott kir. ügyészi indítványt a törvényszék — mint már közöltük — Brinkman bírónak adta ki a vádhatározat előkészítése végett. A vádlottak egyike, Prager Armin a napokban ismételten a kir. ügyész elé vetettette magát s sürgette az ügy befejezését s a védelemmel megbízott ügyvédek közül dr. Kenedi Géza is hasonló előterjesztést tett. A bejelentési hivatal főnöke, Daczó Pál rendőrkapitány bűnügyében a vizsgálat nagy mérveket kezd ölteni. Kossutány Géza bíró eddig már mintegy 60 tanút hallgatott ki s ezeknek nagy része terhelő vallomást tett a vádlott rendőrkapitány ellen. Majdnem ugyanannyira rug a még kihallgatandó tanuk száma s csak ezeknek a kihallgatása után fog a vizsgálóbíró határozni a vádlott szabadlábra helyezése avagy további fogvatartása tárgyában. Petárda-per. A krakkói esküdtszék előtt ma került tárgyalásra az a petárdamerénylet, melyet az ottani rendőrségi épület ellen ez év ápril 22-ikén követtek el. A tárgyaláson Czysczan elnökölt s védek gyanánt Eibenschütz Zsigmond, Wilkosz Vladislav és Boronowski szerepelnek, közvádlóként pedig Brason kir. ügyész. A tárgyalásra 24 tanú idéztetett be. A tárgyalás első napján azonban a kir. ügyész indítványára a védők tiltakozása ellenére elhatározta a törvényszék, hogy tekintettel a per socialisticus természetére, a tárgyalást a nyilvánosság kizárásával tartja meg. A fővádlott még félig gyermek, Malankiewitz Boleslavnak hívják s csak tizenhét éves, varsói születésű. Bűntársaiként bevádoltattak: Piechovszki Román orvostanhallgató, ki a merénylet értelmi szerzője, Sulczewski Ferencz, Grunduinski Lajos, Krulikovski Ádám, Pajonk János és Dombrovski Lajos. A két utóbbi egy ez év szeptemberében két rendőr ellen tervezett merényletel is van vádolva. A most megindult petárdaper tényállása röviden a következő : Ez év ápril 22-én délután 2 órakor Jüttner rendőrbiztos, ki épen dr. Molicki Antallal beszélgetett a rendőrségi épület egyik földszinti helyiségében, észrevette, hogy egy fiatalember valami súlyos tárgyat tart az utczán a kezében s úgy vette észre, hogy azt az ablakon be akarja dobni. Jüttner az első pillanatban arra gondolt, hogy petárda lehet az ifjú kezében s Molickivel rögtön a másik szobába ment. E pillanatban óriási dörej hangzott el s az ablaktáblák csörömpölve hullottak le. Midőn Jüttner az utczára sietett, egy fiatal embert látott vérében fekve a földön; mellette töltött revolver feküdt s a szétrobbant petárda darabjai is láthatók voltak. A megsebesült merénylő Malankiewitz Boleszlav volt, ki félévvel a merénylet előtt lépett egy krakkói titkos socialista társaság kötelékébe s végrehajtott merényletével Kostrzevszki és Smolkiew rendőrbiztosokat akarta megölni, kik a socialisták elfogatásában részt vettek. S merénylete csak azért nem sikerült, mert a bomba nehéz volt s nem tudta az ablakon bedobni. A merénylő bűntársait nem akarta elárulni s a vizsgálat derítette ki a többi vádlott bűnrészességét. A vád gyilkosság, erőszak és titkos forradalmi társaságban való részvétel alapján indíttatott meg ellenök, Antonelli-per. A bolognai felebbezési törvényszék e hó 10-ikén sensationalis pert kezdett tárgyalni, melyet Antonelli bíbornok természetes lánya, a mostani Lambertini grófnő indított meg az örökség kiadása végett, ideig. Bátran azt állíthatjuk tehát, hogy a darab a közönség túlnyomó nagy részének tetszett. E sikerben kétségtelenül nagy részük van az előadó művészeknek is, kik nagy gondossággal és minden bánalmat túlszárnyaló buzgalommal játszottak; alig van a darabnak egy értékesebb részlete, melyet teljesen ne emeltek volna érvényre. P. Márkus Emilia a főszerepet (Leontine-t) sok finomsággal, rendkívül nagy bensőséggel és virtuóz technikával játszotta. Egyes turbátor jeleneteknek kizárólag az ő ügyessége szerezte meg a hatást. Ki is tapsolták zajosan minden felvonás után. Helvey Laura (Báró Lambertné) és Csillag Teréz (Helén) gondos és szabatos játékukkal emelték az összhatást. Nagy Imre correct, egyöntetű alakot mutatott be »Diodor« személyében , és Bercsényi kellő humorral és simasággal ábrázolta a korosabb viveurt, »Krasznai Tódort.« Mindnyájan egyaránt részesültek a közönség elismerésében. — Holnap és holnapután ismétlik a darabot. — A második kamarazeneestély, melylyel Krancsevics négyes társulata ma kedveskedett a közönségnek, kizárólagos romanticus műsora által sajátságos egyöntetűséget nyert, némiképen az élvezet változatosságának rovására. Rubinstein c-moll vonósnégyese, bár a szerző régibb keletű művei közé tartozik (az opus száma: 17) ezúttal újdonság gyanánt szerepelt. A quartette tételei kevésbbé halmozottak, szerkezetük könnyebben áttekinthető, mint Rubinsteinnak egyéb, később dolgozott kamara compositioiban. A zeneszerző jellemző módszere, mely a gyakorta féktelen moduláció felülkerekedésében nyilvánul , e munkáján is keresztülvonul, de korántsem oly mértékben, hogy a compositio hozzáférhetőségének, megérthetésének ártalmára szolgálna. Míg az első és utolsó tételben (»moderato con moto« és »moderato«) a thematicus feldolgozás komoly következetessége köti le a figyelmet, a középső tételek, a scherzo (allegro) és különösen a harmadik rész (molto lento, con sordini) a virtuóz előadásban rejlő külső máz segélyével keresi és éri el a hatást. A Schumann zongoraquintette-je (es-dur, 44. mű) a romantikus zene egyik legtökéletesebb és legismertebb hajtása. Ezt a számot a közönség teljes odaadással élvezte. A siker oroszlánrésze Deutsch Willi urat illeti, aki a zongorarészt az igazi művész értelmével, biztosságával és lelkesedésével játszotta. Befejezésül Schubert gyönyörű g-dúr négyese (a 161 mű) szolgált. Amaz édes daláradatok egyike, melyeknek terjengősségét senki sem veszi zokon. Az estély ismét nagy látogatottságnak örvendett. A Vigadó kis terme egészen megtelt. A közönség tetszésével bőven jutalmazta a derék társulat egyre tökélyesbülő összjátékát, melyet például a secondhegedüsnek néhanéha felötlő fogyatkozásai is csak futólag zavarhatnak meg. — Uj műterem. Strobl Alajos a király által a várbazár Dunára néző részében rendelkezésére bocsátott tágas csarnokban pompás műtermet rendezett be. A műterem a velenczei Szt.Márk-templom utánzata. A mozaikfestésű képeket Innocent Ferencz, a plasticai ékítményeket pedig a tulajdonos készítette. — A népszínházban holnap csütörtökön »A kék madár« kerül színre Hegyi Arankával. Pénteken »Magdolna« főpróbája miatt nem lesz előadás. — Pártényiné asszony, a népszínház anyaszínésznője beteg. Szerepeit egy időre Rákosi Szidi assz. vette át. A műcsarnokban ma Trefort Ágoston miniszter ismét hosszasan időzött családjával s a legnagyobb érdekkel nézte a kiállított műveket és azzal az ígérettel távozott, hogy még ismételve meg fogja tekinteni az őszi kiállítást, mely minden téren s kivált hazai festészetünk terén haladást tanúsít. Legújabban gróf Andrássy Aladár Vajda Zsigmondnak »Szerelmi jelenet« és Margittay Tihamérnak »A korhely« czimü életképeit, dr. Hampel József múzeumi őr pedig Mészöly Gézának »Országúton« czimü tájképét. Légrády Tivadar Molnár Józsefnek egy festményét, végül Faschó-Moys Sándor miniszteri tanácsos Kéméndy Jenőnek »Ügyetlen széptevő« czimü festményét vásárolta meg. A földadó cataster rövid és népies ösmerteése czimü munka szerzője Szalay Pál m. kir. catast. felügyelő felkéri mindazon községek. elöljáróságait, ahová műve megküldetett, hogy a befolyt összegeket hozzá mielőbb beküldjék. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ritkán láttunk oly élénken érdeklődő közönséget, mint ma este. Egy fiatal író, Méray-Horváth Károly első drámai művét, »Egy asszony történeté«-t adták elő, és e dráma meghallgatására jelent meg a színházban Budapest legválogatottabb, legműértőbb közönsége. A mű, midőn könyvben e czím alatt: »Nő!« névtelenül megjelent, némi feltűnést keltett; a merész erkölcsi nézetek, melyek nagy bátorsággal vannak benne kimondva, valamint az a körülmény, hogy meséje főúri körökben játszik, épp úgy intrigálták az irodalom kedvelőit, mint az áthatatlan masque, mely alatt az író arczát sokáig rejtve tartotta. Végre mégis megtudták a szerző kilétét, és nemsokára aztán a nemzeti színháznál el is fogadták a drámát előadásra. E mű tehát a közönségre nézve érdekes volt már színrekerülése előtt is. A ma esti előadásban jelentékeny sikert aratott. Már első felvonásával hatályosan lekötötte a közönség figyelmét, és ez első felvonás után kihívták a szerzőt kétszer. A második felvonás még növelte a sikert és a szerző számára négyszeri viharos tapsot eredményezett. A harmadik felvonás alatt úgy vettük észre, mintha a nézetek a közönségben megoszlottak volna, de a tapsosok még mindig nagy többségben voltak és ismét kihívták a szerzőt háromszor. Sőt midőn a vasfüggöny már alászállt, még mindig tapsolt a közönség hosszabb Egyesületek és társulatok. A budapesti népoktatási kör választmánya tegnapi ülésén Rieger György malomigazgató kéretett fel a külső váczi úti felnőttek oktatása felügyeletére s egyszersmind megválasztották választmányi tagnak. Rákosfalván szintén megkezdődik az oktatás. Dr. Révész Gy. javaslatára elhatározták, hogy a felnőttek oktatását az illető tanítók alkalmilag a balesetekben nyújtandó rögtöni segélyre is kiterjeszszék ; e czélból dr. Reich Ármin a saját költségén fog több példányt beszerezni dr. Kresz Géza legújabb táblázataiból. Köszönettel vette tudomásul a választmány, hogy a közoktatásügyi miniszter ez évre is 1000 írttal segélyezte a kört. Elhatározták, hogy a mely osztályokban 30-nál több felnőtt vett részt, hetenként háromszor tartassák 2—2 órai oktatás. A III. kerületben 48 férfi vett részt az oktatásban és 17 nő a magyar tanfolyamban ; az V. kerületben 29 férfi, a VI. kerületben 22 férfi és 72 nő vett részt a rendes, 26 férfi és 28 nő a magyar tanfolyamban; a VIII. kerületben 81 férfi és 60 nő a rendes és 38 férfi a magyar tanfolyamban. Végül uj tagokat jelentettek be s ezzel az ülés véget ért. — Vámbéry Ármin felolvasása. A kereskedő ifjak társulatában holnap, csütörtökön este Vámbéry Ármin felolvasást tart ily czimmel: »A kereskedő és kereskedelem Persiában.« Az érdekesnek ígérkező felolvasás esti 8 órakor kezdődik. Naptár. Csütörtök, november 13. Nap kél 7 ó. 4 p. nyug. 4 ó. 24 p. — Hold kél 2 ó. 25 p. reg., nyug. 2 ó. 32 p d. u. Róm. kath. Szaniszló. Prof. Birics. Görög-orosz: (nov. 1.) Zsidó: (markesván 25.) A Szent László társulat választmányi ülése d. u. 4 órakor saját helyiségében. A budapest-józsefvárosi jótékony nőegylet rendkívüli közgyűlése d. u. 4 órakor az öz utczai iskolában. Az országos magyar méhészeti egyesület méhészeti estélye d. u. 5 órakor a Köztelken. A budapesti kereskedő ifjak társulatának felolvasó estélye 8 órakor. Felolvasó Vámbéry Ármin. A Táncsics bizottság üése este 8 órakor (zerge-utcza 5. sz. I. emelet.) A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor (új városház.) Utóellenőrzési szemle a közös hadseregbeli 33—65. gyalogezred legénységével reggel 8 órától a budai három nyálkaszárnyában. Őszi kiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9— d. u. fél 5-ig. Belépti dij 50 kr. Halálozások Budapesten. Nov. 12. Kandó József 87 é. birtokos IV. k. muzeum körút 5 tüdővizenyő. Czettner Appel Luiza 63 é. magányzó IV. k. Duna u. 16 hagymáz. Corzen Winczenczina 82 é. magányzó II. k. Donat u. 18 agyhüdös. Kornai Antal 44 é. hivatalnok II. k. szegényház u. 17 körglob. Bock Károly 2 é. napszámos fi. II. k. Niedermayer u 17 agyhártyalob. Bugár Ferencz 60 é. nyug. hivatalnok I. k. úri u. 13 aggkór. Tokár Mariska 8 é. kocsmáros leányai, k. úri u. 39 hagymáz. Ujfalussy József 28 é. napszámos VI. k. váczi körút 76 tüdőgümő. Opitz Ágost 23 é. hivatalnok VI. k. aradi u. 62 tüdővész. Szűcs Simkó Mária 46 é. napszámosnő VI. k. rózsa u. 107 szívbaj. Zeschofszki Gál Zsófia 48 é. czipész neje II. k. vöröskereszt u. 20 szívbaj. Légi János 29 é. nyerges III. k. Lajos u. 75 rögtöni halál. Hering Károly 66 é. munkás III. k. Lajos u. 123 tüdőgümő. Hrorjenczik János 74 é. munkás VII. k. szövetség u. 17 agyburokláb. Férfi Drágán Teréz 69 ó. bányahivatalnok özvegye VIII. k. tömő u. 20 aggkór. Hochstein Antal 31 é. napszámos vm. k. k. fuvaros u. 10 tüdővész. Ács Teréz 57 é. cseléd VI. k. sugár ut 28 szivbaj. Frank Izrael 63 é. kereskedő VII. k. Miksa u. 40 aggkór. Német József 30 é. napszámos szúrt seb. Taligás Mihály 53 é. kosárkötő útról összezuzatás. Hertlein András 83 é. I. k. szegényház aggkór. Hő Anna 18 é. cseléd II. k. János kórház agyhártyaláb. Szalmaci Mária 46 é. cseléd II. k. János kórház szivbaj. Vormundt Ferencz 52 é. napszámos II. k. János kórház szivbaj. közgazdasági Közlemények. A vetési munkálatok. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz legutóbb beérkezett jelentések szerint a vetési munkálatok az egész országban — beleértve az erdélyi részeket is — be vannak fejezve, sőt nagyrészt már ki is keltek; általában mondhatni, hogy a korai vetések jobbak, a mennyiben kedvezőbb időjárás mellett vettettek, s ennek folytán nem foltosak s kielégítően fejlődnek. A tavasziak alá való szántás is kezdetét vette s a munkálatok kielégítők. A tengeritörés és burgonyaszedés jóformán befejeztetett, a szüret már mindenütt véget ért. Habár az esőzések és hűvös időjárás a kártékony állatokat pusztította is, az egerek által a vetésekben okozott károkról szóló jelentések általában még elég gyakoriak. A bányatörvényjavaslat tárgyalása. A kereskedelmi minisztérium kebelében december hó elején tartandó szakértekezlet második olvasásban fogja tárgyalni a bányatörvényjavaslatot azon szövegezés szerint, amint azt a februártól májusig tartott értekezlet megállapította. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztálya tegnap Lipthay Béla báró elnöklete alatt ülést tartott. Az országos kiállítás alatt a gyáripar kiválóbb ágaira kiterjeszkedő congressusok és összejövetelek tervezetének előkészítésére Lipthay Béla báró elnöklete alatt Havas Sándor, dr. Heltai Ferencz, ifj. Kölber Fülöp, Mudrony Soma, Ráth Károly, Weisz Berthold, Wolfner Lajos és Gellért Mór urakból álló bizottságot küldtek ki. A bizottságnak feladata lesz arról is javaslatot tenni, vájjon általános gyáripari congressus tartassék-e, vagy külön-külön több kisebb a speciális iparágakat érdeklő összejövetel. Egyelőre a következő csoportokra nézve vézetett tervbe ily országos értekezletek összehívása : vegyészeti ipar, agyagipar, üvegipar, faipar, vas- és fémipar, bőripar, papíripar, fonó-szövőipar, szeszipar, malomipar, czukoripar. A nyers sertésbőrök kereskedelmi forgalmának emelése tárgyában a kereskedelmi minisztériumtól az egyesülethez érkezett átirat egy Wolfner, Weisz Mór, Engelbach, Jordán K., Bőseh a 11 és Bauman urakból álló szakbizottságnak adatott ki javaslattételre. Dö 11 er Antal indítványa, az ipari körözvények után vidéken szokásos postai kézbesítési díj eltörlése iránt, a napirendről levétetett. Végül titkár a hazai ipar kiviteli képességének illustrálására fölemlíté, hogy Kölber testvérek budapesti kocsigyára ez idő szerint Rómából, Skócziából, Berlinből, Luxenburgból (Munkácsy Mihálytól), Regensburgból és Mexikóból érkezett megrendelések teljesítésével van elfoglalva. A szakosztály e jelentést örvendetes tudomásul vette. Az országos gazdasági egyesület f. hó 17-én és következő napjain Bián (Metternich herczeg barnabiai uradalma székhelyén) rendezendő szecskavágó, répavágó és zúzó, valamint gazdasági czélokra szánt mérlegek versenye igen érdekesnek ígérkezik. A verseny rendező bizottságának elnöke ifj. gr. Széchény Imre a rendező bizottsággal együtt mindent elkövetett, hogy a verseny a követelményeknek minden tekintetben megfelelő legyen. Eddig is 14 járgányra és gőzerőre, valamint 28 kézerőre berendezett szecskavágó , 15 répavágó és zúzó és 25 gazdasági mérleg van bejelentve. E gépeken kívül Fehér Miklós fogja Decouville-féle gazdasági vasútját kiállítani, melyet a bíráló bizottság mindjárt gyakorlatilag is alkalmazásba fog venni. A bíráló bizottságot úgy az orsz. gazd. egyesület mint a magyar mérnök és építész egylet, valamint a vidéki gazdasági egyesületek tagjaiból kiválasztott szakférfiak képezendik. Máris számos gazdasági egylet jelentett be képviselőket. A látogató közönség részére a magyar államvasutak központi személy pályaudvarából délelőtt 11 óra 12 perczkor induló vonat mutatkozik legczélszerűbbnek, Bia-Torbágyról már a délutáni 3 óra 11 perckor induló vonattal pedig a fővárosba vissza lehet térni. Este 8 óra 25 perckor szintén indul vonat Budapestre. A gépek iránt érdeklődő közönség sok új és figyelemre méltót fog láthatni e versenyen, mely kitűnő technikai eszközök birtokában, szakszerű bírálat tekintetében minden eddigi hazai versenyt felül fog múlni. Műipari mintalapok. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiadott műipari mintalapokból megjelent a második füzet s korlátolt vasmunkák rajzait tartalmazza. A füzet nyolcz lapból áll, a terveket 2 ábra kivételével, melyek Sturm Ferencz és Petschacher Gusztávtól valók, Schickedanz Albert készítette, amennyiben pedig azok már kivitt munkákat ábrázolnak, a kivitel Jungfer Gyula műhelyében történt. A minták díszes kiállítása Posner K. L. műintézetét dicséri. A földmivelési mininiszter a mintalapok kiadásával hasznos szolgálatot tesz a művészies ipar érdekében, de kívánatos volna, hogy az egyes füzetek gyorsabban jelenjenek meg. Közgazdasági táviratok. BéCS, nov. 12. (Magyar értékek zárlata.) — Magy. földteherm. kötv. 100.50. Erdélyi földteherm. kötv. 100.25. 5 és fél száz. magy. fölőh.-int. zálogl. 101.75. Erdélyi vasut-részvény 177.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 105.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 116.25. Szölődézsmaválts. kötv. 98.—. 6 száz. arany-járadék 123.10. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 116.—. 4 száz. arany-járadék 93.60. M. orsz. kir.-részv. —.—. Magy. vasuti kölcsön 143.50. Magy. hitelb.-részv. 294.50. Alföldi vasut-részvény 179.50. Magy. é.-kel. vasut-r. 187.25. 1869, m. k. v. áll. els. kötv. 97.90. Tiszav. vasut-rész. 250.75. Magy. resz.- és váltób. részvény 85.—. Kassa-Oderb. v.-részv. 148.—. 5 száz. papir-járadék 89.25. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Török dohány —.—. Bécs, nov. 12 (Osztrák értékek zárlata.) irányzat pang. Osztrák hitelrészvény 292.50. Déli vasutrészvény 147.—. 4 száz. arany-járadék 103.80. Londoni váltóár 122.70, Károly Lajos vasut-részvénytársaság 271.50, 1864. sorsjegy 173.75, 4*2 száz. ezüstjáradék 82.45, 1860. sorsjegy 135.1, Török sorsjegy 21.25, Angol-osztrák bank részv. 105.75, Osztrák államvasut részv. 301.20, 20 frankos arany 9.71/a, 4*2 száz. papir-járadék 81.20, Osztrák hitelsorsjegy 178.50, Osztrák-magyar bankrészv. 869.—, Cs. kir. vert arany 5.77, Német bankváltók 59.95, Elbevölgyi vasút. BÉCS, nov. 12. (Esti tőzsde.) Az irányzat : gyönge. — Osztrák hitelrészvény 299.—, Oszt. államvasut részv. 300.80, Unió bank —, 1860. sorsjegy —.—, Angol-osztrák bank részv. 105.50, 20 frankos arany 9.711/1, Déli vasút részv. 147.—, Magyar hitelb. részv. 294.—, 1864. sorsjegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 93.60. Berlin, nov. 12. (Zárlat.) Az irányzat csendes. 4*2 százai. papirjáradék 67.70. 4*2 száz. ezüstjáradék 68.50. 6 száz. magy. aranyjáradék 102.40. 5 száz. m. papirjáradék —.—. 5. száz. keleti v. elsőbbs. kötv. 99.10. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 247. —. Kassa-oderbergi v.részvény 61.30. Orosz bankjegyek 208.30. II. kibocs. kel. kölcsön 60.90. Magy. resz. hitelbankrészvény —.—. M. országos bankrészv. —.—. 81.70. Hitelrészvény 487.—. 7*S21 . részv. 502.—. Károly Lajos vasúti részv. 113.80. Román váL. részv. —.—. Bécsi váltóár 166.60. 4 száz. osztr. aranyjáradék —.—.Magy. resz. és váltób. részvény —. Elbevölgyi részv. 302.50. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 12. Daczára annak, hogy a kínálat meglelől nagy volt, az árak nehéz áruban változatlanok maradtak. — Magyar, öreg, nehéz 42.-----43.—, fiatal nehéz 43.50— 45.50, közép 45.-----46.—, könnyű, 46.------47.—. Erdélyi nehéz —.----.—, közép 44.-----45.—, könnyű 45 -----46. — . Románia és bakonyi, nehéz —.--------.— átmeneti, közép 46.-----47.— átmeneti, könnyű 47.-----48.50 átmenti, eredeti nehéz —.-------.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.------49.— átmeneti, közép 49.----50.— átmeneti, könnyű 49.-----50.56 átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással —.-----.—. 2 éves —.-----.—. öreg —.-----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással) 34.-----36. — . Az áruk hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, vevőknek páronkint 8 aranyforint vámfejébe* megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 12. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán sem üzlet, sem kötés nem jött létre. Jegyezünk: Szokványháza tavaszra 8.24—8.25 forinton, tengeri május—júniusra 5.83—5.84 forinton, zab tavaszra 6.65 — 6.67 frton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni magánforgalom igen csendes volt, osztrák hitelrészvények árfolyama 291.80-ig csökkent. Másban nem történt kötés. Az esti tőzsde szintén igen csendesen és minden nagyobb mozgalom nélkül folyt le. Jegyeznek: Új aranyjáradék 93.55. — 5 százaékos magyar papírjáradék 89.20. — Osztrák hitelintézeti bankrészvények 291.60—292.10. — Magyar hitelbank részvények 294—294.50. — Leszámítoló bank —.—. Jelzálogbank —.—. A zárlat 6 órakor üzlettelen. Új aranyjáradék 93.55. Papirjáradék 89.20. Osztrák hitelintézeti részv. 292.—. — Magyar hitelbank részv. 294.50. Államvasuti részvények. — Leszámítoló bank .... Színházak. Budapest, csütörtök, 1884. november 13-án. Nemzeti színház. XVI. Bérletszünet. Másodszor: Egy asszony története. Dráma 4 felv. Irta Méray- Horváth K. Személyek: Gr. Darács Géza Náday Leontine, neje.. .. Márkus E. Helén, húga . . . G. Csillag T. Gyalári Diodor . Nagy I. Báró Lambert . Hetényi Báró Lambertné Helvey L. Krasznai Tódor Bercsényi Béla..................Novák I. 1- iő ) Mészáros 2- ik ) Latabár 4-ik ) vendég Földényi 4- ik) Horváth 5- ik) Körösmezei Orvos................Pintér Rendőrtisztviselő Faludi Szolga.............Szilágyi kezdete 7 órakor. Holnap, pénteken , bérletfolyamban. Harmadszor: Egy asszony története. Dráma 4 felvonásban. Műsor: Szombat: Egy asszony története ; bérletszünet. Vasárnap, Bozóti Márta ; bérlf. Magy. kir. operaház. P. b. 20. sz. Havi b. 6. sz. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur vendégjátékául : Az álarczos bál. Nagy opera 5 felv. Olaszból ford. Böhm G. Zenéjét szerz. Verdi. Személyek: Richárd gróf. . . Perotti Gy. René, titoknoka Ódry Amália,René neje Turolla E. Ulrika, jósné .. Bartolucci V. Oscar ............. Kordin M. Sámuel............ Tallián Tom ............... Kőszeghy Silvano, matróz Szekeres Főbíró.............. Szendrői Szolga.............. Takács Kezdete 7 órakor. Műsor : Szombat, Álarczos bál. Tarolla, bérletfolyam. Vasárnap, Ördög Róbert: VI. bérletszünet. Népszínház. A kék madár. Operettet felv. ívták Duru és Chivot. Fordították Bérezik és Rákosi. Zenéjét szerzette Charles Lecocq. Személyek: Bricoli............... Solymosi Cavalcanti Cézár. Victor Beppo................. Gergely Cascarelo........... Komáromi Giacomo............. Erődi Maffia ) Cézár Béni I. Ascanio ) barátai Gyöngyösi I. Egy jegyző........ V. Kovács Strozzi Stenio .. . Hegyi A. Arabella ........... Szelényi A. Róza, cseléd........ Tárnái . Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat, Magdolna, először. Várszínház. Bérletszünet. Fehér Othello. Vígjáték 1 felv. Kotzebue után forditotta E. F. Személyek: Hörcsögi Mór... Mezei P. Piroska neje.... Balogh E. Szelidke dijnok . Benedek Zsuzsi szakácsné Marczellné Ezt követi: először : Ki vele. Bohózat 1 felvonásban irta: Williany Tamás Esqu. Fordította : Dr. Csorba J. Személyek: Nobbs Péter. .. . Rónaszéki Make Mackintosh Makó L. Roseleaf Kornél. Benedek Gy. Julia.................Kecskeméti I. Mari, szobaleány Sió Irma 1- se ) . .. Behumi 2- ik ) Mátrai Végül: először: A Chatoui kastély. Operette 1 felv. írták Ad. Taime és Ph. Gelle. Francziából fordította Reiner Ferenczi zenéjét szerző Leó Delibes. Személyek: Ducornet.........Makó L. Lebó...............Balogh Á. Palmyre.........Margó Célia Hippolite.........Rónaszéki Pierret. ....... Marczelné Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek, Stomfai család. Szombat,Kék szakállu herczeg; bérletszünet Blaha L. a. Főszerkesztő : Tóka.1 ./IIZór. Felelős szerkesztő : "Visi Imre. Nyílt tér. (E rovat alatt közléitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Surgéres (Charente-Inferieure), 1877., okt. 1. A BR.IVAIÍI VAS használata óa nem szenvedek azokban a kiállhatatlan gyomorgörcsökben, melyekben az ön vastartalmú gyógyszerének használata előtt szenvedtem ; most sokkal jobban érzem már magamat. Beaulieu Auguste: Kapható minden gyógyszertárban. Figyelni kell a vörös nyomású R. Bravais aláírásra. 1413 Köszönetnyilvánitáss. Gyáram f. évi október 31-én tüzmartaléka lett. A MAGYAR FRANCIA biztosító r.-társaság, melynél összes gépberendezéseim anyagkészleteim és kész áruim biztosítva voltak ; ezen tűzkár beesését azonnal elrendelte és már a mai napon tetemes káromat leggyorsabban és legelőzékenyebben liquidálta és kiegyenlítette. 1423 Kedves kötelességemnek tartom, ennélfogva a magyar franczia biztosító részvénytársaságnak ezen kiváló legális eljárásáért nyilvános utón köszönetemet és hálámat ezennel kifejezni — kell Budapesten, 1884. november 12-én. ZEEBERIN MÁTYÁS, kir. udv. szállító. A Tolna megyében lévő Felső-szeghi uradalomhoz tartozó bónyai bor-, sör-és pálinka-mérési jogok 1855. április 24-étől fogva, 3 esetleg 6 évre bérbe adandók. A közelebbi feltételek 1405 Horschetzky Ferencz, tiszttartónál Apczon (Nógrád megyében) tudhatók meg.