Nemzet, 1885. június (4. évfolyam, 986-1013. szám)

1885-06-19 / 1004. szám

díszítve és zsúfolásig megtelt válogatott közön­séggel. Az ünnepelt főpapot Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán, Pap János polgármester és Bar­­thal Rezső kir. tanácsos tanfelügyelő hívták meg az ünnepély színhelyére. Midőn Mayer István megje­lent, az egybegyült közönség zajosan megéljenezte. Miután a kék és sárga drapériákkal díszített emel­vényen elfoglalta helyét, megkezdődött az ünnepély. Meszéna János alelnök üdvözölte a népszerű főpapot. Az alkalmi beszédek Mayer István irodalmi, papi, ta­nári és emberbaráti működését ölelték fel, kiemelvén Mayernek szabadságharczunk ideje alatt tanúsított hazafiságát. A szónok sikerült beszédét a közönség többször zajos éljenzéssel szakította meg. Az ünne­pelt mélyen meghatva köszönte meg a kitüntetést. Az ünnepély legszebb része volt, midőn az óvoda kis nö­vendékei előléptek s üdvözölték a szeretett István bácsit. Az üdvözlőverset dr. Pöldváry István irta, a sikerült képet Molnár István, academiai festő, készí­tette. Az ünnepély rendezői a herczegprimást is meg­hívták, de nem jelent meg az ünnepélyen, mert — mint mondá — nem akarta az ünnepelttől az elsőbb­séget elvenni. A képet azonban megnézte és igen si­kerültnek találta. — Gróf Zichy Géza Nagy-Károlyban. Nagy-Károly város és Szatmármegye műpártoló közönsége, mint nekünk onnan írják, ritka műélvezetnek néz eléje. Gróf Zichy Géza ugyanis, gróf Károlyi Istvánnénak tett ígéretéhez képest, az e hó 24-én a vereskereszt egylet ottani megyei választmánya javára rendezendő hangversenyen közre fog működni.­­ A hírneves mű­vész a megállapított programm szerint a »Magyar nyitány« és »Magyar rhapsodia« czímű saját szerze­ményű darabjait, és Wagner Richárdnak »Tannhäu­ser ábrándja« czímű művét fogja zongorán előadni.­­ Stöcker tiszteletére a »Geselligkeit« nevű keresztény-társadalmi egyesület tegnap » Stand­chen«-t rendezett. Az egyesület biztosította a »mestert«, hogy ezután is tisztelni fogja őt. Stöcker azt felelte, hogy az egész párt ellenségei eszelték ki, s hogy ő törhetet­lent fog tovább küzdeni. — Camphausen Vilmos, kinek halálát reggeli lapunk egy távirata jelentette — egyike volt a legki­válóbb német csatafestőknek. 1818. febr. 8-án Düs­seldorfban született s itt nyerte művészi kiképezteté­­sét. Első csataképeinek tárgyát a harmincz évi há­borúból és az angol polgárháborúból merítette. 1864. óta részt vett a porosz hadsereg hadjárataiban Schles­­wig-Holsteinban, Csehországban és Francziaország­­ban; e nagy csaták számos jelenetét festette meg. Kevésbbé sikerültek a franczia háborúból vett képei, ellenben jelentékeny alkotásait képezik Vilmos csá­szárnak, Bismarcknak és Moltkenek életnagyságú lovasképei. Camphausen mint illustrator is kiváló hírnévre tett szert. — Villámcsapás. Morvaország Sternberg hely­ségében tegnap délután fél három órakor nagy ziva­tar volt. A villám belecsapott a Bayer-féle kályha­­gyár most épülő házába és ott hat személyt sebesitett meg. Ezenkívül két embert meg is ölt. A környéken is volt több helyütt mennyköütés, de sehol sem gyújtott. — Elfogott postatolvaj. Nemrég Újvidéken 5600 forintot tartalmazó pénzesleveleket loptak el az ottani postáról. A tettes most kézrekerült, János Jánosnak hívják és postahivatali szolga. Temesvárott lakó apjánál már házmotozást is tartottak, mely al­kalommal sok Újvidéken feladott pénzeslevelet talál­tak és koboztak el. — Kiszabadult tigris. Északi Csehország Georgs­wald helységében, ahol jelenleg lövészünnepélyt tar­tanak, tegnapelőtt izgató esemény folyt le. Egy most ott tartózkodó menazsériának kiszabadult a tigrise és kirontott az ünnepély színhelyére, mely tele volt emberekkel. Az állatgyűjtemény személyzete még jókor figyelmeztette a közönséget a közelgő veszélyre, mert a tigris, kiszabadulta után, mindenekelőtt a bódé legnagyobb majmát tépte szét. Képzel­hetni, mekkora rémülettel futott szét a tömeg a kö­zelgő vadállat elől, mely egyenesen neki­vágtatott egy a helység határában levő búzaföldnek. Sem a menazseria őrei, sem annak állatszeliditőnője nem mertek utána menni, minthogy a tigris csak kis ideje van ketreczben. Végre azonban összeszede­­lőzködött a zsandárság és egyesülve az ünnepen jelen volt lövészekkel, hajtó vadászatot indított a bő ír állat ellen. Nagy nehezen sikerült is azt ártal­matlanná tenni, de nem anélkül, hogy a hajsza alatt embervér­ is ne folyt volna. Egy cserepes, aki a már akkor megsebesült állattal szembe találta magát, bát­ran rávágott kalapácsával; a tigris azonban megra­gadta, földhöz csapta és kétségkívül szét is marczan­­golta volna, ha épp e perczben egy torkába irányzott lövés földre nem teríti. Az állatgyűjtemény tulajdo­nosa nemcsak 1800 írtba került tigrisét vesztette el, hanem meg kell térítenie ama károkat is, melyeket az állat a búzaföldekben ejtett. A Sáska ütötte fel fejét túl a Volgán oly mennyiségben, hogy az általa ellepett terület megha­ladja az ezerhatszáz négyszögkilométert. A veszede­lem annyival nagyobb, mert túl a Volgán az idén ép­pen nem termett fa, tehát e pusztító rovar a rozsfé­lét fogja tönkretenni elsősorban. A zemsztvo erélyes rendszabályokhoz nyúlt kiirtására. — A kolozsmonostori m kir. gazdasági tanin­tézetnél az 1885/6-ik tanévre az I-ső éves tanfolyam­ban nyolcz állami alapítványi ösztöndíjas és öt sza­badhely megürülvén, ezeknek betöltésére pályázat hirdettetik. — Felhőszakadás volt Kolozsvárit tegnap dél­után fél 2 órakor. Patakban omlott a viz az utczákon, sok kárt téve a vidéken és két és fél perczig sűrűen hullott a galambtojás nagyságú jég is. — Báthory István egykori székvárosa, Grodno, mint említve volt, majdnem egészen leégett. A város háromnegyede, épen a leggazdagabb része, a f. hó 11-én kitört lángok martaléka jön. Leégett Báthory István egykori tanácsterme, a Brigitta nének kolos­tora, a fiúgymnasium, a fegyház, városház, a bank fióképülete, a levéltári épület, a város legjobb ven­déglője stb. összesen vagy 800 ház lett áldozata a dühöngő elemnek. A városnak 40 ezer lakosa közül több mint a fele hajléktalan­ná lett. — Esküvők. Bethlendi Endre, a debreczeni főis­kola tanára, e hó 27-én vezeti oltárhoz Menyhárt Já­nos tanár leányát, Kornéliát. — Öngyilkosság az olasz közmunkaügyi minisz­tériumban. Mint Rómából írják, az ottani közmunka­ügyi miniszérium palotájában tegnapelőtt öngyilkos­ság fordult elő. Dagnino commendatore, az egyik osztályfőnök, öt revolverlövéssel vetett véget életének. Hátrahagyott levelében financiális zavarokat említ tettének okozójaként. Az eset az olasz fővárosban igen nagy feltűnést keltett. — Megzavart ünnepi örömök. Az Amerikából Prágába érkezett cseh vendégek közül egy Raimann Ferencz nevűt letartóztattak. Raimann ugyanis 1874-ben kivándorolt Amerikába s csak aztán vették észre, hogy sikkasztott. Akkor nyomozó levelet bo­csátottak ki ellene s most a vendéget letartóztatták. Cseh körökben nagy feltűnést kelt ez eset. — Betiltott népviselet. A lengyel társadalom magasabb rétegeiben nagy megbotránkozást szült a varsói főkormányzó ama legújabb rendelete, melynek értelmében az uraságok cselédjeinek nem szabad többé libériaként az ukrajniai népviseletet hordaniok. E festői öltöny (nagy báránybőr kalpag, testhez álló kabát és bő nadrág, melyet fent széles öv szerit össze) egyenruháig henich'­ kozák ezrednek is, s a ti­­­aia Tilu­an­ ez az oka. Minthogy a gazdag lengyel Vak­ládok szolgáikat századok óta ily ruhában járatják, Gurko rendelete miatt, mint említettük, igen nagy az elégedetlenség. — Megrendítő szerencsétlenség történt tegnap reg­gel 6—7 óra közt, — mint az »Egyetértés «-nek táv­­irják — a Pozsony melletti Dévény-Ujfalu község kő­fejtőjében. Négy munkás dolgozott egy roppant nagy­ságú kő kimozditásán és szerencsétlenségükre meg­feledkeztek az elővigyázatról. A kő hamarább ki­mozdult helyéről, mint hitték és Fratrics János, Vo­gel Jakab és Mihalik János dévény-ujfalusi lakosokat a szó szoros értelmében összezúzta. A szerencsétlen­ség nagy részvétet keltett a községben. — Udvari gyász. Legfelső rendeletre, néhai Frigyes Ká­roly porosz királyi herczeg ő fenségéért az udvari gyász csü­törtöktől, f. évi jun. hó 18-tól kezdve hat napon át felváltás nélkül, azaz bezárólag junius hó 23-ig viseltetik. — A beszterczebányai kir. állami felsőbb leány­iskolában f. hó 16—17-én tartották meg az évi zár­vizsgálatot, még pedig — mint levelezőnk írja — igen jó sikerrel. — A kőbányai férfi-dalegylet, a budapesti szob­rászok önképző-egylete és a Ganz-féle kocsigyár »Lieder-Kranz« czimü egylete közreműködésével, az I. kőbányai »Humanitás« czimü jótékonysági egye­sület javára f. hó 29-én, a régi sorházban, tánczczal egybekötött nagy nyári dalünnepélyt rendez, melynek műsora: »Harczos imája« Lachner F.-től, az összes dalkar által katonazene kísérettel előadva. »Túri Bor­osa« népdal Ziegler B.-tól, előadja a kőbányai férfi­­dalegylet. »Silbernes Bächlein« a budapesti szobrá­szok önképző egylete előadása. »Csata-dal« a Ganz­­féle gyár »Dalkoszoru«-ja előadása. »Aus Lieb’ zu Ihr« franczia polka, zenekar kísérettel, az összes dal­kar által előadva. »Waldandacht« a Ganz-féle gyár »Dalkoszoru«-ja előadása. »Isten hozzád» a budapesti szobrászok egylete előadása. »Esti dal« Abt F.-től, előadja a kőbányai férfi-dalegylet. Kuglizás a követ­kező érdekes jutalom-nyereményekkel: zsinór-dobók. Egy 400 kig. súlyú bízott disznó, egy könnyebb bí­zott disznó, egy bárány, három dobás ára 30 kraj­­czár. Oldal-dobók: x/4 hectoliter azaz 25 liter dupla márcziusi sör, két darab lúd, 25 darab finom Cuba szivar, egy ismert evőszer (ennivaló), három dobás ára 10 kr. — Hazai fürdők látogatottsága. A pöstyéni für­dőben e hó 10-éig 378 vendég fordult meg. — A trencsén-tepliczi fürdővendégek 15. számú névjegyzé­ke már az 503-dik számig megy. A vendégek közt sok a külföldi, kivált lengyel. Van néhány angol is. — A lipiki jódfürdő jun. 4-ig 243 fürdővendéget mutatott ki. — Martoni budai Erzsébet­ sósfürdőjé­­ben eddigelé 58 személy tartózkodik. — Távírda-forgalom. A budapesti m. k. köz­ponti távírdánál 1885. évi május havában a táv­irat-forgalom a következő volt. Feladatott: 46,117 db távirat és pedig 910 állami, 2415 távirda-szol­­gálati, 1,801 közérdekű, 570 ujsági, 3,217 tőzsdei, 18,287 kereskedelmi s üzleti, 18,917 különféle ügyek­ben. Érkezett: 48,557 drb és pedig 157 állami, 1002 távírda-szolgálati, 782 közérdekű, 444 ujsági, 6,811 tőzsdei, 19,485 kereskedelmi s üzleti, 19,876 különféle ügyekben. — Az érkezettekből helyben kézbesittetett 48,240 db, küldönczczel 14 és postával, 16 drb, kézbesithetlen maradt: 287 drb. — Áttáv­­iratoztatott: 150,490 drb. Az összes havi forgalom 245,164 drb. — Feladott táviratok után befolyt 31,866 frt 3 kr, melyből 14,736 fr.­ 42 kr esik a belföldi forgalomra. — A lőcsei tűz. A következő kérelem közlésére kérettünk fel: »Lőcse sz. kir. városának egy tekinté­lyes része (129 lakház és 17 gazd.­épület) a­z. évi június hó 14-én támadt és minden emberi erőnek da­­czoló tűzvész által elhamvasztatott. Ezen szerencsét­lenség következtében támadt nyomor és ínség annál határtalanabb, mert leginkább és majdnem kizárólag a lakosság szegényebb sorsú részét sújtja; a­­ haj­léktalan, ruha és élelem nélkül maradottak száma te­temes ; a házak mindennel földig égtek és igy mond­hatni, hogy a tűzkárosultak összes vagyonuktól meg­­fosztottak. Tetézi a szerencsétlenséget még ama szo­morú esemény, hogy a tűzvésznek négy emberélet ál­dozatul esett és nyolcz ember kisebb-nagyobb mérv­ben megsérült. A leir­atlan nyomoron és kétségbe­esésen segítendő, miután a kár a 100.000 fitot meg­haladja és a városbelieknek ereje elégtelen a lépten­­nyomon mutatkozó szükség enyhítésére, az emberba­ráti szeretetnek már­is nyilvánuló jelei által felbáto­rítva, azon benső kérelemmel fordulunk a nagy­kö­zönséghez, miszerint koldusbotra jutott tűzkárosul­­taink javára gyűjtéseket eszközölni és a befolyt össze­geket, vagy tárgyakat az alulírott segélyző bizottság­­hoz juttatni méltóztatnék. Kelt Lőcsén, a segélyző bizottságnak 1885. évi junius hó 16-án tartott ülésé­ből. Szőnyey Kálmán, polgármester, a s. b. elnöke. Fleischhakker Lajos, főjegyző, a s. b. jegyzője. Sz. kir. Lőcse városa tanácsa.« — Apróságok. Javithatatl­an. Plébános. De hát János gazda, az istenért, már megint részegnek látom kendet ? Mikor fog már jobb útra térni ? János gazda : Nem lehet a’ már, tisztelendő uram! Plébános: Nem lehet ? Már mért ne lehetne ? János gazda: Már késő! Plébános: Késő-e ? Soha se késő, jobb útra térni — soha! János gazda: No­ha soha se késő, akkor várok még egy darabig. — Lelkiismeretesség. Kőműves : (munka közben) Csitt! . . . üti már a delet. . . Ter­­ringettél, majd hogy bele nem mártottam a meszelőmet még egyszer! — Méltányos kívánság. Most, uraim, szól a falusi kókler, a nagy óriás ugrás következik. De erre megkivánom ám, hogy rakjanak is valamit a tányérra. Mert ha már a maguk kedvéért kitöröm a nyakamat, legalább egy kis hasznom legyen belőle! — Mély álom. Valaki a korcsmában kissé sokat élvez a sörös palac­kokból és ülő helyében elalszik. Majd le­esik a székről, de azért a padlón is folytatja horkolá­sát. Végre felkelti egy jó pajtása: »Ugyan te, ébredj már! Nem látod, hogy b­eszél a székről ?« — »Ne be­szélj ! .. Halottam valami zuhanást, de nem gondol­tam, hogy én vagyok!« — Fővárosi krónika. A Dunába fúlt. Tegnap délután 3 és 4 óra közt az ó­budai rakparton egy ismeretlen fiú fürdés közben a szabad Dunába fúlt. Sikkasztás. T. B. ügyvéd jelentést tett, hogy írnoka, Klein Ignácz, 85 frt elsikkasztása után megszökött. Elgázolás. Micse Mária napszámosasszony 11 éves József fiát tegnap délután a király­ utczában egy társas­­kocsi elgázolta. A gyermek súlyosan megsebesült. Öngyilkosság a városligetben. Ma délelőtt fél 12 óra tájban a városligeti rendőrség a korcsolya­csarnokkal szemben fekvő csalitban egy 40—50 év körül lévő ismeretlen egyént talált egy fiatal fára felakaszt­va. Az öngyil­kos, kinek nevét mindeddig megtudni nem sikerült, ruházata után ítélve valószínűleg a munkás­osztályhoz tartozott.Hullája bonczolás végett, a Rókus kórház halotti kamaréjába szállít­tatott­ kérni, a jelentkezés véghatáridejét ha­tározza meg, ez pedig nem zárja ki.Tribbi így az illetős fél, ha az íté­letben meignyugodott, az eskü letétele iránti készségét már az ítélet jogerőre emelkedése előtt is joghatál­lyal kij­elenthesse, illetőleg ily tartalmú kérvényét az illetékes bírósághoz benyújthassa. Törvényes tiltó rendelkezés hiányában tehát ily tartalmú kérvény be­nyújtásának azon esetben, ha alaki hiányok fenn nem forognak, törvényes következménye egyedül csak az lehet, hogy az ítélet jogerőre emelkedése előtt a kér­vény érdemileg el nem intéztethetik; a kérvénynek benyújthatása ellenben az ítélet jogerőre emelkedésé­től függővé nem tehető, hanem az, ha benyujtatott, a bíróság által elfogadandó, tartalma—a felek értesítése mellett — tudomásul veendő s az esküt megállapító ítélet jogerőre emelkedése után perrendszerüleg elintézendő. A gyáros felelőssége a munkás megsérülése esetében. A »Büntető Jog« tárának melléklapja leg­újabb számában a következő sorokat olvassuk: »Az ipartörvény (1872 : VIII. tcz. 69. §-a, melylyel szó szerint egyezik az 1884 : XVII. tcz. 114. §-a) arra kötelezi a gyárost, hogy gyárában saját költségén mindazt létesítse és fentartsa, a mi tekin­tettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szol­gál. Mulasztás esetén 100—300 forintig terjedő pénzbüntetésnek van helye, az új törvény (158. §. e. p.) pedig kifejezetten hozzáteszi, hogy ezenfelül fen­­marad a gyárosnak úgy polgári, mint a büntetőtör­vény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt vala­mely baleset történt. A magánjogi felelősség azonban nemcsak a speciális intézkedésen, hanem már az álta­lános jogelveken alapszik. Helyesen ítéltek tehát a bíróságok, midőn azt az új törvény életbelépte előtt történt balesetre alkalmazták, és ebből kifolyólag a gyárost egy munkás irányában, a­ki a gyárban levő korhadt lépcső összeomlás miatt megsérült, tartásra kötelezték a munkaképtelenség egész tartamára. A kártérítés mérvének meghatározásánál irányadóul szolgált a napszám, melyet a munkás a gyárban kere­sett. Kimondatott azonban, hogy a gyáros nem köte­lezhető arra, miszerint a tartásdíj biztosítása végett valamely megfelelő tőkeösszeget bírói letétbe he­lyezzen. Az e sorok megírására alkalmul szolgált ítéle­tet egész terjedelmében ezennel közöljük: A budapesti kir. törvényszék ítélete: Az alpe­res tartozik 1881. évi julius hó 1-től kezdve havon­­kint felperes részére ezennel megítélt 24 írt havi tar­tásdijat felperesnő munkaképtelenségéig, és pedig a múltra nézve, vagyis 1884. évi november 1-ig terjedő időre egyszerre; 1884. évi deczember 1-től pedig minden hó 1-én felperesnőnek végrehajtás terhe mel­lett megfizetni. Indokok: A felperesnő az általa hivatkozott és kihallgatott tanuk vallomásával iga­zolja a különben az alperesileg hivatkozott tanuk ál­tal is igazolt azon kereseti tényálladékot, hogy a fel­peresnő az alperes gyárhelyiségében másik két társá­val az udvarban álló kocsiról 50 font súlyú ládáknak a gyárhelyiség padlására leendő felvitelével megbiza­­tott, és hogy ezen munka közt 1881. évi junius 1-én a padlás lépcsője a felperes és társai alatt leszakad­ván, a felperesnő az ennek folytán bekövetkezett le­zuhanás által súlyos sérülést szenvedett, ugyancsak a nevezett tanúk igazolják azt is, hogy a bekövet­kezett szerencsétlenséget megelőzőleg figyelmeztet­ték a gyárfelügyelőt a padláslépcső rossz álla­potú voltára, ki azt tényleg megékeltette és megszegeztette, mindennek daczára a lépcsőge­renda korhadt volta miatt az ketté törött. Miután pedig a megejtett szakértői szemle alkalmá­val meghallgatott szakértők egybehangzó véleménye igazolja, hogy a felperesnőnek a bal alsóvégtag aktív mozgási képessége korlátolt, hogy jelen kóros állapot lehet következménye egy 50 font súlyú teher viselése mellett egy összeroskadó lépcsőtől történt leesésnek, és hogy a felperesnő mind oly munka végzésére kép­telen, mely pár órai járást vagy állást igényel, mind­ezen bizonyítékok egybevetéséből kétségtelen kitűnik, hogy a felperesnő a fentebb körülírt esemény folytán az orvosi bizonyítványban körülírt, annak kiállítója által esküvel is megerősített tartalma szerinti sérülé­seket szenvedte, és mely körülmény felperesnő mun­kaképtelenségét vonja maga után. Tekintve pedig, hogy az 1872: VIII. tcz. 69. §-a értelmében minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt lé­tesíteni, és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál, tekintve továbbá, hogy az alperes a kérdéses lépcsőn ugyanaznap,melyen az lesza­kadt, saját beismerése szerint fel- és lejárt és úgy a lép­cső korhadt állapotáról tudomást szerezvén, azt ki nem javíttatta, illetve jó minőségűvel nem helyettesít­ette, ez­által a legközönségesebb gondosságot is figyelmen kívül hagyta, ugyanazért irányában a felelősséget megállapítani és felperesnőnél beállott munkaképte­lensége folytán felperesnő részére az ítélet rendel­kező részében megállapított tartásdíj fizetésére köte­lezni kellett. A felperesnő a kihallgatott tanúk vallo­mása szerint napi 80 kr. bér mellett lévén alperesnél alkalmazva, ezen összeghez képest volt havi tartásdíj fejében 24 frt megállapítandó. A követelt többlet iránti követelésével azonban elutasítandó volt, mert a szakér­tők véleménye szerint, habár rendes napszámosi minő­ségben rendes élelmét meg nem keresheti, nincs ki­zárva, hogy kisebb állást vagy járást nem igénylő munka melletti külön munka által megszerzett jöve­delmet továbbra is meg nem szerezhetné. A felperes­nő abbeli kereseti kérelmével, hogy a megítélt , illetve a keresetileg felszámított tartásdíj biztosítá­sára az alperes 12.000 írtnak bírói kézhez leendő le­tételére köteleztessék, elutasítandó volt, mert a meg­ítélt életjáradék biztosításának csak az esetben lenne helye, ha a felperes igazolná követelése veszélyezteté­sét, e tekintetben azonban bizonyítékot nem szolgál­tatott. A budapesti kir. Curia a budapesti kir. ítélő tábla ítéletét az abban felhívott indokokból helyben­hagyta. Három emberölési bűnügyben hozott tegnap ítéletet a székesfehérvári törvényszék. Az első vádlotatt, mint lapunknak írják, Ulica Téglás Jánost bernáthkuti (Fehér megye) pusztai, 21 éves bérest, a­ki Horváth József vándorczipészt, amiért ez csizmáját ellopta — egy vasvillanyéllel ez év márcz. 20-án agyonütötte, 12 évi fegyházra ítélték. A második vádlott, Takács Jakab ráczalmási lakos, a­ki Vira Istvánt márcz. 8-án, amiért ez ruháját letépte, orozva megtámadta és lelőtte, pedig 14 évi fegyházra ítélte­tett. Végre a harmadik, Pék Mátyás, ki testvérét ez év febr. 26-án Nagykátán nyílt utczán lelőtte, 5 évi börtönre ítéltetett. Kis gyermekek kifosztogatása kezd egy idő óta nagyon divatozni a fővárosban. Tolvajnők a kis leánykákat kapu alá, vagy félreesőbb helyre csalogat­ják és megfosztják fülbevalóiktól. Így tett pl. i. é. márczius 9-én Jancsovics Juli, 25 éves gyöngyösi leány, Springer Jakab helybeli polgár harmadféléves leánykáját a lakással szemben levő ház bekerített része mögé csalta és elvette tőle 1 írt 80 kr értékű fülbevalóját. Az ügyet ma délelőtt tárgyalta a budapesti kir. törvényszék egyik fenyitó tanácsa Mé­szöly Lajos elnöklete alatt, és a vádlottat, tekintet­tel azon körülményre, hogy lopásért két ízben már el volt ítélve, két évi fegyházra és annak öt évre ter­jedő jogi következményeire ítélte. A vádlottnő, ki az ítélet hallatára szívgörcsöket kapott, alig volt képes a felebbezést bejelenteni. Törvényszéki csarnok. Kir. táblai döntvény. A budapesti kir. ítélőtábla polgári szakosztályainak máj. 27-iki teljes ülésében a következő 6. számú döntvény hozatott: Az esküre kötelezett fél által, az ítélet jogerőre emelkedése előtt beadott, eskületétel iránti kérvény időelőtti-e vagy nem ? Határozat. Az esküre kötelezett fél által, az ítélet jogerőre emelkedése előtt beadott eskületétel iránti kérvény nem időelőtti. Indokolás. Az 1868 : LIV. tczikknek az eskü­letételi jelentkezésre vonatkozó 239. §-a azon rendelkezés által, mely szerint az ítélet folytán esküre kötelezett fél, az ítélet jogerejű­­vé válta után tartozik az eskü letételére határnapot Elitélt postatolvaj. Múlt év­ekgd felé a postalo­pások, most pedig a postatolvajok felett mondott íté­letek követik egymást gyors egymásutánban. A leg­újabban elítélt postatolvajt Szabó Jánosnak hívják. A postalopások idejében egy Jászberénybe czímzett 5300 frtot tartalmazó pénzeslevelet sikkasztott el. A­mint a hiányt észrevették, azonnal megindították a nyomozást, többek közt letartóztatták Szabó János postaszolgát is. De a vizsgálat nem vezetett sikerre és már-már beszüntették. Ekkor az illető körökben fel­tűnt, hogy Szabó János szokatlan időben szabadságot kért és azután Enyingre utazott. Kezdték figye­lemmel kisérni, sőt Minorich rendőrtisztviselő utána ment Enyingre és házkutatást tartott nála. A pajta falán frissen vakolt helyet vevén észre, bontani kezdte a falat és csakugyan ráakadt a pénzre, mit a hűtlen szolga elszikkasztott és a falba rejtett. Az 5300 írtból még csak 200 frt hiányzott.Szabót vád alá helyezték és legközelebb megtartották a végtárgyalást Thold bíró elnöklete alatt. A vádlottat, a­ki a bizonyítékokkal szemben nem tagadható tettét, Eötvös Károly védte. A bíróság, Jeszenszky Sándor alügyész indítványa alapján, négy évi fegyházra ítélte Szabó Jánost. Az ítélet, miután úgy az ügyész, mint a vádlott belenyu­godtak, azonnal jogerőre emelkedett. Irodalom, szinház és művészet. — A m. kir. országos mintarajztanárképezdénél az 1885—1886. tanévre a következő állami ösztöndí­jas állomások töltendők be: A rajztanár- és rajztanár­jelöltek számára egyenkint 300 forinttal rendszeresí­tett 5, esetleg 6 ösztöndíj adományozható az 1885/6. tanévtől kezdve. A pályázati kérvények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz julius 20-ig a m. kir. mintarajztanoda és rajztanárképezde igaz­gatóságánál (Budapest, Andrássy­ ut 71. sz. a.) be­nyújtandók. A mintarajztanoda haladottabb művész­­növendékei részére pedig (kivételesen oly ifjak szá­mára is, kik művészeti előtanulmányaikat netalán másutt végezték) ugyancsak az orsz. mintarajztanodá­­nál rendszeresített 100 írttól 500 írtig terjedhető né­hány ösztöndíj fog az 1885/86-iki tanévre adomá­­nyoztathatni.­­ A nemzeti zenede felsőbb osztálybeli növen­dékeinek f. hó 21-én, vasárnap délelőtti 11 órakor a fővárosi Vigadó kis termében lesz második vizsgálati hangversenye, melynek műsora: Szimfónia (Haydn) előadják: a zenkari osztály növendékei és két zongo­rán : Metzler Antónia, Rozenfeld Sarolta, Urhegyi Mária és Zimmermann Ottilia. Zongoraverseny (Cho­pin) zenekarkisérettel előadja: Metzler Antónia; má­sodik zongorán kiséri: Klein Szidónia. Kettős a »Bűvös vadász«-ból (Weber K. M.) éneklik: Elias Paula és Gábos Kornélia. Nyolc­adik hegedűverseny (Beriot) zenekarkisérettel előadja: Schleissner Amá­lia. Zongoraverseny (Liszt) zenekarkisérettel előadja: Poldini Ede; második zongorán kiséri: Schodl Já­nos. Suite (Hubay Jenő) zenekarkisérettel hegedűn előadja: Lencz Rezső. La Serenata, (Braga) énekli: Gárdos Mari; a hegedűrészt előadja: Metzler Gusz­táv. Változatok (Huber K.) hegedűn (unisono) elő­adják: Schleissner Amália, Scaramelli Jozefa, Nemes Dezső, Lencz Rezső, Kerner István, Pischinger Nán­dor, Balogh Árpád, Horváth István, Metzler Gusz­táv. Zongoraverseny (Hummel) zenekarkisérettel elő­adja: Rosenfeld Sarolta; második zongorán kiséri: Fischer Sarolta. Tengeren, (Schubert) előadják: az ének- és zenekari osztályok növendékei. — A házasságon kívül született gyermekek apasági keresete czimű jogi monographiát vettük, melynek szerzője dr. Rádai Lajos székesfehérvári ügyvéd. Fölösleges a tárgyalt kérdés fontosságára utalnunk, a­mely kellőkép igazolja a kis mun­ka megjelenését. A judicaturában, a­melynek pedig annyiszor van alkalma az ily keresetek­kel foglalkozni, a házasságon kivül született gyermekeknek az apa iránt való joga még jó­formán tisztázatlan, s igazat adunk szerzőnek, midőn állítja, hogy ezen gyermekekről nemcsak törvényeink hallgatnak kezdet óta, hanem tudományos irodalmunk is alig foglalkozik velük. Nálunk e kérdés az 1871-iki jogászgyülésen képezte tüzetesebb megvitatás tárgyát s a teljes ülés Hoffmann Pál indítványát fogadta el, mely szerint »az apasági keresetnek törvénytelen gyermekekre vonatkozólag a concubitus pl. virorum kifogásának fentartása mellett hely adandó.« Szerző részletesen taglalja a kérdést, s munkája felöleli ama számos ellentétes felfogást és különféle irányeszmé­ket is, melyek alapján az ily gyermekek apasági ke­resetét a külföldi törvényhozások szabályozzák. Mint érdekes speciális tanulmányt ajánljuk szakkörök figyelmébe. Ara­­­frt 20 kr. — A »Természetrajzi füzetek« április—júniusi füzete a következő becses tartalommal jelent meg : Kardos Árpád, A zöldgyik és budapesti faj változásai. Franzenau Ágoston, Adalék nehány foraminifera héjszerkezetének ismeretéhez. Kohl Ferencz, A Sphex­­nem fajai, különös tekintettel a palaearctus alakok­ra. Dr. Őrley László, A czápáknak és rájáknak bel­­férgei. Dr. Daday Jenő, Uj állatfajok, Budapest édes­vízi faunájából. Janka Viktor, Vicieae europaeae, és Leguminosae europeae. — Füzetek. A következő kisebb munkák kül­dettek be szerkesztőségünkhöz. Debreczeni emlék az iparoskor zászlófelavatási ünnepélye alkalmából. Ösz­­szeállitotta Vadon Sándor. Ara 10 kr. — A mára­­maros-szigeti Erzsébet kisdedóvó egyesület és intézet története 1844—1884. — »Jó olvasmány a vallásos életről«, irta Vágány Gyula jász-fényszarui segédlel­kész. — »Maimuni és az iszlám.« Bölcsészettudori értekezés. Irta Rosenstein Mór. — »A legszentebb rózsafüzér királynéja. Havi folyóirat a Máriatisztelet stb. terjesztésére és ápolá­sára. Szerkeszti és kiadja P. Angelicus (Maria- Stern, Bosznia.«) Megjelent a júniusi füzet. Előfize­tési díj egész évre 1­árt 50 kr. Kiállítási hírek. — Koburg Fülöp herczeg és neje Lujza főher­­herczegnő ma délelőtt egy óra hosszáig időztek a ki­állítás területén, s behatóbban szemlélték meg az ipar­csarnokot. A főherczegi pár legteljesebb megelégedé­sét fejezte ki a látottak fölött, d. e­ fél 12 órakor tá­vozott el a kiállítás területéről.­­ Az alsó-ausztriai iparegylet tagjai a Pro­gramm szerint, ma reggel már 8 órakor megjelentek az Erzsébet-téren. Egy része nem várta be az egylet elnökét, hanem társaskocsikon kihajtatott a városli­getbe. Az egylet tagjainak zöme azonban, élén dr. Bauhaus egyleti elnök és Zichy Jenő gr., az országos iparegyesület elnökének vezetése mellett, s­ 4 9 órakor érkezett a kiállítás területére. Az érkezők a per­metező eső elől a nagy iparcsarnokba menekül­tek, melynek bejáratánál Matlekovics Sándor ki­állítási elnök és Ráth Károly főpolgármester ál­tal fogadtattak. Vendégeinkhez Matlekovics Sándor a következő szavakat intézte: »Tisztelt uraim! Valódi örömmel üdvözöljük önöket kiállításunkba való be­lépésüknél. Az önök testületi megjelenése kellemes bizonyítéka kiállításunk vonzó erejének. Az önök műértő szeme kiállításunkban sok hézagot fog találni és sok olyat is, amelyben önök voltak mestereink. Az osztrák szakértelemnek és munkaerőnek sokszor kell támogatnia ipari törekvéseinket és remény­em, hogy az önök mostani látogatása a köztünk és önök közt­i­ennálló kölcsönhatásokat tetemesen fogja gyarapí­tani.« Szavaid hatalmas »Hoch!« kiáltás követte, melynek elhangzása után dr. Bauhaus, az alsó-ausz­triai iparegyesület elnöke, a következőkben vála­szolt: »Őszinte köszönetünket e szíves fogadta­tásért és eddigi működésünk szeretetreméltó elisme­réséért. Egész erkölcsi komolysággal kezdjük az önök által alkotott nagyszerű mű megtekintését, irigy­ség nélkül fogjuk elismerni a haladást, melyet önök a művészet és ipar terén tettek, eltelve azon kívánság­gal : isten áldja fáradozásaikat és aczélozza erejöket a megkezdett uton való kitartásra.« (Élénk éljenzés.) A kölcsönös üdvözlések után a vendégek a kiállítás könnyebb megtekinthetése végett csoportokra oszlot­tak, melyeknek vezetését az országos iparegyesület tagjai vették át. — Vendégek a kiállításon. Henne, titkos főpos­­tatanácsos és Hake, a német birodalmi posta egyik igazgatója, mind a kettő Berlinből, köztünk időznek és tegnap a kiállításban a közmunka és közlekedés­­ügyi minisztérium pavillonját látogatták meg, és az állami távirdák kiállításában a hazai találmányok és átalakítások között különösen az ellenirányú levele­zési rendszert vették szemügyre. Időjárás június 19. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. T, I Síéi Ah3-I­I i ' lelek magyarázatai: © = szélcsend; o = tiszta, de­rült ; ® = V* felhős; 3 = '/i felhős ; © *=•/» felhős; © = borult; •! = eső­­ * = hóeső ; A = jég I = i OO = gőz ; ^ = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depresszió (752—753) a keleti tenger déli részénél, a nagy légnyomás (763—764.) Alpeseknél van. Az idő általában változó, esőkkel, kisebbedett hőmér­séklettel. Hazánkban: Nyugatias, részben északias, he­­lyenkint viharosig erős szelek mellett, a meleg kisebb lett, a légnyomás keveset változott. Az idő változó, közbe napos, számos esőkkel, melyek keleten, helyenkint nagy mennyiség­ben, itt-ott zivatarral voltak, viharral Szolnokon és Sepsi- Szentgyörgyön. — Kolozsvárit és Sepsi-Szentgyörgyön nagy jégeső, utóbbi helyen és környékén tetemes károsítással volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Változó, közben napos, szeles időt várhatni, esőkkel, itt-ott zivatarral. Állomások cyrl «SJ* Sgfc ______________________^*100 1 ___(1—12) fokban Arad....................... 58.0 DNY 4 21.4 ^-8 3 Besztercze . . . 58.5 ENY 2 20.1 ^-6 0 Beszterczebánya , 56.6 NY 3 16.8 1 3 Budapest . . . 58.4 NY 3 17.1 n 9 Csáktornya . . . 59.8 E 2 15.4 3 •­ Debreczen ... — — — — — Eger....................... 57.7 NY 6 19.4 — • Eszék ..... — — — — — Fiume . . . 58.3 E 2 20.3 5 3 Késmárk . . . — — — — — Keszthely . . . 61.3 E 2 17.0 n @ Kolozsvár . . . 57.8 © 18.8 A­.25 O Magyar-Óvár . . 59.4 ENY 1 15.8 5 © Akna-Szlatina . . 57.8 DK 1 21.2 — ® Nagy-Enyed . . 59.2 1 DNY 1 18.0 — © Nagy-.-'ben . . 57.3­­DK 2 18.6 5 • Nagyvill.d . . . 55.8 NY 6 20.3 — ® Orsov .... 58.6 © 22.0 £ 1 © Pancsova . . . 59.7 ■ ENY 2 28.4 — © Selmeczbánya , , 58.8 ; E 6 14.4 1 O Bopron .... — | — — j — j ® Szatmár-Németi . 55.1 D 8 21.9 ^4 © Szeged .... 57.7 NY 3 20.9 1 — | © Sepsi-Szt-György . 58.0 © 21.0 A*­12 • Szolnok .... 56.2 DNY 7 19.4 6 3 Temesvár . . . 59.5 D 3 23.0 ! — 3 Trencsén . . . 58.5 NY 2 16.8 [ 1 © Ungvár .... 56.8 EK 2 . 20.4 ^ 2 © Zágráb .... 60.7 EK 1 1 17.3 1 •1 Bécs......................... 61.7 ENY 1­­ 14.2 4 «6 Bregenz .... 62.6 E 1 1 15.3 1 13 . © Konstantinápoly . 59.1 EK 2 I 20.8 — ® Lesina .... 58.6 K 2 25.8 — O Pola ..... 58.4 K 3 23.1 — ® Prága . . . . .! 61.7 ES 3’ 14.1 — © Snlina . , . . ! 58.4 D 2 24.1 — O Szarajevó . , , I 60.4 K 5 20.0 —■ j ® Myilt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Vagy úri lakások, melyek esetleg irodai helyiségekre is igen alkalmasak, első emeleten 14 szoba és megfelelő mellékhelyiségek ; lakás váczi-utcza 4—6. sz. I. em- 4 utc­ai, 4 udvari szoba, üzlethelyiségnek igen alkalmas 1. évi augusztus 1-ére bérbe adandók. Bővebb értesítést nyerhetni: városház-tér 1. Szám Magyar-Franczia biztosító részvény­társaság igazgatóságánál a délutáni órákban 4—6-ig. 756 legjobb asztali- és fidító ital, kitűnő hatásának bizonyait kölsifésnő, gégebajoknál, gyomor- és hlyagho­­rtrtnál lattebi levik, WiW­e Mp4 05ep KÖZGAZDASÁG. Az osztrák-magyar bank állása 1885. évi junius 15-ről. (Az alapszabályok 104. czikke szerint.) Követelések. “ Érczkészlet: forint 7.k. o. Ezüst 126,436.619 frt 25 kr osztr. ért. írt osztrák ért. Arany 69,285.173 frt 68» kr 195,721,792.93* — 85,304.16» Külföldi piaczon aranyban fize­tendő váltók................................ 10,226,483.24 + 65,769.52 Leszámítolt váltók és értékpa­pírok Bécsben 32,250,706 frt 275 kr, az osztrák fiókintéze­tekben 34,989,338 frt 36 kr. Budapesten 22,120,969 frt 62 kr, a magyar fiókintézetek­ben 17,750,161 frt 71 .............107.090,902.961— 6,358.180.7* Kölcsönök kézi zálogra : Bécs­­ben 12,570.600 frt, az osztrák fiókintézetekben 8,850.400 frt. Budapesten 3,354.300 frt a magyar fiókintézetekben 2,649.800 frt.................................27,425.100.— — 134.300.— Osztrák és magyar állami, or­szágos és községi adósságok beváltott lejárt értékpapírjai és szelvényei................................ 54,186. 3­7­7,149.94 Államjegyek..................................... 3,830.747.— 798.152. A birodalmi tanácsban képvi­selt királyságok és országok államkormányának kölcsön­­adóssága az 1878. évi junius 27-ikéről kelt törvény szerint (hírod. törv. lap 65. szám) .. 79.403.386.656......................... Jelzálog kölcsönök......................... 88.224.180.93 -1- 219.342.31 A banknak tőzsdeszerűen meg­vett záloglevelei.... ............... 5,042.317.25 96.726.15 A tartalékalap értékpapírjai .. 15,802.911.2 , 148.413.61 A folyó jövedelmekből megvett értékpapírok.............................. 4,500.000 ......................... A nyugdíjalap értékpapírjai... 3,618,585,20 ..................... • Épületek Bécsben és Budapes­ten, valamint az összes fm­-\

Next