Nemzet, 1885. február (4. évfolyam, 869-895. szám)

1885-02-10 / 877. szám

község ajándékát, mely arany tollból állott; Veres Dénes alispán pedig az ünnepelt vólt tanítványainak díszes albumban foglalt fényképeit nyújtotta át. Az ünnepélyt díszes lakoma követte, melyben Torda­­város és a vidék kitűnőségei vettek részt. — Szibériába küldött osztrák alattvaló. Odessá­­ból jelentik: Az itteni esküdtszék január hó 28-án egy Zikot Tamás nevű osztrák alattvaló fölött mon­dott ítéletet, ki mintegy három év előtt jött Odessába s Serverynovka városkában egy orosz földbirtokos szolgálatába lépett, mint kocsis. Zikot azzal volt vá­dolva, hogy Maczkio Ignácz nevű, magyar születésű barátját orozva megölte. Maczkio a múlt évben jött Odessába s ugyanazon urnát nyert szolgálatot, mint Zikot. A két szolga csakhamar barátságot kötött. Október 13-án, mint rendesen, a földekre mentek s ekkor történt, hogy Maczkio barátjának egy kis cso­magot mutatott, amelyben 130 rubel volt. Zikot erre elláta magát egy rövid furkós bottal, melyet bun­dája alá rejtett. Éjfélkor azután megrohanta társát, agyonverte, a pénzt elrabolta tőle, majd gonosztette után a furkós botot elásta. Másnap azután jelentette, hogy társát meggyilkolva találta s senkinek sem ju­tott eszébe, hogy a gyilkossággal őt, Maczkio legjobb barátját gyanúsítsa. Zikot nov. 17-én Ausztriába akart visszatérni, de egy nagyobb rubeljegy felváltásakor gyanúba fogták s letartóztatták. Zikot bevallott min­dent s vallomását kények közt ismételte a végtár­gyalás alkalmával. Az esküdtszék egyhangúlag bű­nösnek mondta ki, mert a törvényszék a vádlottat a szibériai bányákban kitöltendő tizenötévi kényszer­­munkára ítélte. — Munkászavargás a Ferenczvárosban. »A fe­renczvárosi pályaudvar állomásfőnöke, ma délután két órakor telephon útján értesítette a főkapitányságot, hogy a pályaudvar közelében dolgozó munkások kö­zött zavargás ütött ki. A főkapitányság rögtön kikül­dött Osgyán rendőrbiztos vezetése alatt több rendőrt, kik két munkás elfogásával, kiket a józsefvárosi kapi­tánysághoz kísértek be, a megbomlott rendet helyre­állították. A zavargás tulajdonképen abból állott, hogy a munkásokat, kik az eddigi töktésvállalkozónál 70 kr. napidíjért dolgoztak, egy másik, ismeretlen vállalkozó magához csalogatta, nekik naponként 90 kr. napidíjat ígérvén. A munkások ennek következté­ben ma délelőtt be akarták szüntetni a munkát, kettő­­pedig közülök meg is szökött. A vállalkozó látva, hogy a dolog komoly fordulatot vehet, a napibért 5 krral fölemelte. Ezt a munkások, a két főkolompos ki­vételével el is fogadták, és ismét hozzáláttak a dolog­hoz. A rendőrök a két főkolompost elfogván, mint már fönt emlitettük, a józsefvárosi kapitánysághoz kisérték be. — öngyilkosság. Halasi Ferencz p. n. őri fővi­gyázó e hó 6-án Gödöllőn főbelőtte magát s rögtön meghalt. Tettének oka még ismeretlen. — Vakmerő betörés. Szokolovits József minisz­terelnökségi titkár régi­ posta utcza 10-dik szám alatt lévő lakásáról tegnap délután háromnegyed 5 és fél 6 óra között, midőn a lakás gazdátlanul bezárva állt, elloptak 60—70 frt értékű ezüstneműt. Az ajtót oly ügyesen nyitották föl álkulcscsal, hogy a záron­yi erőszak nyoma sem látszott. A rendőrség az első pil­lanatban a károsult két cselédjét gyanúsította s le is tartóztatta. Ma azonban kiderülvén ártatlanságuk, szabad lábra helyezték a cselédeket. — Megszökött tanú, Ruszkay Mária, kinek egy nagyfontosságu rablógyilkossági bűnügyben kellene fontos vallomást tenni s kihallgatása rendkívüli fon­tossággal bir. Zombor városából ismeretlen helyre távozott, miért is az ottani kir. törvényszék ország­szerte körözteti. — Fővárosi krónika. Baleset. Fekete Alffért asztalos legény, ki a Ganz és társa Indás gyárában volt alkalmazva, tegnap m­unka közben az állványról lebukott és fejét betörte. A Rókusba szállíttatott. Tűz. A lánczhíd egyik pesti oldalán levő vámház­­épületében ma hajnalban 3 órakor tűz ütött, ki, mely a padlás gerendázatának egy részét elhamvasztotta. Nagyobb baj nem történt, mert a gyorsan értesített tűzoltóság csakhamar meg­jelent s elfojtotta a tüzet.­­ Az akáczfa utczában pedig ma d. e. 10. órakor pinczetűz volt egy faraktárban, melyet azonban szintén csirájában elfojtottak a tűzoltók. Baleset a pály­aud­varban. Az osztrák­magyar államvasut pályaudvarában tegnap Ondrejka György napszámosnak fahordás közben egy nagy hasáb­ja a fejére esett és oly súlyosan megsértette, hogy kórházba kellett szállítani. Éjjeli támadás. Dreszler János napszámost, az éjjel, midőn részeg állapotban ment hazafelé, az uj vásárté­ren három előtte ismeretlen egyén megtámadta, földre te­­perte s az egyik dulakodás közben késsel a bal mellébe szúrt. A megtámadott segélykiáltásaira rendőrök érkeztek a helyszí­nére, mire a tettesek futásnak eredtek s a sötét éjben nyomta­­lanul eltűntek.__________________________________________ , 10—-12 útvonalat jelölnek meg, a­melyek közül , kettő Budáról indul ki, éspedig a Sárosfürdőről és Pálfi­­­ térről. A mostanában is használt pesti útvonalak vannak jobbára belevonva. Az ajánlattevők készek az engedély megnyerésétől számított két hó alatt 80—100 omnibust kiállítat­i és forgalomba hozni. Miután a dolog sürgős, a munkaerő és felszerelési ár magassága miatt, befektetés pótlék gyanánt kérnek a várostól ötvenezer forint segélyt. Szabadalmat ugyan kikötnek, de 50—60 régi jogon közlekedő om­nibust nem tekintenek egy évi akadály gyanánt. Azonkívül telket is kérnek a várostól istállók s egyéb épületek emelése végett. Végül bemutatták a már régebben jogvesztessé lett omnibustulajdonosok kérelmét, ideiglenes enge­délyük meghosszabbítása iránt, 15 napi felmondással. Mindezen előterjesztések után először Nagy István szelt Szőke kérelmét illetőleg, óhajtván, hogy az engedély kiadásakor kösse ki a város, hogy a jó­zsefvárosi templomhoz menő omnibusok állomása a kálváriához tétessék ki, mihez a bizottság hozzá­járult. Azután az omnibustulajdonosok, a strikeoló társaskocsik ügyét vették tüzetes tárgyalás alá az egyéb ajánlatokkal együtt. Horváth János tanácsnok szólt először. A statútumhoz fűzött remények nem teljesedtek, mert oly omnibusaink nem lettek, a­minőket óhajtottunk. Ma a város oly helyzetben van, hogy a tulajdonoso­kat jogaik gyakorlásaitól elütheti, s ha 3 hóig nem közlekednek, jogvesztettekké válnak. A városnak ke­zében a rendelkezés, az a kérdés akar-e élni vele. Szóló óhajtaná, hogy a társas kocsik tekintetében Budapest is mihamarabb ott legyen, a­hol Páris vagy Berlin , de számolni akar a helyzettel. Tény, hogy omnibusaink nincsenek, s tény hogy ezek a tulajdonosok a legszegényebb emberek közé tartoznak, mert vannak bár köztük módosak, a nagyobb résznek azaz egy-két kocsi egyedüli ke­nyere. Nézete szerint a szabályrendeletet nem kellene felfüggeszteni, legyenek annak összes pontjai ér­vényben, de másrészt segíteni kell a szegény embe­reken is ; ennélfogva indítványa az, hogy az omnibus tulajdonosoknak egy évre még adassék en­gedély a közlekedésre, ha a kocsikat szem­lére hozzák és a bizottság azok tisztességes formába jutásáról meggyőződik. A Passauer-féle indítványt ő elutasítaná. Sághy Gyula osztja a tanácsnak nézetét, mert látja, hogy az új vállalkozók a város kényszerhelyze­téből tőkét csinálnak. Kössünk ki tisztaságot, tetsze­tősséget, egyéb tekintetben legyünk a legliberálisab­­bak, s lehetőleg kevés kocsit szorítsunk ki a forga­lomból. Azon 4 és 6 kros omnibuszok járatását az előbbi szempont fentartásával egy éven túl is enged­né, ha addig nagy vállalat nem jöhet létre. Ribáry József e fontos kérdésben, bár kiteszi magát a veszélynek, hogy az omnibus tulajdonosok haragját magára vonja, azon nézetben van, hogy ha az omnibusosok a méltányosság hangján közelednek, s nem strike-okkal jönnek, más szellemben lehetne tár­gyalni. A tulajdonosok hadilábon állnak, ez a ható­ság elleni renitentia. Az érzelgés terére nem kell lépni, a haragéra se. Addig, míg a Schwimmer-féle ör­vendetes — bár módosítások s leszállítások nél­kül el nem fogadható — ajánlat tárgyalásával készen nem leszünk, addig az omnibusosokra nézve ne határozzunk semmit. Schwimmer aján­lata az első, mely a szabályrendelet alapján áll. Ada­tokat hoz fel szóló Párisból, hogy 1883-ban ott 115 millió ember közlekedett omnibuson, míg a köz­úti vasúton csak 79 millió. Az omnibus-hálózat fon­tosságára és előnyeire mutat ez. A régi jogosultakra nézve egyelőre csak annyit tenne, hogy azoknak, akik kocsijaikat helyreállították, az engedélyt azonnal megadná. Horváth tan­ácsnok megjegyzi, hogy a strike abban áll, hogy a rendben talált 39 omnibus nem mer kiállani, mert a jogosulatlanok agyonütéssel fe­nyegettek egyeseket, így Nem esik omnibusosnak, a­ki tegnap két kocsival járt a sugárúton, lovasrendőrt kellett utalmára adni. Schwarczer Ottó nem osztja Ribáry néze­tét, mert tudja mi az, ha a város a magánvagyonba belenyúl. Az omnibus tulajdonosok azért fordulnak a strikéhoz, mert alapjogaikban támadtatnak meg és koldusbotot látnak maguk előtt. Mit tegyenek hol­nap, ha nem lesz kenyerük? Indítványozza, hogy az elvesztett jogért a város, vagy a majdani vállalkozó a régi jogosultaknak, kik szegény emberek, adna vala­mely gratification valami kárpótlást, a­mi a kocsik és lovak bocsárának bizonyos részét tenné ki. Az egyévi hosszabbítást azért is helyesli, mert egy év alatt elég ideje lesz a városnak más irányú tár­gyalásokra. K­a d­a a kártérítési kérdést nem tartja tár­gyalhatnak. Hindy Kálmán Ribáry nézetéhez csatlako­zik, s megjegyzi, hogy nem áll az, mintha az omnibu­­sosok, a­kik kérdésben forognak, szegény emberek, oly szegények volnának, hogy az omnibusszal ke­nyerüket vesztenék.Legtöbbnyire csak mellékfog­lalkozásuk ez, mert többnyire ház-, és telektulaj­donosok, virágzó tejüzlet birtokosai, a­ki egészen omnibusos, az meg kevés és jómódú. Ezeknek nem volt joguk a hatóságra pressiót gyakorolni. Egyed rendőrfogalmazó a Ferenczvárosra nézve igazat ad Hindynek. Horváth tanácsnok is ismeri őket, s bár rész­ben jó módúak, de legnagyobb része szegény. Hindy: Nyáron keresnek naponta 15—20 irtot is! Nagy István : 2 — 3 irtot! Sághy Gyula a kártalanítás eszméjét megfon­tolandónak tartja, ha ma nem kerül is határozat alá. Ribáry József megemlíti, hogy neki is van szive a szegény ember iránt, de rossz tanácsadójuk volt ezeknek, hogy a sirikera határozták el magukat. Ha a körülmények úgy fordulnak, a szegényebbjétől ő se von meg bizonyos kis kárpótlást, mert a segélyt szívesebben adja a jogvesztettnek, a károsultaknak, mint a vállalkozónak. Friedmann Bernát belátja, hogy a statú­tum alkotásakor a város tévedésben volt a tényleges viszonyok tekintetében s azért elfogadja Horváth in­dítványát, mert az átmenet így természetesebb. Még néhány megjegyzés után a bizottság a kö­vetkező határozatot hozta: Az omnibustulajdonosok részére e­g­y évi en­gedély adatik, de csak azoknak, a­kik kocsi­jaikkal a szemlére megjelennek s tisztességes állapot­ba juttatják kocsijaikat. Ha az engedély kiadatik, et­től számított 1 nap alatt folytonosan közlekedni kö­teles az omnibus, különben jogát veszti. E javaslat a közgyűlés elé terjesztetik. A Pas­sauer stb. ajánlatok az albizottságnak adatnak ki. *­­ * * Az omnibus-tulajdonosok ma este teljesen el­lepték a Veith kávéházat. Az a hír, hogy a fővárosi rendészeti bizottság ügyük fölött az esti órákban ha­tároz, oda csődítette nemcsak a tulajdonosokat, ha­nem azoknak nejeit s gyermekeit. Kínos várásban töl­tötték idejüket egész esti 8 óráig; ekkor lázas türel­metlenség vett rajtuk erőt, távozni azonban nem akartak, a végzést minden áron tudni akarták. 8x­2 órakor belépett a kávéházba Tompa Antal ügyvéd és Mátyás Gábor elnök, kik a rendészeti bizottság ülésén jelen voltak, s azon ör­vendetes hírrel lepték meg a csüggedőket, hogy a bi­zottság egy évre megengedte a közlekedést. Mintegy varázsütésre megváltozott a szomorú hangulat, az öröm sugárzott a jelenvoltak arczáról. A nagy zavarban csak nehezen sikerült az elnöknek az értekezletet megnyitni s tudatni a rendészeti bizottság határoza­tát. Zugó éljenzés hangzott fel minden alakról. Tompa Antal különösen Horváth János tanácsnok és Kövér Kálmán méltányos eljárását e­melte ki. A­ je­len voltak nagy éljenzés közt és víg hangulatban osz­­lottak szét. A strike immár befejezettnek tekinthető. — Csatornázások és kövezések. Budapest fő­város tanácsa a YI. ker. Teréz-köruton (sugár-ut és Kemnitzer utcza közt); a YIII. ker. Losonczy-, Ke­mény- Zsigmond- és szigetvári utczákban a csatornák kiépítési, továbbá az V. ker. Erzsébet téren; a YIII. ker. stáczió-utcza belső részének átkövezési és a YI. ker. Podmaniczky-utczának, az V. ker. Erzsébet téren asphaltozási munkálatok iránt árlejtést hirdet. Pá­lyázni kívánók írásbeli ajánlataikat 1885. febr. 18-ig napjáig d. e. 10 óráig Kán Gyula tanácsnokhoz (Lipót-utcza, uj városház, I. em. 11. sz. a.) nyújt­sák be.­­ A negyedik dunai hidnak oly sok retortán át­ment kérdése végre illetékes helyére, a főváros tör­vényhatóságához került. A fővárosi egylet megbízá­sából Hubonay József ma délelőtt nyújtotta be indít­ványát a tanácshoz egy az eskütérről a rudasfürdő­höz vezető, gyalog- és k­ocsiközlekedésre szánt híd lé­tesítése iránt. A terjedelmes indítvány, a fővárosi egylet intenzióihoz képest, a több helyütt tervezge­tett hidak mellőzésével, csupán csakis ez egygyel foglalkozik s indokai közül mint újakat a következő­ket emeljük ki: »A lánczhíd építésénél, mely az első állandó összeköttetést képezte a főváros két része között, részben műszaki akadályok, részben orszá­gos, de nem helyi érdek jelölték ki annak mos­tani helyét, hol az csupán csak az egyik par­ton talált fejlődni képes sík területre s igy ez által leginkább a balpart nyert. E bid hatásának lehet tulajdonítani az 50- és 60-as években a Lipót­város felépülését s a viziváros föllendülését, másfelől pedig a Ráczváros és Tabán feltűnő hanyatlását. Ez aránytalanságot a tervezett bid van hivatva meg­szüntetni, mely a hanyatló budai városrészek mellett még a főváros középpontját képező belváros forgal­mának is új lendületet adna. Nem csekély be­folyással volna e híd a főváros két részének szorosabb egybekapcsolására , mert Pest nagy­­terjedelmű rendezett utczáival, imposáns épü­­leteivel, domináló ipara, keresedelme­s művé­szetével, Buda pedig szép regényes fekvésével, üde levegőjével együtt teszik fővárosunkat az euró­pai elsőrangú fővárosok sorába s képesek azt a kül­földdel is megkedveltetni. Másfelől az ily állandó összeköttetés kapcsolatban a rendezett úthálózattal nagy befolyással bír a kiterjedés és népesség ará­nyos emelkedésére, ami ránk nézve annál kívánato­sabb, mert míg Budapesten egy bectár területre 18 ember esik, addig Bécsben 131, Prágában 202 s Pá­­risban 268, miért is nálunk a világítás, tisztogatás, csatornázás, vízvezetékkel és iskolákkal való ellátás s átalában az egész közigazgatás sokkal költségesebb, mint a nevezett városokban. Fővárosi ügyek. Az omnibusok Ügye. A közrendészeti bizottság ma Kada Mihály al­polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Jelen vol­tak : Nagy István, dr. Sághy Gyula, dr. Schwarczer Ottó, Ribáry József belügymin. tanácsos, Hindy Kál­mán, Pekáry h. főkapitány. Egyed fogalmazó: Kövér Kálmán, Hanvay Sándor jegyzők. Kövér jegyző bemutatta az omnibus ügy­ben kiküldött albizottság eljárásáról s ismert meg­állapodásairól szóló jegyzőkönyvet. Előadta, hogy a február 7-iki vizsgálat alkalmával 8 Heinrich-féle ráczfürdői kocsi és 3 közönséges omnibus találtatott teljesen correctnek. 39 kocsi olyan volt, melyek a mé­retekre s a conductor alkalmazására nem feleltek ugyan meg az igényeknek, de különbben meglehetős csinosak voltak s igy jóváhagyás reményében az albizottság meg­engedte, hogy 8 napig közlekedjenek, kilátásba helyezte azt is, hogy ha jogaikról lemondanak, a tulajdonosok még egy évig használhatják járműveiket. Ma folyta­tólag a n­y­i­t­o 1t omnibusok vizsgálata volt, a jo­gosultak óhajára. 59 kocsi jelent meg, 15 elég jó volt, s ezekre nézve szintén egy évi közlekedési engedélyt szavazott a bizottság; 23 olyan, hogy helyrehozható rövid idő alatt, 21 egészen rész. Az albizottsághoz, mint tudjuk még Szőke Györgytől érkezett be kérvény, a­melyben személyi jogáról lemond, s csak 43 egyfogatu sárga omnibu­szát kéri a régi vonalakra nézve egy évre engedélyezni, ígérvén, hogy valamennyit kicsinosítva, jó lovakkal, egyenruhás kocsisokkal látja el. Horváth tanács­nok felemlíti, hogy a mai szemlén Szőke 2 újjáalakí­tott omnibuszt mutatott be, a­melyek az igényeket — eltekintve a szabályrendelet némely intézkedésétől — különösen csínja, kielégítik. Az albizottság javaslatba is hozta a kérelem teljesítését, ha Szőkének valamennyi kocsija olyan lesz, mint a minták. Az albizottság továbbá Levanovszky el­halt omnibustulajdonos örökösei abbeli kérvényét, hogy 12 kocsijuk — csin­osak, újjáalakítottak, — ke­gyelemből közlekedhessenek, pártolólag terjeszti elő azzal, hogy 15 napi felmondás mellett tovább is jár­hassanak a társaskocsik. Bemutatják dr. Passauer Ernő ismert be­adványát, mely a kiállítás tartamára szóló omnibus­­vállalatra vonatkozik s mely 10,000 frt segélyt kér, bemutatják a magyar államvasutak igazgatósága kér­vényét, illetve ajánlatot a vasúthoz vivő omnibusok járathatása iránt. Majd nagy,érdeklődés közt fölolvasták Schwim­mer József, Henrik és Pál ajánlatát a főváros egész területére szóló engedélyért. A vállalkozók a m. ál­lamvasutak városi menetjegyirodájának főnökei. Az ajánlat ma délután érkezett és lényegében azt tartal­mazza, hogy ajánlattevők elfogadják a szabályrende­letet alapul, csak az úthálózatra nézve kívánnának módosításokat tenni. Farsang. — Az athleta bál minden tekintetben kitű­nően sikerült ma éjjel a vigadó termeiben. Előkelő, díszes közönsége volt, mely pajzán jó kedvvel mula­tott mindvégig. Mint a jogászbált az először bálozó ifjú hölgyek, úgy az athleta bált, már évek óta, a fiatal asszonyok teszik bájossá, kik ezúttal is igen nagy számban jelentek meg. A bálanya tisztét gróf Andrássy Aladárné töltötte be, kit megjelenése után az előkelő hölgyek egész udvara vett körül. A hölgyek kivétel nélkül pompás toilettekben jelentek meg. A fény és pompa azonban ezúttal kedélyesség­gel is párosult. A jelenvolt kitűnőségek között ott láttuk: gr. Andrássy Gyulát, gr. Andrássy Aladárt és Géza grófokat, gr. S­zap­ár­y Gézát, gr. Keglevich Istvánt, gróf Zichy Jenőt, gróf Pejachevich Istvánt, Edelsheim-Gyulay Lipót bárót, Fenyvessy Ferenczet, Arany Lászlót stb. A souper utáni csárdást ez alka­lomra P­e­r­é­n­y­i Kálmán írta »Athleta csár­dás« czímen. A szépek közül ott voltak: Zá­vody Albinna, Szappanos Lászlóné, Koroda Pálné, Szabó Endréné, Natter Ferenczné, Sárváry Gusz­távné, Bibel Jánosné, Vadnay Károlyné, Dedinszky Kálmánná, Ádám Gusztávné, özv. Hódy Lajosné, Bauszuern Guidóné, Kelety Károlyné, Madarász Gyuláné, Haracsek Lászlóné, Hock Lajosné, Kauzek Gyuláné, Eörsy Jánosné, Riskó Ignáczné, Tóth Istvánná, Széll Sándorné, Jakobey Károlyné, Ra­­kovszky Istvánná, Inkey Kálmánná, Andrássy Mi­­hályné, Kovács Sándorné, Hirsch Sebestyénné, Wes­­termayer Károlyné, Magyar Gyuláné, Nagy Imréné, Rock Istvánná, Jankovits Miklósné, Lab­os Gézáné, Farkas Pálné, Környei Edéné, Nikolics Sándorné, Zámory, Kálmánné, Domahidy Ferenczné, Kerék­gyártó Árpádné,Cresticz Sándorné, dr. Czebrián Lász­lóné, Ambró Gézáné, Grulich Vinczéné, Dörschng Antalné, Giczey Sámuelné, dr. Kelen Józsefné, Fluck Gusztávné, Stankovits Fülöpné, Holtzspach Anna, Thewrewk Emilné, gr. Gorsey Fiat Marietta, Forster Béláné, özv. Bulcsu Károlyné, Barthos Tiva­­darné, özv. dr. Csorba Lajosné (Debreczen), özv. Ba­­lajthy Imréné, Szeiffert Károlyné, Fron Frigyesné, gr. Csáky Tivadarné, báró Eötvös Józsefné, özv. Kordin Jánosné, Svábé Mária, özv. Vermes Nándor­­né, Apáthy Lászlóné, Yukovits Jakabné, Reviczky Andorné, Hegedűs Károlyné, Bethlen-Teleky Ilona grófné, Radák báróné, Alkér Ernőné, Csik Józsefné, Rupp Jánosné, Simon Károlyné, Natt­ier Emilia, Monaszterli Milike, Giczey Ida, Hódy Lenke, Keleti Edit, Vadnay Margit, Andrássy-Szászy Sarolta, Alker Lajka, Kelen Milike, Balajthy Bella, Hoch Leona, Széll Matild, b. Eötvös Fanni, Pongrácz Jolán, Czerbrián comtesse, Rupprecht Viola, Doma­­hidy Ida, Kerékgyártó Ilonka, Farkas Henriette, Grulich Angyalka, Dörschng Mariska, Kovács Mim­i, Bartolucci Victoria, Egressy Etelka, Fluck Jolán, Stankovits Mariska, Holszpach Róza, Mészáros Vilma, Steingruber Mariska, Vermes Gabriella, Gorsey Paula gróf kisasszony, Szíj Laura, Bul­csu Viola, Bulcsu Etel ( Halasról ), Skublics Bella, Skublics Hermin, Bogdán Irma (Kolozsvárról), Barthos Mariska, Szeiffert Ilona, Lugossy Mathild, Bauer Paula, Csáky Vilma grófkisasszony, Kordin Róza, Svábé Ernesztin, Steinbach Francziska, Vuko­­vich Katicza, Reviczky Ella, Hegedűs Miczi, Della- Vedella­ Gizella, Rupp Lili, Simon Juliska, Závody Irma, Perczel Berta, Perczel Ilona, Szappanos Ka­rolina, Koroda Mariska, Farkas Katicza, Bibel Róza, Sovány Ida, Foris Gizella, Barnzneri Lucza, Charmant Mariska, Riskó Irén, Tóth Mariska, Pila­­sanovits Ilona, Chylinszky­ Mariska, Vojnits nővérek, Kovács Mariska, Reöch Örzsike, Nagy Irén, Magyar Etelka, Nagy Jolán, Nagy Matild, Jankovits Irén, Hirsch Anna, Vásárhelyi Stella (Szomor), Andaházy Gabriella, Andaházy Gizella, Jakobey Ilona.­­ A szobrász egyesület bohócz estélye ma éjjel rendkívül nagyszámú közönséget vonzott a régi lö­völde tánctteremmé alakított helyiségébe. Fesz­telen jókedv és derült vidámság jellemezték e mulatságot, amelyen a vendégek mind áten­gedték magukat a tréfának és bohóságnak. A rendezőség legalább, melynek jelvénye egy kis lé­táblácska volt e felirattal: »Röndnek muszáj lönnyi«, erre nézve mindent elkövetett. A terembe belépők mindnyájan egy tréfás tárgyat, papiros csá­kót vagy papiros orrot kaptak ajándékba, mit aztán viselniük kellett, s mi a búsnak igen tarka és komi­kus jelleget adott. A tár­cz is tűzzel s jókedvvel folyt kivilágos kivirradtig. — Tűzoltó-bál. A budapesti önkéntes tűzoltó testület, a Széchenyi-kioszk helyiségeiben, február 17-én részben a spanyolországi földrengés által súj­tott ínségesek, részben saját segélyalapja javára tánczvigalmat rendez. — A budapesti férfidalegylet febr. 28-án a régi lövölde dísztermében tánczczal egybekötött jelmez­estélyt rendez.­­A Balatonvidéki körnek e hó 14-én a Vigadó­ban megtartandó bálján két új csárdást fog először játszani Bunkó kedvelt zenekara. Az egyik a »Bala­toni csárdás«, melyet Felhő Nándor irt, a másik »Sü­megi csárdás« Sümeghy Gyulától. Az estélyen válto­zatos füzértáncz is lesz, a megelőző fölolvasásban pe­dig Sziklay János és Rákossy Viktor is részt vesznek. A rendező bizottság irodája a »Páris szálló«-ban van, a­hol jegyek esténként 7—10 óra közt válthatók. Törvényszéki csarnok. Verekedő kereskedők. Ma délelőtt a IV—X. büntetőjárásbiróság előtt egy igen érdekes eset tár­gyaltatott. Ro­sszakaratú híreket terjesztett G­r­ü­n­­b­a­u­m Jakab könyvelő S­e­g­e­r­i­n Armin fővárosi kereskedőről, állítván, hogy neki annyi tartozása van, hogy nemsokára megbukik. Segerin ezért a pletyká­ért úgy vett elégtételt Grünbaum Jakabon, hogy sógora lakására csábította, s ott véresre verte. Grün­­baum ennek következtében Segerint és társait, kik az elégtétel verésénél segédkeztek, beperelte. A végtár­gyalás Máriaffy aljárásbiró­k előtt tartatott meg. Mint vádlottak Segerin Ármin, Silbermann Ig­nácz, Flügelmann Sándor és neje állottak a bíró­ság előtt. Grünbaum Jakab ügyvéde dr. Gyur­­gyik Gyula következőleg adja elő panaszát: f. hó 6-án egy ismeretlen kis leány jött Grünbaumhoz azon kéréssel, hogy látogatná meg Flügelmann Sándort szer­ecsen-utczai lakásán. Grünbaum rosszat nem sejt­ve, el is ment a mondott lakásba. Beléptekor Flügel­mann Sándor fogadta s egy egész üres szobába ve­zette, alig nézett körül a szobában, megjelent Segerin Ármin, Silbermann Ignácz és Flügelmann Julia, kik azon kérdést intézték vádlotthoz, hogy őt hivják-e Grünbaum Jakabnak, igenlő feleletére úgy felpofoz­ták, hogy mindjárt kibuggyant a vére, azonkívül össze­vissza ütlegelték. A verés következtében 12 napig beteg volt. Segerin és a többi vádlott, mindent tagad­nak, ők csupán az álbír megc­áfolása végett hivatták Grünbaumot. Mint tanuk kihallgattattak: Himler Ede és neje Jeanette, Dirnbach Anna, Fleiszig Zsig­mond, Denkstein Lipót, Molnár József rendőr, Gansl Jakab és Widder Henrik, kik Grünbaum vádját mind egytől egyig megerősítik. Máriaffy aljárásbiró a ta­nuk megesketése után kimondta az ítéletet, mely sze­rint Severin Ármin 8 napi fogság és 50 frt pénzbir­­ságre ítéltetett, a többi vádlott felmentetett. A vád­­lott felebbezett. _____________________ Irodalom, színház és művészet. — A népszínházban holnap, kedden »A gerol­­steini nagyherczegnő«, szerdán pedig »A két Savo­yards leány« kerül színre. — Várszínház. A várszínház igazgatósága meg­szerezte Blumenthal Oskárnak »Probanyil« czímű vígjátékát. A darab, melyet Beödi fordított le, nem­sokára színre fog kerülni. A »Rongyháziak«-on kívül még előkészületre kitüzettek: dr. Radó Antal »Más bűne« czimű műve és Margitai Dezső »Arje«-je. Egyesületek és társulatok. — A tanári társalgó kör ma délelőtt tartotta új közgyűlését a felsőbb leányiskola helyiségében. A ta­gok közül mintegy 50-en jelentek meg. A közgyűlést Köpesdy Sándor elnök megnyitván, jelenti, hogy a végleges megalakulásra szükséges 120 kötelező nyi­latkozat beérkezett, minek folytán a helyiség kibérlése tekintetében abban állapodtak meg, hogy a kör szá­mára az operaházzal szemben levő új államvasúti pa­lotában bérelnek lakást. Ezután a választások a kö­vetkező eredménynyel ejtettek meg: közfelkiáltással megválasztatott elnökké Klamarik János min. taná­csos, alelnökké Névy László, pénztárnokká Dem­e László, titkárrá Riedl Frigyes, gazdává Hummer Nándor. A választmányba egyelőre a következő 24 ta­got választották be: Alexander Bernát, Bartal Antal, Bein Károly, Berecz Antal, Brozik Károly, Cherven Flóris, Ekkert Antal, Ghyczy Géza, Goldziher Ig­nácz, Hegedűs Károly, Hofer Károly, Keleti Gusz­táv, Köpesdy Sándor, Kiss E. János, Molnár Sándor, Pirchala Imre, Révy Ferencz, Sehhmid Ágoston, Se­bestyén Gyula, Suppán Vilmos, Szily Kálmán, Tibor Ágost, Tóth József kir. tanfelügyelő, Wolf György. Azután letárgyaltatott az alapszabálytervezet, mely­nek értelmében a további intézkedések a választmányra bízattak.­­ A magyar mérnök- és építészegylet vízépí­tési szakosztálya f. hó 14-én este 8 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. A kitűzendő pályakérdés meg­állapítása. 2. A vasúti szakosztály átirata az építő­anyagok leírását tárgyaló munka előkészítő bizottsá­gába tagok kiküldése iránt. — Az orsz. középiskolai tanáregyesület választ­mánya kedden, f. hó 10-én, esti fél nyolcz órakor, a »Vadászkürt« udvari helyiségében társas összejöve­telt rendez. — A magyar gazdasszonyok orsz. egyesületének özv. Damjanich Jánosné elnöklete alatt megtartott február havi választmányi ülésén a titkár örömmel jelentette be, hogy özv. gróf Batthyányi Lajosné köz­benjárása folytán gróf Károlyi Tiborné az egyesület 100 frtos alapítói közé lépett, idősb gróf Zichy Já­nos pedig segélykép 100 frtot adományozott. Ezenkí­vül a néhai Bujanovits Jánosné-féle 6000 frtos alapít­ványoké az egyesület pénztárába befizettetett. Tre­­fort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter pedig a folyó tanévre 3500 frt államsegélyt utalványozott, miért az egyesület köszönő levelet fog intézni a mi­niszterhez. Végül a bál rendezésére felkért Kár­mán La­josné alelnök jelenti, hogy a február 13-iki álarc­os­­bál tiszta jövedelme 2210 frtra rúgott, melyből a fö­­lülfizetés 500 frtot meghalad. A választmány a fényes sikerért az alelnöknek köszönetet szavazott.­­ A tudomány és műegyetemi olvasókör saját nagy ter­mében f. hó 12-én, csütörtökön d. u. 5 órakor rhetorikai es­télyt rendez, melynek műsora a következő : 1. Kölcsey »Véde­lem P. J. ügyében.« Előadja Pallay Ernő j. h. 2. Arany »Páz­­mán lovag«, szavalja Solymosy Sándor b. h 3. Bass József »Si­mon Judit«, szavalja Krob Károly j. h. 4. Poé Edgár »Az áruló szív«, előadja Klein Ede j. h. 5. Arany »Rodostói temető«, szavalja Takács Ádám j. h. Az estélyen Beöthy Zsolt meghí­vott szaktanár is jelen lesz s vendégeket szívesen látnak. Naptár. Kedd, február 10. Nap kél 7 ó. 16 p., nyug. 5 ó. 14 p. — Hold kél 3 ó. 53 p. reg., nyug. 1­6. 8 p. d. u. — Hold földtávolban 1 óra­kor éjfél után. Róm. kath. Skolasztika szűz. Prot. Skolaszt. Görög-orosz: (jan. 29.) Ignácz ereklyéje. Zsidó : (seb. 25.) Joakim. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5-ig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. S.4-ig. A fehérmegyei társaskör tánczestélye a Vigadó kistermében. A besztercze-selmeczbányai társaskör rendkívüli közgyűlése este fél 8 órakor. Vökros­kereSZt Erzsébetkórház (Buda, déli pályaudvar közelé­­ben) megszemlélhető naponta délelőtt 10 fél 12 óra között. Képkiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 50 kr. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a­­'Svász­­kert mellett) nyitva egész nap dij nélkül. Iparművészeti múzeum a sugárúton d. u. 2-től 5-ig. Múzeumban : képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Technológiai múzeum a kerepesi­ uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—1-ig és d. u. 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A nemzetközi gazdacongressus. Az országos ki­állítás alatt rendezendő nemzetközi gazdasági con­­gressus tárgyában kiküldött bizottság ma d. u. gr. Károlyi Sándor elnöklete alatt a Köztelken ülést tartott Jelen voltak Korizmics László, gr. Dessewffy Aurél, Rakovszky István, Emich Gusztáv és Ordódy Lajos. Dr. Károlyi Sándor elnök előterj­eszti, hogy a congressus tárgyát képező két kérdésre nézve sikerült 2 előadót megnyerni, nevezetesen a tengerentúli ver­seny által előidézett gazdasági helyzet orvoslásának kérdésére dr. Gaál Jenő s a hitelügyi kérdésre György Endre urakat. Azon megnyugvással ajánlja e két előadót a bizottságnak, hogy igen jó kezekbe tet­tük le e két fontos kérdés kidolgozását. Az előter­jesztés helyesléssel találkozván, elnök további fel­adatnak tekinti, hogy úgy a congressus megtar­tásának szorosan meghatározott ideje, mint a megbízandó külföldi tekintélyek megválasztása, a tárgyalások előkészítése és azok szervezése, va­lamint az­ anyagi kérdés felett mielőbb hatá­rozzunk. Érdekes eszmecsere után, melyben a bi­zottság több tagja részt vett, a bizottság abban álla­podott meg, hogy a formai kérdésekben az előadók­kal együtt a legközelebb megtartandó tanácskozás­ban fog határozni; ugyanekkor vétetik napirendre a meghívandó külföldi szaktekintélyek feletti intézke­dés is. A congressus idejére nézve szeptember hóna­pot tartja legalkalmasabbnak s egy­ gróf Károlyi Sándor, Rakovszky István, dr. Gaál Jenő és Ordódy Lajos tagokból álló albizottságot küld ki, mely érint­kezésbe téve magát dr. Matlekovics Sándor államtit­kár úrral, mint az orsz. kiállítási bizottság elnökével, — eszközöljön ki ajánló leveleket azon előadó ré­szére, ki e nemzetközi kérdésben adatok egybegyűj­tésére van utalva. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 9. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán eladatott búza tavaszra 8.29—8.28, tengeri május—júniusra 5.84 — 5.82 írton. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 8.27—8.29 forinton, szokványbuza őszre 8.84—8.85 forinton, tengeri máj. —júniusra 5.81—5.82 forinton, zab tavaszra 6.77 — 6.79 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Azon erő­szakos eladások, melyek a tegnapi napot és a mai reggelt jellemezték, most már ismét egészen eltűntek el a járadékok, főleg ma este felé újra gyorsasággal visszahódították előbbeni szilárdságukat. Jegyezünk : Új aranyjáradék 97.80—98.15. — Papírjáradék 93.85 — 94.10. Osztrák hitelbankrészvények 302.80 —303.40. — Magyar hitelbankrészvények 312.50— 313. Leszámítoló bank 86.25. — Osztrákmagyar ál­lamvasuti részvények 309 névl. Jelzálogbank —... A zárlat 6 ó­r­a­k­o­r a nap legjobb jegyzé­­s­ein történt. Színházak. Budapest, kedden, 1885. február 10-én. Nemzeti színház. Várszínház. Bérletszünet. Bérletfolyam. Kendi Margit: Blaha Luiza assz. m. vendég. Történeti dráma 5 felvonásban. A tÜCSÖk. Irta Bartók Lajos. Énekes franczia életkép 5 felvo-Személyek :­násban. Irta Birch-Pfeiffer S. Báthori Zsigmond Gyene. Fordította Bulyovszky Lilla . Báthori Boldizsár Szacsvay zenéjét szerző Sellei G­­ula- Kendi S. tanácsur Egressy Személyek : Margit, leánya Jászay M. Barbeaud apó Makó Carilli Alfonz Bercsényi Barbeaud anyó Nagyné Estella testvhrága P. Márkus E. Landry ) .. . Szirmai Kovacsóczi cancellár Pintér Didier A­lkrefc Benedek Iffju János Komáromi Martineau Lenkey Bornemisza János Horváth Etienne Komiés Borzó Já­nos Szigeti I. Coliin Szabó J. Kendi Ferencz Benedek Pierre Behumi Geszt Ferencz Császár Az öreg Badette Brödyné Buthard Kemény Fanchon Vivieux Blaha L. a. Sicilia, bohócz Vízvári Manón Erődyné Monio, vivómester Kőrösmezei Caillard apó Deák Pál Zaphyra, tánczosnő Palotay P. Madelon leánya Balogh E. Csausz Mihályfi Susette Lenkeyné 1- sc) Sántha Mariette Galambos B. 2- ik) ,­­ Faludi Annette Kócsi E. S-ik)p£ Latabár Kezdete 7 órakor. 4-ik) Gabányi Székely Mátrai __ , Szász Földényi Holnap, szerdán : Kezdete 7 órakor. bérletfolyamban. — Port a szemébe. Holnap, szerdán : Vígjáték 1 felv. Irta Labiche bérletfolyamban: 6s­ta,rt,in’J°r^itotta nnvTTP Feleky Miklós-Dráma 4 felv. Irta V. Sardou. _ „„ . _ Pajkos diákok. jj jj s 0 r . Vig Operette 1 felvonásban. Csütörtök: Severo Torelli­ lesz. Zenéjét szerzette : Suppé F. Péntek, Ármány és szerelem ; — bérletfolyam. Műsor: Szombat, A protekczió ; lesz. Csütörtök, Eleven ördög ; Bla- Vasárnap, A proletárok ; bérli. ha L. a. bérletszünet. — i i, " ■ i i Péntek, Család öröme ; bér­leti, Magy. kir. operaház. Szombat. Rongyháziak . Blaha Bérletfolyam. „ L' a- bérletszünet Vasárnap, Rongyházank: Bla- PEROTTI AFTILA ur vendég­­ha­z * bérletszünet. játékául: -------------------­LOHENGRIN. Népszínház. Regényes opera 3 felv. Szőve- A gerolsteini nagyherczegnő­­gét és zenéjét irta Wagner Operette S felv. 4 képben, Richard. Zenéjét szerzette Jacques Személyek: Offenbach. I. Henrik Ney Személyek : Lohengrin Perotti Gy. A nagyherczegnő. Pálmai I. BrabantiEisa Reich I. pál her ..........Szabó Gottfried hg. Maruzzi L. puck......................Szvágyi Terramundi Fr. Láng Bumm tábornok . Solymosi Ortrud, neje Spányi I. Grog báró, követ. Tihanyi A kir. hirdetője Tallian Nepomuk..............Erődi . .. Jvanokl Fritz, közvitéz... Gergely 2-ik brabanti Zsitva­ Vanda, kedvese .. Ligeti ( 8-ik) nemes Szekeres Sza­n­ya 1 1-ik) Szendrői Amália) a nagy her- Fehér I. A A m Olga ) herczegnő Béni I. 2-ik( apród Elsa Doppler I. Sarlott) udvar- Gyöngyösi I 8-ik( szolgálat: Rozenzweig Eliz ) hölgyei Kun Mari 4-ik) Kopp L. Berta ) Kertész I. Kezdete fél 7 órakor. Emilia....................Vasváriné — Arabella...............Szilágyi­né Műsor: Kezdete 7 órakor. Csütörtök, Fekete domino. Sa- __­tanella , bérletfolyam. Holnap, szerdán : Szombat, Ernám. Rococo : Pe­ . . . rotti, bérletfolyam. . A két Savoyardi leány. Vasárnap, Tannhäuser , bórusz. Énekes színmű 5 felvonásban Főszerkesztő: Telseti -Felelős szerkesztő: Szöllai Inára.

Next