Nemzet, 1885. július (4. évfolyam, 1018-1045. szám)

1885-07-04 / 1018. szám

játszásához az egyetemi cathedra működése nem elegendő. Naponkinti gyakorlati tanítás kell ehhez. Ha így fogjuk tanárainkat ké­pezni, akkor remélhetjük, hogy minden is­is­olafentartó, még a nemzetiségek is örülni fognak, ha ily iskolából nyerhetnek meg ta­nárokat. Megjegyezzük, hogy mi az ily interná­tusba nem akarunk kolostori fegyelmet és nevelést behozni. Szabad mozgás uralkodjék benne; mi csak az anyagi szükségletektől független existentiát akarunk a jelölteknek ily intézetben biztosítani, s megadni nekik a módot s a minden néven nevezendő eszközö­ket kiképeztetésükhöz, hogy teljesen és töké­letesen jö­vő kiképeztetésüknek élhessenek. Az ily internátust csekélyebb anyagi erővel is berendezhetjük, vagy legalább meg­kezdhetjük. Elhelyezhető az egyelőre bérház­ban is. Ha nem telik, berendezhető az kezdet­ben csak a legfőbb szakokra, értem azokra, melyekből nagyobb szükség van jelöltekben. Az internatust népesebbé tehetjük az által, hogy fél ellátásdíj megfizetéséért is be­fogadunk jelölteket,­ de csak kiválókat. Sok gondos szülő, tudva, hogy az internatus biz­tos hely, hogy aki ott van, biztosítva van a mai napság oly gyakori elzülléstől, szívesen fogja teljes ellátás-fizetéssel is beadni fiát. Talán később az iskola­fentartók is fognak helyeket alapítani. Talán megyék, vagy vá­rosok is. Csak legyen az eredmény kitűnő. Ha középiskoláink előbb jelzett egyéb szükségleteinek tervszerű és consequens fede­zése mellett középiskolai tanáraink nagyobb részének megválasztásáról és kiképzéséről az itt kifejtett módon gondoskodni fogunk, ak­kor, de csak akkor remélhetjük, hogy közép­iskoláink megfelelnek majd annak a fontos­ságnak, melyet értekezésem elején tulajdoní­tottam nekik s biztosan fognak hóditani és assimilálni , hogy culturánk hatalmasan fog emelkedni s a magyar culturával képesek leszünk a magyar államot teljes és erős egy­ségre emelni. .. KITLFÖLD, Budapest, jul. 3. (A német katonai tiszt­viselők biztosítása balesetek ellen.) A »Köln­ Zeitung« ma érkezett száma ismerteti a német törvényjavaslatot, mely a katonai tisztviselők balesetek ellen való biztosításáról szól. A törvényja­vaslat első szakasza így hangzik: Katonai állású hi­vatalnokok és egyének, kik a törvény értelmében bal­esetek ellen való biztosítás alá tartozó üzleteknél vannak alkalmazva, ha szolgál­at közben bekövetkezett baleset folytán munkaképtelenekké válnak, évi fizeté­sük 662/3°/0-át tevő nyugdíjban részesednek, ameny­­nyiben más törvényen alapuló rendelkezés nagyobb összeget nem biztosít számukra. Gondoskodva van továbbá az ily tisztviselők családjairól, ha az előbbiek a baleset folytán életüket vesztik; erre nézve a máso­dik szakasz intézkedik következőképen: Az özvegy, haláláig, vagy újbóli férjhezmenete­­léig, az elhunyt fizetésének 70°/0-át kapja, de nem ke­vesebbet, mint 160 márkát és nem többet mint 1600 márkát. Minden egyes gyermek 18-ik életéve betölté­séig az özvegyi járulék 75%-át, a­mennyiben az anya még él, az özvegy teljes járulékát nyeri pedig, ha az anya már nem él. Az özvegy és a gyermek járadéka azonban nem haladhatja túl a fizetés 60 százalékát. Budapest, júl. 3. (Az angol választási Campagne.) Az átalános parlamenti választások Angolországban csak november hóban kezdődnek, de a mozgalom már országszerte megindult. Eddigelé a szabadelvű párt 420 jelöltet állított fel Angolország­ban, 30-at Walesben és 94-et Skótországban, míg a conservativ párt 375 jelöltet állított Angliában, 18-at Walesben és 38-at Skótországban. Eddig még van 124 kerület ahol nincs conservativ jelölt és 60 ahol nincs liberális jelölt. A választási actió megindítását késleltette az, hogy nem volt felvetve a személyi kérdés. Gladstone tudvalevőleg ismételten kijelentette, hogy vissza akar vonulni a politikai küzdtérről és az hitték, hogy a válság ügyében folytatott levelezés egyes passusai, melyeket Gladstone nem akart a parlamentben felol­vasni, szintén erre a visszavonulási szándékra vonat­koznak. Most azonban Gladstone a midlothiani liberá­lis egyesülethez levelet intézett, melyben ezeket mond­ja : »E perc­ben nem vagyok felmentve kötelezettsé­geim alól azon párttal szemben, amely bennem bízott és ezen kötelezettségek teljesítése közül az az első, hogy legnagyobb és legserényebb erőkifejtésemmel igyekezzem meggátolni mindent, ami a szabadelvű párt egységét és hatalmát gyöngíthetné.« Ebből az angol lapok azt következtetik, hogy a liberális párt győzelme esetén Gladstone kénytelen lesz engedelmeskedni a választóknak, kik az ő nevére szavaznak és kormányt vállalni. Gladstone e levélben kijelentette azt is, hogy miután »az ellenzék most a királynő kormánya lett« és »a birodalom érdekei a kormány kezébe vannak letéve», »ő kötelességének fogja tartani a kormányt a jót tevésben támogatni és nem tenni fel előre, hogy rosszul fog cselekedni.« E levél kapcsán lord Roseberry a midlothiani liberális egylet gyűlésén beszédet mondott, melyben igazolta a Gladstone-cabinet lemondását és fejtegette hogy a liberális párt minden figyelme most a válasz­tásokra irányul, az új parlament legnagyobb teendője pedig az önkormányzat rendezésének ügye lesz. E tekintetben elő is adta azon eszméjét, hogy Skótország részére külön minisztert óhajt, de arra nem terjeszkedett ki, hogy a skót »home rule«-t akarja-e és mennyiben kiterjeszteni Írországra; csak annyit jegyzett meg, hogy az ír ügyek békés rende­zése a liberális párt összes eddigi vívmányai közt ta­lán a legelső helyet foglalná el. Táviratok, BéCS, jul. 3. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« párisi levele szerint ottani mérvadó körökben nagyon sajnálják a Fran­­cziaország és Románia közt kitört vámpoliti­kai conflictust. Mindazonáltal el vannak rá határozva, hogy repressáliákhoz nyúlnak; legközelebb törvényjavaslatot fognak a ka­mara elé terjeszteni, mely szerint a Romá­niából jövő czikkek utáni vám az érték 50 százalékáig fogna fölemeltetni. BéCS. jul. 3. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi levele szerint török kormánykörökben azt hiszik, hogy az új angol kabinet Törökországhoz szorosabban fog csatlakozni. Nagyon meg­nyugtatónak találják, hogy lord Salisbury és politikai barátai a középeurópai hatalmakkal akarnak tartani, melyek tudvalevőleg a kele­tet illetőleg a status quo érvényben maradá­sát tűzték programmjukra. Bécs, jul. 3. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A francziák Annámban ép olyan védnökséget akarnak létesíteni, mint Tuniszban. Mindenekelőtt franczia törvényszék felállítását terve­zik, még pedig először Hai-Phongban és Hanoiban. Bécs, júl. 3. (E r­e­d­e t­i távirat.) Franczia­­ország kairói követe, Camille Barrére ide érkezett. Lemberg, jul. 3. (Eredeti távirat.) Ma reggel Radymno mellett egy személy­vonat összeütközött egy tehervonatta­l. Egy hölgy és két vasúti kalauz sérüléseket szenvedtek. Páris, jul. 3. (Eredeti távirat.) A »K. Z.« jelentése: Waddington franczia nagy­követ Londonban újabban ismét értekezett lord Salisburyval. Az értekezletek igen szívé­lyes jellegűek. Páris, jul. 3. Courcy táviratilag tudat­ja, hogy egy század gyalog vadászszal és fél zászlóalj zuávval tegnap Huébe érkezett. A zuáv zászlóalj másik felét Thua-Nanban hagyta. Páris, julius 3. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) A »K. Z.« jelentése: Leon Say, ki holnap Marienbadba utazik, Ribot-hoz levelet intézett, melyben kéri, hogy távolléte alatt a politikai események felül tüzetesen informálja. Szükségesnek tartom — úgymond Say — hogy azon elvekhez,melyeket a Rue Babylone­ban tar­tott értekezleten megállapíttattak, jobban mint valaha ragaszkodjunk; a közvélemény kétségkívül vissza fog térni a mi álláspontunkhoz, és ép azért kell, hogy annál nagyobb tetterővel és bizalommal igyekezzünk erősíteni a köztársasági politikát, a­melynek hívei va­gyunk. — E levél megc­áfolja azt a hírt, hogy Say és Ribot közt egyenetlenség tört ki. Páris, julius 3. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A »Ma­tin« New-Yorkból táviratot kapott, mely azt újsá­golja, hogy ha Ausztria-Magyarország mr. R­e­i­­he­y­t követül elfogadni nem akarja, az Egyesült­ Államok egyátalában nem képviseltetik magukat a bécsi udvarnál. Kesley ugyanis bír minden qualifica­­tióval, hogy állását méltóan betölthesse. Mr. Kassont annak idején hasonló okokból nem akarta elfogadni a spanyol udvar, s mégis úgy Bécsben, mint Berlin­ben szerepelt mint követ. London, jul. 3. A parlament két házának számos tagja és több tengernagy C­o­u­d p­e­r gróf elnöklete alatt tegnap este értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy az an­gol tengerparti városok és kereskedelmi ki­kötők megvédésére szolgáló törpéd­o­ n­a­­szádok vásárlására pénzgyűjtést fognak rendezni. London, júl. 3. Mint a »Standard«-nak Shanghaiból távírják, ott az a hír kering, hogy Oroszország és Korea közt titkos tár­gyalások folynak oly szerződés kötése iránt, melynek értelmében Oroszország állítólag fő­védnökséget fogna gyakorolni Korea fölött, azonkívül a Turnén folyó is megnyittatnék a közforgalom számára. London, július 3. Mint a »Standard« írja, a kor­mány bizottságot szándékozik kiküldeni, melynek fel­adata lesz kipuhatolni azon okokat,­melyek a keres­kedelem terén ez idő szerint uralkodó pangást előidézik. London, jul. 3. Wakefieldben az elhalt Mackie (szabadelvű) helyébe Green conservativ pártit válasz­tották meg 1918 szavazattal parlamenti taggá. London, jul. 3. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) Wolseley azért hivatott Londonba, mert a kormány tanácskozni akar vele, mielőtt egyptomi politikájának irányára nézve döntene. Az orosz csapatok közt Penjdehben betegségek pusztítanak, melyek számos áldozatot követelnek. Kairó, jul. 3. A Reuter-ügynökség jelen­tése : Hivatalosan megerősítik azt a hírt, hogy Dongolát és annak környékét egész Akashehig újra megszállják. Wadi-Half­át­ól Akashehig a vasutat július 15-éig k­­­é­p­í­t­i­k. Akashehban angol katonák ma­radnak. — Wolseley tábornok kedden Londonba utazik. Madrid, jul. 3. A tegnapi nap folyamán Spa­nyolországban 1354 ember betegedett meg és 664 halt el cholerában. Ebből Madridban kettő, Aran­­juezban 62 és a valenciai kerületben 366 haláleset fordult elő. Belgrád, jul. 3. (E r e d e t i t­á v i­r a t.) A »Pol. Corr.« jelentése: Milán király tegnap este 10-kor megérkezett és a pályaudvarban az összes mi­niszterek és főméltóságok által fogadtatott. Philippopol, jul. 3. (Eredeti távirat.) A »Svedinenie« bolgár lap jelenti, hogy két osz­trák t­i­s­z­t, a­kik Philippopolon keresztül utaztak, néhány napig Drigalski pasa vendége volt. Az idézett lap rejtélyes jelleget kölcsönöz e látogatásnak és rossz néven veszi Drigalski pasától, hogy megengedte e tiszteknek, mikép a kaszárnyákat meglátogassák és a ruméliai hadsereg szervezetét tanulmányozhassák. Konstantinápoly, jul. 3. (Eredeti táv­irat.) Egy császári trádé folytán különböző csapatnemekhez tartozó tisztekből álló kato­nai küldöttség ment Bab-el-Mandebbe, hogy az ott építendő erődökhöz elkészítse a terve­ket és felügyeljen a munkálatok megkez­désére. Konstantinápoly, jul. 2. (Eredeti távirat.) A rPol. Corr.« jelentése: A porta már a múlt hét folyamán megküldte külföldi képviselőinek azt a kör­levelet, melyben tiltakozik a nemzetközi egészségügyi conferentia ama határozata ellen, hogy a quarantaine ideje hét napról tíz napra emeltessék. Pápa, július 3. (Eredeti távirat.) Eszter­­házy Móricz gr., Veszprém megye főispánjának beig­­tatási ünnepélye annyiban már ma megkezdődött, a­mennyiben a megye küldöttsége hivatalosan meghívta a főispánt a július 6-iki installation. A nagyszámú tekintélyes küldöttséget Supka Jeromos zirczi apát vezette; a küldöttség sorában voltak a megye nagybirtokosai és vezérférfiai, s hoz­zájuk csatlakoztak Sárkány, a 84 éves bakonybéli apát és Láng Lajos Pápa város képviselője. A tagok közül többen díszmagyarban jelentek meg. A tisz­telgő küldöttséget a főispán várkastélyában fogadta. Supka apát eszmékben gazdag és többször lelkes éljenekkel kísért üdvözlő beszédet mondott, mire a főispán nagy hatást keltett beszéddel válaszolt. Tisz­telgés után a főispán fényes ebédet adott, melyre a küldöttség összes tagjai hivatalosak voltak. Az első felköszöntőt Kemenes kanonok, a veszprémi káptalan képviselője mondotta a főispánra, ki viszont vendégeit mint a megye szine-javának képviselőit éltette. Utána Láng Lajos a főispán gróf nejére mondott nagy tet­széssel fogadott­­toaszot. Szóltak még Máday Izidor miniszteri osztálytanácsos, ki a főispánt, mint a veszprémmegyei gazdasági egylet kitűnő el­nökét éltette, továbbá id. Purgly Sándor, Szalat­­kay, Kiss László, Eszterházy Imre gróf, André Gyula, Békássy Gyula, Magyar János, Krisztin­­kovics Aladár és Fenyvessy Ferencz országos kép­viselő stb. Este a kaszinó kertben tánczestély volt, melyen megjelentek a főispán és a küldöttségi tagok is. Az üdvözlő megyei küldöttség tiszteletére váro­sunk összes közintézetein és a legtöbb magánházon zászlók lobognak. A főispáni installatió rendkívül fényesnek ígér­kezik. A főispán és kísérete Pápáról külön vonattal már 5-én délután négy óra után érkezik Veszprémbe, hol az ünnepélyes bevonulás történik. Még aznap délután fogadja a főispán a küldöttségeket, este pe­dig a város kivilágítása és fáklyászene. Sopron, jul. 3. (Eredeti távirat.) Kautz Gyula főrendiházi tag, az osztrák-magyar bank alkormányzója a fiókintézet megvizsgálása czél­­jából ide érkezett. Zágráb, jul. 3. A nemzeti párt a horvát irodalom újjászületésének ötvenedik évfor­dulója alkalmából őszszel tartandó ünnepély­­élére fog állani. Zágráb, jul. 3. A törvényszék ma a »Pozor« szerkesztőjét, ki a fogházi kórházban betegen fek­szik, sajtó­vétségért 14 napi fogházra és 150 főt óvadékvesztésre ítélte. Temesvár, július 3. A Romániával kö­tendő kereskedelmi szerződés tárgyában az itteni kereskedelmi és iparkamara helyiségében ér­tekezlet tartatott, oly czélból, hogy a kereskedelmi minisztériumnak ez ügyre vonatkozólag vélemény adassék. Az értekezleten megjelent tagok közül né­­hányan a szabad kereskedelem elveinek ér­vényesítését kívánták, a többség azonban a szerző­dés megkötése mellett nyilatkozott, melyet szabadelvű szellemben kívánnak keresztül vinni. Közgazdasági táviratok. Berlin, jul. 3. (Eredeti távirat.) A politikai hírek nagy mértékben lehangolták az üzle­tet. Bankértékek elhanyagolva, osztr. vasúti értékek kivétel nélkül hanyatlóban, dux-bodenbachiak és franczia papírok lanyhán. Német vasúti értékek kö­zül mecklenburgiak és mainziak kínálva, kelet-po­­roszországiak és marienburgiak tartva. Járadékok élettelenül, csak olasz járadékok némileg szilárdabban, zárlat lanyha. Értéktőzsde: Bécs, jul. 3. (Eredeti távirat.) Érték­üzlet. Hitelintézeti részvények 286.30 frt. Magyar aranyjáradék 98.80 frt. Bécs, julius 3. (Magyar értékek zárla­ta.)­­ Magy. földteherm. kötv. 102.50. Erdélyi földteherm. kötv. 10150. 5 és fél száz. magy. fölőh.-int. zálogl. 102.75. Erdélyi vasut-részvény 184.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 108.50. Magy. nyer. k.sorsjegy 117.60. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.50. 6 száz. arany-járadék —.—. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 119.91. 4 száz. arany-járadék 98.85. M. orsz. bk.-részv. —.—. Magy. vasuti-kölcsön 148.50. Magy. hitelb.-részv. 287.75. Alföldi vasut-részvény 185.—. Magy. é.-kel. vasut-r. 177.25. 1869. m. k. v.áll. els. kötv. 98.75. Tiszav. vasut-rész. 250.—. Magy. resz.-és váltób. részvény 79.50. Kassa-Oderb. v.-részv. 148.25. 5 száz. papir-járadék 92.65. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gőzh. részv.—.—. Török dohány —. Északi vasút részv. —.—. Bécs, julius 3. (Osztrák értékek zárlata.) Irányzata tartva. — Osztrák hitelrészv. 286.60. Déli vasút részvény 187.3, 4 száz. arany­járadék 108.60. Londoni váltó­ár 124.25. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 246.25, 1864. sorsjegy 167.75, 4­ 2 száz. ezüstjáradék 83.40, 1860. sorsjegy 139.25, Török sorsjegy 20.50, Angol-osztrák bank részv. 98.75, Osztrák államvasut részv. 296.60, 20 frankos arany 9.86­­. 4­2 száz. papir-járadék 82.60, Osztrák hitelsorsjegy 175.75, Osztrák-magyar bankrészv. 860, Cs. kir. vert arany 5.87, Német bankváltók 61.05, Elbevölgyi vasút 169.75, Du­­nagőzhajózási t. 454, Bécsi bankegyl. 101.—, Bécs, julius 3. (Magánforgalom.) Az irányzat­artózkodó. Osztr. hitelbankrészvény 286.30, Osztr. államvasut részv. —.—, Unió bank —.—, 1860. sorsjegy —.—, An­gol-osztrák bank részv. —. — ,20 frankos arany —.—, Déli vasút részv. —.—, Magyar hitelb. részv. —.—. 1864. sors­­jegy —.—. 4 száz. magyar aranyjáradék 98.80. Berlin, julius 3. (Zárlat.) Az irányzat gyönge. 4'2°/o papirjáradék 67.60. 4­2 száz. ezüstjáradék 68.25. 6 száz. magy. aranyjáradék —.—. 5 száz. m. papirjáradék 75.90. 5. száz. keleti v. elsőbbs. kötv. 101.90. Magyar hitelrészvény —.—.­éli vasút részvény 226.—. Kassa-oderbergi v.­részvény 61.40. O­rosz bankjegyek 204.40. II. kibecs. kel. kölcsön 60.30. Magy. jelz. hitelbankrészvény —.—. M. országos bankrészv. —.—. 5 száz. osztr. papirjáradék 80.90. 4% osztr. aranyjárad. 89.—. 4 száz. magyar aranyjáradék 81.10. Magyar kel. v. kötvények 81.10. Hitelrészvény 469.—. Osztrák államv. részv. 485.—. Károly Lajos vasúti részv. 99.90. Román vasút részv. —.— Bécsi váltóár 163.60. 4 száz. osztr. aranyjáradék —.—. Magy. resz. és váltób. részvény —. Elbevölgyi részv. 280.50. Berlin, julius 3. (U­t­ó tőzsde.)] Irányzat gyönge. 4­2 százalékos papirj. —. —. 42 száz. ezüstjáradék —.—. 6 száz. magy.­ar. járadék —.—. 5 száz. papirjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Dili vasút részvény 226.— . Kassa-Oderb. v.­részv. —.—. Orosz bankjegyek —.— II. kibocs. kel. kölcsön —.—. Magy. relz. hitelb.-részv. —.—. M. orsz. bankrészv. —. 5 száz osztr. papirjáradék —.— 4 száz. osztr. aranyj. —.—. 4 száz aranyjáradék 80.75. Ma­gyar kel. v. kötvények —.—. Hitelrészvények 469. —. Oszt. államv. részv. 485.—. Károly-Lajos v.­ részv. 99.60. Román vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék —.—. Magyar lesz és váltóbank részv. —.—. 5 száz. keleti v. elsőbb. kötv. —. Frankfurt, julius 3. (Zárla­t.) Irányzat : gyönge. — 4­2% papir-járadék 67.68. 4‘­°/o ezüst­járadék 68.V«. 6°/o magyar aranyjáradék —.—. 5** magy. papirjáradék 7­6.J/s • Osztrák-magyar bank-részv. 706.—. Károly Lajos vasut-részv. 201. •­. Erzs. nyug. vasut-részv. —.—. Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. —.—. 41/í°/o földhitel záloglevél 77.J/S. Magyar hitel­részvény —.—. Magy.országos bmk-részvény —.—. 5°/C osztr. papirjáradék 80.e/s. 4% osztr. armyjáradk 89.—. 4% magy. aranyjáradék 79.1/s. Osztr. hitelrészvény 238,87. Osztr. ál­lamv. részv. 242.75. Déli vasút részvény 113.—. Magyar- Gácsor. vasut-részvény 143.62. Bécsi váltóár 163.55. Magyar resz. és váltób. részv. —.—.Magyar resz. hitelb.-részvény—.—. Frankfurt, julius 2. (Esti tőzsde.) Az irányzat: szilárd. — Károly Lajos vasú­tiszv. 201.62. Magyar hitel­részvény —.—. Osztr. hitelrészvény 234.—. Osztr. állam­vasut részvényei 242.—. Déli vasut r. —4 száz. m. aranyjáradék 80.7/8. 4 száz. osztr.ar.-járadék 88.81. 4­2°/o pa­pirjáradék —.—. 4­2°/o ezüstjáradék —.— Páris, julius 3. (Utótőzsd­.) 8 százalékos franczia évjárulék 81,15. Osztrák államvasuti részvények —.—. Osztrák földhitelrészvények 79­.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasút kölcsön 301.25. Unió-bank­részvények —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények 263.75. 4 és fél százalékos franczia járad. 110.28. Déli vasúti részvények 281.—. Fran­czia törleszthető járadék 82.60. 4 százalékos osztrák aranyjá­radék —.—. Magyar jelzáloghitebank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 82.21. Magyar leszámítoló és pénzváltó­ bankrészvények. —.—. Olasz járalék —.—. Török dohány­­egyedár. társ. —.—. Ottomán bankrészvények 551.—. A tőzsde irányzata nyugodt. London, julius 3. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék­­.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 88.—. Angol consolor 99.s/«. 20 frankos arany­ h­írek­ Julius 3. — Tihanyi Miklós árvái javára ma a következő adományokat vettük: A »Kis Lap« olvasóitól (dr. Ágai Adolf ur utján) . . . . 1 frt — kr Ehhez eddigi gyűjtésünk . . 197 frt — kr Összesen 198 frt — kr. — József főherczeg kíséretével tegnap este Budapestről Alcsuthra utazott. — A magyar történelmi congressus tagjai az académiai nagygyűlés után, mint esti lapunkban em­lítettük, a nemzeti múzeum könyvtárába mentek, hol a magyar történelem kötforrásait képező okiratok ér­dekes gyűjteményét szemlélték meg, melyre vonat­kozólag Csontossi János és Peterpataky László szol­gáltak a szükséges felvilágosításokkal. A kiállítás területén rendezett társas ebéd után a congressusi tagok az oktatásügyi pavillont látogatták meg, mely­nek egyik sarkában van kiállítva Lanfranconinak tör­ténelmi szempontból rendkívül érdekes gyűjteménye. Lanfranconi Enea olasz származású gazdag mérnök, ki megtanulva a magyar nyelvet, Pozsonyban telepe­dett me­g, és többek között a Tiszaszabályozásról irt egy nagyon figyelemre méltó munkát. Folyamszabá­lyozási munkálatokkal foglalkozva, egész hévvel gyűj­tögette a folyammenti városok régibb és újabb terv­rajzait. Ily módon ezrekkel fölérő gyűjteményre tett szert, melyet a kiállításon be is mutatott ma a törté­nelmi társulat tagjainak. A 2000-nél több rajz, me­lyet Lanfranconi részint eredetiben szerzett meg, vagy vágott ki régi művekből, részint egykorú metsz­­vények nyomán híven másoltatott, chronologicus rendben vastag cartonpapírra van ragasztva. Po­zsony, Budapest, Győr, Nándorfehérvár stb. fejlődése a 15. századtól kezdve a nagybecsű gyűjteményben igen érdekesen van a néző szemei elé állítva. Úgy tervezik, hogy e párját ritkító művet a trónörökös könyvében is lehetőség szerint föl fogják használni. Miután a társaság elismerése jeléül zajosan megélje­nezte Lanfranconit, dr. Czobor Béla meghívására a kiállítási műcsarnokba rándult át, hol a régészeti osztály képezte a történetbúvárok alapos szemléjének tárgyát. Holnap délelőtt 9 órakor a congressus I. szakosztálya megkezdi működését az académiában. A III. osztály vasárnap jul. 5-én 9 órakor ugyanott, kezd dolgozni, a II. osztály pedig hétfőn jul. 6-án ugyanott. A szakosztályok tisztikara a következő: I. osztály. Elnök: Pulszky Ferencz. Előadók: a) Thallóczy Lajos, b) Fejérpataky László, c) Lánczy Gyula. II. osztály. Elnök : Szász Károly. Előadó: Rómer Flóris. III. osztály. Elnök: Trefort Ágoston. Előadók: a) Marczali Henrik, b) Márki Sándor. Osztály jegyzők: Szádeczky Lajos, Szendrei János, Barabás Samu. — Ovatió: A magyar földhitelintézet pénzügyi osztályának tisztviselői tegnap üdvözölték igazgatóju­kat Lukács Antalt, főrendiházi­ taggá történt ki­­neveztetése alkalmából. Az osztály tisztviselői,számra 33-an az ülés­teremben gyűltek össze és a belépő igazgatót éljenzéssel fogadták. Ezután Trebitsch Ig­­nácz helyettes igazgató lépett elő és az egybegyűltek örömét és jó kivánatait meleg szavakban fejezte ki.Lu­­kács Antal válaszában különösen az intézet első elnö­kének Dessewffy Emil grófnak működését emelte ki, mint a ki a most követett iránynak s ezzel együtt az intézet kitűnő hírnevének megalapítója volt. Végül együttes, kitartó munkára buzditó tisztviselő társait s­ meleg kézszoritás mellett köszönte meg minden egyes tisztviselőnek jó kivánatát. — A­ román vasutak predeal-Ploiesti vonalán folyó évi junius 24-én megszakadt forgalom I. július elsején korlátlanul megnyílt. — Csalás bélyegekkel. A bécsi belvárosi járás­bíróság több hivatalszolgája ellen a bünfenyítő tör­vényszék panasza alapján keresetet indítottak. Az il­letők azzal vádoltatnak, hogy a kincstárt elhasznált, régi ad­ókról leszedett bélyegek használatával több ezer forinttal megkárosították. Ez eljárást állítólag már több év óta gyakorolják. — Egyetemi jubileum. A berlini Frigyes Vil­mos egyetem jövő augusztus hó 3-án üli megalapítá­sának hetvenötödik évfordulóját. Voltaképen I. Joa­chim választó fejedelem létesítette 1506-ban az Adera melletti Frankfurtban, s innen vitte át Frigyes Vil­mos 1810-ben Berlinbe. Már kilencz évvel ezután 1168 hallgatója volt, jobbára theologusok; ma már 6000-re rúg a tanulók száma, kik jelenleg legnagyobb részt irodalmat hallgatnak. — A magyar dalcsarnok jó vonzerőt nyert az Ostani társaságban. Ira Paine műlövész ma utoljára lépett fel a dalcsarnokban s holnap már színre kerül a Martens által rendezett »Villamos babák« mutat­ványa is. — A Rókus-kórház kápolna-órája, mely a kör­nyék lakóinak egyedüli nyilvános időmérője, mintegy 6 hét előtt felmondta a szolgálatot s a 1/2 6 óráról a harangozó egyházfi minden biztatgatására sem akart tovább mozdulni. A kórház igazgatósága végre meg­unva a naponkint érkező panaszokat és interpelláci­­ókat, átirt a tanácshoz, mely elrendelte az óra reno­válását s tegnap óta az öreg műszer ismét pontosan mutatja az idő állását a környék mind a négy oldali lakóinak. — Ha már egyszer szóba hoztunk egy ily óra kérdést, tán nem lesz időszerűtlen, utalnunk arra az élénken érzett hiányra, mely a magyar fővárosban nyilványos órák dolgában mutatkozik. E tekintetben tagadhatatlanul még hátra vagyunk. De a meglevő nyilványos órák se teszik meg a szolgálatot teljesen. Mihelyt beáll a sötétség, az ily óráknak semmi hasz­nát se vehetni. Az ily órákat évente ki kellene világí­tani, mint teszik azt külföldön is mindenütt, a­hol a gyakorlatiasság iránt meg van a kellő érzék. Buda­pesten a terézvárosi templomi órát s tán a váczi­­utczai Lechner-féle órát kivéve egy nyilvános óra sincs kivilágítva, pedig este vagy éjszaka is elég élénk a forgalom nálunk s sok ember rászorul­na idő dolgában is a »fölvilágosításra.« A ki­világított nagy óráknak emellett meg lenne az a hasznuk is, hogy esetleg lámpa gyanánt is szolgál­hatnának. A­mi az utczák kivilágítását illeti, ugyan semmi panaszra sincs ok, mert Budapest a legjobban kivilágított városok közé tartozik, és azért hiszszük, hogy a hatóság nem fogja minden figyelem nélkül hagyni az általunk fölvetett eszmét, mely az utczai kivilágítás kérdésével összefügg s melynek fölkarolá­sáért kétségkívül elismeréssel adóznék a közönség egy igen nagy része. — Olivier Pain állítólagos meggyilkoltatását ekkér beszéli el az »Intransigeant«-ban Rochefort egy embere, ki a minap tért vissza Egyptomból. Pain azzal az ajánló levéllel, melyet ön az ő számára a mahdi volt tanítójánál kieszközölt, Kairóba érkezett és közölte velünk azt a szándékát, hogy ki akarná váltani a mahdinál, El-Obeidben fogva levő kereszté­nyeket. A kairói francziák és olaszok e czélra körül­­belől 300,000 francot gyűjtöttek, mely bármely perc­­ben Pain rendelkezésére állt volna; Sogaro pedig, a Sudani katholikus missiók püspöke meg­tett minden lehetőt arra nézve, hogy Pain átjuthasson az angol csapatokon. Néhány Beduin kalauzolása mellett el is jutott El-Obeidbe, ahol azonban arról értesült, hogy a mahdi már Khartum felé megy. Elment utána Khartumba is, s itt is maradt Wolseley tábornok csa­patainak visszavonulásáig. Kis idő múlva visszatért Kairóba ama beduinok egyike, kik Paint kalauzolták. Ettől tudtam meg, hogy az angolok mindenütt falraga­szokon hirdették, hogy Wolseley 100 fontnyi jutalmat tűzött ki Pain fejére. Pár nap leteltével találkoztam Sogaroval, aki Pain haláláról értesített. »Azt hallom, így szólt, hogy a mandi ölette meg egy hallucinatiós rohamában.« Pedig akkor Pain már har­­mincz nap járó földnyire volt a mabdi t­á­b­o­r­á­t­ó­l! Hogy ölethette meg tehát a mabdi ? Igaz, hogy sir Evelyn Baring, látva a Wolseley gyil­kosságra sarkaló fölhívása által keltett hatást, tizen­két táviratot is küldött szét, melyben szabad utat kért Pain számára, de már akkor Pain megöletése tény volt. Midőn az angol kormány látta, hogy a mahdi hallucinációjában senki sem hisz, azt a hírt terjesztet­te, hogy Pain a láz áldozata lett. Pedig bizonyos, hogy ő neki sikerült is volna a mahdi foglyait kivál­tani, minthogy igen jó hatást tett Mahomed­ Ah­­­medre. Epen a váltságdíjért akart menni, s ha ezt meggondoljuk, az angolok bűne még szörnyűbbnek fog feltűnni. — Megszökött fegyenczek: Szlavik János, Simon Antal, álnéven Koczos, Nagyhegyesi György és Kiss János fegyenczek a törökbecsei kir. járásbíróság fog­házából múlt hó 29-én megszöktek. A Balentics Imrének mai bonczolására vonatkozó jegyzőkönyvet, az illető törvényszéki orvostól a kir. törvényszék be fogja kívánni s igy a mai bonczolás, mely csak tudományos szempontból ment végbe, utó­lag nyer hivatalos jelleget. Kétségtelenül constatálva van, hogy Balentics agyvérbőségben szenvedett, mely vagy sok tanulásból, vagy pedig iszákosságból kelet­kezett. Dr. Lauffenauer egyetemi tanár az agyvelőn leginkább a külfejlettségre nézve fog beható vizsgá­latot tenni. — Párbajozó rendőrtisztviselők. Mint a »P. Lloyd« írja, rendőri körökben kínos ügy kelt most feltűnést. Bérczy Béla I. kerületi alkapitány ellen az gyanú merült fel, hogy egy nyilvános ház tulajdono­sától 1100 frt 50 krt vett föl állítólag a czélból, hogy annak egy perében közbenjárjon. Ezt a gyanút nem­rég Szlávy György rendőrségi fogalmazó hangoztatta egy asztaltársaságban, ahol kívüle Pekáry rendőrségi tanácsos és Ghéczy alkapitány is jelen voltak. Mikor az utóbbi nem sokkal ezután találkozott Bérczyvel, közölte vele a dolgot. Bérczy azt felelte, hogy egy ügynök igenis szerzett neki váltóra pénzt, de az ösz­­szegről csak utólag tudta meg, hogy azt egy terézvá­rosi hírhedt ház tulajdonosa, Szabó, adta. Június ele­jén Szabó képviselője, dr. Hets Ödön ügy­véd a kölcsön visszafizetését követelte, mire Bérczy 500 irtot törlesz­tett is és a kölcsönadótól írást is kért, melyben az bizo­nyítja, hogy a pénzt csak kölcsönképen adta. Egyúttal kötelezte magát, hogy a hátralékos összeget részletekben fogja kifizetni. Pár nappal az ügy ilyetén rendezése után Szlávy találkozott Bérczyvel s nem fogadta ennek köszönését. Bérczy magyarázatot kért s midőn őt Szlávy erre megsértette, párbajra hívta. Szlávy azonban Bérczy segédét elfogatással fenye­gette s ellenfelét párbajképtelennek mondta. Bérczy a segédei által kiállított nyilatkozat kézhezvétele után hírlapilag akarta Szlávyt gyávának mondani, de az erre vonatkozó kijelentés közzétételét »felsőbb hely­ről« megakadályozták. Midőn Szlávy megtudta, hogy Bérczy őt egy kéziratban levő nyilatkozatban gyává­nak mondja, már most ő hivatta ki Bérczyt, aki azon­ban volt segédeire hivatkozva, a kihívást visszauta­ssá. Az ügy e stádiumban volt, midőn értesült róla Török főkapitány, ki rögtön a legerélyesebb vizsgála­tot indította meg. — Szerencsétlenül járt touristák. Mint már esti lapunk egy táviratában jelentettük, két fiatal ember, Herzmann József és Kupfer Adolf, kik a Reichen­­steint akarták megmászni, e vállalkozásukkal szeren­csétlenül jártak. Egy helyütt lezuhantak a mélységbe és mindkettő halva maradt a sziklákon. Múlt szom­baton indultak el Bécsből és kedden akartak oda visszatérni. Minthogy azonban egész tegnapelőttig mit sem hallattak magukról, Herzmann atyja, egy vagyo­nos gráczi kereskedő, táviratozott Wanek bécsi ügy­védnek, hogy kerestesse fiát. El is indult az osztrák al­­pista­ club két tagja, Brunner és Franz, hogy az el­tűntek nyomára akadjanak, de ezeknek kutatása nem járt eredménynyel. Egy másik alpista, dr. Suchanek azonban, aki szintén kereste a két fiatal­embert, Inn­­thaler kalauz vezetése mellett az úgynevezett Todten­­klipsel mellett holtan találta fel őket. — A szegedi váltóhamisítás. Ez ügyben újab­ban jelentik, hogy a letartóztatott Rajkay Vilmos be­­ismerő vallomást tett s üzletére csőd megnyitását kérte. Összesen 3—4000 írtra megy a hamisított ösz­­szeg. A könnyelmű ifjú megtörve vallotta be, hogy nagybátyja segélyére számított, midőn a váltókat ha­misította. A törvényszék üzletére a csődöt már meg­nyitotta. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter, Thuránszky Irént, a budapesti VI. ker. állami polgári tanitóképezde mellett szervezett gyakorló iskola ideigl. taní­tónőjét, ezen állomásán véglegesítette. — Alapszabályok. A dobrai hadastyán-egylet, a b.gyar­­mati Cheszed veemesz czimű egylet alapszabályai a bemuta­tási záradékkal elláttattak. — Don Carlos mint utleiró. Velenczéből jelen­tik, hogy Don Carlos, ki legutóbb Indiában tett uta­zást, Valeri herczeg segélyével közzé fogja tenni uta­zási élményeinek leírását. Az öt évi guerilla-hadjárat után, melyet a Pyreneusokban folytatott, Don Car­los, Velasco, Ponce de Leon marquis és Monserrat vicomte társaságában Amerikába utazott. Bejárta Új-Skócziát, Canadát és a, Missisippin lemenve, Me- —.—. Amerikai járadék—.—. Olasz járadék —•—• Rapirjá­­dék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 79.1 /1 szá­zalékos osztrák ezüstjáradék 66.—. Bécsi váltóár 12.59—. Ezüst 49.1/*. Magyar kincstári utalvány —.—.Helyi kamatláb 20 százalék. Bankbevitel —. font sterling. Bankkivitel —.— font sterling. Szilárd. árutőzsde. Bécs,,jul. 3. (Eredeti távirat.) Gabo­na ü­z­­­e t. Őszi búza, kezdetben 8.48 frtig hanyatlott, de később budapesti és berlini kedvezőbb jelentésekre ismét 8.55 frtig emelkedett. Zárlatkor jegyeztetett: Búza augusztusra 8.91— 8.95 frt. Zab 6.60 frt. Rozs 7.22—7.25 frt. tengeri augusztusra 6.50—6.52 frt. uj tengeri 6.20—6.22 frt. Stettin, julius 3. (Terményüzlet.) Búza jul. —aug.-ra 164.50, szept.—okt. 170.50. — Rozs julius — aug.-ra 144.50, szeptember—októberre 148.50. — Olaj júliusra 48.50, szept.—októberre 48.—. — Szesz hely­ben kész szállításra 41.30, julius—aug.-ra 41.40, aug.— szept. 42.30, szept.—okt. 40.10. Boroszló, julius 3. (Terménytőzsde.) Búza 17.20. — Rozs 14.40. — Zab 14.20. — Repcze —.—. Szesz 41.40. — Tengeri 14.—. Berlin, jul. 3. (Z­á­r­­­at.) Búza julius—aug.-ra 165.—, szept.—októberre 170.50. — Rozs julius—aug.-ra 145.25, szept.—okt. 150.25. — Zab julius—aug.-ra 127. — , szep­tember — októberre 133.—. — Olaj szept.—októberre 48.10, okt.—novemberre 48.50. Szesz julius—aug.-ra 41.80, szept. — októberre 43.70. Irányzat : 5 — Búza javult, rozs, zab szilárd, olaj lanyha, szesz csendes. Pak­s, július 3. (Terménytőzsde zárlata.) Búza folyó hóra 23.10, augusztusra 23.30, négy utolsó hóra 24.10, novembertől négy hóra 24.35. — Liszt folyó hóra 46.75, aug.-ra 47.50, négy utolsó hóra 50.60, novem­bertől négy hóra 51.—. — Olaj folyó hóra 63.50, aug.­­ra 64.—,négy utolsó hóra 65.75, első négy hóra 66.75. — S­z­e­s­z folyó hóra 47.25, aug.-ra 47.75, négy utolsó hóra 49.25, első négy hóra 50.25. Irányzat: búza tartva, liszt, olaj csendes, szesz szilárd. — Idő : Szép, Köln, julius 3. (Terményüzlet.) Búza jú­liusra 17.80 nov.-re 17.80. — R­o­z­a júliusra 14.50, no­vemberre 15.20. — Olaj­kész szállításra 26.40, ok­tóberre 26.50.

Next