Nemzet, 1885. január (4. évfolyam, 838-868. szám)

1885-01-25 / 862. szám

rkezési idejének és számának kitételével a terv al­apján az illető tétel mellett a »jegyzet« rovatba írandó. Az elkészített terveket a bír­ósági kiküldött jelentés mellett a telekkönyvi hatósághoz terjeszti be. 30. §. A telekkönyvi hatóság a) a 28. §. szerint készített kétrendű­ jegyzék alapján az eljáró hatóságokat az illető ingatlanok telekkönyvi átíratását gátló ügyeknek azon kívüli el­intézése végett megkeresi; ha pedig olyan ügy azon bíróságnál volna folyamatban, melyhez a telekkönyvi hatóság tartozik, a kérdéses czélból a bizottság főnö­kének tesz jelentést; és b) a betétek szerkesztésére egy bíróból és lehe­tőleg a tervezet elkészítésével megbízva volt bírósági kiküldöttből álló bizottságot küld ki. 31. §. A bizottság a betétek terveit a telek­könyvi hatóság helyiségében a telekjegyzőkönyvek­kel összehasonlítja, az észlelt hiányokat kiigazítja, és a­mennyiben időközben tett bejegyzések folytán szük­ségessé válnak, az illető betétekhez újabb tervezett A. és B. lapokat készít, az illető C. lapokat pedig ki­egészíti. (Folyt, következik.) HÍREK: Január 24. — Hivatalos. Kinevezések és áthelyezések, ő Felsége Augusztich Antal szegszárdi kir. törvényszéki bírónak hason­ló minőségben a soproni kir. törvényszékhez, dr. Rózsa Kál­mán szolnoki kir. járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a s­zegedi kir. törvényszékhez, és Pecz Gusztáv kis­martoni kir. járásbirósági albirónak hasonló minőségben a soproni kir. járásbírósághoz leendő áthelyeztetésüket megengedte. A pénz­ügyminiszter, Potoczky István, I. oszt. vámtisztet főtisztté ; Demeter Samu és Magyar Miklós II. oszt. vámtiszteket I. oszt. vámtisztekké ; továbbá Takács János és Fodor Dániel vámhivatali gyakornokokat II. oszt. vámtisztekké, Schnörch Károly II. oszt. vámtisztet a pozsonyi vámhivatalnál ugyan­ezen vámhivatalhoz I. oszt. vámtisztté nevezte ki. — Gazdasági tudósítók. A földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter Lázár Géza krasznai lakost Szilágy­megye krasznai járására, és Kovács Gábor tölgyesi lakost Csik­­megye tölgyesi járására nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A beszterczebányai pénzügyigazgatóság Egry Sándor adóhivatali gyakornokot az aranyosmaróti adó­hivatalhoz VI. oszt. adó­tisztté nevezte ki. — Czimerengedély. A miniszterelnök, Möller Károly nagy­szombati üveg-, tükör , lámpa-, aranylécz- és porezellán­­kereskedőnek, Magyarország külön czimerének további hasz­­nálhatását megengedte. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter megengedte, hogy Zalamegye területéhez tartozó Domború községben minden csütörtökön hetivásár tartassák. — Posta. Kolozsmegyei Uzdi-Szent-Péter nevű község­ben f. évi február hó 1-én új postahivatal lép életbe. — Névváltoztatások. Friedmann József új-hazai illető­ségű maros­vásárhelyi lakos vezetéknevének »Orbán«-ra, Schmidt Jakab kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos Lajos nevű kisk. fia vezetéknevének »Kovács«-ra és Tauber Adolf és Tauber Sándor esztergomi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének » Tábor «-ra kért átváltoztatása belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. — Távírda. A m. kir. államvasutak szabadka-bajai új vasútvonala mentén: Csikerián, Bács-Almáson, Bityikén és Baján felállított vasúti állomások, továbbá a kassa-oderbergi vasút üzemében álló gölnicz-völgyi új vasútvonal mentén: Máriahuza-Zsakaróczon, Gölniczl­ányán, Prákfalun, Szepes- Remetén és Szomolnok­hután felállított vasúti állomások álla­mi és magán táviratok kezelésére lettek felhatalmazva és ebbeli működésüket megkezdették. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Timaffy Endre rajkai-szigeti állami elemi isk. rendes tanítót jelen állásában végleg megerősítette. — Alapszabályok. A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter, az orsz. vadászati védegylet kassai osztá­lyának alapszabályait s a vasmegyei gazd. egyesület módosí­tott alapszabályait a megerősítési záradékkal ellátta. — A honvédség köréből. Melczer Lajos, észak-t­­rontáli 13. számú honvéd-zászlóaljbeli szabadságolt állományú fő­hadnagynak, továbbá adorjánházi Molnár Elemér, csongrádi 3. zászlóaljbeli, Palkovich Károly, pozsonyi 58. sz. honvéd­­zászlóaljbeli, Radó Lipót, solt-kunsági 2. sz. honvéd-zászló­­aljbeli, Simon Béla, délbácskai 6. sz. honvéd-zászlóaljbeli, Szmetanay János, árva-liptó-turóczi 54. sz. honvéd zászlóalj­­beli, és Záborszky Béla, máramaros ugocsai 34. sz. honvéd­­zászlóaljbeli szabadságolt állományú hadnagyoknak, Fáry István szabadságolt állományú honvéd-hadnagy-hadbirónak, ilr. Csolnoky Ferencz 7-ik honvéd-huszár-ezredbeli szabadsá­golt állományú segédorvosnak, Kis Samu 1. sz. honvéd-huszár­­ezredbeli szabadságolt állományú al-állatorvosnak, Gréb János 12-ik zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd-gyógysze­­rész-gyakornoknak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelme­zett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt rend­fokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. — Kitüntetés. O felsége, Hofer Károlynak, a budapesti állami főreáltanoda igazgatójának, sok évi hasznos működése elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Bírói kinevezések. O felsége biróvá: a már­­marosszigeti törvényszékhez : Igyártó Sándor ottani járásbirósági albirót; járásbiróvá: a károly­falvi járás­bírósághoz : Radics György fehértemplomi alügyészt; végül albirákká: a tordai járásbírósághoz: Csanády Zalán erzsébetvárosi törvényszéki jegyzőt; a tasnádi járásbírósághoz: dr. Móré Pál temesvári törvényszéki jegyzőt, és a kisvárdai járásbírósághoz: Bodó Pál nagy­kállói járásbirósági aljegyzőt nevezte ki. — Clovis-Hugues képviselő levele. A franczia hirlapírók szövetkezetének elnökéhez Philippe Jourde­­hoz Clovis-Hugues e következő levelet intézte: »T. elnök úr, azt hiszem önhöz kell fordulnom, hogy megköszönjem a franczia sajtó jóakaratát, me­lyet irántunk tanúsított. Nem a feledés, hanem a meg­nyugvás némileg már megvan és habár igen félő, hogy még egyszer felébresztjük a fájdalmas eset em­lékét, ennek még­sem szabad eltartóztatni attól, hogy ne teljesítsük azok iránt való hálánk vigasztaló köte­lességének lerovását, a­kik nem nézve a politikai vagy vallási ellentéteket, szántak, bátorítottak és védtek bennünket. Teljes lehetetlenség, hogy még csak egyetlen szóval is válaszoljunk ismert és ismeretlen barátaink ragaszkodásának annyi mindenféle alakban nyilvánuló hajlandóságára. De ha ön előtt köszönetet mondunk a sajtónak, ezzel köszönetet mondtunk mindazoknak, a­kiknek szíve a mienkkel együtt do­bogott a rossz idők alatt. Engedje meg sat. Clovis Hugues, marseillesi képviselő.« — Házassági hirdetés. Egy chicagói lap kiadó­­hivatalába közelebb egy ismeretlen férfi állított be s a következő hirdetés közzétételét kérte: »Házassági ajánlat. Egy fiatal ember keres ismeretséget egy oly mivelt és csinos nővel, ki a következő leírásnak meg­felel: Nagyság 5 láb 41/* hüvelyk; súly: 136 font; mellhőség: 39 hüvelyk; a czipő száma 31/*; a keztyü száma: 5*/4; barna haj, sötét szép szemek. Czim: w. 1878. Tribune Office.« — Villamos világítás a fővárosban. Az országos kiállítási bizottság — mint az »Egyetértés« írja — a kiállítás tartama alatt a Sugárutat és a Stefánia­­utat villamos világítással fogja ellátni s e czélból a Ganz-féle gyárral már folynak az alkudozások. Ez ellen a gáztársulatlannak kifogása nem lehet, mert a szerződésben, mit vele a város 1879-ben kötött, ki van mondva, hogy bizonyos területeket köteles áten­gedni, ha a város a szerződés tartama alatt is villám­­világítást kívánna behozni, illetőleg ilyen kísérletekre némely utczákat kiszemel. Ezzel kapcsolatban meg­említjük, hogy Gerlóczy alpolgármester előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a folyó évi világítási naptár olykép változzék meg, hogy június havában, 11-től 30-ikáig a lámpák a városban ne 9-kor, hanem leg­alább is 3/­9-kor gyújtassanak meg. — Egy sikkasztó öngyilkossága. A baranya­­vári jegyzői hivatalban az adókezelés fölött tartott vizsgálat alkalmával az eljáró adófelügyelői hivatal­nok arról győződött meg, hogy sikkasztások követtet­tek el s a tettes, Angyal Pál segédjegyző. A jó család­ból való szerencsétlen ember töredelmesen bevallotta bűnét s hogy az igazságszolgáltatást­ kikerülje — f. hó 18 án reggel golyó által véget vetett életének. Az elsikkasztott összeg állítólag mintegy 10.000 forintra rúg. — Lakbérszabályok. A hivatalos lap mai száma közli Zombor szab. kir. városnak az 1881. évi LIX. t.-cz. 93. §-a értelmében a bel- és igazságügyi minisz­terek által jóváhagyott lakbérleti szabályzatát. — Fővárosi krónika Agyonrúgta a ló. Fodor Mihály perdobosi születésű 36 éves kocsist a sugárút 60. sz. ház előtt egy a kezelésére bizott ló úgy lágyékon rúgta, hogy sérülése következtében rögtön szörnyet halt. Négy őrültet szállítottak be tegnap a Rókus kór­ház megfigyelő osztályára. P. Szabó István 40 éves nős föld­­mives, akit Ócsa pest megyei községből hoztak be, katonai parancsnoknak képzeli magát, folyton parancsokat osztogat, kiabál és dühöng, mi­által környezetére veszélyes volt. A többi három, nevezetesen Münz Henrik 86 éves nős magánzó, Jakob Erzsébet 53 éves özvegy napszámosnő és Szvetlik Zsuzsanna 23 éves hajadon cseléd, mind csendes elmezavarban szen­vednek.­­ Baleset a gyárban. Tegnap délután a Ganz féle vagyongyárban Kovács József kisfaludi születésű 24 éves nős asztalos bal kezének három ujját a gyalugép reszelte. Fővárosi ügyek. — A budai lövöldeegylet új telephelye, a budai Rókus-utcza végén, a Rókus-hegy tövén, annyira épül, hogy az ünnepélyes megnyitása már a jövő nyár ele­jére biztosan kilátásba helyezhető. A telepen a czélzó állások nagy számmal és minden távolságra czélsze­­rűen vannak berendezve, a szép középépületben pompás vigadóterem van a szükséges és alkalmas tágas mel­lékhelyiségekkel együtt. Az illetékes körök a helyi­séghez való kellő közlekedhetés végett az ottani vidék szabályozását akként igyekeznek eszközölni, hogy a nagy Rókus-utczát, — mely még most zsákutcza, — meghosszabbítsák olykér, hogy az utcza a lövölde-te­lepig menne és egyúttal teljes hosszában csatornáz­­tatnék. Ezzel együtt eléretnék az a czél is, hogy ez utcza nagyszámú lakossága megóvatnék ezentúl a veszélyes vízárak ellen, melyek az utcza tökéletlen csatornázása miatt már sok kárt okoztak. Remélik, hogy ő felsége a király a budai lövöldét ki fogja tün­tetni magas látogatásával. — A Batthyány-mauzóleum pénztárnokának néhai Sztupa Györgynek örökösei az 1874-ben tör­tént végleszámolás után Sztupánál maradt 230 irtot beadták a fővárosnak. A maradék azóta a kamatokkal és egyéb adományokkal mintegy 550 írtra nőtt és ez az összeg ezentúl a városi letétpénztárban mint »Bat­­thyány-mauzoleum-alap« fog kamatozni. — A magánépitési bizottság a múlt évben 2532 épitési ügyet tárgyalt le, tehát 532-vel többet, mint 1883-ban. — A fővárosi hivatalnokok­ drágasági pótlékát, a városházán elterjedt hírek szerint, a belügyminisz­ter észrevétel nélkül jóváhagyta. — A józsefvárosi kálváriának czélszerűbb helyre való áttétele végett több polgár még 1882-ben kérvé­nyezett a városnál. Mielőtt a tárgyalást e felett meg­kezdték volna, a mérnöki hivatal felhivatott a kálvá­ria múltjáról s viszonyairól stb. jelentést adni. A je­lentés szerint a kálvária az 1700-ik év első felében épült és Schwarcz Anna Mária építtette. Az 1756-ki canonica visitatióban közölve van a leltára. Ekkor egy »halottak kápolnája« is állott mellette, mely alatt az alapitó hamvai nyugodtak. E kápolna azonban 1790. körül lebontatott. A kálvária most el van ha­nyagolva, s igen tetemes javításokra szorulna, s ezen kívül éjjel csavargók gyülhelye. A mérnöki hivatal jelenti azt is, hogy a terület, melyen a kálvária áll, a főváros tulajdona. A tárgy­ügy­elő lévén ké­szítve, G­e­r­­­ó­czy alpolgármester, Cselka Nándor esperesplébános közbenjöttével ez ügyben értekezletet tartott s az értekezlet megállapodása nyomán most a főmérnök alternatív terveken dolgozik. Ugyanis a kálvária vagy gyökeres átalakításban részesül, vagy pedig áthelyeztetik a kerepesi-uti temetőbe, a melynek egyik főutján fog felállittatni.­­ Az új épület kisajátítása ügyében Gerlóczy alpolgármester, mint a katonai hatósággal való érint­kezésre kiküldött kisebb bizottság elnöke, dr. Edels­­heim-Gyulay főhadparancsnokkal behatóan értekezett s a főhadparancsnok kijelenté, hogy a katonai ható­ság most is szívesen elfogadja azt az alapot, a­melyen 1869-ben állott, hogy t. i. semmi sem áll útjában an­nak, hogy az új épületért csereértéket fogadjon el a katonaság. Ugyanannyi katonai személyzet és tiszti lakó iskola elhelyezésére kellő kaszárnya építése másutt, a modern igények szerint, kielégíti vágyaikat. A városnak e megkeresése következtében a főhadpa­rancsnok megtette már a lépéseket a közös hadügy­minisztériumnál, hogy a városnak kérdéseire konkrét pontozatokkal válaszolhasson. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten a következő ingatlanok lettek telekkönyvileg átírva: Királyi Jenőre II. ker. Főutcza 10. sz. a. házra. Királyi Alajosra 1000 frt értékben. Novák Ferencz I. ker. Nádor­ utcza 9. sz. a. házának 1/18-ad része. Novák Hona és Annára (hagyaték fejében) Dreilinger Károly I. ker. vasadi dűlőben levő szőlője. Krizsanovics István és társára (hagyaték). Dreszler Erzsébet I. ker. Svábhegyen levő szőlője Wallendumsz Józsefre 550 frt fejében. Heidl Albert és Anna III. ker. Solymár­ utcza 12. sz. a. háza és kertje Durer Lőrinczre 2000 frt fejében. Kercser Katalin I. és III. ker. háza és a szőlői félét Kercser Jakab és társaira (hagyaték). Északi Károly és társai II. kér fő-utcza 13. sz. a. háza, dr. Emmer Cornél és nejére 35000 frt ért. Eisesser Vincze I. kér. Péter-hegyen levő szőlőre, Csulics Jánosra (hagyaték). Giczy testv. I. k. tárnok-utcza 5. sz. házának */6 része Giczey Máriára hagyaték.) — Dr. Brody Lipót és neje II. ker. retek­­utcza 81—83. sz. a. háza és szőlője, Zeszler Henrik és Ernestinre 16250 frt. Budai polg. lövész-egylet III. ker. Rókus hegyen levő szőlője Tilly Károly és ne­jére 1760 írtért. Domániczky István I. kér. arany­­kakas utcza 31. sz. a. háza, Toldi Béla és nejére 3300 írtért. Frischgesell Frigyes Ágoston II. kér. vitéz utcza 18 és fazekas utcza 13. sz. a. házai kisk. Frisch­gesell testvérekre (hagyaték.) Kisk. Stoics Sándor I. kér. arany­kacsa utcza 3. sz. a. háza, Domanits Stoics Anna (hagyaték.) Özv. Ungar Leonie I. ker. lágy­mányosi dűlőben lévő szőlője Gamauf Károly és ne­jére 3000 írtért. Kasz Vilmos II. ker. iskola utcza 34. sz. a. háza és telke 1/5 és 1/3 része Hász Antal és kisk. Dörfler Gézára, (hagyat.), Kósz Vilmos II. ker. bombatér 4. sz. a. házának fele része Kósz Antalra (hagyaték.) Vizy János VI. ker. üllői ut 10. sz. és stáció-utcza 7. sz. a. házainak 1/3-ad része Sterk Li­­pótra 11000 ftért. Lipótvárosi bank részv. társaság VII. ker. kis-szuglói dűlőben levő telke Kamarás Ferencz és nejére 3933 frt 40 frért. Paulovits testv. IX. ker. Szvetenai-utcza 4. sz. a. házra Weisz Ferencz és Gerstenbrein Pálra 3560 írtért. Schön Ignácz és neje. IX. ker. Drégeli-utcza 9547—48. sz. a. telke Union keményítő rész. társas. 7000 írtért. Tóth Mi­­hályné VII. ker.alsó-erdősor­ 1. és Kerepesi út 78. sz. a. telkei Grünwald Simonra 3000 írtért. Br. Eötvös József VII. ker. Károly-körut 15. sz. a. és VII. ker. külső hajtsár-utcza 1990. sz. a. háza és telke Stern Dávid és társaira 73600 forintért. Proppert Ig­nácz és Anna VI. kerületi Izabella- és Szondi­­utcza sarkán levő telke Niedermann Mór és társa 35.000 írtért. — Woitisz Fülöp VII. ker. százház utcza 18 sz. a. háza a Bécsi oszt. közp. földhitel­­bankra 1001 írtért (árverés utján.) — Buriss Pál III. ker. József hegyen levő szőlője Jeszenszky Gel­­lértre 55 írtért (árverés) fele részben Kasztenwein Ferencz és neje III. ker. flórián u. 2-dik szám alatt háza Kasztenwein Anna s társaira (hagyaték). — A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 292 gyermek, elhalt 238 személy, a születések tehát 54 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 215 Irodalom, színház és művészet. — Színházi játékrend a jövő hétre. A nem­zeti színház műsora: hétfőn jan. 26-án »A szikra« és »Poirer úr veje«, havi bérlet 15. sz., ked­den jan. 27-én »Ármány és szerelem«, havi bérlet 16. sz., szerdán jan. 28-án »Serge Panine«, havi bérlet 17. sz., csütörtökön jan. 29-én a színház zárva, pénte­ken jan. 30-án »A protekczió« először, havi bérlet 18. sz., szombaton jan. 31-én »A protekczió« bérlet­szünetben, vasárnap febr. 1-én »A protekczió« havi bérlet 1. sz. — Az operaház műsora, hétfőn jan. 26-án a színház zárva, kedden jan. 27-én »Tra­­viata«, havi bérlet 12. sz., szerdán jan. 28-án a szín­ház zárva, csütörtökön jan. 29-én «Tell Vilmos« havi bérlet 13. sz., pénteken jan. 30-án az operaház zárva, szombaton jan. 31-én »Tanhäuser« Turellával, havi bérlet 14. sz. felemelt helyárak, vasárnap febr. 1-én »Rászedett kadi« és »Coppélia« havi bérlet 1. sz., hétfőn febr. 2-án »Hugonották« Turellával, bérlet­szünet, felemelt helyárak. — A népszínház mű­sora: vasárnap »Vadgalamb«, hétfőn »Meluzina, a szép hableány« (ötvenedszer), kedden ugyanez, szer­dán, csütörtökön és pénteken »A két savoyardeleány« (először, szombaton »Meluzina«.­­ Az operaházban,a február havi 14 bérleti folyamos előadás megtarthatása végett vasárnap febr. 1-én az előadás bérletfolyamban fog megtartatni. Hétfőn febr. 2-án a Hugenották cz. opera bérlet­szünetben Turollával kerül szinre. — Turolla k. a. a neki szerződésileg biztosított egy havi szabadságide­jéről lemondván, junius hó végéig egyfolytában fog a m. k. operaházban vendégszerepelni. Az igazgatóság Turolla E. kisasszonnyal egy újabb 1885. szept. 1-vel kezdődő s 9 hónapra terjedő szerződést kötött, melyet a napokban mindkét fél aláirt. — Magyar színészet Temesvárt. Mióta Temes­vár sz. kir. városának a magyar színháznak télen át való állandósítását czélzó ismeretes határozata köz­tudomásra jutott, azóta a város polgármestere, az ország különböző részeiben lakó színházigazgatók ál­tal előleges ajánlatokkal és kérdezősködő levelekkel a szó szoros értelmében elárasztatik. Mindezen kérde­­zősködésekre külön-külön megfelelni lehetetlen. Az általános érdeklődés azonban, mely az érdeklett kö­rökön túl is a nagy­közönség részéről a fent érin­­tett hazafias terv iránt mutatkozik, eléggé tanú­sítja, hogy a temesvári színházkérdés fontossá­gát minden irányban felismerték. Épen ez ügy jelen­tőségénél fogva szükséges tehát, hogy az érdek­lődő körök a dolog mibenléte iránt tájékozódást nyer­jenek, s hogy valódi mérvükre szállíttassanak alá a hazai hírlapokban e tekintetben megjelent többrend­beli túlzó közlések. Ugyanazon városi közgyűlés, mely a magyar színház állandósítását kimondotta, egy­úttal 4100 frtnyi évi segélyt szavazott meg a hat hóra terjedő téli idény számára. A temesvári színügygyá­­molító egylet megszavazott 1000 frtnyi évi segélyt, rendelkezésére áll tehát eddig összesen 5100 frt. a mondott czélra, azonkívül a színházépületben az igaz­gató számára kényelmes ingyen lakás és a szükséges famennyiség. Noha a megye, a csanádi püspök és a temesvári magyar nyelvet terj­esztő egyesület eddig az általuk nyújtandó segélyösszeget még meg nem állapították, hozzávetőleges számítással az összeho­zandó évi subventió már ma 7000 írttal jelölhető meg. Ez olyan segély, melyhez hasonlót eddig Ma­gyarországon egy város sem nyújtott s természetes, hogy az igazgatók nagyon érdeklődnek a dolog személyi oldalának eldöntése iránt. Mihelyt a fent említett testületek hozzájárulása a város taná­csának tudomására fog hozatni,­­ ez a pályázatot és pedig február első napjaiban közhírré fogja tenni. A pályázó színházigazgatóknak annyiban ajánlandó ez ügyben a legnagyobb megfontolás, a­mennyiben a fenti tekintélyes segélyösszeg előteremtésével a helyzet Temesvárott sok tekintetben megváltozik. A temesvári intelligens magyar elem ugyanis, mely az ügy érdekében eddig minden magyar színtársulatot anyagilag és erkölcsileg pártolt, noha csak elvétve akadt egy, mely a magasabb műigényeknek némileg megfelelt, — el van határozva, hogy a művezetés te­kintetében legszigorúbb kritikát fogja gyakorolni s a tetemes segély fejében kiváló műélvezetet követel. Annak a mértéknek, melyet a temes­váriak ezentúl szándékoznak a magyar színházra alkalmazni, az eddig ott járt színtársulatok közül egy sem felelt meg. Ezzel a száraz ténynyel szemben áll másrészt az ottani művelt polgárság rendkívüli szín­­házlátogatási kedve, melynek eddig a német színtár­sulatok látták hasznát, a­mennyiben a magas műigé­nyeknek meg tudtak felelni. Az uralkodó hangulat folytán a város tanácsa is azon szempontok által fogja magát vezéreltetni a szinház-kérdés személyi oldalá­nak eldöntése körül, melyeket annak nemzeti és kul­turális jelentősége előír. Experimentátióknak semmi esetre nem fog hely adatni s az irányadó körök el vannak határozva, hogy a hazafias terv megvalósítá­sában ép úgy szem előtt fogják tartani az öntudatos eljárás szükségességét, mint a­hogy az anyagi alap megteremtésében az illető tényezőket az eszme iránti lelkesedés vezette.­­ A két savoyarde leány D’Ennery és Lenoine énekes színművében Pálmai Ilka, Hegyi Aranka, Rá­kosi Szidi, Csatai Zsófi, továbbá Kassai, Eőri, Tóth, Gergely, Prielle, Rónai és Erődi fogják a főbb szere­peket játszani. A darab zenéjét id. Müller Adolf és Bán­fi Sándor szerzették.­­ A vadgalamb Gerő Károly új népszínműve iránt nagy érdeklődés mutatkozik a vidékről. A da­rab a jövő hét folyamán a kolozsvári, szegedi, szom­bathelyi, székesfehérvári, miskolczi, győri, szegszárdi, zentai és fogarasi színházakban fog szinre kerülni. — A jog és állambölcsészet alaptanai. Irta P­u­­­s­z­k­y Ágost. E czim alatt ma egy nagyérdekű tudományos mű jelent meg az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásában. Ma csak jelezzük a mű megjelenését, közelebb visszatérünk arra. A mű ára 3 forint. — A szerződtetések a szinészvilágban már foly­nak a nyárra s a vidéki szinészeti viszonyok igen lényeges javulására kell következtetnünk abból a ver­senyből, a­mi az egyes igazgatók közt a primadonnák elhódítása czéljából kirejlik. Krecsányi, ki a vidéki igazgatók közt a legelső, pl. Erdélyi Mariettát, az operette-primadonnát jövőre is 400 frtos havi fize­téssel kínálta meg, a­mi 4800 frt évi gázsival ér föl. S míg a szép művésznő asztalán a szerződés aláírásra várt, ott terem Aradi Gerő, s Erdélyi Mariettát évi hatezer forintos fizetéssel kínálja meg. Mint egy Deb­­reczenből minden kétséget kizáró forrásból eredő hírünk tudatja, a kisasszony e hó 22-én Aradi Gerő­­­vel aláírta a szerződést. — „Manlius Sinister“ Kolozsvárott, Kolozsvá­rott, — mint a »Kol. Közlöny« írja — a »Manlius Sinister«, Jókai Mór eredeti történeti szomorú játéka előzi meg az »Arany ember« előadását. A darabot, mely a kereszténység első századában játszik, 1854- ben irta Jókai s akkoriban Budapesten is szinre ke­rült. A két fő férfi szerepet ott Egressi Gábor és Feleki játszta. Most Kolozsvárt E. Kovács Gyula és Hege­dűs, s a fő női szerepet, mely Pesten Jókainé kezé­ben volt, ott Medgyaszay Evelin adja. A darabot ott utoljára 1855-ben adták. Az előadáson valószínű­leg Jókai Mór is jelen lesz, ki az »Arany ember« elő­adására rándul le Kolozsvárra s igy az előadásra s a külső rendezésre nagy gondot fordítanak a szereplők, s különösen E. Kovács, ki a darabot rendezi. A Jókainak adandó albumban e darab fő­szereplői is helyet foglalnak. — Folyóiratok. A január havi folyóiratok közü a következők érkeztek be hozzánk: »Századok« a m. történelmi társulatnak, Szilágyi Sándor általi kitünően szerkesztett közlönyében, a következő na­gyobb dolgozatok foglaltatnak: Kraknói Vilmos hosz­­szabb czikksorozatot kezd meg II. Ulászló királlyá választásáról; azután dr. Acsády Ignácz czikke követ­kezik »A Széchyek Murányban« czimmel; azután dr. Lindner Gusztáv irt a Roland oszlopokról a sze­pesi és erdélyi szászoknál; végül Thaly Kálmán ir Kocsi Csergő Bálintról, Szilágyi Sándor pedig Bethlen Gábor ifjúságáról. — A Szarvas Gábor által szerkesztett »M­agyar Nyelvőr« tar­­talmából a következőket emeljük ki : »A czá­pa családja és származása« irta Szarvas G. »A »nek« rangú név és birtokszó« Joanovics György tollából, »Magyar-ugor szótár« Munkácsi Bernáttól, »Budenz ugor alaktana« irta Simonyi Zsigmond és végül »Nyelvtörténeti adatok« közli Babics Kálmán . A természettudományi társulat kiadásában meg­jelenő »Természettudományi Közlöny« nagyobb czikkei a következők: »Nagyág érettermő helyei« Inkei Bélától, »Lassan készülő elektromos szikrák chemicai hatásáról« dr. Kiss Károlytól,»A für­­kész-darázsak életéről« Mocsáry Sándortól, végül apró közlemények, társulati ügyek stb. — A »Magyar Igazságügy« ez. alatt megjelenő kitűnően szerkesztett jogtudományi szakfolyóiratunk tartalma a következő: Halmágyi Sándor hosszabb czikket ír a magyar jogászok és a magyar társadalomról, dr. Bal­­lagi Béla a »Menedékjog és kiszolgáltatás«-ról, dr. Biermann Mihály »Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyaló részére« Tauffer Emil szintén hosszabb közleményt ír e czím alatt: »Adalékok az európai államok börtön­ügyének legújabb történetéhez.«­­ A Hunfalvi Pál és Heinrich Gusztáv szerkesztésében megje­lenő, sokhasznu »Ungarische Revue« czimű folyóiratban a következő nagyobb czik­­kek foglaltatnak: »Das Schauspielwesen zu Bart­feld in XV. und. XVI. Jahrhundert« irta Abel Jenő; »Tököly in neuester Beleuchtung« Károlyi Árpádtól; »Ungarisches in Deutschen Archiven« Neustadt Lajostól és végül »Herr Professor Sepp über Ungarn« czim alatt Heinrich Gusztáv polemi­­mikus czikke. — Az »orvos és természettu­dományi értesít­ő«-ből az erdélyi muzeum egy­let által kiadott orvosi szakfolyóiratból kiemeljük a következőket: »Echynyrh­ynchus Haeruca« irta dr. Pachinger Alajos és »Észrevételek dr. Lőte József »A Nerium Oleander hatásáról« irt czikkére irta dr. Schaarschmidt Gyula. — A Horváth Géza által szer­kesztett és kiadott »Rovartani lapok« nagyobb közleményei a következők: »A Megachile méhek bio­lógiájához« Dudich Endrétől és »Egy hernyófaj töme­ges vándorlása« Anker Lajostól. A Kolozsvártt megje­lenő »Fényképészeti Lapok« tartalma: »Visz­­pillantás a múlt évre« írta Veress Ferencz szerkesztő és kiadó: »Immorális üzérkedés« Ethicustól; »A száraz eljárás körül szerzett tapasztalatok« Veress Ferencztől »Amerikai levél a szerkesztőhöz« Kecs­­keméthy Mihálytól és »Két betű« Rottmann Farkas­tól. — A Péterfy Dénes és Kovács János által szer­kesztett »Keresztény Magvető« cz. folyóirat tartalma: »Tolstoj gróf hitvallása« Péterfy Dénestől, »A túlterhelés kérdése a gymnasiumokban« irta Ko­vács Antal és végül egyháztörténeti adatok, költemé­nyek, halotti könyörgések stb. — Arany János egy ismeretlen költeménye fog megjelenni a »Budapesti Szemle« februári füzetében. Az elhunyt költő kedves humorral írta e versében, hogy az akadémiának fényes háza vagyon, de neki (a főtitkárnak) nem jutott benne hajlék. Aztán érzelmes fordulattal énekel tovább, hogy nem is fényes palo­tába vágyik ő, hanem messze az alföldre egy kis házba. A költő szerette e versét, de életében csak legjobb barátjainak mutatta meg. — A zenetanárok orsz. egyesülete jan. 26-án esti fél 8 órakor egyesületi helyiségeiben (Ferencziek­­bazárja, I. emelet, »Fővárosi iparosok­ köre«) hang­versenyt tart, melynek műsora a következő: 1. Major J. Gyula. »Symphonia« zongorán 4 kézre előadják a szerző és Major Hermina k. a. 2. a) Schubert Fr. »Der graue Kopf.« b) Tosti F. P. »Por ever and for ever« énekli Henderson Mari urhölgy, zongorán ki­séri Berecz Ede. 3. a) Bach J. S. »Fuga.« b) Chopin. »Nocturno.« c) Beethoven. »Sonata Op. 53« (utolsó tétel) zongorán előadja Major J. Gyula. 4. Bach J. S. »Pfingst-Cantate« énekli Henderson Mari urhölgy zongorán kíséri Berecz Ede. 5. a) Schubert Er. »Du bist die Ruh.« b) Stradella Al »Air d’eglise« (1667) gordonkán, zongorán és harmoniumon előadják Ha­­rach József, Ságh József és Berecz Ede. Hangver­seny után társas­ vacsora. A »Harmonia« kritikai heti szemle következő na­gyobb közleményekkel jelent meg : Bátor Sz : A zenekedvelők második hangversenye. Kovárcz Emil: A miskolczi halárün­­nepély művészi szempontból. Dr. Berényi Pál : »Szikra Barna És­­ Dumas legújabb színműve. Telegdy László : Budapest lát­képei és a jury ítélete. Zenemelléklet: Schwarz Ede : »Natu­ralismus «-Polka­ Gyula, Natter Vilmos, Schönbauer Andor, dr. Piday Béla, Kiríni Tukony Ká­roly, Kaszás István, Sztojkovits Emil, pályabirak. A négy órai versenygyaloglásra következő nevezések ra­gadtattak el: 1. Halácsy Antal, veres test, fehér sapka. 2. Kuntze Henrik veres test, kék sapka. 3. Kövy Béla, rózsaszín test. 4 . Hromatko Venczel, sárga-kék test, sárga sapka. 5. Pri­­lippovits Emil sárga-vörös test, sárga sapka. 6. Krausz Mihály veres test és sapka. 7. Balogh De­zső, orsz. bajnokjelölt, fehérkék test, sárga sapka.. 8. Dankovszky János verestest, sárga fekete vállszalag. 9. Werkner Antal, veres test, sárgazöld vállszalag. 10. Králik Márton verestest, szürke sapka. H­­amis, veres fehér test. 12. Killender Károly, fehér kék test. 13. Wurfer Lajos vörös kék test és sapka. 14. Pollák Géza, sárga kék test és sapka. sütét jégpályáját a Margit-híd melletti Újvilág kert­­helyiségében holnap, vasárnap nyitják meg ünnepé­­lyesen.­A jégpályát tagok egyleti jegyük előkutatása mellett használhatják : a közönség 40 kv beletti dí­jat fizet. Az egylet holnap d. u. 3 órakor helyiségé­ben választmányi ülést tart. törvényes, 77 törvénytelen; nemre nézve 164 fiú, 128 leány. Halva született 13 gyermek, köztük 11 törvényes, 2 törvény­telen. A halottak közt volt 125 finomű, 113 nőnemű. — Egy éven aluli gyermekek száma 66. Ez év 2 hetén született összesen 586 gyermek , elhalt 479 egyén. A születések több­lete tehát 107. — A születések arányszáma 1000 lakosra : 35’3. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában 28­8. Halálozások kerületen kint: I. kerület 15, II. kerület 11, III.­­kerület 19, IV. kerület 8, V. kerület 10, VI. ker. 33, VII. ker.­ 32, VIII. ker. 44, IX. ker. 30, X. ker. 11, IV Összehasonlító statistics. Az ország különbö­ző városaiban folyó hó 4-től 10-ig terjedő hetében a születések és halálozások következő arányban történtek: Budapesten született 291, meghalt 241, Debreczenben szül. 36, elh. 26, Pozsonyban született 27, elhalt 31, Kecskeméten született 37, elh. 32, Aradon szül 28, elh. 36, Kolozsváron szül. 33, elh. 27, Nagyváradon szül. 26, elh. 29, Kassán szül. 14, elh. 15, Sz .-Fehérváron született 15, elhalt 18, Félegyházán szül. 33, elh. 23. Egyesületek és társulatok. — A hirlapirói nyugdíjintézet igazgatósága hol­nap, vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tart. — A budai izr. nőegylet f. hó 27-iki hölgyesté­lye igen fényesnek ígérkezik. A bizottság, de különö­sen a hölgyek, mindent elkövetnek, hogy az est sike­rét biztosítsák és nem egy meglepetésről is gondos­kodtak. A tánctrendet igen ízlésesen egy jeles hazai iparosunk készítette ; a zenét Bunkó bandája fogja szolgáltatni. Belépti jegyek kaphatók a bizottság iro­dájában (Ujvilág­ utcza 11. szám a. I. emelet) dél­után 4—7-ig. — A magy. jogászifjuság orsz. egyesületének jan. 25-ére hirdetett negyedévi közgyűlése közbejött akadályok miatt nem tartatik meg. — A budapesti czipész-ipartársulat e hó 31-én, délután 4 órakor tartja meg alakuló gyűlését az újvárosház II. eme­leti társalgó termében. — A magy. orsz. méhészeti egyesület e hó 26-án (hét­főn) délután 5 órakor előadó ülést tart a Köztelken. Sport. — A budapesti kerékpár egyesület helyiségében február 2-ikán tartandó négy órai versenygyaloglás tisztikara következőleg alakult meg. Dungyerszky Jakab elnök, Kosztovits László alelnök, Vermes La­jos titkár és handicapper, Porzsolt Gyula, Asbóth Jenő bajnok, Vermes Nándor Vindor versenybírák, Sturm László idő- és átmérő, Ferc­e Román, Engl József intézők, Rossi Nándor indító, Förster Károly, Tóth István, Trökl Leo, Pacsu Ottó, Mandl Gyula, * Fodoreszky Gyula, Kükemezey Árpád, Dankovszky KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Tiszai kölcsönügy.. Az 1880: XX. t.*cz-13’§"» alapján alakult kölcsönkiosztó VII-es bizottság Gk­. S­z­a­p­á­r­y István elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak a kormány részéről Rapaics Radó és Kupecz Ödön osztálytanácsosok, továbbá dr. S­e­r­­n­y­e­y Pál, Keszlerffy Já*’0" te„ a,r ^ ^1 Ignácz választott bizottsági tagok. Az ülés tárgyát a pénzügyminiszter egy leirata képezte, melyben véle­ményt kér az iránt, hogy a középtiszai társulat által az örvény-abádi öbölzet belvíz-szabályozási czéljára kért 65.000 főt állami előleg megadassék-e vagy nem. A bizottság beható tanácskozás után kimondotta, hogy véleménye megadásánál nem az előleg iránti kérvény, illetőleg mellékleteinek külkellékeire, hanem kizárólag a fedezet kérdésére van tekintettel, s ezen szempontból a kért 65.000 frt állami előleg megadá­sát annál inkább javasolja, mert ezen összegre nézve, a már az öblözetet terhelő 500.000 frt kölcsönnel együtt az öblözet területe gyanánt kimutatott 20,222 (1200 □ öles) hold elegendő biztosíték. Pinczérek munkakönyve. Az ipar és kereskede­lemügyi miniszter, a budapesti szállások és ven­déglősök által hozzá benyújtott kérvényére vonatkozó leiratában a kér, elöljáróságok és kérvényezők tudo­mására hozza, hogy úgy a főpinczérek, a kik szolgál­nak és az üzletet vezetik, mint a többi pinczérek, a kik szolgálnak iparos segédekül tekintendők s mun­­kakönyvvel kell birniok. Hasonlóképen munkaköny­vet kell kiállítani a pinczében és konyhában alkalma­zott egyéneknek, neveztessenek bár pinczemesterek­­nek vagy konyhafőnököknek. De ez utóbbiaknál csakis abban az esetben, ha üzletben és nem magán helyen szolgálnak. Helyes parkolásra oktató tanfolyam. A közön­ségnek úgy az a gazdagabb része, a­ki kényelmére és nagyobb értékű lovakat is fogat hintája elé, — vala­mint az a szegényebb része is, a ki családja minden napi kenyerét kénytelen lovával megkeresni, — egy­aránt megnyugvással fogja venni azt a hirt, hogy a nagymélt.­földmivelés, ipar s keresk. minisztérium m. é. november 7-én 46.687. sz. a. kelt rendeletével a tavaszra ismét nyit a helybeli kovácsok és azok segé­deinek számára egy olyan tanfolyamot, melyen ők az okszerű lepatkolásban magukat kiképezhetik. A tanfolyam a magy. kir. állatorvosi tanintézettel kap­csolatosan lesz rendezve és­­ ugyancsak az intézeti parkolástanító Schwenczky Ármin állami állatorvos, a­ki e téren kiváló képzettségű szakember, van meg­bízva annak megtartásával. A beiratkozások e hat havi tanfolyamra f. é. február 22-én veszik kezdetü­ket, s e vasárnapon valamint az ezt követő vasárna­pon délelőtt 9-től 12-ig jelentkezések elfogadtatnak az igazgatói irodában. Márczius 2-ától márczius 7-ig, este 1/18-tól 1/29-ig beiratkozhatni lehet a tanintézet parkolójának irodájában, a tanfolyamot vezető állami állatorvosnál. Az oktatás márczius 8-án d. e. 10 óra­kor veszi kezdetét. Azzal a munkafeladattal szemben, a­melynek végzését a lótól, különösen a városi munkás lótól sokszor gazdájuk megköveteli, szinte jól esik az a tudat, hogy e munkájukra legfontosabb testrészük, patájuk az okos patkoló keze által nemcsak elrontatni nem fog, de sok esetben még meg is javíttatik, a­mi a tulajdonosnak válik hasznára. De hogy az okszerű parkolás tudása az illető kovácsnak is mindenesetre anyagi előnyére szolgál, azt mindenki átlátja. Az iménti okból volt az utolsó tanfolyam a várakozáson felül látogatott, ezért ajánljuk is a jövő tanfolyamban való buzgó részvételt az érdekeltek figyelmébe. Közraktár felállítása Sopronban. Soproni leve­lezőnk írja e bő 22-iki ketettel: Az 1883. évi ápril havában a soproni kereskedelmi és iparkamarának Schindler Ferencz titkára részéről egy Sopronban felállítandó közraktár érdekében tett indítvány úgy látszik valósulása felé közeledik, a­miáltal a keres­kedő világ egyik régi óhaja teljesül. Annak idején ugyanis elhatározta a kamara ezen közlekedésünk emelését c­élzó vállalat iránt a helybeli pénzintézetek támogatását megkérni. 1883. év november havában az itteni takarékpénztár elnöke, Blandorffer Ignácz lovag egybehitt egy gyűlést, melyre úgy a kamará­nak képviselői, valamint iparosok és kereskedők és Stiny, a győr-sopron-ebenfurthi vasút főfel­ügyelője megjelentek. — Itt a közraktári terv beható tanácskozás tárgyát képezte, melynek eredmé­nye egy albizottság kiküldése volt, Müller Pál kereskedelmi elnökkel az élén. Ez az előmunkálatok­kal meg lett bízva. Tegnap ezen albizottság ülést tartott, melyen a tervezetek, valamint a 70.000 forintra rugó költségelőirányzat benyújtatott. A bizottság a terv szerinti épületeket kicsinyeknek találta és ezen czélra a tervek visszaszállítása mellett körülbelül 100.000 forintot praeliminált. A közraktár felállítása a győr-sopron-ebenfurt­i vas­út raktárai ellenéb­en szándékoltatik.­­ Tekintettel arra, miszerint városunknak gazdag polgársága van, és némely az ügy iránt élénken érdeklődő pénzes­ember a vállalatot anyagi tekintetben erélyesen és bőven fogja támogatni, nem szenved kétséget, misze­rint ezen üdvös eszme nemsokára megvalósul. A borbély és fodrász ipartársulat elnöksége az általa fenntartott szakiskola anyagi támogatása ügyé­ben kérvényt intézett a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi minisztériumhoz, egyrészt, mert a szakis­kolába az idén oly tömegesen jelentkeztek, hogy an­nak föntartása a társulat összes vagyonát felemészti, másrészt a szakiskola csakis e támogatás mellett ve­het részt az ez évi országos kiállításon. Az ipartársu­lat e kérvényt pótlás végett megküldi az országos iparegyesületnek. Új ipartestület a fővárosban. A fővárosi czi­­pésziparosok kétharmada a c­ipészek ipartestületé­nek megalakítását kívánja. Ennek következtében a IV. kerületi elöljáróság,­­mint a fővárosi összes ipar­testületek alakításával megbízott elsőfokú iparható­ság, a szervezkedő közgyűlést f. hó 31-én, délután 4 órára hívta egybe az új városháza közgyűlési tár­salgó termében. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ipar-­­ osztályának f. hó 23-án tartott ülésében R­áth Ká-

Next