Nemzet, 1884. december (3. évfolyam, 809-837. szám)

1884-12-03 / 811. szám

nemsokára feledésbe megy, mint számos korábbi ha­tározat, mert nem c­éltudatos gazdálkodási reform kiegészítő része, hanem elszigetelt intézkedés, mely­nek előbb-utóbb áldozatul kell esnie azon pénzügyi m­isériáknak, melyekkel az állam küzd. Táviratok: BéCS, decz. 2. Az osztrák-magyar vámkonferencia ma délben Szögyény osztályfőnök elnöklete alatt több órai tanács­kozást tartott. A tanácskozáson megkezdődött amaz utasítások megállapítása, a­melyek a Görögországgal legköze­­lebb megkezdendő szerződési tárgyalások alapját ké­pezni hivatják. A holnap folytatandó tanácskozások folyamán esetleg ama kérdés is tárgyaltatni fog, hogy szemben a Francziaországban tervezett vámfelemelé­sekkel részünkről mily rendelkezés mutatkoznék szük­ségesnek. Az e kérdésben egyértelműleg eljáró kül­kereskedelmi minisztérium nevében a közösügyi kor­mány már hónapokkal ezelőtt Párisban felszólalt, de felszólalásának csak az a hatása volt, hogy a franczia kormány a lisztre, gabonára és szarvasmarhára már akkor tervbe vett vámfelemeléseket elhalasztotta, most azonban azokat életbe léptetni készül. Bécs, decz. 2. A községtanács vita nélkül elha­tározta, hogy a helytartóság november 28-iki rende­lete ellen a belügyminisztériumhoz fog folyamodni. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.1.A ‡Pol Corre V~r­ - —f v i y i jelentése „«unlíit a porta hivatalos értesítést vett, hogy egy franczia fregatt megjelent a tadj­um­i öbölben s hogy franczia csapatok megszállot­ták a Francziaország nevében elfoglalt Tadjum várost. E város Ismail pasa alatt jutott Egyp­­tom uralma alá, de nem rég az egyptomi csa­patok által elhagyatott. A porta, mely az egész Somali tengerpart fölött szuveranitási jogokat igényel a maga számára, tiltakozó jegyzéket nyujtatott át Párisban. Hire jár, hogy a porta az esetet a berlini conferentián szóba szándé­kozik hozni. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« pétervári levelezője constatálja, hogy az orosz consulok jelentései Macedóniából a keresz­­t­y­é­n-b­olgár lakosság üldöztetésé­t jelentik, a­mi Oroszországban annál nagyobb mozgalmat idéz elő, mert a török hatóságokat gyanúsítják, hogy össze­játszanak a tettesekkel. Orosz kormánykörökben azt a nézetet vallják, hogy a berlini szerződést aláirt ha­talmaknak gondoskodtok kellene a török uralom alatt élő keresztyének biztonságáról s igy őket illetné a kötelesség, hogy a macedóniai állapotokban válto­zást idézzenek elő. — A »Pol. Corr.« azzal a meg­jegyzéssel kiséri e levelet, hogy az a tényállást túl sö­­téten festi s hogy nem minden egyezik meg az esetre vonatkozó egyéb hiteles közleményekkel. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol Corr.« berlini levele utal arra, hogy a cent­rum és a szabadelvű párt közt,látszólag csak a választások czéljából létrejött coalitio a tulajdon­képi parlamenti Campagne tartamára is megkötöttnek tekintendő. Ez képezte főindokát Bismarck herczeg erélyes föllépésének s a két pártról adott kíméletlen jellemzé­sének, a­melylyel az ily szövetkezés anomáliáját és le­hetetlenségét Németország közvéleménye előtt minél élesebben kimutatni igyekezett. A német kormánynak nem áll érdekében, hogy tacticai eszközökkel rob­bantsa szét e pártkoalitiát, mely magában hord­ja a halál csíráját. A törvényhozás pillanat­nyi szünetelését a német kormány könnyen el fogja viselni. Nincs is kilátás, sem egyrészről egyházi concessiókra vagy a cumberlandi herczegnek a braun­­schweigi herczegi székbe való ültetésére, sem pedig másrészről valamely parlamentáris kormányzat léte­sítésére és a »szabadelvű« adótervek megvalósítására. A közvetett adók Európa összes nagy államai közt, Né­­metországban a legalacsonyabbak s csakis azoknak, valamint az egyenes adóknak fokozása lehet kilátásba helyezve. A törvényhozási szünet időszakában a kor­mány és a szövetségtanács lesznek a nemzeti egység és haladás őrei. Berlin, decz. 2. A »Nat. Ztg.» közzé teszi az afrikai társasággal kötött német szerző­dés szószerinti szövegét, mely 7 czikket tartalmaz. Az 1. ez. szabad kereskedelemre kötelezi a társaságot minden területén. A 2. és 3. ez. a német alattvalóknak a legkorlátlanabb letelepedési és birtoklási jogot biz­tosítja, valamint a legnagyobb kedvezményeket; a 4. ez. minden szerződésszerű kötelezettségét a társaság­nak áthárítja a területek jövendő tulajdonosaira is; az 5. ez. szerint Németország elismeri a társaság lobogóját, — kék mező közepén arany csillag, — mint egy barátságos állam lobogóját. A 6. ez. szerint a birodalom elismeri az újonnan alkotandó állam ha­tárait. A 7. ez. szerint a szerződés a ratificatiók ki­cserélése után azonnal életbe lép. Berlin, decz. 2. A nyugatafrikai ügyben össze­hívott értekezlet által kiküldött bizottság a Con­go folyón való hajózásra vonatkozó szabályzat ter­vezetét szövegezés végett albizottsághoz utasította, mely Németország, Francziaország, Angolország, Por­tugália és Belgium képviselőiből áll. Lambres­m­o­n­t, Belgium képviselője, holnaputánig jelentést teend a bizottságnak az albizottság munkálatairól. Páris, decz. 2. A vámtarifa ügyében ki­küldött bizottság mai ülésén a földmivelési miniszter azon indokokat fejtegette, melyek­nél fogva a gabona behozatali vámja 2 frank 60 centimesre emeltetett és kijelenté, hogy ez a maximum, mely többé nem emelhető s mely, ha a viszonyok megengedik, ismét le­­szállittatik vagy eltöröltetik. Páris, decz. 2. A »Liberté« szerint Ferry kormányelnök csupán arra szorítko­zott, hogy Angolország Egyptomra vonatkozó javaslatait tudomásul vette, fnntartván magá­nak, hogy megjegyzéseit a javaslatokra ké­sőbb tegye meg. Páris, decz. 2. A kamara 372 szavazattal 135 ellenében a kormány ellenzése daczára elfogadta Per­­ras indítványát, mely szerint a senatori mandátumra nézve ugyanazon összeférhetlenség lépjenek érvénybe, mint a képviselőségi mandátumra. Elfogadta továbbá szintén a kormány nézete ellenére 260 szavazattal 246 ellenében Floquet indítványát, mely azt c­é­­lozza, hogy a választás lajstromos szavazat útján tör­ténjék. E két határozat következtében az előadó le­mondott tisztéről, a­mire a vita csütörtökre halasz­­tatott Páris, decz. 2. A minisztérium holnap reggel rendkívüli minisztertanácsot fog tartani, hogy a sena­­torok választásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó­­ Floquet-féle módosítás által teremtett helyzetet meg­vitassa. Kairó, decz. 2. Az államadóssági pénztárnak a kormány ellen intézett perében a törvényszék azon határozatot hozta, hogy a kormány eljárása törvénytelen, miután csak nemzetközi pénzügyi bizottság van hivatva a liquidationális törvényt meg­változtatni. E határozat következtében mind­azon hivatalnokok, kik a pénzeket, a­he­lyett, hogy az államadóssági pénztárba küld­ték volna be, a kormánynak szolgáltatták át, azokat megtéríteni köteleztetnek. Kairo, decz. 2. A Havas-ügynökség je­lentése szerint az államadóssági pénztárnak a kormány ellen emelt vádja ismét a törvény­szék elé került. A vádló végleges indítványai az államadóssági pénztár javára szólnak s Nubar pasa kivételével valamennyi miniszter felelősségre vonatik. London,decz. 2. Az alsóház ülésén Gr­ads­to­­n­e miniszterelnök kijelente, hogy alig remélhető, hogy az egyptomi pénzügyekre vonatkozó előterjesztések a legközelebbi elnapolás előtt benyújthatók legyenek, mert még a kisebb hatalmak véleménye lesz kiké­rendő, valamint a leszámolási törvény módosítása sem készült még „­ Róma, decz. 2. A kamara mai mese UCU XIX m. ju. cini külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány gyarmatosítási politikája tárgyában hozzá intézett interpellátióra csak a többi miniszterekhez intézett kérdésekre adandó feleletek után, tehát mint­egy 14 nap múlva fog válaszolni. A kamara folytatta a vasúti egyezményekről szóló­­javaslat tárgyalását. Róma, decz. 2. (E r­e­d­e t­i távirat.) A Pol. Corr. jelentése: Az adriai tengeren való ha­lászatról szóló, autonóm olasz és osztrák magyar szabályzat közzététele, miután az erre vonatkozó jegy­zékváltás a két kormány közt befejeztetett, legközelebb várható. Hogy a szabályzatnak mindkét részről köte­lező jelleg adassék, a cabinetek megállapodtak abban, hogy ezen a görzi conventio alapján kidolgozott sza­bályzat a kereskedelmi szerződés mindazon határo­zatainak interpretationális normatívuma gyanánt szol­gáljon, melyek az adriai tengeren való határozatról szólnak. Róma, decz. 2. Anglia és Olaszország között tárgyalások voltak Olaszország gyarmatpo­litikája felől, melyek vagy közel állottak befeje­zésükhöz, vagy már­is eredménynyel végződtek. Ezek Zalára vonatkoztak, Massalahtól délre, az Ausley­­öböl mellett, a­honnan Anglia annak idején meg­­indítá háborúját Theodor király ellen. Zula vé­delmére több szomszédos szigetet meg kell szál­­lani. E pontokra Francziaországnak joga volna azon szerződés erejénél fogva, melyet Busset kapi­tány 1859-ben a Theodor király ellen támadt forra­dalom alkalmából aláírt. A szerződést azonban nem hajtották végre, mert Theodor király a forradalom vezetőit elfogta. A most történők bizonynyal visszave­zethetők egy beszélgetésre, melyet Michel Gmastulla és Brazza gróf az adeni angol kormányzó folytattak. A kormányzó azt kérdezte tőlük, hogy Itália­­ miért nem foglalja el Somali és Wanakil partjait, minthogy különben Anglia lesz vele kénytelen. Anglia tényleg elfoglalta Zeilát és Berberát, a­mi Mancinit arra in­­dítá, hogy Zulára kezét rá tegye. — Gualterio kapi­tány tegnap Velenczébe utazott, hogy átvegye utasí­tásait, melyekkel a Vörös tengerre fog szállani. Charkow, decz. 2. A törvényszék elhatározta hogy a taganrogi vámhivatalnál előfordult visszaélé­sekben részes egyének ellen per indíttassék. A vád­lottak száma 38, köztük tizennyolcz államhivatalnok. A vádlottak közt van Nikitenko, a vámhivatal igaz­gatója és Mari Valiano is, kit milliomosnak ismernek. A per február közepén fog megtartatni. Washington, decz. 2. A pénzügyminiszter által a congressus­ elé terjesztett jelentés szerint a folyó pénzügyi évre a bevételek 330 mil­ió, a kiadások pedig 290 millió dollárral irányoztattak elő. Bern, decz. 2. A nemzeti tanács elnökké Stös­­selt (radicalis, Zürich cantonból) és alelnökké Bez­­zolát (radicalis, Graubündten cantonból) választotta. Az elnökség tagjaivá még három radicalis és egy ul­­tramontán választatott. Pancsova, 2. decz. (Ered. távirat.) A pancso­­vai szabadelvű párt elnökének meghívására a törvény­hatósági bizottság tagjai értekezletet tartottak, mely­ben elhatározták, hogy a szabadelvű pártot rendkí­vüli közgyűlésre fogják összehívni, a­melyben kifejtik azon megállapodásokat, amelyeknek alapján az itteni lakosság nemzetiségi különbség nélkül egyesült a szabadelvű pártban és tiltakoznak azon gyanúsítások ellen, melyekkel az utóbbi időben városunk főispán­ját illették. Zágráb, decz. 2. A közös országgyűlésre kül­dött horvát képviselők közül azokat, kik nincsenek Budapesten, Vukatinovics, a párkör elnöke, táviratilag hívta meg Budapestre. Zágrábból­ holnap utaznak Budapestre Kresztics és Zsivko­­v­i­c­s dr., hogy a horvát pártkör értekezletén részt­­vegyenek. Zágráb, decz. 2. Az »Agramer Zeitung« Rie­ger értekezéséről írván, melyet a cseheknek a ma­gyarokhoz való viszonyáról tartott, sajnálkozását fe­jezi ki, hogy Horvátországnak nincs oly tekintélye, mint Magyarországon Deák volt és Csehországban jelenleg Rieger. A czikk azt ajánlja, hogy Horvátor­szág kövesse a csehek gyakorlati politikáját. A csehek, bár­mily jóakarattal viseltessenek is Horvátország iránt, érette saját érdekeik közül egyetlen egyet sem fognak föláldozni. Ha a cseheknek javukra van a Magyaror­szággal való megegyezés, annál inkább áll ez Horvát­országra nézve. Horvátország sorsa fölött nem a rokon szláv törzsek rokonszenve vagy támogatása dönt. Min­den nép a saját kezében tartja sorsát és remélhető, hogy végre Horvátország is be fogja látni, hogy mit kell tennie és fog akadni itt is oly befolyásos férfi, mint a­milyen Rieger, ki föl fogja emelni szavát s a kit a nép meg fog hallgatni és követni fogja tanait. Nagy-Szeben, decz. 2. Az ágostai hitvallású protestánsok consistoriuma elhatározta, hogy kér­vényt intéz a képviselőházhoz az iránt, hogy az erdé­lyi egyházak törvényesen biztosított egyenjogúsítása érdekében a főrendiháznak mint felsőháznak szerve­zéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó határozat­hozatalnál az ágostai felekezetű egyház hasonló elvek alapján vétessék tekintetbe, mint ezen ország latin és a görög felekezetű római katholikus, a görög-keleti és­­ az unitárius egyházat és a mi a felsőházban való kép­­­­viseleti jogot illeti, az ágostai hitfelekezetű protestáns­­ egyház Erdély többi egyháza közt háttérbe ne szo­­rittassék. Fiume, decz. 2. Pichler sorhajókapitány, a hadi­tengerészeti akadémiának átalánosan tisztelt és szeretett parancsnoka ma reggel meghalt. H­ÍREK­Deczember 2. — Személyi hírek. Báró Orczy Béla, ő fel­sége személye körüli miniszter tegnap este Bécsből, gróf Eszterházy István főispán Pozsonyból Bu­dapestre érkeztek. — Mária­ Dorottya főherczegné, József főherczeg leánya, a védnöksége alatt álló »Mária-Dorothea nő­­egyesület«-nek, mely a magyarországi tanítók és ne­velőnők számára otthon fölállítását terveli, 500 frt adományt küldött az egyesület szervezésére kiküldött bizottság elnökéhez, Zirzen Janka urhölgyhöz. — Kamarási méltóság. Ő felsége báró du Mont de Beaufort-Várhegyi Lajos csendőr-alezredesnek s a m. kir. IV. számú csendőr-kerület parancsnoká­nak, a cs. kir. kamarási méltóságot adományozta. — Szikszay János vallás- és közoktatásügyi mi­niszteri titkár felruháztatását az osztálytanácsosi czímmel és jelleggel tegnap hozta a hivatalos lap. Ez előléptetés valóban megérdemelt kitüntetése egy páratlan buzgalmú hivatalnoknak, ki zajtalanul és szerényen, de példás kitartással, nagy szakértelem- és jártassággal működik immár 43 éve hivatali köré­ben. Szikszay már hosszú idő óta az összes felsőbb- és középiskolai ösztöndíjügyek előadója s ezen bonyolult, nagy figyelmet, pontosságot és gondot igénylő agyág alig találhatna jobb kezelőt, mint ő A mai napon Szikszayt számos tiszttársa kereste föl üdvözletével. — A központi személypályaudvar királypavil­­lonjai ma uau.ou ,cues at teljes rendben az­­epitesi vezetőségtől s az egyes vállalkozó hazai iparosoktól a magyar államvasutak igazgatósága nevében Tolnay Lajos igazgató s Blaskovits Fridolin m. államvasuti fő­építési igazgató. Az átadásnál jelen voltak még: Langer főfelügyelő, az állomásfőnök, Rochlitz Gyula tervező és építés­vezető, Wehle építész mérnök ,s a Faik Miksa orsz. képviselő. A termek megszemlélése alkalmával a 2000 normál gyertyafénynek megfelelő összes izzó villamos lámpák működésben voltak s a pazar berendezést szemkápráztatóan csillogtatták. A királyi nagy váróterem dekoratiója művészi színhar­móniában a nemzeti szint mutatja, a­mennyiben a kárpitozás sötét­zöld, a fal és domborművű díszítései fehérek, s a falmezők vörös ibolyaszinű gazdagon hímzett crevet plüssel vannak borítva. Az összes ter­mek bútorzata faragott kemény diófából készült. A nagy terem két oldalán egy-egy olasz renaissance stylü asztal s körötte 3—3 szék áll, a falnál körül pe­dig 4 díván és 16 szék van elhelyezve. Mindegyiknek karján a magyar czimer és korona van kifaragva. A bútorok szövete a legfinomabb sötét olajzöld crevet plüs, a támlányokon keleti színpompájú selyem hím­zéssel. Ugyanígy vannak hímezve a vörös lila crevet plüs falmezők középütt a király monogrammjaival. A terem padlóját egy a maga nemében páratlan 150 négyszögméter nagyságú s 2. cm. vastag sötétzöld teveszőnyeg borítja. A nagy teremtől balra van a királyné toilette-szobája, melyben a királyné ked­­vencz színe,a kék dominál. Bútorzata egy kis díván, egy asztal, 4 fauteuil,egy toilette tükör­asztal és egy mosdó­szekrény. A bútorok itt fehér szinüre vannak festve s szövetjük arany brokát; a függönyök és a falmezők kék selyemből vannak. A nagy tükör előtt a királyné kedvencz virágai: orgona és jázmin vannak felállítva. A jobboldali terem — mely a kíséreté — egészen ká­vébarna szinü. Fala gobelin-utánzat. Van benne egy diván, 7 szék s egy közönséges s egy íróasztal és tü­kör. A szövet és függönyök kávébarna selyemből van­nak. A szőnyeg bordeau-vörös. A folyosó bal oldalán van a szolgaszemélyzet terme, melyben egy diván, asz­tal és 6 szék van vörös bőrrel bevonva. A Jakobey ál­tal festett mennyezeti falfrescók a fényes világításban megnyerték a jelenvoltak tetszését. Tolnay igazgató úgy a bebútorozás mint a kárpitozás felett — melyre a szemle ez alkalommal irányult — teljes elismerését fejezte ki, s azokat a vállalkozó Krámer Samutól át­vette. A pavillont ő felsége a király csütörtökön reg­gel fogja először használni, amidőn általános kihallga­tás végett Gödöllőről a fővárosba lő. Ez alkalommal ő Felségét Tolnay igazgató az egész igazgatóság s főbb műszaki és építő­személyzet élén fogja fogadni, körülvezeti az összes helyiségekben s egyúttal a pavil­ion tervezőjét, építésvezetőjét s a berendezést és díszí­tést végzett hazai iparosokat is bemutatja a királynak. — A m. t. akadémia nemzetgazdasági bizottsá­ga, f. hó 3-án, szerdán, délután, 4 órakor az elnöki szo­bában ülést tart. — Fölolvasások. Gelléri Mór ma, esti fél 8 óra­kor a fővárosi iparosok körében, nagyszámú hallga­tók előtt, melynek nagy részét hölgyek képezték, a »magyar kiállításokról« felolvasást tartott. Már maga az értekezés tárgya érdeket keltett, mit még inkább fokozott annak szellemes előadása. A közönség figye­lemmel hallgatta a felolvasást és több ízben megtap­solta és megéljenezte a felolvasót. A felolvasás első része rövid visszatekintés a legelső magyar kiállítá­sokra, melyek az 1842, 1843 és 1846. évekre esnek. Az 1842. évi, első magyar kiállítást a magyar ipar­egyesület rendezte a pesti városi tánc­teremben. A kiállítás létesítésének érdeme Kossuth La­jos és Landerer kiváló buzgalmának tulajdo­nítható. Igen szépen festette a felolvasó a ma­gyar közönség lelkesülését az első hazai kiállí­tás iránt és részletesen méltatta Kossuth Lajosnak, ki a kiállítás lelke volt, jelentését. 1842. deczember 3-án Pestmegye dísztermében tartották meg nagy ün­nepélyességgel a díjkiosztást. Batthyány Lajos gró­’ tartott beszédet és személyesen osztotta ki a díjakat. Ez alkalommal 213 kiállító vett részt, kik közül 5 arany, 19 ezüst és 23 broncz érmet, 11 pedig elisme­rő oklevelet nyert. A kiállítás látogatóinak száma 14425 volt. Az 1843. évi kiállítás, hasonlóképen Kossuth Lajos buzgalma folytán létesült. Ezen a kiállításon 244 kiállító vett részt és a lá­togatók száma 12,550-re tehető. Jelen volt a kiállításon József nádor és fia, az ak­kor még 11 éves József főherczeg is. E kiállítás al­kalmával 9 arany, 29 ezüst, 41 bronz, 47 dics. okle­velet, 33 méltányló oklevelet osztottak ki. A harma­dik magyar kiállítás, 1846-ban volt. A látogatók szá­ma 22,138-ra rúgott és részt vett 516 kiállító. Nagy arany érmet nyert 21, kis aranyérmet 28, nagy ezüst érmet 45, kis ezüst érmet 35, bronz érmet 56, elismerő oklevelet 81, méltányló oklevelet 17 kiállító. Az 1849. évre Kossuth tervezett újabb kiállítást.A fel­olvasót az érdekes előadás végeztével a közönség meg­tapsolta és megéljenezte. — A m. k. technológiai ipar­­múzeumban érdekes előadást tartott ma Miklós Ödön a »Fairbanks-féle mérlegekről«. Előadásán nagyszámú hallgatóság volt jelen, köztük: Szalay Imre oszt. tanácsos, Wartha, Schuller, Nagy Dezső műegyetemi tanárok, sok iparosmester és segéd. A Fairbanks — mint előadó megjegyzi — egyszerű amerikai farmer volt, ki ezelőtt 50 évvel kezdte meg e mérlegeket gyárilag előállítani, s e gyártelepe már oly kiterje­dést nyert, hogy jelenleg 850 különféle mérleget gyár­tanak, kezdve a legkisebb levél vagy érezpénz mér­legtől egész a 150—200 tonnás vasúti, avagy az 5000 tonnás hajó mérlegig. A mérlegek rendkívül ér­zékenyek, úgy hogy nagyobb mérlegeknél a papírsze­­let által előidézett súlyváltozás is észlelhető, azonkí­vül könnyen szállíthatók. Az előadó több érdekes mérleg mintát is mutatott be. Előadását élénken meg­éljenezték. — Victor Hugo Hi Dajrakta», clvib H­­ roppant szobrot, melyet Francziaország küld aján­dékba az Egyesült­ Államoknak. A szobrot, mely egy­úttal világító toronyul is fog szolgálni, a new-yorki ki­kötő előtt állítják föl, mint a szabadság jelképét, mely terjeszti a világosságot. Az ősz költőt Lockroy­­né s kis unokája kísérte, Jeanne Hugo kisasszony. Hugót rendkívüli tisztelettel fogadták. Az előcsar­nokban üdvözölte a sz­obor készítőjének neje, Bar­­tholdiné, a­ki bemutatta édesanyjának, az ősz Bar­tholdi asszonynak, ki Hugónál egy évvel még idősb. Az agg költő franczia udvariassággal csókolt kezet a szobrász anyjának, a­kit boldoggá és büszkévé tett a tisztelet és az elismerés, melyben fia műve részesül. A szobor és környezete ez alkalomra franczia és amerikai lobogókkal ünnepélyesen föl volt díszítve, s a mint Hugo meglátta az óriási művet, ökénytele­­nül igy kiáltott föl: »Ez fölséges!« Hugónak meg­mutatták ezután a szobor, valamint leendő környeze­tének mintáját is kicsinyben« a mint a Szabadság szobra, bevilágítja a világot« Long Island felé tekintv­e kis mintán egy tekintettel látja a néző New­ York, Brooklyn és a Hudson tájképét. Hugónak, amint ki­jött a műteremből, bemutattak többeket, s a költőnek volt mindenkihez egy szeretetreméltó szava. Bemu­tatták a szobrász legidősb munkatársát, Simont, Cer­­nuschit, aki azt monda: »Én most két óriást látok, akik egymásra tekintenek.« Azután megtekintették a szobor belsejét, melynek 46 méter magas üre bámu­latra ragadott mindenkit. Hugo már föl is ment két emeletnyi magasságra, s azt mondá nevetve: »Még fölmehetnék tíz emeletnyire is!« — mire azt mondá Lockroy asszony, gyöngéd figyelmeztetéskép: »Ne Illt/Llj UlilV ti\j i­­x\j\j j O a ulfön uiduCh.!» —­ távoztak volna, Hugo elmerengve nézett a rop­pant, 200,000 kilogramm súlyú érezóriásra: »A ten­ger, ez a mozgékony nagy tömeg, úgymond, biztosítja a két földterület egyesítését.« Majd hozzá­téve: »Igaz, ez a szép mű kifejezője annak, a­miután én mindig vágytam, a­mit annyira szerettem: a békének. Ame­rika és Francziaország között — Francziaország Eu­rópát jelenti — a béke e biztosítéka állandó marad.« A­mikor a költő kocsijába lépett, minden jelenlevő le­vette lövegét, s a munkások lelkesen éljenezték meg. Hugo számára elkészítette Bartholdi egy kis mintáját e szobornak a következő felírással: »Victor Hugónak — a franczia-amerikai egyesülés munkásai«. — »A szabadság óriási szobrának mintája: átadatott a Béke, a Szabadság, a Haladás kitűnő apostolának Victor Hugónak, azon napon, mikor látogatásával tisztelte meg a franczia-amerikai egyesülés művét, 1884. nov. 29-én.«­­ A »Temps«­e látogatásról szóló tudósítá­sát a következőkép fejezi be: »Voltaire egy napon megkeresztelte Franklin unokáját. Victor Hugo töb­bet tett: üdvözölte azt a szobrot, mely századokon át megvilágítja azokat a hajókat, melyek Franklin uno­káinak nagy városát fölkeresik.« — Eljegyzés. Frid Ferencz orosházi kereskedő jegyet váltott Steiner Hermina kisasszonynyal. — Posta. E. évi deczember hó 1-én Ugocsa megye Batarcs, Abaujmegye Hollóháza és Szepesmegye Kun és Újkar­­tócz községeiben uj postahivatalok lépnek életbe. — Névváltoztatás. Gyúró Endre kézi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének »Illésházi«-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Alapszabályok. A hódmező-vásárhelyi első 200 frtos temetkezési társulat alapszabályai, a m. kir. belügyminiszté­rium által, a bemutatási záradékkal elláttatták. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Liptómegye Liptó-Szt.-Mik­­lós városában, a f. évi deczember hó 6. és 7. napjaira eső or­szágos vásár, ez évben kivételesen deczember hó 9. és 10. nap­jain tartassák meg. — Átlépés a honvédséghez. Az 1882. évi XXXIX. t. ez. 3. § ánnak e) alatti határozványa alapján, a közös hadseregből a m. kir. honvédség tettleges állományába, a rájuk háromló tör­vényes szolgálati kötelezettség fentartásával, 1884. évi novem­ber hó 30-ikával áthelyeztetnek, a következő hadapród-tiszt­­helyettesek : Berthóti Berthóthy Árpád, a 60. sz. gy.-ezredtől a torna abaúji 39 ik, Ballascher Traugott, a 82. sz. gy.-ezredtől az észak-bácskai 4-ik, Schwarz János, a 11. sz. gy.-ezredtől a szluini 89-ik, Kocsis-Király János, a 82. sz. gy.-ezredtől a nagy­­szebeni 21-ik, Doucha Celestin Eleka, a 69.sz.gy.-ezredtől a csal­­lóközi 59-ik, Bucz Béla, a 68. sz. gy.-ezredtől a budai 63-ik, Polgár Elek, a 46-ik számú gy.-ezredtől a nyitrai 60-ik, Tat­­tay István, a 69. számú gy -ezredtől a fehérvári 65-ik, Bánffy Zsigmond, és Palota Jenő, a 101. sz. gy.-ezredtől, előbbi a trencséni 55-ik, utóbbi pedig az árva-liptó-turóczi 54-ik hon­véd-zászlóaljhoz ; továbbá : Müller Henrik hadapród tizedes, czimzetes őrmester, az 51. sz. gy.­ezredtől a délbácskai 6-ik honvéd-zászlóaljjal. — Halálozás. Csordán Sándor, Lippa köz­ség egykori derék bírája, Rácz Atanász kir. tanácsos és országgyűlési képviselő nagybátyja, m. hó 25-én, hosszas szenvedés után meghalt. Temetése általános részvét között folyt le. — Egy kórház égése. A genuai San Tommaso kórház a napokban éjnek idején kigyuladt, a dühöngő szélben a tűz olyan gyorsan harapózott el az egész épületen, hogy csakhamar leégett az egész kórház. A tűzoltók csak életek veszélyeztetésével bírták a bete­geket a tűztenger alól kimenteni. — A vármegyék monographiája és az ezredéves ünnepély. Mint a »P. Hírlap« írja, a történelmi tár­sulat kebelében jelenleg azzal az eszmével foglalkoz­nak, hogy az ország ezredéves ünnepélyére az ország­nak lehetőleg minden megyéje írassa meg monogra­­phiáját s azt a megyék saját költségükön adnák ki. Hogy pedig a történetírók annál nagyobb versenyre serkentve legyenek, az intézők oda kívánják terelni a dolgot, hogy a megírandó megyei monographiák kö­zül három legjelesebbnek ismert munka az akadémia alapítványaiból egy egy ezer forintos tiszteletdíjban részesüljön. A mozgalom czélja Magyarország teljes történetének összeállításához az ország különböző al­katrészeinek anyagát egybegyűjteni. — A krapinai postamester sikkasztási ügyét a linzi törvényszék előtt fogják tárgyalni. Glaser Márton krapinai postamester tudvalevőleg 30,000 frtot sikkasztott el, s Felső-Ausztriában vásárolt ma­gának egy birtokot, hogy ott »fáradsága gyümölcseit élvezhesse.­ Amikor Glasert elfogták, illetékességi vita támadt az osztrák és horvát törvényszékek kö­zött, mely most oda dőlt, hogy Glaser Mártont mint osztrák állampolgárt, az osztrák linzi törvényszék helyezi vád alá, nem pedig a zágrábi. Az ez ügyre vonatkozó összes iratokat már átengedték a linzi törvényszéknek. Glaser nejét bűnrészesség miatt a varasdi törvényszék fogja felelősségre vonni. — Két merénylet kocsiposták ellen. Mint az Egy. Írja, Nagybánya és Deés közti utón Sósmező táján a postakocsit két gonosztevő ki akarta rabolni, a kocsis azonban még kellő időben megakadályozta a merényletet.­­ A Nagy-Somkútra siető postát Körtvélyes táján szintén megtámadták hárman és ki akarták fosztani. Kettő meg is ragadta már a lova­kat, a harmadik pedig a kocsist készült leütni, de ez hirtelen többször elsütötte revolverét, mire a rablók nyomtalanul elmenekültek. — Úri rabló. Kecskeméten csütörtökön délelőtt egy csinosan öltözött fiatalember lépett Ugrinov fő­hadnagy lakásába, ahol akkor csak a főhadnagy neje volt otthon. Az idegen valami írást adott át az ifjú hölgynek, é­s pénzt követelt tőle. Az asszony ijedté­­­ben zsebében levő öt forintját adta át a rablónak, ki azonban miután a gyenge nő ijedtségében elájult, a szekrényből az összes ékszereket s érték°sebh hol­mikat mintegy ezer forint értékben, kiszedte és eltűnt nyomtalanul. Az esetről rögtön jelentést tettek a kecskeméti rendőrségnél, mely a tettest erélyesen nyomozza, de eddig sikertelenül.­­ A békés­ városi bérház pályaterveinek felül­­­­bírálására kiküldött bizottság közelebb tett jelentést a mérnök *** AnUAg^-egyi01' . '""-“«orotósi szak­osztályának. A szerint a beérkezett 11 pályamű közt 3 van olyan, amelyekben vagy maga­sabb vagy practicus felfogás nyilvánul, de mivel az ily épületeknél szükséges nagyobb szabású és kényelmes elrendezést mindegyik csak részben oldja meg és körülbelől egyenlő értékű, fejlesztésre alkalmas mind a három terv, az egyesület azt javasolja, hogy a két kitűzött díj tétessék össze és osztassák el a IV. számú »Békés«, a VI. számú »Békés« és IX. számú »Sor­sodra bizlak« jeligéjű tervek készítői közt s egyúttal ugyane szerzők hivassanak fel külön zárt versenyre, melynek díja, a kellően díjazott építési rajzok elkészí­tése, esetleg a mai Wehi legyen.­­ A lipótvárosi basilica déli tornyának lebon­tása a napokban vette kezdetét. Állandóan 40 mun­kás dolgozik rajta, hogy a lehordással még a tél fo­lyamán elkészüljenek. Kora tavasszal azután hozzá­fognak az új torony építéséhez, melyet Ybl Miklós, a basilica tervezője, még a jövő nyárig be akar fejezni, hogy az orsz. kiállításkor már ne éktelen romhalmaz dísztelenítse a fővárost, de legalább a szentély impo­­záns homlokzata nézzen a váczi­ körútra a sugárút torkolata felé. A főváros által előirányzott 20 ezer fo­rint s a templombazár 18 ezer forintnyi jövedelme azonban nem elég a terv kivitelére, ezért az építés vezetősége a vallás és közoktatásügyi minisztériumot is fel fogja kérni az építés előmozizására.­­ Az angol miniszterelnök kalandja. Angliát a napokban az a veszély fenyegető, hogy a piceadillyi kocsitorlódásban elveszíti miniszterelnökét. Gladstone keresztül ment szerdán Piceadillyen, melyet gyalog­járók és kocsik leptek el tömegesen. Egyszerre meg­(JWrtlfflQ VOT I­VQT^Q AVOff. nvmn IrA^rr •n. L - Cf,. »«nAnnA " 4- A4 a kocsiút túlsó oldalára. Gladstone jószívű udvarias­sággal fogta karon az aggastyánt, s vezette át, de alig bírt eligazodni a nagy torlódásban. Amint az út kö­zepén vannak, egy kocsi egyenest nekirohan, s Gl­ad­st­one-nak az öreggel már nem is lett volna ideje ki­térni, ha a járókelők közül többen rémülten föl nem sikoltanak, mire, az utolsó pillanatban, állították meg a robogó járművet. — Téli udvariasság. Egy németországi lap ez épp olyan practicus, mint érdekes hirdetményt teszi közzé : »A beállott hidegség folytán ismét kato­násan kell köszönnöm, hasonlót kérve. Dr. Pfeiffer, egészségügyi tanácsos. — Megszökött rab. Stöbich Ferencz gráczi ille­tőségű 30 éves, lopás miatt elitélt rab tegnapelőtt éj­jel a pécskai járásbíróság börtönéből megszökött. — Kéjvonatok Budapestre és Bécsbe. A f. évi deczember hó 7-re és 8-ra eső ünnep alkalmából a m. kir. államvasutak városi menet­jegy irodájának köz­reműködésével kéj utazások fognak Budapestre és Bruckon át Bécsbe rendeztetni. A Budapestre rende­zendő kéjutazásokhoz a m. kir. államvasutak köz­ponti hálózatának összes, továbbá a dálya-bródi vo­nal, magyar északkeleti, kassa-oderbergi, alföld-fiumei és első magyar gácsországi vasút jelentékenyebb ál­lomásairól, a Bécsbe rendezendő kéjutazásokhoz pe­dig a m. kir. államvasutak Budapest személypályaud­var állomásáról f. évi deczember hó 6-án rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek fognak kiadatni. — Tüzvizsgálat. A napokban feljelentés érke­zett a VIII. ker. elöljárósághoz, hogy Róth Ignácz szatócs Kisfaludy­ utcza 2-ik szám alatti üzlete tűz­veszélyes. E jelentés alapján az elöljáróság rögtön összehívta a tűzvizsgáló bizottságot, melynek tagjai: Bariba László kör­­jegyző, Kempelen Béla tűzoltó főparancsnok, Reitsch Károly mérnök, Devecis Gyula kéményseprő és Balogh Albin rendőrfogalmazó teg­nap délelőtt meg is jelentek a helyszínen, hol azon­ban a jelzett tűzveszélyes anyagok közül 20 liter jól elzárt amerikai petróleumnál egyebet nem találtak. Miután így meggyőződtek, hogy a dolog hamis felje­lentésen alapul, távozni készültek. Ekkor azonban előállott Róth szomszédja, egy Marsal nevű szobrász, a­ki a hamis feljelentést tette, s ajánlkozott a hiva­­tott tűzveszélyes anyagok felkutatására. De alig lé­pett az üzletbe, midőn Róth dühében neki esett s üt­legelni kezdte. A verekedésnek csak Balogh Albin erélyes közbelépése vetett véget.­­ Az I. cs. kir. szab. duna-gőzhajózási társulat forgalmi igazgatósága közzé teszi, hogy a növekvő hideg és az erős jégzajlás következtében a hajózást a Dunán Bécs és Orsova között hirtelen abban kel­lett hagyni. Mihelyt azonban az időjárás javul és a Duna ismét jégmentes leszen, az összes megterhelt járművek és a társulati ügynökségeknél feladott ja­vak rendeltetésük helyére fognak szállíttatni. — Vasúti elgázolás. F­ö­c­s­ö­k József 24 éves nőtlen vasúti munkás, ma reggel 6 órakor a magyar államvasutak központi személypályaudvarában egy ember által tolt vaggonról leugrott, de a jeges földön oly szerencsétlenül csúszott el, hogy jobb lába a va­gon alá került, s azt a kerék a térden alul annyira összezúzta, hogy azonnal amputálni kellett. — Öngyilkossági kísérlet. Kozmos Rezső 23 éves nőtlen kocsis, aki jelenleg hely nélkül van s szü­leinek a szív- utcza 65 szám alatt levő korcsmájában kisegit, tegnap este elment mulatni s megtakarított s írtjának nyakára hágott. Midőn reggel hazatért s mámorát kissé kialudta, annyira megbánta tettét, hogy öngyilkossá akart lenni; zsebkését a mellébe szúrta, de szülei észrevették, orvost hivattak, aki sebét bekötötte. — öngyilkosság. Liener János, angyal­­utcza 28. sz. a. lakó egyén, ma déli 12 és 1 óra közt lakásának ajtajára felakasztotta magát. Hátrahagyott irataiban öngyilkosságának okául szerencsétlen ma­gánviszonyait hozta fel. — Garázdálkodó farkasok. A »Pressburger Ztg.« írja, hogy M o t e s i­c községben (Trencsén-me­­gye) oly nagy számmal léptek fel a farkasok, hogy egész Zai-Ugróczig veszélyeztetik a környék közbiz­tonságát. Az ottani erdészi hivatal azonban már lé­péseket tett a garázdálkodó fenevadak kiirtása érde­kében. — Zavargás volt ma d. u. a kelenföldi vasúti munkálatoknál alkalmazott munkások közt a bérki­osztás alkalmából, minek komolyabb következményei csak az által hiusittattak meg, hogy a telephon utján kért rendőri segély rövid idő alatt a helyszínen ter­mett s a főkolomposok bekisértettek, mig a többiek szétoszlottak.­­ A netáni további zavargások meg­­gátlására gyalog rendőrök vezényeltettek ki.­­ Szökés a főkapitánysági épületből Ma d. u. az Erzsébet­ téren egy bérkocsis nagy feltűnést keltett az által, hogy egy magát rendőrtisztviselőnek nevező fiatalembert akart az okból letartóztatni, mive­­ az illető a legutóbbi belvárosi képviselőválasztás alkal­mából 2 napon át használta bérkocsiját a nélkül, hogy fizetett volna. A központban Hegedűs Bélá­nak nevezte magát s állítá, hogy a rendőrséghez dij­­nokká leendő kineveztetése küszöbön áll, miután a fenti panasz mellett azon gyanú is merült fel, hogy De­­pinyi pártkapitány aranyóráját tánczostul ellopta, ennek behivatásáig a biztosi szobában maradt. Innen egy félreeső helyre illant, s innen az ablakon át az udvarra mászott, a­honnan akadály nélkül a szabadba jutott. Szabadságát azonban nem sokáig élvezhette, miután szökése után 2 órával a király­­utczában elfogatott s most már oly helyre tették, a­hol az ablakon át nem mászhat ki.

Next