Nemzet, 1885. augusztus (4. évfolyam, 1046-1075. szám)
1885-08-01 / 1046. szám
nemzetek erejét és életét képezik; beszédének ezen egész része az érvek egész fegyvertárát képezi, melyekkel bizvást élhetnek a választók és a republicánus jelöltek s hatalmasan kezdhetnek a monarchisták és a velük egyesült intransigensek ellen. Jules Ferry úr még tovább ment: felelt a monarchistáknak is, akik mindent meg akarnak tagadni a köztársaságtól, a democratiától a külpolitikában, mindent, ami Francziaország nagyságára szolgálhat, határozottan állította, hogy az ország sohasem fogja szemére hányhatni képviselőinek, hogy e magas és hazafias eszmék vezérelték őket, s fölhívta őket, hogy bármikor is büszkén hivatkozzanak arra a felelősségre, mely szavazatukból reájuk háromol. Szavainak e szónoki lendületét háromszoros tapssal üdvözölték. Táviratok. Ischl, jul. 31. A »Bud. Corr.« jelentése: Kálnoky gróf külügyminisztert ma ő felsége kihallgatáson fogadta. A külügyminiszter később hosszabb ideig értekezett Taaffe gróf miniszterelnökkel. Kálnoky gróf csak holnap délben megy vissza Bécsbe. — A hely, hol Kálnoky gróf Bismarck herczeggel találkozni fog, még most sincs véglegesen meghatározva, valószínű, hogy a találkozás színhelye nem Gastein lesz. BéCS, júl. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Sir H. Drummond Wolff küldetése Konstantinápolyba (Egyptomot megelőzőleg) a portánál a legjobb benyomást tette. Wolff, amióta mint a keletruméliai szervező bizottság tagja működött, kedvelt egyén a török kormánykörökben. Mindazáltal az a terv, hogy Törökország Angliával szövetkezve működjék Sudánban, kevés kilátással bír a megvalósulásra, mert a porta sokkal követelőbbnek mutatkozik, sem mint követeléseit Anglia valaha teljesíthetné. BéCS, júl. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« pétervári értesülése szerint Oroszországnak nincs érdekében, tehát szándéka sincs a volt khedivének, Ismail pasának visszahelyezését előmozdítani, de másfelől akadályozni sem fogja, ha e tervek komolyan fontolóra fognak vétetni. Bécs, júl. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi levele szerint Gavril pasa, Kelet-Rumaia főkormányzója többek közt azért is utazott Konstantinápolyba, hogy tisztába hozza az autonóm tartomány által a portának vámjövedelmek fejében fizetendő összeg kérdését, melyet a szervezeti szabályzat 5000 fontnyi átalányban állapított meg, valamint a Kelet-Rumelia és Bulgária közt nem rég kötött vámegyezmény ügyét, melytől a porta beleegyezését megtagadta. A porta hír szerint a hatalmaknál diplomatiai lépéseket szándékozik tenni a szervezeti szabályzat illető pontjának oly értelemben való módosítása iránt, hogy az említett átalányösszeg fölemeltessék. Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint a magatartás, melyet a szultán a nagyvezér iránt, ennek betegsége alatt tanúsított, bizonyítékául szolgál annak, hogy minden kísérlet, mely újabban Said pasa állásának megingatására irányult, sikertelen maradt. Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) Azon tárgyalások jegyzőkönyvei, melyeket Konstantinápolyban Ausztria-Magyarország és Törökország képviselői a kereskedelmi szerződés megkötése tárgyában folytattak, már aláírattak és Bécsbe küldettek. E jegyzőkönyvek az írásbelileg tovább folytatandó további tárgyalások anyagát fogják képezni. Bécs, júl. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint a török összekötő vasút munkálatainak megnyitási ünnepélyén a bellova-vakareli vonalon, számos meghívott vendég volt jelen, élükön Vitális úrral. A jövő héten hasonló ünnepély lesz Üskükben, amidőn a vranjai összekötő vonal munkálataihoz fognak hozzá. A munkálatokat mindkét vonalon nagy erélylyel siettetik. A porta és forgalmi társulat közti választott bíróság ügye még mindég függőben van, ami arra a tervre adott okot, hogy a porta a társulat által üzemben tartott vonalak zár alá vételét szándékozik indítványozni az esetre, ha a választott bíróság, úgy a mint azt a porta javaslatba hozta, el nem fogadtatnék. E hir teljesen alaptalan. Prága, jul. 31. A »N. Fr. Presse« távirata. A lapok még folyton foglalkoznak a »Nemzet« bankügyi czikkével. A »Politik« a »Nemzet«-tel szemben védelmezi a cseheknek a bankkérdésre vonatkozó követeléseit s tagadja, mintha a bank dualistikus alakja a bankjegyek kétnyelvűségét föltételezné. Magyarországon a magyar ugyan az államnyelv, de Horvátország kivételével. A »Politik« azt kérdezi, hogy Csehországnak nyelvi tekintetben nincs-e joga legalább is hasonló figyelembevételt igényelni, mint Horvátországnak. A »Politik« megjegyzi továbbá , hogy dualistikus álláspontból a bécsi főintézet nem functionálhatna-e ép oly jól Prágában , mint Bécsben , valamint az udvarnak, a parlamentnek és a minisztériumoknak áthelyezése más városba dualistikus szempontból semmikép se volna megtámadható. Különben is elsősorban nem a magyar sajtó szentesítésére van szükség, hogy Csehország jogos követelései teljesítessenek, hanem hogy e követeléseket jóváhagyja és azokat képviselje a Taaffe-miniszterium. A »Narodni Listy« megtámadja az ó-csehek politikáját s a »Nemzet« czikkét a cseh vezérek elpáholásának mondja. A hang, — úgymond — a melyen e lap (már mint a »Nemzet«) a cseh nemzethez szólni bátorkodik, egy gyönge népfaj hangja egy oly nemzethez, melynek faj rokonai két világrészben uralkodnak. Nem mint az erő nyilvánulása, sem mint gúny hangzik, hanem mint egy játékos szava, ki játék közben merőn bízik szerencséjében. (Az ifju-cseh lap e dühöngése csak azt tanúsítja, hogy tartozhatik valaki egy oly hatalmas nemzethez is, mint a cseh, s dicsekedhetik uralkodó fajrokonokkal két világrészben is, de azért nem szükségkép rendelkezik annyi józan felfogással, amennyi egy világosan írt hirlapi czikk megértéséhez szükséges. Mi elmondtuk nézetünket bizonyos követelésekről, melyekkel nem érthetünk egyet. Ha az, ki a csehek követeléseivel nem ért egyet, mind »szerencsés játékos« lesz, tartunk tőle, hogy a szerencsés játékosok száma — Lajtán innen és túl — nagyon meg talál szaporodni; nem nagy örömére a szerencsétlen flótásoknak, aminek — úgy látjuk a »Nar. Listy« táviratilag ismertetett czikkéből — csudálatos módon akadnak a két világrészben uralkodó fajrokonokkal bíró népek közt is. — A »Politik« — úgy látszik — sokkal okosabban tartott czikkére felelünk, ha majd egészen előttünk lesz. A »Nemzet« felelős szerkesztője.) Berlin, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »National Zeitung« a következőket írja : Görtz-Winsberg grófnak és Reuss herczegnek Gasteinba történt egyidejű utazása újabban tápot ad azon föltevésnek, hogy az utóbbi braunschweigi regensnek van kiszemelve. Berlin, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »National Zeitung« és a »Deutsches Tagblatt«, (mely utóbbi a kormánykörökhöz közel álló lap) ma vezérczikkben foglalkoznak a Németország és Ausztria-Magyarország közti vámegység eszméjéről. A »National Zeitung» a gazdasági szövetséget a politikai szövetség megpecsételésének tartja. Bismarck herczeg eleinte a politikai szövetségnek a parlament által való szentesítését tervezte, most megváltoztatta a formát, miután vámegységre gondol. Ez furcsán érintheti azokat, akik mindent elkövettek, hogy a német birodalmat Ausztria-Magyarországtól elszigeteljék. A »Deutsches Tagblatt« szintén érinti e pontot; kifejti, hogy a vámegység által politikailag egyik állam se annectáltassék a másik által, s hivatkozik e tekintetben az 1866-iki vámegyesületre, melyet nem a német egység alkotott meg s viszont, melynek létesítését Délnémetországnak Poroszország ellen való harcza nem akadályozta meg. Königstein, (a Taunus hegységben), jul. 31. A román királyi párt fürdőzésre aug. 15-kére várják ide. Páris, jul. 31. Az érezpénz-értekezlet mai ülésén Piimez kijelente, hogy a belga kormány az érezpénzek esetleges beváltására vonatkozólag javasolt feltételt nem fogadhatja el, de kész egyezkedni. Egyszersmind az értekezlet elhalasztását és az egyezménynek egy évi időtartamra való meghoszszabbítását indítványozta. A többi meghatalmazott erre elhatározta, hogy kormányaikhoz jelentést intéznek, mire az ülés véget ért és a legközelebbi ülés holnapra tűzetett ki. Páris, júl. 31. Hohenlohe herczeg októberben hagyja el Párist, hogy Elsass- Lotharingiában a helytartói állást elfoglalja. Páris, jul. 31. A »National« szerint Marseilleban 5 gyanús haláleset fordult elő. A »France« megcáfolja, hogy Marseilleban a cholera kiütött volna. Az erre vonatkozólag felmerült hazug hírek terjesztőit törvényesen fogják üldözni. London,jul. 31.Henrik battenbergi herczeg a felsőház mai ülésén a szokásos módon hűséget esküdött a királynőnek. A ház ezen ülését külön e czélból tartotta. London, jul. 31. A felsőház valamennyi tárgyaláson szavazás nélkül elfogadta a Henrik battenbergi herczeg honfiusításáról szóló törvényjavaslatot. Róma, júl. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.«jelentése: Az angol cabinet eddig semmiféle lépést nem tett az iránt, hogy az olasz csapatok segélyét Sudánban igénybe vegye s beavatott körök értesülése szerint nagyon valószínűtlen, hogy ez eszme érdekében jövőben is tegyen valamit. Pétervár, júl. 31. A törvénytár rendeletet közöl, mely a haditengerészetnél megszünteti a kormányos és tüzércsapatokat, azt rendelvén, hogy e csapatok tisztjei lassanként hadihajó-tisztekkel pótoltassanak. Madrid, július 31. A legutóbb kiadott jelentés szerint Spanyolországban összesen 3168 ember betegedett meg és 1252 ember halt el cholerában. Közgazdasági táviratok. Berlin,júl. 31. (Eredeti távirat.) Politikai hírek kedvezőtlenül befolyásolták az üzletet. Bank- és vaspálya értékek hanyatlottak. Franczia értékek kínálva, az itteni piaczon beállott gabona árcsökkenés folytán. Dux-bodenbachi vasutrészvények, a vaspálya bevételeinek csökkenésére szintén vesztettek. Járadékok tartva. Zárlat csöndes. Értéktőzsde. Bécs,jul. 31. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. Hitelintézeti részvények 283.75 frt, magyar aranyjáradék 99.10 frt. Bécs, julius 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 103.25. Erdélyi földteherm. kotv. 102.—. 5 és fél száz. magy. fölöd.-int. zálogl. 102.75. Erdélyi vasut-részvény 184.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 109.25. Magy. nyer. k.sorsjegy 119.15. Szölődézsmaválts. kötv. 98.— . 6 száz. arany-járadék —. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 120.—. 4 száz. arany-járadék 99.10. M. orsz. bk.-részv. —. Magy. vasuti kölcsön 148.40. Magy. hitelb.-részv. 289.—. Alföldi vasut-részvény 185..— Magy. é.-kel. vasut-r. 176.50. 1869. m. k. v.áll. els. kötv. 98.50. Tiszav. vasut-rész. 251.50. Magy. resz.-és váltób. részvény 87.25. Kassa-Oderb. v.-részv. 150.50. 5 száz. papir-járadék 92.75. M. jelzál.-hitelb.-részv. —Adria m. teng. görh. részv. —.—. Török dohány —.— Északi vasút részv. —.—. BŐCS, julius 31. (Osztrák értékek zárlata.) Irányzata pang. — Osztrák hitelrészv. 283.90. Déli vasút részvény 184.50, 4 száz. arany-járadék 109.—. Londoni váltóár 124.75. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 244. , 1864. sorsjegy 167.75, 42 száz. ezüstjáradék 83.38, 1860. sorsjegy 140.—, Török sorsjegy 21.—, Angol-osztrák bank részv. 98.50, Osztrák államvasut részv. 298.—, 20 frankos arany 9.91—, 42 száz. papir-járadék 82.67, Osztrák hitelsorsjegy 178.—, Osztrák-magyar bank részv. 869.— Cs. kir. vert arany 5.88, Német bankváltók 61.40, Elbevölgyi vasút 166.—, Dunagőzhajózási t. 459, Bécsi bankegyl. 101.60, Bécs, julius 31. (Magánforgalom.) Az irányzat gyönge. — Osztr. hitelbankrészvény 283.80, Osztr. államvasut részv. —, Unió bank —, 1860. sorsjegy —, Angol-osztrák bank részv. r~.—, 20 frankos arany —.—, Déli vasút részv. —Magyar hitelű, részv. .as-,sz* 1864. sorsjegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 99.02. Berlin, julius 31. (Zárlat.) Az irányzat gyönge. 420, papirjáradék 67.—, 42 száz. ezüstjáradék 68.10. 6 száz. magy. aranyjáradék —.—. 5 száz. m. papirjáradék 75.80. 5. száz. kereti v. elsőbbs. kötv. 102.80. Magyar hitelrészvény —.—Déli vasút részvény 219. — . Kassa-oderbergi v.részvény 61.50. Orosz bankjegyek 201.40. II. kibocs. kel. kölcsön 59.80. Magy. jelz. hitelbankrészvény —. M. országos bankrészv. —. 5 száz. osztr. papirjáradék —. 4% osztr. aranyjárad. 88.90. 4 száz. magyar aranyjáradék 81.70. Magyar kel. v. kötvények 80.20. Hitelrészvény 467.—. Osztrák államv. részv. 485.—. Károly Lajos vasúti részv. 99.40. Román vasút részv. —.— rlm.vens—SilTotvölgyi részv.b. Berlin, julius 31. (U 6 tözsde.) Irányzat szilárd, 42 százalékos papirj. —.—. 4’2 száz. ezüstjáradék —.—. 6 száz. magyar járadék —.—. 5 száz. papirjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 220.—. Kassa-Oderb. v.részv. —.—. Orosz bankjegyek —.— II. kibocs. kel. kölcsön —.—. Magy. jelz. hitelb.részv. —.—. M. orsz. bankrészv. —.—. 5 száz. osztr. papirjáradék —.— 4 száz. osztr. aranyj. —.—. 4 száz. aranyjáradék 80.80. Magyar kel. v. kötvények —.—. Hitelrészvények 464.50. Oszt. államv. részv. 489.—. Károly Lajos v. részv. 99.25. Román vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék —.—. Magyar lesz. és váltóbank részv. —.—. 5 száz. keleti v. elsőbb. kötv. —.—. Frankfurt, julius 30. (Zárlat.) Irányzat: gyönge. — 4*2°/o papir-járadék 67.—. 4'2°/0 ezüstjáradék 68.25. 6°/0 magyar aranyjáradék —.—. 5% magy. papirjáradék 75.75. Osztrák-magyar bank-részv. 708.25. Károly Lajos vasut-részv. 198.—. Erzs. nyug. vasut-részv. 193.25. Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. 88.5/s- 4Vs0/6 földhitel záloglevél 77.50. Magyar hitelrészvény —.—. Magy.országos bank-részvény —.—. 5°/0 osztr. papirjáradék —.—. 4% osztr. aranyjáradk 88,93. 4°/0 magy. aranyjáradék 80,68. Osztr. hitelrészvény 231,62. Osztr. államv. részv. 242,75. Déli vasút részvény 10 875. Magyar- Gácsor. vasut-részvény 143,57. Bécsi váltóár 162.77. Magyar resz. és váltób. részv. —.—.Magyar jelz. hitelb.-részvény—.—. Frankfurt, julius 31. (Esti tőzsde.) Az irányzat: gyenge. — Károly Lajos vasut-részv. 197.12. Magyar hitelrészvény —.—. Osztr. hitelrészvény 229.50. Osztr. államvasut részvényei 242.62. Déli vasút r. 108.62. 4 száz. m. aranyjáradék 80.75. 4 száz. osztr. ar.-járadék—.—. 4'2°/0 papirjáradék —.—. 4’2°/o ezüstjáradék —.—. Páris, julius 31. (Utótőzsde.) 3 százalékos franczia évjárulék 81.25. Osztrák államvasuti részvények 602.—. Osztrák földhitelrészvények 762.50. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 303.—. Unió-bankrészvények —.—. 5 százalékos magyar papírjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények 260.—. 4 és fél százalékos franczia járad. 110.23 Déli vasúti részvények 276.—. Franczia törleszthető járadék 82.70. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 80.s/s. Magyar leszámítoló és pénzváltó’ bankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohányegyedár. társ. —.—. Ottomén bankrészvények 526.—. A tőzsde irányzata szilárd. árutőzsde. Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. Az árcsökkenés ra mai üzlet folyamán további lépéseket tett előre. Árak a leglanyhább irányzat mellett zárultak. Jegyeztetett: búza őszre 7.91 — 7.92 frzig, tavaszra 8.42 frton. Rozs őszre 6.97—6.99 frt, tavaszra 7.18—7.20 forint. Zab őszre 6.58—6.60 frt., tavaszra 6.88—6.90 frt. Tengeri márcz.—áprilisre (1886.) 5.80. Köln, julius 31. (Termény üzlet.) Buza júliusra 16.80 nov.-re 17.10. — Rozs júliusra 14.40, novemberre 14.60. — Olaj kész szállításra 25.30, októberre 25.21, Páris, július 31. (Terménytőzsde zárlata.) Búza folyó hóra 22.30, augusztusra 22.50, négy utolsó hóra 22.90, novembertől négy hóra 23.25. — Liszt folyó hóra 45.75, aug.-ra 46.10, négy utolsó hóra 49.25, novembertől négy hóra 49.75. — Olaj folyó hóra 60.—, aug.ra 60.—,négy utolsó hóra 61.50, első négy hóra 63.25. — Szesz folyó hóra 46.75, aug.-ra 47.—, négy utolsó hóra 48.—, első négy hóra 49.—. Irányzat : búza nyugodt, liszt olaj, szesz baisse. — Idő : Szép. Stettin, julius 31. (Terményüzlet.) Búza jul. —aug.-ra 161.—, szept.—okt. 161.—. — Kozs julius — aug.-ra 140.50, szeptember—októberre 141. — . — Olaj júliusra 46.—, szept.—októberre 46.—. — Szesz helyben kész szállításra 41.80, julius—aug.-ra 41.10, aug.— szept. 41.20, szept.—okt. 42.10. Boroszló, julius 31. (Terménytőzsde.) Búza 17.20. — Kozs 14.30. — Zab 14.20. — Repcze 20.80. Olaj 41.50. — Tengeri 14.— Berlin, jul. 31. (Zárat.) Búza julius—aug.-ra 161. — , szept.—októberre 161.50. — Kozs julius—aug.-ra 141. — , szept.—okt. 143.50. — Zab julius—aug.-ra 131. — , szeptember-októberre 131.—. — Olaj szept.—októberre 46.20, okt.—novemberre 46.70. Szesz julius—aug.-ra 41.80, szept. —októberre 42.70. — Irányzat : Búza, rozs, zab lanyha, olaj szilárd, szesz javult. HÍREK Julius 31. — A király Slavoniában. Pozsegában a király fogadtatására, mint a »Drau« irja, nagyban folynak az előkészületek. A községháza, hol a király meg fog szállani, a czélnak megfelelőleg lényeges átalakításokon ment keresztül, a város utczáin pedig rendkívüli élénkség uralkodik, amennyiben azokat a korábbinál kedvezőbb külsőbe akarják hurkolni. Egyes hírek kilátásba helyezik, hogy a pozsegai hadgyakorlatokon Milán szerb király is jelen lesz, aki ott időzése alatt Kussevics Szvetozár blakói birtokán, Pozsegától mintegy 5 kilométernyire fog tartózkodni. — Személyi hírek. Perezel Mór 48-as tábornok és hadvezér a nyarat fiánál Pápa mellett egy pusztán tölti, hol emlékiratainak összeállításával foglalkozik, melyből az első fejezet a »Pápai Lapokban látott napvilágot. — Földváry Mihály, Pestmegye alispánja, Radegundból tegnap a fővárosba érkezett s a megye vezetését Ilkey főjegyzőtől, ki távolléte alatt helyettessé, átvette.•* Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő néhány napra Balatonfüredről a fővárosba érkezett. — József főherczeg leányainak Szent István napján kisorsolandó kézi munkáiból a Klotild Szeretetház és Mária Dorottya egylet javára julius 31-ig 4715 postautalványnyal összesen 15.278 forint folyt be a m.ált. hitelbanknál, mely a küldemények átvételét és kezelését Pallavicini Ede őrgróf vezérigazgató szívességéből nemcsak díjtalanul eszközli, de az átvétel napjától számítva még rendes kamatokat is fizet az egyleteknek. A Szeretetház titkárságához eddig 4607 gyűjtőív, vagyis díszalbumlap érkezett vissza 21,432 sajátkezű névaláírással ellátva. Az egylet választmánya elhatározta, hogy a hitelbankhoz beérkezett összes postautalvány szelvények, kemény papírlemezekre ragasztva és díszes keretekbe illesztve, örök emlékül a Klotild szeretetház helyiségeinek feldíszítésére használtassanak fel, nemkülönben a főherczegnőknek átnyújtandó diszalbumlapokon előforduló összes nevek betűsorban kiirattatván, keretekbe helyeztessenek és az egylet helyiségeiben kifüggesztessenek. — Mint már említek, a Mária Dorottya egylet javára a Margitsziget felügyelősége holnap, szombat este 8 órakor a szigeten a felső vendéglő nagytermében tombolával egybekötött táncrvigalmat rendez. — 114 éves uralkodó halála. Abdul Mumm, a korneói szultán meghalt 114 éves korában. Ő volt minden bizonynyal a világ legidősebb fejedelme. 1855-ben lépett trónra és meghalt anélkül, hogy egyetlen gyermeket hagyott volna hátra. Utóda elődjének Omer-Ali-Saifudin szultánnak a fia,Hasgim benal-Macam fejedelem. A leendő szultán 60 éves és 24 gyermeknek az atyja. — Párbaj. Pozsonyból távirják lapunknak. Ma reggel a dévényi erdőben egy tiszt és egy polgári úri egyén közt pisztolypárbaj volt, mely alkalommal az utóbbi könnyen megsebesült karján. A párbajtvivők a bécsi vonattal érkeztek s magánfogatokon tértek vissza Bécsbe. Kilétüket még nem tudják. — A budapesti vegykisérleti állomás tevékenységéről érdekes kimutatást vettünk. Az intézet 1885. év első felében összesen 362 vizsgálatot teljesített és 105 esetben adott szakvéleményt és értesítést. A megvizsgált tárgyak a beküldők szerint következőleg oszolnak meg: földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, orsz. borászati kormánybiztos, orsz. phylloxera kísérleti állomás és culturménökség 74 ; belügyminisztérium, állami rendőrség és közigazgatási hatóságok 9; pénzügyminisztérium, pénzügyigazgatóság és vámhivatalok 10; igazságügyminisztérium, törvényszékek s járásbíróságok 32 ; közlekedésügyi minisztérium és vasutak 91; országos kiállítás 25; gazdák, kereskedők, gyárosok, egyesületek , magánosok 226. A tárgyak anyagát illetőleg legtöbb ször volt vizsgálva viz 91, bor 58, titkos szer 36 esetben^zlgen^y^jvi2 17, olaj 13 s testanyag IS árpadara, ásvány, benzin, borkóla^Börk, ágynemű bormáz, carbolsav, cigaretta papír, czukorka, czuknr répa, eczet, enyv, élesztő, fémöntvény, gazeuse, gyógyszer, halzsir, iszap, kölesdara, kőzet, liszt, malátakivonat, papír, rozskenyér, só, staniol, szén, szeszes ital, szóda, szóda viz, szőlőtőke, talaj, tápdara, tej tengeri, tészta, thea, vegyszer, viasz és zsir 1—7 esetben. * — Harmincznyolczezer forint jótékony czélra. Mint a »Fővárosi Lapok« írja, Kun József, az első magyar biztosító társaság miskolczi főügynökségének főnöke harmincznyolczezer forintot hagyományozott jótékony czélokra. A miskolczi református egyháznak hagyott ezer forintot, a miskolczi önkénytes tűzoltóegyletnek ötszázat, a miskolczi szegényháznak ezeret, a miskolczi filléregyletnek ezeret, a borsodmegyei nőegyletnek ötszázat, a miskolczi helvét hitvallású főiskolának tízezer frtot oly kikötéssel, hogy ez összeget tőkésítsék, mig húszezer forintra nem emelkedik, s kamatait ekkor vagy egy új tanszék felállítására, vagy a tanári fizetések javítására fordítsák; a miskolczi evangelika egyháznak ötszázat, a miskolczi nemzeti casinonak ötszázat, a borsod-miskolczi óvodának ötszázat, a miskolczi lövöldének ötszázat, Miskolcz városának húszezer forintot oly kikötéssel, hogy ez összeget tőkésítsék, mig negyvenezer forintra nem emelkedik s kamatait ekkor a város küldiszének, csinosságának emelésére szabályossá tételére fordítsák. Hagyott továbbá a magyar tudományos académiának ezer forintot, a magyar írók segély egyletének ezeret, a Kisfaludy-társaságnak kétszázat, a magyar gazdasszonyok egyletének kétszázat s a történelmi társulatnak szintén kétszázat. — Medvevadászat. Mint a »Székely Nemzet« irja, a papolczi erdők környékén a medvék roppantul garázdálkodnak és a nép jószágában sok kárt ejtenek. Elképzelhető tehát, hogy valóságos örömrivalgással fogadták e hó 26-ikán annak a hírét, hogy Fekete Károly egy 3 éves középnagyságú medvét lőtt. — Magyarok szédelgése Amerikában. Az e tárgyban esti lapunkban közölt hír indokolását találjuk az »Amerikai Nemzetőr« következő közleményében: »Óvás. Az utóbbi időben egy úgynevezett gr. Esterházy Pál, ki elkövetett csalásai miatt Dowling biró ur által New-Yorkban folyó évi ápril 26-án felfüggesztett ítélettel szabad lábra helyeztetett s kinek és megbízottjainak közbenjöttével oly mozgalom indult meg, mely a magyar bevándorlottak anyagi helyzetét veszélyeztetni látszik, miért is a »Magyar Társulat« ez ügyben kiküldött bizottsága, kötelességéhez híven,figyelmezteti Amerika és különösen Pennsylvania állam magyarországi lakóit, hogy ezen szédelgést rejtő mozgalomtól magukat annyival is inkább tartsák vissza, mert az uralgó jelek szerint ez őket az ínség, nyomor és végromlásba vezetné. New-York, 1885. julius 12-dikén. A »Magyar Társulat« megbízásából: dr. Gerster Árpád, dr. Rixa Sándor, Schnitzer Marcus. — Honvédek gyűlése. Novák Gusztáv elnök fölhívást intézett a szegedvárosi és vidéki, a dorozsmai és az érmelléki honvédegyletek tagjaihoz, hogy közgyűléseiken minél nagyobb számmal legyenek jelen, s válasszák meg képviselőiket az aug. 22-iki orsz. honvédgyülésre. — Egy grófnő passiói. Londonban már régebb idő előtt érdekes alakul szerepel de la Torre grófnő. A grófnő, akit eszelősnek mondanak, ritka szenvedélyt táplál a kutyák és macskák iránt. Kedvenczeiből egész sereget szállásolt be lakásába, ami azonban tökéletesen felzavarta a grófnő szomszédságában lakók nyugalmát. Ez természetesen sokszor szenvedélyes kifakadásra és számtalanszor panaszra adott alkalmat, de mindennek semmi eredménye sem volt. Hanem utoljára is megsokalták és a törvény most szépen kiköltöztette a grófnőt lakásából, indokul hozván fel, hogy élő gyűjteménye a környéket teljesen lakhatlanná teszi. Házában a rendőrtisztviselők 31 macska és 60 kutyahullát találtak. E kedvencz állatok a grófnő távolléte alatt éhség miatt pusztultak el. — Végrehajtók congressusa. Temesvárott a múlt napokban tartott a délmagyarországi kir. végrehajtók egy nagy csoportja értekezletet id. Bogdai Gyertyánffy Béla összehívására. A jelen voltak Szaágh János gödöllői végrehajtó levélbeli indítványára elhatározták, hogy még a kiállítás tartama alatt Budapesten országos congressust fognak egybehívni. A congressus tárgyát a végrehajtók helyzetének lehető megjavítása fogja képezni; a végrehajtók fizetésének szabályozására, a napidíjak fokozatára vonatkozólag s napirendre kerül a nyugdíjintézet ügye is. — Az országos ügyvédi értekezlet szakbizottsága, i. e. augusztus hó 3-án a budapesti ügyvédi kör helyiségében (Ferencziek bazárépülete) i. e. 11 órakor ülést tart. — Halálozás: Szegedről távírják: Pataky Károly városi tanácsnok ma délután 6 órakor hosszas betegeskedés után meghalt. Halála városszerte a legmélyebb részvétet keltette; a város egyik legbuzgóbb tisztviselőjét vesztette el benne. — Baleset a színpadon. A népszínházban ma este az »Ördög pirulái«-nak előadása alkalmával, a második felvonás azon jel' 1 ,'v* -Síktines a tükörbe lő, Szabó ^ Gilek, feletlenül a kétcsövű pisztor - - &Oak, és Szabó hal tenyerébe öt darab gyutacsszilahi szórt. A közönség kezdetben, mivel látta, hogy Szabó kezét kendőbe burkolja, komolyabb bajtól tartva, nyugtalankodni kezdett, mígnem azután értesült, hogy a sérülés nem veszélyes, mert a pisztolyban, mint rendesen, ma is csak vaktöltés volt. — A mahdi egy foglyának élményei. A »Daily News« közli páter Luigi Bononinak elbeszélését azon fogságról, melyben több hónapig tartatott a mahdi táborában, El-Obeidben. Bononi az el-obeidi olasz missio feje volt, s mikor a mahdi 1883. jan. 17-én ezen helyet elfoglalta, a többi európaival együtt a mahdi fogságába került. A mahdi halállal fenyegette őt, ha nem tér át a mohamedán hitre. Álhatatossága daczára életben hagyta, de a legborzasztóbb nyomor prédájául engedte át. A gyöngébbek vagy éhen, vagy a kínzó bánásmód miatt haltak el. Az apáczákat rabszolgaságba hurczolták. Három közülök az izlámra tért át, mikor már nem bírták tovább tűrni a méltatlan bánásmódot. Bononi elbeszélésének legérdekesebb része azon adat, hogy Hicks pasa seregének vezetői egytől-egyig a mahdi zsoldjában álltak, s ezek csalták kelepczébe az angolokat ; továbbá, hogy a mahdi az angolok minden mozdulatáról értesítve volt. Mikor az angolok Chartum ellen vonultak, nagyon rosszul álltak az ügyek El- Obeidben. »Éhhalál dúlt a városban, írja, az arabok fölásták évekkel azelőtt elhullott karmaikat, s megették. Mikor az önök abukleai győzelmének híre Metammehbe eljutott, rémület fogta el az arabokat. Legyőzhetetleneknek tartották önöket, s az arabok kereken megtagadták fegyverrel jelenni meg önök előtt. Az önök előnyomulása esetén az egész sereg a hegyekbe és a pusztába készült menekülni, úgy hogy önök minden ellenállás nélkül jöhettek volna Chartumba. De a britek minden mozdulatát, minden szándékát kikémlelték, s tudósították erről az arabokat. Kémektől voltak körülvéve, akik az önök sorai közt tartózkodtak. így történt, hogy önök azon szándékát, hogy a játékot föladják, hamar megtudtak, s az arabok bátorságot merítettek, holott azelőtt rémület vett rajtuk erőt. »Az angolok hátrálnak,« ez a mi futótűzként terjedt el egész Kordofanban.« — Új Congo. Említettük már, hogy Brussel azon köreiben melyek Közép-Afrika kincseinek kizsákmányolása irnnt érdeklődnek, pár nap óta oly mint kívüli érdekű. Schweinfurt 1870-ben, nem messze Niltől, a mambulusok földjén hatalmas folyamot fedezett fel, mely keletről nyugat felé folyik. Hova ömlik ezen, mindenesetre az Albert Nyanza-tó tájékáról eredő folyam ? ez volt a kérdés. Barth, Nachtigal és mások különféle nézeteket nyilvánítottak s a kérdés jó ideig nincs tisztázva, ha Greenfeld és Tims, a stanley-pooli baptista missio tagjai , azon területtől nagyon messze, melyet Schweinfurt beutazott, egy »Ubangi« nevű roppant nagy folyamra nem akadnak, mely az egyenlítő közelében a Congoba ömlik. Az Ubangi, melyet Greenfeld és Tims behajóztak, a Congoba ömlésénél tizenegy kilométer széles, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a Congo sok helyen ötven kilométer (több mint hat mértföld) széles, s roppant hosszú szigetek vannak rajta. Az angol missionariusok által fölfedezett ezen nagy folyam ép annyi találgatásokra ad alkalmat, mint a Schweinfurt által fölfedezett forrás. De mindenki a legnagyobb mértékben valószínűnek tartja, hogy Schweinfurt fölfedezett forrásai az Ubanginak forrásai, e roppant folyóé, melynek hossza tizenkétezer kilométer, s természetes utat képez az egytomi Szudántól a Congóig. E föltevés mind nagyobb hitelre talál. Ha azt az újabb kutatások meg fogják erősíteni s ha az Ubangi folyását vízesések nem szakítják meg, úgy a felső Congón közlekedő hajók három hónap alatt elérhetik azt a pontot, ahol Schweinfurt az »új Congót« először látta. Hogy a Sudan kereskedelmi szempontból kihasználható legyen, a jövőben nem lesz szükség terményeit a Níluson le Alexandriába szállítani, hanem meg lenne adva az egyenes út az atlanti óczeánba. E probléma megoldása elé természetesen nagy feszültséggel néznek. A franczia sajtó, mely fölfogja a kérdés fontosságát, máris elégtétellel utal arra, hogy az Ubangi franczia területen ömlik a Congóba. Ez különben tévedés; a franczia terület és a szabad Congó állam határai a berlini conferentia óta épen azon pontnál, ahol a Congó az egyenlítőt érinti, kellőkép meg vannak állapítva, semhogy diplomatiai nehézségek fölmerülésétől kellene tartani azon kérdéssel szemben, váljon az alsó Ubangi franczia folyam-e vagy pedig folyama az új Congo államnak. Az utóbbi valószínű. Egyébként a felső Congonál tett újabb kutatások kivétel nélkül megerősítik azt, hogy Afrika ezen területe nagy jelentőséggel bír. A föld igen termékeny, népes és egészséges, az utazók általában úgy vélekednek, hogy az éghajlat itt sokkal kedvezőbb, mint az alsó Congonál. — Szent Columbus. A »Fanfulla« szerint Amerika fölfedezőjének, Columbus Kristófnak szentté avatása többféle nehézségekbe ütközik. A főakadályt az ő nagyon is gyöngéd viszonya képezi Donna Beatrice Henriquezhez, kitől Fernan Coton származott, atyjának hű életírója, ki V. Károlyt Olaszországba, Flandriába és Németországba követte, s a legnagyobb állami méltóságokra emeltetett. Columbus Kristófnak ezen nővel való házasságát sohasem mutatták ki, semmi erre vonatkozó okmányt nem találtak, s attól tartanak, hogy a szentté avatási tárgyalásoknál nagyon erősen közbeszól az ördög ügyvéde. Columbus szentté avatásával tehát várnak egy ideig, valamint Dante Alighieriével is. Nem tudja az egyház, hogy mit csináljon az orleánsi szűz ügyével is, kit a püspökök ítélete folytán mint boszorkányt és ördög által megszállottat elégettek. XVI. Lajos franczia király szentté avatása is akadályokba ütközik ; ennek meg azt vetik szemére, hogy proclamálta az emberi jogokat. — A londoni botrányok. Londonban múlt szerdán az üdv hadseregének auspiciumai alatt meetinget tartottak, a fiatal leányok védelmére hozandó törvény támogatására. Ez alkalommal fölolvasták azon levelet, melyet az üdv hadserege tábornokának neje, Boothné intézett a királynőhöz, a rá kapott válaszszal együtt. Boothné a királynő figyelmét azon legutóbbi »szivszaggató leleplezésekre« igyekezett irányítani, s e szavakkal végzi: »Azon ezrekre nézve, kik ezen harczban résztvesznek, nagy buzdítás lenne, ha felséged a rokonszenv és bátorítás szavát küldené kegyesen, melyet gyűléseinken, a királyság különféle részein fölolvasnánk.« A királynő válasza igy hangzik : »Osborne, jul. 25. — Özvegy Ely marquisnő ajánlja magát Mrs. Boothnak s bátorságot vesz magának biztosítani őt, hogy a királynőhöz intézett levele érett megfontolásban részesült ő felsége részéről. Lady Elynek nem kell mondania Mrs. Boothnak, hogy a királynőt azon tárgy fölött, melyet a levél érint, mély érzés fogja el, de azt tanácsolták a királynőnek, hogy nem kívánatos, hogy oly tárgyról mondja el nézeteit, mely jelenleg a parlament előtt fekvő rendszabálynak képezi tárgyát.« — Metz elnémetesedése. A metzi földrajzi társaság legutóbb megjelent évi jelentése nagyon érdekes adatokat tartalmaz Metz népesedéséről. A házasságok legnagyobb részét, mint a statistikai adatok mutatják, a bevándorolt németek kötötték, 1882-ben , 54.. 1884-ben 58°/0. Bevándorolt németek és elsass°°hetett rngiak között 1882-ben 12, 1884-ben 13°/0 háig volt, s itt megjegyzendő, hogy szaporodik azon esetek száma, a midőn elsass-lothringiai férfi vesz nőül német leányt. Ellenben a francziák által kötött házasságok száma 1882-ik év 23°/0-ról 1884-ben 18°/0-ra apadt. Mindez adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy Metz városa folyton halad a németesedés felé. — Öngyilkossági kísérlet. Pozsonyból távirják lapunknak. Fadrus itteni ismert szobrász atyja, ma öngyilkossági szándékból a hajóhídról, számos járókelő szeme láttára, a Dunába vetette magát, de még idejekorán megmentették. — Végzetes kaland. W. Anna boroszlói leány végzetes kalandnak esett áldozatul olaszországi útja alkalmából. Mikor a kisasszony Florenczből Velenczébe ment, a vasúton egy elegáns úr szállt be kocsijába, aki szép szomszédnője előtt tengerész tisztnek s tengerészeti académiai tanárnak, Gaetano Cobianchinak adta ki magát. Beszélgetést kezdett vele, magyarázgatta neki a tájat, citált Carducci költeményeiből, egyszóval nagyon szeretetreméltó útitársnak mutatkozott. Velenczébe érkezve, fölajánlotta további szolgálatait, a leánynyal egy vendéglőbe szállt, a »Buon Viaggiatore«-be, megmutatta útitársnőjének a lagunaváros nevezetességeit, együtt étkezett vele, s végre elhitette, hogy a káros éghajlati viszonyok befolyása ellen leghathatósabb szer erős fekete kávé rummal. A leány nemsokára fáradtnak érezte magát, visszavonult szobájába, míg az állítólagos tengerésztiszt később ment föl szemben fekvő szobájába. Másnap reggel a vendéglőst arról értesítette Cobianchi úr, hogy a hölgyet, ki az ő neje s ki oly beteg, hogy külön szobában kell tőle lakni, újabb roham fogta elő, s eszméletlenül fekszik. A vendéglői személyzet felsietett a szobába, alkalmaztak minden kigondolható élesztési kísérletet, mialatt az állítólagos férj, halaszthatatlan teendőt hozva föl ürügyül, eltá