Nemzet, 1885. augusztus (4. évfolyam, 1046-1075. szám)
1885-08-17 / 1061. szám
szabályzat értelmében azután megalakulnának a szövetkezetek minden egyes városban és kikerülne egy központi szövetkezet is, amelynek kezében a főszerep lenne ugyan, de a vidékieket egészen még sem centrálisává. Kálmán Ödön (B.Csaba) tökéletesen egyetért az előadóval és azért kéri az indítvány elfogadását. Benedek János az előadás két pontját nem hagyhatja megjegyzés nélkül. Előadó a kereskedő ifjak működését nem akarja centralizálni. Nézetete szerint e nélkül pedig nem is lehet elképzelni az országos szövetkezet. Nem ellenzi ugyan a 24-es bizottság kiküldését, de az általa kidolgozott szabályzatot tárgyalja előbb a legközelebbi congressus és csak azután alakuljon meg a szövetkezet. Pinsenstein Leo a nélkül, hogy az előadottakat ellenezné, feszültségnek egy országos segélyalap létesítését tartja, mely a helynélküli és a munkaképtelen collegákat gyámolítaná. Schaffer Ede az előadottakat magáévá teszi és kéri az indítványok elfogadását. Elnök elrendeli a szavazást és ennek eredményeként kihirdeti, hogy az előadónak Benedek által módosított indítványa fogadtatott el. A 24-es bizottságot vasárnap választják meg. Következetto 11ák Soma felolvasása a »Vasárnapi munkaszünet«-ről. Pár éve múlt annak, hogy előadó a kereskedelmi ifjak társulata kebelében megpendítette a munkaszünet eszméjét. A társulat a kereskedelmi kamarához és társulathoz fordult tanácsért. Ott azonban egyszerűen tudomást vettek az óhajról és kijelentették, hogy egyelőre mit sem tehetnek. A munkaszünet kérdése ma már nem odázható el. Angliában, Németországban, Ausztriában a kereskedő ifjúság eme jogos és méltányos igényét ki is elégítik. A vasárnapi munkaszünetet különösen a kereskedő ifjak önművelése teszi szükségessé. Hétköznap, a hosszú munka után senki sem gondolhat tanulásra ; ki-ki örvend, ha a nap fáradalmait kipihenheti. Igaz, akadnak majd olyanok különösen az üzlettulajdonosok között, akik ellenezni fogják a vasárnapi munkaszünetet, de ennek az által véli elejét vehetni, ha a kérdés törvényhozóilag oldatik meg. Indítványozza tehát egy bizottság kiküldését, mely bizottság megszerkeszti az országgyűléshez e tárgyban intézendő kérvényt. A felette fontos kérdéshez többen szóltak hozzá, igy. Héder Sándor, Darnai Sándor, Kálmán Ödön, Temesváry Nándor, Kohn Manó stb. Azonkívül több üzlet- és gyártulajdonos kijelentette, hogy legalább ők részükről nem ellenzik a munkaszünetet, ami abból is kitűnik, hogy némely városban, mint pl. Brassóban az üzlettulajdonosok egyhangú beleegyezése következtében vasárnap az üzletek zárva vannak. Darnai Sándor azt óhajtja, hogy a kereskedői pályára lépő ifjakra nézve a törvény bizonyos képzettséget, tanulmányi fokot írjon elő. Brutschy János a törvényhozási intézkedésen kívül társadalmi úton is sokat elérhetőnek vél. A vasárnapi munkaszünet érdekében, mielőtt az országgyűlés intézkedne, ami úgyis nagyon sok időt fog igénybe venni, országos actio megindítását javasolja. Csanak József utal Angliára, ahol a vasárnapi munkaszünet mellett is megélnek az üzlettulajdonosok. Vásárok alkalmával azonban ne legyen munkaszünet. Dr. Herich Károly, továbbá Schmidt János nem helyeslik az orsz. mozgalom megindítását célzó javaslatot. Dr. Herich a képviselők és az országgyűlés közgazdasági bizottságának megnyerését nem ellenzi. Elnök szavazás után kihirdeti, hogy az előadó indítványa elfogadtatott; a kérvény szerkesztését a 24-es bizottság fogja eszközölni és az országos mozgalom megindítása iránt a szükséges lépések meg fognak tétetni. Ezután az ülést fél órára felfüggeszti. Szünet után élénk vitát provokált azon indítvány, hogy a 24 es bizottság 40 tagra egészíttessék ki és azonnal megválasztassék. A congressus szavazás útján elhatározta, hogy a bizottságot csak holnap fogja megválasztani és csak 24 taggal; a vidékiek írásbeli véleményüket a bizottság tárgyalni fogja. Következett Hubonay József értekezése a »kereskedelmi szakoktatás«-ról. Előadó a végrehajtó bizottság felszólításának engedve, a kereskedelmi szakoktatásról tesz előtelzést. Mindenekelőtt felhívja a figyelmet egy köztudomású tényezőre, mely nélkül virágzó kereskedelem lehetetlen, ez a szakértelem. És éppen ez hiányzik a legnagyobb mérvben. A kereskedői pályára lépő növendékekről sem törvényhozásilag, sem társadalmilag nincs gondoskodva. Legtöbbnyire olyanok lesznek kereskedő-tanonczok, kik néhány osztályt végeztek úgy a hogy és a tanulást megunták, a kereskedelmi pályára adják őket, hanem csak azért, hogy el ne zülljenek. Van ugyan néhány kereskedelmi tanintézetünk, hanem az innen kikerült növendékek a kereskedelemre nézve elvesztek, mert legnagyobb részt bankokhoz, egyszóval pénzintézetekhez kerülnek, könyvelők lesznek. Nyugat-Európában a kereskedelmi iskolák társadalmilag vannak szervezve. Akár törvényhozásilag, akár társadalmilag, de nálunk is mindenesetre szervezni kell. E végből a következő indítványt terjeszti elő, mondja ki a congressus, hogy: 1. szükség van a kereskedelmi szakiskolákra; 2. ezek érdekében a minisztériumhoz memorandum nyújtassék be. A memorandum szerkesztésére küldjön ki a congressus egy bizottságot. Ha e bizottság előadójának e téren szerzett tapasztalatait és ismereteit igénybe akarja venni, azokat szívesen bocsátja rendelkezésére. Brutschy János szükségesnek tartja egy tekintélyes fórum, pl. a kereskedelmi kamara közbelépését. Ez szólítja fel a főnököket, hogy csak kellő tanulmányú és műveltségű ifjakat vegyenek föl tanonczokul. Ezáltal mindjárt segítve lenne. Előadó a kereskedelmi pályára lépő növendékek minősítésében nem ért egyet Brutschyval; ő oly tanintézetek felállítását óhajtja, melyekben a kereskedelmi alapismeretet tökéletesen el lehessen sajátítani. Elnök elrendeli a szavazást, mely után kihirdeti, hogy Hubenay indítványa elfogadtatott. Ezzel az ülés délután 1/12 órakor véget ért. Folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor folytatták a tegnap megszakasztott ülést. Az elnök először is felkéri a tagokat, hogy a tegnap határozattá emelt 24 és 6 tagú bizottság megválasztását eszközöljék. Mint tegnap már jelezve volt, az első bizottság teendője az orsz. szövetkezet alapszabályainak, a másodiké pedig a kereskedelmi szakiskolákra vonatkozó memorandum kidolgozása leend. Az elnök által proponált tagokat a congressus egyhangúlag elfogadta. A 24-es bizottság névsora a következő : Dr. Herich Károly, Hubenay József, Benedek János, Szűcs István, Benkő Gyula, Beregszászy Pál, Demeter Ferencz, Déry Gyula, Fanczler Béla, Grubern Károly, Ivanits Miklós, Fábián Gyula, Héder Sándor, Kende Zsigmond, Makáry Gerő, Mészáros Lajos, Mihályi Ferencz, Petersilka Sándor, Bausch Gyula, Schneller Alajos, Steiner József, Tettey Nándor és Wollak Soma. Az 5-ös bizottságba a következők választottak meg: Dr. Herich Károly, Hubenay József, Szűcs István, Adler Ferencz és Benkő Gyula. Ezután felolvastatott a szegedi kereskedelmi ifjúság felirata, melyben kérte a congressust: hozzanak oly határozatot, mely elrendeli, hogy a legközelebbi orsz. congressus Szegeden tartassák. Az értekezlet a kérésnek helyet adott. Következtek a tegnapi ülés végével megszakadt felolvasások. Első Benkő Gyula »Kereskedők nyugdíj-és segélyegyesülete« czimű értekezése. Előadó behatóan ismerteti a nyugdíj humánus hivatását; utal a külföldre, hol nemcsak van a kereskedőknek nyugdíj-egyesülete, hanem az virágzik is; tőkéje és így jótékony működése évről-évre nagyobb mérveket ölt. Hazánkban ma már az utolsó napibéres munkás is félre tesz fáradságos keresményéből pár fillért, hogy így agg napjaiban, betegségben gyámolítva legyen. Az állam gondoskodik hivatalnokairól, a munkások is biztosítják magukat, és egyedül a kereskedők, a társadalom e hatalmas osztálya, melynek jövedelme aránylag sokkal magasabb, mint amazoknak, egyedül a kereskedők nem gondoltak eddig a nyugdíj és a segély eszméjével. Ennek aztán az a szomorú következménye, hogy alig van társadalmi osztály, melyből annyi proletár, annyi elzüllött existentia kerülne, mint éppen a kereskedőből. A nyugdíjegyesület nemcsak egyedül a segédek, hanem a főnökök érdeke is- kiki járuljon tehetsége szerint a nyugdíjalap létesítéséhez ; ezáltal nemcsak a kereskedő osztály, hanem a haza érdekeinek szolgálnak. E végből központot szervezzenek. Tagjai fizessenek évdíjat; a pénzkezelést valamely bank szívesen magára vállalja. Helyi bizottságok állíttassanak fel; ezek tagjai ragadjanak meg minden alkalmat, hogy a minimális pénzösszeg: 20,000 írt egybegyűljön. Egyúttal a következő indítványt terjeszti elő: »A congressus határozza el, hogy nyugdíj- és segélyegyesület fog alakíttatni, s ennek szervezésére bizottságot küld ki.« A fölolvasást zajosan megtapsolták. Szakáll László tökéletesen osztja az előadó nézeteit, de nem mulaszthatja el, hogy egy régóta ápolt eszméjét, a kereskedői menházat ne ajánlja a congressus különös figyelmébe. Utána Schmiedl János szólott és felkérni indítványozta Hubenay Józsefet, hogy a kereskedelmi körökben, hol ő befolyással bír és otthon van, az ügy érdekében szólaljon fel. Hubenay József ajánlja, kérje fel a congressusi választmányt, hogy a kereskedelmi kamrának pénzkészlete, mely amúgy is hever, legalább részben e czélra fordíttassék. Steiner József nem tartja helyesnek, ha a congressus más testületek pénze felett akar rendelkezni. Hubenay József ismételte azt, amit mondott, és ajánlja az eszmét az értekezlet figyelmébe. Dr. Herich Károly előadja, hogy a nyugdíj eszméje már régen foglalkoztatja az illetékes köröket, hanem azt megtestesíteni mindeddig nem sikerült. A 20000 frt összegyűjtése nem lesz oly könnyű, mint azt az előadó gondolja. A főnökök bevonása ez eszme létesítésébe a lehető legszerencsésebb gondolat. Ajánlja az előadó indítványát elfogadásra. A congressus elfogadta Benkő indítványát, s a szervezésre a 24 tagú bizottságot kérte fel. Következett dr. Herich Károly előadása a »kereskedői takarék- és hitelszövetkezet«-ről. Elsősorban a takarék- és hitelszövetkezetek szervezetét, hivatását és áldásos működését ismertette és hangsúlyozta, hogy alig van osztály úgy reászorulva, mint épen a kereskedői. Ezt a szövetkezet a legmelegebben ajánlja mindenkinek, mert ez a gazdasági önállóságnak egyik jelentékeny tényezője. Különösen pedig a vidékiek figyelmébe ajánlja. A legkisebb városokban is egyesülhetnek a kereskedők, ezáltal nagyot segíthetnek magukon : kisebb kölcsönök alkalmával nem kénytelenek az uzsorát igénybe venni. Az ilyen szövetkezeteknek erkölcsileg is megvan a hatásuk, amennyiben azokat, kik tagjai, a takarékossághoz szoktatja, s ezáltal elvonja több oly dolgoktól, ami különben az illetőnek csak hátrányára lenne. Indítványozza tehát, hogy mondja ki a congressus, hogy a kereskedelmi hitel- és takarékszövetkezetet pártolja és hogy ilyenek létesítése végett egy kiküldendő bizottság által tervezetet dolgoztat ki. A congressus ez indítványt egyhangúlag magáévá tette, s a tervezet kidolgozására a 24-es bizottságot kérte fel. Az értkezlet programmja ki lévén merítve, az elnök jegyzőkönyvi köszönetet indítványoz a kiállítás igazgatójának a zenecsarnok átengedéséért. Elfogadtatott. Elnök megköszöni a tagoknak a nagyszámú részvételt, a tanúsított ügybuzgalmat, s ezzel az ülés az elnök folytonos éljenzésével d. u. 1 órakor véget ért. Négy órakor az értekezlet tagjai, szám szerint mintegy 180-an — köztük 40 vidéki város és egylet küldöttei — a Dobos-féle vendéglőben diszebédre gyűltek össze, hol mintegy harmadfél órát a legkedélyesebb hangulatban töltöttek el. A felköszöntőknek se vége, se hossza nem volt. Az elsőt dr. Herich Károly elnök mondta a királyi családra, a másodikat Csanak alelnök az orsz. kiállítás vezérférfiaira, az igazgatóságra és dr. Herich Károly elnökre. Schnierer Gyula a kiállítási bizottság nevében üdvözölte a kereskedő ifjakat. Benedek János Csanak alelnökre, Wollák Soma a sajtóra, Hirschler Adolf lelkes szavakban a kereskedő ifjak magyarosodására, Kálmán Ödön Hubenayra stb. ürítették poharaikat. Felolvastatott a tatai kereskedő ifjak üdvözlő távirata is. Az országos értekezlet sok ügyet kezdeményezett, sok dologba fogott, kívánatos, hogy azokat, amelyek érdekeiket érintik, kitartással meg is valósítsák. Táviratok. Ischl, aug. 16. (Eredeti távirat.) Ő felsége a király e hó 18-án találkozni fog a dán és a görög királyokkal. Bécs, aug. 16. Ő felségeik a király és királyné valamint Rudolf trónörökös folyó hó 24-én délelőtt indulnak el Bécsből Kremsierbe, ugyanaznap korán reggel Stefánia trónörökösné Miramare-ba megy. A király 24-én fogadja a különböző testületeket és meglátogatja az ottani helyőrséget. Ugyanazon nap estéjén Károly Lajos főherczeg is Kremsierbe lő, neje ezalatt Schwalbach fürdőben marad. — III. Sándor czár és Mária Feodorovna czárné két fiukkal Miklós trónörökössel és György nagyfejedelemmel 25-én délelőtt érkeznek Kremsierbe, honnan 26-án utaznak el. — Sándor bolgár fejedelem a pilseni hadgyakorlatoknál — melyek semmiesetre sem halasztatnak el — mindenesetre ott lesz, de Kremsierben nem lesz jelen. Szögyény-Marich osztályfőnök jelen lesz a császártalálkozónál. Kremsierből a király egyenesen Rokycauba, a hadgyakorlatok színhelyére megy, míg a királyné Schönbrunnba utazik. A trónörökös Bécsbe indul vissza, hogy a 2. (bécsi) hadtestet — melyet ő fensége a szt.-pölteni hadgyakorlatoknál, mint hadtestparancsnok fog vezényelni — az odavonulásra előkészítse. — A külföldi tisztek csak az észak-csehországi hadgyakorlatoknál lesznek jelen; a szent-pösteni gyakorlatoknál azonban több idegen katonai attaché is ott lesz. Ischl, aug. 16. A királyné és Stefánia trónörökösné ma reggel 7 órakor St.-Wolfgangba hajtattak, honnan gyalog kirándulást tettek a Schafberg ormára. Este viszatértek Ischbe. Ma Lajos Victor főherczeg érkezett ide. Prága, aug. 15. Schönborn gr. érsek beiktatása a megállapított programm szerint nagy fénynyel ment végbe. Weinberge városban az alpolgármester üdvözölte az érseket. Ezután megtörtént a bevonulás a diadalkapun át. Az úgynevezett »Rossthor« előtt a polgármester cseh nyelven üdvözölte az új főpapot, ki erre szintén cseh nyelven válaszolt. Szent Miklós templománál a püspökök s egyházi és világi méltóságok várták az érseket. A székesegyházban tartott istentiszteleten jelen volt a helytartó, az országos főhadparancsnok, Morvaország helytartója, a cseh nemesség számos tagja, az összes egyházi és világi méltóságok és a kiválóbb intézetek képviselői. Az istentisztelet után, melyen az érsek első ízben részesíté híveit a főpapi áldásban, a bemutatások következtek az érseki palotában. Délután lakoma volt, melyre az összes méltóságok hivatalosak voltak. Berlin, aug. 15. Az osztrák magyar nagykövetség értesítést kapott, hogy a császár és a császárné hétfőn délután 5 órakor fogadják Babelsbergben a bécsi férfi dalegylet ovatióját. Berlin, aug. 15. A bécsi férfi dalegylet hangversenye rendkívül fényesen sikerült. A helyiséget a díszes közönség zsúfolásig megtöltötte. Jelen voltak: az osztrák-magyar nagykövetség és consulatus tagjai s számos főrangú katonatiszt és hivatalnok. A programm minden egyes pontja valóban nagyszerűen sikerült és zajos tapsokra ragadta a közönséget. Az utolsó pont után pedig szűnni nem akaró tetszésnyilvánítások hangzottak föl. Kremser karmestert több ízben kihívták. A hangverseny után lakoma volt, melyen legalább is kétezren vettek részt. A lakoma kezdetén a berlini dalegyletek énekeltek, mire Weise tanácsos mondott kettős felköszöntőt Ferencz József és Vilmos császár ő Felségeikre. A felköszöntő után az osztrák és a porosz néphimnuszt énekelték el és erre Weise tanácsos a bécsi vendégeket üdvözölte, köszönetet mondva nekik látogatásukért. Beszédét Bécs városára mondott »hoch«-dal végezte, mi a jelenvoltak közt lelkesült viszhangra talált. A bécsiek nevében Olschbauer válaszolt, köszönetet mondva a szives fogadtatásért és végül a testvérisülést éltette. Ezután még Steidler, stuttgarti főpostaigazgató mondott pohárköszöntőt, majd fölolvasták a Straszburgból, Kölnből és Drezdából érkezett üdvözlő táviratokat, mire ismét éneklés következett. Kopenhága, aug. 15. Worsaae ismert régiségbúvár, ki egyidőben közoktatási miniszter volt, meghalt. Worsaae János Jakob Amussen, dán tudós és jeles régész, született 1821. márczius 14-én Verleben, Jütland tartományban. Iskoláit a horseni collegiumban kezdte és végezte a kopenhágai egyetemen. Az ifjú korában műveit theologiai és jogi tudományokkal teljesen felhagyott, hogy kizárólag hazája és népe történelmének művelésére szentelhesse magát. 1838—1842-ben a királyi múzeumban a scandináv régiségek tanulmányozásával foglalkozott és több kutatási utat tett Dániában, Svéd- és Norvégországokban. 1845 ben beutazta Németországot és tapasztalatait »Németország nemzeti emlékei« (Kopenhága 1846) czimű művében bocsátotta közre. A scandináv ókori polgárisodás maradványait kutatva, 1846— 1847. években hosszabb utazást tett Anglia, Skóczia és Izland azon vidékén, melyek a középkorban dán és norvég fejedelmek által kormányoztattak. A következő évben Bretagne-t és Normandiát látogatta meg, kutatván fajrokonainak, az egykori Northmanok történetének nyomait. 1854-ben a dán nemzeti emlékek felügyelőjévé és az egyetem tiszteletbeli tanárává neveztetett ki, 1856-ig utazott Olaszországban, hosszasabb ideig tartózkodván Piemontban, Savoyában és Nápolyban. 1856-tól 1866-ig, a kopenhágai egyetemen a régészet tanszékét foglalta el és egyúttal a scandináv régészeti múzeum igazgatója volt. Madrid, aug. 16. Azok a szigetek, melyeket Németország legutóbb védnöksége alá vett, Yap közelében vannak, mely már régóta székhelyét képezi a spanyol kormányzónak. Valószínű, hogy Németország engedni fog Spanyolország erélyes tiltakozásának. London, aug. 15. Stanhope lord, ki eddig a minisztertanács alelnöki tisztét viselte Richmond hg. helyébe a kereskedelmi hivatal elnökévé neveztetett ki és üléssel bír a cabinetben. Róma, aug. 16. A Stefani-ügynökségnek jelentik Massanahból: Marcopoulo bel, Chermside ezredes titkára és Massanah egyptom alkormányzója, elutazott, hogy üzenetet vigyen Ras Allula abissziniai tábornoknak Chermside ezredestől Kasseala fölmentésére vonatkozólag. Ras Allula ugyanis e tekintetben egy barátságos levélben, melyet Baletto olasz ezredeshez intézett, kedvező hajlamoknak adott kifejezést. Alexandria, aug. 15. A kártérítések kifizetését holnap kezdik meg és hír szerint még e hó vége előtt befejezik. Paris, aug. 15. Az 1 órást élethossziglani kényszermunkára ítélték. Marseille, aug. 15. A tegnapi nap folyamán itt 20 ember halt meg cholerában. Marseille, aug. 15. A mai nap folyamán itt 61 ember halt meg, ezek közül 34 cholerában. Madrid, aug. 15. A tegnapi nap folyamán Spanyolországban összesen 4652 ember betegedett meg és 1794-en haltak el a cholerában. Ebből Madridra 16, a granadai kerületre 416, az elbacetei kerületre 406 és a navarrai kerületre 121 halálozás esik. Két kerületből nem érkezett jelentés. Konstantinápoly, aug. 15. A Spanyolország és Francziaország földközi tengeri kikötőiből érkező szállítmányok tíz napi helyett tizenkét napi vesztegzár alá helyeztetnek és a Dardanellákban szigorú vizsgálatnak vettetnek alá. Kolozsvár, aug. 16. Jósika Sámuel b., Kolozsmegye és Kolozsvár sz. kir. város főispánjának mai bevonulása impozáns volt. Ma reggel Gyarmathy alispán vezetése alatt 30 tagú küldöttség ment a főispánhoz Zentelkére kíséretéül csatlakozandó. A küldöttségben voltak: Bánffy Béla gr., Kemény János b., Elekes György orsz. képviselők, Szabó József, Barcsay Domokos, Zsombori Lajos, Lázár Imre gr., Gyárfás Benedek, Szabó Gyula, Gáli Gyula, Gyarmathy Zsigmond, Szacsvay Sándor, Simai Lukács, Keresztes Sándor stb. nagybirtokosok. Bánffy-Hunyadon a főispánt és kíséretét díszkapu várta, hol a városbiró üdvözölte és kalotaszegi pártás leányok koszorút adtak át a főispánnak. Itt a főispán a tömeg lelkes éljenzése közt a számára rendelt vasúti szalonkocsiba ült kíséretével együtt. Útközben a községek lakói minden állomásnál ünnepi díszben üdvözölték az uj főispánt. Egeresen a nép leányai ünneplő ruhában virágbokrétákat nyújtottak át a főispánnak és kíséretének. Kardosfalvánál kivételkép megállott a vonat és itt a főispán és kísérete kocsikra ülve hajtattak a megyei útig, hol az összegyűlt néptömeg és megyei intelligentia éljenzései közt a megye határszélén felállított, az ország, a megye és a Jósika-család színeivel,továbbá a megye és a főispán családi czimerével díszített fenyőgalyakból készült diadalkapu előtt megállották. Itt Bónis Sámuel megyei főjegyző üdvözölte a főispánt, mint a jövő emberét, ki a megye közönségével és tisztikarral együtt tovább építi és megszilárdítja a megyei önkormányzat épületét. A felhangzott éljenek lecsillapulta után Jósika b. főispán az üdvözlő beszédre reflectálva, kijelenté, hogy működését csak úgy hiszi sikeresnek, ha a megye közönsége és a tisztikar által támogattatik, mert ez az a dús talaj, honnan ő, a törzs sarja, táperőt meríthet. Kéri úgy a megye közönsége, mint a tisztikar támogatását. A főispán szavait szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte, mire a főispán a jelen volt nagy közönséggel együtt a Rákócziinduló hangjai mellett kocsira ült s a mintegy 40—50 négyes és 50—60 kettős fogatú kocsiból álló menet Kolozsvárra indult. A belváros határán felállitott s az ország és város színeivel és czimereivel díszített, tölgygalyakból készült diadalkapu előtt a menet megállott s itt dr. Haller polgármester fogadta és üdvözölte a város közönsége és a tisztikar nevében az uj főispánt, kit gyermekévei és családi múltja is fűznek a városhoz. Jósika b. meghatottan és röviden válaszolt, ígérve, hogy a város érdekeit mindig szívén fogja hordani. Ezután lelkes éljenzés közben dr. Haller polgármester kocsijába ült és kezdetét vette a tengernyi nép közt, mely az utczák mindkét oldalát sűrűen ellepte, a bevonulás. Elől ment három lovasrendőr, a főispán kocsija mellett pedig kétoldalt a 24 tagból álló nép-bandérium, fellobogózott, sallangós szerszámú lovakon. A főispán kocsija után jöttek: Gyarmathy alispán Deák Pál főkapitánynyal, azután Bónis Sámuel főjegyző, Magyari mezőrendőrrel és Mayr szolgabiróval és utánuk a kocsik beláthatatlan tömege. A városi képviselőtestületből jelen voltak: Sigmond Dezső országgyűlési képviselő, Benigni Samu, dr. Groisz Gusztáv, dr. Ékes Károly kanonok, dr. Szász Béla, Gámán Zsigmond, Tauffer Ferencz, Deáky Albert, Várady Károly stb. A kocsik száma, melyek a fellobogózott utczákon végighaladtak, összesen mintegy 160—170-re tehető. A megérkezés után dr. Haller polgármester, Gyarmathy alispán, Bónis főjegyző és a főispán ismerősei tettek üdvözlő látogatást s ezzel a mai ünnepély véget ért. A megyebizottsági tagok ma este társasvacsorát rendeznek a »Hungária« vendégfogadóban, melyen Jósika b. főispán is jelen lesz. Holnap Kolozsmegye rendkívüli közgyűlést tart, melyen az uj főispán leteszi a hivatalos esküt. Karlovicz, aug. 16. (Eredeti távirat.) Az a hir, mely szerint Angyelics patriarcha a temesvári püspököt a szerb egyházi congressus elhalasztása felől értesítette volna, minden alapot nélkülöz. Daruvár, aug. 16. A barcs-pa kráczi másodrendű vasut barcsdaruvári fővonalának, valamint a terezovac-suhopolje-slatinai és a bastai-konkanica-zdenci-i szárnyvonalainak mutánrendőri bejárása tegnap ment végbe. A bejárásban részt vettek: a közlekedési minisztérium képviseletében: Baly miniszteri titkár, mint a bejáró bizottság elnöke, Heim főfelügyelő, Csimponeriu titkár; a m. államvasutak részéről Storch főfelügyelő; a tartományi kormány részéről : Maurovics főmérnök. Ezenkívül résztvettek Somogy megye hatóságának képviselői, továbbá mint főérdekeltek : Jankovics Elemér és Géza, dr. Jankovics László, Tüköry Sándor nagybirtokosok, Hauseman igazgató. A barcs-pakráczi vasúttársaság részéről: Lukács Béla elnök orsz. képviselő, Brahm lovag alelnök a déli vasút igazgatója Tüköry Alajos és Jankovics Aladár igazgatósági tanácsosok, Kaszl felügyelőségi tanácsos, Kiss Aladár kir. közjegyző, Benics Henrik építési fővállalkozó és engedményes, továbbá Knaufl és Sauer a déli vasút főfelügyelője, Pleblatt és Weiss felügyelők. A Barcsból kiindult vonatot az állomásokon ünnepélyesen és szónoklatokkal fogadták. Szlatinában tartották meg az ünnepélyes megnyitási lakomát, melyen Lukács Béla elnök a királyi családot, azonkívül a magyar kormányt s különösen Kemény Gábor b. minisztert, a horvát bánt köszönte föl. Bally a vasút létesítésének főtényezőiért Lukács Béláért és Brahm alelnökért ürített poharat. Daruváron a társaság a Tüköry-család vendége volt. Daruvár, aug. 16. Biztos értesülés szerint a király szept. 12-én a hadgyakorlatokra Pozsegába érkezik. Branko udvari szállásmester már itt volt ésmegtette a megfelelő intézkedéseket. Az udvar és kísérete az alispánság épületében fognak lakni. Kedden Klaudy utazási marshhall érkezik ide. Ő felsége az új vasúton Daruvárig fog utazni. Fiume, aug. 15. Baudi gróf »Aldegunda nevű vitorlás yachtjával elindult nyugatindiai útjára Pola, Velencze és Livorno érintésével. A franczia vendégek kirándulása. Kassa, aug. 15. A francziák ma reggel fél 8 órakor elhagyták Tátrafüredet. Felkán a kárpáti muzeum megtekintése után, hol Scherf alelnök kalauzolta a társaságot. A szép hölgyek bokrétákat nyújtottak át a vendégeknek, kik Poprádról külön vonaton Csorbára indultak. Itt Matuska Péter franczia beszéddel üdvözölte a vendégeket. »E vidéken — úgymond — melynek györü tava 20 év előtt még ismeretlen volt, a világ első nemzetének fiait látjuk, kiknek neves korszakot alkotnak a történelemben. Legkedvesebb emlékünk fűződik e naphoz. Fogadják rokonszenvünk, hálánk meleg szavait.« Erre Ulbach válaszolt Lesseps helyett, ki lóháton ment előre. Idegen nevekkel találkoznak önök — mondá — de meleg rokonszenvvel s köszönettel a szívélyes főfogadásért.« Ezután részint kocsikon, lóháton, részint gyalog indult a társaság a gyönyörű tóhoz. A vendégeket itt Szentiványi József tóbirtokos, és Szmrecsányi Aristid üdvözölték francziául. Itt voltak Szentiványi liptói és Gyürky Ábrahám gr. nógrádi főispánok. Vendégeink elragadtatással szemlélték a gyönyörű tavat környező villáival és pompás bérczfalaival, távcsővel nézve a lerohanó vízesést. A gazdag reggelinél a vendégszerető házigazda poharát emelte a királyra és felséges családjára, utána Pulszky Ferencz a köztársaság elnökét, Grevyt éltette. Matuska a házigazdát köszöntötte fel. Lesseps felhozza, hogy a franczia vendégszeretet dicséret tárgyát képezi, pedig a magyar vendégszeretet oly sok száz méterrel áll felette, mint e gyönyörű tó a tenger felett. Coppée e szép vidék bájos panorámáinak tulajdonosait éltette. Erre Szentiványi a közlekedés mesterét, két félgömb összekötőjét, a vendégek vezérét, Lessepset köszönti fel. Pulszky a nemzetek oktatójára, mesterünkre — hisz Eötvös, Szemere is franczia tanítványok voltak — Francziaországra emeli poharát. Utána Ulbach szólt: »E tó mellől — úgymond — festőink, zenészeink, költőink kedves emléket visznek s tanulják megénekelni Magyarhon dicsőségét!« Ezután Ratisbonne szólt: Nem értjük a magyar nyelvet — s ha önök nem értenék a francziát, kölcsönös rokonszenvünk nyomán mégis megismernék egymást. — Még Döller és Churinszkyra mondtak felkésztőt, mire bevezették az öreg 84 éves Pitya (Sághy) liptószentmiklósi czigány hegedűst, ki a régi Rákóczi nótát, azután az indulót játszotta. Még többek köszöntője után táncz következett a szabadban. Gouzien, Young, Berardi és Dreyfuss megforgatták a jelen volt úrhölgyeket és a körülálló parasztleányokat. 5 órakor különvonattal Csorbáról visszaindulva a társaság megérkezett Kassára. Kassa, augusztus 16. A franczia vendégek tegnap este 8 óra 35 perckor a Szepesség felől ideérkeztek. A pályaudvarban a vendégeket Klekner jogakadémiai igazgató üdvözölte, mire Coppée válaszolt. Ezután a vendégek az étteremben esteliztek. Az indóházban óriási néptömeg gyűlt egybe hírneves vendégeink üdvözlésére. A vonat berobogása után kellemetlen eset történt. Ugyanis amint a vonat beérkezett, hirtelen az összes gázlángok elaludtak az indóházban, úgy hogy a fogadtatás károm sötétségben folyt le, s csak az állomáson hamarjában összekeresett gyertyák, lámpák és görögtűzfény nyújtottak némi világosságot a megrémült közönségnek. Azt hiszik, hogy a gázt szándékosan oltották el. A francziák 9 óra 45 perczkor indultak el körünkből s a távozókat az ijedtségből már magához tért közönség zajosan megéljenezte. Arad aug. 16. Reggel 6 órakor Szolnokra érkeztek a francziák, kiket a dalárda a kitűnően elénekelt Marsellaise hangjaival üdvözölt. Jó reggeli várt a vendégekre, kik Csabán át Aradra indultak. Csabára 9 óra helyett 10 órakor érkezett meg a vonat. Itt Zsilinszky képviselő fogadta a franczia vendégeket. A pályaudvarban jelen volt Beiczey főispán is, kinek leánya bokrétát adott át Lessepsnek. Arad, augusztus 16. A franczia vendégek ideérkezése alkalmából Arad város fő utczái már korán reggel ünnepélyes színt öltöttek. A vasúthoz vezető főtéren az épületek mind lobogódíszben voltak. 9 óra felé ezrekre menő közönség lepte el a pályaudvar előtti helyet, hol tűzoltó-egyleteink s a hadastyán-egyletek zászlókkal és zenekarokkal állottak. 10 órakor robogott be a virágok és különféle zászlókkal feldíszített különvonat a szintén csinosan feldíszített pályaudvarba, mire a tűzoltó-zenekar a Marseillaiset játszotta. A pályaudvarban nagyon díszes közönség, közte sok csinos hölgy várta a vendégeket, kik a kocsikból kiszállván. Salacz polgármester a fogadó bizottság élén Lesseps elé ment s a város nevében magyar nyelven Bing Ede bizottsági tag pedig franczia nyelven üdvözölte a vendégeket, kiknek nevében Lesseps válaszolt, rövid, nyájas beszédben. Felemlité, hogy tudják a francziák, hogy ma szent helyre léptek mert itt — úgymond — a szabadság magasztos eszméjéért vért ontottak. Erre szűnni nem akaró éljenzés közt a készen állott fogatokon elhelyezkedvén, lakásukra hajtattak. Fél 12 órakor volt az első találkozás a városháza díszes tere előtt. Innen a vendégek lóvonaton Neumann testvérek gyártelepére és ökörhizlaldájába mentek, melyek nagyszerű berendezése meglepte őket. A szemle után Neumann testvérek házánál fényes villásreggelivel vendégeltettek meg, mely alkalommal Neumann Adolf üdvözölte a vendégeket, megköszönvén a látogatást. Ulbach válaszolt meleg rokonszenves beszédben. Innen 2 óra után a vendégek kocsikon a vár melletti téren levő helyre kocsiztak, hol a 13 vértanút kivégezték. Az ezt jelző oszlop körül időközben több ezer főből álló közönség gyűlt össze. A társaság megérkezésekor az iparosok dalegylete a franczia hymnust énekelte, mire Hes János, az aradi honvédegylet elnöke hatásos beszédben fejte ki e hely jelentőségét, J a n k a y pedig az általa ez alkalomra írt lelkes verset szavalt el. E hatásos szavazat után az ősz Lesseps állott fel az oszlop talapzatára és honfitársai nevében érzékeny hangon jelenté ki, hogy igenis nagyrabecsülik ők e szent helyet, hol a szabadságért mindenkor lelkesülő magyarok vértanúinak hamvai nyugszanak. Erre Türr tábornok tolmácsolta az imént francziául mondott szavakat. Lélekemelő volt, az ezután következett jelenet, Lesseps ugyanis vértanú-oszlop jelentőségéről áthatva visszafordult és térdet hajtva, ájtatosan keresztet vetve, az oszlop talapzatára letette azt a bokrétát, melyet a csabai indóházban Beliczey főispán leányától kapott. Harsogó éljenzés tört ki e látványra, mire a többi franczia vendégek az Aradra történt érkezések alkalmával kapott bokrétákat Lesseps bokrétája mellé tették. Innen a vendégek Dományi udvari borszállító 5000 hektolitert tartalmazó roppant borpinczéjébe mentek, mely ez alkalomra fényesen kivilágíttatott. Nagyon meglepte vendégeinket az ott volt két db 500 akós hordó. A pinczéből az udvarra érkezve, ott mindenféle aszúborok szolgáltattak fel izlelőül a kedves vendégeknek. Arad, aug. 16. A franczia vendégek tiszteletére a város által rendezett 120 terítékű ebéd 5 órakor vette kezdetét. Ott voltak Salacz polgármester, Institorisz főjegyző, Parecz, Csiky tanácsosok, Hauser honvéd és Zaitsek huszárezredes, Grünwald kamarai elnök, dr. Gaal orsz. képviselő, Horváth Gyula kormánybiztos, Benes Döme kir. tanácsos, Boross Béni vasutigazgató és sok más városi notabilitás. Az első poharat emelte Salacz polgármester a királyi család egészségére, mire Lesseps a magyar vendégszeretetre, Lukácsy titkár a francziákra köszöntöttek. Ullbach a magyar vendégszeretetért ivott. Institoris főjegyző köszönetet mondva a megtisztelő látogatásért, a franczia vendégeket élteti. Coppée : Azt hiszik elfáradtunk, gyomrunkat elárasztotta, elfárasztotta a vendégszeretet bőkezűsége, de lelkesedésünk nem fáradt el. A Kárpátokról jövünk. Hallottam, hogy az angolok a nagy fát királyi fának nevezik ; a magyar vendégszeretet ilyen királyi fa. Éljen a magyar vendégszeretet. Dr. Gaal Jenő Lessepsre, mint az újkori vívmányok előharczására, Tiszti Lajos Coppééra, Ullbach Hugo Victor emlékére, kinek unokája gátolva volt a megjelenésben, Borostyán Arad városra emelték poharaikat. Horváth Gyula orsz. képviselő : »Az egyetértésnek, mely Magyarországon jelenleg fennáll, kiváló jelensége az, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a forradalom idején egymás ellen küzdött a magyar honvédség és a közös hadsereg, most még elértük azt, hogy mindkettő egy asztalnál ül itt. Ez az alkotmányos érzületnek a jele, mely jelenleg a monarchiában fennáll, melynek ő felsége alkotmányos szellemében találja hathatós támaszát. A honvédség és a közös hadsereg jelenlevő képviselőivel Hauser honvéd és Zaitschek közös huszárezredesre emeli poharát. Lichtenstein ezredes, mint a lovassághoz tartozó tiszt a monarchia lovasságát és a magyar hős huszárokat élteti, melyeknek kiváló tulajdonsága a hazaszeretet. Türr a népet köszönti fel, végül Jánosy plébános a franczia műveltségre emeli poharát.