Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)

1884-11-13 / 791. szám

mint a közös kormánynyal egyenes­­érintkezésbe lép­jen. (Helyeslés.) Steiger kéri, hogy további indokolás nélkül, — hisz mindenki ismeri a helyzetet — fogadja el a közgyűlés az indítványt, hogy a régen megkezdett s évekig folyt tárgyalás fonala újból felvétethessék.­­ A közgyűlés az indítványt elfogadta, az elnök javaslatára Gerlóczy elnöklete mellett a bizottságba Steiger Gyula, Wahrmann Mór, Hegedűs Sándor, Luczenbacher Pál és Burián János tagokat választá meg s a közmunkatanácsot is átiratban felkérni ha­tározta öt tag kiküldése végett. A sajtóügyi esküdtek 1885. évi lajstromának elkészítésére Havas Ignácz elnöklete alatt a tavalyi bizottság küldetett ki. Ezután a gazdasági ügyosztály előterjesztése alapján a javadalmi díjszedés bérbeadása tárgyában a kikiáltási árt 225000 írtban állapították meg; ebből — külön ajánlatok tétele esetén Pestre 175000 frt, Budára 50000 frt esik. Dr. Baumgarten Izidor és Károly ajánlatát egy Hunyady-téri telek megvé­tele iránt függőben hagyták s visszaadták a tanács­nak, mert a kérdéses helyre a cultusminiszterium is reflectál. Az alkotmány­ utczai 1030 hrsz. telket nyil­vános árverésre bocsátják. Mocsáry Ernőnek egy a soroksári ut és csepel rakpart közt fekvő telket négy­szög­ölenkint z­árttal, lenolajgyár czéljára átenged­nek s a magyar államvasutaknak egy váltó-torony épitésére kisebb területet eladnak a Rákoson. A kerepesi-uti régi vámház le fog romboltatni, mely határozatot a közgyűlés zajos helyeslés közt hozta meg. A kültelki fogyasztási adó 1885. évi meg­váltása ügyében felirat fog menni a kormányhoz. A fogyasztási adópótlék és javadalmi díjjegyzékek a kormány által jóváhagyatván, az új árverés azok alap­ján iratik ki. Most nagy mozgás és »halljuk« kiáltások közt Nagy Lajos főjegyző olvasta föl M­e­d­r­e­y Zsigmond ismert indítványát a rendőrség ügyében. Az indítvány, két irányban kíván hatni, j­ör, hogy a kormány is annyi költséget fizessen a rendőrség fen­­tartásához, mint a város, s 2. tétessék lehetővé, hogy a főváros ellenőrzési joga a rendőrséggel szemben ne legyen illustrius, hanem a kormány bizonyos befo­lyást engedjen a törvényhatóságnak e tekintetben. Nagy Lajos a felolvasás után indítványozta, hogy tekintettel az ügy nagy fontosságára, adja ki a közgyűlés a tárgyat a tanácsnak, hogy ez a közren­dészeti bizottság meghallgatása mellett, javaslatát mutassa be. R­á­t­h főpolgármester szintén megjegyezte, hogy ily fontos indítványok érdemleges tárgyalás előtt a tanácsnak szoktak kiadatni. M­e­d­v­e­y Zsigmond megjegyzi, hogy elállott abbeli szándékától, hogy indítványát többek aláírásá­val láttassa el, mert az indokok és a tárgy súlya elég arra, hogy figyelemben részesüljön. Tudja, hogy ál­talánosságban tartott indítványa nem tarthat igényt arra, hogy azonnal elfogadtassák, de bizton hiszi, hogy a tanács és szakbizottsága a legközelebbi köz­gyűlésig megtalálják a helyes alakot a főváros igé­nyeinek praecisirozására. Elnök kimondja határozatul, hogy Medvey indítványa véleményezés végett a tanácsnak, s a ta­nács útján a rendészeti szakbizottságnak adatik ki azzal, hogy javaslatát erre nézve mielőbb mutassa be. P­o­l­ó­n­y­i Géza szólni akar, de az elnök utal arra, hogy a határozat már ki van mondva. Polónyi igazolja, hogy felíratta magát szólásra. Csak azt jegyzi meg, hogy a rendészeti bizottság ezen indít­­ványnyal együtt azt a kérdést is tárgyalja, hogy a fő­város környékén levő falvak — már csak a tolonc­o­­zások sikeressége végett is — a főváros rendőri terüle­téhez csatoltassanak. Elnöknek nincs észrevétele, ha e kérdés is a bizottsághoz utasíttatik, bár a Medvey-féle indít­­ványnyal ez igen csekély összefüggésben van. Most H­o­r­v­á­t J. tanácsnok lépett az előadói asztalhoz s bemutatta a fogadós, korcsmáros, pálinkamérő, kávés és kávémérő ipa­­r­o­k szabályozásáról készült tervezetet. Az általános rész 1. és 2. §-a kisebb vi­ták után a tanács szövegezése szerint fogadtatott el. — A 3. §. igy hangzik: »A vendégek szol­gálatára kifogástalan előéletű s a magyar nyelvben járatos egyé­nek alkalmazandók.« Ez ellen Rémi Róbert tett kifogást. Beszédében a magyar nyelv­­kényszer ellen szólt, de nem volt világosan ki­vehető, megértette-e a szakaszt, mert azt haj­totta egyre, hogy első rangú szállodákban,hova Európa különféle részeiből jövő idegenek sereglenek, nem le­het boldogulni oly pinczérrel, a ki csak magyarul tud. Majd a magyar pinczérek kevés számáról szólt s kér­te, hogy a magyar nyelv tekintetében a 3. §. hatálya alól az első rangú szállodák kivétessenek. Máttyás Arisztid hálát mond a fővárosnak, hogy a magyar nyelv megszilárdítása érdekében éveken keresztül annyi üdvös rendelkezést tett, de a magyar nyelv ma már annyira erős, hogy ilyen kicsinyes javaslatok támogatása nem szükséges. Ha mégis kívánja a főváros, módosítsa a szöveget igy: »a mag­yar nyelv­ben járatos egyének i­s alkalmazandók.» (Derültség). Polónyi Gra csodálkozik, hogy most a pinczé­­reknél hangok emelkednek a magyarositó törekvés ellen. Mikor a bérkocsisok, társaskocsisokról folyt szó, ott is kimondatott, hogy a magyar nyelvben járato­sak legyenek — s ez ellen nem szólt senki. Üdvözli a tanácsot javaslatáért. (Helyeslés.) Walter Fe­­rencz azt panaszolja, hogy nincs elég alkalmas ma­gyar pinczér, külföldről is kell hozatni, ő örvend a magyarság terjedésének, de kéri a magyar nyelvkény­szernek itt czélszerűségi szempontból elhagyását. Steiger Gyula chauvinistának tartja magát, és helyeselte, hogy a magyar nyelv hatósági kényszerrel érvényre emeltetett a város közgyűlési termében, de a pinczérekkel szemben ilyesmit nem érdemes ten­ni, s ezen szabály meghozatala után az effectuálásnál a város nevetség tárgyává lenne. (Zaj.) — Rémi Róbert személyes kérdésben kért szót. Ingerülten mondá, hogy ő is oly jó hazafinak tartja magát, mint Polónyi s magyarnak is. A germanisatiót a pinczérek közt — úgymond — mi vendégek terjesztjük, mert a pinczér azon a nyelven beszél, a­melyen szólnak hozzá. Az e­l­n­ö­k figyelmezteti Rémit, hogy miután magyar hazafiságát senki sem támadta meg, felszólalá­sára semmi szükség nem volt. A közgyűlés szavazott s a többség a 3. §-ból elhagyni határozta »a magyar nyelvben járatos« szavakat. A tárgyalás folyamán azután még kimondták (5. §), hogy a fogadókban a szobákban kifüggesztendő árjegyzékek nem kell hogy iparhatóságilag láttamoz­­va legyenek; hogy a fogadók (8. §.) zárórának alávetve nem lesznek; ellenben a vendéglők, korcsmák, sorhá­zak (az eredeti szöveghez híven) éjjeli 1 órától reg­geli 4-ig zárva tartandók. Élénk vita támadt a pálinkamérések fe­jezeténél. A tervezetben a záridő esti 9 órától reggel 4, illetve 5 óráig van fölvéve. A pálinkamérők és szeszgyárosok folyamodtak, hogy a záridő reggel 4-ig tartson este 10-től. F­ü­l­ö­p Károly pártolt ezen kérvényt számos polgár adófizetési képességének oltal­máért, őt támogatta K­u­n­v­á­r­y Fülöp és Bus­bach Péter, egyedül Fuchs Gusztáv szólt a pá­­linkaivás korlátozásának fentartása mellett. Jobb volna 8 órakor bezárni e boltokat, melyek mérhetlen romlást hoznak a társadalomra. A közgyűlés nem fogadta el a tanács javaslatát, hanem a pálinkaméré­sek záridejét 22 szóval 19 ellen általában este 10 órától reggeli 4-ig határozta meg. Ekkor a jelenlevők nagy része távozott és a to­vábbi tárgyalás 16—18 bsz. tag jelenlétében folyt. Hosszas eszmecserére adott alkalmat Máttyás egy oly indítványnyal, mely, mint később kimutatták, a kihágási törvény egyik §-a által meg van haladva. A pálinkamérés fejezetének letárgyalása után a közgyű­lés folytatása holnap d. u. 4 órára halasztatott. * — A kötő utczai iskolaépület egyik tantermét az országos ipar­­egyesület a saját czéljaira kérte a főváros tanácsától. A tanács a kérelmet nem teljesít­hette, mivel az iskolaépület földszinti helyiségeiben levő két tanterem egyikét a fővárosi iparrajziskola foglalta el, a másik pedig az országos kiállítási lakás­iroda részére fog berendeztetni. Törvényszéki csarnok. Gyermek a törvényszék előtt. A budapesti fe­­nyitő törvényszék előtt egy tizennégyéves gyermek állott ma. Salzer Ferencznek hívták s lopásra való felbujtás vádja alatt állott. Prohaszka Károly özve­gyének tizennégy éves fiát felbujtogatta ugyanis, hogy anyja szivaros boltjából szivart és pénzt lopjon. A fiú rá is állt s igy Prohaszkáné mintegy 200 forint ere­jéig megkárosodott. A vádlott tagadta bűnét s azt vallotta, hogy ajándékba kapott mindig egy-egy szivart a kis Prohaszka Károly anyjától, mert a fiút az iskolából hazavitte kocsiján; továbbá a kis Prohaszka Károly többször elment vele a vendéglőbe s itt sört fizetett neki. Ezzel azonban ellen­tétben áll a kis Prohaszka Károly vallomása, a fiú ugyanis hosszasan leírta, hogy miként csábította Sal­zer a lopásra. Salzer ugyanis egy lovat ígért neki, ha szivart s később pénzt visz neki. A kihallgatott ta­nuk, nevezetesen Salzer munkaadója s ennek társai kedvező vallomást tettek Salzerre vonatkozólag. A bizonyítási eljárás végeztével Jenny Antal kir. al­­ügyész a bűnre csábítás helyett csupán az orgazdaság vétségében kérte bűnösnek kimondatni Salzert s a biróság (elnök dr. Kéri) dr. Gruber Lajos védbeszéde meghallgatása után tizennégynapi fogságra s tíz fo­rint pénzbírságra ítélte. A vádlott védője s a kir. ügyész felebbeztek. Az anarchisták ügyében hozott kir. ügyészi in­dítványt a törvényszék — mint már közöltük — Brinkman bírónak adta ki a vádhatározat előkészíté­se végett. A vádlottak egyike, Prager Armin a na­pokban ismételten a kir. ügyész elé vetettette magát s sürgette az ügy befejezését s a védelemmel megbízott ügyvédek közül dr. Kenedi Géza is hasonló előter­jesztést tett. A bejelentési hivatal főnöke, Daczó Pál rendőr­­kapitány bűnügyében a vizsgálat nagy mérveket kezd ölteni. Kossutány Géza bíró eddig már mintegy 60 tanút hallgatott ki s ezeknek nagy része terhelő vallo­mást tett a vádlott rendőrkapitány ellen. Majdnem ugyanannyira rug a még kihallgatandó tanuk száma s csak ezeknek a kihallgatása után fog a vizsgálóbíró határozni a vádlott szabadlábra helyezése avagy to­vábbi fogvatartása tárgyában. Petárda-per. A krakkói esküdtszék előtt ma került tárgyalásra az a petárdamerénylet, melyet az ottani rendőrségi épület ellen ez év ápril 22-ikén kö­vettek el. A tárgyaláson Czysczan elnökölt s védek gyanánt Eibenschütz Zsigmond, Wilkosz Vladislav és Boronowski szerepelnek, közvádlóként pedig Bra­­son kir. ügyész. A tárgyalásra 24 tanú idéztetett be. A tárgyalás első napján azonban a kir. ügyész indítványára a védők tiltakozása ellenére elha­tározta a törvényszék, hogy tekintettel a per socialisticus természetére, a tárgyalást a nyilvá­nosság kizárásával tartja meg. A fővádlott még félig gyermek, Malankiewitz Boleslavnak hívják s csak tizenhét éves, varsói születésű. Bűntársaiként bevádoltattak: Piechovszki Román orvostanhallgató, ki a merénylet értelmi szerzője, Sulczewski Ferencz, Grunduinski Lajos, Krulikovski Ádám, Pajonk Já­nos és Dombrovski Lajos. A két utóbbi egy ez év szeptemberében két rendőr ellen tervezett merényle­tel is van vádolva. A most megindult petárda­­per tényállása röviden a következő : Ez év ápril 22-én délután 2 órakor Jüttner rendőrbiztos, ki épen dr. Molicki Antallal beszélgetett a rendőrségi épület egyik földszinti helyiségében, észrevette, hogy egy fiatal­ember valami súlyos tárgyat tart az utczán a kezében s úgy vette észre, hogy azt az ablakon be akarja dobni. Jüttner az első pillanatban arra gon­dolt, hogy petárda lehet az ifjú kezében s Molickivel rögtön a másik szobába ment. E pillanatban óriási dörej hangzott el s az ablaktáblák csörömpölve hul­lottak le. Midőn Jüttner az utczára sietett, egy fiatal embert látott vérében fekve a földön; mellette töltött revolver feküdt s a szétrobbant petárda darabjai is láthatók voltak. A megsebesült merénylő Malankiewitz Boleszlav volt, ki félévvel a merénylet előtt lépett egy krakkói titkos socialista társaság kötelékébe s végre­hajtott merényletével Kostrzevszki és Smolkiew rend­őrbiztosokat akarta megölni, kik a socialisták elfoga­­tásában részt vettek. S merénylete csak azért nem si­került, mert a bomba nehéz volt s nem tudta az ab­lakon bedobni. A merénylő bűntársait nem akarta el­árulni s a vizsgálat derítette ki a többi vádlott bűn­­részességét. A vád gyilkosság, erőszak és titkos forra­dalmi társaságban való részvétel alapján indíttatott meg ellenök, Antonelli-per. A bolognai felebbezési törvény­szék e hó 10-ikén sensationalis pert kezdett tárgyalni, melyet Antonelli bíbornok természetes lánya, a mos­tani Lambertini grófnő indított meg az örökség ki­adása végett, ideig. Bátran azt állíthatjuk tehát, hogy a da­rab a közönség túlnyomó nagy részének tetszett. E sikerben kétségtelenül nagy részük van az előadó művészeknek is, kik nagy gondossággal és minden b­ánalmat túlszárnyaló buzgalommal játszottak; alig van a darabnak egy értékesebb részlete, melyet teljesen ne emeltek volna érvényre. P. Márkus Emilia a főszerepet (Leontine-t) sok finomság­gal, rendkívül nagy bensőséggel és virtuóz techni­kával játszotta. Egyes turbátor jeleneteknek kizáró­lag az ő ügyessége szerezte meg a hatást. Ki is tap­solták zajosan minden felvonás után. Helvey Lau­ra (Báró Lambertné) és Csillag Teréz (Helén) gondos és szabatos játékukkal emelték az összhatást. Nagy Imre correct, egyöntetű alakot mutatott be »Diodor« személyében , és Bercsényi kellő humorral és simasággal ábrázolta a korosabb viveurt, »Krasznai Tódort.« Mindnyájan egyaránt részesül­tek a közönség elismerésében. — Holnap és holnap­után ismétlik a darabot. — A második kamarazeneestély, melylyel Krancsevics négyes társulata ma kedveskedett a közönségnek, kizárólagos romanticus műsora által sajátságos egyöntetűséget nyert, némiképen az élvezet változatosságának rovására. Rubinstein c-moll vonósnégyese, bár a szerző régibb keletű művei közé tartozik (az opus száma: 17) ezúttal újdonság gyanánt szerepelt. A quartette tételei kevésbbé halmozottak, szerkezetük könnyebben áttekinthető, mint Rubinsteinnak egyéb, később dolgozott kamara compositioiban. A zeneszerző jellemző módszere, mely a gyakorta féktelen modu­­láció felülkerekedésében nyilvánul , e munkáján is keresztülvonul, de korántsem oly mértékben, hogy a compositio hozzáférhetőségének, megérthetésének ártalmára szolgálna. Míg az első és utolsó tételben (»moderato con moto« és »moderato«) a thematicus feldolgozás komoly következetessége köti le a figyel­met, a középső tételek, a scherzo (allegro) és különö­sen a harmadik rész (molto lento, con sordini) a vir­tuóz előadásban rejlő külső máz segélyével keresi és éri el a hatást. A Schumann zongoraquintette-je (es-dur, 44. mű) a romantikus zene egyik legtö­kéletesebb és legismertebb hajtása. Ezt a szá­mot a közönség teljes odaadással élvezte. A siker oroszlánrésze Deutsch Willi urat il­leti, aki a­ zongorarészt az igazi­ művész értel­mével, biztosságával és lelkesedésével játszotta. Befe­jezésül Schubert gyönyörű g-dúr négyese (a 161 mű) szolgált. Amaz édes daláradatok egyike, melyek­nek terjengősségét senki sem veszi zokon.­­ Az es­tély ismét nagy látogatottságnak örvendett. A Vigadó kis terme egészen megtelt. A közönség tetszésével bőven jutalmazta a derék társulat egyre tökélyesbülő összjátékát, melyet például a secondhegedüsnek néha­­néha felötlő fogyatkozásai is csak futólag zavarhat­nak meg. —­ Uj műterem. Strobl Alajos a király által a várbazár Dunára néző részében rendelkezésére bo­csátott tágas csarnokban pompás műtermet rendezett be. A műterem a velenczei Szt.­Márk-templom után­zata. A mozaikfestésű képeket Innocent Ferencz, a plasticai ékítményeket pedig a tulajdonos készítette. — A népszínházban holnap csütörtökön »A kék madár« kerül színre Hegyi Arankával. Pénteken »Magdolna« főpróbája miatt nem lesz előadás. — Pártényiné asszony, a népszínház anyaszí­­nésznője beteg. Szerepeit egy időre Rákosi Szidi assz. vette át.­­ A műcsarnokban ma Trefort Ágoston mi­niszter ismét hosszasan időzött családjával s a legna­gyobb érdekkel nézte a kiállított műveket és azzal az ígérettel távozott, hogy még ismételve meg fogja te­kinteni az őszi kiállítást, mely minden téren s kivált hazai festészetünk terén haladást tanúsít. Legújab­ban gróf Andrássy Aladár Vajda Zsigmondnak »Sze­relmi jelenet« és Margittay Tihamérnak »A kor­hely« czimü életképeit, dr. Hampel József múzeumi őr pedig Mészöly Gézának »Országúton« czimü táj­képét. Légrády Tivadar Molnár Józsefnek egy fest­ményét, végül Faschó-Moys Sándor miniszteri taná­csos Kéméndy Jenőnek »Ügyetlen széptevő« czimü festményét vásárolta meg.­­ A földadó cataster rövid és népies ösmerte­ése czi­mü munka szerzője Szalay Pál m. kir. catast. felügyelő fel­kéri mindazon községek­­. elöljáróságait, a­hová műve meg­küldetett, hogy a befolyt összegeket hozzá mielőbb beküldjék. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ritkán láttunk oly élénken érdeklődő közönséget, mint ma este. Egy fiatal író, Méray-Horváth Károly első drámai művét, »Egy asszony történeté«-t adták elő, és e dráma meghallgatására jelent meg a színházban Buda­pest legválogatottabb, legműértőbb közönsége. A mű, midőn könyvben e czím alatt: »Nő!« névtelenül meg­jelent, némi feltűnést keltett; a merész erkölcsi néze­tek, melyek nagy bátorsággal vannak benne kimond­va, valamint az a körülmény, hogy meséje főúri kö­rökben játszik, épp úgy intrigálták az irodalom ked­velőit, mint az áthatatlan masque, mely alatt az író arczát sokáig rejtve tartotta. Végre mégis megtudták a szerző kilétét, és nemsokára aztán a nemzeti szín­háznál el is fogadták a drámát előadásra. E mű tehát a közönségre nézve érdekes volt már színreke­­rülése előtt is. A ma esti előadásban jelentékeny si­kert aratott. Már első felvonásával­­ hatályosan le­kötötte a közönség figyelmét, és ez első felvonás után kihívták a szerzőt kétszer. A második felvonás még növelte a sikert és a szerző számára négyszeri viharos tapsot eredményezett. A harmadik felvonás alatt úgy vettük észre, mintha a nézetek a közönségben meg­oszlottak volna, de a tapsosok még mindig nagy többségben voltak és ismét kihívták a szerzőt háromszor. Sőt midőn a vasfüggöny már alá­­szállt, még mindig tapsolt a közönség hosszabb Egyesületek és társulatok.­ ­ A budapesti népoktatási kör választmánya tegnapi ülésén Rieger György malomigazgató kére­tett fel a külső váczi­ úti felnőttek oktatása felügye­letére s egyszersmind megválasztották választmányi tagnak. Rákosfalván szintén megkezdődik az oktatás. Dr. Révész Gy. javaslatára elhatározták, hogy a fel­nőttek oktatását az illető tanítók alkalmilag a bal­esetekben nyújtandó rögtöni segélyre is kiterjeszszék ; e czélból dr. Reich Ármin a saját költségén fog több példányt beszerezni dr. Kresz Géza legújabb táblá­zataiból. Köszönettel vette tudomásul a választmány, hogy a közoktatásügyi miniszter ez évre is 1000 írt­tal segélyezte a kört. Elhatározták, hogy a mely osz­tályokban 30-nál több felnőtt vett részt, hetenként háromszor tartassák 2—2 órai oktatás. A III. kerü­letben 48 férfi vett részt az oktatásban és 17 nő a magyar tanfolyamban ; az V. kerületben 29 férfi, a VI. kerületben 22 férfi és 72 nő vett részt a rendes, 26 férfi és 28 nő a magyar tanfolyamban; a VIII. kerületben 81 férfi és 60 nő a rendes és 38 férfi a ma­gyar tanfolyamban. Végül uj tagokat jelentettek be s ezzel az ülés véget ért. — Vámbéry Ármin felolvasása. A kereskedő ifjak társulatában holnap, csütörtökön este Vámbéry Ármin felolvasást tart ily czimmel: »A kereskedő és kereskedelem Persiában.« Az érdekesnek ígérkező felolvasás esti 8 órakor kezdődik. Naptár. Csütörtök, november 13. Nap kél 7 ó. 4 p. nyug. 4 ó. 24 p. — Hold kél 2 ó. 25 p. reg., nyug. 2 ó. 32 p d. u. Róm. kath. Szaniszló. Prof. Birics. Görög-orosz: (nov. 1.) Zsidó: (markesván 25.) A Szent László társulat választmányi ülése d. u. 4 órakor saját helyiségében. A budapest-józsefvárosi jótékony nőegylet rendkívüli közgyű­lése d. u. 4 órakor az ö­­z­ utczai iskolában. Az országos magyar méhészeti egyesület méhészeti estélye d. u. 5 órakor a Köztelken. A budapesti kereskedő ifjak társulatának felolvasó estélye 8 órakor. Felolvasó Vámbéry Ármin. A Táncsics bizottság üése este 8 órakor (zerge-utcza 5. sz. I. emelet.) A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának folytatóla­gos közgyűlése d. u. 4 órakor (új városház.) Utóellenőrzési szemle a közös hadseregbeli 33—65. gyalogez­red legénységével reggel 8 órától a budai három nyál­­kaszárnyában. Őszi kiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9— d. u. fél 5-ig. Belépti dij 50 kr. Halálozások Budapesten. Nov. 12. Kandó József 87 é. birtokos IV. k. muzeum körút 5 tüdővizenyő. Czettner Appel Luiza 63 é. magányzó IV. k. Duna u. 16 hagy­máz. Corzen Winczenczina 82 é. magányzó II. k. Donat u. 18 agyhüdös. Kornai Antal 44 é. hivatalnok II. k. szegényház u. 17 körglob. Bock Károly 2 é. napszámos fi. II. k. Niedermayer u 17 agy­hártyalob. Bugár Ferencz 60 é. nyug. hivatalnok I. k. úri u. 13 aggkór. Tokár Mariska 8 é. kocsmáros leányai, k. úri u. 39 hagymáz. Ujfalussy József 28 é. napszámos VI. k. váczi körút 76 tüdőgümő. Opitz Ágost 23 é. hivatalnok VI. k. aradi u. 62 tüdővész. Szűcs Simkó Mária 46 é. napszámosnő VI. k. rózsa u. 107 szívbaj. Zeschofszki Gál Zsófia 48 é. czipész neje II. k. vöröskereszt u. 20 szívbaj. Légi János 29 é. nyerges III. k. Lajos u. 75 rögtöni halál. Hering Károly 66 é. munkás III. k. Lajos u. 123 tüdőgümő. Hrorjenczik János 74 é. munkás VII. k. szövetség u. 17 agy­­burokláb. Férfi Drágán Teréz 69 ó. bányahivatalnok özvegye VIII. k. tömő u. 20 aggkór. Hochstein Antal 31 é. napszámos vm­. k. k. fuvaros u. 10 tüdővész. Ács Teréz 57 é. cseléd VI. k. sugár ut 28 szivbaj. Frank Izrael 63 é. kereskedő VII. k. Miksa u. 40 aggkór. Német József 30 é. napszámos szúrt seb. Taligás Mihály 53 é. kosárkötő útról összezuzatás. Hertlein András 83 é. I. k. szegényház aggkór. Hő Anna 18 é. cseléd II. k. János kórház agyhártyaláb. Szalmaci Mária 46 é. cse­léd II. k. János kórház szivbaj. Vormundt Ferencz 52 é. nap­számos II. k. János kórház szivbaj. közgazdasági Közlemények. A vetési munkálatok. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz legutóbb beérkezett jelentések szerint a vetési munkálatok az egész or­szágban — beleértve az erdélyi részeket is — be vannak fejezve, sőt nagyrészt már ki is keltek; álta­lában mondhatni, hogy a korai vetések jobbak, a mennyiben kedvezőbb időjárás mellett vettettek, s ennek folytán nem foltosak s kielégítően fejlődnek. A tavasziak alá való szántás is kezdetét vette s a munkálatok kielégítők. A tengeritörés és burgonya­szedés jóformán befejeztetett, a szüret már mindenütt véget ért. Habár az esőzések és hűvös időjárás a kár­tékony állatokat pusztította is, az egerek által a ve­tésekben okozott károkról szóló jelentések általában még elég gyakoriak. A bányatörvényjavaslat tárgyalása. A kereske­delmi minisztérium kebelében dec­ember hó elején tar­tandó szakértekezlet második olvasásban fogja tárgyalni a bányatörvényjavasla­­t­o­t azon szövegezés szerint, a­mint azt a februártól má­jusig tartott értekezlet megállapította. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztá­lya tegnap L­i­p­t­h­a­y Béla báró elnöklete alatt ülést tartott. Az országos kiállítás alatt a gyáripar kiválóbb ágaira kiterjeszkedő congressusok és össze­jövetelek tervezetének előkészítésére Lipthay Béla báró elnöklete alatt Havas Sándor, dr. H­e­l­­t­a­i Ferencz, ifj. K­ö­l­b­e­r Fülöp, M­u­d­r­o­n­y So­ma, R­á­t­h Károly, W­e­i­s­z Berthold, W­o­l­f­n­e­r Lajos és G­e­ll­é­r­t Mór urakból álló bizottságot küldtek ki. A bizottságnak feladata lesz arról is ja­vaslatot tenni, vájjon általános gyáripari congressus tartassék-e, vagy külön-külön több kisebb a speciális iparágakat érdeklő összejövetel. Egyelőre a következő csoportokra nézve vézetett tervbe ily országos érte­kezletek összehívása : vegyészeti ipar, agyagipar, üvegipar, faipar, vas- és fémipar, bőripar, papíripar, fonó-szövőipar, szeszipar, malomipar, czukoripar.­­ A nyers sertésbőrök kereskedelmi forgalmá­nak emelése tárgyában a kereskedelmi minisztérium­tól az egyesülethez érkezett átirat egy W­o­l­f­n­e­r, Weisz Mór, Engelbach, Jordán K., Bő­se­h a 11 és Bauman urakból álló szakbizottság­nak adatott ki javaslattételre. D­ö 11 e­r Antal indít­ványa, az ipari körözvények után vidéken szokásos postai kézbesítési díj eltörlése iránt, a napirendről levétetett. Végül titkár a hazai ipar kiviteli képessé­gének illustrálására fölemlíté, hogy Kölber testvé­rek budapesti kocsigyára ez idő szerint Rómából, Skócziából, Berlinből, Luxenburgból (Munkácsy Mi­­hálytól), Regensburgból és Mexikóból érkezett meg­rendelések teljesítésével van elfoglalva. A szakosztály e jelentést örvendetes tudomásul vette. Az országos gazdasági egyesület f. hó 17-én és következő napjain Bián (Metternich herczeg barna­­biai uradalma székhelyén) rendezendő szecskavágó, répavágó és zúzó, valamint gazdasági czélokra szánt mérlegek versenye igen érdekesnek ígérkezik. A ver­seny rendező bizottságának elnöke ifj. gr. Széchény Imre a rendező bizottsággal együtt mindent elköve­tett, hogy a verseny a követelményeknek minden te­kintetben megfelelő legyen. Eddig is 14 járgányra és gőzerőre, valamint 28 kézerőre berendezett szecska­vágó , 15 répavágó és zúzó és 25 gazdasági mérleg van bejelentve. E gépeken kívül Fehér Miklós fogja De­­couville-féle gazdasági vasútját kiállítani, melyet a bíráló bizottság mindjárt gyakorlatilag is alkalmazás­ba fog venni. A bíráló bizottságot úgy az orsz. gazd. egyesület mint a magyar mérnök és építész egylet, valamint a vidéki gazdasági egyesületek tagjaiból ki­választott szakférfiak képezendik. Máris számos gaz­dasági egylet jelentett be képviselőket. A látogató közönség részére a magyar államvasutak központi személy pályaudvarából délelőtt 11 óra 12 perczkor induló vonat mutatkozik legczélszerűbbnek, Bia-Tor­­bágyról már a délutáni 3 óra 11 perc­k­or induló vo­nattal pedig a fővárosba vissza lehet térni. Este 8 óra 25 perc­kor szintén indul vonat Budapestre. A gépek iránt érdeklődő közönség sok új és figyelemre méltót fog láthatni e versenyen, mely kitűnő techni­­kai eszközök birtokában, szakszerű bírálat tekinteté­ben minden eddigi hazai versenyt felül fog múlni. Műipari mintalapok. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiadott műipari mintalapokból megjelent a második füzet s korlátolt vasmunkák rajzait tartalmazza. A füzet nyolcz lapból áll, a terveket 2 ábra kivételével, melyek Sturm Fe­rencz és Petschacher Gusztávtól valók, Schickedanz Albert készítette, a­mennyiben pedig azok már kivitt munkákat ábrázolnak, a kivitel Jungfer Gyula mű­helyében történt. A minták díszes kiállítása Posner K. L. műintézetét dicséri. A földmivelési mininiszter a mintalapok kiadásával hasznos szolgálatot tesz a művészies ipar érdekében, de kívánatos volna, hogy az egyes füzetek gyorsabban jelenjenek meg. Közgazdasági táviratok. BéCS, nov. 12. (Magyar értékek zárlata.) — Magy. földteherm. kötv. 100.50. Erdélyi földteherm. kötv. 100.25. 5 és fél száz. magy. fölőh.-int. zálogl. 101.75. Erdélyi vasut-részvény 177.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 105.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 116.25. Szölődézsmaválts. kötv. 98.—. 6 száz. arany-járadék 123.10. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 116.—. 4 száz. arany-járadék 93.60. M. orsz. kir.-részv. —.—. Magy. vasuti­ kölcsön 143.50. Magy. hitelb.-részv. 294.50. Alföldi vasut-részvény 179.50. Magy. é.-kel. vasut-r. 187.25. 1869, m. k. v. áll. els. kötv. 97.90. Tiszav. vasut-rész. 250.75. Magy. resz.- és váltób. részvény 85.—. Kassa-Oderb. v.-részv. 148.—. 5 száz. papir-járadék 89.25. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Török dohány —.—. Bécs, nov. 12 (Osztrák értékek zárlata.) irányzat pang. Osztrák hitelrészvény 292.50. Déli vasut­­részvény 147.—. 4 száz. arany-járadék 103.80. Londoni váltó­ár 122.70, Károly Lajos vasut-részvénytársaság 271.50, 1864. sorsjegy 173.75, 4*2 száz. ezüstjáradék 82.45, 1860. sorsjegy 135.1, Török sorsjegy 21.25, Angol-osztrák bank részv. 105.75, Osztrák államvasut részv. 301.20, 20 frankos arany 9.71­/a, 4*2 száz. papir-járadék 81.20, Osztrák hitelsorsjegy 178.50, Osztrák-magyar bankrészv. 869.—, Cs. kir. vert arany 5.77, Német bankváltók 59.95, Elbevölgyi vasút. BÉCS, nov. 12. (Esti tőzsde.) Az irányzat : gyönge. — Osztrák hitelrészvény 299.—, Oszt. államvasut részv. 300.80, Unió bank —, 1860. sorsjegy —.—, An­gol-osztrák bank részv. 105.50, 20 frankos arany 9.711/1, Déli vasút részv. 147.—, Magyar hitelb. részv. 294.—, 1864. sors­­jegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 93.60. Berlin, nov. 12. (Zárlat.) Az irányzat csendes. 4*2 százai. papirjáradék 67.70. 4*2 száz. ezüstjáradék 68.50. 6 száz. magy. aranyjáradék 102.40. 5 száz. m. papirjáradék —.—. 5. száz. keleti v. elsőbbs. kötv. 99.10. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 247. —. Kassa-oderbergi v.­részvény 61.30. Orosz bankjegyek 208.30. II. kibocs. kel. kölcsön 60.90. Magy. resz. hitelbankrészvény —.—. M. országos bankrészv. —.—. 81.70. Hitelrészvény 487.—. 7*S21 . részv. 502.—. Károly Lajos vasúti részv. 113.80. Román váL. részv. —.—. Bécsi váltóár 166.60. 4 száz. osztr. aranyjáradék —.—.Magy. resz. és váltób. részvény —. Elbevölgyi részv. 302.50. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 12. Daczára annak, hogy a kínálat meglelől nagy volt, az árak nehéz áruban változatlanok maradtak. — Magyar, öreg, nehéz 42.-----43.—, fiatal nehéz 43.50— 45.50, közép 45.-----46.—, könnyű, 46.------47.—. Erdélyi nehéz —.----.—, közép 44.-----45.—, könnyű 45 -----46. — . Románia és bako­nyi, nehéz —.--------.— átmeneti, közép 46.-----47.— átme­neti, könnyű 47.-----48.50 átmenti, eredeti nehéz —.-------.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.------49.— átmeneti, közép 49.----50.— átmeneti, könnyű 49.-----50.56 átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással —.-----.—. 2 éves —.-----.—. öreg —.-----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással) 34.-----36. — . Az ár­uk hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, vevőknek páronkint 8 aranyforint vámfejé­­be* megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 12. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán sem üzlet, sem kötés nem jött létre. J­egyezünk: Szokványháza tavaszra 8.24—8.25 forinton, tengeri május—júniusra 5.83—5.84 forinton, zab tavaszra 6.65 — 6.67 frton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni magánforgalom igen csendes volt, osztrák hitelrész­vények árfolyama 291.80-ig csökkent. Másban nem történt kötés. Az esti tőzsde szintén igen csendesen és minden nagyobb mozgalom nélkül folyt le. J­egyeznek: Új aranyjáradék 93.55. — 5 száza­ékos ma­gyar papírjáradék 89.20. — Osztrák hitelintézeti bankrészvények 291.60—292.10. — Magyar hitel­bank részvények 294—294.50. — Leszámítoló bank —.—. Jelzálogbank —.—. A zárlat 6 órakor üzlettelen. Új aranyjáradék 93.55. Papirjáradék 89.20. Osztrák hitelintézeti részv. 292.—. — Magyar hi­telbank részv. 294.50. Államvasuti részvények. — Leszámítoló bank .... Színházak. Budapest, csütörtök, 1884. november 13-án. Nemzeti színház. XVI. Bérletszünet. Másodszor: Egy asszony története. Dráma 4 felv. Irta Méray- Horváth K. Személyek: Gr. Darács Géza Náday Leontine, neje.. .. Márkus E. Helén, húga . . . G. Csillag T. Gyalári Diodor . Nagy I. Báró Lambert . Hetényi Báró Lambertné Helvey L. Krasznai Tódor Bercsényi Béla..................Novák I. 1- iő ) Mészáros 2- ik ) Latabár 4-ik ) vendég Földényi 4- ik) Horváth 5- ik) Körösmezei Orvos................Pintér Rendőrtisztviselő Faludi Szolga.............Szilágyi kezdete 7 órakor. Holnap, pénteken , bérletfolyamban. Harmadszor: Egy asszony története. Dráma 4 felvonásban. Műsor: Szombat: Egy asszony törté­nete ; bérletszünet. Vasárnap, Bozóti Márta ; bérlf. Magy. kir. operaház. P. b. 20. sz. Havi b. 6. sz. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur vendég­játékául : Az álarczos bál. Nagy opera 5 felv. Olaszból ford. Böhm G. Zenéjét szerz. Verdi. Személyek: Richárd gróf. . . Perotti Gy. René, titoknoka Ódry Amália,René neje Turolla E. Ulrika, jósné .. Bartolucci V. Oscar ............. Kordin M. Sámuel............ Tallián Tom ............... Kőszeghy Silvano, matróz Szekeres Főbíró.............. Szendrői Szolga.............. Takács Kezdete 7 órakor. Műsor : Szombat, Álarczos bál. Tarol­­la, bérletfolyam. Vasárnap, Ördög Róbert: VI. bérletszünet. Népszínház. A kék madár. Operette­t felv. ívták Duru és Chivot. Fordították Bérezik és Rákosi. Zenéjét szerzette Charles Lecocq. Személyek: Bricoli............... Solymosi Cavalcanti Cézár. Victor Beppo................. Gergely Cascare­lo........... Komáromi Giacomo............. Erődi Maffia ) Cézár Béni I. Ascanio ) barátai Gyöngyösi I. Egy jegyző........ V. Kovács Strozzi Stenio .. . Hegyi A. Arabella ........... Szelényi A. Róza, cseléd........ Tárnái . Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat, Magdolna, először. Várszínház. B­érletszünet. Fehér Othello. Vígjáték 1 felv. Kotzebue után forditotta E. F. Személyek: Hörcsögi Mór... Mezei P. Piroska neje.... Balogh E. Szelidke dijnok . Benedek Zsuzsi szakácsné Marczellné Ezt követi: először : Ki vele. Bohózat 1 felvonásban irta: Williany Tamás Esqu. Fordí­totta : Dr. Csorba J. Személyek: Nobbs Péter. .. . Rónaszéki Make Mackintosh Makó L. Roseleaf Kornél. Benedek Gy. Julia.................Kecskeméti I. Mari, szobaleány Sió Irma 1- se ) . .. Behumi 2- ik ) Mátrai Végül: először: A Chatoui kastély. Operette 1 felv. írták Ad. Tai­­me és Ph. Gelle. Francziából fordította Reiner Ferenczi zené­­jét szerző Leó Delibes. Személyek: Ducornet.........Makó L. Lebó...............Balogh Á. Palmyre.........Margó Célia Hippolite.........Rónaszéki Pierret. ....... Marczelné Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek, Stomfai család. Szombat,Kék szakállu herczeg; bérletszünet Blaha L. a. Főszerkesztő : Tók­a.1 ./IIZór. Felelős szerkesztő : "Visi Imre. Nyílt tér. (E rovat alatt közléitekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) Surgéres (Charente-Inferieure), 1877., okt. 1. A BR.IVAIÍI­ VAS használata ó­a nem szenvedek azokban a kiállhatatlan gyomorgörcsökben, melyekben az ön vastartalmú gyógyszerének használata előtt szenvedtem ; most sokkal jobban érzem már magamat. Beaulieu Auguste: Kap­ható minden gyógyszertárban. Figyelni kell a vörös nyomású R. Bravais aláírásra. 1413 K­öszönetnyilvánitáss. Gyáram f. évi október 31-én tüzmartaléka lett. A MAGYAR FRANCIA biztosító r.-társaság, melynél összes gépberendezéseim anyagkészleteim és kész áru­im biztosítva voltak ; ezen tűzkár bees­ését azonnal elrendelte és már a mai napon tetemes káromat leggyorsabban és legelő­­zékenyebben liquidálta és kiegyenlítette. 1423 Kedves kötelességemnek tartom, ennélfogva a magyar franczia biztosító részvény­társaságnak ezen kiváló legális el­járásáért nyilvános utón köszönetemet és hálámat ezennel ki­fejezni — kell Budapesten, 1884. november 12-én. ZEEBERIN MÁTYÁS, kir. udv. szállító. A Tolna megyében lévő Felső-szeghi uradalomhoz tartozó bónyai bor-, sör-és pálinka-mérési jogok 1855. április 24-étől fogva, 3 esetleg 6 évre bérbe adandók. A közelebbi feltételek 1405 Horschetzky Ferencz, tiszttartónál Apczon (Nógrád megyében) tudhatók meg.

Next