Nemzet, 1885. március (4. évfolyam, 896-926. szám)

1885-03-11 / 906. szám

Budapest, márcz. 11. (A főrendiház hár­mas bizottsága a főrendiház reformjá­ról.) A főrendiház hámas­ bizottsága ma délelőtt 11 órakor tartott ülésében kezdte meg a főrendiház re­form­járól szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. A törvényjavaslat iránt igen nagy volt az érdeklődés a főrendek közt. Nemcsak a bizottság tagjai, hanem egyéb főrendek is nagy számmal jelentek meg, úgy, hogy a bizottsági ülés a plenáris ülések részére fentartott nagy teremben tartatott. Megjelent a tárgyaláson báró S­e­n­n­y­e­y Pál, a főrendiház elnöke is, de megjelentek a bizottság tagjai is, szinte kivétel nélkül. A kormány részéről állandóan Tisza Kál­mán miniszterelnök és belügyminiszter s báró Orczy Béla ő felsége személye körüli miniszter volt je­len; a képviselőház ülésének bevégezte után meg­jelent a bizottságban gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter és gróf Széchenyi Pál földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter is. A bizottság, — melynek ülésén Szlávy József koronaőr elnökölt — mindjárt kezdetben kimondta, hogy az ülést bizalmas jellegűnek kívánja tekin­tetni , s arról részletes tudósítást hivatalosan közzé nem tesz. Mi is tartózkodunk ennél­fogva részletes jelentés közlésétől. Azon hí­rekből azonban, melyek ez ülés felől politikai körökben, még az ülés tartama alatt, hitelt érdemlő alakban elterjedtek, fölemlítünk egy némely adatot. Az ülésen b. V­écs­ey József, mint az első felszó­lalók egyike, kifogást emelt a javaslat azon intenziója ellen, hogy a főispánokat a felsőházból kihagyja. Utalt arra, hogy ez­által mind a ház résztt, mind a főispáni állás méltósága szenved. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter röviden felelt ez ellenvetésre, utalván ama tekintetekre, me­lyek a főispánok kihagyását, azon nagy s általán elismert érdemek daczára, melyeket közesetünk e kiváló tényezői törvényhozói minőségükben is kivív­tak, szükségessé teszik. — Báró Prónay Dezső hosszabb beszédet tartott, melyben kifejtette kifogá­sait a törvényjavaslat ellen, főleg azt hang­súlyozta, hogy nem eléggé felel az meg a történelmi fejlődés követelményeinek; fentartván magának, hogy esetleg általánosságban is a javaslat elvetésére szavazhasson, kijelente, hogy a részletes tárgyalásba hajlandó belebocsátkozni. Szögyényi Marich László tárnokmester, a főrendiház volt elnöke, szintén hosszabb s nagyérdekű beszédet tartott a javaslat mellett. Utalt mindama te­kintetekre, melyek szükségessé teszik a ház reform­ját , reá­mutatott arra, hogy a kormányjavaslat azon irány­ban mozog, melyet e reform megoldása körül a magyar közélet irányadó tényezői mindig követen­dőnek tartottak, s mily irányban a reformra való hajlandóságát maga a ház is jelezte, s mind­ezek alapján ajánlotta elfogadásra a javaslatot. — Gróf A­n­d­r­á­s­sy Gyula szintén han­goztatta a főrendiház reformjának szükségét, de egyúttal kifejezést adott némely aggodal­mainak is a javaslat intézkedéseivel szemben. He­­lyeslőleg nyilatkozott a censusról, melyet elfogadható­nak vél mint alapgondolatot, elfogadólag nyilatkozott a javaslat egyéb elvi intézkedéseiről is, mint pl. a fő­ispánok, a czímzetes püspökök kihagyása, a protestáns felekezetek egyházi és világi elöljáróinak bevétele; de helytelenítette az életfogytiglan kinevezendő tagok számának túlságos magasságát, s azt, hogy azon főrendi elemek, melyek joga a census hiánya miatt egyelőre gyakorolható nem lesz, teljesen s a maguk egészében elesnek a felsőházban való részt­­vehetéstől. Kérdést intézett a kormányelnökhöz, várjon ha a főrendiház — elfogadván a törvényjavaslatot — azon oly módosításokat eszközölne, mely szerint a ki­nevezett tagok száma 50-re leszállittatnék, úgy hogy azonnal 30, a többi 20 pedig négy év folyama alatt neveztetnék ki, s ha továbbá kimondatnék, hogy a felsőház, a főrendiház azon tagjaiból, kik a census hiánya miatt tagsági jogosultságukat elvesztik, egy­szer mindenkorra ötven tagot választ, kik jogaikat mint felsőházi tagok tovább is gyakorolhatják , kér­dést intézett aziránt, vájjon hajlandó lenne-e a kormány e módosításokhoz hozzájárulni.­­ Tisza Kálmán miniszterelnök e felszólalásra válaszolva ki­jelenti, hogy a maga részéről oly fontosnak tartja e javaslat létrejöttét, hogy, ha a főrendiház az emlí­tett módosításokat a részleteknél magáévá tenné, a maga részér­ől pártolni fogná azokat s azon igye­keznék, hogy a javaslat ily módon emelkedjék tör­vényerőre. — Szólt még Zichy Nándor gróf is, szintén a javaslat általánosságban való elfogadása mellett, fentartván magának, hogy részletes módosí­tásait megtehesse. A bizottság az előrehaladott délutáni órákban még folytatta tanácskozását. A javaslat általánosságban való elfogadását, azon, a bizottságból kiszivárgott hírek, melyek alap­ján fentebbi (korántsem kimerítő, s esetleg egyes ada­tokban téves) értesüléseinket is közlők,­­ kétségte­lennek tartották. A főrendiház bizottsági tárgyalásai­nak tartama, az eszközlendő módosítások természete, valamint a főrendiház plénumának tárgyalási ideje ma még nem volt biztosan jelezhető. Budapest, márcz. 11. (A temesvári fel­irat Tisza Kálmánhoz.) Temesvár városa a közgyűlés határozatához képest a következő üdvözlő feliratot küldte fel a miniszterelnökhöz: »Nagymélt, miniszterelnök úr ! Kegyelmes urunk! Tizedik évfordulója alkalmából azon napnak, melyen nagy méltóságod, alkotmányunk rendelkezései alapján s ő császári és ap. királyi felsége, fölkent ki­rályunk legfőbb keze által a belügyi miniszteri fényes állásra meghivatott, —­­egy ország összes lakos­sága nemzetiség, vallás- sőt pártkülönbségre való tekintet nélkül a hála, elismerés és csodálat számtalan nyilvánulásával ünnepli Nagyméltósá­god érdemeit, melyeket hazánk belállapotainak javítása, intézményeink fejlesztése és szilárdítá­sa, nemzeti jólétünk és belbékénk biztosítása körül szerzett. És nemcsak hazánk minden részéből érik egymást az üdvözlő nyilatkozatok. Nagy méltóságod rendkívüli államférfiul tulajdonságai, lángoló hazafi­­ságtól vezetett s a mellett czéltudat is, higgadt poli­tikája a külföld szemeiben is emelték hazánk tekin­télyét, hirt és dicsőséget szerezvén a művelt világ min­den népénél Nagyméltóságodnak és hazánknak, mely büszkén és megnyugvással látja Nagy méltóságod ke­zében az alkotmányos tisztségek legfőbbjét. Te­mesvár szabad királyi város törvényhatósága is legbensőbb, őszinte örömmel sietett mai közgyűlé­sében a Nagyméltóságodhoz mindenfelől érkező üdv­­kivánatokhoz csatlakozni s midőn Nagyméltóságodat mély hazafias tisztelettel üdvözölnék, az Egek Urát kérjük, hogy tartsa meg Nagyméltóságodat erőben és egészségben s áldja meg mindazon lelki és testi ado­mányokkal, melyek segélyével még hosszú ideig érvé­nyesíthesse államférfim bölcseségét a magyar bűn dicsőségére és üdvére. Kik is mély tiszteletünk kife­jezésével maradtunk, Temesvár sz. kir. város törvény­­hatósági bizottságának 1885. márczius 9-én tartott rendes közgyűléséből. A város közönsége nevében: T­e­­­b­i­s­z Károly s. k. polgármester.« Táviratok. Bécs, márcz. 11. (Eredeti távirat.) A­ »Wiener Zeitung« mai száma közli az ipartörvénynek módositásáról, illetőleg az iparrendtartásnak a mun­kások viszonyait tárgyaló VI. fejezete megváltoztatá­sáról szóló 1885. márcz. 8-ikán szentesített törvényt. London, márcz. 11. Az a­­­s­óh­­áz ülésén Fi­t­z- Maurice Gorst kérdésére kijelenté, hogy Bismarck máj. 5-ki távirata Granville lorddal soha sem közöl­­tetett, hanem a távirat egy részét mintegy tíz nap előtt bizalmasan fölolvasták Granville előtt. Nem hi­szi, hogy az állam bármely érdekének javára válhat­nék, ha ez ügyben további lépések léteznének. Slagg kérdésére F­i­t­z-M­a­u­r­i­c­e azt vála­sz­­szolta, hogy az angol kereskedelmi érdekek a zanzi­­bari szultán birodalmán belül szerződés által vannak óva. A szultán birodalmán kívüliez érdekek a szabad kereskedelemre vonatkozó határozatok alá esnek, me­lyek a legutóbb tartott berlini értekezleten állapíttat­tak meg. London, márcz. 11. A f­e­l­ső ház ülés­én Gran­ville lord Salisbury kérdésére válaszolván, kije­lenté, hogy sem az angol kormányhoz, sem az itteni né­met nagykövetséghez nem érkezett megerősítés azon hírre vonatkozólag, hogy az angol lobogó Victoriában állítólag meggyaláztatott. De bármint legyen is a do­log, ő Bismarck bg azon nyilatkozata alapján, melyet önkényt tett akkor, midőn kire érkezett, hogy Samoa fölött a védnökség kihirdettetek, valamint azon tény alapján, hogy Angolország és Németország közt a gyarmati ügyekben jelenleg barátságosan folynak a tárgyalások, meg van győződve, hogy ez eset nem fog kellemetlen bonyodalmakra vezetni. Gladstone kormányelnök ugyanígy nyilat­kozott az alsóházban átalános, zajos tetszés közben. Belgrád, márcz. 11. Kantakuzen herczeg bolgár hadügyminiszter Belgrádon át Pétervárra uta­zott. Az Újvidéken megjelenő »Zasztava« czímű hír­lapot Milán királyt ócsárló czikkei miatt Szerbiából kitiltották. London, márcz. 11. Meadenak és Crowenak, a nyugatafrikai értekezletben részt vett angol megha­talmazottaknak a királynő­ a harmad­osztályú Bath­­rendet adományozta. London, márcz. 11. Mint a »Times« véli, nem valószínűtlen, hogy az afghán határon összeütközés fog történni, mert az oroszok újra Herat irányában nyomultak elő. Az afghánok egyébiránt Angolors­zág képviselői­nek tanácsa és ígéretei által buzdítva, el van­nak készülve arra, hogy az oroszok h­ódítási szándékával szemben ellenállást fognak kifej­teni. Sir Lumsden utasíttatott, hogy azon esetben, ha a körülmények megkövetelnék, szervezze az Afghanistan megvédelmezését czélzó műveleteket. Afghanistan emírje kérte, hogy esetleges megtámadtatás esetén Herat sánczainak meg­erősítésében segítségére legyenek neki az angolok. London, márcz. 11. Granville, Harting­ton és Northbrook tegnap délután másfél órai értekezletet tartottak, melynek tárgyát hír szerint az afghán határra vonatkozó kérdések képezték. New­ York, márcz. 11. Washingtonba ér­kezett hírek szerint Barrios elnök lépése kö­vetkeztében, melyet a közép-amerikai álla­moknak egy köztársasággá való egyesülése érdekében tett, Guatemala és Nicara­gua közt hadüzenet történt. Barrios lépésének hír szerint az a czélja, hogy akadá­lyokat gördítsen a nicaraguai csatorna kiépí­tése elé. Berlin, márcz. 11. A »Nordeutsche Allge­meine Zeitung« a »Pall-Mall-Gazette «-tel szemben kijelenti, hogy alaptalan ez utóbbi­nak azon reménye, hogy a német és angol kabinetek közt további polemikus fejtegeté­sek fognak folyni. Granville lord joggal mondta beszédében, hogy 1883-ban, Alexandria bombáztatása után, Németor­szágban azt remélték, hogy Angolország Egyptomban nyert helyzetét arra fogja használni, hogy mint az euró­pai érdekek negotiorum gestora a rendet ott fentartsa és az egyptomi pénzügyeket gazdálkodóan és igazságo­san kezelje. Ezen a nézeten voltak akkor valamennyi kabinet államférfiul Németországban föltételezték, hogy Angolország negotiorum gestiója teljesítésénél azt a rendszert fogja követni, melyről Bismarck bg azt­­mondta, hogy ő, ha angol miniszter lett volna, azt követte volna, t. i. hogy Angolország Egyptom­ban a szultán — mint souverain — nevében és az ő auto­ritása alatt gyakorolja befolyását. A német rész­ről januárban tett nyilatkozat azokra az 1883- ban tett, nagyon bizalmas jellegű és barátsá­gos nyilatkozatokra vonatkozott, melyeket a biro­dalmi cancellár a birodalmi gyűlésben közölt. Bis­marck hg. 1883-ban csak ily értelemben nyilatkozott Angolországgal szemben és a f. évi január hóban tett hivatalos közleményben akkori nyilatkozataira czél­­zott. Granville lord azon állítása, hogy ő későbbi nem bizalmas jellegű nyilatkozat által jön emlékez­tetve arra, hogy Németország ezelőtt két évvel biza­lomteljesen várta, hogy Angolország Egyptomban az európai érdekeket képviselje, teljesen correct. Madrid, márcz. 11. A kamara 191 szavazattal 66 ellenében elvetette a szabad­­elvű párt azon indítványát, hogy a hadsereg létszáma 70,000 emberről 45,000 emberre szállíttassék. Róma, márcz. 10. A »Moniteur de Home« egy »Velebrad és Pétervár« czímű czikkben azt írja, hogy Oroszország rosszul fizet Róma azon törekvé­séért, hogy a Method-ünneptől a politikai színezetet elvonja. A vilnai püspökség elnyomatását hallatlan erőszaknak mondja. A poseni főegyházmegye kérdése elvben már megoldatott. A Vatican azonban vonakodik a Porosz­­ország által az érseki méltóságra ajánlott Wanjurát elfogadni, miután ezt, mint polgári családból szárma­­zottat nem találja eléggé befolyásosnak. Úgy gondol­koznak a vaticánban, hogy jobb a püspök hiánya, mint egy tekintély nélküli püspök. A pápai curia Ledochowski utódjául egy lengyelt óhajtana. A »Diritto« megc­áfolja a »Temps« azon hírét, mintha az olasz kormány bármiféle nyilatkozatot tett volna Massalah megszállásának jellegéről s az ottomán souverainitásról. Belgrád, márcz. 10. Az arnauták megtámadták a 12-ik számú szerb határőrházat s az őrséget leölték. Az ő-Szerbiában támadt zavargások folytán, a török kormány megkereste a szerb korm­ány­t, hogy ez tiltsa be Bulgáriában és­­-Szerbiában a fegyverviselést. BOCS, márcz. 11. Ucinsky bányatanácsost és Späth főmérnököt, a mährisch ostrani bányakerület szakértőit kiküldték a karvini b­á­n­y­a­ka­tast­r­ó­f­a ügyében elrendelt vizsgálat megejt­é­­sére. A vizsgálat eddig kiderítette, hogy a ventilátor a robbanásig szabályosan működött, hogy a roppant mennyiségű gázok, melyek egyedül magyarázzák meg a robbanás óriási mérveit, mikép gyűlhettek fel, az még eddig sincs kiderítve. h­írek. Márczius 10. — Hivatalos. Véglegesítés. A sátoralja­ujhelyi kir. törvényszék elnöke, a tokaji kir. járásbírósághoz ideiglenes minőségben kinevezett 23.*ffiri István segélydájas»­ábírótakor­­nokot állásában végleg megerősítette. — Posta. Kolozsmegyei Kolozsmonostor községben s h­áromszékmegyei Nag­rnyujtód községben f. é. márcz. hó 11-én postahivatal lép életbe. — Gazdasági tudósítók: A földmivelés-, ipar, és kereske­delemügyi miniszter, Vaszari László kis-czenki lakost Sop­­ronmegye soproni, Bedners Adolf péterfalvi lakost Szebenme­­gye szászsebesi, Binder Lajos szászsebesi lakost Szeben megye Szászsebes városára, Bartók Béla nagy­szentmiklósi lakost To­­rontálmegye nagyszentmiklósi, Tóth János nagysemlaki la­kost Temesmegye dettai, és Horn József bárosi lakost Temes­megye rékási járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Alapszabály megerősítés. A tusnádi róm­. kath. ének­­egyesület,— az orosházi keresztény 150 frtos temetkezési egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Névváltoztatások. Sternberg Zsigmond nagykárolyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szatmári«-ra Schossberger Ignácz kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Irén, Gizella, Vilma, Ilona, Erzsébet és Emília ki­skorú gyermekei vezetéknevének »Sasvári- ra, Lichtnisz Fe­­rencz bogárosi illetőségű csabai lakos saját, valamint Béla, Irma és Berta kiskorú gyermekei vezetéknevének »Liget”-re kért­ átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel meg­engedtetett. — Jekelfalussy Lajos búcsuja és Török János beigtatása. Jekelfalussy Lajos ma délelőtt 11 órakor búcsúzott el a fővárosi államrendőrség tiszti karától. A rendőri palota legnagyobb terme egészen megtelt a salon ruhába öltözött tisztviselőkkel, akikhez Jekel­falussy meleghangú beszédet intézett, megköszönve nekik, hogy öt hónapon át olyan buzgósággal támo­gatták őt feladatában. Kiemelte, hogy a közigazgatás terén, hosszú éveken át szerzett tapasztalatai folytán mondhatja, hogy a rendőrség feladata nagy és nemes, amennyiben hivatása az egyének személy- és vagyon­biztonsága felett őrködni ; terhes is, mert szolgálata éjjel-nappal tart, de nem nehéz,ha társul kitartó igyekezettel s kötelességérzettel. Felhívta a tisztikart végül, hogy főnökéhez mindig bizalommal, de feltétlen tisztelettel és odaadással viseltessék. Intette, hogy a közönség irányában mindig előzékeny magaviseletet tanúsítson, mert ennek tiszteletét és bizalmát csakis ezen után lehet kiérdemelnie, és intette végül a tisztikart, hogy collegiális összetartást, kölcsönös megbecsülést honosítson meg kebelében.­­ Ezzel a hivatalt Török János főkapitánynak átadta. Pek­ár­y József rendőrtanácsos eddigi b. kapitány válaszolólag megköszönte az egész tisztikar nevében a távozó miniszteri biztosnak működése alatt a tiszti­kar irányában tanúsított jóindulatát, elnézését, s ajánlotta azt a min. tanácsos további kegyeibe és pártfogásába. Még Török János kir. tanácsos mondott néhány buzdító szót a tisztikarhoz, mire a hivatalt átvette s a beiktatás ünnepélye véget ért. — Tűz a várszínházban. Tegnap este a várszín­házban, mielőtt a kapukat kinyitották volna, a szer­tárban tűz támadt annyiban, hogy a falra függesztett szinlapok közül néhány a léghuzamban oda lengett a gázlánghoz, mely azokat azonnal meggyújta. A szín­ház tűzoltói észrevették a bajt, s azonnal elfojtottak minden veszedelmet. — Egy szobaleány öngyilkossága. A Sugár-ut 104-ik számának harmadik emeletéről, ma reggel egy szobalány leugrott az udvarba, s azonnal meghalt. Tetemének romjait a Rókus kórház halottas házába szállították. — A Strikeoló fűtők. Az osztr. magy. Lloyd tár­­sulat fűtőinek munkaszünetelése véget ért, miután a strikeolók egy része belátta, hogy a strike folytatása csak rájuk lehet káros s az izgatók is elvesztették be­folyásukat a munkásokra. A strikeolók a következő igényekkel léptek a társulat elé: A fizetést kapják aranyban akkor is, amidőn a hajók Triesztben van­nak. 2. Egész fizetést kapjanak kétharmadnyi helyett akkor, amidőn a gőzösök leszerelőben vannak. 3. Men­tessenek föl az alól, hogy a fedélzeten is kelljen dol­gozniuk. A társulat a 2-ik pontot méltányosnak ta­lálta, a többiekre nézve azonban hozzájárulását meg­tagadta s — mint tudvalevő — Konstantinápolyban és a hadügyminisztériumnál azonnal gondoskodott kellő számú fűtökről, nehogy a forgalom egy pillana­tig is megakadhasson. Ennek daczára örömmel fogad­ták, midőn a strikeolók kijelentették, hogy a munká­hoz hozzálátnak újra.­­ A »Társalgó« czimű hetilap febr. végén 8-ik számával megszűnt. Az előfizetők közül a kik pénzü­ket a jan. és febr. hóra eső rész levonásával vissza­­kivánják, tudassák a kiadótulajdonossal, mert ápr. 15-én a megmaradt összegeket a hirlapírók nyugdíj­alapjának adják át. — Öngyilkosság. Debreczenben, mint a »Debr. Ellenőr« írja, tegnap megrendítő öngyilkosság tör­tént. Ujfalussy Sámuel catasteri becslőbiztos puskalövéssel agyát szétlocscsantotta.Az általános tisz­teletnek örvendett férfiú öngyilkossága mély részetet keltett városszerte. Öngyilkosságra hír szerint az bírta, hogy legutóbb hivatalos működéséért egyesek részéről sok zaklatásnak volt kitéve. A főbb részeiben általunk már közölt vádindít­­vány Schwarz Sámuelt a btk. 355. §-ába ütköző és 356. §. szerint minősülő öt rendbeli sikkasztással ter­heli, melyek a következők : ^ 1 Dr. Kétly Károly azt panaszolja, hogy Schwarznak gőzmalmi részvények vásárlása végett 3600 fő­t névértékű aranyjáradék-kötvényt adott át. Schwarz e kötvényeket eladta és a pénzt megtar­totta. A fenyítő följelentés után visszatérített ez ösz­­szegből annyit, hogy a panaszos kára most már csak 1300 forintra rúg. 2. Linz József tőzsdei üzletek kötésére 1000 forintot adott Schwarznak. Az üzlet 1535 forint nyereséget hajtott, de a panaszos csak 800 forintot kapott belőle, a többit elsikkasztotta a bankár. 3. Maroevics Péter a vádlott rábeszé­lésére szintén tőzsdeüzletekbe bocsátkozott és e vég­ből értékpapírokban és készpénzben 5000 irtot bizott rá. Az üzlet haszonnal járt, de Schwarz a panaszost megillető 10,339 frt helyett csak 3650 frtot szolgál­tatott ki, a többit pedig elsikkasztotta. 4. Sterk Gyu­la 280 frt elsikkasztásával vádolja Schwarzot, ki e bűnét elismeri. 5. Bless Ferencz értékpapírok vásár­lása végett 2 drb 500—500 frtos takarékpénztári könyvecskét, egy db 500 frt névértékű takarékpénztári részvényt és 510 frt. készpénzt adott át Schwarznak, ki az egész összeget elsikkasztotta és csak a fegyelmi följelentés megtétele után téritette visszájává részét; a panaszos kára 695 frtot tesz ki. Schwarz Sámuel, ki csalásért már két ízben büntetve volt, e vádpontok nagy részét beismeri. Sírva panaszolja el, hogy azelőtt negyedmillió volt tulajdo­nában, midőn beütött a párisi krach és hitelezői egy­szerre megrohanták, úgy hogy nem volt képes őket kielégíteni. Terhér­e esik a még a bírói zártörés útján elkövetett sikkasztás, melyet szintén beismer. A panaszosok közül egy sem jelent meg a tör­vényszék előtt, hanem helyetteseik által bejelentették, hogy a maguk részéről a panasztól elállnak és a vád­lott megbüntetését nem kívánják. Rakovszky kir. alügyész az összes vádpontok­ban elmarasztalni kéri a vádlottat, enyhítő körülmé­nyül hozva föl őszinte beismerését és a hitelezőknek nagy részben való kielégítését. Dr. Bácskay Albert a vádlott védője a büntetés enyhe kimérését és a hosszú vizsgálati fogság beszá­mítását kéri. A törvényszék fél 3 órakor kihirdette az ítéle­tet, mely szerint Schwarz Sámuel a Kétly, Sterk és Blesel kárára elkövetett sikkasztásban és zártörésben bűnösnek mondatott ki s összbüntetésül másfél évi börtönre ítéltetett, melyből kilenc, hó a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett. A magánpanaszo­sok jogaik érvényesítése végett a polgári perútra uta­­síttattak. Hű­tlenségi per Németországban. A lipcsei biro­dalmi törvényszék f. hó 7-én délben Janssens lüttichi kereskedőt két ízben elkövetett hűtlenségért, nyolcz évi fegyházra ítélte, Knipper, birkenfeldi kereskedőt pedig a bűnrészesség vádja alól felmentette. Az ítélet indokolása nyomán a következőkben ismertet­jük a tanyálladékot. Janssens, aki kereskedőnek mondja magát, voltakép iró, aki több lapot szerkesz­tett; belga nemzetiségű és 1878. óta lakik Németor­szágban. Deutzben megismerkedett a kerületi hadpa­rancsnokság egy altisztjével, Metterrel és rábeszélte, hogy szolgáltassa ki neki a 8-ik hadtest mozgósítási utasítását. Ezt úgy eszközölték, hogy Metter viaszle­nyomatai szerint álkulcso­kat készíttetett; három három este egymásután az illető szekrényekből ki­vette az okmányokat és reggelre, mikor Jenssens lemásolta az iratokat vis­zatette. Ezen szivességek­­ért Metter kapott 10—20 márka dijat, továbbá ötven márka kölcsönt. Düsseldorfban Janssens megismer­kedett Schneider altiszttel és ezt rábírta, hogy 500 márkáért szolgáltassa ki neki a 7-ik hadtest mozgó­sítási okmányait. Janssens azt állítja ugyan, hogy csak jegyzeteket kért egy katonai munkához,melyben a különféle mozgósítási rendszereket akarta ismertetni, de azt beismerte maga is, hogy az illető altiszteket megvesztegette. Katonai szakértők oda nyilat­koztak, hogy a mozgósítási utasítás ismerete tel­jes áttekintést nyújt a mozgósítási terv felett és titoktartása feltétlenül szükséges, mert ide­gen kormányoknak még a régi utasítások ismerete is előnyöket nyújt. A birodalmi törvényszék a vizsgá­lat adataiból azt a meggyőződést merítette, hogy Janssens a franczia kormány ügynöke volt és azzal bízatott meg, hogy szerezzen adatokat a német had­sereg mozgósítási intézményeiről, a rajnai várakról stb., e czélból számos megbízottat tartott, a­kik neki adatokat gyűjtöttek, melyekből ő hetenként általános jelentést szerkesztett a franczia kormány számára. Súlyosító körülménynek vette a bíróság azt is, hogy Janssens, álnevek alatt, a berlini rendőr­ségnek 1200 márka díj fejében felajánlotta az ál­tala elcsábított altisztek neveit és a bűnösségükre vonatkozó bizonyítékokat. Knippert, aki az okiratok másolásában segített, de az okiratok rendeltetését nem ismerte, a bíróság felmentette. Törvényszéki csarnok. A sikkasztó bankár. A múlt év folyamán sokat írtak a lapok Schwarz Sámuel bankár ü­zelmeiről, ki hitelezőit cserben hagyva, egy szép napon megszökött a fővárosból. Mikor szökésének hite terjedt, igen so­kan tettek ellene panaszt a rendőrségnél, mely őt e följelentések alapján világszerte köröztette. A szöke­vény jó ideig bujdosott a külföldön, de végre elfogták Milánóban és a külügyminisztérium közvetítése mel­lett kiszolgáltatták a budapesti kir. törvényszéknek. A bankár azóta vizsgálati fogságban van s hozzátar­tozói ez idő alatt kielégítették több hitelezőjét, de azért maradt még elég elsimitatlan bűne, melyekről a mai végtárgyaláson kellett számolnia. A tárgyalást Papp József törvényszéki biró ve­zette. Szavazóbirák: dr. Szentkereszty és Richter. Az ügyészséget Rakovszky István kir. alügyész képviseli. Jegyző: Balló. Egyesületek és társulatok.­ ­ A körmöczbányai magyar egyesület f. hó 8-án, mint levelezőnk irja, kiválóan sikerült estélyt tartott. A programm egy részét Havas Béláné magyar népdalai a »Csókon szerzett vőlegényből«, Pszotka Ferencz hegedüjátéka (Norma nyitánya) s Rózer Ká­roly zongorajátéka (Liszt F. I. Rhapsodiája) töltötte be. Végül Szigligeti »Új Világ czímű ” felvonásos víg­­játékának előadása következett, melyet a »Szarvas« nagytermét zsúfolásig megtöltő nagyszámú közönség zajos és gyakori tapsokkal fogadott. A színi elő­adásban részt vettek: Kozákievics Marian (Szen­tesi), Hellvig Olga (Borbála), Raisz Irén (Julcsa), Kmetykó Georgette (Brigitta), dr. Florek Károly (Lánci), Máriássy Mariska (Matild), Brunner Irén (Róza), Várady Lajos (Szolnoki), Szántó Kálmán (Bencze), Láng Károly (Tollnoki), Klaudinyi (Szolga). Az estély fényes sikere Kör­m­é­n­y­i Ferencz fő­reáliskolai tanár Foster Imre és Árkosi Béla érdeme. A mulatságban résztvettek: Angyal Béláné, Bakh­­mann Gyuláné, Emma leányával, Bózer Károlyné, Burkart Irén, D’Ouvenon Gyuláné, Florek Károlyné, Forster Imréné, Forgách Berta, Hellvig Nándorné Irma, Hajnalka és Gizella leányaival, Kelemen Fe­­renczné, Melis Auguszta, Pszotka Ferenczné, Put­­noki Rezsőné, Pehacsek Irma, Ra­ab Károlyné Herma leányával, Ritter Lipótné, Schröder Ida, Schwartz Gyuláné, Salamin Kelemenné, Steffens Ferenczné, Szolcsányi Gizella, Teschler Györgyné, Versényi Györgyné, Vizy Ferenczné és Várady Lajosné Irodalom, színház és művészet.­­ Az »Arany ember« bécsi előadásának szerep­kiosztásában változás történt: Török­ Buska grófné helyett, s tegnap Timea szerepét Reichen­bach k. a. játszotta, ki ezúttal lépett föl a színpadon először. A közönség,amely az »Arany ember« előadásait mindig roppant számban szokta nézni, a kisasszonyt, kit rendkívül bájos, szép, üde jelenségnek mondanak a bécsi lapok, nagyon szívélyesen fogadta, s többször zajos tapssal is bátorította, a­mikor a kezdő némely felezegsége akadályul szolgált arra, hogy tehetségét teljes mértékben érvényesítve. A bécsi lapok nagy jövőt jósolgatnak Reichenbach kisasszonynak. Időjárás márczius II. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése, lelek magyarázatai: © = szélcsend; Q «= tiszta, de­­rült; @ */« felhős; (g = '/« felhős ;© = */« felhős; » borult; = eső ; — hóeső ; A — jég; EH köd ; CSŐ “=· gőz ; •£­ = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Hazánkban: Északias, helyenkint viharosig erős szelek mellett, a hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás jóval nagyobb lett. — Az idő változó, derűs, változik felhős*borus­­sal. Csapadékok — hó és eső — helyenkint voltak. Az e hó 7-én előrejelzett idő változó jellegével végződik s derülő jelle­get öltve, jövőre szárazabb, egyelőre hidegebb lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Déli helyek kivételével többnyire de­rült, éjjel fagyos időt várhatni. ! • ! ! ! t • Szól A hő* Állomások nyomri ^ . ______(1-181 fokban Arad.................. 69.4 ÉNT 4 —1.2 — (J Besztercze . . . 68.5 NY 1 —3.4 — O Beszterczebánya , 67.4 E 2 —4.5 — O Budapest ... 70 4 E 1 —3.4 — O Csáktornya . . . 69.9 D 2­ 0.3 — Q Debreczen . . . 69.0 EK 1 —6.0 — Q Eger....... 71.5 NY 2 —5.8 — Q Eszék................... — _ — _ _ Fiume .... 66.6 EK 4 3.7 2 Q Késmárk . . . — _ — — _ Keszthely . . . 70.9 E 2 0.0 — O Kolozsvár . . . 71.2 NY 1 —2.2 1 (1 Magyar-Óvár . . 72.3 E 1 —4.8 — Q Akna-Szlatina . . 68.0 ENY 1 —2.0 1 O Nagy-Enyed . . 68.8 E 2 —1.5 — © Nagy-Szeben . . 70.7 E 2—26 — $ Nagyvárad . . . 69.1 j E 2 —3.2 — Q Orsova .... 68.1 j E 6 2­8 3 O Pancsova . . . 69.2 i EK 4­0.8 7 © Selmeczbánya . . 71.9 J ENY 7 —4.6 — Q Sopron . . . . — — — — — Szatmár-Németi . 68.6 I­NY 3 —3.6 — Q Szeged .... 69.7 ] © —1.3 —­­ * Sepsi-Szt.-György . 68.5­­ EK 4 —1.0 — Q Szolnok .... 70 0 E 2 —5.2 — m Temesvár . . . 71.1 E 5 —1.1 — ® Trencsén . . . 71.1 EK 1 —2.0 — i O Ungvár .... 68.0 E 1 —0.4­­*•; n O Zágráb .... I 67.0 EK 2| 1.0 !$•. 8 # Bécs...................I 72.3 © 1 —2.8­­ — j () Bregenz . . . . 69.0 EK 1 —0 5 2 CJ Konstantinápoly . I 66.4 ENY 5­­­6.6 ' — gj$ Lesina .... — _ j — . — j — Pola....... 63.4 K 6 3 9 5 $ Iste ■ : rr . m s~­ 21 u8.4 r* vf Q Szerajevo , . , 66.5 @ ! v.o • KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Állami kedvezmény. A földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter, egyetértőleg a pénz­ügyminiszterrel, Wieland Arthur lengyelfalvi gazda­sági szeszgyára részére az állami kedvezményeket megadta. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a hajózás kezdetétől február 12-től feb­ 21-ig terjedő hét bevételéről: 1885. év: 169,373 frt 05 kr, 1884. évi 309,480, forint 88 kr., ehek a be­vételek a hajózás kezdetétől február 6-tól február 21-ig 169,373 forint 05 kr., 1884. évi 309,480 forint 88 kr. Öszszesen az 1885. évi bevétel 169,373 forint 05 krajczár, az 1884. évi 309,480 forint 88 kraj­­czárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a február 12-től február 21-ig terjedő bét bevételéről: 1885. évi—,— forint —kr, 1884. évi —,— forint — kr, ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi febr. hó 25-ig 260,801 forint 22 kr, az 1884. évi 226,130 forint 22 kr. Összesen az 1885. év bevé­tele 260,801 forint 22 kr, az 1884. évi 226,130­ forint 22 krajczárral szemben. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület 1885. év február havi forgalmáról következő kimu­tatást veszszük : I. Bevételek: Betétek 2.549,839 forint 63 kraj­czár, visszafizetett előlegek 21.705 forint 8 krajczár, ki­bocsátott pénztárjegyek 1,500 frt­­ kr., visszafizetett kész­pénz kölcsönök 242,220 forint 54 krajezár, előlegek és kölcsö­nök utáni kamatok 133,080 forint 90 krajezár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 8,760 frt 42 kr, különféle dí­jak : 1,970 frt 81 kr., adó, bélyeg és illetékek 1,673 frt 45 kr, beváltott váltók 2.743,934 frt 1 kr., váltók kamata 48,847 frt 93 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 2.067,242 forint 67 krajezár, fiókpénztáraktól­­átvett kész­pénz 635.000 frt — kr. m. kir. közp. pénztárjegyek 604,750 forint — kr., letétek folyó­számlára 1 960,535 forint 6­6 kr, értékpapírok számláján 505 forint 49 kr, visszatérített kamat és kezelési költség 248 frt 25 kr, intézeti házak jö­vedelme 14.370 forint 49 krajezár, kétes követelések szám­áján 544 frt 05 kr, összesen 11.036,179 forint 30 krajezár, pénztári készlet február 1-én 833,228 forint 78 krajezár, főösszeg 11.869,408 frt 08 kr. — n. Kiadás: Visszafizetett betétek 2.005,940 frt —­ krajezár, betétek utáni kamatok 5,969 forint 49 kr, előlegek 18,410 frt — krajezár, beváltott pénztárjegyek és azok kamata 14,888 frt 68 krajezár, készpénz kölcsönök 486,200 frt — kr, leszá­mítolt váltók 3.495,502 forint 46 krajezár, vidéki pénzin­tézetek váltó- és kamatszámláján 1.827,058 frt 71 kr., fiók­pénztáraknak átadott készpénz 535,000 frt — kr, fizetmények folyó­számlán 1.178,008 frt 42 kr., értékpapírok számláján 135,675 forint 8 krajezár, hivatalnokok és szolgák fizetése 9,083 forint 19 kr., kezelési költség, adó és illetékek 19,206 frt 18 krajezár, különféle kamatok 1,000 forint 43 krajezár, alkuszdij 734 forint 17 kr, intézeti házakra tett kiadások 3,917 frt 99 kr, magyar kir. központi állampénztárjegyek 390.000 forint — kr, kifizetett részvényosztalékok 646.800 frt — kr, beváltott kötvényszelvények 460 forint — krajcrár, 1884. évi nyereség és veszteség számla 157,281 frt 41 kr, jóté­kony adományok 25 frt — kr, összesen 10.931,161 frt 13 kr, készpénzmaradvány febr. 31-én 938,246 frt 95 kr, főösszeg 11,869,408 frt 08 krajezár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 1.256,123 forint 40 kr., visz­­szafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.279,827 forint 18 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 2.036,605 forint 77 krajezár, viszszafizetett beté­tek s azok kamatai 1.882,376 forint 30 krajezár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 498,685 forint 50 kr., visszafizetett betétek s azok ka­matai 465,312 frt 76 kr., kibocsátott pénztárjegyek 33,500 frt — kr. beváltott pénztárjegyek s azok kamata 110,778 frt. 75 krajczár. Letét folyó­számlára 42.000 frt. A német birodalmi kormánynak a gabonavámok felemelése folytán tett intézkedései. A német birodalmi canczellár 1885. évi február hó 16-án kibocsátott ren­delete a búza, rozs, bükköny és árpának a bevitelnél ideiglenes megvámozása tárgyában. Miután a biro­dalmi tanács a vámtarifáról szóló 1879. évi julius 15-iki törvény megváltoztatására vonatkozó törvény­­javaslat második olvasása alatt a vámtarifa 9. számá­ban foglalt alább megnevezett czikkek behozatali vám­jait a következőképen jóváhagyta: 1. búza 100 kilogrammonkint 3 márka, 2. rozs 100 kilogrammonkint 3 márka, 3. bükköny 100 kilo­grammonkint 1 márka, 4. árpa 100 kilogrammonkint 1 márka. Ezen behozatali vámok a vámtarifa ideiglenes megváltoztatására vonatkozó 1885. évi február 20-iki törvény alapján ezennel hatályba helyeztetnek. A német birodalmi canczellár 1885. évi február 20-iki rendelete a vámtarifa ideiglenes megváltozta­tásáról szóló törvényhez és a búza-, rozs-, bükköny- és árpának a behozatalnál ideiglenes megvámozására vonatkozó 1885. évi február 20-iki hirdetményhez tartozó határozatok tárgyában. A szövetségtanács 1885. évi február 20-iki ülé­sében a következő határozatokat hozta: I. 1. A­ki az előbb említett törvény 1. §-a 2. bekezdésének határozatai alapján a behozatalnál oly áruczikkek vámkezelését, melyekre nézve a birodalmi canczellárnak a törvény alapján kibocsátott rende­lete által egyelőre vámilleték szedése rendeltetett el, a vámtarifáról szóló 1879. évi julius 15-iki törvény­ben megállapított vámdij mellett igénybe veszi, köte-

Next