Nemzet, 1885. március (4. évfolyam, 896-926. szám)
1885-03-11 / 906. szám
Budapest, márcz. 11. (A főrendiház hármas bizottsága a főrendiház reformjáról.) A főrendiház hámas bizottsága ma délelőtt 11 órakor tartott ülésében kezdte meg a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. A törvényjavaslat iránt igen nagy volt az érdeklődés a főrendek közt. Nemcsak a bizottság tagjai, hanem egyéb főrendek is nagy számmal jelentek meg, úgy, hogy a bizottsági ülés a plenáris ülések részére fentartott nagy teremben tartatott. Megjelent a tárgyaláson báró Sennyey Pál, a főrendiház elnöke is, de megjelentek a bizottság tagjai is, szinte kivétel nélkül. A kormány részéről állandóan Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter s báró Orczy Béla ő felsége személye körüli miniszter volt jelen; a képviselőház ülésének bevégezte után megjelent a bizottságban gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter és gróf Széchenyi Pál földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter is. A bizottság, — melynek ülésén Szlávy József koronaőr elnökölt — mindjárt kezdetben kimondta, hogy az ülést bizalmas jellegűnek kívánja tekintetni , s arról részletes tudósítást hivatalosan közzé nem tesz. Mi is tartózkodunk ennélfogva részletes jelentés közlésétől. Azon hírekből azonban, melyek ez ülés felől politikai körökben, még az ülés tartama alatt, hitelt érdemlő alakban elterjedtek, fölemlítünk egy némely adatot. Az ülésen b. Vécsey József, mint az első felszólalók egyike, kifogást emelt a javaslat azon intenziója ellen, hogy a főispánokat a felsőházból kihagyja. Utalt arra, hogy ezáltal mind a ház résztt, mind a főispáni állás méltósága szenved. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter röviden felelt ez ellenvetésre, utalván ama tekintetekre, melyek a főispánok kihagyását, azon nagy s általán elismert érdemek daczára, melyeket közesetünk e kiváló tényezői törvényhozói minőségükben is kivívtak, szükségessé teszik. — Báró Prónay Dezső hosszabb beszédet tartott, melyben kifejtette kifogásait a törvényjavaslat ellen, főleg azt hangsúlyozta, hogy nem eléggé felel az meg a történelmi fejlődés követelményeinek; fentartván magának, hogy esetleg általánosságban is a javaslat elvetésére szavazhasson, kijelente, hogy a részletes tárgyalásba hajlandó belebocsátkozni. Szögyényi Marich László tárnokmester, a főrendiház volt elnöke, szintén hosszabb s nagyérdekű beszédet tartott a javaslat mellett. Utalt mindama tekintetekre, melyek szükségessé teszik a ház reformját , reámutatott arra, hogy a kormányjavaslat azon irányban mozog, melyet e reform megoldása körül a magyar közélet irányadó tényezői mindig követendőnek tartottak, s mily irányban a reformra való hajlandóságát maga a ház is jelezte, s mindezek alapján ajánlotta elfogadásra a javaslatot. — Gróf Andrássy Gyula szintén hangoztatta a főrendiház reformjának szükségét, de egyúttal kifejezést adott némely aggodalmainak is a javaslat intézkedéseivel szemben. Helyeslőleg nyilatkozott a censusról, melyet elfogadhatónak vél mint alapgondolatot, elfogadólag nyilatkozott a javaslat egyéb elvi intézkedéseiről is, mint pl. a főispánok, a czímzetes püspökök kihagyása, a protestáns felekezetek egyházi és világi elöljáróinak bevétele; de helytelenítette az életfogytiglan kinevezendő tagok számának túlságos magasságát, s azt, hogy azon főrendi elemek, melyek joga a census hiánya miatt egyelőre gyakorolható nem lesz, teljesen s a maguk egészében elesnek a felsőházban való résztvehetéstől. Kérdést intézett a kormányelnökhöz, várjon ha a főrendiház — elfogadván a törvényjavaslatot — azon oly módosításokat eszközölne, mely szerint a kinevezett tagok száma 50-re leszállittatnék, úgy hogy azonnal 30, a többi 20 pedig négy év folyama alatt neveztetnék ki, s ha továbbá kimondatnék, hogy a felsőház, a főrendiház azon tagjaiból, kik a census hiánya miatt tagsági jogosultságukat elvesztik, egyszer mindenkorra ötven tagot választ, kik jogaikat mint felsőházi tagok tovább is gyakorolhatják , kérdést intézett aziránt, vájjon hajlandó lenne-e a kormány e módosításokhoz hozzájárulni. Tisza Kálmán miniszterelnök e felszólalásra válaszolva kijelenti, hogy a maga részéről oly fontosnak tartja e javaslat létrejöttét, hogy, ha a főrendiház az említett módosításokat a részleteknél magáévá tenné, a maga részéről pártolni fogná azokat s azon igyekeznék, hogy a javaslat ily módon emelkedjék törvényerőre. — Szólt még Zichy Nándor gróf is, szintén a javaslat általánosságban való elfogadása mellett, fentartván magának, hogy részletes módosításait megtehesse. A bizottság az előrehaladott délutáni órákban még folytatta tanácskozását. A javaslat általánosságban való elfogadását, azon, a bizottságból kiszivárgott hírek, melyek alapján fentebbi (korántsem kimerítő, s esetleg egyes adatokban téves) értesüléseinket is közlők, kétségtelennek tartották. A főrendiház bizottsági tárgyalásainak tartama, az eszközlendő módosítások természete, valamint a főrendiház plénumának tárgyalási ideje ma még nem volt biztosan jelezhető. Budapest, márcz. 11. (A temesvári felirat Tisza Kálmánhoz.) Temesvár városa a közgyűlés határozatához képest a következő üdvözlő feliratot küldte fel a miniszterelnökhöz: »Nagymélt, miniszterelnök úr ! Kegyelmes urunk! Tizedik évfordulója alkalmából azon napnak, melyen nagy méltóságod, alkotmányunk rendelkezései alapján s ő császári és ap. királyi felsége, fölkent királyunk legfőbb keze által a belügyi miniszteri fényes állásra meghivatott, —egy ország összes lakossága nemzetiség, vallás- sőt pártkülönbségre való tekintet nélkül a hála, elismerés és csodálat számtalan nyilvánulásával ünnepli Nagyméltóságod érdemeit, melyeket hazánk belállapotainak javítása, intézményeink fejlesztése és szilárdítása, nemzeti jólétünk és belbékénk biztosítása körül szerzett. És nemcsak hazánk minden részéből érik egymást az üdvözlő nyilatkozatok. Nagy méltóságod rendkívüli államférfiul tulajdonságai, lángoló hazafiságtól vezetett s a mellett czéltudat is, higgadt politikája a külföld szemeiben is emelték hazánk tekintélyét, hirt és dicsőséget szerezvén a művelt világ minden népénél Nagyméltóságodnak és hazánknak, mely büszkén és megnyugvással látja Nagy méltóságod kezében az alkotmányos tisztségek legfőbbjét. Temesvár szabad királyi város törvényhatósága is legbensőbb, őszinte örömmel sietett mai közgyűlésében a Nagyméltóságodhoz mindenfelől érkező üdvkivánatokhoz csatlakozni s midőn Nagyméltóságodat mély hazafias tisztelettel üdvözölnék, az Egek Urát kérjük, hogy tartsa meg Nagyméltóságodat erőben és egészségben s áldja meg mindazon lelki és testi adományokkal, melyek segélyével még hosszú ideig érvényesíthesse államférfim bölcseségét a magyar bűn dicsőségére és üdvére. Kik is mély tiszteletünk kifejezésével maradtunk, Temesvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1885. márczius 9-én tartott rendes közgyűléséből. A város közönsége nevében: Tebisz Károly s. k. polgármester.« Táviratok. Bécs, márcz. 11. (Eredeti távirat.) A »Wiener Zeitung« mai száma közli az ipartörvénynek módositásáról, illetőleg az iparrendtartásnak a munkások viszonyait tárgyaló VI. fejezete megváltoztatásáról szóló 1885. márcz. 8-ikán szentesített törvényt. London, márcz. 11. Az asóház ülésén Fitz- Maurice Gorst kérdésére kijelenté, hogy Bismarck máj. 5-ki távirata Granville lorddal soha sem közöltetett, hanem a távirat egy részét mintegy tíz nap előtt bizalmasan fölolvasták Granville előtt. Nem hiszi, hogy az állam bármely érdekének javára válhatnék, ha ez ügyben további lépések léteznének. Slagg kérdésére Fitz-Maurice azt válaszszolta, hogy az angol kereskedelmi érdekek a zanzibari szultán birodalmán belül szerződés által vannak óva. A szultán birodalmán kívüliez érdekek a szabad kereskedelemre vonatkozó határozatok alá esnek, melyek a legutóbb tartott berlini értekezleten állapíttattak meg. London, márcz. 11. A felső ház ülésén Granville lord Salisbury kérdésére válaszolván, kijelenté, hogy sem az angol kormányhoz, sem az itteni német nagykövetséghez nem érkezett megerősítés azon hírre vonatkozólag, hogy az angol lobogó Victoriában állítólag meggyaláztatott. De bármint legyen is a dolog, ő Bismarck bg azon nyilatkozata alapján, melyet önkényt tett akkor, midőn kire érkezett, hogy Samoa fölött a védnökség kihirdettetek, valamint azon tény alapján, hogy Angolország és Németország közt a gyarmati ügyekben jelenleg barátságosan folynak a tárgyalások, meg van győződve, hogy ez eset nem fog kellemetlen bonyodalmakra vezetni. Gladstone kormányelnök ugyanígy nyilatkozott az alsóházban átalános, zajos tetszés közben. Belgrád, márcz. 11. Kantakuzen herczeg bolgár hadügyminiszter Belgrádon át Pétervárra utazott. Az Újvidéken megjelenő »Zasztava« czímű hírlapot Milán királyt ócsárló czikkei miatt Szerbiából kitiltották. London, márcz. 11. Meadenak és Crowenak, a nyugatafrikai értekezletben részt vett angol meghatalmazottaknak a királynő a harmadosztályú Bathrendet adományozta. London, márcz. 11. Mint a »Times« véli, nem valószínűtlen, hogy az afghán határon összeütközés fog történni, mert az oroszok újra Herat irányában nyomultak elő. Az afghánok egyébiránt Angolország képviselőinek tanácsa és ígéretei által buzdítva, el vannak készülve arra, hogy az oroszok hódítási szándékával szemben ellenállást fognak kifejteni. Sir Lumsden utasíttatott, hogy azon esetben, ha a körülmények megkövetelnék, szervezze az Afghanistan megvédelmezését czélzó műveleteket. Afghanistan emírje kérte, hogy esetleges megtámadtatás esetén Herat sánczainak megerősítésében segítségére legyenek neki az angolok. London, márcz. 11. Granville, Hartington és Northbrook tegnap délután másfél órai értekezletet tartottak, melynek tárgyát hír szerint az afghán határra vonatkozó kérdések képezték. New York, márcz. 11. Washingtonba érkezett hírek szerint Barrios elnök lépése következtében, melyet a közép-amerikai államoknak egy köztársasággá való egyesülése érdekében tett, Guatemala és Nicaragua közt hadüzenet történt. Barrios lépésének hír szerint az a czélja, hogy akadályokat gördítsen a nicaraguai csatorna kiépítése elé. Berlin, márcz. 11. A »Nordeutsche Allgemeine Zeitung« a »Pall-Mall-Gazette «-tel szemben kijelenti, hogy alaptalan ez utóbbinak azon reménye, hogy a német és angol kabinetek közt további polemikus fejtegetések fognak folyni. Granville lord joggal mondta beszédében, hogy 1883-ban, Alexandria bombáztatása után, Németországban azt remélték, hogy Angolország Egyptomban nyert helyzetét arra fogja használni, hogy mint az európai érdekek negotiorum gestora a rendet ott fentartsa és az egyptomi pénzügyeket gazdálkodóan és igazságosan kezelje. Ezen a nézeten voltak akkor valamennyi kabinet államférfiul Németországban föltételezték, hogy Angolország negotiorum gestiója teljesítésénél azt a rendszert fogja követni, melyről Bismarck bg aztmondta, hogy ő, ha angol miniszter lett volna, azt követte volna, t. i. hogy Angolország Egyptomban a szultán — mint souverain — nevében és az ő autoritása alatt gyakorolja befolyását. A német részről januárban tett nyilatkozat azokra az 1883- ban tett, nagyon bizalmas jellegű és barátságos nyilatkozatokra vonatkozott, melyeket a birodalmi cancellár a birodalmi gyűlésben közölt. Bismarck hg. 1883-ban csak ily értelemben nyilatkozott Angolországgal szemben és a f. évi január hóban tett hivatalos közleményben akkori nyilatkozataira czélzott. Granville lord azon állítása, hogy ő későbbi nem bizalmas jellegű nyilatkozat által jön emlékeztetve arra, hogy Németország ezelőtt két évvel bizalomteljesen várta, hogy Angolország Egyptomban az európai érdekeket képviselje, teljesen correct. Madrid, márcz. 11. A kamara 191 szavazattal 66 ellenében elvetette a szabadelvű párt azon indítványát, hogy a hadsereg létszáma 70,000 emberről 45,000 emberre szállíttassék. Róma, márcz. 10. A »Moniteur de Home« egy »Velebrad és Pétervár« czímű czikkben azt írja, hogy Oroszország rosszul fizet Róma azon törekvéséért, hogy a Method-ünneptől a politikai színezetet elvonja. A vilnai püspökség elnyomatását hallatlan erőszaknak mondja. A poseni főegyházmegye kérdése elvben már megoldatott. A Vatican azonban vonakodik a Poroszország által az érseki méltóságra ajánlott Wanjurát elfogadni, miután ezt, mint polgári családból származottat nem találja eléggé befolyásosnak. Úgy gondolkoznak a vaticánban, hogy jobb a püspök hiánya, mint egy tekintély nélküli püspök. A pápai curia Ledochowski utódjául egy lengyelt óhajtana. A »Diritto« megcáfolja a »Temps« azon hírét, mintha az olasz kormány bármiféle nyilatkozatot tett volna Massalah megszállásának jellegéről s az ottomán souverainitásról. Belgrád, márcz. 10. Az arnauták megtámadták a 12-ik számú szerb határőrházat s az őrséget leölték. Az ő-Szerbiában támadt zavargások folytán, a török kormány megkereste a szerb kormányt, hogy ez tiltsa be Bulgáriában és-Szerbiában a fegyverviselést. BOCS, márcz. 11. Ucinsky bányatanácsost és Späth főmérnököt, a mährisch ostrani bányakerület szakértőit kiküldték a karvini bányakatastrófa ügyében elrendelt vizsgálat megejtésére. A vizsgálat eddig kiderítette, hogy a ventilátor a robbanásig szabályosan működött, hogy a roppant mennyiségű gázok, melyek egyedül magyarázzák meg a robbanás óriási mérveit, mikép gyűlhettek fel, az még eddig sincs kiderítve. hírek. Márczius 10. — Hivatalos. Véglegesítés. A sátoraljaujhelyi kir. törvényszék elnöke, a tokaji kir. járásbírósághoz ideiglenes minőségben kinevezett 23.*ffiri István segélydájas»ábírótakornokot állásában végleg megerősítette. — Posta. Kolozsmegyei Kolozsmonostor községben s háromszékmegyei Nagrnyujtód községben f. é. márcz. hó 11-én postahivatal lép életbe. — Gazdasági tudósítók: A földmivelés-, ipar, és kereskedelemügyi miniszter, Vaszari László kis-czenki lakost Sopronmegye soproni, Bedners Adolf péterfalvi lakost Szebenmegye szászsebesi, Binder Lajos szászsebesi lakost Szeben megye Szászsebes városára, Bartók Béla nagyszentmiklósi lakost Torontálmegye nagyszentmiklósi, Tóth János nagysemlaki lakost Temesmegye dettai, és Horn József bárosi lakost Temesmegye rékási járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Alapszabály megerősítés. A tusnádi róm. kath. énekegyesület,— az orosházi keresztény 150 frtos temetkezési egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Névváltoztatások. Sternberg Zsigmond nagykárolyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szatmári«-ra Schossberger Ignácz kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Irén, Gizella, Vilma, Ilona, Erzsébet és Emília kiskorú gyermekei vezetéknevének »Sasvári- ra, Lichtnisz Ferencz bogárosi illetőségű csabai lakos saját, valamint Béla, Irma és Berta kiskorú gyermekei vezetéknevének »Liget”-re kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Jekelfalussy Lajos búcsuja és Török János beigtatása. Jekelfalussy Lajos ma délelőtt 11 órakor búcsúzott el a fővárosi államrendőrség tiszti karától. A rendőri palota legnagyobb terme egészen megtelt a salon ruhába öltözött tisztviselőkkel, akikhez Jekelfalussy meleghangú beszédet intézett, megköszönve nekik, hogy öt hónapon át olyan buzgósággal támogatták őt feladatában. Kiemelte, hogy a közigazgatás terén, hosszú éveken át szerzett tapasztalatai folytán mondhatja, hogy a rendőrség feladata nagy és nemes, amennyiben hivatása az egyének személy- és vagyonbiztonsága felett őrködni ; terhes is, mert szolgálata éjjel-nappal tart, de nem nehéz,ha társul kitartó igyekezettel s kötelességérzettel. Felhívta a tisztikart végül, hogy főnökéhez mindig bizalommal, de feltétlen tisztelettel és odaadással viseltessék. Intette, hogy a közönség irányában mindig előzékeny magaviseletet tanúsítson, mert ennek tiszteletét és bizalmát csakis ezen után lehet kiérdemelnie, és intette végül a tisztikart, hogy collegiális összetartást, kölcsönös megbecsülést honosítson meg kebelében. Ezzel a hivatalt Török János főkapitánynak átadta. Pekáry József rendőrtanácsos eddigi b. kapitány válaszolólag megköszönte az egész tisztikar nevében a távozó miniszteri biztosnak működése alatt a tisztikar irányában tanúsított jóindulatát, elnézését, s ajánlotta azt a min. tanácsos további kegyeibe és pártfogásába. Még Török János kir. tanácsos mondott néhány buzdító szót a tisztikarhoz, mire a hivatalt átvette s a beiktatás ünnepélye véget ért. — Tűz a várszínházban. Tegnap este a várszínházban, mielőtt a kapukat kinyitották volna, a szertárban tűz támadt annyiban, hogy a falra függesztett szinlapok közül néhány a léghuzamban oda lengett a gázlánghoz, mely azokat azonnal meggyújta. A színház tűzoltói észrevették a bajt, s azonnal elfojtottak minden veszedelmet. — Egy szobaleány öngyilkossága. A Sugár-ut 104-ik számának harmadik emeletéről, ma reggel egy szobalány leugrott az udvarba, s azonnal meghalt. Tetemének romjait a Rókus kórház halottas házába szállították. — A Strikeoló fűtők. Az osztr. magy. Lloyd társulat fűtőinek munkaszünetelése véget ért, miután a strikeolók egy része belátta, hogy a strike folytatása csak rájuk lehet káros s az izgatók is elvesztették befolyásukat a munkásokra. A strikeolók a következő igényekkel léptek a társulat elé: A fizetést kapják aranyban akkor is, amidőn a hajók Triesztben vannak. 2. Egész fizetést kapjanak kétharmadnyi helyett akkor, amidőn a gőzösök leszerelőben vannak. 3. Mentessenek föl az alól, hogy a fedélzeten is kelljen dolgozniuk. A társulat a 2-ik pontot méltányosnak találta, a többiekre nézve azonban hozzájárulását megtagadta s — mint tudvalevő — Konstantinápolyban és a hadügyminisztériumnál azonnal gondoskodott kellő számú fűtökről, nehogy a forgalom egy pillanatig is megakadhasson. Ennek daczára örömmel fogadták, midőn a strikeolók kijelentették, hogy a munkához hozzálátnak újra. A »Társalgó« czimű hetilap febr. végén 8-ik számával megszűnt. Az előfizetők közül a kik pénzüket a jan. és febr. hóra eső rész levonásával visszakivánják, tudassák a kiadótulajdonossal, mert ápr. 15-én a megmaradt összegeket a hirlapírók nyugdíjalapjának adják át. — Öngyilkosság. Debreczenben, mint a »Debr. Ellenőr« írja, tegnap megrendítő öngyilkosság történt. Ujfalussy Sámuel catasteri becslőbiztos puskalövéssel agyát szétlocscsantotta.Az általános tiszteletnek örvendett férfiú öngyilkossága mély részetet keltett városszerte. Öngyilkosságra hír szerint az bírta, hogy legutóbb hivatalos működéséért egyesek részéről sok zaklatásnak volt kitéve. A főbb részeiben általunk már közölt vádindítvány Schwarz Sámuelt a btk. 355. §-ába ütköző és 356. §. szerint minősülő öt rendbeli sikkasztással terheli, melyek a következők : ^ 1 Dr. Kétly Károly azt panaszolja, hogy Schwarznak gőzmalmi részvények vásárlása végett 3600 főt névértékű aranyjáradék-kötvényt adott át. Schwarz e kötvényeket eladta és a pénzt megtartotta. A fenyítő följelentés után visszatérített ez öszszegből annyit, hogy a panaszos kára most már csak 1300 forintra rúg. 2. Linz József tőzsdei üzletek kötésére 1000 forintot adott Schwarznak. Az üzlet 1535 forint nyereséget hajtott, de a panaszos csak 800 forintot kapott belőle, a többit elsikkasztotta a bankár. 3. Maroevics Péter a vádlott rábeszélésére szintén tőzsdeüzletekbe bocsátkozott és e végből értékpapírokban és készpénzben 5000 irtot bizott rá. Az üzlet haszonnal járt, de Schwarz a panaszost megillető 10,339 frt helyett csak 3650 frtot szolgáltatott ki, a többit pedig elsikkasztotta. 4. Sterk Gyula 280 frt elsikkasztásával vádolja Schwarzot, ki e bűnét elismeri. 5. Bless Ferencz értékpapírok vásárlása végett 2 drb 500—500 frtos takarékpénztári könyvecskét, egy db 500 frt névértékű takarékpénztári részvényt és 510 frt. készpénzt adott át Schwarznak, ki az egész összeget elsikkasztotta és csak a fegyelmi följelentés megtétele után téritette visszájává részét; a panaszos kára 695 frtot tesz ki. Schwarz Sámuel, ki csalásért már két ízben büntetve volt, e vádpontok nagy részét beismeri. Sírva panaszolja el, hogy azelőtt negyedmillió volt tulajdonában, midőn beütött a párisi krach és hitelezői egyszerre megrohanták, úgy hogy nem volt képes őket kielégíteni. Terhére esik a még a bírói zártörés útján elkövetett sikkasztás, melyet szintén beismer. A panaszosok közül egy sem jelent meg a törvényszék előtt, hanem helyetteseik által bejelentették, hogy a maguk részéről a panasztól elállnak és a vádlott megbüntetését nem kívánják. Rakovszky kir. alügyész az összes vádpontokban elmarasztalni kéri a vádlottat, enyhítő körülményül hozva föl őszinte beismerését és a hitelezőknek nagy részben való kielégítését. Dr. Bácskay Albert a vádlott védője a büntetés enyhe kimérését és a hosszú vizsgálati fogság beszámítását kéri. A törvényszék fél 3 órakor kihirdette az ítéletet, mely szerint Schwarz Sámuel a Kétly, Sterk és Blesel kárára elkövetett sikkasztásban és zártörésben bűnösnek mondatott ki s összbüntetésül másfél évi börtönre ítéltetett, melyből kilenc, hó a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett. A magánpanaszosok jogaik érvényesítése végett a polgári perútra utasíttattak. Hűtlenségi per Németországban. A lipcsei birodalmi törvényszék f. hó 7-én délben Janssens lüttichi kereskedőt két ízben elkövetett hűtlenségért, nyolcz évi fegyházra ítélte, Knipper, birkenfeldi kereskedőt pedig a bűnrészesség vádja alól felmentette. Az ítélet indokolása nyomán a következőkben ismertetjük a tanyálladékot. Janssens, aki kereskedőnek mondja magát, voltakép iró, aki több lapot szerkesztett; belga nemzetiségű és 1878. óta lakik Németországban. Deutzben megismerkedett a kerületi hadparancsnokság egy altisztjével, Metterrel és rábeszélte, hogy szolgáltassa ki neki a 8-ik hadtest mozgósítási utasítását. Ezt úgy eszközölték, hogy Metter viaszlenyomatai szerint álkulcsokat készíttetett; három három este egymásután az illető szekrényekből kivette az okmányokat és reggelre, mikor Jenssens lemásolta az iratokat viszatette. Ezen szivességekért Metter kapott 10—20 márka dijat, továbbá ötven márka kölcsönt. Düsseldorfban Janssens megismerkedett Schneider altiszttel és ezt rábírta, hogy 500 márkáért szolgáltassa ki neki a 7-ik hadtest mozgósítási okmányait. Janssens azt állítja ugyan, hogy csak jegyzeteket kért egy katonai munkához,melyben a különféle mozgósítási rendszereket akarta ismertetni, de azt beismerte maga is, hogy az illető altiszteket megvesztegette. Katonai szakértők oda nyilatkoztak, hogy a mozgósítási utasítás ismerete teljes áttekintést nyújt a mozgósítási terv felett és titoktartása feltétlenül szükséges, mert idegen kormányoknak még a régi utasítások ismerete is előnyöket nyújt. A birodalmi törvényszék a vizsgálat adataiból azt a meggyőződést merítette, hogy Janssens a franczia kormány ügynöke volt és azzal bízatott meg, hogy szerezzen adatokat a német hadsereg mozgósítási intézményeiről, a rajnai várakról stb., e czélból számos megbízottat tartott, akik neki adatokat gyűjtöttek, melyekből ő hetenként általános jelentést szerkesztett a franczia kormány számára. Súlyosító körülménynek vette a bíróság azt is, hogy Janssens, álnevek alatt, a berlini rendőrségnek 1200 márka díj fejében felajánlotta az általa elcsábított altisztek neveit és a bűnösségükre vonatkozó bizonyítékokat. Knippert, aki az okiratok másolásában segített, de az okiratok rendeltetését nem ismerte, a bíróság felmentette. Törvényszéki csarnok. A sikkasztó bankár. A múlt év folyamán sokat írtak a lapok Schwarz Sámuel bankár üzelmeiről, ki hitelezőit cserben hagyva, egy szép napon megszökött a fővárosból. Mikor szökésének hite terjedt, igen sokan tettek ellene panaszt a rendőrségnél, mely őt e följelentések alapján világszerte köröztette. A szökevény jó ideig bujdosott a külföldön, de végre elfogták Milánóban és a külügyminisztérium közvetítése mellett kiszolgáltatták a budapesti kir. törvényszéknek. A bankár azóta vizsgálati fogságban van s hozzátartozói ez idő alatt kielégítették több hitelezőjét, de azért maradt még elég elsimitatlan bűne, melyekről a mai végtárgyaláson kellett számolnia. A tárgyalást Papp József törvényszéki biró vezette. Szavazóbirák: dr. Szentkereszty és Richter. Az ügyészséget Rakovszky István kir. alügyész képviseli. Jegyző: Balló. Egyesületek és társulatok. A körmöczbányai magyar egyesület f. hó 8-án, mint levelezőnk irja, kiválóan sikerült estélyt tartott. A programm egy részét Havas Béláné magyar népdalai a »Csókon szerzett vőlegényből«, Pszotka Ferencz hegedüjátéka (Norma nyitánya) s Rózer Károly zongorajátéka (Liszt F. I. Rhapsodiája) töltötte be. Végül Szigligeti »Új Világ czímű ” felvonásos vígjátékának előadása következett, melyet a »Szarvas« nagytermét zsúfolásig megtöltő nagyszámú közönség zajos és gyakori tapsokkal fogadott. A színi előadásban részt vettek: Kozákievics Marian (Szentesi), Hellvig Olga (Borbála), Raisz Irén (Julcsa), Kmetykó Georgette (Brigitta), dr. Florek Károly (Lánci), Máriássy Mariska (Matild), Brunner Irén (Róza), Várady Lajos (Szolnoki), Szántó Kálmán (Bencze), Láng Károly (Tollnoki), Klaudinyi (Szolga). Az estély fényes sikere Körményi Ferencz főreáliskolai tanár Foster Imre és Árkosi Béla érdeme. A mulatságban résztvettek: Angyal Béláné, Bakhmann Gyuláné, Emma leányával, Bózer Károlyné, Burkart Irén, D’Ouvenon Gyuláné, Florek Károlyné, Forster Imréné, Forgách Berta, Hellvig Nándorné Irma, Hajnalka és Gizella leányaival, Kelemen Ferenczné, Melis Auguszta, Pszotka Ferenczné, Putnoki Rezsőné, Pehacsek Irma, Raab Károlyné Herma leányával, Ritter Lipótné, Schröder Ida, Schwartz Gyuláné, Salamin Kelemenné, Steffens Ferenczné, Szolcsányi Gizella, Teschler Györgyné, Versényi Györgyné, Vizy Ferenczné és Várady Lajosné Irodalom, színház és művészet. Az »Arany ember« bécsi előadásának szerepkiosztásában változás történt: Török Buska grófné helyett, s tegnap Timea szerepét Reichenbach k. a. játszotta, ki ezúttal lépett föl a színpadon először. A közönség,amely az »Arany ember« előadásait mindig roppant számban szokta nézni, a kisasszonyt, kit rendkívül bájos, szép, üde jelenségnek mondanak a bécsi lapok, nagyon szívélyesen fogadta, s többször zajos tapssal is bátorította, amikor a kezdő némely felezegsége akadályul szolgált arra, hogy tehetségét teljes mértékben érvényesítve. A bécsi lapok nagy jövőt jósolgatnak Reichenbach kisasszonynak. Időjárás márczius II. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése, lelek magyarázatai: © = szélcsend; Q «= tiszta, derült; @ */« felhős; (g = '/« felhős ;© = */« felhős; » borult; = eső ; — hóeső ; A — jég; EH köd ; CSŐ “=· gőz ; •£ = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Hazánkban: Északias, helyenkint viharosig erős szelek mellett, a hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás jóval nagyobb lett. — Az idő változó, derűs, változik felhős*borussal. Csapadékok — hó és eső — helyenkint voltak. Az e hó 7-én előrejelzett idő változó jellegével végződik s derülő jelleget öltve, jövőre szárazabb, egyelőre hidegebb lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Déli helyek kivételével többnyire derült, éjjel fagyos időt várhatni. ! • ! ! ! t • Szól A hő* Állomások nyomri ^ . ______(1-181 fokban Arad.................. 69.4 ÉNT 4 —1.2 — (J Besztercze . . . 68.5 NY 1 —3.4 — O Beszterczebánya , 67.4 E 2 —4.5 — O Budapest ... 70 4 E 1 —3.4 — O Csáktornya . . . 69.9 D 2 0.3 — Q Debreczen . . . 69.0 EK 1 —6.0 — Q Eger....... 71.5 NY 2 —5.8 — Q Eszék................... — _ — _ _ Fiume .... 66.6 EK 4 3.7 2 Q Késmárk . . . — _ — — _ Keszthely . . . 70.9 E 2 0.0 — O Kolozsvár . . . 71.2 NY 1 —2.2 1 (1 Magyar-Óvár . . 72.3 E 1 —4.8 — Q Akna-Szlatina . . 68.0 ENY 1 —2.0 1 O Nagy-Enyed . . 68.8 E 2 —1.5 — © Nagy-Szeben . . 70.7 E 2—26 — $ Nagyvárad . . . 69.1 j E 2 —3.2 — Q Orsova .... 68.1 j E 6 28 3 O Pancsova . . . 69.2 i EK 40.8 7 © Selmeczbánya . . 71.9 J ENY 7 —4.6 — Q Sopron . . . . — — — — — Szatmár-Németi . 68.6 INY 3 —3.6 — Q Szeged .... 69.7 ] © —1.3 — * Sepsi-Szt.-György . 68.5 EK 4 —1.0 — Q Szolnok .... 70 0 E 2 —5.2 — m Temesvár . . . 71.1 E 5 —1.1 — ® Trencsén . . . 71.1 EK 1 —2.0 — i O Ungvár .... 68.0 E 1 —0.4*•; n O Zágráb .... I 67.0 EK 2| 1.0 !$•. 8 # Bécs...................I 72.3 © 1 —2.8 — j () Bregenz . . . . 69.0 EK 1 —0 5 2 CJ Konstantinápoly . I 66.4 ENY 56.6 ' — gj$ Lesina .... — _ j — . — j — Pola....... 63.4 K 6 3 9 5 $ Iste ■ : rr . m s~ 21 u8.4 r* vf Q Szerajevo , . , 66.5 @ ! v.o • KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Állami kedvezmény. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, egyetértőleg a pénzügyminiszterrel, Wieland Arthur lengyelfalvi gazdasági szeszgyára részére az állami kedvezményeket megadta. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a hajózás kezdetétől február 12-től feb 21-ig terjedő hét bevételéről: 1885. év: 169,373 frt 05 kr, 1884. évi 309,480, forint 88 kr., ehek a bevételek a hajózás kezdetétől február 6-tól február 21-ig 169,373 forint 05 kr., 1884. évi 309,480 forint 88 kr. Öszszesen az 1885. évi bevétel 169,373 forint 05 krajczár, az 1884. évi 309,480 forint 88 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a február 12-től február 21-ig terjedő bét bevételéről: 1885. évi—,— forint —kr, 1884. évi —,— forint — kr, ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi febr. hó 25-ig 260,801 forint 22 kr, az 1884. évi 226,130 forint 22 kr. Összesen az 1885. év bevétele 260,801 forint 22 kr, az 1884. évi 226,130 forint 22 krajczárral szemben. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület 1885. év február havi forgalmáról következő kimutatást veszszük : I. Bevételek: Betétek 2.549,839 forint 63 krajczár, visszafizetett előlegek 21.705 forint 8 krajczár, kibocsátott pénztárjegyek 1,500 frt kr., visszafizetett készpénz kölcsönök 242,220 forint 54 krajezár, előlegek és kölcsönök utáni kamatok 133,080 forint 90 krajezár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 8,760 frt 42 kr, különféle díjak : 1,970 frt 81 kr., adó, bélyeg és illetékek 1,673 frt 45 kr, beváltott váltók 2.743,934 frt 1 kr., váltók kamata 48,847 frt 93 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 2.067,242 forint 67 krajezár, fiókpénztáraktólátvett készpénz 635.000 frt — kr. m. kir. közp. pénztárjegyek 604,750 forint — kr., letétek folyószámlára 1 960,535 forint 66 kr, értékpapírok számláján 505 forint 49 kr, visszatérített kamat és kezelési költség 248 frt 25 kr, intézeti házak jövedelme 14.370 forint 49 krajezár, kétes követelések számáján 544 frt 05 kr, összesen 11.036,179 forint 30 krajezár, pénztári készlet február 1-én 833,228 forint 78 krajezár, főösszeg 11.869,408 frt 08 kr. — n. Kiadás: Visszafizetett betétek 2.005,940 frt — krajezár, betétek utáni kamatok 5,969 forint 49 kr, előlegek 18,410 frt — krajezár, beváltott pénztárjegyek és azok kamata 14,888 frt 68 krajezár, készpénz kölcsönök 486,200 frt — kr, leszámítolt váltók 3.495,502 forint 46 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó- és kamatszámláján 1.827,058 frt 71 kr., fiókpénztáraknak átadott készpénz 535,000 frt — kr, fizetmények folyószámlán 1.178,008 frt 42 kr., értékpapírok számláján 135,675 forint 8 krajezár, hivatalnokok és szolgák fizetése 9,083 forint 19 kr., kezelési költség, adó és illetékek 19,206 frt 18 krajezár, különféle kamatok 1,000 forint 43 krajezár, alkuszdij 734 forint 17 kr, intézeti házakra tett kiadások 3,917 frt 99 kr, magyar kir. központi állampénztárjegyek 390.000 forint — kr, kifizetett részvényosztalékok 646.800 frt — kr, beváltott kötvényszelvények 460 forint — krajcrár, 1884. évi nyereség és veszteség számla 157,281 frt 41 kr, jótékony adományok 25 frt — kr, összesen 10.931,161 frt 13 kr, készpénzmaradvány febr. 31-én 938,246 frt 95 kr, főösszeg 11,869,408 frt 08 krajezár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 1.256,123 forint 40 kr., viszszafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.279,827 forint 18 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 2.036,605 forint 77 krajezár, viszszafizetett betétek s azok kamatai 1.882,376 forint 30 krajezár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 498,685 forint 50 kr., visszafizetett betétek s azok kamatai 465,312 frt 76 kr., kibocsátott pénztárjegyek 33,500 frt — kr. beváltott pénztárjegyek s azok kamata 110,778 frt. 75 krajczár. Letét folyószámlára 42.000 frt. A német birodalmi kormánynak a gabonavámok felemelése folytán tett intézkedései. A német birodalmi canczellár 1885. évi február hó 16-án kibocsátott rendelete a búza, rozs, bükköny és árpának a bevitelnél ideiglenes megvámozása tárgyában. Miután a birodalmi tanács a vámtarifáról szóló 1879. évi julius 15-iki törvény megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslat második olvasása alatt a vámtarifa 9. számában foglalt alább megnevezett czikkek behozatali vámjait a következőképen jóváhagyta: 1. búza 100 kilogrammonkint 3 márka, 2. rozs 100 kilogrammonkint 3 márka, 3. bükköny 100 kilogrammonkint 1 márka, 4. árpa 100 kilogrammonkint 1 márka. Ezen behozatali vámok a vámtarifa ideiglenes megváltoztatására vonatkozó 1885. évi február 20-iki törvény alapján ezennel hatályba helyeztetnek. A német birodalmi canczellár 1885. évi február 20-iki rendelete a vámtarifa ideiglenes megváltoztatásáról szóló törvényhez és a búza-, rozs-, bükköny- és árpának a behozatalnál ideiglenes megvámozására vonatkozó 1885. évi február 20-iki hirdetményhez tartozó határozatok tárgyában. A szövetségtanács 1885. évi február 20-iki ülésében a következő határozatokat hozta: I. 1. Aki az előbb említett törvény 1. §-a 2. bekezdésének határozatai alapján a behozatalnál oly áruczikkek vámkezelését, melyekre nézve a birodalmi canczellárnak a törvény alapján kibocsátott rendelete által egyelőre vámilleték szedése rendeltetett el, a vámtarifáról szóló 1879. évi julius 15-iki törvényben megállapított vámdij mellett igénybe veszi, köte-