Nemzet, 1884. december (3. évfolyam, 809-837. szám)

1884-12-01 / 809. szám

ínekei vezetéknevének »Kende«-re, Leitovics Szem­fel feősarki illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Földesi«-re, Messer József nagyszalontai illetőségű budapesti lakos veze­téknevének »Berkesére, Lőwenrosen Jakab nagyszombati ille­­ségű nagykátai lakos vezetéknevének »Kardos«-ra és Kunczel József selmeczbányai illetőségű ugy­anottani lakos vezetékne­vének »Keményére kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Somogymegye területéhez tartozó Nágocs községben a f. évi október hó 13-ra esett, de meg nem tartathatott országos vásár helyett f. évi deczember , hó 18-án pótvásár tartassák. — Posta. Csikmegyei Csik-Szent-Simonban és brassó­­megyei Vidombák községben f. évi deczember hó 1-én postahi­vatalok nyílnak meg. — Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy­­Willimszky Gyula pozsonyi lakosnak je­­lentéstétel nélkül Pozsonyból eltávozott, jelenleg ismeretlen tartózkodású Kostyák Hugó ügyvéd elleni fegyelmi ügyében a tárgyalás 1. évi deczember hó 30-ik napjára délutáni 3 órára a kamara helyiségeibe kitüzetett; felhivatik tehát ismeretlen tar­­tózkodású Kostyák Hugó ügyvéd, hogy a fent említett időben és helyen annál inkább jelenjék meg, mivel meg nem jelenése esetében a részére kirendelt gondnokkal, Molec Dani ügyvéd­­del a tárgyalás okvetlenül meg fog tartatni. A debreczeni ügy­védi kamara közhírré teszi, hogy 975/1884. sz. végzés szerint az ügyvédek lajstromából kitörölt Bedő Lajos volt karczagi, jelenleg ismeretlen tartózkodásu ügyvéd irodája részére gond­nokul Molnár János karczagi ügyvéd neveztetett ki. — Személyi hírek. Szőgyény Marich László a főrendiház elnöke ma reggel Budapestről Székes- Fehérvárra utazott. — Gróf Zichy Ágost fiumei kormányzó tegnap este székhelyéről a fővárosba ér­kezett. — Csontosy János a nemzeti museum könyvtárának segédőre több hazai könyvtár átkutatása végett tanulmányútra indult. — Vastagh György festő most festi olajba Csengery Antal életnagyságú álló képét, a főváros tanácsterme számára. — József főherczeg kíséretével tegnap délelőtt 10 órakor Alcsuthról a fővárosba érkezett s ma reg­gel 8 órakor Kis-Jenőre utazott. — Rudigier linczi püspök, kinek halálát már jelentettük, könnyen, minden nagyobb szenvedés nél­kül halt meg. Halála előtt egy órával még eszméle­ténél volt, sőt a megelőző napon titkára által még ügyeit is vezeté. Legutolsó öntudatos tette egy ima elmondása volt, melynek elhangzása után szemei üve­­gesedni kezdtek; ekkor közvetlen hozzátartozói, ro­konai és cselédsége elbúcsúzott tőle, s 1/­4 órakor a püspök meghalt.­­ Gyengő László haláláról a család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Gyengő Lászlóné szül: Pscherer Róza, úgy sa­ját, mint kiskorú gyermekei Béla, Kornél, Etelka, László és Mariska, nemkülönben az alálk­ottak és szá­mos rokkonok nevében, megtört szívvel jelenti felejt­­hetlen szeretett férjének, illetve atyjuk, vő, fivér és só­gornak nagyságos miklósvári Gyenge László urnak or­szággyűlési képviselő, mérnök és vállalkozó f. évi no­vember hó 29-én, élete 44-ik és boldog házassága 19-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos halálát. A megboldogult hült tetemei f. évi deczember hó 1-én délután 3 órakor fognak lakásán. IV. ker., Korona­­herczeg­ utcza 11. sz. a róm.-kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a kerepesi ut melletti teme­tőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent­ mise áldozat 1. évi deczember hó 2-án délelőtt 10 órakor, fog a belvárosi plébánia tem­plomban megtartóztatni. Nap­ja: özvegy Pscherer Józefine, nővére: özvegy Vámosyné szül. Gyenge Guszta, sógorai: Pscherer Miklós miniszteri titkár, Pscherer József, Pscherer Károly, dr. Verebélyi László egyete­m. tanár, Herrmann Gyula. Sógornői: dr. Verebélyi Lászóné szül: Pscherer Ida, Herrmann Gyuláné szül: Pscherer Eliz, Colognati Juliánná szül: Pscherer Katinka, Pscherer Józsefné szül: Kacskovits Stefánia. — A halmi-i kerületben, mely Gyenge László halála folytán megüresedett, mint az »Orsz. Érte­nek megbízható oldalról írják, máris mozgalom indult meg, mely Buttykay Viktor fölléptetését tűzte ki czél­­jául. Buttykay a szabadelvű párt határozott híve és ezelőtt már több ízben kapott volt felszólítást a jelölt­ség elfogadására. — Halálozások. Mayer Adolf nyug­­hajóskapi­tány az első Duna gőzhajózási társaságnál f. hó 29-én éjjeli 1/2 12 órakor hosszas szenvedés után 45 éves ko­rában meghalt. — Arányiné, Arányi Miksának, a »Gazette de Hongrie« szerkesztőjének édesanyja ma 66 éves korában Trencsénben elhunyt. — Szathmáry Király Andorné szül. Körösnadányi Nadányi Róza, élte 38. évében f. hó 28-án Felső-Györösön kimúlt. — Özv. Boné Istvánná szül. Pap Mária, Boné Géza fe­hérmegyei alispán édes­anyja élte 82. évében hosszas szenvedés után f. hó 28-án Székesfehérvárit elhunyt. — Az időjárásról a következő heti jelentést te­szi közzé a budapesi központi időjelző állomás. Európában a közelebb múlt héten, az egyik eré­lyes, szárazabb és hidegebb nagy légnyomás délkele­ten, csaknem folytonos összeköttetőben volt egy má­sikkal, mely északnyugatról és nyugatról nyomult hozzá, az Alpeseken és Magyarországon keresztül. Miattuk a depressiók északra Skandinávia, és a keleti tenger és Oroszország felé szorultak s a Földközi ten­ger felől jött déli depressióval, a hét közepe felé csak egy ízben egyesülhettek a lengyel földeken. Ezért csapa­dékok csak a hét közepe táján voltak a continens nagy részére kiterjedve, a hét elején és vége felé pe­dig inkább az északi és déli részekben mutatkoztak. Közép-Oroszország, a keleti Kárpátok és az Alpesek vonalában tartós, kemény fagyok olykor a Kárpátok­nál 20 foknyi nagy hideggel voltak. Németország többnyire éjjeli gyengébb fagygyal, Nagy-Brittania pedig és a délnyugati részek többnyire fagyponton felül enyhék maradtak. A szelek a hét közepe táján, délen s a hét vége felé északnyugaton és Közép- Európában voltak helyenkint viharosig erősek. H­a­­z­á­n­k­b­a­n többnyire nagy légnyomás, részben dep­­ressió alatt, eleinte északkeleties, később északnyuga­tias, végre déliessel vegyes északnyugati szelek mel­lett, az idő a hét közép táján borúsabb, kissé enyhébb, hóval csapadékosabb; a hét elején és vége felé, el­lenben nagyobbrészt szárazabb és hidegebb volt. Északkeleten és keleten a hét elején és vége felé helyenként 17 —20 foknyi erős fagyok is voltak. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek elején és vége felé enyhébb, csapadékokkal váltakozó, szelesebb időt várhatni, mely a hét kö­zepe táján csendesebb, szárazabb és hiegebb lesz.­­ A budai reformátusok népes gyűlést tartottak ma a krisztinavárosi tornacsarnokban. A gyűlésen Borosnyay Oszkár min. titkár elnökölt, felhiván a megjelenteket, hogy csatlakozásukkal s adományaik­kal a budai református egyházat alakítsák meg. A ki­tett aláírási íveken csakhamar 50-en aláiratkoztak és többen már most bejelentették alapítványaikat s köte­lezték magukat bizonyos évi járadék fizetésre. Az el­nök azután a budai ref. egyházat megalakultnak je­lentette ki. A gyűlésen azután választottak egy szer­vező bizottságot s ennek elnökéül megválasztották Tanárky Gedeon cultusminiszteri államtitkárt, má­sodelnökekéül pedig Borosnyay Oszkárt. Intézkedett továbbá a gyűlés alapítványok és adományok gyűj­téséről. — Elszter Fannynak, kit tegnap temettek el Bécsben rendkívül nagy és elegáns közönség jelenlé­tében — ott voltak többek között "W­indischgrätz és Czartorysky herczegek, Hofmann báró, Neipperg gr. stb. — Budapesti szerepléséről érdekes feljegyzé­seket találunk a »Kolozsvári Közlöny«-ben. E föl­jegyzések az 1844-ki »Nemzeti Társalkodó«-ból me­­ritvek, mely szerint a híres tánczosnő Sopron megyé­­ben Kismartonban született. Pestre tulajdonképpen csak 3 előadásra jött a német színházija, de kénytelen volt hétszer föllépni, sőt azonfelül a magyar színház­ban is föllépett egyszer. Egy páholy ára 40 váltó­forint volt, egy állóhely 3 forint 20 kr. Zsú­folva volt a színház, ünnepileg kivilágittatott, a páholyok alatt rózsafüzér pompázott, a páholy­könyöklők bokréták terheit emelték, s a páho­lyokban virágokkal teli kosarak várakoztak. Mikor megjelent ,a kebel lángja kitörte, a torkok harsog­tak s szakadatlan »éljen« és taps fogadta. »Amit a görög lángész a költészet isteni szárnyaira fölcsa­­pongva a kegyistenek alakjában ideállá alkota Ther­­psychore« megtestesült benne. A színház fala majd szétrepedt a süketítő tombolás és zajgásra. Elszter Fanny egyszer azt mondta mosolyogva »köszönöm«. Erre majd megnyiladoztak az egek, olyan dübörgés és riadalom támadt. A röpülő versek, a virágok elsö­tétítették a színházat. Azon nap estéjén 10 óra után tömérdek nép gyűlt a Dunapartra. A tömeg ellepte a partot, a hid-utczát, az »Angol királyné« előtti tért. Serenadot adtak Fannynak. A »Rákóczi induló«­­val kezdték. Póznákon bengáliai tüzek égtek s a ját­szó gyermekek őrizésére 150 szuronyos katonát kül­dött a katonai directió. Fanny kikönyökölt s azt mondta : »Köszönöm szivemből«. A tömeg csak éjfél után 1 órakor oszlott el. »A cachucha megbolondi­­tott. Aki az őrjöngés ellen szólana, azt vasba vernék s véres koszorút raknának a fejére.« — Pályázat. A Besán József-féle alapítványnál az 1884/5. tanév kezdetétől megürült több, magasabb illetményü középiskolai ösztöndijnak, fokozatos elő­léptetés utján történendő betöltése, valamint kilépés folytán ezen alapnál esetleg néhány ösztöndíj-állo­más, egyenként évi 100 írttal fog megürülni, melyért az ország bármely középiskolájának, bármely vallású tanulója folyamodhatik, annak megjegyzése mellett, hogy ezen ösztöndíjak élvezési joga csak a középis­kolai tanfolyamnak befejeztéig tart. — A magyarok Amerikában. A kitűnően szer­kesztett »Amerikai Nemzetőrből« veszszük át a kö­vetkező híreket Amerikában lakó testvéreinkről: A newyorki magyar egylet mostanában minden vasár­nap rendes felolvasó estélyt tart. Legutóbb Ocskay tartott felolvasást, melynek végeztével az ifjúság vi­dám csárdásra kerekedett. Az egyletnek különben e hó 22-én nagyobbszerű tánczestélye is volt a Germa­nia Assembly termeiben. A »Rudolf« betegsegélyző egyesületben e hó 18-án Weltner Béla tartott ma­gyar nyelven felolvasást, e hó 25-ére pedig Küzdő Győző fiatal hegedű­művész hirdetett hangversenyt.­­ Az amerikai magyarok összetartását hathatósan fogja előmozdítani az, amin most dolgoznak, hogy a po­litikai téren is egy nagy, szervezett csoportot alkossa­nak. E czélra id. bizottság alakult, melynek élén Sem­­sey Károly áll . Legújabban »Amerikai magyar­tót naptár« jelent meg, melyet 50 centért árulnak. A naptár 100 oldalt tartalmaz, magyar és tót nyelvű naptári részen kívül, mindkét nyelven kisebb elbeszé­léseket közöl. E mulattató részen kívül több hasznos tudnivalót foglal magában, u. m. az osztrák-magyar birodalom amerikai consulatusainak név- és lakjegy­zékét; hogyan szerezhető meg a polgárjog; a hono­sítási törvényt, postaszabályzatot, pénzláb-ismerte­tést stb. — Egy angol lap Trefortról. A londoni előkelő társadalom lapja, a »Life« hosszasabb, s fölöttébb melegen írt czikket szentel Trefort Ágost beszédei és tanulmányai német kiadású kötetének. Az angol lap megjegyzi, hogy olyan kiváló szellemre, mint Trefort, egészben véve fatális, hogy egy másodrangú nemzet fiának született, mely sem tehetségei kifejté­sének elegendő tért nem nyújt, sem elég jelentőséggel arra nem bir, hogy államférfiai eléggé ismertek le­hessenek, így fölhozza a »Life«, hogy a Lónyay gróf halálát a »Times« a következőkép közölte: »Count Louzay, a distinguished Hungarian statesman«. Az első angol lap tehát még csak a nevét sem tudta he­lyesen leírni a néhai magyar miniszterelnöknek. A »Life« ajánlja Trefort könyvét minden angol olva­sónak, aki a német nyelvet leírja, különösen pedig a mű két essayjét az angol alkotmányról és Macau­­layról. — Szomorú végű vadászat. Monokon e hó 24-én és 25-én a valódi magyar vendégszeretetéről ismert Grósz Antal földbirtokos és nagybérlő, nejé­nek nevenapja alkalmából nagy kör- és hajtóvadásza­tot rendeztetett. Nagyszámú nyúl, vaddisznó és róka lett a két napi vadászzsákmány. A szép mulatságot megzavarta az, hogy, mint az­ »Egyetértés« írja, a gazda régi barátja, Mindelein Ede fővárosi lakos, a »Magyar király« vendéglő tulajdonosa, hirtelen meg­halt. Megérkezése estéjén, e hó 23-ikán kedélyesen társalgott éjfélig. Lefeküdvén, rosszullétről panaszko­dott s pár órai szenvedés után kimúlt. Abban a szo­bában halt meg, a melyben Kossuth Lajos született. — A páris-bécsi sakkverseny. A bécsi verseny­­bizottság a következő húzásokat távirta Párisba: Spanyol játszma Angol játszma Páris—Bécs Bécs—Páris fehér fekete fehér fekete 25. . . . c5—c4; 25. e4—e5 . . . Párson van a húzás sora. — Becsületérző tolvaj. Egy jogász téli kabátját »ismeretlen tettes« ellopta, és azontúl tanúsított oly becsületérzést, a­minő csak egy tolvajtól kitelhetik. Zálogba tette ugyanis tíz forintra a téli kabátot, de a zálogczédulát ajánlott levélben elküldte a meglo­pottnak, hozzátéve, hogy »valamikor a 10 frtot is meg fogja fizetni.« Többet várni egy tolvajtól nevet­séges volna. — A postai küldemények czimezése. A közmunka és közlekedési minisztérium a következő hirdetményt teszi közé. F. évi október hó 1-től kezdve Bécsben a postai csomagok a czímzettek lakásán kézbesíttet­­nek. A szerzett tapasztalatok szerint azonban a kéz­besítés körül való eljárást nagyban megnehezíti - sőt a küldemények késedelmes kézbesítését vonja maga után azon körülmény, hogy a csomagokon, il­letve az ezekhez tartozó szállító levelek túlnyomó számán a czímzett lakása (utcza, házszám) megjelölve nincs. Saját érdekében figyelmeztetik tehát a közön­ség, hogy a Bécsbe szóló postacsomagok szállító le­veleire kivétel nélkül­­ szóljon a küldemény keres­kedő c­égeknek, vagy magánfeleknek — a czímzett lakását (utcza és házszám) lehetőleg mindenkor tegye ki. Ezzel kapcsolatban a következőkre figyelmeztetik a közönség: Az eddigi tapasztalatok szerint a karácsonyi és újévi ünnepek alatt, amidőn a postaforgalom a ren­desnél sokkal nagyobb mérvet ölt, a hiányos és czél­­szerűtlen csomagolás következtében számos postakül­demény sérült állapotban, tartalomhiánynyal érkezik meg rendeltetési helyére, sőt nem ritkán kézbesíthet­­lenné válik. Ez utóbbi sorsban részesülnek ugya­nis túlnyomó számban azon — élelmi czikkeket és egyéb, a gyors elromlásnak kitett tárgyakat tar­talmazó — küldemények, melyekről a czélszerűtlen csomagolás következtében a czimi­at leszakadván, szállítólevelük a nagy forgalomban elvész, és mint nem kézbesíthető küldemények elárvereztetnek, míg a hiányosan csomagolt küldemények szállítás köz­ben megsérülvén, a csomagokban foglalt kisebb tárgyak kiesnek és szállítás közben elvesznek. Elhá­rítandó a jelzett bajokat, figyelmeztetik a közönség : 1. Hogy pénzt, ékszereket és egyéb drágaságokat más tárgyakkal egybe ne csomagoljon. A csomagok­hoz hallgatag, külön nyilvánítás nélkül mellékelt készpénzért egyáltalán, valamint a csomagokban mu­tatkozó sérülés vagy hiányért nem adatik kárpótlás, ha a hiányt vagy a sérülést a czélszerűtlen vagy­­ gyönge csomagolásnak kell tulajdonítani. 2. A cso- i­magolásra a, gyerge lemez-papírból készült dobozok a szállítás közben a többi küldemények által ösz­­szenyomatván, a csomag tartalmát az elveszés veszélyétől nem óvják meg. Kivételt képeznek e tekintetben a postai szállításra gyártott le­­mezpapírdobozok, melyek belső részében faléczecs­­kék vannak alkalmazva. Az ily dobozok azonban csakis kisebb súlyú, csekélyebb értékű egy egészet képező tárgyak, (pl. ruhák, szövetek) szállítására al­kalmasak. 3. Ékszereket, drágaságokat, törékeny vagy oly tárgyakat, melyek dörzsölés, nyomás vagy átnedvesedés következtében megrongáltatnak, falá­­dácskákba, míg egyéb tárgyakat értékükhöz és a szállítási úthoz képest többszörösen erős csomagoló papírba vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vá­szonba, vagy erős gyolcsba kell csomagolni. 4. A czímet lehetőleg magára a csomag burkolatára kell felírni. Ha azonban a csomag külső burkolata erre alkalmatlan, a czim külön papírlapra írandó, mely egész lapjával a csomagra ragasztandó. A 100 forint értéket meghaladó, avagy ék­szereket vagy érezpénzt stb. tartalmazó külde­ményekre azonban czimlapot ragasztani nem szabad, hanem a czimet okvetlenül magára a göngyöletre kell írni. Zacskóba zárt küldeményekre, lemezpapírra, vagy fatáblára írt czim a csomag körülkötésére hasz­nált zsineggel megerősítve odapecsételendő, hogy a czimtáblát a pecsétek megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani. 5. A czimzés után a csomag, göb nélküli zsineggel jól erősen keresztül kötendő; az olyan cso­magoknál, melyek czimirata a csomagra van ragaszt­va, ügyelni kell arra, hogy a czimiratot a ragasztáson felül a keresztülkötésre használt zsineg is a csomag­hoz tartsa, ezután az így keresztülkötött csomagra jó minőségű pecsétviaszszal annyi pecsétet kell nyomni, a­mennyi arra szükséges, hogy észrevétlenül a cso­mag tartalmához férni ne lehessen." — A vőlegény-jelölt elnök. Mint egy new-yorki hírlap írja, C­l­e­v­e­l­a­n­d, az Egyesült­ Államok újonnan választott elnöke valószínűleg nem fog agg­legényül a »Fehér házba« költözni, mert már jegyben is jár egy buffalói hölgygyel, akinek neve egyelőre »államtitok.« — Szerencsétlenség. Folyó hó 25-dikén, mint a Nagyvárad írja, Tataros községben Bakos Gé­za hagymádfalvi segédjegyző lakodalomból haza­felé jövet, a nála levő fegyvert bot gyanánt használ­ta ; a fegyver egyik csöve meg volt töltve, de az út síkos lévén, elcsúszott; térdével a kakasra esett, mi­alatt felső teste a fegyverre hajlott; a puska elsült és a szerencsétlennek a bal arczát és koponyáját úgy szétzúzta, hogy azonnal meghalt. — Egy aggastyán öngyilkossága. Biharmegye egyik falujában egy Gyalu Mihály nevű 60 éves pa­rasztember fölakasztotta magát. O gyilkosságát egy szegény kis lány vette észre legelőször, kit a rémes látvány annyira megzavart, hogy az­óta, mint a »Sza­badság« írta, folyton gyötri a nehézség. — Öngyilkosság. Tegnap este Feig­el József soproni születésű gyógyszerészsegéd­­ lakást vett a »Fehér ló« szállodában. Ma reggel a portás felment a szobájába, hogy megkérdezze, meddig szándékozik a szállodában maradni. A fiatal­ember felöltözve, a divánon ült, feje mellére csüngött, mintha aludnék. A portásnak mindjárt feltűnt, hogy az erős kopogta­tásra, sőt köszönésére sem ébredt fel. Odament hozzá, költögetni kezdte s csak ekkor vette észre, hogy a fiatal ember meg van halva. Az asztalon levő kis üveg, melynek fenekén pár csepp gyanús színű folya­dék volt, mindent megmagyarázott. A fiatal ember öngyilkossági szándékból mérget ivott, mely kiolta életét. Az esetről azonnal értesítették a józsefvárosi kapitányságot és a kerületi halottkémet. Ez utóbbi constatálta, hogy a fiatal­ember halála még az éjjel beállott, mivel a holttest reggel már egészen hideg volt. A holttestet bonczolás végett a Rókus-kórház ha­lottas házába szállították. Több levelet hagyott hátra hozzátartozóihoz intézve, amelyeket a rendőrség ma­gához vett. Az öngyilkosság oka eddig teljesen isme­retlen, de a levelek bizonyára felvilágosítást fognak ez irányban nyújtani. — Fővárosi krónika. Elegáns tolvajnő. Chorin Ferencz országgyűlési képviselő lakásán tegnap délelőtt 11 órakor, míg a képviselő hona nem volt, egy körülbelül 18 éves, magas, karcsú, bordeaux vörös ruhába öltözött fiatal nő jelent meg s azon ürügy alatt, hogy a képviselő nejének uta­sításából jött, helyet foglalt az előszobában. Rövid ott tartóz­­kodása alatt a hálószobába is ellátogatott s a cselédségnek rö­vid idő múlva visszatérését ígérve, csakhamar elment. Távo­zása után csak nagy későre vették észre, hogy a lakásból egy kettős fedelű A. és C. monogrammal ellátott aranyóra a hoz­závaló aranylánczczal együtt összesen 180 frrt értékben el­tűnt. Minthogy a tolvajlást minden valószínűség szerint az elegáns látogató követte el, a rendőrség a nyert személyleírás alapján nyomozza. Szerencsétlenségek. A városligetben a kiál­lítási építkezéseknél ma délelőtt Müller József szobafestő egy négy öl magas állványról, munka közben lezuhant és jobb halántékát úgy vágta egy vasoszlopba, hogy azonnal szörnyet halt.­­ Tomitsek József 39 éves nőtlen kocsist ma dél­előtt 11 óra tájban a hársfa-­ és dohány utcza sarkán egy üres teher­kocsi elgázolta. A nagy vasalt kerék épen a fején ment keresztül s koponyáját annyira összezúzta, hogy a szerencsét­len ember azonnal szörnyet halt. Zsebtolvajlások a nemzeti színház­ba­n. A főváros zsebtolvajai működési terüket az utóbbi na­pokban a nemzeti színházba tették át, hol rendesen az elő­adás végén, a tolongás közben próbálnak szerencsét. A napok­ban már számos feljelentést tettek ellenük s ma délben egy orsz. képviselő tett jelentést a főkapitányságnál, hogy a teg­napi előadás után, míg a kapus által kocsiját előszólittatta, valaki zsebéből 6 írttal terhelt tárczáját kilopta. Az intenda­­turának bizonyára gondja lesz rá, hogy többé az ilyen esetek ne ismétlődjenek. Betörés: Wollner Lipót budai, retek-utcza 67-ik sz. alatti szatócsüzletébe ma éjjel fél 12 órakor az ajtó felfeszítése után behatoltak s az üzletből nagyobb mennyiségű élelmi­szert, czukrot, szappant, dohányt és szivart elloptak. Baleset. Willheim Sándor úr, az osztrák Länder­bank fiumei ügynökségének igazgatója, ma este 7 óra tájban bérkocsiban hajtatott végig a Sugár­ úton. A kocsis az opera­ház előtt belehajtott egy omnibuszba. Wilheim úr ki akart, ugrani a kocsiból és lábát törte. A Seemann-féle kávéházban részesítették az első orvosi segélyben, azután az Európában levő szállására vitték. A kocsist letartóztatták. Fővárosi ügyek. — A fővárosi esküdtek összeírása. A főváros te­rületén sajtóesküdtszéki képességgel biró egyének összeírása s ezek szolgálati lajstromának az 1885. évre leendő elkészítésére közgyűlésileg kiküldött bi­zottság Havas Ignácz elnöklete alatt ma tartotta első ülését. Határozatba ment, hogy a bizottság abbeli kö­telességét, mely az összeírásra nézve reá hárul, az előző évek eljárása szerint hajtja végre, vagyis a sok idővel és nagy költséggel összekötött különös ösz­­szeirástól a fővárost és a közönséget megkíméli. Alapul az országgyűlési képviselő választók folyó évre érvényes s a községi választók legutolsó név­jegyzékei vétetnek, melyekből a jegyző az össze­­irási lajstromot állítja össze. Ezen eljárás a törvény­nyel s miniszteri rendelettel megegyez, minden esz­tendőben jóváhagyást is nyert s a czélnak tökéletesen megfelel. Panaszok az összeirási lajstromba leendő felvétel vagy abból való térültetés végett 1. évi de­czember hó 4, 5 és 6-án mindenkor d. e. 9—12 óráig Mátray József jegyzőnél (Régi városház I. emelet 38. sz.) érvényesíthetők. A szolgálat időrendjét meg­határozó sorshúzás deczember 7-én d. e. 11 órakor a régi városház tanácstermében fog megtartatni. — Megbüntetett tartalékosok. A fővárosi katonai nyilvántartási hivatal a lefolyt november hóban a jelentkezési szabályok áthágása miatt 63 szabadsá­golt és tartalékos katonát büntetett meg 1­3 napig terjedő fogsággal. “ Az epreskert szabályozása. Az epreskert, mely rendetlen, kuszált fáival és cserjéivel a főváros egyik legvadonabb helye volt, az új festészeti mester­­iskola megnyitása óta egy már régebben megállapí­tott terv alapján most kezdik szabályozni. A szabá­lyozás szerint a nagy négyszögű területet két felé osztják úgy, hogy a közepén új utcza támad: a Kmetty-utcza. A tér északi része, melynek a Bajza- és Szondy-utczákra kiszögellő sarkán az uj festészeti mesteriskola épült, további művészeti közintézetek számára van fentartva s ezt díszes vasrácsozattal már be is kerítették. A déli rész, melynek a sugárutra néző oldalán az Aggházy Gyula villája és műterme emelkedik, egyes kiváló művészeknek van szánva, kik közül az építésre már Lotz Károly és Székely Berta­lan engedélyt is nyertek. S minthogy az építkezé­sek már a közel­jövőben várhatók, remélhető, hogy az epreskert nemsokára a főváros egyik legszebb pontja lesz. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ma Vörösmarty szüle­tésének évfordulóját ünnepelték. Ez alkalomra a költő »Áldozat« czímű szomorújátékát adták elő. A szép számú közönség a classical műhöz méltó figyelemmel nézte az előadást és nagy élvezettel hallgatta a gyö­nyörű verseket.­­ A várszínházban a jövő héten két újdonság fog színre kerülni, a »Mi szombatjaink« franczia víg­játék és a »Sabin nők elrablása« német bohózat, a­mely a német színházban igen nagy hatással több előadást ért. A tudós professor szerepét Makó, a színigazgatót Rónaszéki fogja személyesíteni. Mezei egy szamosujvári örmény kereskedőt játszik. Ezenkí­vül még Beődiné, Lubinszkiné, Sió Irma, Benedek s Szirmai játszanak benne. Előkészületre kitüzettek »Szemesnek áll a világ« olasz vígjáték Óváry fordí­tásában és »Pipogya férjek«. — A m. t. akadémia könyvkiadó vállalata ne­gyedik 1884—1886-iki cyclusának 1884. évi folya­mából a következő munkák küldetnek szét legköze­lebb : az első (történelmi) sorozatból : Thierry Amadé: Elbeszélések a római történetből az V. szá­zadban. A nyugoti birodalom végső napjai. Fordította dr. Öreg János. A második (irodalmi) sorozatból : Taine: Az angol irodalom története. Fordította Csiky Gergely. IV-ik kötet. A harmadik sorozatból: Concha Győző: Újkori alkotmányok. I-ső kötet és Lavergne Leo: A mezőgazdaság Angliában, Skócziában és Iz­­landban. Fordította Beksics Gusztáv. E szerint az első és a második sorozat aláírói ez évi illetményük­nek ez alkalommal csak a felét kapják. Ehhez képest az évi díjnak is csak fele, azaz az első sorozatért 2 frt 40 kr., a második sorozatért 1 frt 90 kr. kívántatik be tőlük. A harmadik sorozat pártolói az egész folya­mot veszik, és fizetnek érte 3 frt 80 krt a szállítóle­véllel együtt. A még hátralevő kötetek (Mac-Carthy: Korunk története, Fordította Szász Béla, I-ső kötet; Dante Pokla, Fordította Szász Károly) a jövő év első hónapjaiban fognak szétküldetni. A könyvkiadó bi­zottság már a folyó cyclus aláírási felhívásában érte­sítette a közönséget, hogy ennekutána az évi illetmé­nyeket esetleg két küldeményben fogja kézhez juttat­ni. Ez által kettős czélt kíván elérni, hogy az aláírók­kal folytonosabb összeköttetést tartson fenn s fél fél évenkint uj olvasmánynyal lássa el őket; de meg hogy a dijaknak fele részben való beszedése által könnyebbségekre legyen. Ez irányban most teszi az első kísérletet. — A leégett »Stadtheater« helyett, mint egy bécsi lap irja, a legújabb terv szerint nem akarnak nagyobbszerű, csak egy kisebb, a párisi »Folies dra­­matiques« mintájára készítendő színházat építeni, s nem a réginek a helyére, hanem a »Métropole« fo­gadó elé. Az új színházban csupa könnyebb fajtájú vígjátékokat játszanának és az árakat is olyan ala­­csonynyá tennék, hogy a középosztály által is könnyen legyen hozzáférhetővé.­­ »Ellák« czímű költői elbeszélésre hirdet elő­fizetést Fülöp Áron, kinek e műve az idei Nádasdy pályázaton első helyen részesült akadémiai dicséret­ben. A költemény, melyből lapunk is közölt egy rész­letet, Arany János »Buda halálá«-nak majdnem egye­nes folytatása, Attila fiainak viszályát, a hun biroda­lom összeomlását tárgyazza. Az előfizetési pénzek Hód-Mező-Vásárhelyre, az ev. ref. főgymnásiumba deczember 31-ig küldendők be. A tizennégy évre ter­jedő kötet ára 2 frt lesz. — Meilhac és Gille új vígjátékot írtak, mely tegnapelőtt került színre a párisi Gymnase-színházban: »La Ronde du commissaire« czím alatt. A vígjáték nem tartozik a legsikerültebbek közé, mint a párisi la­pok írják, mert tárgyát, hogy egy iparlovag szédelgéseit mint leplezik le, kissé elnyujtottan dolgozta föl. Mind­­azáltal sok mulatságos helyzet, s élénken lüktető tréfa tisztességes sikert vívtak ki a darabnak, hatnak délben haza e­gjból vissza . lORUMVtvj.»*»««’ tott, hogy a bentlakók rendes számánál 4-gyel többre főzessék ebéd. A pénztárnoki előterjesztés szerint a bevétel volt 18,774 frt 52 kr, a kiadás 4071 frt 5 kr, így a pénztári maradvány 14,403 frt 47 kr. A néhai Zsivora György által aláírt alapítvány 105 frt ösz­­szege befizettetett. Az egyesület részére adományoz­tak dr. Duka Tivadar Londonból 10 frtot, Schoss­­berger Henrik menyegzője alkalmából 100 frtot, gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter úr, a Hilbert Mór osztálytanácsosnak ,egy egyén által tiszteletdíj czímen adott, de általa a miniszter úrhoz felterjesztett 450 frtot. Örömmel értesült a választmány, elnök­e nagy­méltósága által arról is, hogy a néhai Bujanovich Kappi-féle alapítványból az egyesület szintén nyert 12 ezer frtot. Határozatok hozattak még az intézeti telek kibővítési s építési ügyeiről, nemkülönben az 1885-iki budapesti orsz. kiállításon leendő részvétel módjáról.­­ A magyar mérnök- és épitész-egylet ma és középitési szakosztályai deczember hó 1-én (hétfőn) este fél 7 órakor szakülést i­rtanak, melynek tárgyai: A Kazán-szorosban fel­állítandó Széchenyi-tábla ügyében kiküldött bizottság jelen­tése. 2. Az építőmesteri vizsgálóbizottság ügye. 3. Folyó ügyek s indítványok. — Deczember 3-án az út-, vasút- és hídépítési szakosztály tart ülést, melyen Kugler Mihály A vonatsebessé­­get ellenőrző pályaberendezésekről értekezik s deczember 5-én a gépészeti gyáripari szakosztály ülésén Kotzó Pál »A gépé­szet terén előforduló néhány hibás szokásról« tart felolvasást. — Az orsz. középiskolai tanáregyesület budapesti köre decz. 2-án, kedden d. u. 5 órakor a felsőbb leányiskola igaz­gatósági termében tartja havi ülését. Egyesületek és társulatok. — A tanitóegylet Fiuméban dr. Erődi Béla kir. tanfelügyelő felhívása következtében — mint lapunk­nak írják — f. hó 27-én megalakult. Fő czélja az egyöntetű működés, mely eddig az összekötő kapocs hiányában a fiumei állami népoktatási intézetekben csak szerény óhajtás volt. Az egylet tisztviselőivé megválasztottak titkos szavazás útján: Dr. Erődi Béla elnök, Berecz Gyula alelnök, Donáth Imre jegyző, Riegler Sándor pénztárossá; választmányi rendes tagokká: özv. Lakos Károlyné, Babaré Adél és Matisz János; póttagokká Hostnik Józsa és Tichy KamillaAz egylet megalakulása alkalmával mindjárt a hála és tisztelet­adóját is lerótta azok irányában, kik Fiume iskolaügyét mai fejlettségére emelték. Dr. Trefort Ágost minisztert, dr. Zichy Ágost gróf kor­mányzót és Gönczy Pál miniszteri tanácsost tisztelet­beli tagokul választotta meg. Ismerve dr. Erődi Béla kir. tanfelügyelő erélyét, bizton remélhető, hogy az egylet kitűzött czélja elérésére sikerrel fog közremű­ködni. Az egylet minden hónapban tart gyűlést; a legközelebbi gyűlésén Berecz Gyula a magyar beszéd tanításának módszeréről tart felolvasást. — Az orsz. kisdedévé egyesület választmánya f. hó 23-án Tisza Kálmánná elnöklete alatt ülést tar­tott. Az ülés kezdetén dr. Peregrinyi Elek szakosz­tályi elnök adott kifejezést a választmány a feletti örömének, hogy ismét körükben tisztelhetik az elnö­köt, a­ki még akadályoztatása ideje alatt is számos jelét adta, hogy nem szűnt meg érdeklődni az egyesü­let ügyei iránt, a melyek, hogy az alatt is jól folytak, sőt virágzóan haladtak elő, egyik legfőbb indokát ta­lálja azon buzgó, tapintatos, bölcs vezetésben, melyet az elnök felkérésére, mint elnökhelyettes, gr. Szapáry Gyuláné volt kegyes kifejteni s melyért a választmány jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét. Ezután részvéttel vétetett tudomás az egyesület egyik legrégibb alapí­tója s mondhatni teremtője, gr. Festetich Leó halálá­ról. A tanügyi és vagyonkezelő szakosztályok ajánló előterjesztése alapján a verbói, zágoni és alsó-kubini óvodáknak 100—100, a gyöngyösi magánóvodának 50 frt utalványoztatok segélyképen. Az egyesület óvó képezdéjében 11 ösztöndíjas hely lévén üresedésben, azok erre érdemes növendékeknek adományoztattak s ezenkívül a folyó tanévre 3, egyenkint 15 fotos rend­­kívüli segélydíj osztatott ki. Továbbá tekintettel arra, hogy a beállott zord idő miatt az intézettől távollakó növendékek közül a szegényebb sorsnak nehezen jut­ KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A hetivásározási jog megszorítása. A vásáro­zásho­z hozzá szokott iparosok sehogy sem tudnak megbarátkozni az ipartörvény azon rendelkezésével, mely a hetivásárok látogatásától nem ott lakó iparo­sokat eltiltja. Egy érdekes eset jött tudomásunkra, mely igazolja, hogy az érzékeny veszteség vásározó iparosainkat már­is ösztönzi a törvény kijátszására. Egy vidéki városban a vidékről jövő iparosok a heti­vásár látogatásától eltiltatván, mint nekünk írják, közös egyetértéssel fiók­üzlet nyitását jelentették be. Egy butykának a tetejére kiszegezték a c­éget s most minden hetivásári napon megjelennek a butykában és árulnak, mint helybeli iparosok. Az olyan fiók­üzlet mindenesetre nem mindennapi, melyben csak egyszer van hetenként portéka, csak egyszer jelenik meg benne a tulajdonos s melyben soha sem készül semmi, csak kész munkát árulnak benne. Új ipartestület a fővárosban. A IV. kerületi elöljáróság, mint a fővárosi összes ipartestületek meg­alakításával megbízott I. fokú iparhatóság nyilvános­ságra hozza, hogy több fővárosi mészáros iparos a mészáros ipartestület megalakítását kívánja s ennél­fogva felhívja mindazokat a mészárosokat, kik az ipar­testület megalakítását kívánják, valamint azokat is, akik létesítését ellenzik, hogy ebbeli szándékukat egy hó lefolyása alatt a nevezett iparhatóságnál (Lipót­­utcza 28. sz. I. em.) i. e. 9—12 óráig szóval vagy írás­ban jelentsék be. Ipartestület Miskolczon. A miskolczi ipartestü­­letet a városi tanács megalakultnak jelentette ki. De­c­ember hó 7-én közgyűlés lesz, mely a testület alap­szabályait fogja tárgyalni. A miskolczi iparhatóság eddig elé 1423 munkakönyvet állított ki. Az országos iparegyesület kézműipari szakosz­tálya dec­ember hó 2-án, kedden délután 5 órakor ülést tart. Tárgyak: 1. Szemelvények külföldi szak­lapokból. 2. Ráth Károly értekezése a bécsi és drez­dai kisipari motor és munkagépek kiállításáról. 3. A hetivásárok kérdése tekintettel az ipartörvényre. 4. Az asztalossegédek önképzőegyletének kérvénye. 5. Hazai vászonczikkek bizományi raktára. 6. Műipari mintalapok Il-ik füzete. 7. Jungfer Gyula diszmó­­tárgyainak bemutatása. 8. Netáni indítványok. Szállítások. Az országos iparegyesülethez újab­ban két szállítási pályázat küldetett be a hazai ipa­rosokkal leendő közlés végett. Az egyik Komárom­­megye 1885., 1886. és 1887. évi összes megyei szük­ségletére vonatkozik, melyre nézve a szóbeli árlejtés 10 én fog megtartani Komáromban a megyeház kis­termében; a másik a kassa-oderbergi vasút 1885. évi vasöntvény szükségletéről szól s ez iránt az ajánla­tok deczember 7-ig nyújtandók be a titkárságnál (Budapest, Széchenyi­ utcza 2. szám.) Az országos iparegyesület kertészeti szakosztá­lya deczember hó - én d u. 5 órakor ülést tart a kö­vetkező napirenddel: 1. Fekete József ismertetése a »Raphiá«-ról. 2. Szelnár József felolvasása a lipcsei kiállításról. 3. Ifj. Peer Armin értekezése Németal­föld, Belgium és Németország nyilvános kutjairól és ezek egymás közti összehasonlításáról. 4. Netáni in­dítványok. A háziurak és a kéményseprő-ipar. A kémény­seprő-ipar gyakorlása tárgyában a tanácsi bizottmány a fővárosra nézve egy szabályrendeletet dolgozott ki, mely munkakerületekhez akarja kötni ez ipar gya­korlását. Az iparügyi bizottmány tagjai azonban ezt nem tartják helyesnek s az új ipartörvény szükséges folyományának és legközelebbi értekezletükön el is határozták, hogy e tervezetet részben megváltoztat­ják, még­pedig oly értelemben, hogy a főváros terüle­tén tűzrendészeti szempontból csupán ellenőrzési ke­rületek legyenek s a háztulajdonosok a kéményseprő­munkákat tetszésük szerint bármelyik kéményseprő­vel végeztethessék. Ez ügyben érdekes vita lesz a fő­városi tanács jövő keddi ülésén, melyen az alapsza­bálytervezetet tárgyalni fogják. Az új görög vámtarifa. A görög vámtarifa hatá­­rozmányai f. é. decz. hó 1-ével a fonalakra és a szö­vött árukra is alkalmaztatnak. Az új ipartörvény végrehajtásához. Az ipartör­vény egyes határozmányai nincsenek kellő tekintettel a főváros eltérő viszonyaira, különösen arra a körül­ményre, hogy a főváros területén iíz önálló iparható­ság áll fenn. Ennek következtében a munkakönyvek kiállítása körül oly anomáliák merültek már is fel, hogy azok orvoslása végett érdekelt iparos körökből beadvány nyujtatott be a kereskedelmi és iparkamar Naptár.­­ Hétfő, deczember 1. Nap kél 7 ó. 28 p., nyug. 4 6. 9 p. — Hold kél 4 ó. 15 p. d. u., nyug. 5 ó. 3 p. reggel. Róm. kath. Eligius próféta. Prot. Eligius, Longin. Görög­orosz: (nov. 19.) Abadias próféta. Zsidó: (Kizler II.) Dámián. A magyar tudományos akadémia I. (nyelv- és széptudományi) osztályának ülése d. u. 5 órakor. Felolvasók : Szigeti József és Halász Ignácz. Az országos iparegyesület kertészeti szakosztályának ülése d. u. 5 órakor. A magyar mérnök-és építészegylet mű- és középítészeti szakosz­tályának ülése este fél 7 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Őszi kiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9— d. u. fél 5-ig. Belépti dij 50 kr. Gyümölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fz­vész­­kert mellett) nyitva egész nap dij nélkül. Múzeumban term. rajz- és népismetár d. e. 9— d. u. 1-ig. Technológiai múzeum a kerepesi­ uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1 és 3—5-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 16—12­4* délután 2—4. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9- d. u. 12. Állatkert nyitva egész nap.

Next